A válaszúti és szamosújvári szórványkollégiumok felépítéséért táncoltak, énekeltek a néptáncegyüttesek december 18-án a Magyar Operában. Fellépett az összes kolozsvári és szamosújvári felnőtt néptánccsoport. Kallós Zoltán és Panek Kati énekelt szép számban összegyűlt közönségnek. – Már negyven gyermeket megmentettünk a magyar nemzet számára, akik taníttatás nélkül maradtak volna. – mondta el Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke a levetített filmben. A rövidfilm összefoglalta a Mezőség sajátos helyzetét: hiányzik az állami oktatás, ezért magániskolát és kollégiumot kell működtetni. Ezt a feladatot vállalta fel a Kallós és a Téka Alapítvány. Ma már negyven iskolás és húsz óvodás jár a válaszúti iskolába. A jegyekből és felajánlásokból 15–15 millió régi lej gyűlt össze mindkét alapítvány számára. /Stanik Bence: Jó volt jót tenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Közel három évvel ezelőtt jegyezték be hivatalosan az Eurékát, a Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesületét, melynek öttagú vezetősége van, és évente cserélődő elnöke. A jelenlegi soros elnök Vita László András okleveles elektromérnök, a Vitacom Electronics Kft. vezérigazgatója. Havonta egyszer találkoznak, és akkor döntik el, hogy a tagsági díjból összegyűlő alapot milyen támogatásra fordítsák. Legutóbb a válaszúti és a szamosújvári Téka szórványalapítványokat támogatták. /Ördög I. Béla: Közügyet közvetlenül szolgáló vagyonok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Február 17-én először rendezett farsangi bált az Euréka Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesülete. Vita László Euréka-elnök kifejtette, a szórakozás csak kísérője volt az összejövetel igazi céljának: adományokat gyűjteni a Kallós Zoltán Alapítvány működtette, kisiskolásokat felkaroló válaszúti szórványkollégiumnak, valamint a Téka Alapítvány gondozásában Szamosújváron működőnek. Az utóbbiak képviseletében Balázs-Bécsi Gyöngyvér, Balázs-Bécsi Attila és Kallós Zoltán ismertette a részben még épülő, részben már működő kollégiumokat. Az est fénypontját a Koós Ferenc vállalkozó kezdeményezésére képzőművészeti alkotásokból rendezett árverezés jelentette. Összesen 650 millió lej gyűlt be az est adományaiból. A magyar vállalkozók hasonló megmozdulásai várhatók a jövőben is. /Balló Áron: Az első magyar vállalkozói jótékonysági bál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány nemrég átadott pinceklubjában a 6-os számú óvoda magyar tagozatának kicsinyei gyűltek össze hagyományos farsangi mulatságra. Gyermekek és szülők egyaránt jól szórakoztak. A mesevilág hőseit felvonultató farsangi mulatságon a legjobbakat díjazták. /Erkedi Csaba: Farsangi mesevilág Szamosújváron.= Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Átnyújtották a kedvezményezetteknek a kolozsvári magyar üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület által február 17-én szervezett jótékonysági bálon összegyűlt adományokat. A rendezvényen képzőművészek, illetve művelődési egyesületek által felajánlott képzőművészeti alkotásokat árvereztek el. A befolyt összegen a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, illetve a szamosújvári Téka Alapítvány osztozik. /-f-: Euréka-támogatás a szórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Szamosújváron a Téka Házban tartotta az RMDSZ évi közgyűlését. Az elmúlt évben 250 új taggal bővült az RMDSZ, a Téka Művelődési Alapítvány révén külföldi kapcsolatokat is létesítettek, működik a szórványkollégium, ősztől még egy magyar nyelvű IX. osztályt szeretnének beindítani, humán szakon. Török Bálint, a város magyar alpolgármestere felszólalásában ismertetett néhány idei tervet: az ivóvíz- és gázhálózat felújítása, városszépítési beruházás. /Sikeres az RMDSZ helyi szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Szamosújváron megnyílt Gy. Szabó Béla ritkán bemutatott, különösen értékes pasztell- és olajfestmény-kiállítása. A napokban tizenegyedik alkalommal került sor a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Nemzetközi Néptáncfesztiválra. A csoportok felvonultak a város főterén, majd az Örmény Katolikus templom előtti téren ízelítőt mutattak be a járókelőknek. Ezt követően a szamosújvári Kultúrotthonban az együttesek sorra bemutatkoztak. A rendezvényen hazai és határon túli együttesek egyaránt vettek részt. Kolozsvárról a Szarkaláb, az Ördögtérgye, és a Báthory-líceum néptáncegyüttese vett részt. Désről az Aranyeső néptáncegyüttes érkezett, Székről, pedig a Szalmakalap együttes. Első alkalommal jelent meg a rendezvényen a tordai Doina román néptáncegyüttes. /Néptáncfesztivál hazai és magyarországi együttesekkel. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványnál 92 kisdiák lelt meleg, családias otthonra. Az idei nyáron a Tékában tovább folytatták a korszerűsítési, felújítási munkálatokat, és a szórványkollégium épületét is befejezték. Itt lelnek otthonra a Petru Maior Líceum keretében újonnan beindult humán tagozatú, kilencedik osztály vidéki diákjai is. /Szamosújvár. Szórványból érkeznek gyermekek a Tékába. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Évzáró közgyűlésre készülődik a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány. Összegezték az elmúlt év eredményeit: legnagyobb megvalósításuk a Téka Művelődési és Oktatási Központ megnyitása volt, miután befejezték az új szórványkollégium épületét, és teljesen felújították a Művelődési Központot és a régi bentlakást. Az intézményben 92 bentlakónak biztosítanak szállást, ellátást, oktatási és művelődési programokat, egészségügyi és szociális felügyeletet, szállítást. 85 kollégista van, első osztályostól 12-ig, különböző észak-mezőségi falvakból. A Téka Szórványkollégium teljesen civil jellegű erdélyi kezdeményezés. /Tevékenységében gazdag alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Szamosújváron a szórványkollégium szemet gyönyörködtető épület, ahol mindent megtesznek azért, hogy gyermeket megőrizzék a magyarságnak. Most azonban nagyon kevés támogatást kapnak. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly ősz óta Téka Művelődési és Oktatási Központként működnek a Téka Alapítvány keretén belül. A nyár folyamán sikerült felújítani az épületet: konferenciatermet és előadói termet rendeztek be, felújították a könyvtárt, berendezték az internet-termet. Állandó programjaik hetente mintegy 5–600 személyt mozgatnak meg. Egykor a néptánccal kezdték, ez meghatározó irányvonalunk maradt: hetente 300 gyerek jár ide táncolni, emellett most már közművelődési intézménnyé alakultak. Négy éve van felnőtt képzési programjuk, idén elérték, hogy az Európai Unióban is elismert oklevelet kapjanak a résztvevők. Az idei képzéseket nagyobbrészt az udvarhelyi Humán Reform Alapítvánnyal közösen szervezik. A szórványoktatást szolgálja a tavaly ősszel felavatott új kollégium, ahol összesen 92 helyet tudnak biztosítani. Most a legnagyobb gond a fenntartás. A kollégiumot valamikor a református egyház is támogatta, de 2004-ben, amikor a gyerekek száma ugrásszerűen megnövekedett, úgy döntöttek: kiszállnak a programból. Gyakran rendeznek gyűjtést a kollégium számára a falvakban, amelyek után tele autók érkeznek élelmiszerrel, ami nagy segítség, de az anyagi gondokat nem oldja meg. A gyerekek többsége szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik, anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy fizessenek. A román állam nem támogatja az intézményt, a helyi önkormányzatnak nincs pénze. A megyei tanács sem foglalkozik az üggyel. Hiányzik a normatív intézmény támogatás. Az lehetne a megoldás, ha a román vagy a magyar állam bizonyos normát biztosítana. Szamosújváron kell felépíteni a Mezőségi Magyar Iskolaközpontot. A tervek szerint ez a szórvány oktatási központ begyűjtené az adott régió gyermekeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Közel száz gyermeket tart el a szamosújvári szórványközpont. Több támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány keretében a 2007–2008-as tanévben négy képzési programot indítanak be: kulturális intézményvezető és menedzsment, pedagógus továbbképzés, kommunikáció, valamint keramikus szakképesítésekre lehet jelentkezni. Az új képzési programokat többek között az Apáczai Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. A Téka házban tánc-, illetve és számítógépkezelő tanfolyamokat is szerveznek. /Képzési programok a Tékában. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Immár kilencedik alkalommal zajlott le a hétvégén a Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Égtájak őszi néptánc fesztivál Szamosújváron. Érkeztek együttesek Kolozsvárról (Szarkaláb), Balánbányáról (Ördögborda és Elevenek), Szamosújvárról pedig közismert Kaláka néptánccsoport lépett fel. /E. CS. : Szamosújvár. Őszi néptánc fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Tánccal, muzsikával ünnepelték a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes fennállásának tizenötödik születésnapját az elmúlt hét végén. December 7-én táncházzal kezdődött az ünneplés a Téka Házban, amelyen a Sóvirág zenekar húzta a talpalávalót. Másnap Harangozó Imre néprajzkutató könyvbemutatója után gálaműsor következett a helyi Művelődési Házban. Kötő József az EMKE Országos Elnöksége nevében méltatta a Téka Alapítvány munkáját: „ha egyetlen mondatban kellene másfél évtizedes munkásságotok jelentőségét méltatni, azt mondhatnánk: tevékenységetek megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének. ” /Tizenötödik születésnapját ünnepelte a Kaláka. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Tisztújító RMDSZ-közgyűlést tartott január 30-án Szamosújváron a helyi szervezet. Kolcsár István, a szamosújvári szervezet elnöke ismertette az elmúlt évi tevékenységet, kitérve arra, hogy támogatták a helyi magyar szervezetek rendezvényeit (cserkészcsapat, Téka Alapítvány, rejtvényfejtő csapat, gimnázium magyar tagozata). A jelenlevők megszavazták, hogy a választmány továbbra is 15 tagú maradjon. A választmányi tagok maguk közül elnököt, alelnököt és titkárt választottak. Elnök továbbra is Kolcsár István maradt, alelnök Török Bálint és Márkosi Zsigmond, titkár pedig Fodor Zoltán lett. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Tisztújító RMDSZ-közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány és a Kaláka néptáncegyüttes már jelentős hírnévre tett szert, és a mezőségi szórványkollégium is kezd ismertté válni. Tavaly ősszel avatták fel a 90 férőhelyes kollégiumot, amely máris szűknek bizonyul. A Téka Szórványkollégium mögött nem áll fenntartó szervezet. Február elején a kollégium javára szervezett farsangi bált a Téka Alapítvány. A megjelenteket a Csigás-banda szórakoztatta. Az 1994-ben alakult zenekar főleg lakodalmakon zenél, ismert kedvelt muzsikusok a környéken. A 25 tagú Kaláka is fellépett moldvai és kalotaszegi táncokkal. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Farsang a szórványkollégiumért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége találkozott szamosújvári hallgatóival április 19-én. Szamosújváron a Téka Alapítvány nevében Balázs-Bécsi Attila elnök köszönte meg a látogatást. A szerkesztők, megnézték a szórványkollégium és a művelődési központ épületét. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Közönségtalálkozó a Kolozsvári Rádióval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárra látogatott, átadott Lakatos Andrásnak néhány, Erdélyben működő, nemzeti jelentőségű intézményekre kifüggesztendő táblácskát. Gémesi Ferenc elmondta, ősz elején az érintett Kárpát-medencei szórványintézmények képviselőinek részvételével szórványtanácsot létesítenek, amely szakmailag megalapozza elsősorban a szórványban folyó oktatási tevékenységet, áttekinti a létező intézményrendszert, valamint a forrásszerzési lehetőségeket. Kifejtette: a nemzetinek nyilvánított Kárpát-medencei intézményeknek nem kell majd pályázni, hanem kiszámítható módon meghatározott összeget kapnak. Az ősszel megalakítandó szórványtanács fogja eldönteni, hogy melyek azok a szórványintézmények, amelyek további támogatásban részesülhetnek. Gémesi Ferenc az Erdélyi-Múzeum-Egyesület (EME) vezetőivel tárgyalt a jövőre fennállásának 150. évfordulóját ünneplő EME támogatásáról. Az államtitkár meglátogatta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet, a szamosújvári Téka Alapítványt, majd megbeszélést folytatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel. /N. -H. D. : Jövőre kiemelt fontosságú lesz a szórványkérdés. Gémesi Ferenc Kolozsvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A hét végén zajlott Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány és a Romániai Magyar Néptáncegyesület által szervezett idei Nemzetközi Néptáncfesztivál és Erdélyi Néptáncantológia. A tizenharmadik alkalommal sorra kerülő néptáncfesztiválra és a második erdélyi néptáncantológiára tizenegy néptánccsoportot válogatott ki a Romániai Magyar Néptánc Egyesület. /D. I. : Szamosújvár. Nemzetközi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Idén negyedik alkalommal szervezett a Téka Alapítvány Szamosújváron honismereti nyári tábort mezőségi szórványból érkező gyermekek számára. A táborba 24 gyermek érkezett több mezőségi faluból. Idén először jöttek gyerekek Mezőkeszüből és Magyarpalatkáról. /Fodor Emőke: Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Közjogi méltóságok jelenlétében, ünnepélyes zászlófelvonásával megkezdődött Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a „Gyurcsány takarodj!”, a „Hazaáruló!” és a „Vesszen a kormány!” jelszavakat skandálták. Mind a fővárosban, mind vidéken különböző rendezvények keretében emlékeztek meg államalapító Szent István királyról. Az ünnep alkalmával a magyar kormány ezúttal is magas rangú állami kitüntetésekben részesített személyiségeket, köztük erdélyieket is. /Szent Istvánt ünnepelték a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Az ellenzéki politikusok nem vettek részt az eseményen. A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a kordonokkal elzárt területre. A Hősök terén tartott tisztavatáson idén először nem volt jelen a Szent Korona másolata. /Megidézett államalapító. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 20-a alkalmából a Népművészet mestere díjban részesült Antal Zoltán gyimesi prímás, hagyományőrző, Életfa-díjat kapott Máthé Ferenc erdélyi fafaragó, bútorfestő oktató, Népművészet Ifjú Mestere-díjat érdemelt idén Nyisztor Ilona csángómagyar népdalénekes és gyűjtő. A Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatának romániai kitüntetettjei: a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kántor Lajos, a Korunk és Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője. /Erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./

Tizedik alkalommal szerveztek Őszi Fesztivált Szamosújváron. A Téka ház és alapítvány köré csoportosuló kétnapos rendezvény minden korosztálynak tartogatott programot, kiállításoktól néptáncon és versen át bábelőadásokig és kézműves tevékenységekig. Október 11-én indult a rendezvény a legapróbbaknak szánt meglepetéssel. A kolozsvári Puck bábszínház Világszép nádszálkisasszony című bábelőadására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Délután az újraindult Prücskök játszóházban játszottak az óvodások. Este a felnőtteknek kínált irodalmi csemege következett, énekelt verseket adott elő a losonci Kelemen Trió, felvidéki költők megzenésített verseit. Barlóg Károly és Hajnal Anna zentai egyetemisták saját szerzeményeiket is előadták. A zentai diákszínjátszók Fababaálombál című produkciójukat mutatták be, melyet diákszínjátszó találkozón „legjobb előadás” díjjal jutalmaztak. A napot táncház zárta a Téka házban. Másnap zajlott a középiskolások számára meghirdetett Kodály-vetélkedő, majd fotó- és kerámiakiállítás nyílt, az alapítvány keretében folyó műhelymunka alkotásaiból. A néptáncosok gálájára este volt. Fellépett a Csillagocska (Nagyvárad), a Bogáncs, a Szarkaláb, az Ördögtérgye (Kolozsvár), az Ördögborda (Balánbánya), a Kaláka és a Kiskaláka (Szamosújvár), valamint a Fábiánházi Hagyományőrző Cigányegyüttes (Magyarország). /X. Őszi Fesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Idén a nagy rendezvények sorában a 8. Betlehemes Találkozó december 12-én az utolsó a szamosújvári Téka Alapítvány naptárában. Az egész napos rendezvényre a széki, buzai, feketelaki, válaszúti, melegföldvári gyerekcsoportok is eljöttek. Karácsonyi témájú vetélkedők voltak, majd a kézműves műhelyekben tevékenykedhettek a kis betlehemesek, az adventi vásáron a kisiskolások kézimunkáit lehetett megvenni, végül a csoportok hagyományos betlehemest adtak elő. /Fodor Emőke: Szamosújvár – Betlehemes találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1993-ban hozták létre Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványt, hogy korszerű értékközvetítést szervezzenek a város magyarsága számára. Az eltelt tizenöt év alatt az alapítvány megőrizte a kezdeti célkitűzéseket. Január 10-én a központ konferenciatermében ünnepi megemlékezést tartottak. Balázs-Bécsi Attila alapítványi elnök visszatekintett, sok munka volt az első táncház megszervezésétől 2008-ig, amikor munkájukat Kötő József, az EMKE tiszteletbeli elnöke úgy jellemezte, hogy tevékenységük megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének, a magyar élet végvárait építették fel. 1992-ben megalapították a Kaláka néptánc-együttest, 1995-ben már beköltözhettek a Téka Művelődési Központba, amelyet 1997-ben hivatalosan is felavattak; 2000-ben csatlakoztak a Mezőségi Szórványprogramhoz; 2002-ben létrejött a Téka Szórványkollégium; 2004 és 2006 között megépült az új kollégium; 2006-ban és 2008-ban Feketelakon házakat vásároltak tájház berendezése céljából. 2006–2008-ban beindult a Magyariskola Projekt. A Téka-alapítvány képviselettel rendelkezik a Kárpát-medencei Szórvány Tanácsban. Tavaly az alapítvány az anyaországban megkapta a nemzeti jelentőségű intézményi státust. Az ünnepi közgyűlésen tisztújítást is tartottak, Balázs-Bécsi Attila maradt az elnöki funkcióban, az elnökségi tagok pedig a következők: Póka Enikő, Kulcsár Ildikó, Fodor Zoltán és Marha Tibor. Külön szakosztályt alapítottak középiskolás diákok számára. /Tizenöt éves a Téka Művelődési és Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Kolozs Megyei Tanács döntött a civil szervezeteknek szánt 500 ezer lej kiosztásáról. Balázs Bécsi Attila megyei tanácsos szerint a tanácsi határozatban egyértelműen a politikai és nem a szakmai szempontok érvényesültek. A gyűlés előtt nem hívták össze az elbíráló bizottságokat, az összeg nagy részét pedig nem civil szervezeteknek, hanem román állami intézményeknek osztották ki. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnökének közbelépésére végül összesen 82 000 lej támogatást kapott a Kolozsvári Református Egyházközség, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület, a Téka Alapítvány, a Valkai Kulturális Egyesület, a Szentkirályi Polgármesteri Hivatal, a Pro Urbe Szék, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Tectum Egyesület, az Encyclopedia Egyesület, a KMDSZ, MIT, OMDSZ, ODFIE és a Tóvidék Egyesület. 2008-ban, amikor a PD-L rászorult az RMDSZ-es tanácsosok szavazataira, akkor majdnem 30% támogatást sikerült szerezni az összkeretből, szemben a mostani 16 százalékkal. /Kevesebb pénz a megyétől a magyar szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A kétnapos rendezvény keretében 17 tánccsoport mutatkozott be, köztük magyarországi csoportok is. Az 1993-ban alakult Téka Művelődési Alapítvány a szamosújvári és az észak-mezőségi közművelődés és oktatás szolgálatát, közösségfejlesztést tűzte ki célul. Több intézményt foglal magába, így a Téka Művelődési Központot, a Mezőségi Téka Szórványkollégiumot, a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, a feketelaki Mezőségi Táborközpontot, illetve a Feketelaki Tájházat is. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, a rendezvény lassan nőtt fesztivál jellegűvé. Nemzetközivé a 2000-es évek első felében vált, amikor többek között Litvániából, Szlovákiából és Horvátországból érkeztek tánccsoportok. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, a tavaszi fesztivált a néptáncnak, az őszit pedig a többi művészeti ágnak szentelik. A tavalyi fesztivállal egyidőben, a Romániai Magyar Néptáncszövetséggel közösen szervezték meg a II. Erdélyi Néptánc Antológiát. /Ferencz Zsolt: Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./