Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 19-én, a Kisebbségekért Díj átadásakor a Parlamentben kijelentette: „Van valami, ami egyetlen embertől sem vitatható el: az, hogy saját identitását maga válassza” Mint mondta, a büszkeség és a tolerancia együtt egy élhető világot hoz létre, és mi, magyarok természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra. „De azt kell mondanom, hogy ha bántják a szlovákot, azért mert szlovák, akkor azt kell mondanom, hogy szlovák is vagyok. Ha bántják a románt, mert román, akkor román vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, ott voltak a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselők is. Az 1995-ben alapított díjat hagyományosan minden év decemberében adják át, a Kisebbségek Napjához kapcsolódóan. Az elismerést a kisebbségek érdekében – a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén – végzett kiemelkedő tevékenységért kapják magyarországi és határon túli személyek, illetve szervezetek. A díjat idén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapta. Határon túlról díjat kapott még Sója Dénes, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága. Az idei tizennégy kitüntetett között volt dr. Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, aki a magyarországi román kisebbség kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta az elismerést. /Guther M. Ilona: Gyurcsány Ferenc: ha bántják a románt, román vagyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozott hangú közleményben ítélte el a december 24-re virradóra Újvidéken elkövetett újabb temetőrongálást, követelve a tettesek felkutatását és megbüntetését. Ismeretlenek a város katolikus temetőjében több mint tíz síremléket döntöttek le. A közlemény emlékeztetett: a temetőrombolások a kilencvenes évek óta rendszeressé váltak. A legutóbbi sírgyalázás a Futaki úti temetőben 2004-ben történt, előző évben pedig majd száz síremléket döntöttek le ugyanott. Az ismétlődő temetőrombolások – a magyarul beszélők rendszeres szóbeli és fizikai bántalmazása mellett – a soviniszta indíttatású, állandó jellegű magyarellenes nyomás részét képezik. Ennek a magyarság megfélemlítése és elköltözködésre ösztökélése a célja, amit szerb nacionalista és soviniszta körök és pártok nyíltan is meghirdettek – áll a VMSZ közleményében. A legnagyobb délvidéki magyar párt hibáztatja Szerbia felelős szerveit, mert mindeddig egyetlen olyan esetről sem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a magyarellenes erőszakos cselekedetek elkövetői feleltek volna tetteikért. A szerbiai hatóságok elnéző magatartása, a magyarellenes cselekedetek lekicsinylése bátorítja a magyarok elleni gyulölettől fűtött erőszakos cselekedeteket. Követelik, hogy Szerbia kormánya vessen véget a magyarellenes támadásoknak. /Vessenek véget a magyarellenes támadásoknak! (Újvidéki temetőrombolás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői január 5-én Szabadkán bemutatták a legnagyobb délvidéki magyar pártnak a január 21-i szerbiai parlamenti választásra készült programját. Kasza József, a VMSZ elnöke emlékeztetett rá, a szövetség november végén indította útjára azt a programalkotó konzultáció-sorozatot, amelynek folyamán lakossági fórumok tucatjain kérte ki a Bácskában, Bánátban élő magyarok véleményét arról, hogy milyen célokat tűzzön maga elé. A párt követeli, hogy Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Zenta községeket – amelyeket a Milosevic-érában a területi nemzetiségi arányok megváltoztatásának szándékával Kikinda körzetébe soroltak – helyezzék vissza a szabadkai székhelyű közigazgatási körzetbe. Szükségesnek tartja a párt, hogy megszülessen a kisebbségi perszonális autonómia szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a hatásköreit és megválasztását szabályozó jogszabály, jelentősen bővüljön a helyi önkormányzatok hatásköre és pénzügyi önállósága, s megteremtődjön Vajdaság Autonóm Tartomány teljes körű autonómiája, amelyet Újvidék minden erőfeszítése ellenére a tavaly elfogadott új szerb alkotmány sem adott vissza. /A VMSZ bemutatta választási programját. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A délvidéki magyar pártok nemcsak szerb vetélytársaikkal, hanem egymással is megküzdenek a hét végi szerbiai parlamenti választásokon – a három vajdasági párt két listát állított a megmérettetésre. A legnagyobb vajdasági magyar politikai alakulat, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, s 92 képviselőjelöltet állított. Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet aratott az akkor még Ágoston András vezette VMDK fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont már a VMSZ a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlamentbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és közép-szerbiai szerb pártokkal, valamint egy dél-szerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Mirnics Károly szociológus kijelentette, hogy a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. /Választások Szerbiában: egymás ellen is küzdenek a vajdasági magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A vajdasági magyar közösség egységének és a parlamenti képviselet visszaszerzésének fontosságát, a Szerbiában élő nemzetiségek közötti jogegyenlőség megteremtését, valamint az ország mihamarabbi európai felzárkózásának szükségességét hangsúlyozták január 17-én Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országos kampányzáró rendezvényén. A Kasza József által vezetett magyar érdekvédelmi szervezet felhívására több mint ötezren gyűltek össze a város sportcsarnokában. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tolmácsolta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság üdvözletét. Üzenetet küldtek a magyarországi országgyűlési pártok vezetői is. A VMSZ 250 jelöltet indít a január 21-én esedékes szerbiai parlamenti választásokon. – Bár Trianon után a határon túli magyaroknak más-más állam fennhatósága alatt kellett megküzdeniük jövőjükért, mégis meg tudtak maradni magyarnak. Ugyanaz a történelmünk, ugyanaz a kultúránk most is, édesanya helyett hiába kaptunk mostohát, minket nem tudtak egymástól elidegeníteni, minket nem lehet legyőzni – hangsúlyozta üdvözlő beszédében Markó Béla. Rámutatott: az erdélyi magyarságnak sokszor kellett farkasszemet néznie a román nacionalizmussal, mégis mindig képes volt újrakezdeni, mert hitt alapvető céljaiban: az egyéni és kollektív jogok, az autonómia kivívásában, valamint az ország európai uniós csatlakozásában. – A megmaradásnak, a szülőföld megtartásának egyetlen nagy titka van, az egység. Nekünk, magyaroknak továbbra is egyetlen szervezetet kell támogatnunk – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: Erdélyben is vannak, akik pluralizmusról, többpártrendszerről beszélnek, de aki ilyesmit akar, az a magyarság ellen dolgozik. A VMSZ nem fogadja el, hogy a vajdasági magyarokat másodrendű állampolgárokként kezeljék, és keményen fellép a közösség szimbólumainak meggyalázása ellen, hangsúlyozta Kasza József, az VMSZ elnöke. A szlovákiai magyarság másfél évtizedes politikai küzdelmének egyértelmű tapasztalata, hogy a közösség csupán önmagára és politikai képviseletére számíthat, legyen akár kormányban, akár ellenzékben – jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. A látogatás során Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Kasza József pártelnökkel, Kern Imre ügyvezető alelnökkel, valamint Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnökével, akikkel a vajdasági, illetve az erdélyi magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyaltak. A nap folyamán az RMDSZ képviselői meglátogatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumot, valamint az alig egy éve létrehozott magyar tannyelvű Tanítóképző Főiskolát is. /A délvidéki magyarság parlamenti képviseletet akar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Március 1-jén Aradon a határon túli magyar szervezetek vezetői megbeszélést tartottak. A kongresszusra érkezett vendégek közül Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei, Labda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek képviselője és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vett részt. A sajtó kizárásával megtartott tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök összegezte a tárgyaláson elhangzottakat: “Kihasználva a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kongresszusunkon való részvételét, rögtönzött megbeszélést szerveztünk, amely azonban nem az úgynevezett kis MÁÉRT, mivel ilyen tanácskozást nem készítettünk elő. Megegyeztünk, hogy a határon túli magyar szervezetek hivatalos fórumára Szlovákiában, május 19-én fog sor kerülni. A jelenlévőket tájékoztattuk a Szülőföld Alappal történt egyeztetés eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a májusi találkozón kialakítunk egy állandó konzultációs kapcsolatot a különböző magyar szervezetek között, amelyek közül egyesek EU-tagállamban működnek, mások nem. ” /Határon túli magyar vezetők kongresszus előtti találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét követelték április 13-án Szabadkán megtartott tanácskozásukon a délvidéki magyarság képviselői. A konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezte azzal a céllal, hogy áttekintsék, milyen változásokat hoz a vajdasági magyarok számára Magyarország várhatóan jövő év január 1-jén bekövetkező csatlakozása a schengeni övezethez. A tanácskozáson a VMSZ és a köztük lévő nézeteltérések ellenére képviseltette magát minden vajdasági magyar párt, jelen voltak a történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek képviselői. Valamennyi hozzászólás visszatérő eleme volt a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás eredménye miatti keserűség, illetve az, hogy a Vajdaságban élő magyarok gondját csak a kettős állampolgárság oldhatja meg. Ezért fordultak a részvevők zárónyilatkozatukban az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőihez azzal a felszólítással, hogy törvénymódosítással – és ne népszavazás útján – tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését. A szabadkai tanácskozás emlékeztette a magyar Országgyűlést és a kormányt arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, amely szerint: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. /Kettős állampolgárságot követelnek (Vajdasági magyarok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának alapjain nem szükséges módosítani, jelentette ki május 5-én Pásztor István, a VMSZ új elnöke. A legnagyobb délvidéki magyar párt tizenegyedik, tisztújító közgyűlése választotta meg Pásztort elnökké, s megújította a VMSZ vezető testületeit. A tanácskozás közfelkiáltással választotta a VMSZ tiszteletbeli elnökévé Kasza Józsefet, aki 12 éven át vezette a pártot. Pásztor szerint a VMSZ fontosnak tartja a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését, továbbá azt, hogy párbeszédet folytasson a vajdasági magyar politikai élet más szereplőivel, a civil szférával és az értelmiséggel. /Pásztor István a VMSZ új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Megbeszélést tartottak május 18-án Szabadkán a délvidéki magyar pártok, amelyek feszült viszonyuk miatt évek óta alig állnak szóba egymással. A Vajdasági Magyar Szövetség székházában folytatott tárgyalást Pásztor István, a párt e hónap elején megválasztott elnöke kezdeményezte, s részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Közösség, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség, valamint Józsa László, a nemzeti önkormányzat feladatait ellátó Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /Magyar pártok megbeszélése Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja. Különböző hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. „Ezer százalékkal támogatja” a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László. Szintén üdvözölte a kezdeményezést Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot. Csáky Pál, az MKP elnöke leszögezte, pártja véleménye szerint „a végső döntést a magyar Országgyűlés pártjai hivatottak meghozni. ” /Vélemények a nemzeti összetartozás napjának ötletéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) arra fogja kérni Sólyom László magyar köztársasági elnököt, hogy minden alkotmányos lehetőségét kihasználva kezdeményezzen olyan törvénymódosításokat, amelyek végeredményeképpen az Országgyűlés megalkotja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt – jelentette be Pásztor István, a VMSZ elnöke. A kérést szeptember 13-án Szabadkán adják át a magyar államfőnek, aki a VMSZ meghívására egynapos, magánjellegű látogatást tesz a Vajdaságban, s egyebek mellett találkozik a délvidéki magyar pártok vezetőivel, a magyar kisebbségi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács irányítóival. Pásztor szerint szükséges, hogy a hátralévő nagyon rövid időben Budapest végre konkrét intézkedéseket dolgozzon ki. Lehetőségként vetette fel – amennyiben nem jön létre a kettős állampolgárság –, hogy találjanak megoldást az ingyenes schengeni vízum biztosítására, vagy térítsék vissza a vajdasági magyarok többsége számára kifizethetetlenül magas, 35 eurós vízumdíjat; hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Németország tette a keletnémetek esetében. /A kettős állampolgárságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

Egynapos értekezletet, „kis Máértet” – tart szeptember 1-jén a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma a szlovákiai Párkányban. Azért jövünk össze – immár rendszeresen – ezen a fórumon, hogy nézeteinket egyeztetve, egységesen tudjuk képviselni a Magyar Köztársaság alkotmányos szervei, politikai pártjai és a magyar társadalom előtt – mondta a fórum idei házigazdája, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Csáky szerint a tanácskozás résztvevői a magyar kormánynak azt a kérést kívánják megfogalmazni, miszerint a schengeni határok életbe lépésével olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek nem nehezítik a schengeni rendszeren kívül rekedt s annak határai közé kerülő nemzetrészek közötti kapcsolattartást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a találkozón a magyar-magyar támogatási rendszer és az autonómia kérdése is szóba kerül. Felvetik majd a kettős állampolgárság kérdését is. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tájékoztatni kívánja a résztvevőket a Szerbiában, illetve a VMSZ-ben kibontakozó eseményekről. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben fordult a fórum résztvevőihez, és arra kérte őket, támogassák a VMDP kettős állampolgárságra, illetve a perszonális, nem területi magyar autonómia megteremtésére irányuló törekvését. Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke javasolja majd a nyugati szórványok partnerként való kezelésének erősítését. /Ma „kis Máért” Párkányban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatások kérdésében a határon túli magyar szervezetek. A legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szeptember 1-jén tartott tanácskozásán. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál elmondta: a schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a kapcsolattartás biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata Kárpátalja esetében a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére kérte a magyar kormányt, a kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolták a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják, hogy folytassák a pedagógusok szakkönyv támogatásának, valamint a határon túli magyar iskolák támogatását. Az MKP elnökségi tagja, Duray Miklós szerint a 2007-es költségvetésben szerepel egy 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontjából fontos támogatásokra, de erről senkinek nincs áttekintése. A politikus arra kérte a kormányt, hogy a határon túli szervezetekkel közösen döntsön a pénz felhasználásáról. A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai európai parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete, ezért támogatják a romániai magyar szervezetek között a megállapodást. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában pedig teljes mértékben mellőzik az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását. Csáky Pál elmondta: Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásainak léte. Bírálat érte Ukrajnát is, mivel kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitikában, illetve Szlovénia kormányát, mert az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők megállapodtak abban, hogy következő összejövetelüket 2008 első felében Eszéken rendezik meg, addig az MKP látja el a szervezet titkári feladatait. /Párkány: a legtöbb kérdésben konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a határon túli szervezetek képviselőinek a felvidéki Párkányban rendezett tanácskozásán, a kis-MÁÉRT-on. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU-tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a Kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. A Párkányban megtartott határon túli magyar vezetők találkozójával kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata szerint: „Öt hónapja folynak titkos tárgyalások Budapesten a Magyarok Világszövetsége ellenszervezetének létrehozásáról. A kormánykörökből kiszivárogtatott információ szerint a kezdeményező nem más, mint a Magyarok Világszövetségének korábbi elnöke Csoóri Sándor. A most készülő terv szerint – Magyar Világtanács, vagy Magyar Világkongresszus néven – egy olyan szervezet jönne létre, amelyet törvénnyel ismer majd el és pénzel az Országgyűlés. /Kis-MÁÉRT tanácskozás a Felvidéken. Délvidéknek és Kárpátaljának kérnek magyar állampolgárságot. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./

Egynapos látogatást tett szeptember 13-án Szabadkán Sólyom László köztársasági elnök. Az államfőt a legnagyobb délvidéki magyar politikai erő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hívta meg. A találkozón a vendéglátókon kívül jelen volt a többi délvidéki magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség – elnöke is. Pásztor István, a VMSZ elnöke két hete jelentette be, a párt felkéri Sólyom Lászlót, hogy minden, tisztségéből adódó lehetőségét kihasználva próbálja elérni a határon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának lehetővé tételét magyarországi letelepedés nélkül. A köztársasági elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatát betöltő Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel is találkozott. /Állampolgárságot kérnek a vajdaságiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A magyar kormány továbbra sem tárgyal a kettős állampolgárság bevezetéséről, egy új utazási támogatástól reméli, hogy a schengeni csatlakozása után szigorúbb feltételekkel beutazó kárpátaljai és délvidéki magyarok kapcsolattartása az anyaországgal könnyebb lesz. Meghozta a politikai döntést az MSZP és SZDSZ alkotta koalíciós kormány arról, hogy a schengeni övezetből kiszoruló magyarok 2008. januárjától utazási támogatást kapjanak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai főosztályának főigazgatója kijelentette: „már elindult egy tárgyalássorozat a vajdasági és kárpátaljai legitim magyar politikai szervezetek és a kormány között egy kapcsolattartási támogatás bevezetéséről”. A részleteket januárig dolgozzák ki, az új rendszer az oktatási-nevelési támogatásokhoz hasonlóan működne. A főigazgató szerint többféle: oktatási, kulturális, vagy egészségügyi jogcímen lehet majd egyénileg és évente egyszer pályázni. „A pénz benzinre, vonatjegyre, de akár a vízum kiváltására is költhető. A támogatottak körét, az oktatási támogatásokhoz hasonlóan, a határon túli magyar szervezetek állapítják meg” – hangsúlyozta Törzsök Erika. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke üdvözölte az utazási támogatás bevezetését, mivel annak rendszerét Budapesten az ő javaslataik alapján dolgozták ki. Hozzátette, a végleges megoldást a délvidéki magyar közösség problémáira továbbra is a letelepedés nélküli kettős állampolgárság jelenti. Szeptember közepén Ungváron aláírta az ukrán–magyar kishatárforgalmi megállapodást Göncz Kinga magyar külügyminiszter és ukrán partnere, Arszenyij Jacenyuk. Ettől is a határon túli magyarsággal való minél akadálytalanabb kapcsolattartást várja a magyar kormány, de a megoldás a határon túli szervezetek körében nem keltett megelégedést. /Kristály Lehel: Kis segítség a határontúliaknak − Ismét tartalmat adhat a magyarigazolványnak a kormány új terve. = Magyar Hírlap, okt. 17./

A vajdasági és az erdélyi magyar közösségek együttműködéséről tárgyalt Szabadkán október 17-én Nagy Zsolt, az RMDSZ külügyi megbízottja. A látogatás során Nagy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetőivel találkozott. Nagy emlékeztetett, volt már ilyen jellegű megbeszélés a felvidéki MKP-val, de a vajdaságiakat is látták már vendégül Erdélyben. „Elmondtuk a vajdaságiaknak, mi az eMagyar Pontokat hogyan töltöttük fel tartalommal, miként kívánjuk továbbvinni, ezáltal is közösen gondolkodva a hálózat jövőjéről”. Nagy találkozott a VMSZ és az MNT vezetőségével, akikkel arról tárgyaltak, miként lehet Románia előcsatlakozási és csatlakozási tapasztalatait, régiófejlesztési elképzeléseit a Vajdaságban is meghonosítani. /Lokodi Imre: Vajdasági–erdélyi magyar együttműködésről tárgyaltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Közös nyilatkozatban ítélték el a Magyar Gárda tevékenységét, és a Benes-dekrétumok szlovákiai megerősítését a határon túli magyar pártok ifjúsági szervezetei és a Fidesz ifjúsági tagozata október 20-án Komáromban, a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezleten. A nyilatkozatokat aláírta a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fóruma, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja Via Nova ifjúsági csoportja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezete, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola, valamint a Fidesz ifjúsági tagozata és a Magyar Ifjúsági Közösség. A Gárda-ellenes nyilatkozat aláírói elutasítanak minden olyan szerveződést, amely a határon túli magyarság védelmének nevében, de a határon túli magyar közösségek érdekei ellenében, valójában egyszerű politikai haszonszerzés céljából szélsőséges és idegengyűlölő álláspontot képvisel. A Magyar Gárda október 21-én újabb hatszáz új tagot avatott Budapesten, a Hősök terén. /Elítélték a Magyar Gárda tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Felvették a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Néppártba – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. Szavazati joggal járó tagságot kaptak, annak ellenére, hogy a tagság kezdeti szakaszában a Néppárt hivatalosan megfigyelői státusnak nevezi az új tagpárt jogállását. A VMSZ vezetője arra számít, hogy e befolyásos pártcsaládba kerülve növekszik a Vajdasági Magyar Szövetség súlya, és kinyílik számára a politizálás lehetősége az európai színtéren is. „Erre nagy szükség van, mert a vajdasági magyar közösséget ma is komoly veszélyek fenyegetik” – tette hozzá. Az egyik ilyen veszélyt abban jelölte meg, hogy a koszovói rendezés során újabb menekülthullám indulhat el a dél-szerbiai tartományból. További veszély az, hogy a január elsején életbe lépő EU-szerb toloncegyezmény alapján az azt követő 15 hónap során több tízezer embert – túlnyomó többségben koszovói származású romát – fognak kitoloncolni az Európai Unió területéről Szerbiába. „Attól tartunk, nehogy ezek az emberek a Vajdaságban telepedjenek le, azokban a térségekben, ahol mi élünk, mert ezzel még jobban megváltoznának a nemzetiségi arányok” – fogalmazott Pásztor. Jelenleg a Vajdaságban a rendőrség összeírja az üresen álló házakat. /Felvették a VMSZ-t az Európai Néppártba. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Magyarország schengeni csatlakozásával a magyar-magyar kapcsolatban kihívás keletkezik – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter, miután november 12-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét. „Ez a kihívás azt jelenti: hogyan lehet azokkal a határon túli magyar kisebbségekkel fenntartani a kapcsolatot, akik számára a schengeni határ kötelezettségeket teremt” – mondta Kiss Péter. A kancelláriaminiszter emlékeztetett: már korábban bejelentették, hogy a Szülőföld Alap módosításával újabb támogatási formát léptetnek életbe: a kapcsolattartás támogatására. Ez elsősorban Kárpátalja és Vajdaság esetében jelent lehetőséget arra, hogy a korlátozó intézkedésekkel szemben támogatni tudják a kapcsolattartást. Pásztor István, a VMSZ elnöke a megbeszélést követően úgy fogalmazott: „a két ország közötti kapcsolat messze nem olyan szinten van, nem bontakozott ki olyan mértékben, mint ahogy az lehetséges volna”. Józsa László, a vajdasági magyarok országos kisebbségi önkormányzataként működő MNT elnöke közölte: a találkozón jelezték Kiss Péternek, hogy az államközi kisebbségi vegyes bizottsági ülések megtartásának további szorgalmazására van szükség. /Újabb kihívás a magyar–magyar kapcsolatokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Miközben a szerb védelmi miniszter arról beszél, hogy a Koszovó státusáról zajló tárgyalások során albán zavargások robbanhatnak ki, egyre-másra hívják be a vajdasági magyar veteránokat, azért, hogy átvegyék „háborús beosztásukat”. Pásztor Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kisebbségnek semmilyen háborúban nem kellene részt vennie. A VMSZ elnöke rendkívül aggasztónak tartja a helyzetet. /Vajdasági behívók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét indítja közös jelöltként három délvidéki magyar párt a legközelebbi szerbiai elnökválasztáson. A VMSZ, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) vezető testületei december 10-én hagyták jóvá a jelölést. A negyedik vajdasági magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyelőre várakozó állásponton van, támogatását feltételekhez kötötte. A négy délvidéki magyar politikai erő pár hónapja jutott elvi egyetértésre arról, hogy közös elnökjelöltet állít a szerbiai elnökválasztáson. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke elmondta, pártja támogatásának legfőbb feltétele az, hogy szülessen egy részletes, az elnökválasztáson túl a helyhatósági választásokkal is foglalkozó, s a politika egyéb területeire is kiterjedő koalíciós szerződés. Pásztor István áttörésként értékelte jelölését, azt, hogy az éveken át tartó sokfelé húzást követően a vajdasági politikai erők egy része össze tudott fogni egy fontos kérdésben. /Közös magyar elnökjelölt Szerbiában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Szalma József újvidéki egyetemi tanár-politológus a vele készült beszélgetésben elemezte az éppen elnököt választó Szerbia magyar kisebbségének politikai helyzetét, párhuzamba állítva a vajdasági helyzetet a felvidékivel és az erdélyivel. A vajdasági magyarok a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnökét, Pásztor Istvánt javasolták köztársasági elnökjelöltnek. Pásztor százezer szavazatot szerzett. A vajdasági választási koalíció nem egy közönséges szövetség, ugyanis tizenkét pontban foglalták össze azokat a választási elvárásokat, amelyeket a demokratikus jelölt hajlandó volt elfogadni. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja hét–nyolc éven keresztül koalícióban eredményesen kormányzó párt volt, akárcsak az RMDSZ, ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy Szlovákia és Románia belépett az Európai Unióba. A vajdasági összefogásnak azért kellett megtörténnie, mert a vajdasági magyarok elveszítik türelmüket, hiszen nagyon nehéz helyzetekben voltak: a térségben súlyos háborús konfliktusok folytak. /Lokodi Imre: „Homo politicusok vagyunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A romániai magyarság most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha több magyar politikai szerveződés közül választhat. Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége együtt indulnak a májusi tartományi és helyhatósági választásokon. Egy évvel ezelőtt még nehéz lett volna elhinni, hogy az egymással csatározó vajdasági magyar politikai szerveződések leülnek a tárgyalóasztalhoz. /Salamon Márton László: Ivartalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./