Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. június 28.
Magyarországi vis maior alapból épül a védőtető a viharverte kutyfalvi templomra
Már épül a védőtető a Maros megyei Kutyfalva gótikus templomának tornyára, amely egy viharban rongálódott meg - mondta el Puskás Imre magyar kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán kedden.
A határon túli magyar épített kulturális örökség megóvását szolgáló Rómer Flóris-terv vis maior keretéből állítják helyre a 15. században épült gótikus templomot, mely kiemelt jelentőségű műemléknek számít, középkori részletei a mai napig megvannak.
A templom súlyosan megrongálódott a június 19-i viharban, az épület teljesen beázott, a torony szerkezete védtelenné vált, ezért gyors beavatkozásra volt szükség.
"Láttam a felvételeket, melyek azt mutatják, hogy a védőtető épül, sőt talán már el is készült. Az volt a legfontosabb, hogy megakadályozzuk, hogy az esőzések óriási pusztítást tegyenek az épületben" - mondta Puskás Imre.
A Rómer Flóris-program része az értékek feltárása is, tehát lehetséges, hogy a templom tüzetesebb átvizsgálásával újabb fontos részletek kerülnek elő - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A keret elosztásáról elmondta, hogy egyrészt készítettek már egy listát a megóvandó műemlékekről, ez 53 helyszínt tartalmaz, másrészt pályázatot írtak ki, a határidő lejártáig erre 90 jelentkezés érkezett, a következő hetekben bírálják el őket.
Mint felidézte, a Rómer Flóris-tervet a magyar kormány 2015 októberében indította el, gazdája a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkársága. A terv lebonyolítását a Teleki László Alapítvány segíti, a döntések előkészítését a terv bíráló bizottsága támogatja, amelynek elnöke Puskás Imre.
A külhoni magyar vonatkozású épített örökség feltárására, megóvására és megismertetésére elindított program évi 200 millió forintos kerete mellett rendelkezésre áll egy négymillió forintos vis maior keret is, ebből nyílt lehetőség a súlyos viharkárt szenvedett műemlék templom megmentésére.
Közben megkezdődik az új toronysisak tervezése, majd 2017 elején az újjáépítése - mondta a helyettes államtitkár.
A Rómer Flóris-terv nemrégiben meghozott idei egyedi döntésének köszönhetően több mint félszáz helyszínen valósul meg értékmentés, 117 millió forint támogatásból.
Az egyedi döntések körében egyebek között 5 millió forint jut a kiszsolnai evangélikus templom állagmegóvására, a templom kiemelkedő jelentőségű freskóinak megóvására, 2,7 millió forint az énlakai, 15. századi, unitárius templom festett famennyezetének restaurálására, továbbá 7 millió forint támogatásból valósulhat meg a kárpátaljai Tiszabökény görög katolikus templomának tartószerkezeti megerősítése és homlokzat-helyreállításának első üteme is. (MTI)
transindex.ro
Már épül a védőtető a Maros megyei Kutyfalva gótikus templomának tornyára, amely egy viharban rongálódott meg - mondta el Puskás Imre magyar kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán kedden.
A határon túli magyar épített kulturális örökség megóvását szolgáló Rómer Flóris-terv vis maior keretéből állítják helyre a 15. században épült gótikus templomot, mely kiemelt jelentőségű műemléknek számít, középkori részletei a mai napig megvannak.
A templom súlyosan megrongálódott a június 19-i viharban, az épület teljesen beázott, a torony szerkezete védtelenné vált, ezért gyors beavatkozásra volt szükség.
"Láttam a felvételeket, melyek azt mutatják, hogy a védőtető épül, sőt talán már el is készült. Az volt a legfontosabb, hogy megakadályozzuk, hogy az esőzések óriási pusztítást tegyenek az épületben" - mondta Puskás Imre.
A Rómer Flóris-program része az értékek feltárása is, tehát lehetséges, hogy a templom tüzetesebb átvizsgálásával újabb fontos részletek kerülnek elő - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A keret elosztásáról elmondta, hogy egyrészt készítettek már egy listát a megóvandó műemlékekről, ez 53 helyszínt tartalmaz, másrészt pályázatot írtak ki, a határidő lejártáig erre 90 jelentkezés érkezett, a következő hetekben bírálják el őket.
Mint felidézte, a Rómer Flóris-tervet a magyar kormány 2015 októberében indította el, gazdája a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkársága. A terv lebonyolítását a Teleki László Alapítvány segíti, a döntések előkészítését a terv bíráló bizottsága támogatja, amelynek elnöke Puskás Imre.
A külhoni magyar vonatkozású épített örökség feltárására, megóvására és megismertetésére elindított program évi 200 millió forintos kerete mellett rendelkezésre áll egy négymillió forintos vis maior keret is, ebből nyílt lehetőség a súlyos viharkárt szenvedett műemlék templom megmentésére.
Közben megkezdődik az új toronysisak tervezése, majd 2017 elején az újjáépítése - mondta a helyettes államtitkár.
A Rómer Flóris-terv nemrégiben meghozott idei egyedi döntésének köszönhetően több mint félszáz helyszínen valósul meg értékmentés, 117 millió forint támogatásból.
Az egyedi döntések körében egyebek között 5 millió forint jut a kiszsolnai evangélikus templom állagmegóvására, a templom kiemelkedő jelentőségű freskóinak megóvására, 2,7 millió forint az énlakai, 15. századi, unitárius templom festett famennyezetének restaurálására, továbbá 7 millió forint támogatásból valósulhat meg a kárpátaljai Tiszabökény görög katolikus templomának tartószerkezeti megerősítése és homlokzat-helyreállításának első üteme is. (MTI)
transindex.ro
2016. augusztus 5.
Értelmetlen gesztuspolitika
A nemzetben gondolkodó emberek igencsak megosztottak a FIDESZ kormány politikájának megítélésében, a „Fidesz vagy Jobbik” dilemma nem ritkán családokat is keresztbe metsz. Ennek az az oka, hogy míg egyik oldalról bizonyos kiemelt jelentőségű kérdéseket a kormányfő kifejezetten jól kezel (elsősorban a migránsproblémát és a nemzetpolitikai kommunikációt), másik oldalról viszont súlyos hibákat és mulasztásokat is elkövet.
A nemzeti öntudat reális alapra helyezésében vannak pozitív lépései, mint amilyen a Ludovika felélesztése, a Veritas intézet életre hívása, az e tárgykörben elmondott beszédek jó része, de a politika egészét ebben a kérdésben inkább a helyzetkihagyás, a mulasztások sorozata jellemzi. A filmipart egyáltalán nem használja fel a kormány nemzeti kohézió, a nemzeti önbecsülés növelésére, a könyvkiadás, könyvterjesztés nagy része mAradt az ellenoldal kezében, számolatlanul megy a pénz a nemzetellenes sajtó támogatására, míg olyan színvonalas nemzeti orgánumok, mint a Nagy Magyarország megszűntek állami támogatás hiányában. Nem kellően határozott a nemzeti közösségépítő, középosztály-erősítő program s akkor még nagyon finoman fogalmaztunk. Végül pedig, ami joggal szúrja sokak szemét az az értelmetlen gesztuspolitika. Az MSZP-SZDSZ kormány rádióelnökének, Such Györgynek kinevezése a parlamenti apparátus élére, Zoltay Gusztáv volt munkásőr és MAZSIHISZ-elnök tanácsadókénti szerződtetése, Kóka János pozícióba hozása s most legutóbb Eörsi Mátyás esete, akinek a Demokráciák Közössége (DK) nevű szervezet főtitkári pozícióját adományozta a külügyminiszter.
Igen, Eörsi Mátyásnak, aki a legmilitánsabban magyarellenes párt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tagja. (Jellemző, hogy ez volt az egyetlen politikai szerveződés, mely nyíltan kiállt a Székelyek Nagy Menetelése ellen, a magyar állampolgárság 2010-es kiterjesztése ellen leadott három ellenszavazat közül kettőt e később megalakuló szervezet vezető politikusai, Gyurcsány Ferenc elnök és Molnár Csaba majdani frakcióvezető adtak le – a harmadik ellenszavazó Szanyi Tibor volt, nézeteit illetően ő is a DK-ba való.)
Eörsi Mátyás, akinek nevéhez fűződik az alapszerződés-politika, aki újra és újra megvédte a magyar érdekek félreseprésével aláírt dokumentumokat, s aki ellene szavazott a 92%-os többséggel elfogadott státustörvénynek. De nemcsak ellene szavazott, ellene is beszélt.
Álljon itt egy jellemző idézet Eörsitől (lásd Eörsi Mátyás: Egy érzés béklyójában, In.: A státustörvény, dokumentumgyűjtemény, kiadta a Teleki László Alapítvány, szerkesztette Kántor Zoltán, 2002): „Az elnök még ki sem hirdette az eredményt, feldübörgött a vastaps. De nem ám holmi egyszerű, átlagos vastaps! A Fidesz képviselői felpattantak, hogy állva ünnepeljék magukat. Az MDF, az erre a pillanatra újra egy táborba forrott összes kisgazda, valamint a MIÉP-esek lelkesen követték őket, bár kissé sajnálták, hogy az ötlet megint nem nekik jutott az eszükbe. A szocialista párt többsége, kelletlenül bár, de feltápászkodott, csak néhányan mAradtak ülve. A szabaddemokraták ülve mAradtak. Leszavaztak minket, nem volt okunk az ünneplésre. De különben sem szokás a parlamentben állva ünnepelni. Az Országgyűlés páholyában ott álltak a határon túli szervezetek képviselői. (…) Ez az ő napja volt. (Tőkés Lászlóé, megjegyzés tőlem K.I.) Az elfogadott törvény ismét napirendre veszi a magyar kérdést Erdélyben. Magyarországon pedig lehet nemzetárulózni.”
Nos, ez volt a státustörvény lényege Eörsi szerint. És ezt az embert nevezi ki egy jelentős pozícióba Magyarország külügyminisztere.
Az ész megáll és szavait veszve ácsorog.
Kánya Imre
itthon.ma//szerintunk
A nemzetben gondolkodó emberek igencsak megosztottak a FIDESZ kormány politikájának megítélésében, a „Fidesz vagy Jobbik” dilemma nem ritkán családokat is keresztbe metsz. Ennek az az oka, hogy míg egyik oldalról bizonyos kiemelt jelentőségű kérdéseket a kormányfő kifejezetten jól kezel (elsősorban a migránsproblémát és a nemzetpolitikai kommunikációt), másik oldalról viszont súlyos hibákat és mulasztásokat is elkövet.
A nemzeti öntudat reális alapra helyezésében vannak pozitív lépései, mint amilyen a Ludovika felélesztése, a Veritas intézet életre hívása, az e tárgykörben elmondott beszédek jó része, de a politika egészét ebben a kérdésben inkább a helyzetkihagyás, a mulasztások sorozata jellemzi. A filmipart egyáltalán nem használja fel a kormány nemzeti kohézió, a nemzeti önbecsülés növelésére, a könyvkiadás, könyvterjesztés nagy része mAradt az ellenoldal kezében, számolatlanul megy a pénz a nemzetellenes sajtó támogatására, míg olyan színvonalas nemzeti orgánumok, mint a Nagy Magyarország megszűntek állami támogatás hiányában. Nem kellően határozott a nemzeti közösségépítő, középosztály-erősítő program s akkor még nagyon finoman fogalmaztunk. Végül pedig, ami joggal szúrja sokak szemét az az értelmetlen gesztuspolitika. Az MSZP-SZDSZ kormány rádióelnökének, Such Györgynek kinevezése a parlamenti apparátus élére, Zoltay Gusztáv volt munkásőr és MAZSIHISZ-elnök tanácsadókénti szerződtetése, Kóka János pozícióba hozása s most legutóbb Eörsi Mátyás esete, akinek a Demokráciák Közössége (DK) nevű szervezet főtitkári pozícióját adományozta a külügyminiszter.
Igen, Eörsi Mátyásnak, aki a legmilitánsabban magyarellenes párt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tagja. (Jellemző, hogy ez volt az egyetlen politikai szerveződés, mely nyíltan kiállt a Székelyek Nagy Menetelése ellen, a magyar állampolgárság 2010-es kiterjesztése ellen leadott három ellenszavazat közül kettőt e később megalakuló szervezet vezető politikusai, Gyurcsány Ferenc elnök és Molnár Csaba majdani frakcióvezető adtak le – a harmadik ellenszavazó Szanyi Tibor volt, nézeteit illetően ő is a DK-ba való.)
Eörsi Mátyás, akinek nevéhez fűződik az alapszerződés-politika, aki újra és újra megvédte a magyar érdekek félreseprésével aláírt dokumentumokat, s aki ellene szavazott a 92%-os többséggel elfogadott státustörvénynek. De nemcsak ellene szavazott, ellene is beszélt.
Álljon itt egy jellemző idézet Eörsitől (lásd Eörsi Mátyás: Egy érzés béklyójában, In.: A státustörvény, dokumentumgyűjtemény, kiadta a Teleki László Alapítvány, szerkesztette Kántor Zoltán, 2002): „Az elnök még ki sem hirdette az eredményt, feldübörgött a vastaps. De nem ám holmi egyszerű, átlagos vastaps! A Fidesz képviselői felpattantak, hogy állva ünnepeljék magukat. Az MDF, az erre a pillanatra újra egy táborba forrott összes kisgazda, valamint a MIÉP-esek lelkesen követték őket, bár kissé sajnálták, hogy az ötlet megint nem nekik jutott az eszükbe. A szocialista párt többsége, kelletlenül bár, de feltápászkodott, csak néhányan mAradtak ülve. A szabaddemokraták ülve mAradtak. Leszavaztak minket, nem volt okunk az ünneplésre. De különben sem szokás a parlamentben állva ünnepelni. Az Országgyűlés páholyában ott álltak a határon túli szervezetek képviselői. (…) Ez az ő napja volt. (Tőkés Lászlóé, megjegyzés tőlem K.I.) Az elfogadott törvény ismét napirendre veszi a magyar kérdést Erdélyben. Magyarországon pedig lehet nemzetárulózni.”
Nos, ez volt a státustörvény lényege Eörsi szerint. És ezt az embert nevezi ki egy jelentős pozícióba Magyarország külügyminisztere.
Az ész megáll és szavait veszve ácsorog.
Kánya Imre
itthon.ma//szerintunk
2016. szeptember 20.
Történelmi bizonyítékok
Restaurálás a 700 éves templomban
A magyar kormány által a határon túli magyar épített kulturális örökség megóvására létrehozott Romer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány által biztosított kétmillió forintból folynak feltáró munkálatok a több mint 700 éves gidófalvi templomban.
A feltárást ugyanaz a szakembergárda, illetve cég végzi, amelyik alig pár hete fejezte be a kilyéni templom freskóinak a felújítását. Ottjártunkkor éppen Szakács Tamás és Sólyom Zsolt falkép-restaurátorok dolgoztak a helyszínen. Az eddig felszínre hozott rétegek az északi falon egy püspök (vagy szent) csodatételének jelenete, illetve Jézus dicsőítése a három királyok által, míg a nyugati oldalon Szent László bevonulásából fedtek fel egy részletet, de a festmény további feltárása majd segít az ikonográfiában, vagyis értelmezésben – magyarázta Szakács Tamás. Megtalálták a szószék mellett a reformáció előtti katolikus templom befalazott sekrestyebejáratát is, egy tipikus gótikus kőkeretet, de egy hajdani tűzvészről is „mesélnek” a falak, erre pedig történelmi források is utalnak. 1658-ban ugyanis a törökök felgyújtották a templomot, amelynek tetőzete akkor teljesen megsemmisült, de a vakolat alatt elszíneződve megmAradtak a freskók.
A munkálatra hat hete van a Marosvásárhelyi cégnek, de amint a gidófalvi gyülekezet lelkipásztora, Berecki László elmondta, remélhetőleg a munkálatok befejezéséig további támogatást is kapnak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Restaurálás a 700 éves templomban
A magyar kormány által a határon túli magyar épített kulturális örökség megóvására létrehozott Romer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány által biztosított kétmillió forintból folynak feltáró munkálatok a több mint 700 éves gidófalvi templomban.
A feltárást ugyanaz a szakembergárda, illetve cég végzi, amelyik alig pár hete fejezte be a kilyéni templom freskóinak a felújítását. Ottjártunkkor éppen Szakács Tamás és Sólyom Zsolt falkép-restaurátorok dolgoztak a helyszínen. Az eddig felszínre hozott rétegek az északi falon egy püspök (vagy szent) csodatételének jelenete, illetve Jézus dicsőítése a három királyok által, míg a nyugati oldalon Szent László bevonulásából fedtek fel egy részletet, de a festmény további feltárása majd segít az ikonográfiában, vagyis értelmezésben – magyarázta Szakács Tamás. Megtalálták a szószék mellett a reformáció előtti katolikus templom befalazott sekrestyebejáratát is, egy tipikus gótikus kőkeretet, de egy hajdani tűzvészről is „mesélnek” a falak, erre pedig történelmi források is utalnak. 1658-ban ugyanis a törökök felgyújtották a templomot, amelynek tetőzete akkor teljesen megsemmisült, de a vakolat alatt elszíneződve megmAradtak a freskók.
A munkálatra hat hete van a Marosvásárhelyi cégnek, de amint a gidófalvi gyülekezet lelkipásztora, Berecki László elmondta, remélhetőleg a munkálatok befejezéséig további támogatást is kapnak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. december 6.
A Rómer Flóris Tervről rendeztek konferenciát Budapesten
Budapest, 2016. december 6., kedd (MTI) - A Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségének megóvására létrehozott Rómer Flóris Terv eddigi eredményeiről kezdődött kétnapos konferencia kedden Budapesten kormányzati és műemlékvédelmi szakemberek részvételével.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a megnyitón felidézte: a program célja, hogy ne csak a határainkon belül, hanem az egész Kárpát-medencében tegyünk a magyar vonatkozású épített örökség megóvásáért.
Felidézte, hogy a Rómer Flóris Terv előzménye az 1999-ben indult Nemzeti Örökség Program volt, amelynek keretében jelentős források jutottak a Kárpát-medence számos pontjára. Ennek a programnak az "újraélesztett változata" a Rómer Flóris Terv, amelyre idén 200 millió forint állt rendelkezésre, jövőre pedig a tervek szerint 250 millió forintból gazdálkodhatnak.
A program keretében eddig mintegy száz külhoni magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött meg. Egyedi döntések keretében 117 millió forint, a nyílt pályázati támogatásokból pedig 45 millió forint jutott a határokon túli magyar épített örökségre. Mindezeken túl azonnali segítséget nyújtottak a súlyos viharkárokat szenvedett kutyfalvi református templomnak és a program dolgozik azon, hogy megmentse az összeomlástól az erdélyi Kiszsolna szász evangélikus templomának szentélyét, amelyben Giotto di Bondone Navicella című elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg az év elején.
Varga István, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke kiemelte, hogy a központ és annak munkatársai komoly szakmai támogatást nyújtottak a Rómer Flóris Terv keretében megvalósult tudományos és kutatási munkákhoz. Hangsúlyozta, hogy bár a Forster Központ december végén átalakul, az ott dolgozó kollégák más intézményeknél ugyan, de továbbra is rendelkezésre állnak, hogy szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal továbbra is segítsék a program sikerét.
"A most elkezdődött munka csak úgy lehet eredményes, ha a Forster Központban lévő tudományos háttértudást és eszköztárat felhasználják a jövőben is" - emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a Rómer Flóris Terv többek közt azért gazdálkodhat a jövőben magasabb keretből, mert hozzá kerül az 30 millió forintos forrás is, amely eddig a Forster Központ határon túli munkáját segítette a Teleki László Alapítvány közreműködésével.
A nemzetközi konferencia keretében idén először adják át a Teleki László Alapítvány Kuratóriuma által alapított Granasztói György-díjat. Az elismeréssel olyan személyeket kívánnak kitüntetni, akik kiemelkedően sokat tettek a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért.
A konferencia keretében megnyílik továbbá a Templomok a végeken címmel fotókiállítás is, amely a Rómer Flóris Terv támogatásával megújuló műemléktemplomokat mutatja be. Mudrák Attila képein nemcsak a már helyreállított műemlékeket tekinthetik meg a látogatók, hanem olyan épületeket is, amelyek feltárása és bemutatása az elkövetkező évek feladata lesz. Budapest, (MTI) -
Budapest, 2016. december 6., kedd (MTI) - A Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségének megóvására létrehozott Rómer Flóris Terv eddigi eredményeiről kezdődött kétnapos konferencia kedden Budapesten kormányzati és műemlékvédelmi szakemberek részvételével.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a megnyitón felidézte: a program célja, hogy ne csak a határainkon belül, hanem az egész Kárpát-medencében tegyünk a magyar vonatkozású épített örökség megóvásáért.
Felidézte, hogy a Rómer Flóris Terv előzménye az 1999-ben indult Nemzeti Örökség Program volt, amelynek keretében jelentős források jutottak a Kárpát-medence számos pontjára. Ennek a programnak az "újraélesztett változata" a Rómer Flóris Terv, amelyre idén 200 millió forint állt rendelkezésre, jövőre pedig a tervek szerint 250 millió forintból gazdálkodhatnak.
A program keretében eddig mintegy száz külhoni magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött meg. Egyedi döntések keretében 117 millió forint, a nyílt pályázati támogatásokból pedig 45 millió forint jutott a határokon túli magyar épített örökségre. Mindezeken túl azonnali segítséget nyújtottak a súlyos viharkárokat szenvedett kutyfalvi református templomnak és a program dolgozik azon, hogy megmentse az összeomlástól az erdélyi Kiszsolna szász evangélikus templomának szentélyét, amelyben Giotto di Bondone Navicella című elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg az év elején.
Varga István, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke kiemelte, hogy a központ és annak munkatársai komoly szakmai támogatást nyújtottak a Rómer Flóris Terv keretében megvalósult tudományos és kutatási munkákhoz. Hangsúlyozta, hogy bár a Forster Központ december végén átalakul, az ott dolgozó kollégák más intézményeknél ugyan, de továbbra is rendelkezésre állnak, hogy szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal továbbra is segítsék a program sikerét.
"A most elkezdődött munka csak úgy lehet eredményes, ha a Forster Központban lévő tudományos háttértudást és eszköztárat felhasználják a jövőben is" - emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a Rómer Flóris Terv többek közt azért gazdálkodhat a jövőben magasabb keretből, mert hozzá kerül az 30 millió forintos forrás is, amely eddig a Forster Központ határon túli munkáját segítette a Teleki László Alapítvány közreműködésével.
A nemzetközi konferencia keretében idén először adják át a Teleki László Alapítvány Kuratóriuma által alapított Granasztói György-díjat. Az elismeréssel olyan személyeket kívánnak kitüntetni, akik kiemelkedően sokat tettek a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért.
A konferencia keretében megnyílik továbbá a Templomok a végeken címmel fotókiállítás is, amely a Rómer Flóris Terv támogatásával megújuló műemléktemplomokat mutatja be. Mudrák Attila képein nemcsak a már helyreállított műemlékeket tekinthetik meg a látogatók, hanem olyan épületeket is, amelyek feltárása és bemutatása az elkövetkező évek feladata lesz. Budapest, (MTI) -
2017. május 18.
Felújították a sepsikilyéni unitárius templom Szent László-freskóját
Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok - mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója. A megújult freskót szerdán avatták fel ünnepélyes keretek között a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó településen. Diószegi László elmondta: a templom falképeit már a XIX. század végén feltárták, de visszameszelték, majd az 1980-as évek végén kezdődött egy kutatás, amikor a templom súlyosan károsodott egy földrengés következtében.
Az igazgató rámutatott: 30 évig tartott a falképek restaurálása, amelyek a templomhajó teljes felületét befedik mind a déli, mind a nyugati, mind az északi falon. Az északi falat borító freskón látható a Szent László-legenda, amely kivételesen jó állapotban maradt meg - tette hozzá. Gyülekezete már nincs a templomnak, de a városnak és az unitárius egyháznak az a szándéka, hogy rendszeresen hangversenyeket, esküvőket és keresztelőket tartanak ott, ami azért fontos, mert irányt mutathat, miként szolgálhatják a közösséget a gyülekezet nélkül maradt értékes templomok - mondta az igazgató.
Hangsúlyozta: a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, ezek között vannak kisebb méretű kutatások, de szép számban találhatók teljeskörű felújítási munkálatok is. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is. Erdélyben körülbelül 30 műemléken dolgoznak, főleg templomokon, ugyanis Erdélyben sok Árpád-kori templom van - mondta Diószegi László. Kiss Lóránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta: feltételezhetően a XIV. század végén és XV. század elején készült a sepsikilyéni falkép. A kutatások azt mutatják, hogy Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismert volt. A falkép viszonylag épen megmaradt, így az értelmezhetősége sokat javult a viszonylag kevés restaurátori kiegészítéseknek köszönhetően. Transindex.ro
Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok - mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója. A megújult freskót szerdán avatták fel ünnepélyes keretek között a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó településen. Diószegi László elmondta: a templom falképeit már a XIX. század végén feltárták, de visszameszelték, majd az 1980-as évek végén kezdődött egy kutatás, amikor a templom súlyosan károsodott egy földrengés következtében.
Az igazgató rámutatott: 30 évig tartott a falképek restaurálása, amelyek a templomhajó teljes felületét befedik mind a déli, mind a nyugati, mind az északi falon. Az északi falat borító freskón látható a Szent László-legenda, amely kivételesen jó állapotban maradt meg - tette hozzá. Gyülekezete már nincs a templomnak, de a városnak és az unitárius egyháznak az a szándéka, hogy rendszeresen hangversenyeket, esküvőket és keresztelőket tartanak ott, ami azért fontos, mert irányt mutathat, miként szolgálhatják a közösséget a gyülekezet nélkül maradt értékes templomok - mondta az igazgató.
Hangsúlyozta: a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, ezek között vannak kisebb méretű kutatások, de szép számban találhatók teljeskörű felújítási munkálatok is. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is. Erdélyben körülbelül 30 műemléken dolgoznak, főleg templomokon, ugyanis Erdélyben sok Árpád-kori templom van - mondta Diószegi László. Kiss Lóránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta: feltételezhetően a XIV. század végén és XV. század elején készült a sepsikilyéni falkép. A kutatások azt mutatják, hogy Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismert volt. A falkép viszonylag épen megmaradt, így az értelmezhetősége sokat javult a viszonylag kevés restaurátori kiegészítéseknek köszönhetően. Transindex.ro
2017. május 19.
Zsúfolásig telt szerdán késő délután a sepsikilyéni unitárius templom a Szent László-legenda képsorát is tartalmazó freskók restaurálása befejezésének alkalmából tartott ünnepi hálaadó istentiszteleten. A jelképes átadáson a falképeket bemutató Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész a Szent László-évben az esztendő kiemelkedő eseményének nevezte a szerdait. A restaurálást a Kiss Loránd falkép-restaurátor által vezetett marosvásárhelyi Apsis Kft. munkatársai végezték.
Egyházi énekek után Kovács István sepsiszentgyörgyi-sepsikilyéni unitárius lelkipásztor olvasott fel a Bibliából (a 90. zsoltárból) és mondott imát, majd köszöntötte az egybegyűlteket. Hívó szavára egyperces néma felállással adóztak Kónya Ádám művelődéstörténész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója, Máté László műépítész és Bereczki Csilla restaurátor emlékének. Utóbbi restaurálta a templom kazettás mennyezetét, tegnap temették Ausztráliában. Kónya Ádám a templom megmentésében, a falképek feltárásában buzgólkodott, a tíz éve elhunyt Máté László szintén szívügyének tekintette az épület helyreállítását. A csendes emlékezést követően Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi segédlelkész töltötte be a ceremóniamester szerepét. Jánó Mihály művészettörténész a templom építéstörténetét elevenítette fel. Kitért arra is, hogy Huszka József az 1880-as években feltárta a falképeket, akvarellmásolatokat készített, de az egyház kérésére vissza kellett meszeltetnie azokat. Említette Székely Zoltán régész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója ásatását, Kónya Ádám és Máté László szerepét a feltárásban, restaurálásban. Kitért az 1989 decemberében létrejött sepsiszentgyörgyi M Műhely és az 1990 tavaszán alakult Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, Románia első műemlékvédelmi intézménye létrejöttére. Majd előadást tartott a falképekről, kiemelve egy-egy igazán érdekes jelenetet, alakot vagy csak részletet. A kései gótika és korai reneszánsz hatásai egyaránt felfedezhetőek, Jánó Mihály az 1400-as évek első évtizedeire datálja a freskók keletkezését. A falképsorok két regiszterben futnak végig a déli, nyugati és északi falon. A déli falon indulva Krisztus szenvedéstörténetét láthatjuk. Jánó Mihály kiemelte, a képi elbeszélés mozgalmas, arckifejezések, tekintetek sugároznak. Az utolsó vacsora jelenete itt az egyik legbeszédesebb az Erdélyben és Magyarországon fellelhető ábrázolások közül. A művészettörténész utoljára hagyta szíve csücskét, a Szent László-legenda falképsorát. Ám előtte, az általa megjelölt krónikarészleteket fordításban Szakács László sepsiszentgyörgyi színművész olvasta fel a Bécsi Képes Krónikából, Mügeln Henrik német krónikájából és az Orosz Évkönyvekből. A Szent László-ciklus a nyugati falon kezdődik, de csak töredékekben maradt meg, az északi falon igen szépen követhető. Jánó Mihály jelezte, mind művészeti, mind történelmi értéke jelentős. Kiemelte az ütközet jelenetét, amely az egyik legszebb itt, Sepsikilyénben. Ez a legmozgalmasabb kompozíciója a középkori magyar művészetnek, értékelte. A birkózás jelenetében a lovak is birkóznak. Az utolsó képkockán, a lefejezés jelenetében a kun kezében tartja a szívét, mintegy felajánlva azt. Ez a megtérés szimbóluma. Jelentős, mivel a profán szívábrázolás igen ritka.
Kiss Loránd falkép-restaurátor elmondta: korábban az enyészettől mentették meg a templomot, a falképeket feltárták és konzerválták, 2004-ben hasonló ünnepség keretében átadták, de aztán szünet következett be. A freskók nem voltak igazán látványosak abban az állapotban, ám mostanra sikerült a restaurálást is elvégezni. Ezt 40 százalékban a Magyar kormány Rómer Flóris terve keretében, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában végezték, a fennmaradó 60 százalékot Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatta. Isten tartsa meg a polgármesternek és társainak azt a szokását, hogy ilyen, nem igazán szavazatgeneráló döntéseket is hoznak, zárta szavait Kiss Loránd.
Szakács Tamás sepsiszentgyörgyi restaurátor, a munkálat irányítója a műszaki részleteket ismertette. Elmondta, alapelvük az volt, hogy minél többet őrizzenek meg az eredeti festményekből és minél kevesebbet adjanak hozzá, csak azt, ami biztos, azt is megkülönböztető festéssel, továbbá minden beavatkozás visszafordítható.
Péter Pál restaurátor felelevenítette, amikor 1989-ben Jánó Mihály idehívta, és megmutatta a lemeszelt falakat, nem hitte volna, hogy megéri ezt a napot. A restauráláshoz pénz, szakértelem és kitartás kell, hiszen az sziszifuszi munka. Három hónapon át 5–10 ember dolgozott ott nagy alázattal napi 8–10 órát, köztük négy sepsiszentgyörgyi. Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy értékelte, a falak beszélnek, a névtelen mester belevitte lelkét a festménybe, ahol az ég a földdel találkozik, kiegészítve egymást, Istent dicsőítve. Ez ünnepi alkalommal egyszerre dobbannak a szívek, s kívánta, ezt az érzést vigyük tovább a hétköznapokba, hogy ne egymás ellenében, hanem együtt cselekedjünk. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok olvasta fel. Nagy öröm számára, hogy egy magyar örökség születik újjá, ezért úgy véli, gondosan kell őriznünk a nyomát annak, hogy őseink mit tettek hozzá ehhez a régióhoz, az országhoz. A falakon megelevenedik a történelem: Szent László megmenti az elrabolt magyar lányt és legyőzi a szülőföldünkre betolakodó idegent. Ismerősen hangzik ez a 21. században is, tette hozzá. Népünk történelme során Szent László a sötétség-világosság harcának egyik fő szimbólumává vált. A polgármester azt kívánta, a világosságba vetett hitünk ne lankadjon, mert napjainkban is tapasztaljuk, küzdenünk kell a sötétséggel, Székelyföld napja még nem virradt fel. Jusson eszünkbe, hogy őseink legyőzték a nehézségeket, bizonyság erre mai létünk, és ma is beszélnek hozzánk saját kultúránk nyelvén a sepsikilyéni templom falai. Sarkadi Márton, a magyar Miniszterelnökség egyházi műemléki osztályának megbízott vezetője Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár és Hanvay Dávid főosztályvezető köszöntőjét tolmácsolta. Közölte, Magyarország támogatja azokat, akik lelkiismeretesen végzik a munkát azért, hogy történelmi emlékeink megmaradjanak. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta, az ilyen támogatásokkal a magyar kormány azért törleszt, hogy másfél évszázadon át Erdély biztosította a magyar államiság folytonosságát.
Az ünnepségen közreműködött a Codex Régizene-együttes, mely a csíkszeredai régizene-fesztiválon is bemutatandó, a reformáció 500. évfordulójára készített hangversenyét adta elő. Kovács István lelkész zárszavában az esemény kapcsán rámutatott, érdemes itt megmaradnunk, és kívánta, töltsük meg élettel a teret, minél több keresztelőnek lehessünk tanúi e falak között. Nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget a rendezvény.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Egyházi énekek után Kovács István sepsiszentgyörgyi-sepsikilyéni unitárius lelkipásztor olvasott fel a Bibliából (a 90. zsoltárból) és mondott imát, majd köszöntötte az egybegyűlteket. Hívó szavára egyperces néma felállással adóztak Kónya Ádám művelődéstörténész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója, Máté László műépítész és Bereczki Csilla restaurátor emlékének. Utóbbi restaurálta a templom kazettás mennyezetét, tegnap temették Ausztráliában. Kónya Ádám a templom megmentésében, a falképek feltárásában buzgólkodott, a tíz éve elhunyt Máté László szintén szívügyének tekintette az épület helyreállítását. A csendes emlékezést követően Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi segédlelkész töltötte be a ceremóniamester szerepét. Jánó Mihály művészettörténész a templom építéstörténetét elevenítette fel. Kitért arra is, hogy Huszka József az 1880-as években feltárta a falképeket, akvarellmásolatokat készített, de az egyház kérésére vissza kellett meszeltetnie azokat. Említette Székely Zoltán régész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója ásatását, Kónya Ádám és Máté László szerepét a feltárásban, restaurálásban. Kitért az 1989 decemberében létrejött sepsiszentgyörgyi M Műhely és az 1990 tavaszán alakult Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, Románia első műemlékvédelmi intézménye létrejöttére. Majd előadást tartott a falképekről, kiemelve egy-egy igazán érdekes jelenetet, alakot vagy csak részletet. A kései gótika és korai reneszánsz hatásai egyaránt felfedezhetőek, Jánó Mihály az 1400-as évek első évtizedeire datálja a freskók keletkezését. A falképsorok két regiszterben futnak végig a déli, nyugati és északi falon. A déli falon indulva Krisztus szenvedéstörténetét láthatjuk. Jánó Mihály kiemelte, a képi elbeszélés mozgalmas, arckifejezések, tekintetek sugároznak. Az utolsó vacsora jelenete itt az egyik legbeszédesebb az Erdélyben és Magyarországon fellelhető ábrázolások közül. A művészettörténész utoljára hagyta szíve csücskét, a Szent László-legenda falképsorát. Ám előtte, az általa megjelölt krónikarészleteket fordításban Szakács László sepsiszentgyörgyi színművész olvasta fel a Bécsi Képes Krónikából, Mügeln Henrik német krónikájából és az Orosz Évkönyvekből. A Szent László-ciklus a nyugati falon kezdődik, de csak töredékekben maradt meg, az északi falon igen szépen követhető. Jánó Mihály jelezte, mind művészeti, mind történelmi értéke jelentős. Kiemelte az ütközet jelenetét, amely az egyik legszebb itt, Sepsikilyénben. Ez a legmozgalmasabb kompozíciója a középkori magyar művészetnek, értékelte. A birkózás jelenetében a lovak is birkóznak. Az utolsó képkockán, a lefejezés jelenetében a kun kezében tartja a szívét, mintegy felajánlva azt. Ez a megtérés szimbóluma. Jelentős, mivel a profán szívábrázolás igen ritka.
Kiss Loránd falkép-restaurátor elmondta: korábban az enyészettől mentették meg a templomot, a falképeket feltárták és konzerválták, 2004-ben hasonló ünnepség keretében átadták, de aztán szünet következett be. A freskók nem voltak igazán látványosak abban az állapotban, ám mostanra sikerült a restaurálást is elvégezni. Ezt 40 százalékban a Magyar kormány Rómer Flóris terve keretében, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában végezték, a fennmaradó 60 százalékot Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatta. Isten tartsa meg a polgármesternek és társainak azt a szokását, hogy ilyen, nem igazán szavazatgeneráló döntéseket is hoznak, zárta szavait Kiss Loránd.
Szakács Tamás sepsiszentgyörgyi restaurátor, a munkálat irányítója a műszaki részleteket ismertette. Elmondta, alapelvük az volt, hogy minél többet őrizzenek meg az eredeti festményekből és minél kevesebbet adjanak hozzá, csak azt, ami biztos, azt is megkülönböztető festéssel, továbbá minden beavatkozás visszafordítható.
Péter Pál restaurátor felelevenítette, amikor 1989-ben Jánó Mihály idehívta, és megmutatta a lemeszelt falakat, nem hitte volna, hogy megéri ezt a napot. A restauráláshoz pénz, szakértelem és kitartás kell, hiszen az sziszifuszi munka. Három hónapon át 5–10 ember dolgozott ott nagy alázattal napi 8–10 órát, köztük négy sepsiszentgyörgyi. Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy értékelte, a falak beszélnek, a névtelen mester belevitte lelkét a festménybe, ahol az ég a földdel találkozik, kiegészítve egymást, Istent dicsőítve. Ez ünnepi alkalommal egyszerre dobbannak a szívek, s kívánta, ezt az érzést vigyük tovább a hétköznapokba, hogy ne egymás ellenében, hanem együtt cselekedjünk. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok olvasta fel. Nagy öröm számára, hogy egy magyar örökség születik újjá, ezért úgy véli, gondosan kell őriznünk a nyomát annak, hogy őseink mit tettek hozzá ehhez a régióhoz, az országhoz. A falakon megelevenedik a történelem: Szent László megmenti az elrabolt magyar lányt és legyőzi a szülőföldünkre betolakodó idegent. Ismerősen hangzik ez a 21. században is, tette hozzá. Népünk történelme során Szent László a sötétség-világosság harcának egyik fő szimbólumává vált. A polgármester azt kívánta, a világosságba vetett hitünk ne lankadjon, mert napjainkban is tapasztaljuk, küzdenünk kell a sötétséggel, Székelyföld napja még nem virradt fel. Jusson eszünkbe, hogy őseink legyőzték a nehézségeket, bizonyság erre mai létünk, és ma is beszélnek hozzánk saját kultúránk nyelvén a sepsikilyéni templom falai. Sarkadi Márton, a magyar Miniszterelnökség egyházi műemléki osztályának megbízott vezetője Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár és Hanvay Dávid főosztályvezető köszöntőjét tolmácsolta. Közölte, Magyarország támogatja azokat, akik lelkiismeretesen végzik a munkát azért, hogy történelmi emlékeink megmaradjanak. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta, az ilyen támogatásokkal a magyar kormány azért törleszt, hogy másfél évszázadon át Erdély biztosította a magyar államiság folytonosságát.
Az ünnepségen közreműködött a Codex Régizene-együttes, mely a csíkszeredai régizene-fesztiválon is bemutatandó, a reformáció 500. évfordulójára készített hangversenyét adta elő. Kovács István lelkész zárszavában az esemény kapcsán rámutatott, érdemes itt megmaradnunk, és kívánta, töltsük meg élettel a teret, minél több keresztelőnek lehessünk tanúi e falak között. Nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget a rendezvény.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 19.
KORMÁNYZATI SEGÍTSÉG A KÜLHONI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKNEK
A magyar kormány azonnali támogatást nyújt a külhoni magyar közösségek műemléktemplomaiban okozott károk elhárításához – közölte a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel.
A közlés szerint az érintettek a határon túli magyar épített kulturális örökség megóvását szolgáló Rómer Flóris Terv vis maior keretéből juthatnak támogatáshoz.
Az igazfalvi, a sztánai, az apanagyfalui, az egeresi és a zsibói épület a Bánság, Partium és Erdély területén átvonuló viharban sérült meg vasárnap. Ledőlt az igazfalvi templom toronysisakja, megsemmisült a sztánai templom tetőhéjazatának jelentős része, valamint viharkár érte az apanagyfalui, az egeresi és a zsibói templomot is. A további műemlékeket ért károk bejelentése és összesítése még folyamatban van – olvasható az összegzésben.
A Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársai a Rómer Flóris Terv lebonyolításáért felelős Teleki László Alapítvánnyal közösen azon dolgoznak, hogy minden magyar közösség a lehető leggyorsabban hozzájusson a szükséges támogatáshoz műemléképületeinek megóvása érdekében – közölték.
MTI; magyaridok.hu
A magyar kormány azonnali támogatást nyújt a külhoni magyar közösségek műemléktemplomaiban okozott károk elhárításához – közölte a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel.
A közlés szerint az érintettek a határon túli magyar épített kulturális örökség megóvását szolgáló Rómer Flóris Terv vis maior keretéből juthatnak támogatáshoz.
Az igazfalvi, a sztánai, az apanagyfalui, az egeresi és a zsibói épület a Bánság, Partium és Erdély területén átvonuló viharban sérült meg vasárnap. Ledőlt az igazfalvi templom toronysisakja, megsemmisült a sztánai templom tetőhéjazatának jelentős része, valamint viharkár érte az apanagyfalui, az egeresi és a zsibói templomot is. A további műemlékeket ért károk bejelentése és összesítése még folyamatban van – olvasható az összegzésben.
A Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársai a Rómer Flóris Terv lebonyolításáért felelős Teleki László Alapítvánnyal közösen azon dolgoznak, hogy minden magyar közösség a lehető leggyorsabban hozzájusson a szükséges támogatáshoz műemléképületeinek megóvása érdekében – közölték.
MTI; magyaridok.hu
2017. november 6.
Ahol egy magyar is számít
Szórványsors
Alighogy elhagyjuk Szászrégent Beresztelke irányába, nyugatnak tartva a mezőségi kietlen dombok között kanyarog az út. Bármerre tartunk, ugyanaz a táj fogad. Valamikor erdő borította a vidéket, de annak még a történelmi emléke is halovány. Pedig itt hajdanában járt besenyő, kun, honfoglaló magyar, tatár, aztán az évszázadok során letelepedett és elment, vagy maradt szász, román és roma. Feltűnik a faragói tó, amelynek partja helyenként a Duna-delta sásrengetegére emlékeztet. Erdőtaréjjal tarkított domb alatt visz a köves út Nagyercsébe, ahonnan egy domb választ el a községközponttól, Balától. Ide azonban könnyebben jutunk el arról a megyei útról, amely Sárpatakig, s onnan vissza a Maros völgyéig vezet.
A Baláról szóló első hivatalos dokumentumot 1327-ben keltezték. A falu nevét egykori lakójáról kapta. Ercsét először 1439-ben említik az okiratok. A község hivatalos honlapján a 2011-es népszámlálási adatok szerint 756 lakosa van Balának, ebből 86,9%-a románnak, a 7,01%-a cigánynak, míg 1,98%-a magyarnak vallotta magát, és 4,1%-uk nem tartozott egyik etnikumhoz sem. A vallásfelekezeti eloszlást illetően: 92,33% ortodox, 1,59%-a református, 1,06%-a görögkatolikus, míg 4,37%-a nem hívő.
Nagyercse a magyarfülpösi református egyházközséghez tartozik. Ady István lelkipásztor 1984-ben vette át a gyülekezetet. Ekkor a faluban négy református volt. 1998 márciusában a Népújság (Lokodi Imre) riportban számolt be az utolsó magyarokról, Nagy Ilonáról és fiáról, Györgyről. Ő mesélt arról, hogy valamikor az 1960-as években több mint száz magyar volt Nagyercsében. Aztán mind elmentek, a pap is elköltözött, közel 40 éve filiálé lettek. 2016 januárjában eltemették az utolsó református magyart is, a templom árván maradt. Vagy mégsem?
2002. április 12-én Marosvásárhelyről kiköltözött egy vegyes ajkú család, Oprea Bulat Gheorghe és felesége, Emese. Elmondásuk szerint a férfi kőműves volt a hajdani állami építkezési vállalatnál (TCM), a nő a Rotecom Rt.-nél elárusító. Mindkét cég csődbe ment, munka nélkül maradtak. Meggyesfalván laktak egy garzonban, nem bírták fizetni a közköltséget, a lakásfenntartást, ezért eladták. Ebből a pénzből vásároltak házat Nagyercsében, és kiköltöztek. A férfi ortodox, a nő római katolikus, amikor meghalt az utolsó református, ő maradt az egyetlen magyar a faluban.
Ady István lelkipásztorral egy falcsempével kicifrázott kicsi ház előtt állunk meg. Az udvarról visszaköszön a szegénység. Bulat Emese fogad, de nincs ahova leülni a házban. Mindenük össze van zsúfolva egy szobába, talán azért, hogy ne kelljen a másikat is fűteni. Ez a konyha, a hálószoba, nappali, kamra s minden. Nem időzünk. A templomba megyünk. Közben előkerül a férj is, és vele együtt a templomkulcs. Menet közben mondja Emese, hogy most sincs jövedelmük, csak a segély, amit a gyerek után kapnak. Az egyikért, a negyedikes fiúért, mert van egy 29 éves fiuk is, de ő Konstancán van, ahol őrként dolgozik. Még néha idénymunkából csurran-cseppen nagy ritkán.
– Amikor ideköltöztünk, megkérte a tiszteletes úr az uramat, hogy harangozzon, ha valami történik Nagy Károllyal, mert ő volt az utolsó gondnok és harangozó is egyben. Így amikor Károly elment a mezőre az állatokkal, volt aki harangozzon – mondta Emese.
A templom felé tartunk, amely egy domboldalon van, mintha uralná azt a kis völgyet, ahol szerényen meghúzódnak a házak. Különálló fa harangláb áll az udvaron, ahova egy szerényen faragott kapun lehet bejutni, rajta bevésve egy évszám: 1946. Felérünk, nyikorogva nyílik a kapu, majd a templomajtó is kitárul előttünk. Csodálatos kazettamennyezetes, hajdanában festett mellvédes karzattal, csipkézett barokk díszítésű padokkal, kopott, de így is remekmívű szószékkoronával berendezett helyiségben vagyunk. Egykor egyhajós katolikus templom lehetett, amelynek oltára helyén két igen jó állapotban megmaradt címer áll, alatta kőbe vésett latin felirat az 1762-es évszámmal.
Megtudom, hogy a XV. század előtt már állt itt középkori templom. Sajnos, oklevél nem maradt fenn róla. A már említett Toldalagi- és Losonczi–Bánffy-címer alatti felirat az 1762-es átépítésről tanúskodik. Nem véletlenül, hiszen a koronkai kastélyt is építtető nagyercsei és nagyiklódi Tholdalagi család Erdély régi mágnás családjainak egyike, nevét a család Toldalag helységről kapta, ősi birtokaikhoz tartozott a település. Az egyik kazettában az 1772-es évszám olvasható. 1924-ben felújították, azóta csak kisebb javításokat, karbantartási munkát végeztek az épületen. Legutóbb idén a Teleki László Alapítvány támogatásával a Römer-program keretében járt kint három marosvásárhelyi szakember, akik, a tancsi templomhoz hasonlóan, a kazettamennyezetet megszabadították a szútól. Mivel műemlék templomról van szó, bármilyen javítási, állagmegőrzési munkálatot csak különleges engedéllyel lehet végezni.
A templomban folytatjuk a beszélgetést a Bulat családdal.
– Miután meghalt Károly, mondtam az uramnak, álljunk át a reformátusokhoz, úgyis már több mint 10 éve ő húzza a harangot. Azért tartjuk fontosnak, hogy reformátusok legyünk, mert nekem nincs templomom. A férjem ortodox, de katolikus templomban esküdtünk. Amikor Nagyercsébe költöztünk, megkérdezte a férjemet az ortodox pópa, hogy beáll-e a közösségbe. Nem akart. Nekem pedig nagyon jólesik, amikor magyar szót hallok az istentiszteleten. Azt mondtam a református tiszteletesnek, hogy ha már nem tudok áldozni és gyónni, akkor legalább egy évben kétszer vehessek úrvacsorát. Aztán, ameddig élek, egyedüli magyarként gondját viselem a templomnak – magyarázza Emese.
Kimegyünk az istenházából, megtekintjük a haranglábat. A harangon gr. Toldalagi Ferenc és gr. Bánffy Kata neve áll. A faépítmény gerendázata szűk lépcsőt zár körbe. Fentről messze lehet ellátni, s jó, hogy szombaton délután még van aki meghúzza a harangokat, s a messzi völgyekbe is eljuttatja az üzenetet.
Az udvaron lovak, tehenek legelnek. A tiszteletes megjegyzi, azért ezt nem kellene engedni. Bulát Emese románul szólítja fel a férjét, intézkedjen, mert hát szomszéd ide vagy oda, azért mégse lehet, hogy a helyet legelőnek tekintsék.
Útközben Bala polgármesterével, Vlad Marianával találkozunk, aki 2000-től áll a falu élén. Pályázati támogatásnak köszönhetően újjáépítik a nagyercsei kultúrotthont, egy óriási tábla hirdeti, hogy vidékfejlesztési alapból a községi utat is felújítják. Ady István lelkész megemlíti, hogy a református műemlék templom is főjavításra szorul. A polgármester megígéri, amennyiben lehet, támogatja a kezdeményezést. Majd büszkén mondja: nem hagyja magát, tisztában van a templom értékével.
Miután elköszönünk a polgármestertől, a tiszteletes hozzáteszi:
– Benépesítjük az elárvult templomot. Eddig háromszor szerveztünk kihelyezett istentiszteletet, amikor az egyházközségből egy nagy autóbusznyi magyarfülpösi atyafival jöttünk ide. November 8-án újra készülünk, s addig, remélem, nagyercsei „gazdája” is lesz a templomnak. S ha Isten megsegít, sikerül felújítani és az utókor számára megőrizni örökségünk.
Amint a gépkocsival Marosvásárhely felé tartunk, azon gondolkodom, hogy talán nem ártana szórványmentő programként Erdélyben támogatni azokat, akik kihalófélben levő – hajdanában magyarok által lakott – faluba költöznének. Mert lehet, hogy egy ember vagy egy család ilyen helyen többet tehet a közösségért, mint sokan mások, akik máshol keresik a boldogságot, s házat, hazát feladva talán sohasem lelik meg. Vajda György / Népújság (Marosvásárhely)
Szórványsors
Alighogy elhagyjuk Szászrégent Beresztelke irányába, nyugatnak tartva a mezőségi kietlen dombok között kanyarog az út. Bármerre tartunk, ugyanaz a táj fogad. Valamikor erdő borította a vidéket, de annak még a történelmi emléke is halovány. Pedig itt hajdanában járt besenyő, kun, honfoglaló magyar, tatár, aztán az évszázadok során letelepedett és elment, vagy maradt szász, román és roma. Feltűnik a faragói tó, amelynek partja helyenként a Duna-delta sásrengetegére emlékeztet. Erdőtaréjjal tarkított domb alatt visz a köves út Nagyercsébe, ahonnan egy domb választ el a községközponttól, Balától. Ide azonban könnyebben jutunk el arról a megyei útról, amely Sárpatakig, s onnan vissza a Maros völgyéig vezet.
A Baláról szóló első hivatalos dokumentumot 1327-ben keltezték. A falu nevét egykori lakójáról kapta. Ercsét először 1439-ben említik az okiratok. A község hivatalos honlapján a 2011-es népszámlálási adatok szerint 756 lakosa van Balának, ebből 86,9%-a románnak, a 7,01%-a cigánynak, míg 1,98%-a magyarnak vallotta magát, és 4,1%-uk nem tartozott egyik etnikumhoz sem. A vallásfelekezeti eloszlást illetően: 92,33% ortodox, 1,59%-a református, 1,06%-a görögkatolikus, míg 4,37%-a nem hívő.
Nagyercse a magyarfülpösi református egyházközséghez tartozik. Ady István lelkipásztor 1984-ben vette át a gyülekezetet. Ekkor a faluban négy református volt. 1998 márciusában a Népújság (Lokodi Imre) riportban számolt be az utolsó magyarokról, Nagy Ilonáról és fiáról, Györgyről. Ő mesélt arról, hogy valamikor az 1960-as években több mint száz magyar volt Nagyercsében. Aztán mind elmentek, a pap is elköltözött, közel 40 éve filiálé lettek. 2016 januárjában eltemették az utolsó református magyart is, a templom árván maradt. Vagy mégsem?
2002. április 12-én Marosvásárhelyről kiköltözött egy vegyes ajkú család, Oprea Bulat Gheorghe és felesége, Emese. Elmondásuk szerint a férfi kőműves volt a hajdani állami építkezési vállalatnál (TCM), a nő a Rotecom Rt.-nél elárusító. Mindkét cég csődbe ment, munka nélkül maradtak. Meggyesfalván laktak egy garzonban, nem bírták fizetni a közköltséget, a lakásfenntartást, ezért eladták. Ebből a pénzből vásároltak házat Nagyercsében, és kiköltöztek. A férfi ortodox, a nő római katolikus, amikor meghalt az utolsó református, ő maradt az egyetlen magyar a faluban.
Ady István lelkipásztorral egy falcsempével kicifrázott kicsi ház előtt állunk meg. Az udvarról visszaköszön a szegénység. Bulat Emese fogad, de nincs ahova leülni a házban. Mindenük össze van zsúfolva egy szobába, talán azért, hogy ne kelljen a másikat is fűteni. Ez a konyha, a hálószoba, nappali, kamra s minden. Nem időzünk. A templomba megyünk. Közben előkerül a férj is, és vele együtt a templomkulcs. Menet közben mondja Emese, hogy most sincs jövedelmük, csak a segély, amit a gyerek után kapnak. Az egyikért, a negyedikes fiúért, mert van egy 29 éves fiuk is, de ő Konstancán van, ahol őrként dolgozik. Még néha idénymunkából csurran-cseppen nagy ritkán.
– Amikor ideköltöztünk, megkérte a tiszteletes úr az uramat, hogy harangozzon, ha valami történik Nagy Károllyal, mert ő volt az utolsó gondnok és harangozó is egyben. Így amikor Károly elment a mezőre az állatokkal, volt aki harangozzon – mondta Emese.
A templom felé tartunk, amely egy domboldalon van, mintha uralná azt a kis völgyet, ahol szerényen meghúzódnak a házak. Különálló fa harangláb áll az udvaron, ahova egy szerényen faragott kapun lehet bejutni, rajta bevésve egy évszám: 1946. Felérünk, nyikorogva nyílik a kapu, majd a templomajtó is kitárul előttünk. Csodálatos kazettamennyezetes, hajdanában festett mellvédes karzattal, csipkézett barokk díszítésű padokkal, kopott, de így is remekmívű szószékkoronával berendezett helyiségben vagyunk. Egykor egyhajós katolikus templom lehetett, amelynek oltára helyén két igen jó állapotban megmaradt címer áll, alatta kőbe vésett latin felirat az 1762-es évszámmal.
Megtudom, hogy a XV. század előtt már állt itt középkori templom. Sajnos, oklevél nem maradt fenn róla. A már említett Toldalagi- és Losonczi–Bánffy-címer alatti felirat az 1762-es átépítésről tanúskodik. Nem véletlenül, hiszen a koronkai kastélyt is építtető nagyercsei és nagyiklódi Tholdalagi család Erdély régi mágnás családjainak egyike, nevét a család Toldalag helységről kapta, ősi birtokaikhoz tartozott a település. Az egyik kazettában az 1772-es évszám olvasható. 1924-ben felújították, azóta csak kisebb javításokat, karbantartási munkát végeztek az épületen. Legutóbb idén a Teleki László Alapítvány támogatásával a Römer-program keretében járt kint három marosvásárhelyi szakember, akik, a tancsi templomhoz hasonlóan, a kazettamennyezetet megszabadították a szútól. Mivel műemlék templomról van szó, bármilyen javítási, állagmegőrzési munkálatot csak különleges engedéllyel lehet végezni.
A templomban folytatjuk a beszélgetést a Bulat családdal.
– Miután meghalt Károly, mondtam az uramnak, álljunk át a reformátusokhoz, úgyis már több mint 10 éve ő húzza a harangot. Azért tartjuk fontosnak, hogy reformátusok legyünk, mert nekem nincs templomom. A férjem ortodox, de katolikus templomban esküdtünk. Amikor Nagyercsébe költöztünk, megkérdezte a férjemet az ortodox pópa, hogy beáll-e a közösségbe. Nem akart. Nekem pedig nagyon jólesik, amikor magyar szót hallok az istentiszteleten. Azt mondtam a református tiszteletesnek, hogy ha már nem tudok áldozni és gyónni, akkor legalább egy évben kétszer vehessek úrvacsorát. Aztán, ameddig élek, egyedüli magyarként gondját viselem a templomnak – magyarázza Emese.
Kimegyünk az istenházából, megtekintjük a haranglábat. A harangon gr. Toldalagi Ferenc és gr. Bánffy Kata neve áll. A faépítmény gerendázata szűk lépcsőt zár körbe. Fentről messze lehet ellátni, s jó, hogy szombaton délután még van aki meghúzza a harangokat, s a messzi völgyekbe is eljuttatja az üzenetet.
Az udvaron lovak, tehenek legelnek. A tiszteletes megjegyzi, azért ezt nem kellene engedni. Bulát Emese románul szólítja fel a férjét, intézkedjen, mert hát szomszéd ide vagy oda, azért mégse lehet, hogy a helyet legelőnek tekintsék.
Útközben Bala polgármesterével, Vlad Marianával találkozunk, aki 2000-től áll a falu élén. Pályázati támogatásnak köszönhetően újjáépítik a nagyercsei kultúrotthont, egy óriási tábla hirdeti, hogy vidékfejlesztési alapból a községi utat is felújítják. Ady István lelkész megemlíti, hogy a református műemlék templom is főjavításra szorul. A polgármester megígéri, amennyiben lehet, támogatja a kezdeményezést. Majd büszkén mondja: nem hagyja magát, tisztában van a templom értékével.
Miután elköszönünk a polgármestertől, a tiszteletes hozzáteszi:
– Benépesítjük az elárvult templomot. Eddig háromszor szerveztünk kihelyezett istentiszteletet, amikor az egyházközségből egy nagy autóbusznyi magyarfülpösi atyafival jöttünk ide. November 8-án újra készülünk, s addig, remélem, nagyercsei „gazdája” is lesz a templomnak. S ha Isten megsegít, sikerül felújítani és az utókor számára megőrizni örökségünk.
Amint a gépkocsival Marosvásárhely felé tartunk, azon gondolkodom, hogy talán nem ártana szórványmentő programként Erdélyben támogatni azokat, akik kihalófélben levő – hajdanában magyarok által lakott – faluba költöznének. Mert lehet, hogy egy ember vagy egy család ilyen helyen többet tehet a közösségért, mint sokan mások, akik máshol keresik a boldogságot, s házat, hazát feladva talán sohasem lelik meg. Vajda György / Népújság (Marosvásárhely)
2017. november 7.
Műemlékek menekülnek meg, több erdélyi helyszínen folytatja értékmentő munkáját a Teleki László Alapítvány
Újabb erdélyi műemlék templomok menekülnek meg az enyészettől a határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány jóvoltából. Hamarosan a küküllővári istenháza átadására kerül sor.
Újabb erdélyi Árpád-kori templom értékmegőrzési és restaurálási munkálatai fejeződnek be a Teleki László Alapítvány szakembereinek segítségével, a teljes körű felújításon átesett küküllővári református templom átadására november 19-én kerül sor hálaadó istentisztelet keretében – tájékoztat a határon túli épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott magyarországi alapítvány. A magyar kormány által két éve létrehozott Rómer Flóris Terv keretében támogatott értékmentő munka idén mintegy 30 erdélyi műemléken zajlik, ezek egyike a Fehér megyei szórványtelepülés temploma.
A leírás szerint a különleges freskójáról is híres, 11–12. században épült küküllővári református templom renoválása a torony újrazsindelyezésével kezdődött és a szentély tetőszerkezetével folytatódott. Ezt követte a templom homlokzatának helyreállítása, a középkori részletek és újabb freskómaradványok feltárása, a templomhajótól fallal elválasztott, használaton kívüli szentély újravakolása és kifestése. A régészeti feltárást követően elkészült a kriptához vezető lépcső, a téglaaljzat, majd a kőrészletek restaurálására került sor.
A munkálatok a gótikus ablakok ólomüveggel történő helyreállításával folytatódtak, a felújításért november 19-én 12 órától istentiszteleten ad hálát a Balázsfalvától 24 kilométerre található község mintegy 450 lelkes magyar közössége.
A Fehér megyei munkálatokkal párhuzamosan az alapítvány szakemberei egy másik, határ menti Árpád-kori település templomának a megmentésén is fáradoznak. A Bihar megyei Köröskisjenőt először 1236-ban említik az okiratok, 13-14. századi templomát a Sebes-Körös völgye műemlékállományának értékes darabjaként tartják számon.
Helyreállítását tíz éve határozta el a református gyülekezet, a 2008 nyarán végzett kutatások során kiderült, hogy rendkívül értékes épületről van szó, napvilágra kerültek addig ismeretlen középkori elemei: ajtók, ablakok, falfülkék és a lepusztult freskótöredékek.
Falain különböző korú, középkori freskók nyomai is előkerültek, feltárásukat konzerválási munkák követték, de a restaurálás még várat magára. A belső munkálatok eredményeként középkori pompájában látható a belső tér, amelyet új kazettás mennyezettel láttak el.
A Teleki László Alapítvány a külső homlokzatok restaurálását, a középkori felületek értékesítését vállalta, majd a tető helyreállításával folytatódik a felújítás.
Az alapítvány irányításával a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója is restaurálási munkálatokon esett át idén, a májusban átadott falfestmény immár teljes pompájában látható.
Diószegi László, az alapítvány igazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében tavaly 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, a kisebb méretű kutatások mellett szép számban találhatók teljes körű felújítási munkák is. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata ugyanis nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is, hangsúlyozta. Elmondta, Erdélyben mintegy 30 műemléken dolgoznak, ezek között sok az Árpád-kori templom.
A Rómer Flóris Terv honlapján a támogatásban részesült, folyamatosan bővülő helyszínek között szerepel még Erdélyből Alvinc, Alsótők, Farnas, Gidófalva, Gyulafehérvár, Szászváros és Tűr református temploma, a kálnoki és nyárádszentlászlói unitárius templom, a halmágyi és oltszakadáti evangélikus templom, Marosvásárhely minorita temploma és kolostora, valamint Szentdemeter római katolikus temploma. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
Újabb erdélyi műemlék templomok menekülnek meg az enyészettől a határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány jóvoltából. Hamarosan a küküllővári istenháza átadására kerül sor.
Újabb erdélyi Árpád-kori templom értékmegőrzési és restaurálási munkálatai fejeződnek be a Teleki László Alapítvány szakembereinek segítségével, a teljes körű felújításon átesett küküllővári református templom átadására november 19-én kerül sor hálaadó istentisztelet keretében – tájékoztat a határon túli épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott magyarországi alapítvány. A magyar kormány által két éve létrehozott Rómer Flóris Terv keretében támogatott értékmentő munka idén mintegy 30 erdélyi műemléken zajlik, ezek egyike a Fehér megyei szórványtelepülés temploma.
A leírás szerint a különleges freskójáról is híres, 11–12. században épült küküllővári református templom renoválása a torony újrazsindelyezésével kezdődött és a szentély tetőszerkezetével folytatódott. Ezt követte a templom homlokzatának helyreállítása, a középkori részletek és újabb freskómaradványok feltárása, a templomhajótól fallal elválasztott, használaton kívüli szentély újravakolása és kifestése. A régészeti feltárást követően elkészült a kriptához vezető lépcső, a téglaaljzat, majd a kőrészletek restaurálására került sor.
A munkálatok a gótikus ablakok ólomüveggel történő helyreállításával folytatódtak, a felújításért november 19-én 12 órától istentiszteleten ad hálát a Balázsfalvától 24 kilométerre található község mintegy 450 lelkes magyar közössége.
A Fehér megyei munkálatokkal párhuzamosan az alapítvány szakemberei egy másik, határ menti Árpád-kori település templomának a megmentésén is fáradoznak. A Bihar megyei Köröskisjenőt először 1236-ban említik az okiratok, 13-14. századi templomát a Sebes-Körös völgye műemlékállományának értékes darabjaként tartják számon.
Helyreállítását tíz éve határozta el a református gyülekezet, a 2008 nyarán végzett kutatások során kiderült, hogy rendkívül értékes épületről van szó, napvilágra kerültek addig ismeretlen középkori elemei: ajtók, ablakok, falfülkék és a lepusztult freskótöredékek.
Falain különböző korú, középkori freskók nyomai is előkerültek, feltárásukat konzerválási munkák követték, de a restaurálás még várat magára. A belső munkálatok eredményeként középkori pompájában látható a belső tér, amelyet új kazettás mennyezettel láttak el.
A Teleki László Alapítvány a külső homlokzatok restaurálását, a középkori felületek értékesítését vállalta, majd a tető helyreállításával folytatódik a felújítás.
Az alapítvány irányításával a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója is restaurálási munkálatokon esett át idén, a májusban átadott falfestmény immár teljes pompájában látható.
Diószegi László, az alapítvány igazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében tavaly 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, a kisebb méretű kutatások mellett szép számban találhatók teljes körű felújítási munkák is. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata ugyanis nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is, hangsúlyozta. Elmondta, Erdélyben mintegy 30 műemléken dolgoznak, ezek között sok az Árpád-kori templom.
A Rómer Flóris Terv honlapján a támogatásban részesült, folyamatosan bővülő helyszínek között szerepel még Erdélyből Alvinc, Alsótők, Farnas, Gidófalva, Gyulafehérvár, Szászváros és Tűr református temploma, a kálnoki és nyárádszentlászlói unitárius templom, a halmágyi és oltszakadáti evangélikus templom, Marosvásárhely minorita temploma és kolostora, valamint Szentdemeter római katolikus temploma. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
2017. november 20.
A megmaradás üzenete: felavatták a felújított küküllővári református templomot
A Fehér megyei Küküllőváron vasárnap hálaadó istentisztelet keretében felavatták a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot.
Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott. Az államtitkár a rendezvény végén a magyar közmédiának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a templomfelújítás üzenet Európa és a világ felé arról, hogy az itteni szórványmagyar közösség meg akar maradni kereszténynek és magyarnak.
Ezt azért tartja rendkívülinek, mert – mint megjegyezte – „Európa nyugati felében hiába van anyagi gazdagság, hiába bővelkednek sok mindenben, a lelkieknek egyre inkább a hiánya, lelki szegénység jelenik meg, aminek következtében templomok, egyházak szűnnek meg. (.) Helyettük pedig a muszlim vallás tör be és az veszi át a terepet. Itt egy kis közösség megmutatta, hogy érdemes küzdeni, érdemes templomot felújítani” – fogalmazott. Az istentiszteleten igét hirdető Kató Béla, Erdély református püspöke a közmédiának elmondta: amikor olyan templomot újíthatnak fel, amely a magyarság Kárpát-medencei legkorábbi időszakáig vezet vissza, az megerősíti a közösséget abban a tudatában, hogy olyan örökséggel rendelkezik, amelyet érdemes őrizni és táplálni.
L. Simon László korábbi kulturális államtitkár közölte: a magyar kormány azért támogat számtalan műemlék-felújítást a Kárpát-medencében, mert ezek valós, tárgyiasult bizonyítékai a magyarság történelmi jelenlétének. „Minden elhagyott, elvesztett szállásterületen is fel kell újítani, meg kell őrizni az épített örökséget az utolsó emléktábláig, az utolsó sírkőig” – fogalmazott a politikus, aki szerencsésnek tartja, hogy Küküllőváron, ha szórványban is, de életképes magyar közösség él.
Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.
Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.
A templom nevezetességének egy olyan – mindeddig tatárfejnek hitt – falfestmény számított, amely a templomhajó padlásterében maradt meg. A mostani felújítást megelőző kutatások azonban azt erősítették meg, hogy a festmény egy Szent Kristóf-ábrázolás lehet, mely eredetileg az Árpád-korban épült keleti torony keleti homlokzatát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérre. Krónika (Kolozsvár)
A Fehér megyei Küküllőváron vasárnap hálaadó istentisztelet keretében felavatták a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot.
Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott. Az államtitkár a rendezvény végén a magyar közmédiának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a templomfelújítás üzenet Európa és a világ felé arról, hogy az itteni szórványmagyar közösség meg akar maradni kereszténynek és magyarnak.
Ezt azért tartja rendkívülinek, mert – mint megjegyezte – „Európa nyugati felében hiába van anyagi gazdagság, hiába bővelkednek sok mindenben, a lelkieknek egyre inkább a hiánya, lelki szegénység jelenik meg, aminek következtében templomok, egyházak szűnnek meg. (.) Helyettük pedig a muszlim vallás tör be és az veszi át a terepet. Itt egy kis közösség megmutatta, hogy érdemes küzdeni, érdemes templomot felújítani” – fogalmazott. Az istentiszteleten igét hirdető Kató Béla, Erdély református püspöke a közmédiának elmondta: amikor olyan templomot újíthatnak fel, amely a magyarság Kárpát-medencei legkorábbi időszakáig vezet vissza, az megerősíti a közösséget abban a tudatában, hogy olyan örökséggel rendelkezik, amelyet érdemes őrizni és táplálni.
L. Simon László korábbi kulturális államtitkár közölte: a magyar kormány azért támogat számtalan műemlék-felújítást a Kárpát-medencében, mert ezek valós, tárgyiasult bizonyítékai a magyarság történelmi jelenlétének. „Minden elhagyott, elvesztett szállásterületen is fel kell újítani, meg kell őrizni az épített örökséget az utolsó emléktábláig, az utolsó sírkőig” – fogalmazott a politikus, aki szerencsésnek tartja, hogy Küküllőváron, ha szórványban is, de életképes magyar közösség él.
Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.
Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.
A templom nevezetességének egy olyan – mindeddig tatárfejnek hitt – falfestmény számított, amely a templomhajó padlásterében maradt meg. A mostani felújítást megelőző kutatások azonban azt erősítették meg, hogy a festmény egy Szent Kristóf-ábrázolás lehet, mely eredetileg az Árpád-korban épült keleti torony keleti homlokzatát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérre. Krónika (Kolozsvár)
2017. november 22.
Élő falu a Kárhágó alatt
Zsákutcaszerű település a sepsiszéki Szacsva. Legközelebb fekszik a Bodzafordulói-hegyek erdőrengeteg borította központi részéhez, az ezer méter magasságot meghaladó Szeredő-ponkhoz. Itt ered Szeredő kútjából a Szacsva pataka. Kétoldalt erdős hegygerincek követik, lejtők szegélyezte mély völgye vadaskertnek ad helyet. Egy mellékgerinc meredek hegyormán a régmúltról hallgatnak a szacsvai vár kora középkori romjai. Lisznyópatak felől, Vadalma pusztáját érintve, a Kárhágó göröngyös lejtőjén érjük el azt a helyet, ahol hat irányba ágaznak el a mezei utak: itt emelkedik a Templomdomb.
Veszélyben a műemlék templom
Kissé megfeledkezett a történetírás Szacsváról, nevét csak a XVI. század derekán említik, holott a dombot koronázó protestáns templom északi falának vakolata alól a kunokkal verekedő Szent László királyunk tekint le a ma emberére olyan falképről, amely a XIV. században már létezett. A közelmúlt kisebb földingásai azonban éppen elegendőek voltak ahhoz, hogy láthatóvá váljanak az épület nyugatra néző, de későbbi bővítés eredményeként születő részének repedései. Így a templom mentése újból anyagiakat, sürgős beavatkozást igényel, annál is inkább, mert műemlékké teszi az 1791-ben készült falfreskója és a vidék egyik legszebb késő reneszánsz kori kazettás mennyezete.
Szacsva az egerpataki református anyaegyház leányegyháza. Nem csoda, hogy Dezső László Levente lelkipásztor és Gáll Zsigmond szacsvai gondnok minden lehetőt megmozgatott a hozzáértő mentés-javítás pénzbeli fedezetéért, ami messze meghaladja az alig 130 lelket számláló eklézsia anyagi lehetőségeit.
– Az egykori lelkészi lakás egy része összeomlott, a megmaradt két szobát ebben az esztendőben önerőből felújítottuk, bebútoroztuk, hogy legyen, ahol tartani az istentiszteletet – tájékoztatott a gondnok. – A hívek anyagi lehetősége kimerült, a templom tatarozásra vár, a bútorzatot védett helyre raktároztuk, s várjuk a jóakaratot. A paplak kőművesmunkáját Barabás Dénes végezte, s naponta aprómunkásként segített mindenben Tuțuianu Kosztika és Kovács Elemér Roland. Nemrég jöttünk haza a kolozsvári püspökségtől, anyagi segítség felől érdeklődtünk. – Ígéretet kaptunk mindenhol – mondta a beszolgáló fiatal lelkipásztor. – Számíthatunk a megyei és a községi tanács támogatására, felvettük a kapcsolatot a kultuszminisztériummal, ígéretet kaptunk az egyházkerülettől. Számítunk a magyar kormány segítségére, a dokumentációt szeretnénk letenni a Teleki László Alapítványon keresztül a Rómer Flóris Tervhez, de más környékbeli intézmények is jelezték, hogy segítségünkre lesznek.
A művészettörténész szemével
Jánó Mihály művészettörténészt arra kértem, összegezze a szacsvai falfestménnyel kapcsolatos véleményét.
– A templomhajó északi falán föltárt falkép a középkori magyarországi falfestészet sajátos ikonográfiai témája, a Szent László-legenda ún. üldözés jelenetét ábrázolja. A XIV. századi technikával készült falfestménytöredék azt a helyi szóhagyományt látszik megerősíteni, miszerint a mai templom helyén egy korábbi, középkori kápolna állt. A töredék a szent király glóriával övezett koronás fejét őrizte meg a leányrabló, menekülés közben visszanyilazó, föveges kun ábrázolásával együtt. Az eddig feltárt jelenet töredékessége ellenére igen gazdag a részletek és utalások tekintetében, pl. László király glóriája körvonalán kettétörnek a kun nyílvesszői, a két ellenfél, miközben egymással küzd, fölfelé tekint, ugyanarra a pontra, ahol a jórészt elpusztult falfelületen ruharedő alsó foszlányai sejlenek. E részlet a Dubnici krónika szövegére emlékeztet, amelyben a két küzdő hős fölött – László király és seregei védelmére – a Madonna jelenik meg. A Szent László-legenda üldözésjelenetének hasonló ábrázolását a bögözi és a maksai református templom XIV. századi ciklusaiban azonosítottuk. Ez a legendaváltozat feltételezhetően egy olyan történelmi eseménnyel hozható kapcsolatba, amely a székelyek és a tatárok 1340-es évekbeli gyakori küzdelmei során vált ismert hagyománnyá. 2004-ben a hajó déli oldalán és az északi oldal lábazati részén újabb falképtöredékek kerültek napvilágra, ezek festéstechnikája, szín- és formavilága megegyezik az északi falon látható, XIV. századi Szent László-legenda sajátosságaival. Feltehetően egy külön keretben megfestett Szent Erzsébet-kompozícióról van szó, ami azonban nem ismeretlen Erdélyben.
Múlt mellett az élő szacsvai jelen
Nem kérdés, hogy menteni kell templomunkat, s csak türelem meg kitartás a feltétele, hogy megújuljon. Ha nem is növekedő, de nem is apad a festői helyen fekvő Szacsva lakossága, s lám – ellentétben az elnéptelenedő falvakkal –, óvodája és iskolája is működik még. Igaz ugyan, hogy egykori iskoláját a lepergett évek során nem sikerült tatarozni, romossá vált, s miként Dombora Lehel, Réty község polgármestere elmondta, valószínű, hogy le kell bontani. Egy teljes létszámú I–IV. osztályt tanít itt évek óta Varga Erika tanítónő. A kultúrházban berendezett két osztályteremben megfelelő körülmények között folyik a tanítás. Hét kis óvodás mosolygott ránk, nem törődve a jövő gondjaival: várják a havat, a téli ünnepeket. – Mi mindig közösen szoktunk ünnepelni az iskolával – mondta a tanítónő és Csősz Ildikó óvónő. A vakációban itthon lesznek az V–VIII. osztályosok is, akik a rétyi Antos János-iskolában tanulnak. Rendeztek Márton-napokat, készítettek töklámpást, adventi koszorút állítanak össze, hangos énekléssel megkántálják a falut, és közösen készülnek karácsonyi iskolás műsorral. Biztató, hogy az elmúlt esztendőkhöz képest egyre több hétvégi ház épült fel a legfestőibb falurészeken. Több személygépkocsit is láttunk a zsákutca-faluban, s egy-két „jövevénnyel” beszélgetve az is kiderült, ha megkezdik a templom tatarozási munkálatait, őreájuk is számíthat az a faluközösség, amely befogadta őket. Nem ritka errefelé a hétvégi bakancsos turista sem, akik a Bodzai-hegyeket választják túrázásra. Viszont szereti ezt a szép és csendes helyet medve koma is.
Bekopogtattunk a sepsiszentgyörgyi Juhos család nyári üdülőházába, ahol a tulajdonos Juhos Csaba vállalkozó és felesége, Juhos Réka fogadott. A gyerekes és unokáknak is örvendő család tájba illő, kényelmes hétvégi házát terjedelmes gyümölcsös övezi, amelynek fái már termőre fordultak.
– A gyümölcsöst édesapámmal, Juhos József Barátoson élő nyugalmazott tanítóval telepítettük 2000-ben – részletezte vendégfogadónk. – A terület egy részét nagyenyedi csemetékkel ültettük be, a többit édesapám telepítette olyan magoncokkal, almákkal, körtefajtákkal és más gyümölcsfélékkel is, amelyeket barátosi kertjében nevelt. Nem igaz, hogy nem szereti a gyümölcsfa ebben a völgyben: gondozni és kezelni kell, meghálálja a munkát. A házigazda pincéjében megtekintettük almás polcait, ahonnan a legszebb pónyik-, batul-, tányéralmák, starkingok, kisasszony- és árpával érő almák mosolyogtak felénk. Terem itt egy pálinkának való leves körtefajta is, melyet papkörtének neveznek. Kellemes családi fészek ez, különösen, amikor megtölti a népes család. A tágas nappaliban távcső is várja az érdeklődő családtagokat, akik tiszta éjszakákon a Szaturnusz holdjait is megláthatják lencséin keresztül. Juhosék mesélték, hogy egy alkalommal gyümölcsösüket a medve koma is meglátogatta, de mert a kerítést azonnal visszaépítették, azóta nem tette tiszteletét.
A pomológus Juhos József tanító urat egy kézszorításra Barátoson mi is felkerestük. Ez év december elején tölti életének 90. esztendejét, amihez a legjobbakat kívánjuk. Sok barátosi egykori iskolás tanulta meg tőle a szemzés-oltás titkait és szerette meg a pomológiát.
Vendégház a bejáratnál
A Szacsvai domb nevet viseli az a vendégház Szacsva bejárati övezetében, mely nem csak a vadászni szerető közönséghez szól. Egy dombtetőn helyezkedik el, ahonnan Háromszék és a környező gyönyörű vidék számos része belátható. Kalauzunk, Kelemen Szilárd, az egység vezetője elmondta, ettől az évtől a vendég- és vadászház a kor minden elvárásának megfelelő, korszerű építmény, amely várja azokat az igényes vendégeket, akik a vad természet ölén, az erdők sűrűjében, a napsütötte, avagy a havas hegyi tisztásokon szándékoznak magas kényelmi szinten eltölteni szabadidejüket, megismerni a környék szépségeit és értékes épített örökségét is. Kellemes hangulatú szobák, kandallók, mesterszakács által készített ételek marasztalják az ide érkezőket, akik a szabad természet ölén nemes-míves élmények birtokába juthatnak – olvastuk a ház többnyelvű bemutatójában. A legkülönbözőbb szállítóeszközökkel járhatják be a környéket, szabadon sétálhatnak, és páratlan élményben lehet részük azoknak, akik a Szacsvai vadaspark állatai, szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók között szabadon sétálhatnak. A sétákat szolgáló terepkocsikat egy olyan jó állapotban levő Land Rover is kiegészíti, amelyet az egykori román államelnök, Nicolae Ceaușescu használt vadászatai alkalmával. Sárkány Árpád az Abies Hunting vezető tulajdonosaként elmondta, hogy készséggel támogatni fogja a kis település műemlék templomának mentő-védő munkálatait is. Dombora Lehelt, Réty község polgármesterét arról kérdeztük, számíthatnak-e a szacsvaiak az új esztendőben valamelyes más előrelépésre-fejlesztésre.
– Bukarestben letettük a 4000 méter hosszú szacsvai bekötőút tervezetét, készül az egerpataki és a szacsvai kultúrház teljes felújítási tervezete is. Kivitelezésükre reményeink szerint 2018-ban számíthatunk. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Zsákutcaszerű település a sepsiszéki Szacsva. Legközelebb fekszik a Bodzafordulói-hegyek erdőrengeteg borította központi részéhez, az ezer méter magasságot meghaladó Szeredő-ponkhoz. Itt ered Szeredő kútjából a Szacsva pataka. Kétoldalt erdős hegygerincek követik, lejtők szegélyezte mély völgye vadaskertnek ad helyet. Egy mellékgerinc meredek hegyormán a régmúltról hallgatnak a szacsvai vár kora középkori romjai. Lisznyópatak felől, Vadalma pusztáját érintve, a Kárhágó göröngyös lejtőjén érjük el azt a helyet, ahol hat irányba ágaznak el a mezei utak: itt emelkedik a Templomdomb.
Veszélyben a műemlék templom
Kissé megfeledkezett a történetírás Szacsváról, nevét csak a XVI. század derekán említik, holott a dombot koronázó protestáns templom északi falának vakolata alól a kunokkal verekedő Szent László királyunk tekint le a ma emberére olyan falképről, amely a XIV. században már létezett. A közelmúlt kisebb földingásai azonban éppen elegendőek voltak ahhoz, hogy láthatóvá váljanak az épület nyugatra néző, de későbbi bővítés eredményeként születő részének repedései. Így a templom mentése újból anyagiakat, sürgős beavatkozást igényel, annál is inkább, mert műemlékké teszi az 1791-ben készült falfreskója és a vidék egyik legszebb késő reneszánsz kori kazettás mennyezete.
Szacsva az egerpataki református anyaegyház leányegyháza. Nem csoda, hogy Dezső László Levente lelkipásztor és Gáll Zsigmond szacsvai gondnok minden lehetőt megmozgatott a hozzáértő mentés-javítás pénzbeli fedezetéért, ami messze meghaladja az alig 130 lelket számláló eklézsia anyagi lehetőségeit.
– Az egykori lelkészi lakás egy része összeomlott, a megmaradt két szobát ebben az esztendőben önerőből felújítottuk, bebútoroztuk, hogy legyen, ahol tartani az istentiszteletet – tájékoztatott a gondnok. – A hívek anyagi lehetősége kimerült, a templom tatarozásra vár, a bútorzatot védett helyre raktároztuk, s várjuk a jóakaratot. A paplak kőművesmunkáját Barabás Dénes végezte, s naponta aprómunkásként segített mindenben Tuțuianu Kosztika és Kovács Elemér Roland. Nemrég jöttünk haza a kolozsvári püspökségtől, anyagi segítség felől érdeklődtünk. – Ígéretet kaptunk mindenhol – mondta a beszolgáló fiatal lelkipásztor. – Számíthatunk a megyei és a községi tanács támogatására, felvettük a kapcsolatot a kultuszminisztériummal, ígéretet kaptunk az egyházkerülettől. Számítunk a magyar kormány segítségére, a dokumentációt szeretnénk letenni a Teleki László Alapítványon keresztül a Rómer Flóris Tervhez, de más környékbeli intézmények is jelezték, hogy segítségünkre lesznek.
A művészettörténész szemével
Jánó Mihály művészettörténészt arra kértem, összegezze a szacsvai falfestménnyel kapcsolatos véleményét.
– A templomhajó északi falán föltárt falkép a középkori magyarországi falfestészet sajátos ikonográfiai témája, a Szent László-legenda ún. üldözés jelenetét ábrázolja. A XIV. századi technikával készült falfestménytöredék azt a helyi szóhagyományt látszik megerősíteni, miszerint a mai templom helyén egy korábbi, középkori kápolna állt. A töredék a szent király glóriával övezett koronás fejét őrizte meg a leányrabló, menekülés közben visszanyilazó, föveges kun ábrázolásával együtt. Az eddig feltárt jelenet töredékessége ellenére igen gazdag a részletek és utalások tekintetében, pl. László király glóriája körvonalán kettétörnek a kun nyílvesszői, a két ellenfél, miközben egymással küzd, fölfelé tekint, ugyanarra a pontra, ahol a jórészt elpusztult falfelületen ruharedő alsó foszlányai sejlenek. E részlet a Dubnici krónika szövegére emlékeztet, amelyben a két küzdő hős fölött – László király és seregei védelmére – a Madonna jelenik meg. A Szent László-legenda üldözésjelenetének hasonló ábrázolását a bögözi és a maksai református templom XIV. századi ciklusaiban azonosítottuk. Ez a legendaváltozat feltételezhetően egy olyan történelmi eseménnyel hozható kapcsolatba, amely a székelyek és a tatárok 1340-es évekbeli gyakori küzdelmei során vált ismert hagyománnyá. 2004-ben a hajó déli oldalán és az északi oldal lábazati részén újabb falképtöredékek kerültek napvilágra, ezek festéstechnikája, szín- és formavilága megegyezik az északi falon látható, XIV. századi Szent László-legenda sajátosságaival. Feltehetően egy külön keretben megfestett Szent Erzsébet-kompozícióról van szó, ami azonban nem ismeretlen Erdélyben.
Múlt mellett az élő szacsvai jelen
Nem kérdés, hogy menteni kell templomunkat, s csak türelem meg kitartás a feltétele, hogy megújuljon. Ha nem is növekedő, de nem is apad a festői helyen fekvő Szacsva lakossága, s lám – ellentétben az elnéptelenedő falvakkal –, óvodája és iskolája is működik még. Igaz ugyan, hogy egykori iskoláját a lepergett évek során nem sikerült tatarozni, romossá vált, s miként Dombora Lehel, Réty község polgármestere elmondta, valószínű, hogy le kell bontani. Egy teljes létszámú I–IV. osztályt tanít itt évek óta Varga Erika tanítónő. A kultúrházban berendezett két osztályteremben megfelelő körülmények között folyik a tanítás. Hét kis óvodás mosolygott ránk, nem törődve a jövő gondjaival: várják a havat, a téli ünnepeket. – Mi mindig közösen szoktunk ünnepelni az iskolával – mondta a tanítónő és Csősz Ildikó óvónő. A vakációban itthon lesznek az V–VIII. osztályosok is, akik a rétyi Antos János-iskolában tanulnak. Rendeztek Márton-napokat, készítettek töklámpást, adventi koszorút állítanak össze, hangos énekléssel megkántálják a falut, és közösen készülnek karácsonyi iskolás műsorral. Biztató, hogy az elmúlt esztendőkhöz képest egyre több hétvégi ház épült fel a legfestőibb falurészeken. Több személygépkocsit is láttunk a zsákutca-faluban, s egy-két „jövevénnyel” beszélgetve az is kiderült, ha megkezdik a templom tatarozási munkálatait, őreájuk is számíthat az a faluközösség, amely befogadta őket. Nem ritka errefelé a hétvégi bakancsos turista sem, akik a Bodzai-hegyeket választják túrázásra. Viszont szereti ezt a szép és csendes helyet medve koma is.
Bekopogtattunk a sepsiszentgyörgyi Juhos család nyári üdülőházába, ahol a tulajdonos Juhos Csaba vállalkozó és felesége, Juhos Réka fogadott. A gyerekes és unokáknak is örvendő család tájba illő, kényelmes hétvégi házát terjedelmes gyümölcsös övezi, amelynek fái már termőre fordultak.
– A gyümölcsöst édesapámmal, Juhos József Barátoson élő nyugalmazott tanítóval telepítettük 2000-ben – részletezte vendégfogadónk. – A terület egy részét nagyenyedi csemetékkel ültettük be, a többit édesapám telepítette olyan magoncokkal, almákkal, körtefajtákkal és más gyümölcsfélékkel is, amelyeket barátosi kertjében nevelt. Nem igaz, hogy nem szereti a gyümölcsfa ebben a völgyben: gondozni és kezelni kell, meghálálja a munkát. A házigazda pincéjében megtekintettük almás polcait, ahonnan a legszebb pónyik-, batul-, tányéralmák, starkingok, kisasszony- és árpával érő almák mosolyogtak felénk. Terem itt egy pálinkának való leves körtefajta is, melyet papkörtének neveznek. Kellemes családi fészek ez, különösen, amikor megtölti a népes család. A tágas nappaliban távcső is várja az érdeklődő családtagokat, akik tiszta éjszakákon a Szaturnusz holdjait is megláthatják lencséin keresztül. Juhosék mesélték, hogy egy alkalommal gyümölcsösüket a medve koma is meglátogatta, de mert a kerítést azonnal visszaépítették, azóta nem tette tiszteletét.
A pomológus Juhos József tanító urat egy kézszorításra Barátoson mi is felkerestük. Ez év december elején tölti életének 90. esztendejét, amihez a legjobbakat kívánjuk. Sok barátosi egykori iskolás tanulta meg tőle a szemzés-oltás titkait és szerette meg a pomológiát.
Vendégház a bejáratnál
A Szacsvai domb nevet viseli az a vendégház Szacsva bejárati övezetében, mely nem csak a vadászni szerető közönséghez szól. Egy dombtetőn helyezkedik el, ahonnan Háromszék és a környező gyönyörű vidék számos része belátható. Kalauzunk, Kelemen Szilárd, az egység vezetője elmondta, ettől az évtől a vendég- és vadászház a kor minden elvárásának megfelelő, korszerű építmény, amely várja azokat az igényes vendégeket, akik a vad természet ölén, az erdők sűrűjében, a napsütötte, avagy a havas hegyi tisztásokon szándékoznak magas kényelmi szinten eltölteni szabadidejüket, megismerni a környék szépségeit és értékes épített örökségét is. Kellemes hangulatú szobák, kandallók, mesterszakács által készített ételek marasztalják az ide érkezőket, akik a szabad természet ölén nemes-míves élmények birtokába juthatnak – olvastuk a ház többnyelvű bemutatójában. A legkülönbözőbb szállítóeszközökkel járhatják be a környéket, szabadon sétálhatnak, és páratlan élményben lehet részük azoknak, akik a Szacsvai vadaspark állatai, szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók között szabadon sétálhatnak. A sétákat szolgáló terepkocsikat egy olyan jó állapotban levő Land Rover is kiegészíti, amelyet az egykori román államelnök, Nicolae Ceaușescu használt vadászatai alkalmával. Sárkány Árpád az Abies Hunting vezető tulajdonosaként elmondta, hogy készséggel támogatni fogja a kis település műemlék templomának mentő-védő munkálatait is. Dombora Lehelt, Réty község polgármesterét arról kérdeztük, számíthatnak-e a szacsvaiak az új esztendőben valamelyes más előrelépésre-fejlesztésre.
– Bukarestben letettük a 4000 méter hosszú szacsvai bekötőút tervezetét, készül az egerpataki és a szacsvai kultúrház teljes felújítási tervezete is. Kivitelezésükre reményeink szerint 2018-ban számíthatunk. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. november 27.
Ünnepi rendezvénysorozat és hálaadás
Megújult a 250 éves marosvásárhelyi minorita templom
Kétszázötven éves a marosvásárhelyi Szent Antal minorita templom, ezt ünnepelték a vásárhelyi jezsuiták, hálát adva az eltelt 250 évért és azért, hogy sikerült felújítani a templomot és a hozzá tartozó épületegyüttest.
A marosvásárhelyi Páduai Szent Antal jezsuita templom és rendház, a minoriták temploma a belvárosban, a Köteles Sámuel utca 4. szám alatt található. A minoriták a 18. század közepén építették a templomot és a rendházat, és 2000-ig használták; ekkor szerzeteshiány miatt átadták az épületegyüttest a főegyházmegyének. Jelenleg a közösség használja.
A nagypiac fölé emelkedő domboldalon épített egyhajós templom magasságával uralta a magaslatot. Külső kiképzése egyszerű, belső díszítésének vonalvezetése barokk jegyeket visel. Egyhajós templom; közvetlenül kapcsolódik hozzá a rendház, hangulatos celláival és boltozatos szobáival. A templom alatti kriptában jelentős, gazdagabb helyi római katolikus polgárok nyugszanak. (Wikipédia)
A négynapos ünnepség csütörtökön 15 órakor hálaadással kezdődött a templomban, amit szentmise követett, amelyet Bellovics Gábor SJ és Nagy Bálint SJ celebrált. Este 6 órától a Loyola kollégiumi kávézóban kerekasztal-beszélgetést tartottak a jezsuita hivatásról és küldetésről Növekedés a jezsuita lelkiségben címmel. Moderátor Kiss Ulrich SJ volt. Pénteken, a 15 órai kapunyitást követően a minorita épületegyüttest ismerhették meg az érdeklődők, majd Barabás Kisanna előadását hallgathatták meg a Loyola kávézóban. A Minorita domb a város szívében című előadáson egyebek mellett megtudhattuk, hogy a létező adatok alapján a templom 1726 és 1867 között épült, 1893 és 96 között javításokat végeztek rajta. 1934-ben a források és fényképek alapján három barokk oltár volt a templomban. Jelenleg egy van, a központi oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. A vetítéssel egybekötött előadás végén a jelenlevők kérdéseire válaszolt Barabás Kisanna.
Az előadást követően Jakabos Barnabás SJ celebrált szentmisét, amelyen Kiss Ulrich SJ mondott szentbeszédet, majd 18 órakor, ugyancsak a templomban, Lélekkel épült, épül a lelkünk címmel tartott előadást Márton Judit. Mivel közben besötétedett, a körséta elmaradt, az előadó fotókat mutatott be a felújításról.
A szombati program a Keresztelő Szent János „jezsuita templomban” zajlott, ahol délután fél ötkor Tamási Zsolt történész a jezsuiták és Marosvásárhely kapcsolatáról tartott előadást. Az esti szentmisét Vízi Elemér SJ provinciális celebrálta, majd 19 órától Barabás Kisanna Emlékek emléke élő emlék című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Vasárnap, Krisztus király ünnepén, 9 órakor az oltárkép megáldásával összekötött szentmisére került sor, amelyet Kalna Zsolt minorita provinciális celebrált. Prédikációját „az Isten szereti az embereket, és gondoskodik róluk” gondolat köré fonta. Mint mondta, az emberi élet célja a másik emberről, a közösségről való gondoskodás kell legyen, az emberi élet sohasem lehet öncélú.
Délután 3 órától közösségi vetélkedőket tartottak a minorita templomnál. Az este 7 órai hálaadó szentmisét ft. Jakubinyi György érsek celebrálta. A négynapos ünnepséget agapé és baráti együttlét zárta az udvarban.
*
A Páduai Szent Antal tiszteletére 1760-1767 között épült eredeti templom, majd az 1903-ban kibővített épületegyüttes külső helyreállítása a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében kezdődött meg 2016-ban. A munkálatok a XVIII. századi kolostorszárny északi homlokzatának felújításával kezdődtek, ezt követően eltávolították a cementes kiegészítéseket és a feltáskásodott vakolat, majd újrafalazták a károsodott, kifagyott lábazati téglafalakat. A tavalyi felújítási szakasz az ablakok körüli XVIII. századi bekarcolt keretek megtartásával, a korabeli vakolat kiegészítésével, majd a homlokzat festésével zárult. A munkálatokat a magyar állam a Rómer Flóris Terv keretében 4 millió forinttal támogatta. Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely)
Megújult a 250 éves marosvásárhelyi minorita templom
Kétszázötven éves a marosvásárhelyi Szent Antal minorita templom, ezt ünnepelték a vásárhelyi jezsuiták, hálát adva az eltelt 250 évért és azért, hogy sikerült felújítani a templomot és a hozzá tartozó épületegyüttest.
A marosvásárhelyi Páduai Szent Antal jezsuita templom és rendház, a minoriták temploma a belvárosban, a Köteles Sámuel utca 4. szám alatt található. A minoriták a 18. század közepén építették a templomot és a rendházat, és 2000-ig használták; ekkor szerzeteshiány miatt átadták az épületegyüttest a főegyházmegyének. Jelenleg a közösség használja.
A nagypiac fölé emelkedő domboldalon épített egyhajós templom magasságával uralta a magaslatot. Külső kiképzése egyszerű, belső díszítésének vonalvezetése barokk jegyeket visel. Egyhajós templom; közvetlenül kapcsolódik hozzá a rendház, hangulatos celláival és boltozatos szobáival. A templom alatti kriptában jelentős, gazdagabb helyi római katolikus polgárok nyugszanak. (Wikipédia)
A négynapos ünnepség csütörtökön 15 órakor hálaadással kezdődött a templomban, amit szentmise követett, amelyet Bellovics Gábor SJ és Nagy Bálint SJ celebrált. Este 6 órától a Loyola kollégiumi kávézóban kerekasztal-beszélgetést tartottak a jezsuita hivatásról és küldetésről Növekedés a jezsuita lelkiségben címmel. Moderátor Kiss Ulrich SJ volt. Pénteken, a 15 órai kapunyitást követően a minorita épületegyüttest ismerhették meg az érdeklődők, majd Barabás Kisanna előadását hallgathatták meg a Loyola kávézóban. A Minorita domb a város szívében című előadáson egyebek mellett megtudhattuk, hogy a létező adatok alapján a templom 1726 és 1867 között épült, 1893 és 96 között javításokat végeztek rajta. 1934-ben a források és fényképek alapján három barokk oltár volt a templomban. Jelenleg egy van, a központi oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. A vetítéssel egybekötött előadás végén a jelenlevők kérdéseire válaszolt Barabás Kisanna.
Az előadást követően Jakabos Barnabás SJ celebrált szentmisét, amelyen Kiss Ulrich SJ mondott szentbeszédet, majd 18 órakor, ugyancsak a templomban, Lélekkel épült, épül a lelkünk címmel tartott előadást Márton Judit. Mivel közben besötétedett, a körséta elmaradt, az előadó fotókat mutatott be a felújításról.
A szombati program a Keresztelő Szent János „jezsuita templomban” zajlott, ahol délután fél ötkor Tamási Zsolt történész a jezsuiták és Marosvásárhely kapcsolatáról tartott előadást. Az esti szentmisét Vízi Elemér SJ provinciális celebrálta, majd 19 órától Barabás Kisanna Emlékek emléke élő emlék című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Vasárnap, Krisztus király ünnepén, 9 órakor az oltárkép megáldásával összekötött szentmisére került sor, amelyet Kalna Zsolt minorita provinciális celebrált. Prédikációját „az Isten szereti az embereket, és gondoskodik róluk” gondolat köré fonta. Mint mondta, az emberi élet célja a másik emberről, a közösségről való gondoskodás kell legyen, az emberi élet sohasem lehet öncélú.
Délután 3 órától közösségi vetélkedőket tartottak a minorita templomnál. Az este 7 órai hálaadó szentmisét ft. Jakubinyi György érsek celebrálta. A négynapos ünnepséget agapé és baráti együttlét zárta az udvarban.
*
A Páduai Szent Antal tiszteletére 1760-1767 között épült eredeti templom, majd az 1903-ban kibővített épületegyüttes külső helyreállítása a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében kezdődött meg 2016-ban. A munkálatok a XVIII. századi kolostorszárny északi homlokzatának felújításával kezdődtek, ezt követően eltávolították a cementes kiegészítéseket és a feltáskásodott vakolat, majd újrafalazták a károsodott, kifagyott lábazati téglafalakat. A tavalyi felújítási szakasz az ablakok körüli XVIII. századi bekarcolt keretek megtartásával, a korabeli vakolat kiegészítésével, majd a homlokzat festésével zárult. A munkálatokat a magyar állam a Rómer Flóris Terv keretében 4 millió forinttal támogatta. Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely)