A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Meglepetés volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség helyhatósági választási kampányzáró nagygyűlésén megjelentek a Fidesz vezetői. Kövér László /Fidesz/ elmondta, hogy az elmúlt évtizedben az Ágoston András által vezetett VMDP-vel jobb viszonyban volt a Fidesz, de vészjóslóak az ottani folyamatok, ezért eleget tettek a meghívásnak. Ahol a magyarokat elűzéssel és halállal fenyegetik meg, ott meg kell próbálni a széttöredezett vajdasági magyarságot egy politikai szervezetbe összeterelni. Erdélyben is hasonló migrációs folyamatok mennek végbe, mint a Vajdaságban. Az RMDSZ sajnálatos módon nem a jó úton jár, az RMDSZ nyilvánvalóan a Magyar Szocialista Pártnak a szövetségesévé vált, úgy, ahogy a román Szociáldemokrata Párttal kitüntetett jó viszonyt ápol. A Magyar Polgári Szövetség az autonómiáért kiáll. Jellemző, hogy az RMDSZ csak azután tűzte zászlajára az autonómia kérdését, miután a Magyar Polgári Szövetség föllépett. /Nits Árpád: Barátság és nemzetpolitikai érdek. Beszélgetés Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyilvános televíziós vitára hívja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a kettős állampolgárság, az erre vonatkozó népszavazás kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök dec. 3-án áll kihívói rendelkezésére. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a velünk élő Trianon következményeinek csak akkor vethetünk gátat, ha tudjuk, mi a tennivalónk, ha komoly jövőképünk van, s ha tudjuk, hova adjuk le szavazatunkat. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „erőszakkal vonták meg tőlünk a magyar állampolgárságot", tehát most arról van szó: ebben a vonatkozásban fel tudjuk-e újítani a magyar jogfolytonosságot. Azzal, hogy „817 ezer magyar elindul Budapest irányába és felzabálja Magyarországot. (...) Hogyan merik feltételezni azt, hogy az elszakított magyarság csak vérszívókból áll" – tette hozzá indulatosan. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azt hangsúlyozta, pártja szerint egy új, demokratikus, EU-tag magyar nemzetállamra van szükség. (MTI) /Nyilvános tv-vitára hívják Gyurcsányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

A vajdasági magyar pártok a kormány nemzetpolitikai koncepciójának ismeretében sem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről, ezt derült ki Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével és Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével készült interjúból, az Magyar Szó című újvidéki napilap február 26-i számában. „Úgy látom, csak tologatjuk a kérdést, ahelyett, hogy komolyan megoldanánk” – mondta Kasza. /A vajdasági magyar pártok nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Az amerikai külügyminisztérium 2004-es, Szerbia és Montenegróval foglalkozó emberjogi országjelentése fejezete részleteiben kitért a vajdasági kisebbségellenes incidensekre. A dokumentum szerint jelentősen megnövekedett az erőszakos cselekmények száma a 2003-as parlamenti választásokat követően, amely többségi győzelmet hozott a Szerb Radikális Párt számára. A magán- és egyházi javak rongálása mellett támadások, testi sértések és halálos fenyegetések is előfordultak. Az incidensek „elsősorban a magyarok és a horvátok – a két legnagyobb lélekszámú vajdasági kisebbség – ellen irányultak, de kiterjedtek más csoportokra is (szlovákok, rutének, románok, romák, zsidók, kínaiak)” – áll a dokumentumban. A jelentés két konkrét esetet is megemlít: a Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét ért halálos fenyegetést és egy távolsági buszon történt magyar iskolás gyerekeket ért bántalmazást. A kisebbségek egybehangzóan panaszkodtak a rendőrség hozzáállására, amely gyakran magukat az áldozatokat hibáztatta a történtek miatt. Számos panasz érkezett a kisebbségi egyházak részéről is, amelyeknek folyamatosan szembesülniük kell a templomok, temetők és más egyházi létesítmények elleni vandalizmussal. A rendőrök hozzáállása ezekben ez esetekben is gyakran kifogásolható. Nem tapasztalható előrelépés az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását illetően sem. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány folyamatosan tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket a kárpát-medencei magyar kisebbségek emberjogi helyzetéről, így a vajdasági magyarellenes incidensekről is. Hámos László, a HHRF elnöke január 7-én Belgrádban találkozott Michael C. Polt amerikai nagykövettel. A találkozó során átadták a HHRF vajdasági kisebbségellenes incidensekről szóló, angol nyelvű, 31 oldalas, 91 esetet tartalmazó, képekkel illusztrált jelentését. /Megszaporodtak a kisebbségellenes incidensek Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Szabadon engedték azt a két szerb fiatalembert, akiket azért tartottak őrizetben, mert magyar fiatalokra támadtak Temerinben. A helyi rendőrség – most először – hivatalosan is elismerte: a szerbek azért bántalmazták a magyar fiatalokat, mert anyanyelvükön beszéltek. Azt, hogy a tárgyalás mikor folytatódik, egyelőre nem lehet tudni, közölte Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke, aki Ágoston András pártelnökkel a helyi rendőrfőnöknél tájékozódott. A magyar politikusok elképesztőnek tartják, hogy a verekedést kiprovokáló egyik szerb férfi ellen eddig 14 bűnvádi följelentést tettek, ám csak egyetlen egyszer ítélték el, most pedig a szabálysértési bíró az eljárás befejezése előtt társával együtt szabadon engedte őket. A VMDP álláspontja az, hogy a magyarveréseket a vajdasági magyar pártok nem tudják megakadályozni. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök eközben felkérte a külügyminisztert, hogy hivatalosan tájékozódjon szerb partnerénél a temerini incidensről. Közben Szabadkán újabb nemzetgyűlölő falfirkák jelentek meg: ezúttal horvátokat gyalázó feliratot festett valaki egy iskola falára. /Vajdaság: szabadlábon a magyarok támadói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A legtekintélyesebb belgrádi politikai napilap, a Politika olyan kicsengésű összeállítást közölt július 24-én, vasárnap, amely szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kívánatosnak tartaná békefenntartók vezénylését a Vajdaságba. A lap idézi a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot, amely szerint „a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve”. A lap Orbán nyilatkozata nyomán idézte Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt. A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel a rendőrség még mindig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el. A lap szerint Korhecz is egyetért a „kéksisakosok” jelenlétével. Páll Sándor szerint „fölöttébb értelmetlen” lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése. /Orbán Viktor „kéksisakosokat” küldene a Vajdaságba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Pár hónappal ezelőtt a zentai laktanyában súlyosan összevertek egy doroszlói magyar fiatalt, akinek a verés következtében el kellett távolítani a lépét; a zentai polgármester rámutatott arra, hogy az incidenst magyar fiatalok súlyos provokációja előzte meg. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arról tájékoztatott, hogy csak most szerzett tudomást a kaszárnyában történt bűntényről, amelynek tettesei ellen folyamatban van a bírósági eljárás. A két szerb gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de a szerb radikálisokhoz kötődő bíró rögtön kiengedte őket a börtönből. /Újabb magyarverés Szerbiában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Szabadka és Bécs után október 8-án Marosvásárhely ad otthont a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának. Az RMDSZ által szervezett tanácskozáson számos határon túli szervezet képviselteti magát a Kárpát-medencéből, valamint Európából. A résztvevők között jelen lesz egyebek között a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, a HHRF, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége vezetői is. A Határon Túli Magyar Szervezetek III. Fórumán a résztvevők a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a magyar–magyar kapcsolatok céljairól értekeznek. /Erdély is fogadja a HTMSZF fórumát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezletének (kis Máért), a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán. Bugár Béla korábban kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a „kis Máért” harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. Bugár és az MKP vezetői október 7-én az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevű közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor Csicsón az MKP vezetőivel pártközi megbeszélést is folytat. – A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezető hosszú, éjszakai utazásnak, tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivő. A „kis Máért” résztvevői korábban Bécsben, előtte Szabadkán találkoztak. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Ágoston András, a VMDP elnöke előzőleg megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak” találta a napirendet. /A „kis Máért” sem zökkenőmentes. Az MKP és a VMDP nem vesz részt a marosvásárhelyi fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

A népszavazás egyéves évfordulója alkalmából December 5., a magyar szeptember 11. Kiútkeresés címmel rendeztek konferenciát Szegeden december 3-án. A kettős állampolgárságról tartott tavaly december 5-i népszavazáson a határon túli magyarság volt az apropó, de valójában nem róluk szólt a referendum, hanem a magyarországi magyarság vizsgázott nemzettudatból, szolidaritásból, jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. A KMKSZ elnöke az elsődleges feladatnak a szavazás eredményének lelki feldolgozását nevezte. Toró T. Tibor nem látja katasztrófának az eredményt, de az mindenképpen felkiáltójel volt. Az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a Kárpát-medencében a magyar életet, magyar jövőt közösen kigondolni, és ennek alapjait hosszú távon lerakni – fűzte hozzá. A konferenciám részt vett Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is. A népszavazást követő erősödő kiábrándulást orvosolni óhajtó gesztusként a Fidesz a határon túli magyarok közül elsőként tizenöt vajdasági és egy, a Partiumból származó magyart fogadott tagjai közé. Ők nem választhatók párttisztségre. /Konferencia a tavalyi népszavazásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

„Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat” – nyilatkozta Varga Attila RMDSZ-alelnök a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítás HTMH-nál március 2-án lezajlott vitája után. Kifejtette: nem értettek egyet az eredeti javaslattal, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindegyik Magyarországgal szomszédos országban konfliktust gerjesztene, és a kérdést nem oldaná meg. A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: az első, december 16-i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba. A mostani tanácskozáson – az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve – a résztvevőknek sikerült törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása volt, hogy ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával. A tanácskozáson nem képviseltette magát a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Jelen volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége. Duray Miklós alkotmánymódosítási tervezetét nem vitatták meg, mert a felvidéki politikus nem jelent meg a tanácskozáson. Avarkeszi közölte: a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ezzel a változattal nem tud egyetérteni. A magyarországi parlamenti választások előtt nem kezdeményeznek négypárti egyeztetést a jelenlegi tervezetről. /Guther M. Ilona, Budapest: Kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Jogutód nélkül megszűntnek tekinti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ezért új, összmagyar szándékú érdekérvényesítő és érdekegyeztető fórum létrehozásáról tanácskozott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Magyarok Házában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényre meghívtak valamennyi kárpát-medencei nagyobb magyar pártot és szervezetet, de azok többsége nem válaszolt. Patrubány Miklós a 16 szavazóképes résztvevő közül kiemelte a Székely Nemzeti Tanácsot, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Hozzáfűzte, hogy két ifjúsági szervezet is elfogadta a meghívást: a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, valamint az Erdélyi Magyar Ifjúság. A létrehozandó új szervezetnek még nincs neve, eddig népszerű az Új Magyar-Magyar Csúcs vagy az Új Magyar Csúcs kifejezés – jelezte. Az MVSZ elnöke sérelmezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetését is. /Máért-utódot szülne az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Aláírásgyűjtésbe kezdett december 5-én a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a kettős állampolgárságért. Az Ágoston András vezette délvidéki kis magyar párt választmánya a nemzet egészében érezhető válságjelenségek meghaladása érdekében indította újra az először 2003-ban kezdeményezett aláírásgyűjtést. Úgy ítélték meg, hogy az aláírásgyűjtés nem lehet pártokhoz kötött akció, a VMDP ifjúsági tagozata vállalta, hogy kezdeményezi egy ifjúsági szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását, hogy e testület koordinálja majd az aláírásgyűjtést, az aláírt ívek begyűjtését és Budapestre juttatását. /Aláírásgyűjtésbe kezdett a VMDP a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A délvidéki magyar pártok nemcsak szerb vetélytársaikkal, hanem egymással is megküzdenek a hét végi szerbiai parlamenti választásokon – a három vajdasági párt két listát állított a megmérettetésre. A legnagyobb vajdasági magyar politikai alakulat, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, s 92 képviselőjelöltet állított. Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet aratott az akkor még Ágoston András vezette VMDK fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont már a VMSZ a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlamentbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és közép-szerbiai szerb pártokkal, valamint egy dél-szerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Mirnics Károly szociológus kijelentette, hogy a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. /Választások Szerbiában: egymás ellen is küzdenek a vajdasági magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Megbeszélést tartottak május 18-án Szabadkán a délvidéki magyar pártok, amelyek feszült viszonyuk miatt évek óta alig állnak szóba egymással. A Vajdasági Magyar Szövetség székházában folytatott tárgyalást Pásztor István, a párt e hónap elején megválasztott elnöke kezdeményezte, s részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Közösség, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség, valamint Józsa László, a nemzeti önkormányzat feladatait ellátó Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /Magyar pártok megbeszélése Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja. Különböző hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. „Ezer százalékkal támogatja” a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László. Szintén üdvözölte a kezdeményezést Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot. Csáky Pál, az MKP elnöke leszögezte, pártja véleménye szerint „a végső döntést a magyar Országgyűlés pártjai hivatottak meghozni. ” /Vélemények a nemzeti összetartozás napjának ötletéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./