A megmAradás bástyája a mezőségi szórványban
Régiónk idei legnagyobb megvalósítása a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum, amely néhány nap múlva nyitja meg kapuit közel ötszáz, a szórványban élő magyar gyermek számára.
A kétmillió euróból megvalósult létesítményben tegnap délelőtt még az udvart rendezték, a tornaterem építkezési munkálatai is javában zajlanak még, a tantermek viszont már csillogva-villogva várták a diáksereget. Jókedvűen, tettre készen várja a hétfői tanévkezdést a tanári kar és a megbízott igazgató, Timsa Ildikó, továbbá természetesen Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke is: munkájuk nem volt hiábavaló, valóra vált a 10 éve megálmodott központ. A lehető legmodernebb épületben egyébként a tágas tantermek mellett jól felszerelt laborok várják a diáksereget, az intézmény egyik különlegessége pedig az alagsorban levő olvaSÓSZOBA, amelyet sótömbökkel „raktak ki”, így az olvasás nemcsak hasznos, hanem egészséges is lesz.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Átadták Szamosújváron a magyar tannyelvű iskola épületét
A mezőségi magyar szórvány újjászületésének nevezte a péntek délutáni ünnepségen a szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum épületének átadását Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az intézmény a mezőségi jövőépítés sarokköve.
Ünnepélyes keretek között átadták péntek délután a szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum épületét. Az iskola felépítését a magyar állam csaknem 730 millió forinttal támogatta.
Potápi Árpád: legyen nemzetmegtartó intézmény
A nemzetpolitikai államtitkár köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az oktatási intézmény hosszú távon biztosítja a térség magyar jövőjét. „Sok volt a buktató és kerülő, de most a mezőségi magyaroknak új időszámítás kezdődött” – jelentette kiPotápi Árpád. A magyar kormány képviselője méltatta az iskolaépítést kezdeményező szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységét.
„Az iskola megépítésében nagy szerepe van az egyházi, civil és politikai szervezetek összefogásának, mivel a végveszélyben levő közösségek szervezetei egymás segítő társai és nem ellenségei” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy más helyszínekkel ellentétben az újonnan indult magyar oktatási intézmény egyetlen magyar iskola működését sem veszélyezteti. Potápi Árpád kijelentette: míg van magyar oktatás és léteznek magyar oktatási, szociális és politikai intézmények, mindig van esély a megmAradásra.
Az államtitkár elmondta: a magyar kormány 2010 óta segíti a szórványoktatást megerősítését. Ennek érdekében támogatják a Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységét, hozzájárulva a szamosújvári, válaszúti és nagysármási szórványkollégiumok megerősítéséhez. Kijelentette: abban bízik, hogy az új iskola belép a nemzetmegtartó intézmények sorába, ahol a mezőségi magyar jövő egyik szellemi ereje épülhet.
Kelemen Hunor: a mezőségi jövőépítés sarokköve
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, ilyen alkalmakkor látszik, hogy van értelme a gyakran kilátástalannak tűnő küzdelemnek. Példaértékűnek nevezte a Téka Alapítvány munkáját, szerinte aki iskolát épít, a közösség megerősítésének vet melegágyat.
„Az erdélyi magyar közösség csak úgy erősödhet, ha tudja mire van szüksége, ugyanakkor akar és tud dolgozni. Ez a közösség is tudta mit akar és dolgozott rajta. Ennek köszönhető, hogy itt áll ma ez az építmény, a jövőépítés egyik sarokköve Mezőségen” – mondta Kelemen Hunor. Hangsúlyozta, hogy amagyar kormány támogatása nélkül nem épülhetett volna fel Mezőség legmodernebb oktatási intézménye, amely idővel a térség szellemi központjává fejlődhet.
A politikus elmondta: az RMDSZ és a magyar közösség közös eredménye a magyar nyelvű oktatási rendszer megteremtése a bölcsődétől az egyetemig. „Szórványvidéken mindig visszatérő kérdés: lesz-e magyar iskola? Nekünk kell megteremteni a feltételeket, hogy egyetlen szülő sem aggódjon, milyen iskolába küldheti gyerekét” – mondta Kelemen Hunor. A politikus szerint a munka itt nem állhat meg.
Emlékeztetett: sok diák nehezen közelít meg az iskolát, nekik biztosítani kell az eljutást a tanintézménybe és a jó kollégiumi körülményeket. Ugyanakkor Kelemen szerint hatékonyabb tantervet kell kidolgozni. Kiszámíthatóvá kell tenni a pályakezdő pedagógusok karrierjét, amit az államnak anyagilag is megfelelően kell fizetni. A szakoktatásra is hatalmas szükség van Erdély-szerte – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A mezőségi szórványoktatási programot a 90-es években indította a Kallós Zoltán néprajztudós által létrehozott Kallós Alapítvány. A Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott a programhoz. Az eltelt 15 év alatt több mint 400 gyermek tanulhatott és tanul magyarul. A szórványprogram alatt azonosítják azokat a mezőségi tanulókat, akik számára a lakhelyükön nem biztosítható az anyanyelvi oktatás. Távlati cél: a kollégiumi rendszerből kikerülő diákok minőségi humánerőforrást biztosítsanak a Mezőségen elinduló rehabilitációs, modernizációs kezdeményezések számára.
Szép Gyula, az oktatási intézmény megépítése finanszírozásában szerepet vállaló Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta: a helyi közösség építésében sok minden a kétkezi munkával kezdődött. Előbb alapítvány, majd kollégium jött létre, végül a nagy álom is megvalósult: az önálló magyar oktatási intézmény. Kiemelte: míg sok helyen a visszakapott ingatlanokban indultak iskolák, Szamosújváron az alapoktól kezdve építettek.
Egy iskolába gyűlnek a magyarul tanuló diákok
A szamosújvári magyar oktatási intézetbe a város vegyes tannyelvű iskoláiból költöznek át a magyar tannyelvű osztályok: a mezőségi szórványból származó diákok és helybéli magyar gyerekek.
A Téka Alapítvány 2009-ben látott hozzá az iskola építéséhez. A tanintézmény elindulásával befejezhetik a belső mezőségi szórványoktatás stratégiai fejlesztését. A projektet arra a konszenzusra építették, hogy a szórványoktatás egyik eredményes módja az önálló oktatási intézményből és kollégiumból álló iskolaközpontok kiépítése – magyarázta Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány vezetője. Az alapítvány szerint az asszimiláció megfékezésében úgy érhetőek el jelentős eredmények, ha magasabb színvonalú, jobban felszerelt és kedvezőbb háttérfeltételekkel rendelkező oktatást tudnak felmutatni, mint az átlagos többségi intézmények.
Mezőség egyik legmodernebb iskolai épületét a 17 éve elkezdett mezőségi szórványoktatási program kimagasló eredményeként adta át Szamosújváron. Erdély történelmi régiói között most már a Mezőségnek is egy olyan oktatási-nevelési központja van, amely a térség egyik szellemi központjává, katalizátorává fejlődhet – olvasható az alapítvány ismertetőjében.
A mezőségi szórványoktatási programot 2010-től a magyar kormány nemzeti jelentőségű intézményként kezelte, a mezőségi iskolaközpont felépítésére 629 millió forint támogatást biztosított. 2015-ben az RMDSZ javaslatára szintén a magyar kormány 100 millió forintot biztosított a beruházás folytatására: iskola befejezése, udvarrendezés, tornaterem. 2009 és 2010-ben az RMDSZ és a Communitas Alapítvány több mint 34 ezer lejjel támogatta a programot.
Lázár Lehel
maszol.ro

Új időszámítás kezdődhet a mezőségi magyaroknak
Ünnepélyes keretek között, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár (képünkön), Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint egyházi és világi méltóságok jelenlétében avatták fel péntek délben a szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumot, amelybe közel félszáz magyar gyermek jár. Potápi Árpád hangsúlyozta: az iskolaavatás napja a mezőségi magyar szórvány újjászületésének pillanata.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kifejtette: aki iskolát épít, a közösség megerősítését segíti elő. Balázs-Bécsi Attila szerint az eltelt tíz évben sokan voltak kishitűek, de szerencsére a Téka Alapítvány fiatal közössége erős mAradt. A zsúfolásig megtelt iskolaudvaron több köszöntő beszéd hangzott el, a gyermekek népdalt énekeltek és táncoltak, míg Laczkó Vass Róbert Kolozsvári színművész-konferanszié pedig verset mondott.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Támogatást kapott a Téka Alapítvány
A Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány több mint 11 millió forinttal támogatja az új mezőségi szórvány-iskolaközpont taneszközeinek fejlesztését.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a pályázó Téka Alapítvány és a PADOC Alapítvány közös célja, hogy a szórványmagyar-közösségekből származó diákok szülőföldjükön használható, versenyképes tudást szerezzenek. A Mezőségi Magyar Oktatási Központ 2016 őszén kezdte meg működését Szamosújváron. A Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány bruttó 11 355 739 forintnyi támogatása hozzájárul a magas színvonalú, jól felszerelt oktatás biztosításához – olvasható a közleményben.
A támogatásból megvásárolhatják a szükséges korszerű oktatástechnikai eszközöket, a magyar nyelvű oktatási segédanyagokat és a nyelvi fejlesztést elősegítő taneszközöket, továbbá a támogatás hozzájárul az intézmény oktatóinak képzéséhez is. A Mezőségi Szórványoktatási Program hosszú távon finanszírozza a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A programot a kilencvenes évek végén indította el a Kallós Zoltán Alapítvány, a Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott hozzá. Krónika (Kolozsvár)

Pörgettyű – kreatív anyanyelvi vetélkedő szórványban tanulóknak
A szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységének színfoltja az évente megszervezett Pörgettyű anyanyelvi vetélkedő, amely az évek során ugyan sokat változott, de célja ugyanaz maradt: a szórványban élő, tanuló diákok anyanyelvi képességeinek fejlesztése, különös tekintettel a román–magyar együttélésből fakadó nyelvhelyességi hibákra.
A környékbeli 5–8. osztályosokat hívtuk versenybe január 25-én. Pozitív választ kaptunk a széki, dési, váraljai és buzai iskola oktatóitól, illetve a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum is két csapattal képviseltette magát, lévén két párhuzamos osztálya évfolyamonként. A négytagú csapatokban minden évfolyam egy diákkal képviseltette magát.
Idei témánk, számukra is, akárcsak az elemisek számára, a játék volt. Hogy a diákok sokat társasjátékoznak, onnan gondoljuk, hogy a csapatnevek kiválasztásában négy csapat nevében is szerepelt a dobókocka. Hangulatkeltésnek és „jégtörésnek” az Ez nem egy… hanem egy… nevű, közkedvelt játékot használtuk. A bemutatott tárgyra asszociáló más tárgyat kellett találniuk a csapatoknak, a rugó helyett karkötő, de hajlított drót is felmerült.
A verseny nyelvpörgető feladattal kezdődött, ahol egy perc alatt ugyanazt a nyelvtörőt kellett minél többször hibátlanul elmondani. Nem egyszerű feladat, mégis akadt olyan, akinek ötször sikerült. A következőkben szófaj szerinti színezőt kaptak a csoportok, ebben mindegyik csoport maximális pontszámot ért el.
Kreatívabb feladat volt a Dobj és írj egy történetet!, ahol a hat szereplőt, helyszínt, cselekményt és időpontot, amelyekről mesélni kellett, dobókocka segítségével sorsolták ki. A megadott meseelemeket pedig táblázat tartalmazta.
Helyesírásunk nagy kihívása a j-ly helyesírása, amelyre majdnem minden évben feladatot tervezünk. Idén szófelhőből kerestek ki 10 j-s, 10 ly-s szót. S majdnem mind helyesen. A mai diákok oktatásában nem hagyhatjuk ki a „kütyük” használatát, ezért mobiltelefonon játszhatták le a szókereső játékot a résztvevők. Az újságban rejtőzőhöz a Szabadság nyomtatott példányait használtuk. A csapatok egy újságoldalt kaptak, amiben 10 szó bekarikázását követően nyolcsoros verseket alkottak.
Végül, televíziós vetélkedő következett kicsit átdolgozva. Minden csoport egy Toldi-versszakot és egy közismert dalcímet kapott. Feladata az volt, hogy a dallamra ráénekelje a Toldi szövegét, a csapatának pedig egy percen belül a dal címét kellett kitalálnia.
A zsűrinek (Balla Imola, a Téka Szórványkollégium igazgatója, Budai Annamária, Téka alelnök, ill. jómagam) nehéz dolga volt, kis pontkülönbség választotta el egymástól a csapatokat. Idei győztesünk a széki Rubik csapat, őket követte a szamosújvári Játékzsenik és a Sztár dobókockák csapata.
Debreczeni Orsolya, a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum magyartanára, ez alkalommal játékvezetői minőségben megköszönte a kísérő tanárok munkáját, illetve a Téka Alapítványnak az anyagi segítségét, hogy a részt vevő 24 diák újabb hasznos és jó hangulatú délutánon vehetett részt.
FODOR EMŐKE
Szabadság (Kolozsvár)

Erősödő szórványközösség
Rövid idő alatt lelkes közösség kovácsolódott össze a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban, amely közel ötszáz, szórványban élő magyar gyermek számára biztosítja az anyanyelvi oktatást. A tanárok szerint örvendetes, hogy egyre több gyerek szeretne átiratkozni az új magyar iskolába.
Néhány hónap alatt érezhetően lelkes közösség kovácsolódott össze a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban, amely tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit 460 szórványban élő magyar gyermek számára. Szintén örömteli hír, hogy a magyar állami támogatásból épült iskola vonzereje is fokozatosan növekszik – tájékoztatott a látogatásunkkor Timsa Ildikó, a tanintézet igazgatója.
Mint mondta, a diákokat egy modern, kétszintes, öt tantermes iskolaépület fogadja, a nagyobb osztályok pedig egy háromemeletes, 16 tantermes, modern épületben tanulhatnak. Az igazgatónő elmondta, a Téka Alapítvány által működtetett magyar tanintézetbe három vegyes tannyelvű iskolából gyűjtötték össze a magyar osztályokat. Az iskola a város magyar diákjain kívül 27 szórványtelepülésről gyűjti össze a magyar gyermekeket, akik számára a Téka Alapítvány biztosít kollégiumi elhelyezést és programokat. „Az iskolai év kezdete óta egyre több gyerek szeretne átiratkozni a mi iskolánkba, ezek a diákok désiek vagy helybéliek, és azért akarják nálunk folytatni a tanulmányaikat, mert közelebb van az iskola az otthonukhoz” – mondja Timsa Ildikó, utalva a tanintézet növekvő népszerűségére. Az igazgatónő azzal is elégedett, hogy pedagógus kollégái is feltalálták magukat az új helyzetben, és rövid idő alatt értékes, lelkes tanári közösséget hoztak létre. 
Kérdésünkre elmondta továbbá, a diákok rendkívül örülnek annak, hogy a szünetekben megkötések nélkül társaloghatnak, és a titkárságon is beszélhetnek magyarul, anyanyelvükön kérhetik ki a hivatalos iratokat. Igaz, az űrlapok román nyelvűek, de ha valamit nem értenek, a személyzettől azonnal segítséget kapnak. „Mivel nem tartozunk más tanintézet alárendeltségébe, a diáktanács kéréseire is jobban oda tudunk figyelni, s ha vannak olyan javaslataik, amelyek jónak tűnnek, jóváhagyjuk” – mondta az igazgató. Példaként említette, a diákok azt kérték, hogy a szünetekben szólhasson a sulirádió, mivel ilyesmire a többségi vezetésű iskolákban nem volt lehetőség. Az iskola vezetői teljesítették a gyerekek óhaját, azóta zene is szól a tanórák között.
Mindenki jól járt az iskolaalapítással
Timsa Ildikó szerint óriási előnyt jelent számukra az is, hogy a rendezvényeiket megtarthatják az iskolában. „Korábban valamennyi magyar nyelvű iskolai rendezvényünket vagy a Téka Alapítványnál, vagy az egyháznál, vagy más intézményben kellett megtartsuk, mert pont akkor vagy nem volt hely, vagy valami más gond volt. Most már nincs ilyen problémánk” – mutatott rá a saját intézmény előnyeire az iskola igazgatója. A tanárok is jól jártak, hiszen a katedrák kiegészültek, nem kell máshová is eljárjanak tanítani. „Volt olyan kolléga, akinek eddig három különböző intézményben volt órája, és szünetben szaladgált egyiktől a másikig. Nyilván nem mindig volt elég az a tíz perc, hogy eljusson az egyik iskolától a másikig. Akkor persze késett, amiből mindenféle problémák keletkeztek” – magyarázta.
Mióta megalakult az önálló magyar iskola, folyamatosan érkeznek szülői kérések, hogy szívesen átíratnák a gyereküket más iskolákból. Ez meglátszik egyébként a két kilencedik osztály létszámán is. Az egyikben 30, a másikban 29 diák tanul, miközben korábban – amikor a két magyar gimnáziumi osztály két különböző iskolában működött – az egyik osztályban ugyan összejött a 28-as létszám, de a másik rendszerint 15–18, illetve legfeljebb 20 gyerekkel működött. Elemi osztályokból évfolyamonként csak egy, de ötödiktől két párhuzamos osztály működik a szórványgimnáziumban. Ez meg azért van így, mert a környező falvakban az elemi osztályok még működnek, de ötödiktől többnyire már Szamosújvárra jönnek a gyerekek.
„Milyen jó, hogy lehet a szünetben magyarul beszélni…”
Természetesen az iskola diákjaival is szóba álltunk, ha már arra jártunk. A tizedik osztályos Fehér Adrienn úgy nyilatkozott: nagyon jó közösséget alkotnak, és rendkívül örül annak, hogy a magyar diákok önálló intézményben tanulhatnak. Hozzátette, a környező falvakból is érkeznek diákok, így a különböző foglalkozásokon jobban megismerhetik az ottani hagyományokat. De van más előnye is a magyar intézménynek. „Korábban kerültünk konfliktushelyzetbe román diákokkal, mert ránk szóltak, hogy miért beszélünk a szünetben magyarul, de most nem szól emiatt senki ránk, és ez nagyon jólesik” – mondta a szamosújvári Fehér Adrienn. Osztálytársnője, Ágoston Edina bentlakásban lakik, a Hargita megyei Csíkszenttamásról érkezett Szamosújvárra. Kérdésünkre elmondta: énekesnek készül, és az osztályfőnöke javaslatára döntött úgy, hogy a szórványkollégiumba iratkozik, mivel zenei képzést is nyújtanak.
„Modern iskolát építettünk”
A diákok mintegy negyede a bentlakásban él. A költségek oroszlánrészét a Téka Alapítvány átvállalja, hiszen nehéz anyagi körülmények közt élő gyerekekről van szó. A gyerekek mintegy tizede ingázik, bár az ő helyzetük sem rózsás: az utazási költségeiknek csupán egyharmadát téríti meg az állam. Az iskola és a kollégium háttérintézménye a Téka Alapítvány, így értelemszerűen a székházába is ellátogattunk. Ott működik egyébként a bentlakás is. Az intézmény igazgatójától, Balla Imolától megtudtuk, összesen 112 diáknak nyújtanak szállást – 68 lánynak és 44 fiúnak –, akik 27 településről érkeztek, legtöbben hátrányos helyzetű családokból származnak. „Azért gyűjtöttük ide őket össze, mert nincs magyar iskola a településen, ahol élnek. Egy részük Válaszútról érkezik, a Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett szórványkollégiumból, ők a 8. osztály végén eldönthetik, hogy maradnak Szamosújváron, vagy visszatérnek Válaszútra, a mezőgazdasági szakközépiskolába” – magyarázta.
Elmondta, a kollégiumnak tehetséggondozó műhelye is van, ahol a bentlakókkal külön foglalkoznak. Összesen 13 foglalkozás közül válogathatnak a kisdiákok. Többek közt kézművességet tanulhatnak, kórusra járhatnak, de bibliaóra, történelem- és filmklub is szerepel az intézmény kínálatában. Továbbá angolból vagy matematikából felzárkóztatóprogramot is tartanak. A szilenciumon képzett pedagógusok felügyelete mellett tanulnak. Fontos szabály, hogy telefont nem használhatnak, ezért telefonmegőrzőt alakítottak ki erre a célra. Kérdésünkre elmondta: a kollégium életét is megkönnyítette az önálló magyar iskola léte. A magyar iskolai rendezvények ugyanis korábban „120 százalékban igénybe vették a kollégium kapacitását”, most pedig másra is felhasználhatják a felszabadult tereket. Balla Imola elmondta még, tavaly két diákjuknak szereztek ösztöndíjat továbbtanulásra, egyet pedig ők maguk támogatnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke ugyanakkor elmondta: az iskolaközpont 2009-es alapkőletétele után több éven keresztül lassan léptek előre és építkeztek 2014-ig. Ekkor a csaknem 730 millió forintos magyar állami támogatásnak köszönhetően sikerült befejezni és elindítani az iskolát 2016 őszén. Magát a tanintézetet jogilag már 2015-ben létrehozták. A tanárok fizetése a román állam feladata, de a kisegítő személyzet bérezését a Téka Alapítványnak kellett átvállalnia. A mezőségi szórványoktatási programot szervező alapítványt egyébként 2010-től a magyar kormány a nemzeti jelentőségű intézmények közé sorolta. Balázs Bécsi Attila elmondta továbbá, különböző pályázati forrásokból eddig félmillió lej értékben szereztek be taneszközöket, digitális táblákat, kivetítőket az új iskola számára. „Úgy gondoljuk, hogy tényleg Erdély egyik legmodernebb iskoláját sikerült felépítenünk. A további tervekben szerepel, hogy a román állam minél többet átvallaljon a fenntartási költségekből, addig is azonban ezt a Téka Alapítvány biztosítja” – nyilatkozta lapunknak Balázs Bécsi Attila.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Kitart a tanfelügyelőség a Brassai szakosztálya mellett
Egyelőre nem hagyja jóvá a tanfelügyelőség, hogy a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban az elméleti helyett a szakosztályt szüntessék meg. Az RMDSZ eközben ötéves oktatási stratégia kidolgozásához lát hozzá.
Nem hagyja jóvá a Kolozs megyei tanfelügyelőség a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumba járó diákok szüleinek azon kérését, hogy az egyetlen, elméleti képzést nyújtó osztály helyett a kilencedikes szakosztályt szüntessék meg a következő tanévtől – a kedd esti döntésről szerdán számolt be a Krónikának Török Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a szülők fellebbezhetnek a döntés ellen, ebben az esetben a vezetőtanács ismét megtárgyalja az ügyet.
Török arról is beszámolt, hogy az oktatási minisztérium nem kíván foglalkozni a problémával: szerdán személyesen tárgyalt a Brassairól Bukarestben a szaktárca képviselőivel, akiktől azt a választ kapta, hogy a megyének kell megoldania az ügyet. „Elmondták, ha megyei szinten megoldást találunk, akkor a minisztérium támogatni fogja azt. Mondjuk, ha az érintett felek meg tudnak egyezni, nincs is szükség a szaktárca támogatására” – magyarázta Török.
Hozzátette: a szülők vagy a pedagógusok természetesen segítséget kérhetnek a minisztériumtól, de nem valószínű, hogy a szaktárca változtatni fog a tanfelügyelőség döntésén. Török azt is elmondta, hogy amint hazaér Bukarestből, tart még egy megbeszélést Valentin Cuibus főtanfelügyelővel, ezt követően hivatalosan is közlik a döntést a szülőkkel és a tanárokkal. „Ha véletlenül – hangsúlyozom: ha – a beszélgetést követően bármi változik, értesítem erről az érintetteket. Ha minden marad a régiben, szinte biztos, hogy a szülők fellebbeznek, valószínű a pedagógusok is így járnak el” – fejtette ki Török Zoltán. Hozzátette: volt már példa arra, hogy újratárgyalták a beiskolázási tervet, és módosították azt.
A főtanfelügyelő-helyettes korábban lapunknak úgy nyilatkozott: azért nehéz teljesíteni a szülők kérését, mert a 2017/2018-as tanév beiskolázási tervében megyeszerte tudatosan a szakoktatás fejlesztésére, bővítésére fektették a hangsúlyt, sehol nem szüntettek meg szakosztályt. Kolozs megyében, illetve a kincses városban a diáklétszám rohamos csökkenése miatt kénytelenek magyar tannyelvű kilencedikes osztályokat megszüntetni. A Brassai diákjainak szülei és a pedagógusok elsősorban azt kifogásolják, hogy következő tanévtől megszüntetnék az iskola egyetlen elméleti osztályát, miután 2010 óta már két osztályról voltak kénytelenek lemondani. A szülők és a tanárok inkább a turisztikai képzést nyújtó szakosztályról mondanának le.
Eközben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a csökkenő gyereklétszám okozta probléma közép távú megoldására készül: ennek érdekében pénteken zártkörű fórumot szerveznek, amelyen egy fenntartható stratégia kidolgozásáról tárgyalnak. A projekt a következő öt évre biztosítaná, hogy minden magyar gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhessen a megyében – közölte a szövetség közleményében.
Török Zoltán ezzel kapcsolatban a Krónikának elmondta: mindenkinek meg kell értenie, hogy ha 70-80 magyar gyerekkel kevesebb van, az oktatási törvény értelmében nem lehet megtartani a jelenlegi osztályszámot. Szerinte az ideális megoldás az lenne, ha a jogszabályt úgy módosítanák, hogy a kisebbségi oktatásban alacsonyabb létszámmal is működhessenek osztályok. Az RMDSZ tervei között szerepel is egy ilyen javaslat benyújtása. A hatályos törvény szerint viszont egyelőre minimálisan 28 tanuló kell egy osztály működtetéséhez, vannak ugyanakkor kivételek, például a zeneiskolában – amiből csak egy működik Kolozs megyében – 20 gyermek is elég.
A pénteki fórumon Török mellett Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a magyar iskolák igazgatói, aligazgatói, valamint az egyházak képviselői is részt vesznek. Jelen lesz Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Ömböli Irma tanfelügyelő, Török Ferenc, a tanfelügyelőség munkatársa, Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke, Balla Ferenc Kolozs megyei tanácsos, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Tárkányi Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei elnöke, Kiss Tamás és Toró Tibor szociológus, valamint Bethlendi András jogász.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Szamosújvári anyanyelvünnep könyvbemutatókkal, sószobával
A nyelvi sokszínűségre irányítja a figyelmet világszerte a február 21-én ünnepelt anyanyelv nemzetközi napja. A szamosújvári Téka Alapítvány három rendezvénnyel is népszerűsítette az olvasást a közelmúltban. 15-én Zsigmond Ilka ismertette az általa és csapata által kiadott műemlék-pedagógiai könyvsorozatot, a Kolozsváros. Milyen város? címűt, illetve a legújabb Örökségünk című tanári segédkönyvet.
A szerző szívesen emlékezett a kezdetekre, amikor a Téka Alapítvány székhelyén tartották, Donát alapítványos kollégáival közösen az első, szamosújvári középiskolásoknak szóló képzésük. Azok a diákok már felnőttek, amint az akkor körvonalazódó módszerből mára honismereti tanagyag lett. Interaktív, felfedezésre ösztönző módszerrel ismerik meg a gyerekek a kincses város történelmét. Bár szamosújvári diákok is tanulnak várostörténelmet választott tantárgyként, biztos színesíteni lehetne ezen gyakorlatok kipróbálásával. A Téka Alapítvány nyári honismereti táborában is hasznosítóak lesznek Zsigmond Ilka ötletei.
Történelmi kalandozás részesei voltunk, a múltba, jelenbe, és Erdély különböző részeibe kalauzolt Csinta Samu vetített képes könyvbemutatója. Kellemes élmény volt február 16-án, az Arisztokraták honfoglalása, Erdély újranemesítői című könyvsorozat bemutatója a szép számban összegyűlt érdeklődőknek. Erdélyi történelmi családok múltja, 1990 utáni „újjászületése”, olvasmányos formában. Nemcsak Erdély közelmúltjába tekintünk be általa, hanem emberségről és tartásról példát mutatnak az arisztokraták.
Idén a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceummal közösen szervezte a Téka Alapítvány a február 21-ei hagyományos olvasómaratont. Ez jó alkalomnak bizonyult az iskola sószobájának felavatására. Ezúttal Szabó Magda műveiből olvastak fel a diákok. A délelőtt folyamán a városban működő két óvoda nagyobbacskái is meglátogatták a sószobát, nekik az óvónénik a sóról meséltek, mesét mondtak. Az elemisek Bárány Boldizsárral, Tündér Lalával ismerkedtek, a nagyobbak a Sziget-kék illetve Abigél című művekből hallgattak részleteket az olvasószobának is nevezett alagsori teremben. A középiskolásokAz ajtó című regényből kaptak ízelítőt. Összesen 352-en olvastak a szamosújvári magyar iskola sószobájában, illetve a délután folyamán a Téka Szórványkollégium diákjai is csatlakoztak az eseményhez.
A felolvasómaraton a sószoba hivatalos megnyitójának is számított. A parajdi sótömböket és „sóhomokot” is tartalmazó szobát ezután az iskola minden tanulója bérmentesen használhatja, a tanórákon kívül pedig minden érdeklődő számára elérhető előzetes egyeztetés után, jegy vagy bérlet vásárlása szükséges ehhez. Egyeztetni a 0743-068236 telefonszámon lehet.
A csíkszeredai Kájoni János Könyvtár által szervezett olvasómaraton idei jelentkezőinek száma az előzetes összesítés alapján meghaladta a 31 ezret, 10 országból több mint 160 településről csatlakoztak e kezdeményezéshez. Idén Romániából közel 28 ezren olvastak fel, 16 megye 130 településéről közel 200 intézmény, szervezet vett részt a közös felolvasáson, Erdély és Székelyföld számos településén, a távoli szórványvidékig és Bukarestig. A külföldi felolvasók száma közel 3500 – olvasható a főszervező.
Szabadság (Kolozsvár)

Kossuth-nagydíjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató
MTI „Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam” – mondta az MTI-nek Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajztudós, népzenegyűjtő, aki Kossuth-nagydíjat vehetett át szerdán a Parlamentben a nemzeti ünnep alkalmából.
Kallós Zoltán példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült a Kossuth-nagydíjban. Mint felidézte, még gyerek volt, amikor a szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton a helyi népdalokat, a magyar, a román és a cigány népszokásokat gyűjteni kezdte. „A kolozsvári Református Kollégiumban, ahová jártam, nagy divatja volt a falujárásnak, kiváló felügyelőtanárom volt, aki ebbe ez irányba terelte az érdeklődésemet. Anyám feketelaki volt, apám válaszúti, kezdetben a rokonság körében gyűjtöttem Szék környéki falvakban, Észak-Mezőségben” – mondta a 90 éves Kallós Zoltán. Gyűjtőmunkáját előbb tanítói, majd zeneakadémiai végzettsége mellett végezte, és azután is kitartott, hogy az ötvenes években koholt vádak alapján börtönbe került. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót 1956-ban ismertem meg. Akkor Moldvában tanítottam, ő egy csoporttal egyetemi kiránduláson járt Romániában, és a tengerparti út helyett eljött hozzám. Később rajta keresztül ismertem meg Martin Györgyöt, Pesovár Ferencet, egy budapesti út során Kodály Zoltánnal is találkoztam. Kaptam tőle egy magnót ajándékba, és felhívta a figyelmemet arra, hogy táncfüzéreket vegyek fel és hangszeres zenét, amit addig felszerelés hiányában nem gyűjtöttem – emlékezett Kallós Zoltán.
Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése”. A néprajzkutató fő műve, a Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, a kötet újrakiadásai hoztak kedvező változást a finanszírozás, a megélhetés szempontjából. „Domokos János, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője nagyon támogatott. A Balladák könyve öt kiadást élt meg, 1989-ben Budapesten jelent meg a Tegnap a Gyimesben jártam népdalgyűjteményem is”. Kallós Zoltán egyszer azt mondta, addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelhetünk. Mint most kifejtette, bízik a romániai magyar kisebbség megmaradásában, és ebben nagyon fontos a zene és a tánc. A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. Több mint kétszáz diák került ki már a négyosztályos iskolánkból, innen a szamosújvári Téka Alapítványhoz mehetnek tovább a gyerekek, ahol beindítottuk a mezőgazdasági szakiskolát. Főleg vegyes nemzetiségű házasságokból származó gyerekekről van szó, sokan egyáltalán nem tudtak magyarul, amikor hozzánk kerültek, itt tanultak meg – mondta Kallós Zoltán az MTI-nek.
Székelyhon.ro

Mindig a magyarságért cselekedett (Kallós Zoltán néprajzkutató Kossuth Nagydíjas)
„Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam” – mondta az MTI-nek Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajztudós, népzenegyűjtő, aki Kossuth Nagydíjat vehetett át szerdán a Parlamentben a nemzeti ünnep alkalmából.
Kallós Zoltán példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült a Kossuth Nagydíjban.
Mint felidézte, még gyerek volt, amikor szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton a helyi népdalokat, a magyar, a román és a cigány népszokásokat gyűjteni kezdte. „A kolozsvári Református Kollégiumban, ahová jártam, nagy divatja volt a falujárásnak, kiváló felügyelőtanárom volt, aki ebbe ez irányba terelte az érdeklődésemet. Anyám feketelaki volt, apám válaszúti, kezdetben a rokonság körében gyűjtöttem Szék környéki falvakban, Észak-Mezőségben” – mondta a 90 éves Kallós Zoltán.
Gyűjtőmunkáját előbb tanítói, majd zeneakadémiai végzettsége mellett végezte, és azután is kitartott, hogy az ötvenes években koholt vádak alapján börtönbe került. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek. „Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót 1956-ban ismertem meg. Akkor Moldvában tanítottam, ő egy csoporttal egyetemi kiránduláson járt Romániában, és a tengerparti út helyett eljött hozzám. Később rajta keresztül ismertem meg Martin Györgyöt, Pesovár Ferencet, egy budapesti út során Kodály Zoltánnal is találkoztam. Kaptam tőle egy magnót ajándékba, és felhívta a figyelmemet arra, hogy táncfüzéreket vegyek fel és hangszeres zenét, amit addig felszerelés hiányában nem gyűjtöttem” – emlékezett Kallós Zoltán. Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése.”
A néprajzkutató fő műve, a Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, a kötet újrakiadásai hoztak kedvező változást a finanszírozás, a megélhetés szempontjából. „Domokos János, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője nagyon támogatott. A Balladák könyve öt kiadást élt meg, 1989-ben Budapesten jelent meg a Tegnap a Gyimesben jártam népdalgyűjteményem is.” Kallós Zoltán egyszer azt mondta, addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelhetünk. Mint most kifejtette, bízik a romániai magyar kisebbség megmaradásában, és ebben nagyon fontos a zene és a tánc.
A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. „Több mint kétszáz diák került ki már a négyosztályos iskolánkból, innen a szamosújvári Téka Alapítványhoz mehetnek tovább a gyerekek, ahol beindítottuk a mezőgazdasági szakiskolát. Főleg vegyes nemzetiségű házasságokból származó gyerekekről van szó, sokan egyáltalán nem tudtak magyarul, amikor hozzánk kerültek, itt tanultak meg” – mondta Kallós Zoltán.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Középiskolás Pörgettyűt szerveztek Szamosújváron
Utolsó fordulójához érkezett a szamosújvári Téka Alapítvány XI. Pörgettyű évadja. Március 23-án a szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum középiskolásain kívül, a dési Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatát illetve a válaszúti szakiskola diákjait is vendégül látták a szervezők.
Az idei verseny témája a játék volt. Míg a tematika az elemis és általános iskolások számára szervezett vetélkedőn könnyítette a szervezők dolgát, addig eléggé sok fejtörést okozott a középiskolások számára szervezett versenyen. Nem azért, mert ők nem szeretnének játszani… mert, hogy szeretnek, azt maximálisan bizonyították. A játékot Székely Melinda, helyi magyartanár vezette, a zsűri tagjai Balla Imola, Budai Annamária és Fodor Emőke voltak. Először ismert gyerekdalok szerint alkottak csoportokat a fiatalok, e dalt elénekelték és hozzá kapcsolódóan nevezték el négytagú csapataikat. Az ismerős vagy ismeretlen játékosokból álló csapatok Kosztolányi: Akarsz-e játszani című, Gryllus Dániel által megzenésített versét hallgathatták, illetve tekinthették meg. Következő feladatuk az volt, hogy felsoroljanak minél több, versben elhangzó játékot, majd ezek közül egyikhez játékszabályt kellett írniuk. A résztvevők megtudhatták, hogyan kell kígyót-madarat, vonatot illetve halált játszani. A verseny névadója, a pörgettyű az időmérő szerepét töltötte be. Míg a csapat egyik tagja megpörgette a kis játékszert, a másik a kihúzott nyelvtörőt mondta el minél többször. Akadt olyan, akinek négyszer is sikerült hibátlanul elmondani egy nyelvtörőt, míg a pörgettyű pörgött. Az újságban rejtőző verspróba során a Nők Lapja vezércikkeit használták. A csapatok tíz szót karikáztak be a lapban, amelyek kétsoros verset alkottak, majd játékhoz kapcsolódó szófelhőt rajzoltak. Legérdekesebbnek és legkönnyebben megoldhatónak a televíziós műsorban is látott versenyszám bizonyult, ami abból állt, hogy magyar költők ismert gyermekdal vagy könnyűzenei szám dallamára felénekelt verseit hallgatták, a feladat pedig a zeneszám felismerése volt.
Szinte észrevétlenül repült el a két óra, a zsűrinek eredményt kellett hirdetnie. A hét csapat közül legjobbnak a PéZsé Team bizonyult, őket követték a Diótörők, Táncos lábúak, Virágárusok. A Nyuszikákat, Kecskéket és Szárnyasokat idén nem díjazták, de jól szórakoztak és jövőre is visszatérnek anyanyelvüket kreatívan használni.
Fodor Emőke
Szabadság (Kolozsvár)

432 ezer lejjel támogatta a magyar kulturális, ifjúsági és sportrendezvényeket a Kolozs Megyei Tanács
Összesen 2,2 millió lejt osztottak szét a Kolozs Megyei Tanács ülésén a megyében tevékenykedő kulturális, ifjúsági és sportegyesületek programjaira. A hétfőn tartott rendkívüli tanácsülésen a pályázatokra elkülönített összegéből 432 ezer lejt a magyar kulturális, ifjúsági és sport rendezvényekre fordítanak.
„Az értékelésnél figyelembe vettük a rendezvények nagyságát, fontosságát a közösségek szempontjából, így kiemelve a Kolozsvári Magyar Napok részesült a legnagyobb támogatásban megyei önkormányzat részéről. A rendezvények, események és a különböző magyar vonatkozású projektek a Kolozs megyei magyarság erejét növelik. Összetartásuk fontos számunkra, hisz így tudunk még erősebb közösséget építeni” – nyilatkozat Balla Ferenc megyei tanácsos, a tanügyi, kulturális és egyházügyi bizottság elnöke a tanácsülést követően.
A kulturális rendezvényekre 500 ezer lejt osztottak le, ennek majdnem 40 százalékát magyar egyesületek kapták, azaz 198 ezer lejt. Összesen 49 magyar szervezet részesül támogatásban.
A Kolozsvári Magyar Napok 25 ezer lejes kiemelt támogatásban részesülhet idén. 9 ezer lejjel támogatják a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megrendezését, a Szent István-napi Néptánctalálkozó 8 ezer és a Kolozs megyei Szüretibál 6 ezer lej támogatásban részesül a megyei tanács jóvoltából. Támogatásban részesül a Kolozsi Amatőr Néptánccsoportok Találkozója esemény, a Téka Alalpítvány által szervezett Őszi Fesztivál, a Tordaszentlászlói Kórustalálkozó valamint XIX. Petőfi Sándor szavalóverseny, amelyet Désen szerveznek majd meg.
Az ifjúsági projektekre ugyancsak 500 ezer lejt osztottak szét. Ebben a kategóriában 31 magyar szervezet kapott támogatást, összesen 200 ezer lej értékben: Transilvania Trust Alapítvány 12 ezer lejt kap a Bonchidai Bánffy kastélyban szervezett Örökség Napokra; az Igen, tessék! Egyesület fiatal vállalkozókat bemutató riportsorozata 10 ezer lejben részesül; a KMDSZ Gólyabál és Gólya Nyáriegyetem, valamint Thinkonomy Nyári Tábor, egyenként 9 ezer lej támogatást kap; a Dési Civil Műhely, a Tóvidék Egyesület és a Tordai Hasadéki Unitárius Találkozó projektenként 8 ezer lejes támogatást nyert el a pályázati kiíráson. A Dribli Sportegyesület 6 ezer lejes támogatásban részesül a gyerekfoci programjaira.
A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 100 lejt osztottak le, ebből 246 ezret kap a református egyház, különböző egyházkerületei, 73 500 lejt a római-katolikus egyház, illetve 26 000 lej támogatásban részesül az unitárius egyház. A kolozsvári evangélikus egyházközség templomának felújítására 5 ezer lejes támogatást ítéltek meg, míg a zsidó hitközség temető-karbantartási munkálatokra szintén 5 ezer lejes támogatásban részesül. maszol.ro

Kinek csurran, kinek csöppen: pénzes segítség a civil szférának
Sok magyar szervezet kapott támogatást a megyei önkormányzattól
Sok kicsi sokra megy – így jellemezhető a Kolozs Megyei Tanács tegnap délutáni rendkívüli ülése magyar szempontból, hiszen több napirendi pontban kedvezően alakult a pénztámogatás a magyar kulturális, ifjúsági és sportszervezetek, egyesületek, alapítványok javára. Bár általában nem túl nagy összegekről van szó, pozitív eredmény, hogy egyes pályázati kategóriákban a magyar szervezetek mintegy 40 százalékos részesedésnek örülhetnek, összességében pedig a kiosztott 2,2 millió lejből 432 ezer lej jutott számukra rendezvények, szabadidős tevékenységek megvalósítására. Sőt, a kulturális rendezvényekre elkülönített pénzkeret majdnem 40%-át magyar egyesületek kapták, ami 198 ezer lejt jelent – ebben a kategóriában 49 magyar szervezet részesült támogatásban, ebből 25 ezer lej a Kolozsvári Magyar Napokra jut. A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 ezer lej jutott, másfelől a pályázatok jelentős hányada a fiatalsághoz kapcsolódik.
A plénumban a tanácsosok közül senki nem emelt kifogást a pályázatok elbírálásának módja ellen, és a magyar frakció tagjai azt nyilatkozták lapunknak, hogy előzőleg a szakbizottságokban nem akadt nézeteltérés a „pénzporciózás” alkalmával.
„Az értékelésnél figyelembe vettük a rendezvények nagyságát, fontosságát a közösségek szempontjából, így kiemelve a Kolozsvári Magyar Napok részesült a legnagyobb támogatásban megyei önkormányzat részéről. A rendezvények, események és a különböző magyar vonatkozású projektek a Kolozs megyei magyarság erejét növelik. Összetartásuk fontos számunkra, hisz így tudunk még erősebb közösséget építeni” – nyilatkozta Balla Ferenc megyei tanácsos, a tanügyi, kulturális és egyházügyi bizottság elnöke a tanácsülést követően.
Ifjúsági projektekre a megyei önkormányzat 500 ezer lejes támogatást szavazott meg, amelyből várakozáson felül részesültek magyar egyesületek, alapítványok, társaságok – szám szerint 31. Ezek a következők (zárójelben a kapott összeg és a támogatott rendezvény): Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (5 ezer lej a Középiskolások hosszú hétvégéje programra), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 ezer lej a Magyar Tudományosság Napja Erdélyben rendezvényre), Cserkészliliom Egyesület (2 ezer lej, Hagyományos kézművestábor cserkészeknek), KIFOR Egyesület (9 ezer lej, ifjúsági pavilon a Magyar Kultúra Napjára), Pro János Zsigmond Szövetség (4 ezer lej, expedíció a Duna-deltába), Kozmutza Flóra Egyesület (2 ezer lej, Gyereknap a Kozmutcza Iskolában), Magashegyi Menedékházak Egyesület (2 ezer lej, Hegyisportok gyerekeknek), Dési Civil Műhely (8 ezer lej, A fiatalok az interkulturális párbeszéd tartóoszlopai), szamosújvári Téka Alapítvány (12 ezer lej, Szociális program Kolozs megyei falvak gyermekeinek és fiataljainak), Erdélyi Kárpát-Egyesület – Torda (4500 lej, V. Székely Zsiga teljesítménytúra), Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület (4 ezer lej a bánffyhunyadi Vlegyásza Műszaki Líceum helyi, regionális és országos versenyeire), Kallós Zoltán Alapítvány (12 ezer lej, XI. Irodalmi és képzőművészeti alkotótábor falusi 1–4. osztályosoknak), Ördöngösfüzesi Tóvidéki Közösségi Egyesület (8 ezer lej, Kolozs megyei diákok népművészeti tábora), Magyargorbói Hangya Egyesület (4 ezer lej, Nemzetközi ökumenikus tábor falusi fiataloknak más vallások, hagyományok, kultúrák kölcsönös megismerésére és terjesztésére), Eden 75 Egyesület (8 ezer lej, Unitárius találkozó a Tordai-hasadékban), Tordatúri Gimnázium (3 ezer lej, Tiszteljük a természetet egy tisztább környezetért), Aranyosegerbegyi Gimnázium (3 ezer lej, Egy hét a természetben), Igen, tessék Egyesület (10 ezer lej, Mai fiatal vállalkozók sikertörténetei), KMDSZ (9 ezer lej a gólyabálra), KMDSZ (9 ezer lej nyári szabadegyetemre), Kolozsvári Montessori Nevelőegyesület (2 ezer lej, Alkalmazott Montessori- nevelés), Encyclopaedia Egyesület (2 ezer lej, az Apáczai kórusnak A dzsungel könyve című előadására), Apáthy István Egyesület (2 ezer lej, Kolozs megye gólyakaravánja), Erdély Ifjúsági és Sport Egyesület (8 ezer lej, III. Sportolimpia az erdélyi magyar líceumoknak), Fehér Holló Médiaklub Egyesület (3 ezer lej román–magyar portálkapcsolati konferenciára), Erdélyi Kárpát-Egyesület (7 ezer lej a Gyopárka gyermekfolyóirat kiadására), Kalotaszeg Egyesület (5 ezer lej, VI. Ifjúsági táncfesztivál), Tordaszentkirályi Silvanus Környezetvédő Egyesület (4500 lej, nyári ifjúsági tábor), Transilvania Trust Alapítvány (12 ezer lej, Örökség Napok), Dribli Sportegyesület (6 ezer lej, gyerekfoci program). A fentiek összege 200 ezer lej, ami a teljes támogatásnak 40%-át teszi ki.
A közművelődés témakörében a következők jutottak kisebb-nagyobb támogatáshoz: EMKE (5 ezer lej, Romániai magyarházak konferenciája), Korunk Baráti Egyesület (3 ezer lej, Korunk folyóirat megjelentetése), Kolozsvár Társaság (3 ezer lej, Közösség és kultúra 2017), Játéktér Egyesület (3 ezer lej, a Játéktér színházi folyóirat kiadása), Minerva Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári művészet a Minerva-házban), Falu Kútja Egyesület (4 ezer lej, VII. Györgyfalvi néptánc és muzsika tábor), Filmtett Egyesület (4 ezer lej, Magyar filmnapok a XVII. Filmtett feszten), Kincses Kolozsvár Egyesület (25 ezer lej, VIII. Kolozsvári Magyar Napok), Visszhang Egyesület (4 ezer lej, a Visszhang Diákkórus rendezvényei), Dinamika Egyesület (9 ezer lej, VII. Magyar Könyvnapok), EKE (3 ezer lej, EKE-bál), Szarkaláb Kulturális Egyesület (5 ezer lej, XII. Tavaszi Folklórfesztivál), Szent István Társaság (8 ezer lej, Szent István-napi néptánctalálkozó), Kerekkő Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári unitáriusok nyílt napja), EMIL Egyesület (2 ezer lej, Magyar írók találkozója), Helikon Kulturális Egyesület (2 ezer lej, Irodalom mindenkinek a Helikonnal), Ördögtérgye Egyesület (3 ezer lej, Hagyományok), KIFOR (6 ezer lej, Kolozsvári szüreti bál), Igen, tessék Egyesület (5 ezer lej, művészeti értékek terjesztése), RMKT (8 ezer lej, XXII. Közgazdász találkozó), Váróterem Egyesület (2 ezer lej, Tordai független színház miniévadja), EMKE (3 ezer lej, Fiatal Filmművészeti Napok), Pro Schola Montessori Egyesület (1 ezer lej, A vers ünnepe), Kádár József Kulturális Egyesület (3 ezer lej, XIX. Petőfi Sándor versmondó verseny), Budai Nagy Antal Egyesület (2 ezer lej, VII. BNA-Napok), Györgyfalvi Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Györgyfalvi Napok), Magyarlónai Művelődési Egyesület (3 ezer lej, A helyi hagyományok ápolása és feltámasztása), Hangya Egyesület (2 ezer lej, Falusi vándorszínház), Bánffy István Művelődési Egyesület (3 ezer lej, Kulturális tevékenység), Thamo Gyula Művelődési Egyesület (4 ezer lej, XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó), várfalvi Vár Egyesület (2 ezer lej, XV. Nemzetközi néptánctábor), Kalotaszentkirályi Faluturisztikai Egyesület (2 ezer lej, helyi hagyományápolás). Összesen 49 magyar szervezet részesült támogatásban.
A tegnapi tanácsülésen 1,2 millió lejt szavaztak meg a megyei sportélet ösztönzésére. Két sokatmondó adat: az U Sport klubnak 110 ezer, a CFR Sportklubnak 8 ezer lejt utalnak ki.
A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 100 lejt osztottak le, ebből 246 ezret kapnak a református egyház különböző egyházkerületei, 73 500 lejt a római katolikus egyház, illetve 26 ezer lej támogatásban részesül az unitárius egyház. A kolozsvári evangélikus egyházközség templomának felújítására 5 ezer lejes támogatást ítéltek meg, míg a zsidó hitközség temető-karbantartási munkálatokra szintén 5 ezer lejt kap.
A nyertes pályázatok teljes listáját a Kolozs Megyei Tanács weboldaláról lehet hamarosan letölteni.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

Interaktív-táblahasználatra oktatták a szamosújvári pedagógusokat
Napjaikban az oktatásszervezés is a foci meg a politika sorsára jutott, mindenki ért hozzá, de legalább hozzászól. A rosszul értelmezett szülő-pedagógus együttműködésről, a diákok motivációjáról vagy túlterheltségéről, a tanterv korszerűségéről, illetve elavultságáról mindenki véleményt alkot és hangot is ad neki, az utcán és konferenciákon egyaránt.
S mégis vannak olyan elkötelezett pedagógusok, akik hisznek a nevelésben, a nevelhetőségben. Akik új utakat keresnek, amelyeken meg tudják szólítani a diákokat, hogy azok saját útjukat megtalálják. Ilyen pedagóguscsapat, a szamosújvári Magyar Elméleti Líceum tanári kara is, amely az elmúlt hétvégén az interaktív tábla használatát sajátította el, hiszen a digitális bennszülötteknek is nevezett generációt a klasszikus táblavázlat már nem köti le.
A Téka Alapítvány szakmai és anyagi támogatásával a budapesti StiefelEurocart Kft. munkatársa, Merényi László, tartotta a képzést. Pénteken délután a diákoknak szólt előadása a jelenlegi korszerű piaci munkaerőigényekről, és drónbemutatót is tartott. Pénteken és szombaton a tanárok ültek iskolapadba, illetve interaktív tábla és laptop elé.
Az interaktív tábla, a Wikipédia szerint olyan információs és kommunikációs technológiai eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel (és kivetítővel) úgy, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, szoftverében objektumokat tudunk mozgatni, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Tehát megmarad a klasszikus tábla funkció is, magyarázat közben írni is lehet, de az otthoni felkészülésben mellékelhető ábra, film, hanganyag is, amely szükség szerint használható. Több apró „trükk” birtokába is jutottak a pedagógusok, az okostábla varázsdoboza vagy varázsnagyítója biztos lenyűgözi a diákokat. Minden új funkció kipróbálása után a pedagógusok a saját tantárgyukra szabhatták a táblahasználatot.
A Téka Alapítvány által, Magyarország kormányának támogatásával 2009 és 2016 között felépített, tavaly ősszel átadott Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum 17 interaktív táblával rendelkezik, egyéb laboratóriumi és oktatási eszköz mellett. A tanári kar már több csapatépítőn, képzésen vett részt, részben saját finanszírozásún, részben a Téka Alapítvány támogatásával.
Célunk folyamatosan fejlődni, nemcsak infrastruktúrában, hanem pedagógiai és szaktudásban is, hiszen az okos eszközöket a pedagógusok alkalmazzák, a munkájuk által lesz sikeres az óra, alapos a tudás.
FODOR EMŐKE / Szabadság (Kolozsvár)

Maroshévízi Magyar Művelődési Napok: a magyar oktatás a középpontban
Újra a magyar kultúráé lesz a főszerep Maroshévízen, ugyanis hatodszor szervezik meg a hétvégén a Maroshévízi Magyar Művelődési Napokat. Az eseménnyel alternatívát nyújtanak a román többségű Hargita megyei városban élő magyarságnak, ahol az év nagy részében román kulturális események zajlanak.
A hévízi magyar közösség kulturális igényeit a történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, az RMDSZ helyi szervezete, valamint az egyetlen magyar nyelvű oktatást biztosító Kemény János Gimnázium munkaközössége próbálja kielégíteni – tudtuk meg Barticel-Kiss Krisztián szervezőtől, a Maroshévízi Református Egyházközség lelkészétől.
Az idei rendezvény különlegessége, hogy a magyar diákok szemszögéből, az ő igényeiket figyelembe véve szervezik meg a művelődési napokat. Ebben jelent fontos mérföldkövet annak az együttműködésnek a kialakítása, amelyet a hévízi Kemény János Gimnázium a szamosújvári Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központtal, illetve az azt fenntartó Téka Alapítvánnyal alakított ki.
„Fontos számunkra az együttműködés, a két szórványközösség oktatási intézménye közötti kapcsolat révén tapasztalatcserén veszünk részt. Sokaknak furcsán hangzik, hogy Hargita megyében szórványközösségként nevezzük meg magunkat, pedig így van. Egyetlen magyar tannyelvű iskolánk van, de a hévízi magyar diákok egyharmada román iskolába jár, ugyanakkor a helyi tanácsban is csak három képviselőnk van. A szamosújváriak hasonló helyzetben vannak, de sok sikeres programot bonyolítottak le az oktatási központ révén, és látjuk a pozitív irányú fejlődésüket” – fejtette ki a Maszolnak a művelődési napok idei jelentőségét a református lelkész.
Az oktatás témájában kerekasztal-beszélgetést is tartanak péntek délután, amelyen a lelkész szerint, ha nem is találnak megoldást, de remélik, hogy fontos kérdéseket vetnek fel, amelyek lehetőséget adnak a továbbgondolkodásra.
A hetedik Maroshévízi Magyar Művelődési Napok hivatalos megnyitója csütörtök délután lesz, amelyet kabaréműsor követ. Pénteken Kemény János Iskolanapot tartanak, amelyen koszorúznak, megtartják a fent említett kerekasztal-beszélgetést, illetve a diákok saját műsort adnak elő.
Szombaton az Urmánczy Nándor Egyesület Napját tartják, amelynek részeként átadják az Urmánczy Nándor-díjat, kiállítást nyitnak meg, illetve koncertet és színházi előadást is tartanak. A vasárnap a hagyományokról szól majd, amelyen a meghívott néptánccsoportok lépnek fel, este pedig, a rendezvénysorozat zárásaként, Kilyén Ilka színművész lép színpadra és tart előadást. Az események a helyi művelődési házban, az iskolában, valamint a katolikus templomban zajlanak.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Elballagott a szamosújvári magyar líceum első végzős évfolyama
Negyvenhét maturandus búcsúzott el Erdély legfiatalabb iskolájától
Két osztálynyi, pontosabban 47 maturandus vett búcsút Erdély legfiatalabb Alma Materétől, a 2016 szeptemberében beindított Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumtól. Az ünnepi hangulatot fokozta a gyönyörű széki népviseletbe öltözött diákok látványa. A beszédekben többször elhangzott, a mostani végzősök az első ballagó nemzedékként maradnak majd meg a krónikákban, illetve Erdély egyik legkorszerűbb iskolája bocsátotta útra első maturandusait. Míg Timsa Ildikó igazgató azt hangsúlyozta, hogy a szamosújvári magyar iskola az összefogás jelképe, Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke, a tanintézmény megálmodója és létrehozója egyrészt megemlítette az elmúlt tíz év erőfeszítéseit, másrészt pedig céltudatosságra és munkára ösztönözte a fiatalokat. A 11-esek és a 12-esek műsora után köszöntő beszédek következtek, majd kulcsátadással, a tanulmányi és különdíjak kiosztásával zárult a ballagási ünnepély.
Elballagott szerda délelőtt a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum első végzős évfolyama. Egy-egy humán és reál osztály maturandusai, összesen 47 tanuló öltötte magára a közeli Szék népviseletét.
„Egy évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ilyen hamar elérkezik ez a pillanat. A közös emlékek azonban tovább élnek mindannyiunkban. Legyetek vidámak és derűlátók, éljetek meg minden pillanatot” – buzdította a maturandusokat Csatári Karolina 11. osztályos tanuló.
Kulcsár Melinda, a 11. osztályfőnöke arra biztatta a diákokat: ha emlékeiket szívükbe zárják, tíz év múlva elővehetik azokat, és akkor újra 18 éveseknek gondolhatják magukat.
„A ballagás az emlékezés, a számadás és az új iránti kíváncsiság ünnepe. Szülőként és pedagógusként mi is átéljük ezeket az érzéseket. Ne feledjétek, a sikerért mindig meg kell dolgozni. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy milyen életük lesz gyermekeinknek” – vélekedett Török Zoltán, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
„Szabadok vagytok, tanuljatok tovább, majd jöjjetek vissza ebbe a közösségbe. Legyetek büszkék arra, hogy Erdély egyik legmodernebb iskolájának első végzősei vagytok. A hidat, amelyen nemrég átmentetek az udvaron, azt is nektek építettük. Hidaljatok át ti is minden utatokba kerülő akadályt” – hangoztatta Pap Attila, a 12. A osztályfőnöke.
Székely Izabella végzős köszönetét fejezte ki a tanároknak és a szülőknek. Alig tudott meghatottságán úrrá lenni Bányai Beatrix, a 12. B osztályfőnöke. Diákjainak az iskola és a műveltség fontosságáról, a lehetőségek kiválasztásáról értekezett. Török Enikő 12. osztályos tanuló a végzősöket magával ragadó örömről és szomorúságról beszélt.
„Iskolánk küldetése a híd, ami összeköt és kapcsolatot teremt. Történelmi pillanatot élünk meg: Erdély egyik legkorszerűbb iskolájának első nemzedéke ballagott el. Remélem, nemcsak ismereteket, hanem emberi értékrendet is adtunk, és megismertettük veletek az együttműködés szabályait” – közölte Timsa Ildikó, az iskola igazgatója.
Szamosújvár polgármestere, Neselean Ioan arra figyelmeztetett: „az elkövetkező időszak tele lesz felelősségvállalással.”
„Feladatotok felvállalni az újat, személyiségetek által eredetiséget adni a világnak. Ne feledjétek el: korszerű intézményben, minőségi, anyanyelvű oktatásban részesültetek” – mondta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő.
Balázs-Bécsi Attila emlékeztett, hogy a diákok egy évig tanultak ebben az intézetben. „Ez kevés, de egy év után is büszkék lehettek, mert a krónikákban úgy maradtok meg, mind az első végzős generáció. Számunkra nagy elégtétel, hogy itt lehetünk az első ballagáson. Egy évvel ezelőtt kétségek között voltunk. Vajon sikerül befejezni az építkezést, létrejön ez az iskola? De sikerült. Tíz évvel ezelőtt sokan azt mondták: lehetetlen, hogy az iskola beinduljon. Ti láthatjátok: mindent lehet, csak akarni kell. Kívánom, hogy mérjétek fel jól céljaitokat, és dolgozzatok. Ne azt nézzétek, hogyan nem lehet, hanem keressétek az utakat a megvalósuláshoz, lelketek pedig maradjon fiatal” – buzdított a szamosújvári Téka Alapítvány igazgatója.
Igeolvasásakor Vajda Dániel református lelkipásztor arra figyelmeztette a fiatalokat: a segítség Istentől jön.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetközi Néptáncfesztivál zajlik Szamosújváron
A helyi Turisztikai Információs Központban kézművesek kiállításával rajtolt hétfőn délután Szamosújváron a XXII. Nemzetközi Néptáncfesztivál a Szamosújvári Kézművesek Egyesületének szervezésében. A frissen bejegyzett egyesület képviselőinek köszöntője után Egri Hajnal, okleveles fazekas illetve egyesületi tag mutatta be társai és saját munkáit. Egri Hajnal kerámiái, Molnár Annamária kerámiai és varrottasai, illetve Bartha Katalin kerámiái és ékszerei mellett Felszegi Melinda dekorációs tárgyai is helyet kaptak. Az egyesület másik tagja Filep Erzsébet, kétéves hímzőtanfolyamot is végzett Békéscsabán, illetve elnyerte a hímzők számára kiírt Malonyai Rezső pályázat legmagasabb fokozatát is. Több munkáját is díjazta a Hagyományok Háza.
Áprilisban a Téka Alapítvány székhelyén szervezte az egyesület, a középiskolás kollégisták számára szervezett, interaktív kiállítást. A konferenciateremben a helyi kézművesek varrottasai, kerámiái, gyöngyékszerei és díszei voltak láthatók. Az alkotók három műhelyt szerveztek a fiataloknak, akik lelkesen kapcsolódtak be a műhelymunkába. Filep Erzsébet mezőségi minta varrását tanította tojásszedő tarisznyára. A tarisznya lenvászon anyagára bordó, vékony gyapjúfonallal, láncöltéssel és Margit-öltéssel varrták rá a virágos mezőségi motívumot. Egri Hajnal és Felszegi Melinda hagyományos tojásírást, illetve gyönggyel való tojásdíszítést tanítottak. Molnár Anna és Bartha Katalin patchwork tojásdekorációt oktattak. Bár ez nem tartozik a hagyományos kismesterségek közé, az újrahasznosítás jegyében tartották fontosnak a diákoknak megtanítani. Az egyesület, amely a közelmúltban került bejegyzésre, azzal a céllal jött létre, hogy szervezett formában adja tovább a népi kismesterségeket. Az áprilisi tevékenységükkel a diákok igényeit is igyekeztek felmérni. Az akció sikerén felbuzdulva, újabb tevékenységeket terveznek. Főleg a hímzés iránt mutatott érdeklődés lepte meg őket, hiszen táborokban, foglalkozásokon elég távolságtartóak voltak a diákok ezzel a technikával szemben. A hétfőn megnyitott kiállítás egész héten látogatható. A Turisztikai Információs Iroda Szamosújvár Főterén található, nagyon közel van a szabadtéri színpadhoz, ahol a fesztivál több rendezvénye zajlik. A Téka Alapítvány pénteken 18, szombaton 16,30-tól várja az érdeklődőket a térre. Szombat délelőtt a kicsiké a színpad, a VI. Játék és Népi hagyomány projekt egyik tevékenységeként népi gyermekjáték találkozóra kerül sor. Lesz játszóház, kézműves foglalkozások, népművészeti vásár, népviseleti felvonulás, képkiállítás megnyitó, könyvbemutató, sok régi ismerős és hajnalig tartó táncház. Érdemes Szamosújvárra látogatni ezen hétvégén.
Szabadság (Kolozsvár)

Szamosújvári Téka: több mint oktatás és tánc
Szamosújváron kellemes meglepetés fogad: kis irodahelyiség helyett tágas épület bentlakással, protokollteremmel, kézműves-foglalkozásra felszerelt szobával. Balázs Bécsi Attila, a Téka elnöke mindent megmutat: mi mindent értek el és tettek hosszú évek kemény munkája árán a mezőségi magyarságért. 
Balázs Bécsi Attila nemcsak felismerte, de tett is a mezőségi szórványmagyarságra leselkedő asszimilációs veszélyek ellen. Székelyföldről, tömbmagyar környezetből érkezett Szamosújvárra. Gyergyóremetén nevelkedett, csíkszeredai érettségije után 1982-ben felvételizett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakára, majd a Ceauşescu-rendszer célzott kihelyezései miatt Moldvába került tanárként két és fél évre. Közben megismerkedett szamosújvári feleségével, így már nem volt kérdés: a rendszerváltozás után hazatér Erdélybe. Huszonhét évvel ezelőtt a helyiek kérésére Szamosújváron elvállalta a társadalomtudományok oktatását. A későbbi Téka-elnök érkezésével a magyarságtörténelem-oktatás is elindult. Az új tanár azonban nem elégedett meg a pedagógia nemes feladatával. Bevallása szerint szülei, tanárai, a gyergyóremetei közösség abban a hitben nevelte, hogy egy ember élete – főként értelmiségiként – csak úgy lehet teljes, ha saját nemzeti közösségéért is cselekszik. Amikor tanítani kezdett, nemcsak a leckét adta le, hanem igyekezett nevelni is.
A nyolcvanas évek elején bekerültem a kolozsvári táncház-mozgalomba, amelyet a kommunizmus földalattivá kényszerített egy időre. Akkor jöttem rá, hatalmas közösségformáló ereje van a néptáncnak, így Szamosújvárra kerülve táncházat szerveztem a helyi és a környékbeli fiataloknak. Szerencsére nyitott fülekre találtam” – meséli az alapítvány kezdeti időszakáról a szervezet elnöke. Az indulás nem volt zökkenőmentes: egy idő után a szülők türelmetlenül érdeklődtek, hogy gyermekeik hétvégenként hová tűnnek el órákra, így elsősorban az ők megnyugtatására hozták létre a Kenderkóc Néptáncegyüttest, amelyből később kialakult a ma is aktív Kaláka Néptáncegyüttes. Táncegyüttesből több funkcionális szervezet „Bűn lett volna nem kihasználni a tánc eredményétől felpezsdült fiatalok tenni akarását, így 1993-ban létrehoztuk a Téka Alapítványt. Egyrészt, hogy igényes kulturális keretet adjunk a munkánknak, másrészt, hogy civil szervezetként anyagi támogatásért pályázhassunk. Miután a Kaláka az országot képviselve kijutott egy franciaországi nemzetközi táncfesztiválra, a román városvezetőség felháborodva kitessékelt mindenhonnan, így próbahely is kellett” – tette hozzá Balázs Bécsi Attila. A tanári mesterség mellé ekkor új csapódott: ki kellett ismerni a pályázatírás csínját-bínját. Úgy tűnik, a szervezet elnökének ez nem okozott különösebb fejtörést: hamar megvásárolták a Téka mostani székhelyéül szolgáló épületet, amelyet Magyar Művelődési Központként újítottak fel és fejlesztettek az évek során.
A helyi magyar közösség fiataljainak már nem volt elég a táncház megszervezése. A Művelődési Központ keretében ma már állandó, szeptembertől júniusig évadszerűen működő programokat szerveznek: néptáncoktatást, kézműves-foglalkozásokat, kórust, színjátszókört, az alapítvány saját keramikus műhelyében rendszeres, szakmailag akkreditált képzéseket felnőtteknek is. Hetente több mint 600 érdeklődő látogat el az állandó tevékenységekre, és más alkalmi programok is születnek: nemzetközi néptánc-fesztivál, amelyre egyfajta helyi magyar napokként tekintenek, de az idősödő helyi néptáncosok, népdalénekesek Mezőségi Fesztiválját is 21 éve megrendezik. A környező falvak népi hagyományaira és annak őrzőire kíváncsi látogatók rendszerint év elején lefoglalják a szálláshelyeket a Téka bentlakásában és a helyi panziókban. A további kínálatban Betlehemes találkozók, nyaranta hét – kézművességgel, honismerettel, művészettel-irodalommal, zenével, néptánccal, keramikus-tűzzománccal foglalkozó – tábor, valamint évadnyitó és -záró fesztiválok is szerepelnek. „Gyönyörű és felemelő érzés kórusunkban negyven éneklő kisdiákot látni. Az újabb generációk folyamatosan váltogatják egymást. Nincs elveszett vagy közügyek iránt érdektelen nemzedék. Csak nem figyelünk eléggé rájuk, így kicsúszhatnak kezeink közül. A Téka célja ennek megakadályozása” – vallja az alapítvány elnöke. Hozzáfűzi: sokszor már ő maga sem tudja követni a tempót, de elmondása szerint dinamikus, jól összerázódott csapat áll a háta mögött, akiknek szinte már rutin a programözön megszervezése. A Téka elnökeként az ő szerepe ma a szervezet tevékenységének áttekintése és a működéshez szükséges anyagi alapok előteremtése.
A szervezetben jelenleg több intézmény is működik: a kulturális programokat biztosító Művelődési Központ, a mezőségi diákokat összegyűjtő szórványkollégium és a Tóvidéki Térségfejlesztési Program, amely a turisztikai célra kialakított feketelaki tájházat és táborközpontot, valamint a szépkenyerűszentmártoni közösségi házat működteti. A Tóvidéki programmal igyekeznek a környező vidék lehetőségeit is kihasználni, felvirágoztatni, megmutatni a nagyvilágnak az ottani magyar közösségeket is. Egyik legnagyobb projektjüket idén fejezték be: átadták ugyanis a szórványiskolát a helyi önkormányzatnak, a sportcsarnokkal és bentlakással kiegészített épület mellé azonban játszóparkot is terveznek. A Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum a tervek szerint jövőre felvenné Kemény Zsigmond erdélyi magyar romantikus író, publicista, politikus nevét, aki a Fehér megyei Alvinc faluban született és a Kolozs megyei Pusztakamaráson halt meg. A Téka 2000-ben csatlakozott a Válaszúton elindított szórványoktatási programhoz, amelynek keretében a gyerekeket olyan településekről gyűjtötték össze, ahol nincs oktatás vagy a magyar nyelvű tanítás hiányzik. E program korábban Szamosújváron is elindult, de a bentlakásos helyek hamar beteltek.
Hosszú küzdelem, példátlan színvonalú épület
„Előbb a Művelődési Központunk tetőtéri részét építettük ki, ahova akkor még nagyjából 20 gyereket tudtunk befogadni. Miután a helyi református egyházközség kilépett a programból, nyilvánvalóvá vált, hogy étkezdével is ellátott multifunkcionális, korszerű épületre lesz szükség, így konyhával, tanulóhelyekkel, bentlakási résszel ellátott szárnnyal toldottuk meg a Tékát, amelyben már 110 tanulót is el tudunk szállásolni” – fejtette ki Balázs Bécsi Attila. Az iskolai tanítás után sem maradnak magukra a gyerekek: délutánonként pedagógusok foglalkoznak mindenkire figyelve, hogy szükség esetén segítsenek és pótolják a hiányosságokat – ez pedig komoly vonzóerőt jelent, egyre több szülő íratja be a Tékához a legkisebb családtagot. Az igényesebb, gazdagabb tudású gyermekeket látva az alapítvány működtetői eldöntötték, mindezt iskolai szinten is biztosítani fogják. A szervezet elnöke elmondta, a szórványiskola felépítése előtt négy, román–magyar vegyes intézmény öt épületében tanultak a gyerekek, a románokhoz képest másodrangúként számon tartva, hiszen a magyar kultúra semmilyen formában nem jelenhetett meg az iskolák programjaiban. Az iskolák vezetői nem tagadták, hogy púp a hátukon a magyar osztály, így még örültek is a külön magyar tanintézmény tervének. Négy évbe telt, amíg végiglobbiztuk Erdélyt és Magyarországot támogatásokért. 2008-ban az elinduláshoz szükséges anyagiakat a magyar állami Szórvány Tanácstól kaptuk, két évre rá az új kormány pedig teljes mellszélességgel felvállalta a projekt megvalósítását. Miután pedig felmutattuk az addig elért eredményeket Orbán Viktor miniszterelnöknek válaszúti látogatásakor, megkaptuk a gyors befejezéshez szükséges támogatást is” – foglalta össze a szervezeti vezető az iskola születésének hátterét. Az RMDSZ időközben román állami támogatást igyekezett szerezni, sikertelenül: a támogatásra vonatkozó kormányhatározat megszületése előtt vagy leváltották a végrehajtói hatalom képviselőit, vagy eszükbe jutott, hogy egy civilszervezet csak közhasznú intézményként kaphat állami támogatást, mire pedig ezt bebizonyítva összeállt a határozat, újabb kormányváltás következett, és a téma lekerült a napirendről. Mindezt a helyi tanács és a tanfelügyelőség bürokratikus huzavonája sem könnyítette meg: végül sikerült a román iskolákból az újba átemelni a magyar osztályokat. Az iskola, bár államilag akkreditált tanintézmény, azóta is a Téka Alapítvány és a magyar állam támogatásával működik. A tornatermet is magyar állami pénzből és az RMDSZ támogatásával építették fel.
Okostáblák, tanító lépcsők
Balázs Bécsi Attila körbevezet az épületegyüttesben: a kisebb sportcsarnoknak is megfelelő tornateremben a hideg eső elől menekülve éppen a nyolcadikos diákok ballagnak élő gitárszóval, hangulatos szerepléssel. Hála Istennek sokan vannak. Az udvaron az iskola jelképe, a nagybetűs életbe átvezető híd és kapu, modern, műfüves focipálya, kinti előadásokért felépített színpad, odabent pedig ragyogóan tiszta, otthonos, meleg hangulatú, okostáblákkal, személyes könyvszekrényekkel felszerelt osztálytermek várják a jól döntő szülők gyermekeit. A lépcsőkön haladva a legkisebbek észrevétlenül sajátíthatják el a fokokra kiírt hét napjait, az évszakokat, az ábécét. Szabadidejükben a diákok sószobában olvashatnak, az iskola saját rádióműsorát szerkeszthetik, válogathatnak a gazdag könyvtár kínálatából, és márkás laptopokon tehetik le a számítógépes képességvizsgát. A szamosújvári szórványiskolában, a Mezőség egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézményében jelenleg a környező vidék 26 településéről – Válaszúttól Ördöngösfüzesen át a Tóvidékig – több mint 470 magyar diák tanul. Az elnök szerint azonban az oktatás minősége hagy még némi kívánnivalót maga után.
„Sok mai fiatal pedagógusból hiányzik az elhivatottsági érzés, az önképzés, de ez az egész romániai közoktatásra jellemző. Az iskolánkban azonban egyre ambíciósabb tanári kar kezd kialakulni, de gyenge fizetéssel nehéz őket motiválni” – magyarázza az egykori oktató, majd hozzáteszi, évente 40 tanárnak kiosztott ösztöndíjjal egészítik ki a havi bért. Ugyanakkor kiderült, az egyetemre felvételiző diákokat is tudják ösztöndíjjal támogatni az Ignitas Egyesülettel való kapcsolatuk révén. A tanulmányok után hazaérkező vállalkozó szellemű fiataloknak pedig segítenek pályázatokat is írni.
„Húsz évnyi szórványbeli munka után úgy látom, a legfontosabb nem a sikeresen érettségizők számának növelése, hanem azoké, akik a tanulás után visszajönnek szüleik településére, hogy itt alapítsanak családot” – mondja Balázs Bécsi Attila hozzáfűzve, hogy magyarországi szervezetekkel együttműködve a Téka igyekszik gazdaságilag a Mezőséget vonzóvá tenni a fiatalok számára. Az alapítvány munkájának sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az összes mezőségi település közül egyedül Szamosújváron nem csökkent a magyar lakosság aránya az utóbbi néhány évben.  
Kádár Hanga Erdélyi Napló (Kolozsvár)

XVII. Honismereti Tábor a Tékában
A szamosújvári Téka Alapítvány egyik fő célkitűzése a helyi értékek népszerűsítése illetve a mezőségi gyerekek oktatása, iskolán kívüli tevékenységek szervezése által is. Ezen két cél megvalósítására született meg 17 éve az első honismereti tábor, amelynek egyik azóta is aktuális alapötlete, hogy az 5. osztályt a Téka Szórványkollégiumban kezdők e tábor alatt ismerkedjenek meg a bentlakási élettel, illetve a – válaszúti szórványkollégiumból érkezők – a tékás rendszabályokkal, épülettel, pedagógusokkal.
Ugyancsak ebbe a táborba vártuk a Téka Alapítvány által szervezett Pörgettyű kreatív anyanyelvi vetélkedő elemi osztályos győzteseit is. Színes csapat került össze ily módon: Válaszútról, Bonchidáról, Szépkenyerűszentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Vajdakamarásról, Palatkáról, Székről és Szamosújvárról érkezett az 50 résztvevő, akiknek az itt táborozó veszprémi Bárczi Iskola speciális nevelésű diákjaival is voltak közös programjai.
Június 25-én, vasárnap érkeztek a kis táborlakók. Vacsora után ismerkedős játékokkal oldottuk a hangulatot, majd a gyermekek leírták önmagukkal, társaikkal és a pedagógusokkal szembeni elvárásaikat. Vidám kuncogásokkal zárult a nap, jóval villanyoltás után.
Hétfőn néprajzi napot tartottunk, ismerkedtünk a népviseletekkel memóriajáték formájában, a zenével pedig szaladgálós játék során. A drót nélküli telefonon tájszavakat adtunk tovább, majd csoportonként alkottunk egy–egy falurész makettet. Délután Széket látogattuk meg, ahol a templomban hosszabb ideig elidőztünk a nyári zápor miatt, majd a tájházat és a széki nádast is megtekintettük – ezúton is köszönjük a széki házigazdáknak a kedves vendéglátást. Az estet széki táncház és népdaltanulás zárta.
Kedden és szerdán délelőtt Szamosújvár történelmével ismerkedtek a gyerekek, illetve anyanyelvi és csapatépítő játékokat játszottak. Délután kézműveskedtek, agyagoztak, körmöcskén szőttek, tojást írtak és gyöngy nyakéket készítettek. Délután városséta, majd sportjátékok következtek a Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum udvarán.
Csütörtökön Kolozsvárral ismerkedtünk: idegenvezető irányításával jártuk be a belvárost, az Óvárt, majd jóízűen elfogyasztottuk az ebédet a Heltai vendéglőben. A délutáni játszóterezést illetve a válaszúti Kallós Múzeum meglátogatását a vihar meghiúsította, ennek ellenére az estet hangulatos pizsamabuli zárta.
Pénteken délelőtt csoportos sportvetélkedőket szerveztünk a táborozók számára a magyar iskola tornatermében. Ebéd után tábori kiértékelő és búcsúzás következett, illetve egy mély lélegzetvétel a pedagógusok számára a következő tábor, a 9. Kézműves tábor előtt, amely 108 gyerek részvételével nyitotta meg kapuit e hét elején…
FODOR EMŐKE / Szabadság (Kolozsvár)

Páva-válogató Mikházán
Mikházán rendezték meg pénteken délután az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza által 2012-ben indított népzenei és néptánc tehetségkutató televíziós verseny, a Fölszállott a páva idei erdélyi területi válogatóját.
Habár a vártnál kevesebben méretkeztek meg, Erdélyhez méltó volt a színvonal – emelte ki a zsűri. A megyénket képviselő Szöllősi Kata és a Gyöngyszemek jól teljesítettek, reménykedhetnek az őszi fellépésben.
A válogatóra vitt tizenhat produkció szakmaiságát nem mindennapi szakemberek bírálták el: dr. Diószegi László történész, a Martin György Néptáncszövetség elnöke, Györffi Erzsébet pedagógus, a Barozda együttes énekese, Furik Rita rendező, koreográfus, jelmeztervező, dr. Balogh Júlia televíziós vezető szerkesztő (az ő nevéhez fűződik a Fölszállott a páva ötlete), Bárdosi Ildikó népdalénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népiének-oktatója, Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója, dr. Szalai Zoltán népzenekutató, zeneszerző, egyetemi tanár.
Érthető volt tehát a fellépők izgalma, de a néha megremegő vagy elcsukló hangokon túl értékes előadásokat láthatottt a Csűrszínházat zsúfolásig megtöltő közönség. Visszatérőként (2014-ben táncosként láthattuk) itt volt Eötvös Remus őrkői cigány énekekkel, a kolozsvári Gorzó Boglárka (aki már televíziós középdöntőig is jutott éneklésben), a fiatalokból álló Kalotaszeg legénytársulat, a nyárádremetei Gyöngyszemek vagy Marosán Csaba énekei is elnyerték a közönség tetszését, sőt Marosán még Tamási Áron Márai Sándorhoz intézett szavait is idézte, hogy ennek a népnek „álmai vannak, amelyek nem a zsiványoké, hanem a jövőé”. Egy százhalombattai pár is érkezett 700 kilométerről mezőföldi táncokkal, ők macskájuk miatt (!) lemaradtak a magyarországi válogatóról. Szépen húzta a szamosújvári Téka Alapítvány legújabb generációja, az Ördöngös zenekar, míg a marosvásárhelyi Szöllősi Kata egy nagy taps után azt is megígérte, hogy ha a döntőbe jut, hegedűn kíséri a maga énekét is. A sort nem kevesebb sikerrel az egytemista csángókból álló gyimesközéploki Tartospart néptáncegyüttes zárta. És ha már idén is a Nyárádmentén rendezték az erdélyi válogatót, akkor természetesen a Bekecs néptáncegyüttes félórás műsora tetőzte a hangulatot (versenyen kívül, vendégként lépett a színpadra), amely csapat 2014-ben a Páva közönségdíját hódította el a budapesti döntőben.
Kommunikáció Istennel
Míg a fellépők felvonultak a faluban, hogy mindenki megcsodálhassa viseletüket, hangszereiket, énekhangjukat, addig a zsűri keményen dolgozott, majd a visszatérő versenyzők és a közönség előtt értékelte a látottakat-hallottakat. Balogh Júlia szerint ismét bebizonyosodott, hogy „a hagyomány nem kidobni való régiség, hanem bennünk él”, és az előadott számok „olyan színvonalon jelentek meg, amelyek méltók ehhez a földhöz”. Diószegi László a csodálatos, megnyugtató éneklést emelte ki, „a helyi hagyományokhoz fordulás megtette a hatását”, míg Györffi Erzsébet szerint a tájegységnek megfelelő nyelvjárásban, stílusban mutatták be előadásaikat a fellépők. Szalay Zoltán számára élmény volt az előadás, és sajnálja, hogy csupán ennyien képviselték Erdélyt, ettől függetlenül kiemelkedő tánc- és zenekari produkciók voltak. Bárdosi Ildikó igen tartalmasnak, lélekben tisztának és hitelesnek találta az énekeket, Furik Rita azt emelte ki, hogy az erős erdélyiek ismét a hagyományokhoz és a tiszta forráshoz nyúltak vissza, és „ez az Istennel való egyenes kommunikáció „Kelemen László úgy véli, a Kárpát-medencei magyarság népművészete a határokon átnyúló, egységes és óriási érték.
Ezután a zsűri nyilvánosságra hozta az elért pontszámokat, kiemelve, hogy a 60 pont körüli előadások már szóba kerülhetnek a következőkben, ugyanis a hat területi válogató legtöbb pontszámot gyűjtőit fimfelvételek alapján ismét megvizsgálja egy tizenöt tagú zsűri, amely majd meghozza a döntést, hogy kiket láthatunk novemberben a televíziós vetélkedőkön.
Van remény a továbbjutásra
A péntek délutáni vetélkedő során a nézőtéren felharsogó taps többször jelezte, hogy bizony kell számolni az erdélyi fellépőkkel is a további vetélkedőkön. Ezt igazolta a zsűri is, hiszen kilenc produkció szerzett hatvannál több pontot: legtöbbet, 69-et az Ördöngös zenekar, 68 járt a Tartrospartnak és Szöllősi Katának is. Ez utóbbi kérdésünkre elmondta: elsősorban azért nevezett be a vetélkedőre, mert élete az éneklés, és ezt mindenkinek meg szerette volna mutatni, másodsorban a társaságért, a hangulatért és a népdalokért. Úgy érzi, a legtöbbet hozta ki magából, jól sikerült az előadása, s bár nem bízza el magát, a vásárhelyi lány mégis reménykedik, hogy bejut a televíziós körbe. A nyárádremetei Valódi Gyöngyszemek 65 pontot szerzett. Érdeklődésünkre Veres Orsolya elmondta, keresztanyja biztatására nevezett be társaival, Lénárd Imelda Laurával, Simó Henrietta Krisztinával és László Emőkével, s bár külön-külön akartak megméretkezni, végül közösen énekeltek. Remélik, hogy továbbjutnak, de ha nem, akkor sem keserednek el, hisz már eddig is sokat tanultak, és szurkolni fognak a továbbjutóknak.
Szélyes Ferenc májusban tudta meg, hogy a mikházi Csűrszínház lesz az idei erdélyi válogató helyszíne, aminek örült is, de meg is ijedt kissé, hisz hasonló rendezvényt még nem szerveztek itt. Úgy véli, a helyszínválasztás azt jelenti, hogy odafigyelnek Mikházára, a szervezőknek tetszik a falu, a környezet, a vidék hangulata és a Csűrszínház. Abból, hogy egy ilyen rendezvényre itt kerül sor, Mikháza mindenképp nyerhet, hiszen ez jó reklám a falunak, a közösségnek, Nyárádremete községnek, és erre büszkék is – ismerte be a rendezvény házigazdája, a Csűrszínházi Egyesület vezetője.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)

Román nyelvtábor zajlik a Tékában
Szórványban élő gyerekekről az az általános vélekedés, hogy ők kevert nyelvet, illetve főleg a román nyelvet beszélik. De akadnak olyanok is, akik számára a román nyelvtanulás nehézséget okoz, mert azt csak az iskolában használják. Nekik segítenek a román nyelvtábor szervezésével, amelynek célja a magyar anyanyelvű gyerekek románul való kommunikálásának segítése, beszédbátorságuk és beszédkedvük erősítése.
A július 10. és 14. közötti táborban a szamosújvári Téka Alapítvány szervezésében 5,5–11 év közötti gyerek vesz részt három román anyanyelvű oktató irányításával. Napi programjuk: délelőtt 9–13 óra közt kommunikációs játékok, tízórai szünettel megszakítva, majd ebéd 13 órakor, 14 órától kézműves foglalkozások, szórakoztató és mozgásos játékok román nyelven irányítva.
Az esemény helyszínei: Téka Alapítvány művelődési központjának a termei, a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum udvara, az ott levő sószoba, illetve az oktatók elképzelése szerint bárhol a városban.
Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)

Nyári Téka-táborok: nyelvtanulás, tánc, kézművesség, művészet
Egy edzőtábor még inkább összekovácsolja a tánccsoportot
A szamosújvári Téka Alapítvány egyik fő célkitűzése a helyi értékek népszerűsítése, illetve a mezőségi gyerekek oktatása, iskolán kívüli tevékenységek szervezése által is. A nyár tehát nemcsak a pihenésé, hanem olyan táborok megvalósításának lehetősége, amikor a játék, a tánc és a dal nyelvén neveljük a jövő nemzedéket.
17 éve kezdődött, akkor szervezték meg az első honismereti tábort. Egyik alapötlet, amely azóta is aktuális, hogy az 5. osztályt a Téka Szórványkollégiumban kezdők e tábor idején megismerkedhessenek a bentlakási élettel, illetve a válaszúti szórványkollégiumból érkezők az itteni rendszabályokkal, épülettel, pedagógusokkal. Idén, június utolsó hetében, 50 helyi és környékbeli gyerek ismerkedett a város és tágabb környezetének értékeivel. Harmadszor táboroznak a helyiekkel a veszprémi Bárczi-iskola speciális nevelésű diákjai is. A hetet néprajzi, történelmi, irodalmi csoportos játékok, kirándulások, kézműveskedés, sportolás, népdal- és néptánctanulás színesítette.
A következő héten a legnépesebb táborunk, a IX. Kézműves tábor lakói népesítették be a Téka Alapítvány székhelyét. Több visszajáró, sok első táborozó, akik közül 89 bennalvó, a többi (106-ig) bejáró. Kilenc műhelyben alkottak, de ki tudja hány tárgyat.
A kilenc műhely közül néhány a megszokott és várt agyagozás, nemezelés, gyöngyfűzés, varrás, festés, üvegfestés, ám voltak újak is, mint a fonás körmöcske segítségével, gyékényfonás, illetve a népi gyermekjátékok. Délelőtt és délután egy-egy háromórás alkotási folyamatban vehettek részt a 7–14 éves gyerekek, közte természetesen ebédszünettel. Délután a szamosújvári és széki gyerekek hazamentek, a kolozsvári, décsei bennalvók pedig egy kis szünet után népdaltanuláson vettek részt. Erdély és Dunántúl tájegységeinek dalait sajátíthatták el.
Szórakoztató román nyelvtanulás
A kézműves tábort, a „legfiatalabb” táborunk, a II. román nyelvű kommunikációs bejáró tábor követte. S bár a szórványban levő gyerekekről az az elképzelés, hogy ők kevert nyelvet, illetve főleg a román nyelvet beszélik, létezik egy olyan gyerekcsoport, akik számára a román nyelv tanulása nehézséget okoz, csupán az iskolában használják. Nekik segítenek e táborban, amelynek célja: magyar anyanyelvű gyerekek románul való kommunikálásának segítése, beszédbátorságuk és beszédkedvük erősítése.
A július 10. és 14. közöt szervezett táborban a Téka Alapítvány szervezésében 55, 5–11 év közötti gyerek vett részt 3 román anyanyelvű oktató irányításával. Délelőtt kommunikációs játékokon, délután pedig kézműves foglalkozásokon, szórakoztató és mozgásos játékokon vehettek részt, amelyeket román nyelven irányítottak.
A román tábor és a felnőtt fazekastábor néhány napja párhuzamosan zajlott. A fazekas tábor résztvevői olyan felnőttek voltak, akik év közben havi egy hétvégét e mesterség titkainak megismerésével töltenek. Demeter Irén nyolc éve a tanfolyam és a táborok résztvevője, így ír erről:
„Minden évben van júliusban négy nap, ami a tied, és csakis a tied. Már nyolcadik éve várod ezeket a napokat. Olyan ez, mint egy sátor, ahova bebújhatsz, akár a vihar, akár a napsütés elől, és egészen biztosan tudod, hogy jól fogod érezni magad, hiszen körülvesz, és beborít a békéjével és biztonságával. Ez a csodája a szamosújvári Téka Alapítvány Fazekas Táborának. Olyan kevés dolog van, amiről biztosan tudod, hogy jó lesz számodra. Főleg nekünk, felnőtteknek, akik már kinőttünk az anyaölből. Ott volt még ilyen biztonságos, meleg, szeretetteli és elfogadó, kiszámítható környezet. Itt tudod, hogy mi vár rád: a társaid, akiket már 5-9 éve ismersz, akikkel minden évben egyszer találkozol, és egy hosszú hétvégét együtt töltesz. Akiktől tudod, hogy mire számíthatsz, tudod, hogy elfogadnak, megértenek, lelkesítenek, inspirálnak, jókedvre derítenek. És vár rád az agyag meg a korongok. Már hónapok óta gyűjtögeted a terveidet, szövögeted álmaidat. A terv az sok, az idő az kevés. A listád jó hosszú, és tudod, hogy nem valósíthatod meg mind, de nem is ez a fontos. Teret engedsz a pillanatnyi hangulatodnak, és odafigyelsz az agyagra, megérzed, hogy mivé szeretne válni a kezed alatt. A fontos az, hogy itt te magad lehetsz. De nem vagy egyedül, nem vagy magányos. Egy közösségnek, a műhelynek tagja vagy, együtt alkottok, hattok egymásra. Együtt gondolkoztok, segítitek egymást. Velük együtt fájlalod csontjaidat. Itt az idő valahogy mindig kevés, a napnak a 24 órája sem lenne elég. Pont ezért akár éjjel 2-ig is fenn vagy, görnyedsz a korong fölött, együtt a hozzád hasonló megszállottakkal. A legfontosabb az alkotás. Lelkedből, fejedből, szívedből, kezeden keresztül megtestesülnek megálmodott edényeid, tárgyaid. Ezek a tárgyak mindig szépek. A lelked mosolyából születtek, és mindenki, aki ránéz, ezt meglátja bennük. Megismer általuk téged. Látja derűdet, látja szépségedet, rajtuk keresztül belelát a lelkedbe. Ablakaid ezek a tárgyak. A négy nap alatt, bármilyen körülmény közül érkeztél, azt érzed, hogy jól vagy, és itt minden segít téged abban, hogy ez így legyen. A mesterei ennek Egri Hajnal, és Balázs-Bécsi Enikő, a táborunk, műhelyünk vezetői, akik mindent megtesznek azért, hogy igazi »wellnesstáborrá« alakuljon ottléted. Ha kell, kiszednek a görnyedtségből, elvisznek a széki tavakhoz, a nádashoz, ahol inspirációt, további feltöltődést kaphatsz, elvisznek közösen pizzázni. És még véget sem ért a tábor, máris várod a következő találkozást.” Ősszel új csapattagokat is várnak az alkotók és természetesen a régiek is folytatják a tervek szövésétől a csodaszép kerámiákig tartó utazásokat.
Összművészet Feketelakon
A negyedik alkalommal megszervezett Feketelaki Összművészeti Tábornak újból sikerült trendet teremtenie. A merőben szórványban élő magyar jelentkezők az idén Makkai Bencével, Bordás Attilával, Márton Evelinnel, Farkas Györggyel, Demeter Rékával és Vajna Botonddal dolgozhattak együtt. A tábor ötletgazdája Debreczeni Orsolya magyartanár.
A Téka Alapítvány és az EMKE szervezésében július 6. és 9. között zajlott a IV. Feketelaki Összművészeti Tábor. Az idei tematika a rend volt, amelyet az irodalom, tánc, film, fotó felől közelítettek meg az előadók. Újdonságnak számított, hogy a műhelymunkák nem határolódtak el élesen, hanem a meghívottak egyszerre dolgoztak a végtermék érdekében.
Első nap Márton Evelin írónő párba (az egyik a rendet a másik a káoszt jelképezve) állította a táborlakókat, akiknek együttesen olyan fiktív figurát kellett életre kelteniük, amelyben a rend és a káosz elemei egyszerre vannak jelen. Ezeket a történeteket később kiértékelték a mentorokkal, és elkezdődhetett a munka: szövegkönyv készült a történetekből. Este a tábor blogjára feltöltött szövegkönyveket másnap a mozgás felől értelmezték újra.
Bordás Attila táncos, koreográfus segítségével a történeteket a mozgás szempontjából is továbbgondolták és Demeter Rékával a szimbolisztikájukat is megbeszélték. A harmadik nap a forgatásé volt. Az eddig fokozatosan épülő történeteket kisfilmmé alakíthatták a táborlakók, ebben Makkai Bence és Farkas György mutatott irányt, úgy, hogy közben a filmezés háttérmunkájába is beavatták a jelenlévőket. Kipróbálhatták, milyen stábnak, rendezőnek, operatőrnek lenni. Sőt még a vágásnál is komoly szerep jutott a táborlakóknak.
Az utolsó nap az utómunkálatoké, a következtetéseké, és persze a búcsúzásé volt. A nyersanyagot visszanézve, mindenki gyönyörködhetett a munkájában. A délután folyamán Vajna Botond szolgáltatta a zenét, aki a DJ szakma rejtelmeibe is beavatta a fiatalokat.
Befejezésképpen a jelenlévők abban egyeztek meg, hogy Márton Evelin Szalamandrák könyvét a következő táborig mindenki kézbe veszi, elolvassa és továbbküldi. Ez a folyamat akkor zárulna le, amikor az Evelin által felajánlott könyv jövőre, a tábor kezdetére visszakerül a szervezőhöz.
A táborban készült kisfilmek augusztusban nyerik el végleges formájukat, remélhetőleg bemutatásra is kerülnek majd különböző rendezvényeken.
Edzőtábor táncoslábúaknak
Ugyancsak Feketelakon szervezték a 21. Feketelaki edzőtábort. Sokan nosztalgiával gondolnak az 1900-as évek végén zajló táborokra, amelyeknek akkor aktív részesei voltak. Szőlősi Kata az idei tábor krónikása: „A Téka Alapítvány idén 21. alkalommal rendezte meg a Kaláka illetve Kiskaláka néptáncsoportnak szóló edzőtábort, amely keretén belül táncismereteinket bővíthettük. Táncos nyarunk első állomása a feketelaki edzőtábor. Csodálatos érzés minden nyáron egy hetet eltölteni Feketelakon és együtt táncolni meg szórakozni. A Kaláka mezőszopori táncokat kezdett el tanulni a hét első felében Kiss Zsolt és Tálas Ágnes vezetésével, majd a hét második felében az egész éves bonchidai tánctanulás gyümölcseként összeállították Feketelaki Tibor és Székely Melinda irányításával a várva várt koreográfiát. A Kiskaláka a hét folyamán Both Józseffel és Zsuzsával magyarózdi táncokat tanult.
A tánctanulás mellett számos program színesítette a hetet. A reggeli zenés és olykor túl korainak tűnő ébresztés után a lányoknak Puscas Rebeka zumbát tartott, míg ez idő alatt a fiúk szaladni voltak. A reggeli után már kezdődött a délelőtti táncoktatás, amelyre mindig izgatottan mentek a résztvevők, mivel ilyenkor új lépéseket sajátíthattak el. A táncoktatást az ebéd követte, amikor ugyanis finomabbnál finomabb ételek fogadták a táncosokat. A táncoslábúak kedvence a töltött káposzta volt. A pihenőidőt mindenki a maga kedvére tölthette el, ilyenkor a nagy meleget vizeződéssel vagy épp egy fa árnyékában való pihenéssel próbálták átvészelni. Bence és Balázs függőágyai nemcsak a pihenést szolgálták, hanem a szórakozást is, főként azután, hogy a nagy terhelés miatt néhányszor leszakadtak. A délutáni táncoktatás ugyanolyan jókedvűen telt, mint egyébként az egész nap. A vacsora után a közös népdaloktatáson az oktatók a táncanyagokhoz tartozó népdalokat tanították meg, amelyeket az egész napot záró táncházban el is énekelhettek. A táncház volt az, ahol mindenki kedvére táncolhatott, énekelhetett és jól érezhette magát. Szombaton délután közös erővel meg persze vidámsággal rendet raktak a táborközpont területén. Este meg a már szokásossá vált tábortűz következett, ilyenkor a lobogó tűz mellett az oktatókkal együtt énekelnek meg beszélgetnek a résztvevők. Miután a tűz leégett fergeteges tánc következett, pihenésként meg szalonnát sütöttek a táncoslábúak. Egy ilyen tábor még inkább összekovácsolja a tánccsoportot, új szerelmek születnek és új táncismeretekkel meg élményekkel várják, hogy ősszel újrakezdhessék a táncpróbákat.
A Téka Szórványkollégium diákjai közül többen nyaraltak az alapítvány és a támogatók jóvoltából, Balatonakaliban 23-an, illetve ötön Kiskunmajsán. A nyár idején elvégezték a szobák felújítását, illetve átalakítását is, hogy szeptemberben a 120 kollégista otthonra leljen.
Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)

Szamosújvári tanévnyitók: kollégiumi újoncokat, líceumi tanévkezdőket köszöntöttek
Mint minden tanév kezdetén, nagy csomagokat cipelő szülők, nyáron megnyúlt diákok vagy ijedt szemű újoncok, mosolygó Téka munkatársak népesítették be a Téka Szórványkollégium utcáját vasárnap délután. Az intézmény udvara is lassan kicsinek bizonyult a 16. kollégiumi évnyitón. A 120 diákot Balla Imola kollégiumi igazgató köszöntötte, majd Balázs-Bécsi Attila, az intézmény igazgatója ismertette az intézményt, amelyet nagyrészt a magyar kormány támogat. Arra bíztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak, használják ki a bentlakás nyújtotta plusz lehetőségeket, s legyenek büszkék mezőségi voltukra.
A 22 kilencedikes és 9 ötödikes diák számára bemutatták az új pedagógusokat, illetve az új Petőfi ösztöndíjast is. Idén Paróczi Ákos erősíti a Téka Szórványkollégium munkaközösségét. Röviden ismertették a 28 településről érkezett szülőkkel a kollégium által biztosítottakat: napi ötszöri étkezés, szállás, szállítás hetente, elsődleges egészségügyi ellátás, pedagógusok által felügyelt tanulás, kézműveskörök, néptánctanulási lehetőség, pszichológusi, pszicho-pedagógusi felügyelet. A líceumba járóknak mindez ingyenes, az 5-8 osztályosok esetében a család anyagi helyzetétől függ az térítésmentesség, de a keresztszülőprogram és pályázatok által az alapítvány minden gyereket támogat.
Az évnyitó legizgalmasabb mozzanata idén is a szobabeosztás felolvasása volt, amire a régi bentlakók már kéréseket fogalmaznak előző tanév végétől, hiszen a kollégiumi esték sutyorgásaiból életre szóló barátságok is szövődnek, amiképp azt visszatérő véndiákok is bizonyítják.
A szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban másodszorra szerveztek évnyitót ma reggel. A tavalyi avatás után eredményes évet tudhatnak maguk mögött az iskola diákjai és tanárai. Az Ördöngös zenekar tagjai az iskolánk diákjai is egyben, az ő muzsikájuk kezdte az ünnepséget.
Timsa Ildikó igazgató beszédében először az iskolába érkező előkészítősöket köszöntötte, akiknek megígérte, hogy érettségiig kísérik lépteik. Majd megköszönte az iskolát támogató Téka Alapítványnak az anyagi segítséget: tornatermet, focipályát, a digitális táblákat, tanári laptopokat és az ezek használatához szükséges képzés finanszírozását, illetve 1 kapus, 3 takarító, 1 aligazgató fizetésének biztosítását és a tavalyi kétszeres tanári ösztöndíjakat. Ugyanakkor a diákok tavalyi sikereit is méltatta a tanintézmény vezetője.
Ezt követően Balázs-Bécsi Attila, az iskola megálmodója szólt a diákokhoz, arra intve őket, hogy tanuljanak, hiszen minden lehetőséget biztosítanak számukra a korszerű oktatáshoz.
A városvezetést Pacurar Ramona helyi tanácsos képviselte, aki méltatta az intézmény európai színvonalát és sikeres tanévet kívánt a 440 diáknak és a 43 okatónak. A helyi rendőrség képviseletében Füstös Tiberiu szólalt meg, biztosítva a két intézmény közti együttműködést.
Ezt követően az igazgatónő felolvasta a tanítók, osztályfőnökök névsorát. Az első osztály szavalattal köszöntötte az előkészítő osztályt, majd a tanítónők, Felszegi Melinda és Vigh Emese felolvasták a névsort illetve átadták a meghatódott csöppségeknek a kitűzőt és oklevelet.
Hagyományává vált, hogy a cikluskezdő osztályok tanítói, osztályfőnökei egy botot körbefonnak, és átadják az igazgatónőnek, mint az együttműködési szövetség jelképét. Idén is megható mozzanata volt ez az ünnepségnek, amelyet papi áldás zárt. Küsmödi Attila római katolikus, Kis Lehet baptista és Antal Enikő református lelkipásztorok igeolvasása, imádsága indította az új tanévet, majd az osztályokban folytatódtak az osztályfőnöki órák, meglepetések.
Szamosújváron a legkisebbek számára is nagy izgalommal telt a mai nap. A Sünike Óvodában 54, az Elvarázsolt Házikó Óvodában 48 gyerek kezdte a tanévet. Úgy az óvodában, mint az iskolában minden pedagógus szakképzett, tehát idén is sikerekben gazdag tanév elé nézünk.
FODOR EMŐKE / Szabadság (Kolozsvár)

Második népzenetáborát szervezte a Téka Alapítvány
A szamosújvári Téka Alapítvány legújabb kezdeményezése az idén másodszor megszervezett népzenetábor. A feketelaki táborközpontban szeptember 5-9 között zajlott tábort azoknak a gyerekeknek és fiataloknak szervezték, akik tanév közben a Téka Alapítvány által szervezett népzeneoktatási programban vettek részt.
Az oktatók a Harmadik zenekar tagjai voltak, illetve a legkisebbek oktatásában az Ördöngös zenekar prímásai is részt vállaltak. Hegedűn 20 gyerek, brácsán 3 és 3pedig bőgőn játszott. A népdalokat Fodor Ágnes tanította, Fodor Róbert a hegedű, Kisfaludi Attila a brácsa megszólaltatásának titkait oktatta. Ficzus László meghívott oktatóként erősítette a csapatot.
Nagyrészt mezőségi, kalotaszegi és Küküllő-menti népzenét tanultak illetve ismételtek a zenészpalánták napi kétszer négy órában.
A próbákat adatközlőkkel való együttzenéléssel, Maneszes Marci bácsi életéről szóló Rabja vagyok az életnek című portréfilm vetítésével, Fodor Neti Sanyi híres kalotaszegi prímásról szóló portréfilm megtekintésével, illetve tábortűzzel, szalonnasütéssel színesítették. Meghívott adatközlők Codoba Martin „Florin”, Varga István „Kis Csipás”, Toni Rudolf, Radac Mihai “Remus” voltak. A szervezési feladatokban és főleg a kisebb gyerekek irányítgatásában Topai Kinga és Enyedi Réka régi bentlakóink, táncosok, jövőbeli tanító kollegák segítettek.
A különböző vonókezelési gyakorlatok mellett, mindhárom tájegység esetében az adott banda jellegzetes hangzásvilágának a megismertetése is cél volt. A mezőségi, kalotaszegi és Küküllő-menti tánczene kíséretmódjának megfigyelése, gyakorlása a nagyobbak feladata, az A- moll, dunántúli dallamok tanulása a kisebbeké volt. A tájegységek zenéjét más-más napokon tanulták, hangszeres és énekelt változatát egyaránt.
Minden résztvevőnek kellemes emlék maradt e néhány őszeleji zenés nap, amelyet jövőre is megismételnek.
Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)

Kilencedszer szerveztek évadnyitót a szamosújvári Tékánál
Társasjáték esttel zárult a rendezvénysorozat
A szamosújvári Téka Alapítvány évek óta a város közművelődési és szabadidős programjainak tervezője, szervezője. Célközönsége a város magyar lakossága, kisbabáktól az idős korosztályig. Hangsúlyosabban az iskolás korosztály számára szerveznek programokat, számukra októbertől májusig heti rendszerességgel változatos tevékenységet ajánlanak.
Idei évadnyitónkén egyhetes programsorozatot szerveztek, amely hétfőn, október 2-án indult Bálint Tibor bujka-kiállításával. A népviseletkészítő nemcsak a cifra kalotaszegi felsőruházat megnevezését ismertette a résztvevőkkel, hanem ennek készítési módját, illetve az alapanyagok eredetét is.
Kedden este a Művész(?) beugró új, ötödik évadát nyitották meg, bemutatva a nyári tábor filmes anyagát az újonnan érkezett diákoknak, Makkai Bence értékelte a levetített filmeket, míg Demeter Réka a jövő évi tábor újításairól számolt be. A programot Debreczeni Orsolya magyartanár vezeti, ez alkalommal is ő moderálta a beszélgetést.
Pénteken a Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum kisdiákjait hívták meg a szervezők egy színvonalas bábdarab megtekintésére. Vitéz László és az elátkozott malom történetét a Keljfeljancsi társulat bábosai mutatták be a magyar iskola aulájában. 17 órától a Prücskök játszóház 12. évadját indították, a Kaszaj és az Ördöngös zenekarok közreműködésével, Katona Annamária helyi óvónő vezetésével.
Játszóház után a felnőtteket könyvbemutatóra hívták. Lackó Vass Róbert Nyitott szemmel című könyvsorozatát Somai László mutatta be. A három kötet a Györkös Mányi Albert emlékházban indult projekt eredménye és az ott elhangzó riportokat, beszélgetéseket tartalmazza. A könyvek arculata tükrözi az utazások világát, a szőttes motívumokon visszaköszönnek a beszélgetésben is fellelhető motívumok.
Az estet táncház zárta a már említett zenekarok résztvételével. A helyi magyar iskola tavaly óta partnerkapcsolatban áll a hévízi Kemény János Elméleti Líceummal. Tavaly a szamosújváriak látogattak oda, most a hévízi iskola pedagógusai, diákjai érkeztek. Az évadnyitó rendezvényein kívül városismereti vetélkedőn, Bonchida-Válaszút kiránduláson, városnéző sétán vettek részt. Természetesen szakmai beszélgetés is a program részét képezte: formálisan is pályázási és együttműködési lehetőségekről, a szülői bizottság munkájáról, de informálisan is az egész hétvégén.
Szombaton a Szomszédnéni Produkciós Iroda poénjain derülhettek a helyi Művelődési Házban összegyűlt szamosújváriak. 20 órától Vincze László borszakértő irányításával megismerhették a Kárpát medence borait. A Hamvas idézetek és az Ördöngös zenekar muzsikájával együtt kellemes hétvégi programot jelentettek.
A rendezvény társasjáték esttel zárult. A kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló programot Bartha Áron vezette.
A rendezvényt követően ismét benépesül a Téka Alapítvány székhelye. A 120 bentlakó diákon kívül a szamosújvári diákok is bejárnak e tevékenységekre. 110 gyerek 6 csoportban néptáncol, 35-en népi hangszeren játszanak, 3-an orgonaoktatásban részesülnek. Agyagozni hetvenen járnak, ezek közül 2 felnőttekből álló csoport is agyagozik. 27-en gyöngyfűzésre, 12-en drótékszer készítésre, 14-en tűzzománcra járnak. Népdaloktatásra 75-ön, a bentlakás kórusában 38-an énekelnek, 15-ön pedig bibliaórán vesznek részt heti rendszerességgel. A bentlakók heti egy nap pszichológus ill. pszichopedagógus segítségét kérhetik. Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)

Holnap kezdődik a Téka Mezőségi fesztiválja
Huszonegyedik Mezőségi Néptánc és Népzene Fesztiválját szervezi október 20-21-én Szamosújváron a Téka Alapítvány. A program október 20-án, pénteken 17 órakor Prücskök gyerektáncházzal indul a Téka Házban, muzsikál az Ördöngös zenenekar. 18 órakor Szabad a madárnak ágról-ágra szállni... címmel Kallós Zoltán mezőségi fotóiból nyílik kiállítás a Téka Ház konferencia termében. 20 órakor bemutatkoznak a mezőségi települések, az ezt követő táncházban muzsikál Pali Marci és bandája, a Harmadik, a Kontrabanda és az Ördöngös zenekar a Conte étteremben. Október 21-én, szombaton 15.30 órakor Feketelaki táncokat oktat Feketelaki Tibor és Székely Melinda a Téka Házban. 19 órakor a mezőségi települések képviselőinek bemutatkozása kezdődik, amit ismét táncház követ a Harmadik és Ördöngös zenekar közreműködésével a Conte étteremben. Szabadság (Kolozsvár)

Kárpát-medencei civil szervezetek képviselői találkoztak Szamosújváron
Romhányi András, a Civil Akadémia megalapítója, a Magyar Kollégium elnöke a Kárpát medencei civil szervezetek vezetőit hívta össze egy-egy találkozóra az akadémia címén a találkozó-sorozat elindításakor. A tagok magyarok, s bár hét ország állampolgárai, közös céljuk a magyar kultúra továbbadása. Ezért is nagyon könnyen megtalálták a közös hangot, és évek óta találkoznak, mindig más helyszinen. A XVI. Civil Akadémia házigazdája idén Szamosújvár volt, szervezője pedig a szamosújvári Téka Alapítvány és a kolozsvári EMKE.
Szamosújvárra csütörtök este érkeztek a résztvevők, majd pénteken mezőségi kiránduláson vettek részt. Velük tartott Paróczi Ákos, a Téka idei Petőfi ösztöndíjasa is, így ő is megismerhette a tájegységet. Előtte a tavaly átadott Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumba néztek be, ahol a szamosújvári gyerekek mellett a Mezőség öregedő, szórványosodó falvainak gyerekei is tanulnak
Első megállójuk Feketelak volt, ahol megtekintették a templomot Hideg István refomátus lelkész bemutatásában, a tájházat illetve a Téka Alapítvány táborközpontját. Ezután Pusztakamarás felé vették az irányt. Ott Széman Péter mutatta be Sütő András szülőházát, illetve ennek jövőjéről is elbeszélgettek. A buszos utazás közben a Kard és kasza földjén a Tóvidék szépségeit, letűnt korok emlékeit is megtekintették. A széki Sóvirág panzióban elfogyasztott ebéd után meglátogatták a széki templomot, ahol Sallai Márton lelkipásztor mesélt a falu és a templom múltjáról, de a templom felújításának történetét is ismertette. Ugyancsak Széken, a Holland Misi néven ismert holland származású, néptáncot kedvelő úriember tulajdonában álló tájházban Korniss Péter kiállítását is megnézték. Szamosújvárra visszatérve az örmény székesegyházat tekintették meg. A tartamas napot vacsora és Vincze László borkóstolója zárta.
Széman Péter, EMKE-elnök számolt be a szombati nap programjairól. – A finom reggeli után – sajnos két busszal, mert nem találtunk egy olyan nagyobb buszt, amivel együtt mehettünk volna, átkocsikáztunk Válaszútra. Itt az idén felavatott kávézóban Balázs-Bécsi Gyöngyi adott szakszerű eligazítást a Kallós Alapítvány létrejöttéről, tevékenységéről, és arról a rengeteg eredményről, amit elértek a mezőségi szórványoktatás, illetve szakoktatás terén. Megtekintettük a Kallós Zoltán által gyűjtött rendkívül gazdag néprajzi múzeumot, majd sietve indultunk tovább, mert Kolozsváron a Házsongárdi temető nyugati bejáratánál várt ránk idegenvezetőnk, Gergelyné Tőkés Erzsébet. Kezében tartva a főúri kripták kulcsait, sorra látogattuk végig a Házsongárd Alapítvány által felújított kriptákat, a nagy tudósok, 1848-as honvédek, egyházi méltóságok, írók, költők, színészek síremlékeinek egy részét, miközben megismerkedhettük Erdély, Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmével – vázolta a programokat az EMKE-elnök.
Ezt követően a temetőből átsétáltak a Heltai Alapítványba, ahol ízletes ebéd elfogyasztása közben felhívták telefonon Pillich Lászlót, az első nem budapesti szervezésű Civil Akadémia szervezőjét és vendéglátóját. Délután rövid sétát tettek a főtéren, Mátyás király szülőházánál és a Farkas utcában, ismerkedve a történelemmel, Deák Árpád történelemtanár, szakavatott idegenvezető segítségével. – A sok ismeretanyag és érdekesség közül, csak párat emelnék ki, például azt, hogy Kacsóh Pongrác a kolozsvári, (a kezdetekkor Apáczai Csere János által vezetett) református kollégiumban tanult, majd ebben az utcában járt a Ferencz József Tudományegyetemre és itt végzett először zenei tanulmányokat. De itt tudhattuk meg azt is, az ékes latin nyelvű feliratnak köszönhetően – hogy itt volt Erdély első egyeteme (főiskolája), amelyet 1582-ben Báthory István fejedelem, lengyel király alapított, vagy, hogy ebben az utcában nyílt meg Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza, illetve, hogy a kolozsvári magyar színház öt évvel idősebb a budapesti Nemzeti Színháznál – elevenítette fel a Farkas utcai séta során elhangzottakat Széman.
A városnézést civil találkozó követte az EMKE Györkös Mányi Albert emlékházában, amely a közművelődési egyesület kulturális tevékenységeket lebonyolító helyszíne, ahol a csapatot az EMKE kulturális referense, Széman Emese Rózsa fogadta. Beszámolt tevékenységéről az Életfa Családsegítő Egyesület (Adorjáni Katalin), valamint az Áldás Népesség Egyesület (Varga Mihály Márton). – A Házsongárd Alapítvány tevékenységéről, magáról a temetőről szóló albummal idegenvezetőnk még a délelőtt folyamán mindenkit megajándékozott, amit ezúton is köszönünk. Az idő rövidsége miatt az EMKE bemutatása igencsak rövidre sikeredett, de remélem, hogy a tartalmasan eltöltött nap után sok élménnyel gazdagodva érkezhettünk vissza Szamosújvárra, ahol csodálatos néptánc bemutató, valamint fenséges vacsora várt – zárta beszámolóját Széman.
Este a Téka Alapítvány munkatársainak illetve önkéntescsapatának egy részével találkoztak. Vacsora előtt fellépett az Ördöngös zenekar és a Kaláka néptáncegyüttes táncosainak egy része, és az est részeként a részvevők összefoglalták tapasztalataikat. Vasárnap Rózsa Sándor sírjának megtekintése után búcsút vettek egymástól.
Sok pozitív üzenetet fogalmaztak meg, jó érzés volt hasonló érdeklődésű és hasonló munkát végző civilektől elismeréseket kapni. Egymás munkájának elismerése, pozitív megerősítése valószínűleg a titka annak, hogy a Civil Akadémia tagjai családias hangulatban találkoznak évente, hogy lélekben megerősöve, szellemileg feltöltődve tovább tudjanak haladni a vállalt feladatok nem mindig egyszerű mindennapjaiban. Romhányi András / Szabadság (Kolozsvár)

Magyar Szórvány Napja: a szórványban is vannak sikertörténetek
A tavaly felavatott Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban tartja idén az RMDSZ a Magyar Szórvány Napja ünnepi rendezvényét. A szombat délelőtti megnyitón elhangzott köszöntőbeszédekben a szórványban élők nehézségeiről, de számos sikertörténetről is hallottunk.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke új típusú beszédmódot szorgalmazott a szórvány közösség jellemzésére. 2003-ban, a szövetség szórványügyi alelnökeként olyan diskurzussal találkozott, amely a szerencsétlenség, a szenvedés, a szolidaritás gondolatát társította a szórványhoz. A negatív konnotációjú fogalmak helyett „új típusú beszédmódra van szükség”, mert a szórvány lehet sikeres és színvonalas is.
Az oktatásban is szemléletváltásra van szükség: már nem elég sokat tenni az oktatási program megerősítéséért, ideje az oktatás minőségén is javítani. „Ahol minőségi oktatás van, ott az iskola mint intézmény nincs veszélyben” – vélekedett Porcsalmi Bálint. Fontos ugyanakkor a pedagógusok és a közösségszervezők motiválása, ami elsősorban nem pénzt, hanem továbbképzési lehetőséget jelent.
Híd lehet a magyarok és a románok között
Olyan sikertörténetekre, mint például az Örökségünk Őrei mozgalom, 2018-ban nagyobb szükség van, mint valaha, mutatott rá az RMDSZ ügyvezető elnöke. A centenárium veszélyt vagy lehetőséget is jelenthet a romániai magyar közösség számára, ebben pedig a szórvány közösségnek van a legnagyobb feladata. Elmondta: a szórványban élők a híd szerepét tölthetik be a magyar és a román közösség között. „Ez egy felelősség, amivel élni kellene” – nyomatékosított. Hozzátette: a szórványban tevékenyekedő személyek nagyobb elismerést érdemelnek.
Beszédében a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre is kitért. Tájékoztatott: Erdélyben közel 110 ezer aláírás gyűlt össze, a szükséges 250 ezret pedig az év végéig összegyűjtik. A kezdeményezés célja, hogy „megváltoztassuk Európa hozzállását az őshonos kisebbségekkel szemben”– jelentette ki.
Potápi Árpád, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárának üzenetét Mucsi Géza, az államtitkárság osztályvezetője tolmácsolta. Arról beszélt, hogy a szórvány jövőjét együtt kell tervezni, ezért is jelentette ki a magyar kormány, hogy „nem mond le a szörvány közösségekről”.
Felsorolta azokat a megvalósításokat, amelyekhez a magyar kormány szervesen hozzájárult, ilyen többek között a rendezvény helyszíne, a szamosújvári iskola is, amely a tervek szerint a következő években szabadtéri sportpályákkal bővülhet. Ugyanakkor bejelentette: a Kárpát-medencei óvodafejélesztési program keretében 2018-ig 31 új óvodát és bölcsődét építenek, több mint ugyanennyit felújítanak, valamint 50 új intézmény létrejöttét és ugyanennyi fejlesztését támogatják, emellett pedig a Mezőségen egymilliárd forintból elindítják a gazdaságfejlesztési programot.
Félmegoldások helyett minőség
Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány igazgatója megköszönte, hogy lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, „25 év alatt mit lehetett létrehozni jóformán a semmiből”. Elmondta, az iskola építését tavaly fejezték be. A szórványban nem félmegoldásokra, hanem minőségre van szükség, hiszen annak ellenére, hogy a szamosújvári gyerekek 30 százaléka vegyes házasságból származik, magyar iskolába iratják őket. Emellett összefogás nélkül sem lehet eredményeket felmutatni, példaként említette a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvánnyal való együttműködést.
„Kolozs megye kicsiben olyan, mint Erdély” – vont párhuzamot Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – hiszen mindkét térségben beszélhetünk tömbvidékről és szórványról. A kincses városban a magyar közösség „komoly kihívásokkal néz szembe”, fűzte hozzá. „Ha a Téka Alapítvány nem végzi a munkáját, a magyar gyermekek román iskolába jártak volna” – gratulált a szamosújváriaknak. Szolidaritásra, empátiára és egymás megértésére van szükség a tömb és szórvány között – zárta gondolatát Csoma Botond.
A tömbvidéken élők látogassanak el a szórványba
Cseke Attila szenátusi frakcióvezető kiemelte: Bihar megyében pontosan tudják, mit jelent szórvány közösségben élni és dolgozni. Bár nagyon sok ünnepnap, nemzeti nap és világnap létezik, és tartalmuk miatt nem említhetőek egy lapon, van egy közös üzenetük: megpróbálnak valami olyanra rámutatni, ami fontos azoknak, akik ünnepelnek, magyarázta a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Ilyen értelemben ezek a szolidaritás és az összefogás ünnepei, tette hozzá.
A frakcióvezető leszögezte: kitágítani kell a szórvány fogalmát, hiszen ez nem csak az elszigetelten élő, kis közösségeket jelenti. Az 1,2 millió romániai magyar közül 400–500 ezernek nap mint meg kell harcolia az identitásáért. A tömbmagyarságban élőket buzdította: ahogy a középkorban minden királynak illett meglátogatni Szent László nagyváradi sírhelyét azért, hogy erőt merítsen, a tömbmagyar térségekben élők is látogassanak el a szórványba, hogy lássák, hogyan élnek ott, ahol az asszimiláció veszélye a legnagyobb.
Az ünnepi rendezvény a Téka Alapítvány gyermekeinek néptáncelőadásával kezdődött. A nap további részében Oktatás a szórványban, valamint Szociális intézmények és szervezetek a szórványban, kihívások és megoldások címmel szerveznek kerekasztal-beszélgetést.
Benedek Zakariás parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 2018 a centenárium és a magyarországi választások miatt is fontos év a romániai magyarok számára. A képviselő a szórvány közösség megmaradását az oktatási rendszer és az oktatás minőségének megerősítésében látja. Szerinte kellő figyelmet kell fordítani a fiatalokra, az oktatókra és azokra a szülőkre is, akik úgy látják, a román tanintézményekben színvonalasabb az oktatás.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy fényt kell mutatni a szórvány számára az alagút végén, hiszen enélkül „belekeseredhetnek” a sorsukba. Vannak olyan térségek Arad megyében, ahol a magyarság aránya az 5 százalékot sem éri el, vagy van, ahol 10-15 magyar személyt számolnak. Faragó szerint a szórványban nem jellemzőek a magyar-magyar konfliktusok, ehelyett „a mi erőnket a román többség emészti fel”. Fontos, hogy a jövőben is legyen olyan, településekre lebontható szórványprogram, amely jövőképet kínál a közösségnek – zárta beszédét a képviselő. Tasi Annabella / maszol.ro

Mezőségi értékek a budapesti szórványünnepen
A Magyar Szórvány Napját ünnepelték november 15-én az országhatár mindkét oldalán, Budapesten idén a szamosújvári Téka Alapítvány és Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum képviselte Mezőség szórványközösségeit. A közmédia e napon kiemelten a határon túli magyarokkal foglalkozott.
A szórványmentés a magyar nemzetpolitika egyik kiemelt célja, ennek jegyében 2017-ben megsokszorozódott a szórványban élőknek nyújtott támogatás: a szórványkollégiumok építése, közösségek, egyházak támogatása, oktatási intézmények fejlesztési forrásainak növelése.
A Magyarság Házában ezen a napon a támogatással létrejött új kollégiumokban iskolákban, gimnáziumokban, tehetségpontokban élő, tanuló, művészeti teljesítményt nyújtó fiatalok és közösségek mutatkoznak be, felmutatva egyúttal a kis településeken élők hagyományainak, összetartó közösségi erejét.
Egész napos – kóstolóval, filmes bemutatkozással egybekötött – összművészeti programot szervezünk – állt a Magyarság Házának közleményében.
Több helyszínen zajlott az ünneplés. A csoport egy részét Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte az Országházban. A Duna Palotában levő Magyarság Házában zajlott a gasztronómiai bemutató, tájjellegű ételek kóstoltatása. A palota előtti sétálóutcában flashmob szerű táncbemutatót is tartottak táncosaink.
A Fókuszban a szórvány című konferencia idei kiemelt vendége Kárpátalja volt, az ukrán anyanyelvi korlátozás okán, bemutatkozott az ottani pedagógusszövetség, illetve a Petőfi program eredményeit is méltatták.
A napot gálaműsor zárta, ahol fellépett a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes és az Ördöngös zenekar is, illetve Balla Péter és Gajdos Krisztina diákok népdalokat énekeltek. A résztvevők láthatták még a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont reneszánsz együttesét, marosvásárhelyi szavalókat az Eminescu Líceumból, illetve muravidéki, kárpátaljai, vajdasági, felvidéki és csángó diákok műsorát. Fodor Emőke / Népújság (Marosvásárhely)

Aranka György vetélkedő Szamosújváron
A Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum volt a házigazdája az V-VIII. osztályosoknak szervezett Aranka György Nyelv- és Beszédművelő versenynek. November 25-én a megye 11 iskolájának 140 diákja érkezett a megye legújabb oktatási intézményébe. Timsa Ildikó, a vendéglátó iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Tárkányi Erika, a kisebbségekért felelős szakfelügyelő szólt a diákokhoz és a kísérő tanárokhoz.
A verseny három kategóriájában V-VI és VII-VIII. osztályosok mérhették össze tudásukat. A versenyszámok után a diákok kipróbálhatták a műfüves focipályát, cserkészjátékokat játszhattak, illetve filmeket nézhettek. Az ebédet, mind a 180 részvevő számára a szamosújvári Téka Alapítvány biztosította, a könyvjutalmakat a Gál Kelemen Oktatási Központ illetve a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum.
A gördülékeny szervezés a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum magyartanárainak munkája, dicséret illeti érte Debreczeni Orsolyát, Székely Melindát, Schuller Hajnalt illetve Papp Erzsébetet. Természetesen az iskola tanítói és más szakos tanárai is besegítettek, annak érdekében, hogy az iskolánkban szervezett vándorvetélkedőn mindenki jól érezze magát. Szabadság (Kolozsvár)