Telt ház előtt mutatták be január 11-én, vasárnap Párizsban a Lucernaire Színházban Samuel Beckett Játék című színművének Tompa Gábor rendezésében színpadra állított magyar nyelvű előadását, a Kolozsvári Magyar Színház és a budapesti Thália közös produkcióját. Tompa Gábor elmondta, hogy a Beckett-mű egy éven belül a második produkció, amelyet a Tháliával közösen hoztak tető alá, s havonta többször is műsorra tűzik Kolozsvárott, illetve Budapesten. /A Játék Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A „Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek” rendezvénysorozat keretében négy előadással mutatkozik be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Budapesten február 12–15. között. Az előadások helyszíne a Thália Színház. Ezt követően Debrecenben lép fel társulat, ahol a Csokonai Színház második alkalommal szervezi meg a Kortárs Magyar Drámák Fesztiválját. /Vendégségben Budapesten és Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Élményekkel gazdagon tért haza a Csíki Játékszín társulata múlt heti magyarországi – sikersorozatnak is mondható – turnéjáról. A Csíki Játékszín társulata három különböző meghívásnak eleget téve utazott Magyarországra. Elsőként a Szerelem című színművet mutatták be a budapesti Thália Színházban a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat keretében. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy telt ház előtt játszottak. A Hegedűs a háztetőnt Cegléden játszották a testvérvárosi meghívásnak eleget téve. „Hosszú pályám során ritkán találkoztam olyan kimagaslóan lelkes fogadtatással, mint Cegléden” – mesélte a színházigazgató. A budapesti Komédium Színházban pedig a Stílusgyakorlatok című kamaratermi előadást mutatták be. /Antal Ildikó: Sikerdús színházi turné. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Budapesten a Thália Színházban vendégszerepel jövő héten a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű rendezvény részeként a társulat a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legjelentősebb produkcióját viszi el Budapestre, ezek közül három előadás először látható Magyarországon. Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát Török Viola rendezésében, Apokrif című előadást a középkori magyar boszorkányperek iratai alapján Bicskei Zsuzsanna állította össze és adja elő. Samuel Beckett Godot-ra várva című műve Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében, John Millington Synge, A nyugati világ bajnoka című komédiáját Bocsárdi László rendezésében, végül Shakespeare Lear király című tragédiáját szintén Bocsárdi rendezésében mutatják be a. /Válogatás a legjavából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vasárnap, szeptember 16-án megnyitja a 215. színiévadot, a tavalyi évad nagysikerű vígjátékát, az Elie Malka által rendezett Jákobi és Lájdentál című zenés komédiát láthatják az érdeklődők. Ezzel az előadással nagy sikerrel vendégszerepeltek Budapesten, a Thália Színházban zajló Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek program keretében, valamint Sepsiszentgyörgyön, illetve a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján is. Szeptember folyamán felújítják a tavalyi évad olyan előadásait, mint a Hosszú péntek, a Bohémélet és A windsori víg nők. Részletes program a www.huntheater.ro oldalon. Az évad további bemutató előadásai: A. P. Csehov: Ványa bácsi (rendező: Andrei Serban) G. Puccini: Gianni Schicchi (rendező: Silviu Purcarete), A. P. Csehov: Három nővér (rendező: Tompa Gábor), Thomas Bernhard: A vadásztársaság (rendező: Dragos Galgotiu), H. Ibsen: Peer Gynt (rendező: David Zinder) és Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke (rendező: Robert Raponja). Az évad kiemelkedő eseménye a kolozsvári színjátszás 215. évfordulója alkalmából szervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, melynek keretében hat külföldi és két hazai társulatot látunk vendégül. /Évadkezdés a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei díszvendége, Kolozsvár kamarazenei szekciója, az Arcadia Vonósnégyes, melynek egy magyar tagja van Török Zsolt, impozáns környezetben mutatkozott be a húsvéti ünnepek alatt. A Transylvania Barokk Együttes szintén megmutatkozott a fesztiválon. Március 25-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadására került sor a Thália Színházban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kolozsvári kamarasikerek a Budapesti tavaszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Percekig tartó vastapssal jutalmazta a budapesti Thália Színház közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadását. Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel az előadással képviseli az erdélyi művészetet Budapesten. /Kiss Judit: Vastaps a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2008. október 6-án éppen tízesztendős a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek, mely folytatja eddigi hagyományait. Az őszi idényt a másfél évtizede létező kárpátaljai magyar hivatásos társulat nyitja. Sárkány Sándor vendégrendezésében a nemrég színre került Doktor Zsivágó látható a Thália Színházban. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1999. március 30-án játszotta először a Határon túli magyar színházi estek keretében a Sólyompecsenye című slágerdarabot. Ennek felújított változata most Dekameron címmel megy ugyancsak a Tháliában. A hatvanéves sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László a jubileum alkalmából felújította a társulat névadójának Énekes madár című színművéből készült A csoda rendezését, amelyet a budapestiek november 19-én, a Bárka Színházban nézhetnek meg. A Tháliában másnap vendégszereplő legfrissebb szentgyörgyi premiert, a Sirályt pedig az ismert budapesti „Csehov-szakértő” író-dramaturg-rendező, az erdélyi származású Kiss Csaba állította színpadra. Szlovákiát a Komáromi Jókai Színház képviseli. A csupa nő által alkotott Anyám azt mondta, hogy ne! című angol ősbemutatót az új rév-komáromi művészeti vezető, a Budapesten élő, romániai származású, de Londonban diplomázott Lévay Adina rendezte. A Bezerédi Zoltán által színre vitt A bort december 2-án látható a Thália Színházban. A Szabadkai Népszínház december 3. és 6. között teljes évad-keresztmetszetet nyújt az elmúlt időszak legfigyelemreméltóbb produkcióiból. Korábbi vezetője, a Jászai-díjas színész, Kovács Frigyes rendezésében került színre a Szomorú vasárnap. A Szabadkai Népszínház legfrissebb produkciója jól példázza a hungarikum interkulturalitását. Peter Schaffer Equusát a szabadkai Hernyák György rendezte, koreográfusa Döbrei Dénes Franciaországból, a színpadkép tervezője Gadus Erika Szlovákiából, míg a zeneszerző Verebes Ernő Szerbiából. /Darvay Nagy Adrienne Teatrológus, színházi író, művészeti szaktanácsadó: Interkulturális” magyar színjátszás. Vendégségben Budapesten – Határon túli színházi estek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda közel másfél évtizede a kultúra eszközeivel épít kapcsolatokat Magyarország és a külhoni magyar területek között. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója, valamint a magyar kultúra napjának jegyében folytatja mindezt. Az immár hagyományosnak nevezhető egész estét betöltő Égtájak január 19-én tartandó évnyitó célja a Kazinczy Ferenc szellemében a zene, a tánc és az anyanyelv szálait egymásba fűzni. A budapesti Thália Színházban sorra kerülő előadáson a vendégeket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára köszönti majd. /Művészet határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve idén is mulatsággal vette kezdetét az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda 2009-es évada Budapesten, a Thália Színházban. Öt régió tánca „beszélt” szavak helyett a Thália színpadán. Az esemény tiszteletére összeállt harminctagú Egyesített Kárpát-medencei nagyzenekar is. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Művészetek határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat idei sorozatát a Figaro házassága című, Anger Zsolt rendezte előadásával a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyitotta meg február 9-én. A legkisebb erdélyi hivatalos társulat február 10-én a 3 tánc Beckettre című produkcióját adja elő a Thália Színházban. A Figura Stúdió Színház az egyetlen az országban, amely kísérleti jelleggel jött létre, ezért működése valójában köztes állapot a kőszínházi és az alternatív színházi lét között. /Budapesten vendégszerepel a gyergyói Figura. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Tor Age Bringsvaerd A hatalmas színrabló című mesejátékával indította évadját a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata, Katona Imre rendezésében. Ezzel az előadással hívták meg a társulatot, egyedüliként az erdélyi magyar színházak közül az októberre tervezett bukaresti nemzetközi gyerekszínházi fesztiválra, mondta el Árus Katalin a színház dramaturgja. Két nagyszínpadi előadásuk is volt, Kárpáti Péter Pájinkás János című darabját Anger Zsolt rendezésében tekinthették meg a nézők, Georg Büchner Leonce és Lénáját pedig Béres László vitte színre. A társulat idei produkciói között testbeszédre, mozgásra épülő előadások is szerepeltek. A 3 tánc Beckettre című előadást Vava Stefanescu vitte színre, a Játszótér című táncszínházi előadást pedig Bozsik Yvette koreográfus rendezte. A 3 tánc Beckettre című előadás meghívást nyert a budapesti Thália Színházba, a bukaresti Maszk fesztiválra és a szegedi Nemzetközi Alternatív Színházak Találkozójára, a Játszótérrel pedig a székelyudvarhelyi Tánc Tavasza és a Szatmárnémetiben megrendezett, Sorompók nélkül elnevezésű fesztiválon mutatkozott be a társulat. A kísérleti színházként létrejött Figura Stúdió Színház idén is megrendezte az immár hagyományosnak számító dance.movement theater nemzetközi táncfesztivált. /A hatalmas színrabló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház sikeresen szerepelt a Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválján. A társulat június Amor omnia című előadása elnyerte a budapesti Thália színház különdíját. A díjnak köszönhetően az Amor omnia című produkció Budapesten részt vesz a Határtalan Színházi Szemlén, melyet a Thalia Színház szervez 2010 januárjában. /Pataki Zoltán: Thália-különdíj az Amor omniának. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Pécsi különdíj a 20/20-nak
A június 3-12. között lezajlott X. Pécsi Országos Színházi Találkozón a 20/20 elnyerte a szakmai zsűri különdíját, valamint a Thália Színház Rivalda- díját!
Tizenkét társulat tizennégy produkciója kapott lehetőséget, hogy fellépjen az évad legjobb magyar előadásait felvonultató tizedik, jubileumi POSZT versenyprogramjában, melynek Fáy Miklós újságíró, zenekritikus volt a válogatója. A budapesti Örkény Színház vagy a debreceni Csokonai Színház mellett a marosvásárhelyi független színházként működő Yorick Stúdió először vehetett részt a pécsi megmérettetésen Gianina Carbunariu előadásával. A 20/20 egyszersmind az első marosvásárhelyi előadás a POSZT történetében.
"Nehéz szabadulni tőle, pedig nem dráma. Alig dráma. A színészek interjúkat készítettek a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi verekedés résztvevőivel vagy szemtanúival, és ezeket az interjúkat vitték színre. Amolyan ősszínház, a történtek feldolgozása színpadon, magyarul, románul, néha angolul, feliratozva, alig használnak eszközöket, néhány szék, pohár. De erősek a szövegek, ijesztőek, vadak, néha meg mintha csiklandoznák az embert. Kitűnő színészek, főleg a férfiak" – írta a fesztivál beharangozójában a válogató az előadásról.
A Yorick Stúdió a versenyprogramban utolsóként, 11-én este két alkalommal adta elő a Pécsi Nemzeti Színház Kamaratermében a 20/20-t, amelyet a korábbi budapesti és debreceni vendégjátékoknak, illetve témájának köszönhetően nagy várakozással fogadott mind a fesztiválra összesereglett szakmai, mind a helyi közönség. A szakmai zsűri – Moór Marianna színésznő, Göttinger Pál rendező, Upor László dramaturg, Kentaur díszlettervező, Stuber Andrea kritikus és Sultz Sándor drámaíró – különdíjjal értékelte az előadást, amely a budapesti Thália Színház Rivalda-díját is megkapta – utóbbi egy szeptemberi budapesti meghívást jelent.
A pécsi fesztiválszereplést megelőzően az előadás a nagybányai 18. Atelier (Műhely) Nemzetközi Színházfesztiválon járt, ahol a zsűri legjobb mellékszereplő díjára jelölte Korpos Andrást.
A 20/20 legközelebb Kisvárdán látható, június 19-én délután 6 órától a Művészetek Háza színpadán, a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Népújság (Marosvásárhely)

Határon Túli Magyar Színházi Szemle a Thália Színházban
Határon Túli Magyar Színházi Szemlét rendeznek május 9. és 14. között a Thália Színházban, a találkozón nyolc színház mutatkozik be - közölte a Thália Színház kedden az MTI-vel.
A szemle lehetőséget teremt arra, hogy a magyarországi közönség néhány nap alatt egy helyszínen ismerje meg a határon túli magyar színjátszás értékeit. Szeretnék bemutatni az elmúlt időszakban létrejött legjelentősebb határon túli színházi produkciókat, az egyes társulatok szakmai fejlődését - áll a közleményben.
Mint írták, a rendezvény szakmai találkozóra is alkalmat ad. Az esemény szakmai jelentőségén is túlmutat, hogy az eltérő helyszínen alkotó és magyar nyelven játszó színházak budapesti találkozója "segíti nemzeti önképünk ápolását".
A szervezők szándéka szerint a szemle mostani megrendezésével lehetőség nyílik arra, hogy ez a korábbi években is a Thália Színházban megtartott esemény hosszabb távon fesztivállá fejlődjön. A szemle a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című előadásával indul május 9-én, 10-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Színház Tóték, 11-én pedig a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Chioggiai csetepaté című előadását láthatja a közönség a nagyszínpadon.
Május 12-én az Új Stúdióban a Komáromi Jókai Színház Tetemre hívás című előadói estje, az Arizona Stúdióban pedig az Aradi Kamaraszínház Petri György estje látható.
A találkozón május 13-án az Új Stúdióban a Szabadkai Népszínház Magyar Társulat (Egy)mással, míg az Arizona Stúdióban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Arany-légy című produkcióját játsszák.
A szemle zárónapján, május 14-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház De mi lett a nővel? című előadását láthatja a közönség.
A szemle különböző előadásait - két-két nagyszínpadi vagy öt stúdió-produkciót - magukba foglaló bérletek egységesen 4500 forintba kerülnek. MTI

Június 30-ig tart
Magyar színházak seregszemléje Kisvárdán
Huszonnyolc színtársulat harminchat előadását tekintheti meg a közönség a Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválján; a június 30-ig tartó rendezvény megnyitóját péntek este tartották a felső-szabolcsi kisváros Várszínpadán.
A színészeket és nézőket Leleszi Tibor polgármester, Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP térségi országgyűlési képviselője, valamint Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte.
Az ünnepélyes megnyitót követően Szigligeti Ede Liliomfi című darabját mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház, éjféltől pedig a sepsiszentgyörgyi M Stúdió társulata lép színpadra Mint a fagyöngy című előadásával.
A romániai, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai magyar színházak műsorából idén Bicskei István színész válogatott. A fesztivál versenyprogramjába azok a produkciók nevezhettek, amelyeket a társulatok 2011. április 1. és 2012. március 31. között mutattak be.
Az előadásokat szakmai zsűri értékeli, a bírálatban pedig a közönség is részt vehet három zsűritaggal. A produkciókat négy helyszínen, a Művészetek Házában, a Várszínpadon, a Rákóczi-stúdióban, illetve a Flórián téren rendezik meg. Idén - ahogyan tavaly is - Erdélyből várják a legtöbb színtársulatot: Kisvárdán lép fel a nagyváradi Szigligeti Színház, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdió Színháza és a Yorick Stúdió; utóbbi a szombati fesztiválnapon a szintén marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával közösen adja elő Székely Csaba Bányavirág című színművét.
A magyar színházak kisvárdai találkozóján bemutatkozik a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület, a kézdivásárhelyi Városi Színház, az Erdélyi Vándorszínház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió Karának hallgatói, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín színtársulata, valamint a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is, amely az Udvarhely Táncműhellyel közösen tart előadást.
A Délvidéket a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, az Újvidéki Színház, az Újvidéki Főiskola és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, addig a Felvidéket a kassai Thália Színház, Kárpátalját pedig a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház képviseli. A magyarországi kőszínházak közül a debreceni Csokonai és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata, illetve az ExperiDance Produkció, a Tolcsvay Trió, a Téka Együttes és a Cédrus Néptáncegyüttes látogat el Kisvárdára.
A díjátadóval egybekötött záróünnepséget június 30-án este tartják a Várszínpadon, ezt követően Szergej Medvegyev A fodrásznő című darabját állítja színpadra a debreceni Csokonai Színház Viktor Rizsakov rendezésében.
A kilenc napig tartó színházi fieszta keretében szakmai fórumot és más programokat is rendeznek: a június 24-én neves rendezők, színházigazgatók és dramaturgok beszélgetnek magyar színház jövőjéről, a határon túli főiskolások részére pedig workshopot rendeznek, amelyen Bicskei Zsuzsa színművész színésztréninget tart a fiatalok számára.
A kísérőprogramok másik érdekessége a Kiss Manyiról szólt kiállítás lesz: a színésznő születésének századik évfordulója alkalmából Kisvárdára hozza a művész életéről szóló kiállítási anyagát az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A Művészetek Házában megtekinthető, június 22-én nyíló tárlaton a legendás művésznő a művésznő családi okiratait, levelezésének egyes darabjait és színpadi jelmezeit tekinthetik meg az érdeklődők.
A hagyományoknak megfelelően idén is látható lesz a Napról napra című kiállítás, amely a fesztivál legjobb pillanatait mutatja majd be.
A szervezők emellett számos kulturális rendezvénnyel, így gyerekprogramokkal, könyvbemutatókkal, zenés műsorokkal, koncertekkel, utcaszínházzal, valamint népművészeti vásárral és gasztronómiai bemutatóval várják a nemcsak a színház iránt érdeklődőket Kisvárdára. Kulturpoer.hu

Erdélyi színész kapta a Kaszás Attila-díjat
Bányai Kelemen Barnának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészének ítélték az idén a Kaszás Attila-díjat. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként – a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett – az adott társulatban vállalt közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók.
Az ünnepélyes díjátadó gálaműsort a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitányaként, péntek este rendezték meg a budapesti Thália Színházban.
A Kaszás Attila-díjat, amelyet 2008-ban alapított Pokorni Zoltán fideszes politikus és a MOZAIK Művészegyesület, immár ötödik alkalommal adták át. A díj a magyar nyelven játszó színészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását is szolgálja.
A szavazás harmadik körében a díjazott személyéről a közönség dönthetett, négy esélyes közül választva. Bányai Kelemen Barna mellett Kubik Annára, Keresztes Tamásra és Kálid Artúrra lehetett szavazni. A díjat Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester és Vasvári Csaba színművész, a Mozaik Művészegyesület alelnöke adta át. Bányai Kelemen Barna hat éve végezte el a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, amelynek ma óraadó tanára.
Az egyetem után azonnal a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatához került, ahol számos előadásában játszott, de csak az elmúlt időszakban győződött meg arról, hogy van helye a színpadon. „A díjak jelezték számomra: talán mégis jó úton haladok afelé, hogy érett színésszé váljak” – nyilatkozta az MTI-nek még a díjra való jelölésekor.
Mint elmondta, Székely Csaba marosvásárhelyi írónak az elmúlt évadban színre vitt, Bányavirág című előadása hozta meg számára a sikert. A munkanélküliség sújtotta székely falu, az alkoholba menekülő emberek sorsa által ihletett előadásban Csillag Mihály orvos szerepét játszotta.
A szerepért a 2011-ben Gyergyószentmiklóson tartott Nemzetiségi Színházi Kollokviumon elnyerte a legjobb férfialakítás díját, az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón pedig a darab másik főszerepét alakító Viola Gáborral megosztva ítélte oda neki a MASZK Országos Színészegyesület a legjobb férfialakításért járó díjat. Az elmúlt évad végén kapta meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kovács György-díját is, amellyel eddigi kiemelkedő színészi munkáját és a szakmához való hozzáállását ismerték el.
MTI

Ötéves az Aradi Kamaraszínház – ünnepi évadkezdés Erdély egyik legfiatalabb teátrumában
Interjú Tapasztó Ernő színházigazgatóval
Tapasztó Ernő és Gujdár Gabriella házaspár merészet gondolt, és Bukarestből hazaköltöztek Aradra, hogy teljes erővel igazgathassák az általuk alapított Aradi Kamaraszínházat. Ekkor 2007-et írtunk, s most öt évvel később górcső alá vettük, mit sikerült megvalósítaniuk. Kiderült, hogy a mintegy 15 ezer fős magyar közösséggel rendelkező Aradon más erdélyi színházak által is megirigyelhető nézőszámmal rendelkezik az új társulat, amely földrajzi és kulturális adottságok miatt főleg magyarországi társulatokkal és művészekkel fonta szorosra az együttműködést. Ennek az izgalmas közös munkának az eredményessége nem csak közönségsikerekben, hanem szakmai elismerésben is mérhető. A következőkben a Tapasztó Ernő igazgatóval készített interjút olvashatják.
– Honnan ez a vágy, hogy színházat alapíts?
– Már tizenegy éves koromban, amikor elkezdtem verseket mondani, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha Aradon ismét létezne magyar színház. Legutóbb 1948-ban volt hivatásos magyar színjátszás. Nem volt könnyű megalapítani az új intézményt, de többen segítettek. Meg kell említenem feleségem mellett Nótáros Lajost, aki jelenleg is a színház művészeti tanácsadója, valamint Fekete Rékát, aki a mai napig is velünk dolgozik. Külön elismerésem Demeter Andrásé, aki akkoriban a román kulturális minisztérium államtitkáraként dolgozott, és sokat segített nekünk az induláskor. De hasonló elismeréssel kell szólnom Bognár Leventéről, Arad alpolgármesteréről, aki szintén felkarolt bennünket. Óriási segítséget nyújtott Radu Dinulescu rendező is, aki akkoriban az aradi bábszínház igazgatója volt. Ő befogadott minket az általa vezetett intézménybe, ahol jelenleg is működünk. Ott van két kis irodánk, valamint a próbáinkat is ott tartjuk. Időközben már kinőttük az ottani Kamaraszínház termét, és időnként a nagy színházban kell megtartanunk előadásainkat, akkora az érdeklődés. A színházunk kedden indította az ötéves évforduló jegyében az új évadot, és eddig nem látott érdeklődéssel fogadta a közönség az idei első bemutatónkat, a Tótékat, amelyre mintegy ötszáz ember volt kíváncsi. Ebből is látszik, hogy a nézők szeretik a színházat. Az idei évadra sikerült valamennyi bérletünket értékesíteni, úgyhogy rendkívül pozitív előjelekkel kezdődik az új évad.
– Milyen nehézségekkel küszködik a színházatok?
– Jelenleg arról tárgyalunk a városi önkormányzattal, hogy saját épületet kapjunk, hiszen nehéz társbérletben működni. Az utóbbi időben voltak is súrlódásaink, mivel a helyi önkormányzat összevont több helyi kulturális intézményt, így több nehézség merül fel az adminisztráció és a pénzügyek terén, de reméljük, hogy sikerül mielőbb új épületet kapnunk, amiről folyamatosan egyeztetünk az alpolgármester úrral. Egy új székhely nemcsak a színházunknak jelentene nagy előrelépést, hanem az egész aradi magyarságnak, hiszen így a városnak lehetne egy igazi magyar kulturális központja. Aradon két magyar intézmény működik, az egyik a Csiky Gergely Főgimnázium, amely rendelkezik saját épülettel, a másik a mi színházunk. Tény, hogy a színház nem jöhetett volna létre, ha nem támogat a helyi önkormányzat, a román kulturális minisztérium, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a román és a magyar nemzeti kulturális alap, a Bethlen Gábor Alap. Emellett nagy megtiszteltetés számunkra, hogy 2010-ben nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánították Budapesten az Aradi Kamaraszínházat, így ennek köszönhetően évente normatív támogatásban részesülünk.
– Milyen lett az Aradi Kamaraszínház öt év alatt? A jelen találkozik-e az eredeti elképzelésekkel, vagy időközben eltértetek a tervektől?
– Kis színházat képzeltünk el, amely öt év alatt kinőtte magát. Kezdetben úgy terveztük, hogy befogadó színház leszünk, amely évente létrehoz egy-két produkciót, és ezek tükrözik az általunk vallott művészi koncepciót, a színházról vallott nézetünket. Csakhogy közben sokkal több előadást mutattunk be. A megalakulás után fél évvel megszületett az első produkciónk, a Rudolf Hess tízparancsolata, amelyet azóta negyvenkilencszer játszottunk, és hamarosan következik az ötvenedik előadás. Ez az előadás számos szakmai sikert hozott színházunknak, és utólag nézve, rendkívül szerencsés választás volt, hiszen ez olyan erős indulást eredményezett, ami megkönnyítette a folytatást.
– Számokban kifejezve, mit tud felmutatni az Aradi Kamaraszínház?
– Öt év alatt tizenkilenc saját előadásunk volt, negyvenkét színházi fesztiválon léptünk fel, Aradon kívül százhetvenkilencszer játszottuk produkcióinkat. Aradon évente átlagban 40 előadásunk van, ami azt jelenti, hogy szinte minden héten játszunk. Évente előadásainkat 12–14 ezren tekintik meg.
– Hogyan határoznád meg a színház művészi profilját?
– Úgy alakítjuk ki a repertoárunkat, hogy az egyik vonalat a saját előadásaink képezik. Ezekre a minimális díszlet, a kevés szereplő, az erőteljes színészi játék jellemző. A másik vonalat a befogadó színházi jellegünk képezi, ami azt jelenti, hogy vendégelőadásokat hívunk meg Aradra. Ebben a vonulatban már helyet kap a kabaré, a vígjáték, az operett és a musical, hiszen a közönség ilyen jellegű előadásokat is látni szeretne. Megpróbáljuk egyensúlyban tartani művészi terveinket azzal az elvárással, hogy a közönség is kapja meg azt, ami jár neki. Azt látjuk, hogy a nézőink bérletet váltanak, hogy megnézzék Bajor Imrét, de szeretik a mi előadásainkat is. Idéntől megpróbáljuk hangsúlyosabban megújítani a színház profilját, enyhíteni akarunk az általunk eddig képviselt kegyetlen minimálszínházon, amely a kortársszínház legdurvább szálát ragadta meg kemény emberi tragédiák és sorsok bemutatása révén. Erdélyi kabarészínházat akarunk alapítani, hiszen ennek a műfajnak olyan kiválóságai fogadták el az Aradi Kamaraszínház felkérését, mint Maksa Zoltán, Nádas György, Aradi Tibor, Lung László Zsolt, akik a Magyarország, szerellek! című kabarét mutatják be az idén. A jelenetek egy részét a friss Karinthy-gyűrűs Varga Ferenc József írja Thaiföldről. Reméljük, hogy sok helyre eljutnak majd kabaré-előadásaink.
– De ez nem azt jelenti, hogy lemondtok a művészi elképzeléseitekről, csak megpróbáltok egyensúlyt teremteni a művészszínház és a közönség számára befogadhatóbbnak tartott műfajok között?
– Igen, hiszen úgy gondolom, hogy minden műfajban a jó előadás a fontos.
– A változatosság hiányzik?
– Unalmasnak tartom, hogy mindig kemény és kegyetlen monodrámákat vagy két-három szereplős produkciókat mutassunk be, amelyekbe mindig beleszakad az ember. Szakmailag persze ezek hozzák a sikereket, hiszen öt év alatt huszonhárom díjat nyertünk, van saját arculatunk, és ebből nem akarunk engedni.
– Egy évadban általában milyen arányt képeznek a saját produkciók és a vendégjátékok?
– Hatvan százalék a vendégjátékok aránya, és 40 százalékot tesznek ki a saját előadásaink. Az idén úgy alakult, hogy fele-fele arányú lesz ez a megoszlás.
– Arad földrajzilag és kulturálisan is határhelyzetben van. Ott van az etnikailag sokszínű Bánság, valamint Partium és Magyarország határán. Az együttműködések terén melyik irányba kerestetek inkább partnereket?
– Egyértelműen Magyarország felé mentünk, hiszen közelebb van hozzánk. Véletlenszerűen alakult ez így. Elsőként Harsányi Attilát kértem fel együttműködésre, akinek akkor már volt Szegeden egy színháza, amely a Hetek Csoportja nevet viseli. Ő elfogadta, hogy eljátssza Rudolf Hesst, ami nagy sikereket hozott színházunknak és személyesen neki is. További keresések után csapódott hozzánk Pécsről Bacskó Tünde, de van aradi is köztünk, például Éder Enikő. Ez a magyarországi orientáció meglátszik a befogadó színházi programunkon is, hiszen főleg magyarországi társulatokat, színházakat hívunk. Ennek két oka van, az egyik a kulturális, hiszen az aradi magyarok a Magyar Televízión nőttek fel, így sok vígjátékból és kabaréból ismerik a magyarországi színészeket, például Kern Andrást, Bajor Imrét, Esztergályos Cecíliát, vagy Eszenyi Enikőt. A másik ok a földrajzi, hiszen sokkal könnyebben eljut hozzánk Budapestről a Karinthy Színház, mint Sepsiszentgyörgyről a Tamási Áron Színház. Mondjuk az sem mellékes, hogy Magyarországon a vígjátékot, a kabarét, a musicalt, az operettet, a stand-up műfajt profi módon játsszák, sokkal jobban, mint Romániában.
– Konkrétan kik a partnereitek?
– Előadásaink koprodukcióban készülnek el más társulatokkal, ami hatalmas könnyebbség számunkra, e nélkül nem is tudnánk létezni. A legfontosabb partnerünk a Szegedi Maszk Egyesület, de együtt dolgozunk a Pécsi Horvát Színházzal és a Pécsi Harmadik Színházzal, valamint a Gyulai Várszínházzal. Jó viszonyt ápolunk a Zsámbéki Színházi Bázissal, mostanában a budapesti Thália Színházzal vagyunk állandó kapcsolatban, akárcsak a Bakelit Multi Art Centerrel. Erdélyből a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal is állandó kapcsolatunk van.
– Fiatal színház vagytok még, szakmai irigységet nem tapasztaltatok a partner- vagy más színházak részéről?
– Egyetlen romániai és magyarországi színházzal sincs rossz kapcsolatunk. Folyamatos egyeztetésben vagyunk például a Miskolci Nemzeti Színházzal Harsányi Attila miatt, akinek az aradi sikereire a miskolciak is büszkék, hiszen az általa nyert díjakról ők is rendszerint beszámoltak honlapjukon.
– Mit tekintesz a legnagyobb eredménynek az elmúlt öt évben?
– Sikerült Aradon olyan társulatot összekovácsolni, amelynek tagjai kemény alkotói folyamatban vesznek részt, és nem taposómalomban vannak. Kialakult a társulaton belül egy kemény mag, akik sokat dolgoznak együtt, jól ismerik a színészek egymást, ezért nehéz bekerülni ebbe a magba. Megújuló műhelymunka zajlik, amelyben mindenki része az alkotófolyamatnak. Valami miatt – első perctől kezdve – még a vendégművészek is teljes odaadással dolgoztak, talán azért is, mert ennek a színháznak van egy jó légköre, jó hangulata, ami vélhetően amiatt van, hogy többet akar annál, mint egyszerűen létezni. Az Aradi Kamaraszínháznak és Aradnak is van egy különleges légköre, ezért fogadta és fogadja el meghívásainkat például Mácsai Pál, Esterházy Péter, Kepes András, Vágó András vagy a Kaláka Együttes.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Dsida-est, Bányavakság és Köztársaság Budapesten
Kilenc előadást – öt nagyszínpadi produkciót, három stúdióelőadást és egy előadóestet – láthat a közönség május 15. és 19. között a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a budapesti Thália Színházban. Lantos Anikó fesztiváligazgató az eseményt beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: a tavalyi szemléletből kiindulva ismét a színházak ajánlása alapján állították össze a programot. A szemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei nyitják meg Molière A fösvény című művével (rendező: Bocsárdi László). A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közösen létrehozott Bányavakság című előadását mutatja be (rendező: Sebestyén Aba), míg a kézdivásárhelyi Városi Színház Goldoni: Bugrisok című művét játssza, Balogh Attila rendezésében. A Komáromi Jókai Színháztól A hentessegéd címmel Ladislav Ballek művének színpadi változatát láthatja a közönség (r.: Rastislav Ballek), a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház pedig Szálinger Balázs Köztársaság című darabjával vesz részt a fesztiválon, a művet Telihay Péter állította színpadra.
A stúdióelőadások között a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában Carole Fréchette Simon hét napja című darabja Vukosavljev Iván rendezésében látható, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata pedig Tasnádi István Tapasztalt asszony című művét játssza. A Yorick Stúdió Kocsis István A tér (monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelméről és szerelmeiről) című művét mutatja be Török Viola rendezésében. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként a Dsida Jenő-estet – „nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak” címmel, rendező: Szugyiczky István – láthatja a közönség.
Szabadság (Kolozsvár).

Ma indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Thália Színházban
Ma indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban: az ötnapos rendezvényen kilenc előadást láthat a fővárosi közönség.
A vasárnapig tartó szemlén öt nagyszínpadi produkció, három stúdióelőadás és egy előadóest látható. A Thália Színház három játszóhelyén zajló rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy a magyarországi közönség néhány nap alatt egy helyszínen ismerje meg a határon túli magyar előadásokat, emellett szakmai találkozóra is alkalmat ad.
A szemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei nyitják meg ma este Moliere A fösvény című művével a nagyszínpadon, az Arizona Stúdióban pedig a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában Carole Fréchette Simon hét napja című darabja látható.
Csütörtökön szakmai napot tartanak, majd a nagyszínpadon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadását, Székely Csaba Bányavakság című darabját tűzik műsorra.
A szemlén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Szálinger Balázs Köztársaság című darabjával, a Komáromi Jókai Színház A hentessegéd címmel Ladislav Ballek művének színpadi változatával, a kézdivásárhelyi Városi Színház pedig Goldoni Bugrisok című művével vesz részt.
A stúdióelőadások között a Yorick Stúdió Kocsis István A tér című művét, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata Tasnádi István Tapasztalt asszony című darabját játssza, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként pedig Dsida Jenő-est is látható a szemlén.
A Thália Színház, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) stratégiai partnersége okán a közmédia műsoraiban kiemelten foglalkozik a szemlével.
MTI

Budapesti nagydíj Bartha Lórándnak
Bartha Lóránd fiatal erdélyi színházrendező vehette át a budapesti TITÁNium 2013 Tehetségkutató Platform díját május 29-én, gálaműsor keretében.
A TITÁNium projekt keretében az 51 beérkezett pályázat közül 5 produkció valósulhat meg anyagi és menedzsmenti támogatással a 2013/2014-es színházi évadban a következő helyszíneken: Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Átrium Film-Színház, Thália Színház, TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza. Az évad során bemutatott előadások rendezői közül kerül ki az Év Titánja fődíj tulajdonosa, aki az esemény fő támogatójának, a MasterCard felajánlásának köszönhetően pénzjutalomban is részesül. Bartha Lóránd az első fiatal erdélyi rendező, akit kitüntet a magyarországi alternatív színházi közeg. Lovassy Cseh Tamás kolozsvári fiatal író és dramaturg Kutyák című drámáját állítja színpadra, erdélyi fiatal alkotók közreműködésével. – Azt gondolom: ez egy lehetőség a generációm színházi alkotóinak, hogy megérezzük és megmutassuk Budapesten, mi hogyan is látjuk a kortárs valóságot itthon. Generációs díjnak érzem, közösen kell megmutatnunk valamit ebből a létezésből, mert most kíváncsiak ránk! – nyilatkozta Bartha Lóránd. Az előadást Orlai Tibor magyarországi producer menedzseli, és a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház Kamaratermében mutatják be 2014 márciusában. A Platform további díjazottai: Radnai Márk (Párhuzamos történetek), Bodzsár Márk (W. úr üzen), Boross Martin (Ibolya), valamint Benkó Bence és Fábián Péter (Brecht: A szecsuáni jólélek).

Több pénz magyar színházaknak
Emelkedik jövőre a Magyarország határain kívüli magyar színházak támogatása: az idei 40 millió forinttal szemben a következő évben 50 millió forintot fordítanak külhoni magyar színházi produkciókra, emellett 32 millió forintos keretösszeggel új pályázatot is meghirdet az Emberi Erőforrások Minisztériuma – jelentette be tegnap a kultúráért felelős államtitkár.
Halász János azután beszélt erről, hogy Budapesten találkozott a határon túli magyar színházak tizenöt vezetőjével a Nemzeti Színházban. A szakmai fórumot a Thália Színház és a Nemzeti Színház közösen szervezte. „A kultúrát meg kell becsülnünk, a kultúra erőforrás” – hangsúlyozta, hozzátéve: a kultúrára szánt összeg nem felesleges, hanem segíti a közösségeket, a határon túli színházak ügyében pedig ez még inkább érvényes. A 32 millió forintos keretösszegű új pályázatról elmondta: ez az összeg a határon túli színházak magyarországi előadás-sorozatait, fesztivál jellegű bemutatkozását segíti. „Arról beszéltünk az érintettekkel, hogy milyen szempontok szerint írjuk ki a pályázatokat, milyen irányú támogatásra van szükségük” – számolt be a találkozón elhangzottakról.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Széles Anna és Steiner Béla kapta az idei Bessenyei-díjat
Romániai magyar származású színésznő, Széles Anna, valamint Steiner Béla zeneszerző, karnagy, zenepedagógus kapta idén a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat Hódmezővásárhelyen.
Az elismerést B. Élthes Eszter, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Almási István polgármester adták át az alföldi város a magyar kultúra napja alkalmából rendezett szerdai ünnepi közgyűlésén.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2008-ban alapította meg a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Hódmezővásárhely szülöttéről és díszpolgáráról elnevezett elismerést minden esztendőben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül két személy, illetve csoport érdemelheti ki.
A magyar kultúra fejlesztésében és terjesztésében, a magyar nyelv ápolásában, a magyar nemzet és nyelv fennmaradásáért folytatott munkában kimagasló teljesítményt nyújtóknak odaítélhető díjjal – a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett – 500 ezer forintos pénzjutalom is jár.
Széles Anna Nagyváradon született, Marosvásárhelyen szerzett színész diplomát, 1965-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, amelynek 1989-ben történt Magyarországra való áttelepüléséig tagja volt. Az anyaországban előbb a Karinthy Színpad, 1990-től a Thália, majd az Arizona Színház tagja lett.
1962-től szerepelt filmekben és néhány esztendő alatt Románia egyik legtöbbet foglalkoztatott, leghíresebb, legkedveltebb női filmszínészévé vált. A hatvanas évek végétől Magyarországon forgatott filmekben is játszott, és ő volt a Németh László Irgalom című regényéből készült tévésorozat főszereplője is.
maszol/MTI,

Életműveket ismertek el a magyar kultúra napján
Gazda József Kovásznán élő író, művészettörténész, publicista kapta idén a Háromszék kultúrájáért díjat. A kitüntetést szerda este, a magyar kultúra napján adták át a sepsiszentgyörgyi színházban.
A Kovászna megyei önkormányzat által alapított életműdíj a háromszéki kultúráért kifejtett több évtizedes tevékenység elismerése. Az ezer euróval járó díjat – amelyet tavaly ítéltek oda először – Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke adta át Gazda Józsefnek (képünkön).
„Gazda Józsefet az érdekelte, hogyan, milyen körülmények között él a szétszabdalt magyarság, hogyan lehetett megmaradni ebben az elmúlt, borzalmas évszázadban" – méltatta a rendkívül gazdag életpályát Bogdán László író, kiemelve a világban szétszórt magyarok krónikájának tekinthető A Harmadik ág – Magyarok a szétszórattatásban című könyv és a díjazott egyéb elismert szociográfiai és művészeti írásait. Szerinte Gazda József az oral history műfajban alkot, és egy intézmény munkáját végezte el egyedül.
„Meg tudunk maradni, ha akarunk, sorsunk a saját kezünkben van, én legalábbis hiszem ezt" – fogalmazott a díj átvevésekor Gazda József, aki hangsúlyozta, ezt a hitet szerette volna átadni írásain keresztül, és bár tragikusnak látja a magyarság jelenlegi helyzetét, mindig kereste, és ezután is keresni fogja a reménysugarat.
A kitüntetett elmondta, hogy a magyar nép a lelkében hordja a tehetséget, az alkotó erőt, a magyarság művészeket, hősöket, tudósokat adott a világnak, és neki megadatott, hogy ezt a folyamatot végigkövesse, és ereje szerint könyvekben megörökítse. Zsigmond Barna Pál. Magyarország csíkszeredai főkonzulja ünnepi beszédében emlékeztetett, a múlt öröksége mellett a jövő nemzedék felelősségét is hordozza nemzeti imánk. Az ünnepség az Evilági együttes Kincs című lemezének bemutatókoncertjével folytatódott. A csapat harmadik albumán tizenöt, Sepsiszentgyörgyön élő vagy a városhoz valamilyen módon kötődő művész működött közre.
Életműdíjat kapott Csíky Ibolya
A nagyváradi Szigligeti Színházban rendezett kultúranapi gálaesten a Bihar megyei RMDSZ által 2002-ben alapított díjakat osztották ki. A Jakobovits Miklós-díjat – amelyet tavaly alapítottak a váradi festőművész emlékére – Ujvárossy László képzőművésznek, a PKE tanárának ítélték, aki beszédében visszaemlékezett arra, amire még Jakobovits tanította: „A művészetben soha sem szabad kompromisszumot kötni."
Életműdíjat kapott a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének alapítója és elnöke, Pásztai Ottó és a nagyváradi színművész, Csíky Ibolya, akit a szobor átvételekor percekig állva tapsolt a közönség. Munkásságáért emlékplakettet vehetett át a népi mesterségek ápolásáért a nagyszalontai Fekete Mária, Szabó István ottományi és Wilhelm Sándor székelyhídi nyugalmazott pedagógus és a műemlékvédőként ismert Kordics Imre.
Magyar Kultúráért díjat kapott a Dukrét Géza vezette Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete és a Mezőtelegdi Pacsirták néptánccsoport. A díjátadó után a Szigligeti Társulat Színház az iskolában, iskola a színházban programjának keretében diákszereplők bevonásával készült Liliomfi-remix című előadást mutatták be a közönségnek.
Magyarországon díjazták Széles Annát
A magyar kultúra napja alkalmából a 2008-ban Hódmezővásárhely város által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat Steiner Béla magyarországi zeneszerző mellett Széles Anna nagyváradi születésű színművész is megkapta. Az elismerést B. Élthes Eszter, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Almási István, a magyarországi település polgármestere adták át az alföldi város szerdai ünnepi közgyűlésén.
A 2008-ban alapított díjjal a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett 500 ezer forintos pénzjutalom is jár. Széles Anna Nagyváradon született, Marosvásárhelyen szerzett színészdiplomát, 1965-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, amelynek 1989-ben történt Magyarországra való áttelepüléséig tagja volt.
Az anyaországban előbb a Karinthy Színpad, 1990-től a Thália, majd az Arizona Színház tagja lett. 1962-től szerepelt filmekben, és néhány esztendő alatt Románia egyik legtöbbet foglalkoztatott, leghíresebb, legkedveltebb női filmszínészévé vált. A hatvanas évek végétől Magyarországon forgatott filmekben is játszott, és ő volt a Németh László Irgalom című regényéből készült tévésorozat főszereplője is. 1975-től tíz éven át Florin Piersic román színész felesége volt.
Krónika (Kolozsvár),

Lelki kenyér a vers
Számos irodalmi, művészeti programot rendeztek tegnap a Kárpát-medencében a költészet napján, József Attila születésnapjára emlékezve. Budapesten negyedik alkalommal szerveztek Versmaratont, Debrecenben megrendezték a költészeti fesztivált, Szentendrén pedig újra volt Verskommandó. Nagy érdeklődés mellett zajlott az egész nap tartó Versmaraton a budapesti Thália Színház Mikroszínpadán, ahol mintegy hetven kortárs költő olvasta fel verseit, a közönség megismerhette Az év versei 2014 című kötet szerzőit. Oláh János költő, író, a hagyományosan a költészet napjára megjelenő kötet kiadójának vezetője elmondta: a tavalyi év válogatása, 100 költő versei jelennek meg a kötetben. Mint fogalmazott, a költészet napján mindig sok a versműsor, de élő költőtől szinte alig hangzott el vers. A felolvasással arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a mai költészet is létezik, kortárs költők is írnak verseket, nem is rosszakat. Oláh János elmondta: úgy döntöttek, hogy a költők saját maguk mondják el verseiket, ne színészek előadásában hangozzanak el a művek. Ha rosszabbul is mondja a szerző versét egy színésznél, az az értelmezési módszer, ahogy ő felolvassa, akkor is fontos kordokumentum – emelte ki.
Raffai Ágnes szabadkai színésznő nyerte el a fődíjat a Versünnep Fesztivál professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyén, amelyet a költészet napja alkalmából rendeztek meg a budapesti Nemzeti Színházban tegnap. „Ez a délután a szó, a magyar szó ünnepe volt” – mondta az esti díjkiosztón Császár Angéla színművész, a zsűri elnöke, hozzátéve: szükségünk van ezekre a szavakra, és a versekre. „Lelki kenyér a vers” – emelte ki Áprily Lajos szavait idézve.
A költészet politikai rendszereken felülemelkedik, ezt bizonyítja az is, hogy 1964-től emlékezünk meg József Attila születésnapjáról – mondta Vári Fábián László kárpátaljai költő József Attila lillafüredi emléktáblájánál tegnap (felvételünk). A József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: a magyar közéletben igazán ritka az, hogy ezzel mindenki egyetért, ennek a napnak a legfontosabb üzenete, hogy József Attila mai és minden magyar ember számára egyaránt fontos. Bár a költészetet az utóbbi évtizedekben többször temették, ám meg tudott újulni, „jó ebben a rohanó világban megállni olykor, kézbe venni egy Radnótit, Pilinszkyt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort, hogy a nagy mesterek gondolataiban megpihenjünk” – mondta Vári Fábián László annál a márványtáblánál, amely arra emlékeztet, hogy 1933-ban József Attila a lillafüredi írótalálkozón írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát. Csak a vers a fontos, amely szólhat bármiről, de azt a „líra arisztokratikus méltóságával tegye”, adjon érzelmi többletet, üzenjen, keltsen visszhangokat, hogy az olvasó hetek múltán is érezze az újraolvasás kényszerét, legyen élmény a verssel való találkozás – tette hozzá, majd József Attilát idézve azt mondta: vers kell, hogy írassék! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tíz előadás a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén
Öt nap alatt tíz előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a budapesti Thália Színházban május 7. és 11. között. A szemle kísérőprogramja Németh László sepsiszentgyörgyi születésű grafikus plakátkiállítása, amely április 29-től a programsorozat végéig látható.
A harmadik alkalommal megszervezett Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a nagyszínpadon először a kassai Thália Színház mutatkozik be a közönségnek. Előadásukban Egressy Zoltán Portugál című darabja lesz látható palóc tájszólásban, Dudás Péter rendezésében. Szabadság (Kolozsvár)

Kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje Budapesten
A budapesti Thália Színházban szerdától vasárnap estig tart a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, ahol tíz előadást láthat a közönség. Öt nagyszínpadi és öt stúdióelőadás szerepel a programban, minden előadást közönségtalálkozó követ, amelyen a produkciók alkotóival találkozhatnak az érdeklődők.
A nagyszínpadon először a kassai Thália Színház mutatkozik be Egressy Zoltán Portugál című darabjával, amely palóc tájszólásban látható Dudás Péter rendezésében. Csütörtökön a Komáromi Jókai Színház előadása, Az arany ára című darab, Bereményi Géza Eldorádó című filmjének színpadi adaptációja látható Bagó Bertalan rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadását, Tamási Áron Vitéz lélek című művét Török Viola rendezésében a Bekecs Néptáncegyüttes közreműködésével tűzik műsorra. Szombaton a Csíki Játékszín előadását, Gogol A revizor című komédiáját láthatja a közönség Parászka Miklós rendezésében. A szemlét a nagyszínpadon az Újvidéki Színház zárja Henrik Ibsen Rosmersholm című drámájával, amelyet Anca Bradu rendezett.
Az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház produkciója, Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabja, Tapasztó Ernő rendezése kezdi a programot. Ezt követi a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú című darabjával az író rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkciója, Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámája látható Sebestyén Aba előadásában, Sorin Militaru rendezésében. Szombaton a Zentai Magyar Kamaraszínház adja elő Bertolt Brecht Koldusoperáját László Sándor és Balázs Áron rendezésében. A szemle utolsó stúdióelőadása a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciója, Martin McDonagh Leenane szépe című tragikomédiája, a darabot Upor László állította színpadra. maszol.ro

A kultúra egységének szemléje – Hat erdélyi társulat Budapesten
Tíz előadást – köztük hat erdélyi produkciót – láthat a közönség a szerdán kezdődő Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a budapesti Thália Színházban.
A május 7. és 11. között tartandó szemle öt napja alatt tíz produkció, öt nagyszínpadi és öt stúdióelőadás látható, minden előadást közönségtalálkozó követ, amelyen a produkciók alkotóival találkozhatnak az érdeklődők.
A nagyszínpadon a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadását, Tamási Áron Vitéz lélek című művét Török Viola rendezésében a Bekecs Néptáncegyüttes közreműködésével tűzik műsorra, a Csíki Játékszín pedig Gogol A revizor című komédiáját mutatja be Parászka Miklós rendezésében.
Az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház produkciója, Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabja, Tapasztó Ernő rendezése kezdi a programot. Ezt követi a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú című darabjával az író rendezésében.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámáját mutatja be Sebestyén Aba előadásában, Sorin Militaru rendezésében. A szemle utolsó stúdióelőadása a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciója, Martin McDonagh Leenane szépe című tragikomédiája lesz, a darabot Upor László állította színpadra.
Az erdélyieken kívül a kassai Thália Színház, a Komáromi Jókai Színház, az Újvidéki Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház mutatkozik be a budapesti közönségnek.
Bereményi Géza, a színház igazgatója az MTI-nek elmondta: a színház életében fontos szerepet játszik a harmadik alkalommal megszervezett határon túli színházak szemléje. Kiemelte: a kultúrának fontos része a színházművészet, a magyar nyelvű kultúra legfontosabb letéteményesévé váltak most a magyar színházak.
„A határon túli színházak meghívásával a magyar kultúra egységét mutatjuk” - fogalmazott. A szemle kísérőrendezvényeként Németh László sepsiszentgyörgyi születésű grafikus plakátkiállítása látható a színház előcsarnokában a programsorozat végéig. Németh László 2010-ben kapott először megbízást a nagyváradi Szigligeti Színháztól plakátok készítésére és azóta is a színház grafikusaként dolgozik. A művész az MTI-nek elmondta: a kiállításra a számára legkedvesebb 18 plakátot választotta ki. Krónika (Kolozsvár)

Elkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje
Szerdán kezdődött a Határon Túli Magyar Színházak Szemlején a budapesti Thália Színházban, ahol tíz előadást láthatott, illetve láthat a közönség vasárnap estig.
Öt nagyszínpadi és öt stúdióelőadás szerepel a programban, minden előadást közönségtalálkozó követ, amelyen a produkciók alkotóival találkozhatnak az érdeklődők.
A nagyszínpadon először a kassai Thália Színház mutatkozott be Egressy Zoltán Portugál című darabjával, amely palóc tájszólásban látható Dudás Péter rendezésében. Csütörtökön a Komáromi Jókai Színház előadása, Az arany ára című darab, Bereményi Géza Eldorádó című filmjének színpadi adaptációja volt látható Bagó Bertalan rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadását, Tamási Áron Vitéz lélek című művét Török Viola rendezésében a Bekecs néptáncegyüttes közreműködésével tűzték műsorra. Ma a Csíki Játékszín előadását, Gogol A revizor című komédiáját láthatja a közönség Parászka Miklós rendezésében. A szemlét a nagyszínpadon az Újvidéki Színház zárja Henrik Ibsen Rosmersholm című drámájával, amelyet Anca Bradu rendezett.
Az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház produkciója, Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabja, Tapasztó Ernő rendezése kezdte a programot. Ezt követte a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú című darabjával az író rendezésében. Pénteken ismét marosvásárhelyi előadást láthatott a budapesti közönség: a Yorick Stúdió produkciója, Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámája volt látható Sebestyén Aba előadásában, Sorin Militaru rendezésében. Szombaton a Zentai Magyar Kamaraszínház adja elő Bertolt Brecht Koldusoperáját László Sándor és Balázs Áron rendezésében. A szemle utolsó stúdióelőadása a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciója, Martin McDonagh Leenane szépe című tragikomédiája, a darabot Upor László állította színpadra. Népújság (Marosvásárhely)