Határon innen, határon túl
MTI
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar– román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy sürgessék-e a mielőbbi integrációt, ám bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy „újabb ajtó” nyílt ki előttük – nyugtázta a politikus.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban. Ágoston András, a szerbiai VMDP elnöke azt mondta, a magyar uniós elnökség óriási lehetőség arra, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel az autonómiával kapcsolatban – fűzte hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tiszteletbeli elnök lett Kövér László (Országos tanácsot tartott az MPP)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az első ünnepélyesre sikeredett kongresszusát tartotta az MPP
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés fideszes elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) a hétvégén, Marosvásárhelyen megrendezett harmadik országos kongresszusán. A hétvégi munkálatok az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességének a kinyilatkoztatása jegyében zajlottak, a kongresszus fő célja a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése volt. Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
Röpke fél óra alatt öt határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadtak el Magyar Polgári Párt hétvégi országos tanácskozásának küldöttei, mielőtt a hatodik és egyben utolsó határozat szavazásához érkeztek volna. Az addigi két-három tartózkodó vagy éppenséggel ellenszavazó is igennel voksolt ezúttal, mi több: állva, tapsolva nyomatékosította döntését. Terítéken a párt tiszteletbeli elnökének megválasztása szerepelt, aki Szász Jenő elnök javaslatára Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lett. A fideszes politikus meghatódva és büszkén fogadta az MPP ajánlatát. „Erkölcsi kötelességem volt elfogadni” – fogalmazott új tisztségéről, a kongresszusról kijövet Kövér, akinek az MPP iránti szimpátiája nem új keletű. „Ez nem egy újabb funkció, hanem egy újabb kapocs, amely ehhez a politikai közösséghez fűz. A polgári alakulatban nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni azzal a fideszes közösséggel, amelynek én a tagja vagyok” – tette hozzá az anyaországi kormánypárt második embere.
Terítéken az RMDSZ és a leváltása
A polgáriak harmadik országos tanácsa, az előző két, botrányosra sikeredett kongresszus után ünnepélyes eseménnyé sikeredett. A parttalan viták, hangzatos sértegetések, látványos kivonulások helyét ezúttal a pártfegyelmet jelző egyetértés, összeborulás és vastaps vette át. Az alakulat elnöke, Szász Jenő is elsöprő sikert aratott az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességéről tartott politikai beszámolójával. Az elnök, aki Márton Áron püspök, a közösségi szabadságra buzdító szavaival kezdte mondandóját, ezúttal is hamar átnyergelt kedvenc témájára, és az RMDSZ ostorozására építette beszédét.
„Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!” – jelentette ki, miközben az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette. „Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, a nemzeti alternatíva felállítása, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondolkodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, közszférában dolgozókat, munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat – akiket a társadalom peremére sodort az elmúlt években az RMDSZ-PSD, RMDSZ-PNL vagy az éppen ma regnáló RMDSZ-PDL kormány” – mondta az MPP országos elnöke.
Se román zászló, se román himnusz
A szervezők nem voltak hajlandók kitenni a magyar-, székely- és pártzászlók mellé a román trikolórt. Ugyanígy csak a magyar és a székely himnuszt énekelték el, annak ellenére, hogy a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, Lokodi Edit Emőke azzal a feltétellel bocsátotta a polgáriak rendelkezésére a Kultúrpalotát, ha hajlandók elénekelni az ország himnuszát is. A tanácselnök írásban közölte a bérbeadási feltételt.
Szász Jenő ismételten kifejtette: ő és alakulata hiszik, hogy az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását akarja. Ennek jegyében a teremben mindössze egy alelnök révén képviseltetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz és Tőkés Lászlóhoz fordult az MPP elnöke, abbéli reményét fejezve ki, hogy „összenő, ami összetartozik”.
Autonómia és európai Románia
A szintén egyhangúlag elfogadott politikai nyilatkozatban a Magyar Polgári Párt alternatívát és jövőképet kínál az általa sikertelennek nevezett húszéves, baloldali egyeduralomra. „Az MPP szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik célul tűzték ki a kommunizmusból megörökölt, vagy a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve” – áll a nyilatkozatban. Célként Székelyföld autonómiáját, értékeit, nyelvét, kultúráját megőrizni tudó, gyarapodó és élni akaró erdélyi magyarságot akarnak, mely egy dinamikusan fejlődő, európai Romániában találná meg a helyét.
„Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondolkodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját” – szögezik le a dokumentum megfogalmazói.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Több román vendég, mint RMDSZ-es
A marosvásárhelyi kongresszuson több román vendég foglalt helyet a Kultúrpalota nagytermében, mint RMDSZ-es meghívott. Míg a szövetség részéről mindössze a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tisztelte meg jelenlétével az MPP-t, román oldalról Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte az országos tanácskozás munkálatait. Utóbbi a PDL országos alelnökének és a város alpolgármesterének, Dorin Floreának az üdvözlő szavait is tolmácsolta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben jelezte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt a rendezvényen.
Wass-Akarat díjak a kitartó munkáért
A párt Wass-Akarat díjban részesítette a gazdaság, kultúra és közösségépítés területén kitűnt Kolozs megyei szervezetét, a sajtóbeli- és írói munkásságában hűséget és egyenességet tanúsító Csép Sándort, valamint a hivatali magyar nyelv bevezetését még a helyhatósági törvény megjelenése előtt szorgalmazó Fodor Imrét, Marosvásárhely egykori polgármesterét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Tizedik plenáris ülését tartja november 23-24-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a résztvevők többi között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak. A Parlamentben tartandó tanácskozáson beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba.
A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény. Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.
Az ülés második napján szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd-Most formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.
MTI

Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten–
Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a rendezvény második napján, azaz ma felszólal Orbán Viktor miniszterelnök.
A Parlamentben tartandó tanácskozás résztvevői többek között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba. A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény.
Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd (Most) formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.
MTI
Erdély.ma

Megnyílt a 10. Magyar Állandó Értekezlet
Tegnap Budapesten az Országház Vadász Termében Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megnyitotta a X. Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). A kétnapos tanácskozásra Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.
Ezen elhangzott, hogy az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”.
Kövér László, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tizedik plenáris ülésének szerdai nyitónapján úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok sorában.
A felvidéki magyar vállakozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a Magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinek – emelte ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sortársainak, mint fogalmazott, „nemzettársainknak”. Azt mondta: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel. Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.
A megnyitó után több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása hangzott el. Ma az értekezleten felszólal Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Szabadság (Kolozsvár)

Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt szombaton, Marosvásárhelyen szervezte meg országos programalkotó fórumát. A Néppárt az erdélyi magyar közösség autonómiáját és a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnöki minőségében kijelentette: „a magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet.” Leszögezte: a Néppárt nem kíván a bukaresti központi politika „korrupciógyanús és profitorientált csatározásaiban” részt venni, hanem egy alacsony költségvetésű, munkára épülő párt lesz.
„Az elmúlt években az RMDSZ egymillió fős szavazóbázisa 400 000-re csökkent, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan kiábrándultak a bukaresti vezérlésű politikából” – mutatott rá. Véleménye szerint ezeknek a régi szavazóknak a mozgósítása hasznos lehet az RMDSZ-nek és az MPP-nek is, hiszen „ha a magyar érdekek képviselete mellett sorakoznak fel, akkor egy szekeret tolnak”. Tőkés László a Néppárt és a többi magyar párt viszonyáról kijelentette: az RMDSZ képességeit 15 év kormányzás után mindenki a saját bőrén érzi. „Öncéllá vált a saját léte, és eszközi szerepéről elfelejtkezett. Úgy tűnik, hogy a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában és nemzetközi téren” – mondta az RMDSZ-ről a püspök. Az erdélyi magyarok érdekében ugyanakkor minden politikai erőnek együtt kell működnie, a 15 milliós magyarság nemzeti szinten összefogva pedig már regionális középhatalomként, a trianoni utódállamoknál nagyobb erőt felmutatva küzdhet saját érdekeiért – fogalmazott Tőkés. A 2010-es magyarországi kormányváltásra utalva leszögezte: a végbe ment nemzetpolitikai fordulat nyomán az utolsó esély adódik az „ebek harmincadjára jutott erdélyi magyar közösség megmentésére, ezért részesei kell legyünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.” Tőkés László bírálta a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát a magyar főtanszékek megalapításának gáncsolása miatt. A továbbiakban üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott európai polgári kezdeményezés elindítását, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek pártpolitikai megfontolásból történő kisajátítása veszélybe sodorhatja a kezdeményezés sikerét.
Tőkés elítélte a Néppárt Hunyad megyei aláírásgyűjtői ellen, az RMDSZ-közeli Adrian Drăghici ügyvéd feljelentése nyomán indult vizsgálatot. „Nehéz szülés volt ennek a pártnak a megalakulása, de úgy tűnik, továbbra is veszélyeztetett a gyermek” – mondta az elhúzódó ügyről a püspök.
„A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés” – jelentette ki az országos programalkotó fórumról Toró T. Tibor, az Néppárt megbízott elnöke. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az Erdély Magyar Néppárt helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd végül sor kerüljön a februári alapító kongresszusra.
A Néppárt az etnikai arányosság elvét támogatja, ami törvényi szinten garantálná a magyar közösség számarányos képviseletét a bukaresti parlamentben. Toró szerint ezzel „elkerülnék a magyar pártpolitika zsarolhatóságát, ugyanakkor garantálnák a magyar közösség politikai pluralizmushoz való jogát.”
Toró a pártépítés és a toborzás kapcsán kijelentette: „nálunk nincsen helye az ügyeskedőknek, a korruptaknak, a gyors meggazdagodás reményében belépő karrieristáknak.” A politikus a korrupció elleni harcot a Néppárt egyik legfontosabb témájának nevezte meg.
A megbízott elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppártot általában két oldalról éri vád: egyrészt a magyar parlamenti képviselet ellehetetlenítésének, másrészt az egypártrendszer visszaállításának szándéka miatt. Hozzátette: mindkét vád igaztalan. „Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét. A Néppárt a választásokon együtt kíván működni minden politikai és civil szervezettel, aki a közösség ügyét tartja szem előtt” – tette hozzá.
Szilágyi Zsolt, a Néppárt megbízott elnökségi tagja a politikai pluralizmus mellett érvelve rámutatott: a romániai Európai Parlamenti választások 2007-es magyar versenyhelyzete és 2009-es összefogása is átlagon felüli, 10%-os szavazatarányt hozott a magyar közösségnek. Szilágyi az „eurótranszilvanizmust” nevezte meg a szervezet fő ideológiájának, amely a „hagyományos erdélyi etnikai-kulturális toleranciát az európai modernitás eszközeivel valósítja meg.” Kiemelte: Tőkés Lászlóval meglátogatták Wilfried Martenst, az Európai Néppárt (EPP) elnökét és tudatták vele az alakulat bejegyzését, valamint azt, hogy a Néppárt programjának és működési szabályzatának elfogadása után felvételét kéri az EPP pártcsaládjába.
A marosvásárhelyi fórumon Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a modern európai néppártok működéséről tartott előadást. A FIDESZ és a Néppárt barátok és stratégiai szövetségesek – hangzott el az eseményen.A Néppárt reprezentatív felmérésének adatai alapján a magyar közösségben a székelyföldi támogatottsága 25% körül, az erdélyi pedig 20% körül mozgott már júliusban, amikor még csak a bejegyzését várta a szervezet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos programalkotó fórumán vendégként jelen voltak:
Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének elnöke
Brezovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye
erdon.ro

Nemzeti párt nem lehet cél, csak eszköz
Programadó fórumot tartott az Erdélyi Magyar Néppárt
zövetkezés az erdélyi magyarsággal, együttműködés az emberek érdekében, ez az új magyar párt krédója, valamint programjának két alapelve, az Erdély-központúság illetve az önkormányzatiság – hangzott el az elmúlt szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programadó fórumán. A szeptemberben bejegyzésre került politikai szervezet mindenekelőtt magyar, modern európai, kis költségvetésű és konszenzusorientált politikára törekvő, széles bázisokon nyugvó néppárt kíván lenni, amelynek politikai irányvonalát azonban nem a kompromisszumok, hanem a stratégiai célok szabják meg. Számos Kárpát-medencei magyar politikus és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kétszáz erdélyi és partiumi küldöttének részvételével került sor szombaton, december 10-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programadó fórumára, amelynek a Maros Táncegyüttes székháza adott otthont. A rendezvényen meghívottként részt vett Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Bús Ottó, a VMSZ elnökségi tagja, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes országos elnöke megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy hosszú és küzdelmes folyamat vezetett a párt programadó fórumáig, és a 2012-es év is sok feladatot és komoly munkát fog a szervezet tagjaira róni.
Utolsó esély Erdélyország helyreállításához
Ezt követően Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke üdvözölte a vendégeket, illetve az „európai hangzású magyar párt” létrehozóit, „cölöpembereit”, és abbéli reményének adott hangot, hogy az új párt betölti azt a szerepet, amelyet az EMNT szánt neki: politikai eszközt nemzeti céljaink elérése érdekében. „Senki se tekintsen célként az EMNP létrehozására. Egy nemzeti párt bejegyzése sohasem lehet öncél, hanem csak eszköz” – adott hangot meggyőződésének. Megítélése szerint a magyarországi 2010-es nemzetpolitikai fordulat nyújtotta lehetőség az „utolsó esély a nemzet és Erdélyország” talpra állításához. Ehhez sok és komoly munkára van szükség, a nemzeti együttműködés rendszerében pedig „mi is feladatot kívánunk vállalni”, Kós Károly szavaival élve: „Élni akarunk, tehát dolgoznunk kell”. Tőkés László a továbbiakban elmondta: az elkövetkezendő időszakban az „erdélyi munkára” helyezi a hangsúlyt, s nem vállalja az európai parlamenti ciklus második félidejében az EP-alelnöki tisztséget. A Néppárt megszületése fölötti öröm ugyanakkor nem teljes, beárnyékolja ugyanis „a Hunyad megyében ezekben a napokban is folyó, a párt nyolcszáz támogatójának hatóság általi zaklatása”. „Közbenjárásomra Winkler Gyula EP-képviselő ígéretet tett, hogy a törvényes kereteken belül közbe fog járni a Hunyad megyei magyarok érdekében” – hangsúlyozta a párt védnöke. A rövid felvezetőt követően Tőkés László öt pontba foglalt javaslatot ajánlott vezérelvül az EMNP figyelmébe. „Az utóbbi időben divattá vált a bukaresti indíttatású regionalizáció, s Székelyföldet az erdélyi nagyrégióba olvasztanák be. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Erdély az erdélyieké, s ha van nemzeti minimum, akkor ez legyen az. Erdély legyen az erdélyieké, Székelyföld pedig a székelyeké. És Vásárhely a vásárhelyieké, miként Muravidék is a muravidékieké” – hangsúlyozta Tőkés, aki úgy véli, „Románia az erőszakosan központosított, korrupt nemzetállamjellege miatt jutott válságba”. A korrupció elleni harc az EMNT egyik fő célkitűzése. A korrupció okolható azért, hogy Románia kizárja magát Európából, s hogy emiatt nem csatlakozhatunk a schengeni övezethez. „Elegünk van a gazdasági maffiából, a közpénzek elherdálásából, a helyi kiskirályok basáskodásából. Aki üzletet lát az erdélyi magyar politikában, annak nincs helye közöttünk” – fogalmazott. A folytatásban az erdélyi magyarság szociális helyzetére tért ki, emlékeztetvén, hogy „tarthatatlan az az állapot, hogy több százezer magyar a létminimum közelében tengődik, holott szeret dolgozni”. Milyen „furcsa, hogy a magyar vidékek az elmaradottabbak Erdélyben, hogy oda sohasem csinálnak utat” – utalt a magyarlakta régiók fejletlenségére, majd kifejtette, hogy vállalkozásainkat fejlesztenünk kell, s munkahelyeket kell teremtenünk a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatására. „A kisebbségi kérdés számunkra szociális kérdés is egyben”, ezért nyilván gazdasági önrendelkezésre is szükség van – hangsúlyozta Tőkés –, s ezt szolgálja a Mikó Imre Terv. Úgy véli ugyanis, hogy a „gazdasági önrendelkezés lehet a kulcsa a későbbi kulturális, területi autonómiánknak, ha meg tudjuk győzni Bukarestet, hogy az neki is jó”. Végezetül a Magyarnak lenni jó jelszavára tért ki. Szerinte egészséges önbecsülésünket szolgálja, és több, mint puszta jelszó: programról, kívánalomról tanúskodik, mert különben „ellenségeink, ellenfeleink megutáltatják velünk a magyarságunkat”. Ha az önrendelkezés megvalósul, és „a délvidékiek nem kell a bőrükön érezzék a napi magyarveréseket, és a marosvásárhelyiek sem a fekete márciust, akkor ismét jó lesz magyarnak lenni”.
„Lassan a saját bukásunkat is meg fogjuk ünnepelni” Beszéde második felében Tőkés László a Néppárt helyét vázolta az erdélyi politikai szférában. Úgy véli, az EMNP-nek a többi magyar politikai szervezettel való együttműködésre kell törekednie, ugyanakkor az együttműködést elsősorban az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerében tartja kivitelezhetőnek, melynek révén a tizenötmilliós magyar nemzet középhatalomként állhat az Európai Unión belül a szomszédos nemzetek mellett. Az együttműködésnek azonban feltételei vannak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség léte mára „öncélúvá vált, és eszközi szerepéről megfeledkezett”. A helyzetkövető politizálás miatt román politikai érdekeket képvisel. „Azt várjuk el az RMDSZ-től, hogy olyan alternatívát vázoljon, amely nem az erdélyi magyarság sorsát teszi kockára, és nem a román politika érdekeit fogja szolgálni, s ekkor mi is partnerei leszünk” – hangsúlyozta beszédében. Ennek egyelőre nem látni a jeleit, mi több, az RMDSZ-nek az erdélyi magyarságot megtévesztő sikerpropagandájával lehet találkozni. „Lassan a saját bukásunkat is meg fogjuk ünnepelni” – jegyezte meg Tőkés László. A Magyar Polgári Párt a püspök szerint két évvel ezelőtt kapott egy esélyt, de nem tudott élni vele. A Néppártnak minden magyar erővel, így az MPP-vel is együtt kell működnie, de az együttműködésnek nem valaki ellen kell megvalósulnia, hanem a nemzeti érdekérvényesítés céljából. Példaként a románokat hozta fel, akik egységesen és „kőkeményen képviselik nemzeti érdekeiket, és így tesz a többi nemzet is, de a magyar nem”. A Székely Nemzeti Tanács szándéknyilatkozatba foglalt elképzelése kapcsán, amely szerint az SZNT élni kíván az európai uniós polgári kezdeményezés eszközével, Tőkés László emlékeztetett: „Nem az SZNT, hanem mi, erdélyi magyarok kívánunk élni a polgári kezdeményezés eszközével”. Összefogás nélkül nem lesz meg a székelyföldi régiót támogató egymillió aláírás”. Beszédében a püspök a Magyar Polgári Pártnak és a Székely Nemzeti Tanácsnak a készülő magyar választási törvény tartalmában való kotnyeleskedését is bírálta. Véleménye szerint a szavazati jognak a határon túl élő magyarokra való kiterjesztése ugyan üdvözlendő, de „bízzuk a magyar kormányra a döntést”. Felszólalása befejező részében Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppártnak és az Európai Néppártnak a globális válság orvoslásában betöltendő szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa válságban van, valamint, hogy ezt a válságot Kelet-Közép-Európában és nálunk a posztkommunizmus válsága is tetézi. Megemlítette továbbá: a legutóbbi marseille-i európai néppárti tanácskozáson az fogalmazódott meg, hogy az Európai Néppárt, valamint a kormányzó néppártok nem engedhetik meg maguknak a válságállapot kényelmét, mert rájuk hárul a feladat, hogy rendbe hozzák a gazdaságot. Hasonló módon Erdély és Magyarország is a válságból kivezető utat keresi, ezért az Erdélyi Magyar Néppártnak, „mint orvosnak a beteghez, úgy kell viszonyulnia népéhez” – fogalmazott. Tőkés László beszédét követően Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója szólalt fel, aki a néppárt ismérveiről, illetve különféle kampánystratégiákról értekezett. „Arra kértek – mondta –, hogy egy modern néppártról beszéljek, de nincs egy általános recept, amely minden országban egyaránt alkalmazható lenne. Mára az is eldőlt, hogy az Egyesült Államokban alkalmazott modern kampánystratégiák Európában is meghonosodtak, s a nyugati országokban is néppártokat építenek”. Nem hagyják cserben a Hunyad megyei magyarokat
Toró T. Tibor megbízott országos elnök felszólalása bevezetőjében köszönetet mondott az öttagú országos megbízott elnökségnek, s mindazoknak, akik a párt bejegyzését elősegítették, és akiknek köszönhetően „kevesebb, mint egy évvel a szándék bejelentése után a párt programjának a bemutatására is sor kerülhet”. A pártelnök öt tételben ismertette a szervezetről szóló beszámolóját. Elsőként a bejegyzés körülményeinek állomásait ismertette kronológiai sorrendben, kitérvén a román párttörvény által állított nehézségekre, illetve a bírósági bejegyzést akadályozók gáncsoskodására. Beszédében kitért a Hunyad megyei nyolcszáz magyar meghurcolására is, akik ellen „közpénzen” pártérdekeket szolgálva vizsgálatot folytat a hatóság, s hangsúlyozta, hogy nem fogják a Hunyad megyei magyarokat magukra hagyni. Az előadó ezt követően egy, a pártbejegyzést megelőző, reprezentatív társadalmi felmérés eredményeit ismertette, amely szerint a még nem létező pártról az erdélyi magyarság hatvan százalékának voltak információi. Székelyföldön huszonöt, Erdély egészének viszonylatában pedig máris húsz százalékos támogatottságnak örvendett. „Különösen biztató, hogy a fiatalok körében is magas a támogatottság mértéke, a jövőkép szempontjából viszont nem áll jól a magyarság. Míg a fiataloknak a nyolcvan százaléka Erdélyben képzeli el a jövőjét, e fiatalok szüleinek csak a fele lát jövőt Erdélyben a gyermeke számára”.
A szervezetépítéssel kapcsolatban Toró T. Tibor elmondta, hogy a fentről lefelé irányuló pártépítést a lentről felfelé irányuló váltja fel. Az EMNP az elképzelések szerint egy alacsony költségvetésű, magas hatékonyságú, modern európai néppárt kíván lenni, a „tiszta emberek” pártja, amelyben sem a gyors meggazdagodásra vágyóknak, sem az egykori kommunista rendszer besúgóinak nincs keresnivalójuk. Toró T. Tibor az EMNT és az EMNP viszonyáról szólva elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt az a szervezet, amely az önkormányzatiság eszméjét életben tartotta, és nem hagyta, hogy az autonómia kérdése kikopjon a köztudatból. „Az EMNT-nek köszönhető – fejtette ki Toró –, hogy az autonómia nem megkerülhető kérdés, s ezért az RMDSZ is az autonómiával kampányol”. A Néppárt elnöke beszédében kitért az EMNP-t támadók vádjaira is: „Egyrészt az a vád ér bennünket, hogy megfosztjuk az erdélyi magyarságot a parlamenti képviselettől, a másik oldalról pedig az, hogy az egypártrendszert támogatjuk. Sem egyik, sem a másik vád nem igaz. A konfrontáció-együttműködés helyes arányára vigyázva, csak az erdélyi magyarokkal való szövetkezést tartjuk járható útnak, s az együttműködést szorgalmazzuk az emberek érdekében. Ez akár a Néppárt krédója is lehetne” – fogalmazott. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a párt egy olyan eszköz, amely arra alkalmas, „hogy a különböző közösségi terveket megfogalmazza, és azokat a demokrácia eszközeivel megvalósítsa”. „Egy ilyen pártnak a születésénél vagyunk most jelen” – emelte ki a délvidéki politikus, hangsúlyozva, hogy az EMNP-t alkalmasnak tartja a feladatra, mert vajdasági tapasztalatai azt mutatják, hogy akik nem etnikai, nem magyar pártban politizálnak, azok nem képviselik jól a magyarság ügyét. A VMSZ elnökének felszólalását követően Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt tíz pontba foglalt keretprogramját ismertette. A pártelnök beszédében úgy vélte, hogy A megtalált út! – Esélyt és Szabadságot Erdélynek! című program, amely már Bálványoson is bemutatásra került, az erdélyi magyarságot érintő teljes problémakört átfogja. A keretprogram főbb sarokpontjai kulcsszavakban: Temesvár szellemisége, a szabadság mint az emberi élet legalapvetőbb dimenziója, család, az erdélyiség mint a sajátos magyar hagyományok szintézise, keresztény értékrend. Régiós elképzelések: kapu, kapocs, híd A keretprogram régiók szerinti súlypontjait a régióelnökök ismertették a fórummal. Papp Előd székelyföldi régióelnök felszólalásában hangsúlyozta: a régiójára vonatkozó pártprogram voltaképpen Székelyföld autonómiaprogramja, amely a székelyföldi adottságok, az önálló történelmi, intézményi, valamint jogtörténeti hagyományokra épül. Mind a „humán tőke, mind az innovációs képességek” rendelkezésre állnak, mintaként pedig több működő külföldi autonómiamodell is, a teljes önállóságot biztosító katalántól, a részleges önállósággal bíró dél-tiroli autonómiáig. Papp fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nemzeti önrendelkezés – a vádakkal ellentétben – a stabilitás és a gazdasági fejlődés eszköze, miként azt is, hogy minden autonómiatörekvést támogatandónak tartanak, „függetlenül attól, hogy ki a kezdeményezője”. Zatykó Gyula, a Partium régióelnöke a térség kapu-kapocs-híd hármas jellegének összefüggésében mutatta be a Partiumra vonatkozó programpontokat, aláhúzva a határ menti övezet „vegyes gazdasági-kulturális tér”-jellegét, amely kapocs és kapu két nép, két fejlesztési régió, de két ország között is. A régióelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Partium a saját hátországaként tekint a Székelyföldre, jelezvén, hogy közvetlenül érintettnek érzi magát a székelyföldi autonómia létrejöttében. A Partium sajátosságai révén megérett a kétnyelvűségre, valamint az önkormányzatiság valamely formájára. Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Közép-Erdély a leghátrányosabb régiója Erdélynek, amelyre a letargia, a közöny jellemző. „Mit miért nem lehet megvalósítani? Az elmúlt huszonkét évnek ez volt a »programja«” – jegyezte meg nem kevés éllel. Beszédében ugyanakkor kikérte a régió nevében, hogy szórványként emlegessék Kolozsvárt. „Egész Erdély ide jár tanulni, amely sokszínűséget, és hatalmas szellemi kapacitást jelent a térségnek, valamint az idén első ízben megszervezett Kolozsvári Magyar Napok legfőbb tapasztalata is az, hogy az egymásra találás hatalmas erőt adhat”. Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli irodájának vezetője, a Néppárt külpolitikáért felelős alelnöke Nemzetpolitika a Kárpát-medencében című előadásában Erdély és az Európai Unió közötti viszonyt taglalta. Bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány radikális szerkezeti módosításokat hajtott végre a kettős állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztésével, amely révén lehetőség nyílik a „magyar ügy külföld előtti egységes felmutatására”. A Néppárt által felvállalt külpolitika – szerinte – az eurotranszszilvanizmus fogalmával írható le, amely egyszerre korszerű és európai, valamint Erdély modern hagyományait ötvöző külpolitika. Az előadó erdélyi magyar diplomáciai sikerekről is beszámolt, és amint hangsúlyozta, Tőkés László érdeme, hogy olyan kérdések, mint a szubszidiaritás, a Bolyai-ügy, a marosvásárhelyi Guşă-szobor ügye, a restitúció, stb. bekerült az országjelentésekbe. Szilágyi Zsolt továbbá kiemelte, hogy az EMNP számára a sikeres pártdiplomácia útja elő van készítve: nemrégiben találkozóra került sor az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens és Tőkés László között. Az Európai Unió és Erdély közötti kapcsolatok azonban nem egyoldalúak, mind Európa, mind pedig Erdély gazdagodik általuk. Ezt a kölcsönösséget fejezi ki az Erdélyi Magyar Néppárt külpolitikájának mottója is: Több Erdélyt Európába! Több Európát Erdélybe! Szilágyi Zsolt előadását követően erdélyi fiatalok rövid felszólalásai következtek, többek között a Maros megyei Angi Balázsé, a gyergyóújfalusi Szilágyi Leventéé, illetve az udvarhelyszéki küldöttként érkező Sándor Lajosé. Soós Sándor, a Magyar Ifjúsági Tanács korábbi elnöke arra emlékeztetett beszédében, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem előzmények nélküli Erdélyben, hiszen Kós Károly 1921-ben alapított Erdélyi Néppártja e mostani szellemi elődjének is tekinthető. A nagyváradi Csomortány István arról beszélt, hogy miközben egy felmérés szerint a Partiumban élő fiataloknak negyven százaléka nem Erdélyben képzeli el a jövőjét, és Nagyváradon tizenkétezerrel, Bihar megyében pedig huszonötezerrel csökkent a magyarok száma, az RMDSZ még ezek után is sikerpropagandát folytat. „A nemzetárulás kategóriájába sorolom, hogy az RMDSZ ezeket a problémákat elhallgatja – jelentette ki Csomortány –, hangsúlyozva, hogy a korrupció, a megfélemlítettség és a szegénység állandó jellemzőjévé vált a Partiumnak”. Hajdu Krisztián szerint a fiatalok zöme elfordult a politikától, a közélettől, de a Néppártban jelentős az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács tagjainak a száma. Beszédében Hajdu arra mutatott rá, hogy még jóformán meg sem alakult a párt, és máris támadásnak van kitéve, mintegy utalva a Hunyad megyei pártszimpatizánsok zaklatására. „Ez viszont azt jelenti, hogy máris félnek tőlünk” – vonta le a következtetést a felszólaló, aki szerint a lojalitásnak, a nyitottságnak és a munka becsületének helyet kell kapnia a párt értékrendjében. Utolsó felszólalóként Papp Előd székelyföldi régióelnök arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy szűk egy esztendő áll a Néppárt rendelkezésére, és intenzív munkára van szükség, hogy felkészüljön a jövő évi választásokra, amikor „négyszáz erdélyi településen kell majd helytállnia”.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Határon túliak a békemenet mellett: ez már nem politikai ügy
Nem tisztán politikai kérdésről van szó, ez civilizációs kérdés – jelentette ki a Civil Együttműködési Tanácskozás vajdasági alelnöke.
Több határon túli magyar szervezet biztosította támogatásáról a szombaton tartandó szimpátiatüntetést a kormány mellett. Arra szólítottak fel, hogy aki teheti, vegyen részt a budapesti békemeneten, illetve odahaza is tartsanak rokonszenvtüntetést.
Azért kapta a kétharmados többséget a Fidesz-KDNP koalíció, hogy a húsz éve esedékes változások megtörténjenek – mondta a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. A nemzetközi támadásokkal, bírálatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „engedni lehet, de a lécet fenn kell tartani”.
Nem tisztán politikai kérdésről, és nem is egy kormányról van szó, ez civilizációs kérdés – jelentette ki Zsoldos Ferenc, a Civil Együttműködési Tanácskozás vajdasági alelnöke, aki szerint a globalizáció erői és a nemzetállamok összecsapása zajlik. „Meddig terjed a nemzetállamok határa, meddig tudnak maguk döntéseket hozni?” – fel a kérdést, majd hangsúlyozta: a nemzet „értékkategória”, melynek része a nyelv, a történelem, a közösség, miközben a globalizációban nem látni azokat értékeket, amelyek az emberi lét alapvető megéléséhez szükségesek.
Zsoldos Ferenc fontosnak nevezte, hogy akik a „nemzetben hisznek”, kiálljanak a magyar nemzeti kormány mellett. Megjegyezte: tapasztalatai szerint a Délvidéken is látják az emberek: a nemzetközi közösség túllépett egy határt Magyarországgal szemben.
A budapesti kormánypárti tüntetéssel egy időben Erdély kilenc városában szervez demonstrációt a Magyar Polgári Párt.
Orbán Balázs ügyvezető elnök a Kossuth Rádiónak nyilatkozva kifejtette: céljuk, hogy az erdélyi magyarság kifejezze támogatását a magyar kormány mellett az országot ért támadásokkal szemben. Kijelentette: a kettős állampolgársággal és a nemzeti összetartozás törvényével is végrehajtott 2010-es nemzetpolitikai fordulat után kötelességük kiállni a jelenlegi magyar kormány által képviselt értékrend mellett.
Kossuth Rádió

A magyar autonómia ügye 2002-ben
Szomorú tény, hogy tényleges autonómiát az elmúlt több mint két évtizedben Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek közül egynek sem sikerült megvalósítania. Az okok: a határon túli magyar politikai elitek megosztottsága, Budapest támogatásának hiánya, esetenként kemény ellenállása. A nemzetközi színtér szereplőinek a kollektív kisebbségi jogok iránti mostoha viszonya, pontosabban, határozott ellenzése. Végül – ezt talán nem kell hangsúlyozni – az utódállamok politikai elitjének az egész időszak alatt változatlan ellenállása.
Ami viszont szinte hihetetlen: a lényegében ellenséges politikai közegben 1990-től megjelennek előbb személyi elvű kisebbségi önkormányzatra, s ezzel szinte egy időben a területi autonómiára vonatkozó elképzelések. Nem kell sokáig várni, s a Vajdaságban az első háborús összecsapások közepette, talán a körülmények hozta esélyeket kihasználva, a történelmi VMDK-ban megszületett – ha lúd legyen kövér – a hármas autonómia modellje. Eközben Erdélyben is kialakul a viszonylag konkrét autonómiakoncepció. Felvidéken Duray Mikós kezdettől fogva szorgalmazza az autonómiát, s ami legalább olyan fontos, csakúgy, mint a történelmi VMDK, ő is hangoztatja: az autonómiának csak ellenzékben küzdve van esélye. Hiába. A Felvidéken ma sincs sem autonómiakoncepció, sem autonómiamodell.
A külső tényezőktől koránt sem függetlenül, a magukban hordozott belső ellentétek folytán a kisebbségi politikai elitek kétpólusúvá válnak. Ettől kezdve, a nemzeti közösségek vitathatatlan autonómiaigénye dacára, autonómiaügyben politikailag béna kacsává vált minden határon túli magyar közösség. A helyi hatalmakhoz húzó szárny, benne a balliberális csoporttal és a rendszerváltás morzsáié törleszkedő közönséges szerencselovagokkal, megkapta a szükséges támogatást. Leginkább Budapestről is. A nemzeti szárny máig csak az eszméi erejére támaszkodva tartja fenn magát.
A Vajdaságban 2008. évi választások után mintha megmozdult volna valami. Talán abban a reményben, hogy a nemzetközieknek példát mutatva Koszovót visszaszoríthatja a tényleges autonómia keretei közé, a szerb kormány a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetével, majdnem lépett egyet a perszonális autonómia irányába. De, többek szerint, mert felmérte, hogy Koszovó esetében elment a vonat, mások szerint, mert úgy vélte, a valódi politikai autonómia – mivel lehetővé teszi egy nemzetrész akaratának a legitim feltárását, kifejezését és képviseletét – megnyitná a politikai lehetőségeket, a különben is elégedetlenkedő dél-szerbiai albánok és a szandzsáki bosnyákok előtt, visszahőkölt.
Egy éves „gondolkodás” után a VMSZ által is megszavazott nemzeti tanácsokról szóló törvény előirányozza ugyan a politikailag és jogilag a hatalom által többszörösen ellenőrzött választott képviseleti testületet, de a tényleges autonómia attribútumai nélkül. Ez az oka annak, hogy ma a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) se nem legitim, se nem legális.
Száz szónak is egy a vége: jelenleg csak a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) van a perszonális-, és Erdélyben a Székely Nemzeti Tanácsnak van, a nemzeti oldal által is többé-kevésbé támogatott hadra fogható, a területi autonómiára kidolgozott modellje. A Felvidéken a márciusi előrehozott választásokra készülő Magyar Koalíció Pártja jelezte, hogy nemzeti alapú önkormányzatokat is el tud képzelni. Egyelőre csak képzelni, de ez is jelent valamit.
Itt álljunk meg néhány szóra. A kérdés most már nem az, mi van a magyar autonómiákkal a Kárpát-medencében, hanem az, hogy mi lesz a létező és a tervezett tervekkel? A kérdés helyén való. Várható, hogy az Orbán-kormány miután sikeresen megvívja Magyarország politikai háborúját a nemzetköziekkel, minden bizonnyal tovább lép. A jelenlegi helyzetben ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) csak részben állt fel. A versenypárttá avanzsálódott Erdélyi Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Vajdasági Magyar Szövetség kivárnak. Úgy vélik, Magyarország gyengesége alkalmassá teszi őket az ellenállásra. Arra, hogy megőrizzék jelenlegi immár csak névleges közvetítő szerepüket a helyi többségi elit és Budapest között. Az RMDSZ már „megszabadult” magyarországi támogatások célba juttatásának megpróbáltatásaitól, a VMSZ helyzete még bizonytalan. Igaz az általa igazgatott MNT eddig nem látott anyagiakkal rendelkezik, első sorban Budapestről, de Belgrádból is, ám ennek csak feltételesen van jelentősége. Ha ugyanis a VMSZ sikeresen összenő „stratégiai partnerével” a Tadic-féle Demokrata Párttal (DS), akkor világossá válik az, amit eddig is tudott mindenki, csak még nem lehetett intézkedni.
Melyek azok a politikai projektumok, amelyek akadályozzák a NER kiteljesedését?
A VMSZ projektuma az MNT.
Az RMDSZ és a politikai hátországa a balliberális magyarországi ellenzék sem nyugszik. Elterelő hadműveletbe kezdtek.
Logikus lenne, hogy ha ennek eljön az ideje, a magyar kisebbségek autonómia törekvéseivel a magyar kormány lépjen ki a nemzetközi politikai színtérre. Ennek vágott elébe a minap az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) vezetősége és Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő azzal a kerekasztal-megbeszéléssel, amelynek témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés volt. (Az erről szóló információ az alábbiakban olvasható.) Közvetve, de lényegében elterelő hadműveletnek tekinthető a Bugár Béla vezette Híd-Most felvidéki párt kezdeményezése is, miszerint alkotmányos törvénnyel kell garantálni a kisebbségi jogokat Szlovákiában. (Ez az információ is alább olvasható.)
Összegezve: a Kárpát-medencében élő magyar közösségekben ugyan nem áll túl jól az autonómiatörekvések ügye, de van esély a jó irányú változtatásra. Miután Magyarország sikeresen elhárítja az európai támadásokat. Ha ezt az autonómia különböző ellenzői nem így látnák, nem kezdtek volna megelőző akciókba. Amelyek nem az autonómia-törekvések támogatását, hanem csak bizonytalan kisebbségjogi szabályozást sürgetnek. Mind az EU-ban, mind pedig Szlovákiában.
A küzdelem minden fronton folytatódik.
VMDP Hírlevél

Az egész Kárpát-medencében emlékeztek 1848-ra
A Vajdaságban, Romániában és Kárpátalján is megemlékezéseket tartottak március tizenötödike alkalmából az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára. A KMKSZ Ungváron emlékezett
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungváron, a Petőfi-szobornál tartotta meg ünnepségét. Beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: “ha a kárpátaljai magyarok méltó utódai akarnak lenni 1848-1949 hőseinek, akkor itt és most kell megvívniuk saját forradalmukat, hogy ne szakadjon meg a nemzet túlélésének a lánca, hogy a magyarokat a jövőben ne történelmi kuriózumként emlegessék ezen a tájon”. – Ha a kárpátaljai magyarság meg akar maradni, akkor elsősorban az anyanyelvű iskoláit kell megvédenie, amihez az szükséges, hogy a magyar emberek magyar iskolába írassák a gyermekeiket – tette hozzá.
Beszédében Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke elítélte a kárpátaljai magyarokat érő ukrán nacionalista támadásokat. Azt kérte az ukrán államhatalomtól, hogy biztosítsa a magyarok számára az alkotmányos jogaikat.
Kárpátalja magyarsága megyeszerte megemlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A KMKSZ szervezésében Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában, míg Munkácson, a szabadságharc podheringi csatájának emlékművénél tartottak ünnepi rendezvényt és koszorúzást. Técsőn és Nagypaládon a helyi Kossuth-szobornál méltatták március 15-ét. Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, az ukrán fővárosban a Kijevi Magyarok Egyesülete szervezett ünnepi megemlékezéseket.
Emlékezés 1848 hőseire a Bácskában és a Bánátban
A Bácska és a Bánság több mint 15 településén emlékezett meg az évfordulóról. Óbecsén felavatták a Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát. A forradalom költőjének életnagyságú bronz szobra Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása. A Petőfi Sándor nevét viselő magyar kultúrkör épülete előtt és az ugyancsak Petőfiről elnevezett óbecsei általános iskola szomszédságában álló szobornál tartott megemlékezésen részt vett Réthelyi Miklós, Magyarország nemzeti erőforrás minisztere, Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke, Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, egyházi méltóságok, köztársasági és tartományi parlamenti képviselők, önkormányzati tisztségviselők.
Réthelyi Miklós beszédében emlékeztetett rá, hogy a délvidékiek derekasan kivették a részüket az 1848-as szabadságharcból, hisz az aradi vértanúk közül négyen is a Délvidékről származtak. “Petőfi nélkül nincs magyar kultúra, magyar kultúra nélkül nincs magyarság” – fogalmazott Réthelyi Miklós.
A bánsági Magyarittebén 108 éve áll Kossuth Lajos szobra és 1990 óta évről évre megkoszorúzzák azt. A néhány száz fős ünneplő tömeg előtt beszédet mondott Páll Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke, Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke, és Hangya István, a VMDK tanácsának a tagja. Csütörtökön Petőfi szobránál, emléktáblájánál koszorúztak Bácskertesen és Lukácsfalván is
Kelemen Hunor: 1848 ifjainak szabadságharca a miénk is
Petőfi és Kossuth, vagy a márciusi ifjak követelései ma is aktuálisak, azokat nem ülte meg az esztendők pora, “az ő igazságuk a miénk, minden magyar igazsága” – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csütörtökön Szatmárnémetiben.
Az István téren megjelent, több száz fős ünneplő tömeg előtt az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: 164 éve más-más eszközökkel és körülmények között, de ugyanazért a célokért küzd a magyarság, jólétet, biztonságot, szülőföldön való boldogulást, szabadságot és törvény előtti egyenlőséget akarva.
Március 15. minden magyar ember ünnepe, nincsen különbség közöttünk, az ünnepen egyformák vagyunk és egyet akarunk – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette: a magyaroknak szeretni kell gyökereiket, a múlt történéseit ahhoz, hogy a nemzet bízni tudjon a jövőbe. “Legyünk ma büszkék, hogy Erdélyben megmaradtunk, legyünk ma büszkék, hogy itt erősek vagyunk!” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
MTI
Bumm.sk

Az összefogás üzenete
Trianonra emlékeztek Budapesten a Nemzeti Összetartozás Napján
A trianoni döntés minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum – írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában a magyar államfő. Áder János kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, és azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából. Áder János köszöntött minden magyart, és „hazánk kézszorítását” küldte mindazoknak is, akik akár 1920. június 4-ét követően, akár a nemzeti szocialista, akár a kommunista ideológia szülte diktatúrák idején, akár 1956-ban vagy azt követően származásuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük miatt kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról.
A parlamentben az országgyűlési képviselők tapssal köszöntötték a határon túli magyar pártok és szervezetek vezetőit a parlament üléstermében: Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, Kunckelné F. Ildikót, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnökét, Jakab Sándort, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, Székely Istvánt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkárhelyettesét, Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnökét. A Nemzeti Összetartozás Napjának programjai jó hangulatban zajlottak le. A nyitott parlamentben délután 5 óráig mintegy hét és fél ezren vettek részt, ezen a napon ugyanis bárki ingyen, előzetes regisztráció nélkül léphetett be az épületbe. Estig kézműves vásár, zenei fellépések, koncertek várták az érdeklődőket. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nagyváradon tartották meg a Délvidéki Szolidaritás Napját
A Délvidéki Szolidaritás Napját tartották tegnap Nagyváradon. A Várad-Újvárosi Református Templom délelőtti istentiszteletén Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hirdette az igét, majd délvidéki vendégek szólaltak fel.
Tőkés László igehirdetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Pál apostol kolossébeliekhez írt könyvének születésekor még igen elterjedt volt a rabszolgaság, és az emberek szigorú hierarchiákban éltek, ez mára ebben a formában nem jellemző, ugyanakkor az elnyomás és a kiszolgáltatottság a modern kori történelemben is valós jelenség.
Emlékeztetett: épp a Délvidéken, az 1944–1945-ös vérengzések idején, illetve a balkáni háborúban eshetett meg, hogy az elnyomó hatalom magyarok tízezreivel végzett, ám meglátása szerint ez ma már elképzelhetetlen volna. Sándor Lajos újvárosi lelkipásztor a gyülekezeti hirdetések után átadta a szót a délvidéki vendégeknek.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke köszöntötte a gyülekezetet, felidézve, mekkora vihart kavart a szerbiai politikában a bejelentés, hogy – mintegy válaszképpen a temesvári eseményekre – 1989. december 18-án megalakult a vajdasági magyarság Trianon utáni első érdekképviselete. Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke szólalt fel, aki azt mondta, pártja készül Szerbia Európai Uniós csatlakozására, bár a romániai és a felvidéki példából világos, hogy a kisebbségi problémákra az sem nyújt megnyugtató megoldást, ám jelenleg jobb út nincs.
A templomi ünnepség után a meghívottak egy része sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti irodájában. Az értekezleten Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke felidézte: Tőkés László közbenjárásával több petíciót is benyújtottak az Európai Parlamentnek, amelyek közül az egyikben a szlovákiai magyar állampolgárokkal szemben elkövetett, a szlovák alkotmánynak is ellentmondó visszaélésekre, a másikban pedig a mindmáig befejezetlen romániai restitúciós folyamat hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
Lomnici elmondta: a legutóbbi magyar–szerb államelnöki találkozón azt kérték Tomiszlav Nikolics elnöktől, bírálja el pozitívan az igazságtalanul hosszú börtönbüntetésre ítélt temerini fiúk kegyelmi kérelmét. Lomnici Zoltán azt is kilátásba helyezte, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata megromolhat, amennyiben ez a kérdés nem rendeződik, másfelől szerinte Magyarország nem támogathat EU-s csatlakozási törekvéseiben olyan országot, amelyben nem érvényesül a jogbiztonság. Tőkés László azt mondta, hogy nem kifejezetten bizakodó az EP-nek benyújtott petíciók ügyében, de az igaz ügyért akkor is harcolni kell, ha azok megoldására nem mutatkozik valós esély.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kegyelmet kérnek a temerini fiúk számára
Tőkés: A z ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak – A délvidéki szolidaritás napja Nagyváradon
A magyarság lélekben, öntudatban, önazonosságban együvé tartozik, és hite segíti szembeszállni az igazságtalansággal, amikor alárendeltségbe próbálják kényszeríteni – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon, ahol vasárnap megtartották a Délvidéki Szolidaritás Napja rendezvényt.
A délvidéki magyarság emberi és kisebbségi jogai melletti kiállásként, a méltánytalanul súlyos – összesen 31 éves – börtönbüntetésre ítélt öt temerini magyar fiú ügyének felkarolásaként rendezett megmozdulást az EP-képviselő Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen kezdeményezte. „Mi, magyarok csak azt kérjük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat, emberi méltóságunkat” – mondta Lomnici Zoltán, hozzátéve: az Emberi Méltóság Tanácsa is kegyelmet kér a szerb államfőtől a temerini fiúk számára.
A délvidéki szolidaritás napjának szentelt, a nagyvárad-újvárosi református templomban tartott istentisztelet után tartott sajtóértekezleten Lomnici Zoltán hangsúlyozta: az Emberi Méltóság Tanácsa a jogbiztonságot kéri számon az EU-tag vagy az unióhoz csatlakozni kívánó szomszédos országoktól. Lomnici Zoltán szerint a temerini fiúk esetében tudomásul kell venni a bíróság döntését, de a nyilvánosság segíthet abban, hogy kegyelmi kérelmüket kedvezően bírálja el Tomislav Nikolić szerb államfő.
Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett: nem lehet a temerini fiúk kegyelmi kérelméhez kötni a magyar támogatást Szerbia uniós csatlakozását illetően, mert az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak. Azt viszont elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szerbia az 1944–45-ös délvidéki atrocitásokat elismerése nélkül csatlakozzék az EU-hoz.
A Délvidéki Szolidaritás Napja rendezvényen részt vettek a vajdasági magyar pártok vezető tisztségviselői is: Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke és Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. Ők nagy eredménynek nevezték a november 13-án Budapesten megszületett magyar–szerb államfői megállapodást. Akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő megegyezett abban, hogy közösen emlékeznek meg jövőre az 1944–45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatairól. A magyar államfő felajánlotta Nikolićnak, hogy ezután – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is.
magyarszo.rs/hu

Székelyek menete: szolidaritási megmozdulások Európában és Észak-Amerikában
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háromszéki demonstrációjával párhuzamosan Európa és Észak-Amerika több nagyvárosában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak vasárnap.
Az egyesült államokbeli Clevelandben a helyi magyarok egyik rádiója, a Bocskai Rádió szervezett szolidaritási tüntetést. Csibi Lóránd, a rádió főszerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a de- monstrációt a Szent Imre-templom előtti parkolóban tartották meg 100-150 ember részvételével. A megmozdulást azért rendez- ték a Szent Imre-templom előtt, mert Clevelandben nincs román külképviselet. A tüntetők a transzparenseikre írt jelmondatokkal is tiltakoztak az ellen, hogy a román kormány „fel akarja darabolni Székelyföldet".
A főszerkesztő a rendezvényen felolvasta azt a kiáltványt, amelyben a Székelyek nagy menetelésének résztvevői megerősítették a Székelyföld autonómiája iránt korábban is kinyilvánított igényüket. A demonstrációt a magyar Himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárták – közölte Csibi Lóránd, aki úgy tudja, hogy másutt Észak-Amerikában is voltak hasonló demonstrációk, például New Yorkban és Torontóban.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Stockholmban szervezett megmozdulást, amelyen ott voltak a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség vasárnapi ökumenikus istentiszteletének résztvevői is. A Székelyek nagy menetelését támogató mintegy kilencven felvonuló a román nagykövetség előtt fejezte ki tiltakozását a tervezett közigazgatási átszervezés miatt, és petíciót adtak át a román nagykövetségnek. A Svédországban élő magyarok mindig küzdeni fognak az összetartozásért és az erdélyi autonómiáért. Erdély „nem felosztható" és nem „beolvasztható" – hangzott el a rendezvényen.
Molnár Veress Pál lelkész Székelyföldnek címzett üzenetében Pál apostol Timóteushoz írott leveléből idézett. „Ama nemes harcomat megharcoltam, a futásomat elvégeztem, a hitemet megtartottam". Azt kívánjuk Székelyföldnek, hogy mindenki a maga helyén, a maga idejében a nemes harcot harcolja meg, futását becsülettel végezze el és tartsa meg hitét mindenkor – mondta.
Stuttgart belvárosában egy németországi magyar civil szervezet, a Hunnia Baráti Kör szervezésében tartottak szolidaritási tüntetést. A megmozduláson 300-an vettek részt a szervezők és a tüntetést biztosító rendőrök egybehangzó becslése szerint – mondta el az MTI-nek telefonon Hahn-Seidl Alida szervező. A demonstráció közös imával kezdődött, majd a tüntetők Esztergám Miklós tárogatóművész kísérete mellett székely dalokat énekelve vonultak végig a város központjában. A tüntetésen székely és magyar zászlókat emeltek a magasba, és összesen 1500 szórólapot osztottak ki a járókelőknek. A német nyelvű szövegben a székelyek helyzetéről és törekvéseiről tájékoztattak.
Háromnapos akció Felvidéken
A Felvidéken legalább hat helyszínen tartottak és tartanak szimpátiarendezvényeket.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) – a székelyek autonómiatörekvéseivel való szolidaritásukat kifejezendő – Dunaszerdahelyen, Párkányban, Rimaszombatban és Szomotoron jelképes aláírásgyűjtési akciókat szervezett vasárnap délután három órától. A több naposra tervezett akció annak első óráiban a szervezők szerint a „várakozásoknak megfelelően haladt", az íveket több százan írták alá helyszínenként. „Ezzel is szeretnénk jelezni, hogy erdélyi barátaink nincsenek egyedül az önrendelkezésért folytatott küzdelemben, valamint azt is, hogy az autonómia jogos igény a felvidéki magyarság számára is" – hangoztatta Berényi József, az MKP elnöke a dunaszerdahelyi rendezvényen mondott beszédében. Rámutatott: az autonómia szükségességéről Szlovákiában nem csupán a többségi nemzetet kell meggyőzni, hanem a felvidéki magyarságnak egy jelentős részét is.
Gubík László, a Via Nova ICS elnöke a szervezet által az Európai Unió pozsonyi képviselete előtt vasárnap délelőtt tartott tüntetésen a sorsközösség vállalásának fontosságát emelte ki.
Ma mi vagyunk itt a székelyek mellett, holnap talán már ők lesznek ott mellettünk" – hangsúlyozta. A beszédet követően a tüntetés néhány tucat résztvevője, kezükben székely zászlókkal és a „Felvidék Székelyfölddel van" feliratú transzparensekkel átvonult Románia pozsonyi nagykövetsége elé, ahol felolvasták a székelyek önrendelkezésről szóló kiáltványát, elénekelték a székely himnuszt, majd bedobták a dokumentumot a külképviselet postaládájába.
A felvidéki Diákhálózat néhány aktivistája vasárnap még a kora reggeli órákban egy székelyzászlót formáló, égő mécsesekből összerakott alakzatot helyezett el Románia pozsonyi nagykövetsége előtt.
A vajdasági Topolyán is nagygyűlést tartottak a Székelyek nagy menetelése szimpátiarendezvényeként. A délvidéki szolidaritási rendezvényen öt vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Egység Párt – vett részt. A megmozduláson körülbelül ötvenen voltak. Elhangzott, hogy a megjelentek támogatják a székely összefogást, és a mintegy 250 ezer fős vajdasági magyarságnak is ezt a példát kellene követnie.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton közleményben fejtette ki, hogy a VMSZ támogatja a székelyek nagy menetelését. Szerinte ennek a menetoszlopnak kettős üzenete van: „egyrészt felhívja a figyelmet a magyar összefogásra, másrészt világossá teszi, hogy minden politikai csatát, a kárpát-medencei magyarság megmaradása szempontjából fontos ügyet ott kell győzelemre vinni, abban az országban, ahol a magyarok élnek: a székely autonómiát Romániában kell elérni", ezért van szükség egy erős magyar párt jelenlétére és kiállására.
London A BBC londoni székháza előtt tartottak demonstrációt vasárnap este a székely autonómiáért.
A londoni magyar közösség által szervezett rendezvényen, amelyre hozzávetőleg 120-an gyűltek össze, megemlékeztek 1956 évfordulójáról is. A magyar és székely lobogókat magasba tartó tüntetők előtt Szarvas József, a Magyar Szabadságharcosok Nagy-Britanniai Szövetségének főtitkára emlékezett vissza a harcokra, a szovjet hadsereg bevonulását követő menekülésre.
Ezután a demonstráció főszónoka, Fehér Tamás, a Londoni Magyar Magvető nevű csoport egyik vezetője követelte Székelyföld autonómiájának megteremtését. Beszédében rámutatott: az idő rohamosan fogy, hiszen az utóbbi húsz évben félmillióval csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma asszimiláció vagy elvándorlás miatt. Elhangzott az is, hogy az Erdély feletti román fennhatóság „akár katonai megszállásnak is tekinthető, hiszen az erdélyi magyarokat senki nem kérdezte arról, hogy román fennhatóság alatt kívánnak-e élni".
A demonstráción előadták Wass Albert több költeményét, és a rendezvény végén felolvasták a Székelyek nagy menetelésének kiáltványát. Az összegyűltek a tüntetésen többször is az „Autonómiát Székelyföldnek", a „Vesszen Trianon", illetve a „Székelyföld nem Románia" jelszavakat skandálták.
A másfél órás rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. MTI
Erdély.ma

Ágoston András:
A minimális kisebbségi jogok kísértete járja be a Kárpát-medencét
Allen Kassoff újratöltve
Miközben a Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek – autonómiaügyben is – eddig nem tapasztalt támogatásban részesülnek az újra kétharmados Orbán-kormány részéről, ebben a kérdésben magyar-magyar vonatkozásban csak növekszik a véleménykülönbségek halmaza.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) elvben keretet ad a kormányoldal részvételével folytatott magyar-magyar konzultációnak, úgy tűnik azonban, hogy e lehetőség kiaknázottsága igencsak a kezdeti szakaszban van. Nyüzsgés csak Erdélyben tapasztalható, a vajdasági és a felvidéki politikai elit – pedig a táncba hívó szó minden érdekeltnek a fülébe csenghet – előkelő idegen módjára tartózkodik, kerüli a témát.
De nem a tartózkodás a lényeg. Nem mert a vak is látja, minden fontos feltétel adott, s most már csak a felelős magyar politikai elitek minél összehangoltabb közös nemzetközi fellépésére lenne szükség. A magyar kormány részéről már évek óta nincs akadálya az összefogásnak, a közös fellépésnek, Romániában pedig egyre inkább esedékes az autonómiáról szóló lényegi eszmecsere.
Ebbe a közegbe robbant be ötletével Allen Kassoff, az Egyesült Államokban bejegyzett Project onEthnic Relations (PER) jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója.
Az 1993-ban megtartott hírhedt neptuni találkozón – a PER kezdeményezésére és közvetítésével – már az autonómia eszméjének RMDSZ-en belüli elfogadásával egy időben, megtörtént az elgondolás kisiklatása is. A megegyezés lényege, hogy az RMDSZ Tokay György, Borbély László és Frunda György összetételű tárgyalóküldöttsége 1993. július 15–16-án Neptunban ráállt az „anyagra”: az autonómia következetes követelése helyett, vállalta a nemzetközi dílerek felkínálta szigorúan ellenőrzött politikai drogozás élvezeteit. A parlamenti jelenlétet és a kormányzati felelősségvállalással járó bizalmi minimumot. (Aki kormányon van, az ne követeljen autonómiát.
Ahogy annak idején a nemzetköziek, konkrétan a PER, felismerték nemcsak az autonómia konfliktusteremtő „veszélyét”, de a demokratikus elvekre alapuló elképzelésben rejlő lehetőségeket is. Féltve talán a Romániában elindult rendszerváltást magát, a nagyobb jogán, ismerve az emberi természet politikában is megnyilvánuló, és részükről kezelhető gyengéit, olyan megoldást kínáltak, ami két-három évtizedre – az ő mércéik szerint – elviselhető intenzitásúvá tette a kisebbség-többség között feszülő történelmi ellentétet.
Kassoff a nagy mágus, ahogy annak idején a délszláv háborúban becézték (vagy szidták), most újra színre lépett. Nyugdíjasként is olyan hatalommal felruházva, amit ép ésszel nem lehet semmibe venni.
De, térjünk a tárgyra. Mit is nyilatkozott a nagy mágus, a kisebbségszelídítő a Kovászna megye RMDSZ-es politikai elitje előtt? Nem kevesebbet, minthogy „új alapokra kell helyezni a román többség és a magyar kisebbség közötti viszonyt, újra kell értékelni a húsz évvel ezelőtt megkötött megállapodást”.
Most pedig kezdődhet a találgatás. Azt, hogy „Neptunt” kell újra értékelni, mindenki tudja. De mi jöhet ez után?
Kisebbségi szemszögből nézve, alapvetően két dolog: vagy autonómia, vagy a „minimális kisebbségi jogok kódexe”.
Az ajánlattevő természetét ismerve az első nem jöhet számításba. De mit jelent a másik? Mi az, amit legalább valószínűsíteni lehet.
Ha Szerbiát és a volt Kisjugoszláviát, a balkáni gyilkos polgárháború eseményeit vesszük szemügyre, két észrevételt tehetünk.
Az egyik az, hogy a PER ebben az időben, 1998-ban, tehát a Milosevic-rezsim bukását megelőző időszakban, figyelemmel a szocialista Jugoszlávia felbomlásának előrehaladott folyamataira, nem az autonómiára és a kormányzati felelősségvállalásra összpontosított. Milosevic ellenzékének nemzetközi bemutatkozása közben két irányban igyekezett befolyásolni az érdekelt politikai eliteket.
Horvátországban – figyelemmel a szerb kisebbség helyzetére – az autonómia felé tájékozódott. Szerbiában, talán az autonómiával már nem megoldható szerb-albán konfliktusból kiindulva, óvatosan, de határozottan a minimális kisebbségi jogok kartáját szorgalmazta. Ezzel magyarázható, hogy a Đinđić-vezette szerbiai demokratikus ellenzékhez tartozó Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) autonómiakövetelése a közös külföldi bemutatkozások során elhangzott ugyan, de foganatja azóta sem lett.
Visszatérve a PER nyugalmazott elnökének minapi kijelentéséhez, hogy a „román politikusok kérték, hogy a PER ismét vállaljon szerepet a román–magyar párbeszéd új alapokra helyezése érdekében”, okkal kérdezhetjük, mi a cél?
Egy biztos, nem az erdélyi magyarok tényleges autonómiája. Hacsak nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a minap bemutatott kisebbségi dokumentumáról van szó. A tapasztalatokat szem előtt tartva, érdemes odafigyelni.
vmdp.org.rs/index - KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 233. szám

A délvidéki magyarság kálváriájáról Nagyváradon
kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a délvidéki magyarság kálváriájával ismerkedhettek meg az érdeklődők február 27-én Nagyváradon a Szerbiából érkezett meghívottak előadása nyomán. A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott fórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi és bihari szervezete, illetve a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezte, derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben, amelyet alább olvashatnak.
Nagy József Barna régióelnök köszöntötte az Újvidékről érkezett vendégeket, akik mindhárman a dél-bácskai kisváros, Temerin fiai – mint azt büszkén hangoztatták. Szót kapva szabadon összegezték a publikum előtt írott dolgozataiknak lényegét, hogy maradhasson idő az érdeklődők kérdéseire, felvetéseire is.
Elsőként Guszton András újságíró, Temerin volt polgármestere beszélt – családi vonatkozású adalékokkal is szolgálva – a Trianon utáni Délvidék történetéről, különös tekintettel az 1944-es szerb bevonulás alatt és azt követően történt magyarellenes megtorlásról, elmondva, hogyan tisztították meg Tito partizánjai az őshonos magyaroktól a Sajkásvidéket, azaz a Bácska délkeleti részén, a Tisza dunai torkolatvidékét.
Csorba Béla író, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a magyarok és németek ellen folytatott népirtásról beszélt, bemutatva azokat az időket, amikor a kommunista ideológia embertelensége a szerb nacionalizmus gyűlölködésével párosult. Csak 1990 után lehetett – de akkor is és azóta is csak óvatosan – beszélni arról, hogy miként végezték ki ártatlan magyar és német férfiak ezreit a partizánok, miként gyilkolták halomra az „idegeneket”, éheztettek halálra öregeket, nőket és gyermekeket Tito koncentrációs táboraiban, hogyan üldözték el családok tízezreit. Szólni, kutatni, emlékezni évtizedeken át nem lehetett, és máig elmaradt a hivatalos bocsánatkérés, a rehabilitáció és a kárpótlás. Az elszenvedett borzalmakért soha senkit nem vontak felelősségre, noha bebizonyosodott: amit a Délvidéken a szerbek elkövettek, az genocídium volt. A szerbiai magyarság kálváriája ráadásul csak folytatódott az 1991–2006 közötti délszláv konfliktus idején.
Ternovácz István újságíró, az Újvidéki Rádió szerkesztője Az ellenségkép módosulása a kuláküldözéstől az antisztálinista sztálinizmusig vezérfonal mentén igyekezett megvilágítani a szerb nacionalizmus természetrajzát és a történtek ideológiai hátterét, beleértve a mai nehéz örökséget is. A közelmúltig zajló véres folyamatok és a mai propaganda azt jelzi, hogy a szerb nép egyelőre nem hajlandó és nem képes szembenézni a múlttal, bár apró jelei már mutatkoznak a szükséges önátértékelésnek. Az est házigazdája, Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke harcostársaiként üdvözölte és méltatta a délvidéki vendégeket, mindhárman tekintélyes közösségi vezetői, érdemes nemzetpolitikusai és értelmiségijei a Szerbiához került magyar nemzetrésznek. Rámutatott, hogy a kommunizmus magyar áldozatainak emléknapja, február 25-e kapcsán idén különös figyelmet kapott a békeidőben halál- és munkatáborokba deportáltak és elhurcoltak tragédiája, hiszen számukat több százezerre becsülik a szovjetek által megszállt országokban. A magyarság különösen nagy áldozatot hozott ezen a téren is, mert a második világháborút követően nemcsak Sztálinék hirdettek bosszút, hanem a „nemzeti” kommunista rezsimek is kivették részüket a megtorlásból osztályharcos alapon. Tőkés László rámutatott: a fizikailag-szellemileg megnyomorított túlélők is áldozatai a diktatúráknak, rájuk is gondolnunk kell, nemcsak a halottakra. Délvidéken különösen nagy volt és hosszúra nyúlt a pusztulás, s a hallgatás fala nehezen omlik le. Nyomasztó örökségünk tudatában teljes együttérzéssel kell emlékeznünk az elveszettekre, szolidaritással kell viszonyulnunk minden nemzettársunkhoz, mert mindannyian megszenvedtük a kommunizmust – fogalmazott a püspök. A fórumot követően megkoszorúzták az egyetem udvarán található, 2003-ban állított emléktáblát, majd a főhajtás után elénekelték a Szózatot.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Nagyvárad, 2015. február 28.
itthon.ma/karpatmedence

Ülésezett a KMAT
Másfél éves szünet után ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsa (KMAT) 2016. február 12-én Budapesten, a Magyarság Házában.
A testület 2004. június 16-án alakult meg Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó Kárpát-medencei autonómiarendszer kidolgozását, valamint a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését. A KMAT legutóbbi ülésére 2014 júliusában, Bálványosfürdőn került sor. Időszerű vált tehát a Kárpát-medencében azóta történtek értékelése, az autonómia ügyének számbavétele a tagszervezetek beszámolója alapján, az európai, nemzetközi helyzet áttekintése az autonómiaküzdelem vonatkozásban – állt a tagszervezeteknek küldött meghívóban. Az ülés házigazdája a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád János államtitkár csíkszeredai munkalátogatásáról küldött levélben köszöntette a tanácskozókat. A Szilágyi Péter helyettes államtitkár által felolvasott üzenetben a nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette: alkotmányos kötelezettségeinek eleget téve a magyar kormány minden rendű és rangú támogatást igyekszik megadni a határon túli magyar nemzetrészeknek, éljenek azok kisebbségben, szórványban vagy diaszpórában. Ebbe szervesen beleillik az a támogatás, amit a kormányzat az autonómiatörekvéseknek, illetve ezek összehangolásának és egységesítésének ad. Schöpflin György politológust, európai parlamenti képviselőt idézve fejezte ki sajnálkozását az államtitkár, hogy a fejlett európai országok nem hajlandó tudomásul venni: a nyugati, működő autonómiák és a Kelet-Közép-Európában óhajtottak között nincs semmilyen különbség. Ami ott elfogadott és üdvös, annak itt is létjogosultsága van. A magyar kormánynak és a határon túli magyar autonomistáknak együttesen kell demonstrálniuk a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseinek természetes és legitim voltát – utalt rá a KMAT-nak írott üzenetében Potápi Árpád János.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette le a KMAT-ülést, a testület elnökeként üdvözölte a házigazdákat, a meghívottakat és a tagszervezetek küldötteit, sajnálattal állapítva meg, hogy a Magyar Közösség Pártja és a Magyar Polgári Párt ugyanúgy nem vesz részt a tanácskozáson, mint a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. A felvidékiek a választási kampány hajrájára hivatkozva mentették ki magukat, a két erdélyi párt vissza sem jelzett. Holott az autonómia ügyében elengedhetetlen a nemzeti összefogás – hangzott el az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón is a konklúzió, amit a média jó érzékkel szűrt le és közvetített a tegnapi nap folyamán.
Az ülés első felében megtörtént az autonómia ügyének számbavétele a Kárpát-medencében, a tagszervezetek megjelent képviselőinek beszámolói alapján. A Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs elnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Sándor Krisztina ügyvezető elnök, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Toró T. Tibor alelnök szólt. A Vajdasági Magyar Szövetség részéről Bús Ottó intézőbizottsági elnök, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt részéről Csorba Béla elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részéről Csonka Áron elnök tartott beszámolót. Brenzovics László elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Jakab Sándor elnök a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Ábrahám Borisz alelnök a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Deák Ernő volt elnök pedig az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége képviseletében szolgált tájékoztatással. Szinte egybehangzónak tűnt a beszámolók nyomán az a vélekedés, hogy a legutóbbi KMAT-ülés óta nem történt érdemi előrelépés autonómiaügyben, esetenként még visszalépés is tapasztalható a nemzetközi helyzet és a különféle regionális vagy kontinentális válságok miatt.
Az ülésen meghívottként részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, akit a határon túli magyar közösségek autonómiaügyeinek koordinálására kért fel Orbán Viktor kormányfő, s aki az örvendetesnek mondható konvergenciák leltározása és a sajnálatosan létező divergenciák áthidalása terén elértekről szólva emlékeztetett: neki a közvetítés és egyeztetés a feladata, nem a diktálás. A budapesti kormányzat nem gyámkodni, hanem segíteni akar az autonómiakérdésben, e tekintetben viszont mindent megtesz, amit megtehet.
Tőkés László – aki a magyar kormánypártok lillafüredi kihelyezett frakcióüléséről érkezett a KMAT-ülésre – elmondta: a kormányfő kifejtette ott, hogy eljött az ideje az improduktív belső konfliktusok lezárásának. Ez különösen fontos az autonómia ügyében – mutatott rá a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának elnöke. Szerinte a határok fölötti nemzetegyesítés mellett a külhoni magyarság önrendelkezése az a politikai intézmény és érték, amelyen a nemzetpolitika nyugodhat, és ebben a kérdésben elengedhetetlen a nemzeti összefogás.  Felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben. Önösszeszedésre is szükség van, mert egy helyben topogás észlelhető az autonómia ügyében. A KMAT folytatni kívánja a megkezdett munkát, és kellő elszántságra buzdítja a tagszervezeteket.
Izsák Balázs a közelgő székely szabadság napjára hívta fel a figyelmet. Ez a március 10-e arról is szól, hogy a demokratikusnak és jogállamnak mondott Romániában érvényesül-e az egyik alapvető emberi jog, a gyülekezésé – mutatott rá. A tervezett nagyszabású marosvásárhelyi demonstráció azt is bizonyítani hivatott, hogy nem lankad az autonómiamozgalom Erdélyben. Szintén meghívottként vett részt az ülésen Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki bemutatta a magyar kormány által támogatott civil szervezetet és annak jogsegély-szolgáltató törekvéseit. Elmondta: sokféle együttműködési lehetőség van a KMAT és a KJI között, az egyik ilyen pászma az a kisebbségvédelmi monitoring-rendszer, amelynek létrehozásáról a 2014-es bálványosfürdői ülésen döntött tanács. A KMAT pénteki ülésén megválasztották a testület új titkárát Bedő Árpád személyében, megköszönve a visszavonult Mécs László jó évtizedes önzetlen munkáját. Döntés született arról, hogy ebben az évben két nagyszabású autonómiakonferenciát is szerveznek, egy Kárpát-medenceit és egy nemzetközit.
Budapest, 2016. február. 13.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. erdon.ma

Továbbra is Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Budapesten tartott munkaülést szeptember 23-án délután, a várbeli Magyarság Házában, amit másnap délelőtt egy állásfoglalás elfogadása és sajtótájékoztató tetőzött be.
Egyebek mellett megtárgyalták a KMAT monitoring-rendszerének kérdéseit, megejtették az elvégzett állapotfelmérés kiértékelését, áttekintették a különböző együttműködési formákat és lehetőségeket, illetve megtartották a tisztújítást. Ez utóbbi eredményeként újraválasztották a tanács elnökévé Tőkés László püspököt, európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
Az ülést követő sajtótájékoztatón a püspök felidézte: a tanács 2004-ben alakult meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómiatörekvéseinek támogatására. Elmondta: a tanács idénfelmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Megerősítést nyert, hogy a számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben védtelenek.
A felmérés szerint az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket. Ugyanakkor a közepes szintnél rosszabban érvényesül a közösségi önrendelkezési jog, a független és demokratikus politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme. Összességében: reális autonómiával egyik magyar kisebbség sem rendelkezik a Magyarországgal szomszédos államokban.
A felmérés szerint ennek ellenére kielégítőnek mondható a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, elvi és törvényi szinten pedig a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz való jog is biztosított. Ugyanakkor a kutatás szerint a határon túli magyarok számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az anyanyelven történő, teljes vertikumú oktatáshozvaló jog érvényesül. Magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. A magyar nemzet és a magyar nemzeti közösségek történelmét, kultúráját nem megfelelően tanítják a többségieknek, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.
A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a legkisebb létszámú, azaz a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.
A felmérés részleteiről Bedő Árpád, a KMAT titkára elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.
A továbbiakban Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke hangsúlyozta: a Kárpát-medencei Autonómiatanács az október 2-i népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmAradás jogát támogatják.
A helyben mAradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk kell – hangsúlyozta a püspök. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez, és egyértelműen nemmelfelelnek a feltett kérdésre. Szerinte a népszavazáson való részvétellel a kettős állampolgárság valóságtartalommal telik meg, és szélesedik az újrahonosított magyarok jogköre azzal, hogy részt vehetnek a voksoláson.
Az erről szóló állásfoglalást aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége. Ebben az áll: erőszakos támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni az önsorsrontó Brüsszeli politikának. Az illegális bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti, mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti. Az elmúlt egy évben beigazolódott, hogy az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb hajlandóságot sem mutató, saját normáikat a befogadó társadalmakra ráerőltetni igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terrorfenyegetést, az ún. no-go (a hatóságok által is került) zónák megszaporodását hozzák magukkal. Az állásfoglalás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetőségének politikája semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen bevándorló tömegek eltartására a kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit.
Arra a kérdésre, hogyan tudják ösztönözni az erdélyi magyarokat a népszavazáson való részvételre, Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: az EMNT és az EMNP aktívan kampányol, nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében és a levélszavazatok eljuttatásában az illetékesekhez. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ visszafogottan kampányol. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy Erdélyben a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.
tokeslaszlo.eu/cikk

Választási kerekasztal: minek köszönhető a jó magyar részvétel?
Az egyik ok, hogy egymillió jobboldali román szavazó maradt otthon. Barna Gergő, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk.
Barna Gergő szociológussal, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk a Transindex választási kerekasztalán hétfőn a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, ahol a december 11-i parlamenti választásokat értékeltük ki. A beszélgetés alább olvasható első részében a részvételről és az RMDSZ szerepléséről beszéltünk, a második részben a román pártok teljesítménye és a hamarosan megalakuló új kormány lesz a téma. A beszélgetés moderátora Balázsi-Pál Előd.
Moderátor: Kezdjük a választási részvétellel, amely alacsony volt országos szinten, viszont megfordult egy trend a magyar részvételt illetően.
Barna Gergő: A részvétellel kapcsolatban már elhangzott minden az elmúlt napokban, sőt, már a választások napján is. Abszolút értékben alacsony volt a részvétel, a hivatalos eredmény szerint nem is érte el a 40%-ot. Ha korrigált mutatókkal számolunk, akkor körülbelül 46%-os volt a részvétel – ez a korrigálás azt feltételezi, hogy az országban kevesebb felnőttkorú van, mint ahányan a BEC regiszterében szerepelnek. Tehát a romániai állandó lakosoknak kevesebb mint fele, körülbelül a 46%-a vett részt a választásokon, ami nagyon hasonló a 2008-as és 2012-es értékekhez, picit nagyobb, mint a 2008-as, és picit kisebb, mint a 2012-es érték. Ez abból a szempontból érdekes, hogy 2012 után, a 2014-es államelnök-választáskor arra számítottunk, hogy van egy növekedő tendencia a román társadalomban, mivel az elmúlt években minden választáson nőtt a részvétel. Ez a feltételezés megtört már az idei önkormányzati választásokon, ahol elmaradt a részvétel a 2012-eshez képest. Viszont a parlamenti választáson nem lett jelentős visszaesés, a részvétel nagyjából tartja a 2012-es szintet. Ami a magyar részvételt illeti, a legfontosabb a negatív trendnek a megtörése, amit parlamenti választásokon már rég láttunk: a kilencvenes évek elején a magyarok részvétele minden bizonnyal meghaladta az országos részvételt, de ez a kétezres években megfordult, és egyre inkább nyílt ki az olló, míg odáig jutottunk 2008-ban és 2012-ben, illetve az idei önkormányzati választásokon is, hogy a magyarok részvétele elmaradt az országos részvételtől. Most ez megtört, mert az idei parlamenti választáson nem sokkal, de enyhén meghaladta a magyar részvétel a román részvételt. Ez nyilván befolyásolja az eredményt is, részben ennek köszönhető az RMDSZ relatív jó eredménye. 
Moderátor: Melyek a magyar részvétel szempontjából kiemelkedően jól szereplő megyék?
Barna Gergő: Nyilván ez is viszonyítás kérdése. Azok közül, akik az etnikai arány fölött teljesítettek, a legjobban Szatmár áll, ahol mi úgy számoljuk, hogy a felnőttkorúak között mintegy 35%-os a magyarság aránya, és ott 40%-ot kapott az RMDSZ. A következő Szilágy megye, ahol a 24%-os magyarsághoz képest 25%-os volt az RMDSZ eredménye. Maros megyében sikerült hozni az etnikai arányt, 39% körüli eredmény született, ami szintén jó. Biharban 25%-os a magyarság, és az RMDSZ 23,5%-ot kapott, tehát ilyen szempontból nem ugrik ki, de vannak más viszonyítási alapok, amelyekben Bihar jobban szerepel. Máramarosban is sikerült hozni az etnikai arányt, ez azért fontos, mert ez egy szórványmegye. 
Moderátor: Hol volt gyenge a magyar részvétel?
Barna Gergő: Nagyon gyenge sehol nem volt, de inkább a szórvány maradt le. Ha régiók szerint nézzük, akkor abból, hogy Szatmár és Szilágy hozta a legjobb eredményt, evidens, hogy a Partium emelkedik ki, ott haladta meg a magyar szavazók aránya az etnikai arányokat. Más kiugró nincsen, az elmaradás pedig szórványban van. Székelyföldön, és ezen belül Hargita megyében és Háromszéken sem sikerült hozni az etnikai arányt, annak ellenére, hogy most azt tapasztaljuk, hogy a politikusok körében rohamosan csökkennek az etnikai arányok, mert Háromszéken is azt mondják, hogy átlépték ezt a határt, de ez nyilván akkor lenne igaz, ha 74% alatt lenne a felnőttkorú magyarság aránya Háromszéken, de ennél a mi becsléseink szerint több, 75% körüli. 
Székely István: Két szempontot tennék hozzá ehhez a kérdéshez. Az egyik észrevétel az, hogy abszolút számokban nem érdemes számolni, hiszen ha azokat nézzük, csak Hargita megyében kapott többet az önkormányzati választásokhoz képest az RMDSZ, mivel annyival kisebb volt most az általános részvétel. Van két másik megközelítési szempont, az egyik az, hogy a részvétel tekintetében mi a helyzet az önkormányzati választáson tapasztalt, magyar szervezetekre leadott szavazati arány, illetve az RMDSZ mostani aránya tekintetében, és hogyha ezt nézzük, akkor három olyan megye van, ahol ez az arány magasabb. Maros megyében, ha összeadjuk az önkormányzati választáson a magyar szavazatok arányát, akkor az 36%, és most 38%. Szatmár megyében 37% volt az önkormányzati választáson, most 39%, és a legnagyobb különbség talán Szilágy megyében van, a parlamenti választásokon elért 25% az önkormányzati választásokon elért 21%-hoz képest. Van egy másik megközelítési mód, ez a mozgósító képesség. Barna Gergőnek köszönhetünk egy nagyon jó táblázatot, amit azért meg kell említeni. Itt a megyék erősorrendje tekintetében az látszik, hogy messze Szilágy a legjobb a mozgósítóképesség szempontjából, amit úgy mérünk, hogy 100 szavazati joggal rendelkező személy közül hány szavazott az RMDSZ listájára. Ugye, ez 52% Szilágyban, 47% Hargitában és 45% Szatmárban. Ugyanakkor azt látjuk, hogy Hargitát leszámítva gyakorlatilag ez az arány mindenhol kisebb, mint az önkormányzati választásokon tapasztalt mozgósító képesség.
Moderátor: Mik voltak azok a tényezők, amelyeknek köszönhetően sikerült beérni és meghaladni a román részvételi arányt, és megfordítani ezt a trendet? 
Illyés Gergő: Szerintem három fő tényező volt, nehéz megmondani, hogy a megyék szintjén mi befolyásolta a részvételi arányt. Megnézve ezeket az eredményeket, látszik, hogy bizonyos székelyföldi kisebb régiókban érzékelhetően jobb volt most az eredmény, mint akkor, amikor az RMDSZ külön indult. Volt az MPP-vel való összefogásnak is egy felhajtó ereje főleg Székelyföldön és azokban a kisebb régiókban, ahol hagyományosan az RMDSZ elleni kisebb pártoknak jó eredményei szoktak születni, például Gyergyószéken. Ez egy dolog. Ennek például az interetnikus közegben nem volt érzékelhetően nagy hatása. A másik okcsomag az volt, hogy az elmúlt időszak eseményei felborzolták a kedélyeket, a marosvásárhelyi iskolaügy és a csíksomlyói ügy mozgósíthattak jobban, és az RMDSZ a kampányában fel is hívta a figyelmet arra, hogy ezek a dolgok megtörténtek. A harmadik fontos ok a magyarországi kormánypártok kiállása. Ennyire egyértelmű ez soha nem volt még az eddigi választásokon, bár voltak már közös fotók, de ennyire erőteljes jelenlét még nem volt. Illetve az, hogy a magyarországi közmédia, vagy általában a média sokkal nagyobb teret szentelt a választásnak, mint eddig. Vasárnap a közmédia csatornái olyanok voltak, mintha erdélyi csatornák lettek volna. És tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarok nagy számban nézik ezeket az adókat, ez hozott egy olyan kontrasztot, hogy a román médiában kampánycsend volt – meg egyébként sem jelent meg az RMDSZ szinte egyáltalán a román médiában –, a magyarországi médiában pedig nem, és az erdélyi magyar választók úgy érezhették, hogy történik valami vasárnap, miközben az országban egy láthatatlan kampány volt. Ez hozhatott egy pluszt. Nem tudom, hogy melyik milyen mértékben, de biztos, hogy mind a három tényező hozzájárult ehhez az eredményhez. 
Székely István Gergő: Én is azt gondolom, hogy nem elsősorban a Fidesz kiállása, hanem inkább a médiakampány volt az, ami mozgósítóan hathatott. Persze, utólag ezt meg lehet mérni, be lehet tenni ilyen kérdéseket a következő országos felmérésbe, hogy mi volt fontosabb: az, hogy Orbán Viktor eljött Szatmárra, és személyesen az RMDSZ mellett kampányolt, vagy az, hogy tulajdonképpen egy alacsony intenzitású román kampány közepette az RMDSZ úgymond profitálhatott abból, hogy a magyar köztévében nincs kampánycsend, és ott lehetett mozgósítani akár vasárnap is. Szerintem ezt erősíti az is, hogy a tömbzónákban nagyobb volt a részvételi növekmény a helyhatóságihoz képest, mint a szórványban, és szerintem ez az a zóna, ahol elvárható az, hogy a magyar köztévének nagyobb mozgósító hatása legyen. Egy barátom kicsit cinikusan úgy foglalta össze egyébként, hogy ezt a mozgósítási pluszt úgy is meg lehet fogni, hogy 2% Orbán Viktortól és 2% a DNA-tól. 
Moderátor: Udvarhelyszéken hogyan sikerült átlépni a helyi ellentéteken?
Illyés Gergő: Én is csak annyit tudok, amennyit a médiából látok, hogy egyrészt volt egy Kelemen Hunor-látogatás, talán utolsó héten, amikor az udvarhelyi polgármesterrel aláírtak egy dokumentumot, aminek nyilván az volt a célja, hogy az MPP próbáljon meg helyi szinten mozgósítani, illetve maga Kövér László is a helyszínen volt, és megpróbálta ő is meggyőzni a helyieket. Egyébként azt láttam, hogy Udvarhelyszéken nem volt a legjobb a mozgósítás, ahhoz képest, amilyen volt az önkormányzatin, gyengébb lett, és ha jól tudom, a vidék volt az erősebb, a város még gyengébb lett. Tehát részben sikerült csak átlépni az ellentéteken. Azt gondolom, hogy a parlamenti választás mindig más, mint az önkormányzati, biztos vannak olyanok is, akik egyébként is megszavazták volna az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy az önkormányzatin az MPP-EMNP-re szavaztak, mert más játék, más kávéház. Számukra nem is a Kövér László látogatása jelenthetett sokat, hanem az Orbán Viktoré, mert még mindig ő az a személy, akinek a szava a legtöbbet jelent ezeknek a választóknak, és tanácsa, iránymutatása a legerősebb dolog. És ennek hatására azt mondták, hogy na jó, tegyük félre azt, ami egyébként zavar, mert vannak nekünk problémáink a szervezettel, nem is kevés. Persze, a közmédia is fontos volt, de Orbán Viktor is fontos volt, mert ő nem szokott mindenhez hozzászólni, ritkán nyilvánul meg külhoni magyar kérdésekben ennyire egyértelműen, most pedig megtette, úgyhogy ez is hozhatott szavazatokat. Gyergyóval is ugyanez a kérdés szerintem, ott viszont jó volt a mozgósítás, MPP-s városvezetés is van, meg elég erős MPP-s mag, ott viszont jól sikerült a mozgósítás. Szerintem ahhoz képest jól működött, hogy mennyire féltek tőle mindkét oldalon, hogy nem fog ez simán megoldódni. Székely István: Az általános részvételhez azért annyit még hozzáfűznék, hogy ha megnézzük az utolsó két parlamenti és önkormányzati választás részvételét, akkor az önkormányzati választás részvételének körülbelül 80 százaléka az ezt követő parlamenti választás részvétele, és a mostaniak között ugyanez az összefüggés figyelhető meg. Két észrevételt tennék, az egyik az MPP-vel megkötött összefogás kérdése. Én úgy gondolom, ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy az MPP által dominált településeken jobb volt a mozgósítás, mint a megkötött megállapodás nélkül, hanem van egy olyan hatása is, hogy maga az összefogás ténye és ennek a kommunikálása, interetnikus környezetben, a szórványban is behozott a bizonytalanok köréből egy olyan réteget, amelynek a verseny elsősorban a személyeskedésig fajuló vitákat jelentette, ami távoltartotta őket a parlamenti választásoktól. A másik szempont technikai jellegű lesz: azt látom, hogy most sikerült egy jó kampányt összehozni, ennyire tervezett kampánya az RMDSZ-nek – szakaszolással, heti témával, napi üzenettel – még nem volt, és ez azért lehetett sikeres többek között, mert ezt a jelöltek is visszaigazolták, felerősítve hatását . Ez annak is a következménye, hogy az RMDSZ lecserélte a képviselőinek és szenátorainak felét, és ezeknek a fiataloknak, mondjuk úgy, az együttműködési hajlandósága és a fegyelme a választási kampányban sokkal jobb, mint azoké, akik „mindent tudnak”. 
Moderátor: Az egységes üzenet mellett fontos lehetett az is, hogy ezúttal megpróbáltak konkrét, kézzelfogható és megvalósítható üzeneteket megfogalmazni, és nem a ködös autonómiát tűzték a zászlajukra, amiről mindenki tudja, hogy négyéves szinten megvalósíthatatlan.
Barna Gergő: Visszatérnék még az eredeti kérdéshez, hogy miért volt a magyarok esetében jobb a részvétel. Nagyjából ugyanazt fogom elmondani, mint ami elhangzott, mert nagyon fontos pontosan látni azt, hogy az elsődleges tényező az alacsony román részvétel. Efelett elsiklunk, bár ezt korábban mondta Illyés Gergő is, de szerintem sokkal hangsúlyosabb annál, mint ahogyan tárgyaljuk. A 2008-as eredményekhez tudjuk hasonlítani a szavazószámokat, és ez azért is lehetséges, mert a részvétel nagyjából hasonló volt. Ha megnézzük, 2008-ban a PNL annyi szavazatot hozott önmagában, mint a mostani új PNL, amiben benne kéne legyen a PDL szavazótábora is. Eltűnt a PDL szavazóbázisa, ami nem elhanyagolható, 2,5 millió szavazatról van szó. A jobboldali szavazótáborban felerősödött apátiát még jobban mutatja, hogy az idei, júniusi önkormányzati választásokhoz képes a PNL elveszítette majdnem a felét a szavazóinak, 44%-kal csökkent a szavazószáma, ami 1 millió 120 ezer szavazatot jelent. Ha ezt az USR-vel összeadjuk, és úgy számoljuk, akkor is van egy 800 ezres különbség. Szerintem ezen a választáson nem jelent meg egymillió olyan állampolgár, aki minden előrejelzés, számítás, vagy akár a józan ész logikája szerint ott kellett volna legyen. Ezek olyanok, akik aktívak politikailag, olyanok, akik inkább jobboldali szavazók, akik az önkormányzati választásokon részt vettek. Ők most nem jelentek meg, az RMDSZ eredménye ezért is ennyire jó. Ha elmegy ez az egymillió szavazó, akkor az RMDSZ 5,3-5,4%-ot kapott volna, ami nyilván még mindig jobb, mint a 2012-es eredmény, tehát nem kell elvitatni az RMDSZ eredményét, de azt nagyon pontosan kell látni, hogy a román részvétel nagyon befolyásolta ezt, és olyan szempontból fontos, hogy nem tudni, mi lesz a következő választásokon, nem szabad hátradőlni, pontosan kell látniuk az RDMSZ-ben is, hogy mi az elsődleges ok. A másodlagos okot, amiről itt szó volt, úgy fogalmaztam meg, hogy egy konszenzus volt abban, hogy az RMDSZ indul, és csak az RMDSZ: az MPP-vel való összefogás, és az a döntés, hogy az EMNP nem indul a választásokon. Azt hiszem, nem volt olyan parlamenti választás ’90 óta, amelyen ne lett volna az RMDSZ-nek valamilyen kihívója. 1996-tól biztos minden választáson volt, tehát ez az első olyan parlamenti választás az utóbbi években, amikor az RMDSZ egyedül indult. És ez a konszenzus megteremtődött mind erdélyi magyar szinten, mind a magyarországi pártokkal és a magyar kormánypárttal együtt, szerintem ennek nyilván nagy a hatása. A közmédia hatását nagyon jól látjuk az adatokban: amikor azt mondom, hogy a Partium teljesített nagyon jól, az a régió sokkal inkább követi a magyarországi közmédiát. A másik, amire Székely István utalt valamilyen szinten, hogy azt láttuk a korábbi választásokon, hogy a magyar-magyar verseny olyan negatív kampányt szült, amely minden bizonnyal taszította a választók egy részét. Az, hogy ez most elmaradt, azáltal az RMDSZ kampánya teljesen pozitív maradt. Ez ide tartozik ebbe a konszenzusos témába, hogy sikerült ilyen jól szerepelni. Az eseményekről pedig azt gondolom, hogy olyan nagy hatásuk nem volt. Nyilván jó volna ezt megmérni, egyrészt abból indulva ki, hogy a Maros megyei eredmények nem lettek olyan kirívóak, ha a marosvásárhelyi iskolaügyre gondolunk. Kolozs megye javított, bizonyos szempontból javított Székelyföld is, Csíksomlyónak és Horváth Annának az ügye lehet, hogy tényleg felhajtó erővel bírt. Viszont én azt látom, hogy egyre inkább emelkedik az ingerküszöb a DNA-s korrupcióellenes harc ügyletei kapcsán, mert ennek tulajdonítható be az is, hogy a román jobboldal ennyire otthon maradt. Nyugodtan a korrupcióellenes ügyészség kudarcának lehet ítélni ezt a választást is, ugyanúgy, ahogy az önkormányzati választások alkalmával voltak olyan polgármesterek, akiket a börtönben ülve választottak meg. Ugyanúgy, most az a szavazóbázis nem ment el szavazni, akiről a leginkább úgy tűnt, vagy úgy gondoltuk róluk, hogy nagyon is odafigyel ezekre a korrupciós ügyekre, és szankcionálja a PSD-t. Ez nem történt meg. Azt gondolom, hogy a magyarok szintjén is megnőtt az ingerküszöb, gondoljunk vissza, 2008-ban, 2012-ben is voltak ügyek. Nagy Zsolt, a Mikó-ügy régebbi témák, és nem tudom, milyen felhajtó erejük volt, vagy azokhoz képest ezeknek most nagyobb volt-e, vagy nem. Ezek események voltak, ezekre rá lehetett építeni a kommunikációt, de különösebben nagy hatásuk nem volt. 
Illyés Gergő: Arról, hogy mekkora hatása van a korrupcióellenes ügyészségnek: Nagybányán volt ez a bizonyos polgármester, és most az édesanyja volt a listavezető. És az egyik támogató videóban éppen a háziőrizetben levő fia buzdította az ő támogatóit, hogy szavazzanak az anyja által vezetett listára. Elég groteszk ez a helyzet, és tényleg ez a romániai valóság, hogy nem érdekli az embereket, hogy éppen ki korrupt, vagy ki nem korrupt. Lia Olguța Vasilescu ugye magasan megnyerte a polgármester-választás, és Dolj megyében 60% fölötti eredményt ért el a PSD, szóval ez így nem működik. Székely István: Én árnyalnám azt, amit Gergő mondott. A mostani eredmény valóban magyarázható a nagyon alacsony román részvétellel is, de ezek azért szorosan összefüggnek. Ugye ’90 óta azt látjuk, hogy nagyon kis különbség van a magyar és a román részvétel között, leszámítva a 2007-es és 2009-es EP-választásokat, nagyon nagy mértékben együtt jár ez a dolog. A kilencvenes években valamivel felette, a kétezres években valamivel alatta, és most megint valamivel felette van a magyar részvétel az országosnak. Ezeket tehát nem lehet önmagukban vizsgálni, hogy van egy román részvétel és van egy magyar részvétel. Azok a tényezők, amelyek előidézik az alacsony román részvételt, ugyanúgy érvényesek a magyar választókra is. A másik szempont, amiért valóban nincs ok arra, hogy valaki hátradőljön, az az, hogy az RMDSZ törzsszavazói köre vélhetően nem éri el az 5%-ot. Ha a biztos szavazókról vagy törzsszavazókról beszélünk, akkor azokra gondolunk, akik három egymást követő választáson elmennek, és ugyanarra a szervezetre szavaznak. Persze, megint kérdés, hogy milyen részvételi arányra vonatkozik az állítás, de ez már az önkormányzati választásokon is látszott. Ha össze kellene foglalni ezt az egész történetet, akkor leegyszerűsítve azt mondanám, hogy volt egy törzsszavazói kör, ehhez hozzáadódott a kampány két kiemelt célcsoportja. Az egyik a fiatalok mozgósítása – ezzel magyarázható az erős közösségi hálós és internetes jelenlét a kampányban. Illetve a másik, hogy az MPP-vel való összefogás kapcsán próbáljon az RMDSZ behozni olyan szavazókat, akik egyrészt ellene szavaztak, másrészt bizonytalanok voltak. Ehhez hozzáadódott a magyar kormány támogatása, illetve a valóban alacsony román részvétel. 
Barna Gergő: Ebben teljesen igazad van, hogy összefüggnek a dolgok, és hogy nagyjából azonos szinten alakult a román és a magyar részvétel. Azt gondolom, hogy a korábbi parlamenti választásokon is volt legalább a román pártokon belül egy összemérhető erőviszony, vagy egy nagyon hasonló politikai kínálat. Ami most, úgy tűnik, hogy a jobboldali szavazók esetében nem történt meg. Nem mondom azt, hogy ez az egymillió szavazó, aki nem vett részt a választásokon, az nem mozgósítható bármilyen más formában, vagy a következő választásokon. Szerintem ez fontos. Amúgy fontos azért is, mert az RMDSZ vagy a magyarok esetében kisebb lehetett feltételezésem szerint az átszavazás, pont azért, mert a jobboldali román pártok ennyire gyengén szerepeltek. Nyilván erre nincs adat, nehéz bizonyítani. Ez is hozzájárult az eredményhez, hogy ahhoz képest, hogy csak egy magyar párt indult, a román pártokra szavazók aránya is alatta maradt a korábbi választásoknak. Hogyha pedig visszatérünk arra, hogy mennyire kiugró vagy nem a magyarok részvétele, azt jól kell látni, hogy nagyon kevéssel haladta meg az RMDSZ szavazatszáma azt, amit 2012-ben az RMDSZ, az EMNP és az MPP együttesen hozott. Székelyföldön sem sikerült ezt meglépni, itt is egyedül a Partium vagy a szórvány áll jobban. De ez egy fontos tényező, amit István mond, hogy mekkora a törzsbázis, és ez egy kérdés is, én sem tudom, hogy kik azok, akik 2012-ben az EMNP-re szavaztak, és nem mentek most el, vagy azoknak mekkora része szavazott az RMDSZ-re, vagy mennyi azoknak az aránya, akik korábban nem vettek részt, de most igen. Szerintem van egy átjárás az EMNP-MPP szavazók és az RMDSZ között, de bizonyára nem teljes lefedettségű.
Székely István: Volt egy Avangard exit poll felmérés, ami egy hatalmas mintán készült, akkorán, amit azért már érdemes a magyarok szempontjából is komolyan venni. Ennek alapján a magyarok 10,7%-a román pártra szavazott, ami azért meglepően magasnak tűnik. Ebből 5,2 % a PSD-re, 2,9% a PNL-re, és 1,6% az USR-re. Most ez azért elgondolkodtató, mert nem hiszem, hogy ők néppártosok, vagy az MPP-sek lennének. Szerintem ezeknek egy része, legalábbis ami az USR-s szavazókat illeti, egyszerűen nem tartja már magára nézve meghatározónak az etnikai szavazást – ennek következményeivel azért számolni kell. 
Moderátor: Lehetett a mozgósításban hatása a kampány előtt bedobott provokatív román nyelvű RMDSZ-es óriáplakátoknak?
Illyés Gergő: Nem tudom erre a választ, de ez mintha a román társadalomban nagyobb hullámokat vert volna, mint a magyarban, mert a magyar választóknak ez sok újdonságot nem mondott. Ebből nem azt olvasták ki a magyar választók, hogy az RMDSZ el akar szakadni Romániától, hanem ők értették, hogy mi az üzenet: hogy a központosítás az egy rossz dolog, mi nem akarunk központosítást, mi azt akarjuk, hogy minél több döntés helyi szinten szülessen. 
Ez a gondolat, ennek a kommunikálása nem most kezdődött. Ilyen szempontból ez nem volt új üzenet, ez a román társadalom számára volt új üzenet. Ebből azt olvastam ki, hogy sokkal többet kell kommunikálni azokról a dolgokról, amiről mi beszélünk egymás között. Például arról, hogy az adókat helyi szinten használják, egymás közt sokat beszéltünk, de az, amennyi erről megjelent a román médiában, a nullához közelít. Erről sokkal többet kell beszélni az RMDSZ vezetői részéről. Ez konfliktussal jár a román médiában, valószínűleg sok kellemetlen tévéadással jár, de ezt be kell vállalni, mert egyébként 4 év múlva is ez lesz a hatás, hogy felírunk valamit a pannóra, és mindenki megijed tőle, hogy mindent el akarnak lopni. Nyilvánvalóan szándékosan lepődik meg a román média, de erre a román közvélemény rezonál. Ezeket úgy lehet leépíteni, hogy minél többet beszélünk róla. Moderátor: Háromszéken és Bihar megyében helyi EMNP-s vezetők arról beszéltek, hogy a választásokon nem érdemes részt venni, mert az RMDSZ úgyis bejut. Volt ennek a demobilizáló üzenetek hatása? 
Székely István: Háromszéken a megyei elnök azt mondta, hogy el kell menni, tulajdonképpen megismételve Szilágyi Zsolt nyilatkozatát, de helyileg több olyan képviselő is volt, aki világosan kimondta, hogy az RMDSZ-re nem szabad szavazni.
Székely István Gergő: Azt gondolom, hogy ezzel az EMNP lehetetlen helyzetbe került, mert ha a FIDESZ egy dolgot mond, akkor nehezen mondhatják annak az ellenkezőjét. Hasonlít a helyzet ahhoz, amikor a FIDESZ kibékült a VMSZ-szel a Vajdaságban, és akkor az Ágoston Andrásék és a VMDP hirtelen nem volt amit csináljanak, el kellett hallgassanak. Itt jön be az, hogy a miniszterelnöknek nem lehet ellentmondani, még akkor sem, ha amit mond, az nekünk épp nem jó. 
Transindex.ro

A határon túliak szándékos arculcsapása?
A Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik a szavazatuk következményeit – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, a párt október végi budapesti nagygyűlésén. Gyurcsány elképzelése vihart kavart a magyarországi, de különösen a külhoni magyar politikum körében is. Leginkább a határon túli magyarokat érintette érzékenyen a kijelentés, mert a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás arculcsapásának folytatásaként tekintenek a volt miniszterelnök felvetésére. A Hirado.hu körkérdésére többnyire a szórványban élő magyar közéleti személyek mondták el kendőzetlen véleményüket a DK elnökének legújabb elképzeléséről.
Sosem volt könnyű határon túli magyarnak lenni, ahogy egyik országban sem kisebbségként élni. A többségi társadalomban a legjobb esetben is inkább csak a megtűrt kategóriába tartoznak ezek a népcsoportok, legyen szó bármelyik európai őshonos kisebbségről.
A viszonylag egy tömbben élő kisebbségek mindennapjaitól még keservesebb a szórványban élők sorsa, akik a legnehezebb létfeltételek mellett igyekeznek megtartani önazonosság-tudatukat. Dacolva, szenvedve nemcsak az aktuális állam irántuk való olykor kevésbé észlelhető, néha erőteljesebben megnyilvánuló mostoha viszonyulásától, hanem – mint a jelzett példa mutatni fogja – időnként az anyaországból érkező kifejezetten sértő, az érdekeik, a magyarságuk ellen irányuló fals hangoktól is.
A legkisebb magyar közösség: Drávaszög, Horvátország
Az ottani politikai képviseletük, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke a Hirado.hu kérdésére, mit vélnek a DK határon túliakat érintő népszavazás-kezdeményezéséről, tömör választ kaptunk. Andócsi János nem rejtette véka alá az elkeseredettségét:
„A horvátországi magyarság a múlt század kilencvenes éveiben bebizonyította, hogy számára a legkedvesebb a szülőföld. Hálásak voltunk az anyaországnak, hogy menekültként befogadott bennünket, nemzettestvéreket, és persze a sok horvát menekültet is. Magyarország a jobboldali kormányok idején felelős nemzetpolitikát folyatott, ezért aggodalommal tölt el bennünket, hogy anyaországunkban egyes felelőtlen politikusok szerzett jogot kívánnak elvenni tőlünk, ami egyébként példátlan az Európai Unióban is, amelyre ők gyakran hivatkoznak. Határozottan elítéljük a DK elnökének, Gyurcsány Ferencnek a nemzetmegtagadó politikáját, mert itt a déli végeken élő magyarok sosem éltünk vissza semmilyen szerzett jogunkkal. Számunkra az állampolgárság és a hozzá kapcsolódó jogok szimbolikus jelentőséggel bírnak, de hisszük és valljuk, hogy a nemzetegyesítés után a nemzetépítés egy újabb szakaszába érkeztünk, és ezt nem akadályozhatja meg senki sem politikai haszonszerzés céljából.”
Szórványban, a szerb többség között
Bácska déli csücskében, a mára szerencsére visszaszorult jelenségről, a magyarverésekről elhíresült, szerb többségű Temerinben él Csorba Béla író, a VMDP elnöke. Mint művészt és mint közéleti embert is megérintették Gyurcsány Ferenc szavai.
„Ez az ember ismételten bebizonyította, hogy a magyarság ellensége, mint ahogyan azt megtapasztalhattuk tőle 2004-ben, majd 2006-ban, és azóta is folyamatosan. Szégyen, hogy az efféle politikai ámokfutók még mindig szerephez jutnak a magyarországi politikai életben, hiszen Gyurcsány alapvető célja nem más, mint úgy láttatni a határon túli magyarságot, mintha idegenek lennénk. Gyurcsány és párttársai számára ugyanis a határon túli magyarok alapvetően idegenek. Ideológiájuk nemcsak történelmünket hamisítja meg, de híjával van a legminimálisabb morális felelősségtudatnak is.
Valójában egyetlen rövid távú cél vezérli: kiprovokálni a politikai közbeszédet, hogy ezzel néhány hétig a közérdeklődés centrumába kerülhessen, és megkísérelje maga köré gyűjteni a nemzet legádázabb ellenségeit. Ha eddig a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyaroknak netán kétségeik lettek volna, hogy kit támogassanak a 2018-as választásokon, akkor e kétségek Gyurcsány gátlástalan fellépésével végérvényesen szertefoszlottak. Azt a politikát kell támogatnunk, amely a nemzetegyesítés terén eddig a legtöbbet tette az érdekünkben, mindenekelőtt azzal, hogy biztosította közösségünk számára a kettős állampolgárságot.”
Erdélyben meg sem lepődtek…
Sándor Krisztina a kisebbségi jogok régi harcosa. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökeként pontos rálátása volt és van a Kárpát-medencei politikai történésekre, azok miértjére. A Hirado.hu kérdésére röviden összegezte tapasztalatait.
„Gyurcsány Ferencet anno ifjúsági miniszterként ismertem meg. Az erdélyi fiatalok képviseletének már akkor, 2004-ben sikerült összeveszni vele a Magyar Ifjúsági Konferencia (az ifjúsági Máért) egyik ülésén. Minősíthetetlen a nemzetellenes tevékenysége azóta is. Javaslata nem lepett meg. Rég nincsenek szavak arra, amit művel és képvisel. Ennél több szót nem is érdemel, sem ő, sem a javaslata. Magánszemélyként, de akár az EMNT ügyvezető elnökeként is vállalom a fentieket.” hirado.hu; Erdély.ma