Száz óvodát és bölcsődét épít, újít fel Erdélyben a magyar kormány
Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg 2019 végéig – jelentette be Grezsa István kormánybiztos keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Grezsa István kiemelte: összesen 38,5 milliárdos programról van szó, ez a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program. Közölte, jelenleg a határon túli magyar óvodások száma 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe. Hozzátette: 1675 intézménybe járnak gyerekek. A kormánybiztos elmondta, központi továbbképzések is indulnak, köztük a legmagasabb színvonalú óvodapedagógiai, módszertani képzések, s a Hagyományok Háza programjai is eljutnak minden nemzetrészhez. Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több mint tízezerrel nő a Kárpát-medencében. A második programrész keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése még az első ütemben indult el. A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben három új roma óvoda épülhet meg és további hármat felújítanak.
A program egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint. A lebonyolításra, a központi programelemre 206 millió, illetve 273 millió forint áll rendelkezésre. A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg – olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hangsúlyozta: az intézményrendszert kell megerősíteni, amely az oktatási intézmények mellett a politikai intézményrendszert is magában foglalja. „Utóbbi sokszor bizonyított már, s megmutatta, hogy ha nem lenne, akkor a magyarság sokkal nehezebb körülmények között élne” – hangsúlyozta. Felidézte: 2010-ben, a kormányváltás után a nemzetpolitika gyökeres változáson ment át, az első ciklusban a keretrendszert dolgozták ki.
Emlékeztetett a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló döntésre, s közölte: megvan a több mint egymillió új állampolgár. Kitért a nemzeti összetartozás napjára, majd felidézte, hogy bevonták a közjogi egyesítésbe a határon túli nemzetrészeket, a politikai döntéshozatal lehetőségét is biztosították a külhoniaknak, akik részt vehetnek az országgyűlési választásokon. Eddig 301 ezren regisztráltak, de szeretnék, ha ezt a számot növelni lehetne. „Reméljük, most kevesebb lesz a rontott szavazat is, mint az eddigi választásokon” – tette hozzá az államtitkár.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az óvodafejlesztési programnak köszönhetően jobb körülmények között tudják majd a gyerekeket nevelni, és jobb körülmények között tudnak a pedagógusok dolgozni. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszönetet mondott azért, hogy sikerül felszámolni a Szovjetunió örökségét, eddig ugyanis az 1970–1980-as évek körülményei voltak jellemzőek az óvodákban. Reményeik szerint olyan településeken is indulhatnak óvodai csoportok, amelyeken eddig nem voltak.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: az asszimilációt a nyelvváltás előzi meg, s ezt követi az identitásváltás. Probléma Romániában, hogy az óvodába járás nem kötelező, így a gyerekek 40 százalékát tudják csak befogadni, még rosszabb a helyzet a bölcsődéknél, ahol nincs állami támogatás. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott: nagyon fontos ez az időszak a gyermekek életében az anyanyelv elsajátítása szempontjából. „Üdvös és kívánatos, hogy a program jelentős része éppen a Felvidékre érkezett” – mondta, és köszönetet mondott a támogatásért. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: legalább annyira fontosak az óvodák, mint a beiskolázási program, az ösztöndíjak, a kulturális és gazdaságfejlesztési programok. Jóformán nincs olyan intézmény, illetve óvodás, aki a program valamely eleme által ne lenne érintett.
Pásztor kitért arra is, nagyon sokat jelent a magyar kormány stratégiai partnersége, s reményét fejezte ki, hogy ez hosszú távon megmarad. Ennek lényege, hogy közösen tegyenek azért, hogy a határon túli magyar közösségek és azok minden tagja jobban élhessenek a szülőföldjén. „Ez az a kapocs, szál, amely hihetetlen erővel köti össze őket” – mutatott rá. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta: náluk nincsenek egynyelvű óvodák, minden intézmény kétnyelvű, itt próbálják a magyar tartalmat erősíteni. Szeretnének egy új típusú intézményt is létrehozni, a „retro óvodában” a régmúlt idők hangulatát idéznék fel.
A program első ütemében 17,1 milliárdos keretből 76 új óvoda és bölcsőde épülhet, s több mint 200 bölcsődei és óvodai intézmény újul meg vagy bővül. Emellett 15 magyar tannyelvű roma óvoda fejlesztése valósulhat meg – olvasható az összegzésben. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Együttműködési megállapodást írtak alá a nők
A Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezetei együttműködési megállapodást írtak alá az RMDSZ Nőszervezet fórumán.
A dokumentum a következő szöveget tartalmazza: a Kárpát-medencében, az anyaországtól elválasztva, különböző országokban élő, de egy nemzetként érző és gondolkodó magyar közösség vagyunk, történelmünkre épülő hagyományaink közösek, keresztény értékrendünk azonos. Az Európai Néppárt értékeinek a szabadság, a jogállamiság, az igazságosság és a szolidaritás mentén való, továbbá közös törekvéseinket a keresztény Európa és kultúránk megőrzése érdekében meggyőződésünk, hogy magyar anyanyelvünk használata nemzeti identitásunk megőrzésének, kultúránk fejlődésének alapfeltétele. Kiemelt fontosságúnak tartjuk megmaradásunk és nemzetünk erősödését, amelynek feltétele a szülőföldön maradás és érvényesülés, az összefogás, együttgondolkodás és együtt cselekvés. Tudatában vagyunk annak, hogy közösségünk összetartásában, gyermekeink nevelésében, időseink gondozásában, de ugyanakkor politikai érdekképviseletünk hatékonyságában, gazdasági függetlenségünk biztosításában felelősségteljes, igen kemény, kihívásokkal teli szerepet kell felvállalniuk a nőknek. Tekintettel a felsoroltakra, érzékelve és elemezve mindazokat a veszélyeket, amelyek a jelenlegi nemzetközi és európai geopolitikai helyzetből adódnak, szükségét érezzük annak, hogy politikai alakulataink nőszervezeteiként, illetve tagozataiként, szoros együttműködési kapcsolatot építsünk ki az elkövetkezendőkben, s ezáltal közös úton haladjunk alapcélkitűzéseink megvalósítása, közösségeink összekapcsolása céljából.
Célok
Jelen együttműködési megállapodás, keretet biztosít közös feladataink megfogalmazására, melyek – figyelembe véve sajátos prioritásainkat és helyzetünket – megvalósításához esetenként eltérő stratégiák vezethetnek, de a célok azonosak: erős nemzeti öntudattal rendelkező, összetartó, versenyképes közösség kialakítása, mely a szülőföldön maradás és érvényesülés akaratával építi a jövőt; az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, az országos és az európai uniós jogrendszer által, amelynek megfelelően a korlátok nélküli anyanyelven történő oktatás, az anyanyelv közéletben való használatának valósága, a szimbólumaink használatának szabadsága, a hagyományaink és kultúránk megőrzése és gyarapítása biztosított; a keresztény értékeken alapuló, családközpontú, történelmi személyiségeinek nagyságát őrző, más nemzetekkel békében együtt élő, de saját értékeiből nem megalkuvó közösségi élet biztosítása minden Kárpát-medencében élő magyar ember számára; a nők társadalmi elismertségének növelése, a nők és férfiak közötti valós esélyegyenlőség kialakítása, a család és karrier összehangolása, a döntéshozatalban való részvételi arány növelése. Hangsúlyozzuk: a nők, családot, közösséget megtartó, önzetlen erejére kiemelt szüksége van a Kárpát-medencében élő közösségünknek. Meggyőződésünk, hogy a magyar egyházak nőszervezeteivel együtt tevékenykedve, mindennapjaink felelősségteljes döntései, cselekedetei a közös magyar jövő építését szolgálják.
Jelen megállapodást aláíró magyar nőszervezetek azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a Kárpát-medencében minden magyar ember felelős minden magyar emberért és felkérik közösségük nőtagjait, hogy tudásukkal, szeretetükkel és munkásságukkal összefogják és életerőssé tegyék azt.
Az aláírók: Rónaszékiné Keresztes Mónika, elnök – Fidesz Nőtagozat, Biró Rozália elnök – RMDSZ Nőszervezet, dr. Juhász Hajnalka – KDNP Nőképviselet,
Gergely Papp Adrianna, elnök – MKP Erős Nők Polgári Társulása, Balogh Lívia – KMKSZ Nőképviselet, Kovács Elvira, alelnök – VMSZ Női Fórum. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

Szilágyi Péter: lehetőséget kell adnia külhoni magyarságnak a megkapaszkodára
Lehetőséget kell adni a külhoni magyarságnak a megkapaszkodásra, az egész Kárpát-medencei magyarságot segíteni kell abban, hogy ha a szülőföldjén akar maradni és boldogulni, akkor arra legyen lehetősége – hangsúlyozta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán Hajdújáráson, ahol megnyitotta az államtitkárság által meghirdetett, 2017 – a külhoni magyar családi vállalkozások éve elnevezésű program Kárpát-medencei őszi körútjának vajdasági állomását.
Emlékeztetett arra, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság 2010-ben indította el tematikus éveit, kezdetben az oktatási és a kulturális témák voltak a középpontban, 2014 óta pedig a gazdasági támogatásra helyezik a hangsúlyt. A magyar kormány azt szerette volna elérni, hogy „ne határokban, hanem nemzetben gondolkozzunk” – szögezte le. Szilágyi Péter úgy fogalmazott: „hálót kell adni a Kárpát-medencében élőknek, hogy halat tudjanak fogni, ezért is indítottuk el a gazdaságfejlesztési programjainkat, tavaly a fiatal vállalkozók évét, idén pedig a családi vállalkozók évét”.
A helyettes államtitkár rámutatott: Kárpát-medence-szerte 874 pályázat érkezett, ebből 185 bizonyult sikeresnek. A Vajdaságban 43 győztes pályázat született mintegy 220 millió forint értékben. Ebből az összegből magyar családi vállalkozásokat és fiatal vállalkozókat támogatnak.
Az utóbbi időben a Vajdaság volt a példa az összes többi külhoni régió számára – húzta alá Szilágyi Péter. Itt indult el először a gazdaságfejlesztési program, itt indították el a tematikus évek nagy részét, és itt van olyan stratégiai partnere a magyar kormánynak – a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) –, akire mindig is támaszkodni tudott a kormány – részletezte a helyettes államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a megkezdett munkát Budapest folytatni szeretné, a következő években is megmaradnak a nemzetpolitikai államtitkárság tematikus programjai, emellett pedig 2018 a külhoni magyar családok éve lesz.
Kitért arra, hogy a határon túli magyarság támogatására is szükség van ahhoz, hogy a kormány folytatni tudja a 2010-ben megkezdett munkát, ezért arra kérte a vajdasági magyarságot, regisztráljon és vegyen részt a jövő évi magyarországi parlamenti választáson, hogy „továbbra is nemzetben tudjunk gondolkodni, és ne határokban”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen rávilágított, a magyar kormány támogatási programja beleillik abba a gazdaságfejlesztési rendszerbe, amely évek óta folyamatosan épül a Vajdaságban. A cél az, hogy a vajdasági magyarság a szülőföldjén tudjon megkapaszkodni - húzta alá a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
Elégedettségének adott hangot, hogy nemcsak a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területéről érkeztek pályázatok, hanem a kutatás-fejlesztés, az informatika és média területéről is. Bizonyosságot nyert az, hogy létezik a Délvidéken egy életerős és innovatív vállalkozói réteg – tette hozzá.
A 2017 – a külhoni magyar családi vállalkozások éve elnevezésű program Kárpát-medencei őszi körútjának keretében képzést tartottak a nyertes pályázók számára, akik megtanulhatták, hogyan érdemes vállalkozást üzemeltetni és milyen lehetőségeik vannak a továbblépésre. (MTI)