Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a Szülőföld-programnak tulajdonképpen két fő része van. Egyfelől létrejött az egymilliárd forinttal rendelkező Szülőföld Alap, amely pályázati rendszeren keresztül támogat elsősorban kulturális célokat. A másik része a programnak, az a mintegy 23 milliárd forintos támogatási keret, amely a magyarországi cégek határon túli terjeszkedésének az elősegítését, koordinálását és a helyi magyar vállalkozókkal, önkormányzatokkal történő összefogását szolgálná. – Legfőbb kérésünk e programmal szemben az volt, hogy általa biztosítsanak nagyobb esélyt a határon túli magyar vállalkozások fejlesztésére, fejtette ki. Rámutatott: a dolgok nehezen mozdulnak. A Corvinus Rt. például az idén meg nem helyezett ki pénzt. Az alap úgy viselkedik majd, mint egy bank és egy tőkekockázati cég együttesen. Azonkívül, hogy ingatlangaranciákat kér, társtulajdonossá is válik a szóban forgó cégben. Nagy előrelépésnek számít viszont az, hogy a foglalkoztatási alapból határon túli képzéseket is finanszírozhatnak. /Az ördög a részletekben rejlik. Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Szülőföld-programról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Erdély rendszerváltás utáni legnagyobb tanügyi kezdeményezése, amolyan második Bethlen kollégium: így nevezte tavaly október 23-án, a petrozsényi szórványkonferencián Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a dévai magyar iskolát. Most, három héttel tanévkezdés előtt az iskolaépület jelentős késésben van. A Geszthy Ferenc Társaság ugyanis nem kapta meg a megígért pénz. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke leszögezte, hogy az iskola megindul. Az öt dévai tanintézménybe szétszórt, tagozatos magyar nyelvű oktatás annyira a szakadék szélén áll, hogy jövőre talán már az összes beígért pénz sem lenne elegendő megmenteni. Tavaly november 3-án, a választási kampány során Déván tartózkodó RMDSZ-vezetőség előtt jelentette ki Varga Károly, hogy a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont 2005. szeptemberében megnyitja kapuit. Markó Béla és Takács Csaba akkor hangsúlyozták: az RMDSZ teljes mellszélességgel támogatja az iskolát. Támogatási ígérgetésben a magyarországi politikusok sem szűkölködtek. Később azonban a beígért pénz csak csurrant-csöppent, emiatt az építkezés jóval lassabban halad. A budapesti oktatási minisztérium 100 millió forintos támogatást ígért idénre, a Szülőföld Alapból pedig további 50 milliót. Erről azonban csak szeptemberben döntenek. Magyarország jelentősen csökkentette a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást. Mégis megkezdődik a tanítás a dévai magyar iskolában, félkész épületben. /Chirmiciu András/Gáspár-Barra Réka: Jelentős késésben a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Előreláthatólag a „nemzeti felelősség öt pontja” által meghatározott keretek között maradnak majd a kormányzati javaslatok azon a szeptember 5-re tervezett találkozón, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli tíz legjelentősebb magyar szervezet vezetői tekintik át a kisebbségiek helyzetének javítására irányuló lehetőségeket – írta augusztus 29-i számában a Népszabadság. A találkozó előkészítését teljes hírzárlat jellemzi. A kormányzat semmilyen írásos előkészítő anyagot nem bocsátott a külhoni részvevők rendelkezésére. Az említett kormányzati elképzelés magában foglalja a Szülőföld-programot, valamint a nemzeti vízum bevezetését, a honosítási folyamat felgyorsítását, az autonómiatörekvések támogatását és a határon túli magyarság alkotmányosan rendezett jogállásának kialakítását. A találkozó egyik legneuralgikusabb pontja a Szülőföld-program támogatási része lesz. A kisebbségiek keveslik a nemrég létrejött támogatási alap által kezelt összegeket és a határon túlra érkező magyar költségvetési forrásokat. A Szülőföld Alappal szemben már megfogalmazódtak az első határon túli igények: a szlovákiai magyar párt egy újabb anyaországi finanszírozású hidat akar valamelyik határfolyón, míg az RMDSZ az oktatási támogatási összeg emelését javasolja. /Útlevelet adnának kettős állampolgárság helyett? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Augusztus 31-én ülésezett a Szülőföld Alap tanácsa. Idén Vajdaság és Kárpátalja részesül kiemelt támogatásban – nyilatkozta Kiss Elemér, a tanács elnöke. Elmondta, hogy a pályázati támogatásoknál hét prioritást jelöltek meg, ezekben kiemelt szerepet játszanak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. A tanács egyhangúan támogatta, hogy idén Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást. Idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. A tanács három kollégiumra tesz javaslatot a Külügyminisztériumnak: az egyik az oktatással, kultúrával, szociális és egyházi támogatásokkal, a másik gazdaságfejlesztéssel, a harmadik az önkormányzati és területfejlesztési témakörökkel foglalkozik. Amint a külügyminiszter megteszi javaslatát a három kollégium elnökére, a tanács tagjai szavaznak róluk. Az ülésen a tanács alelnökévé választották Kelemen Hunort, a romániai magyar közösség delegáltját, az elnök távolléte esetén ő fogja ellátni feladatait. – A határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök szeptember 5-én ismerteti a határon túli szervezetek vezetőivel – közölte Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élő görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal. /Vajdaság és Kárpátalja kap kiemelt támogatást. Kelemen Hunor lett a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap tanácsa alelnökévé választott erdélyi képviselő elmondta, hogy médiafejlesztést is bevették az idei évi támogatási prioritások közé. Az egyházak részéről érkező pályázatok előzetes elbírálását is ugyanerre a tanácsra bízták. Idén kiemelt szerepet kapnak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. Egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. Az erdélyi pályázók az idei keretből 450 millió forintra számíthatnak. A két legnehezebb helyzetben lévő határon túli magyar közösség, a kárpátaljai és a vajdasági az arányosnál nagyobb összegű támogatást kap. A megszokott elosztás szerint a határon túlra szánt magyarországi támogatások 58 százaléka érkezik Erdélybe. Most azonban az erdélyi magyarság az egymilliárdos keret 45 százalékára számíthat. Kelemen Hunor kívánatosnak tartaná, ha a Szülőföld Alap nem az emléktábla-avatásokat és az ehhez hasonló eseményeket támogatná, hanem a nagy horderejű tervek finanszírozására összpontosítana. /Gazda Árpád: Kelemen: nagy terveket támogatunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

A határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 5-én, a határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésén. A kormány támogatja, hogy a parlament állandó bizottságot alakítson, amely a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozik – mondta el a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kifejtette: „a kettős állampolgárság különösen olyan módon feltett kérdésében, ahogy ez tavaly megtörtént, nem tud megegyezni a tíz-tizenötmillió magyarság”. Emlékeztetett arra, hogy elkészült a Szülőföld Program és a Szülőföld Alap szabályozása, ami 25 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, valamint a határ menti megyék úgynevezett Interreg programjai is rendelkezésre állnak több mint 10 milliárd forintos forrással. Elmondta: akkor tartják meg a magyar-magyar csúcsot, amikor a záródokumentumban meg tudnak állapodni. /Kormányjavaslatok a határon túli magyarságért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

,,Azért népszerűtlen az MSZP a határon túliak körében, mert félretájékoztatják őket, nem ismerik a párt és a kormány tevékenységét, azt, hogy mennyit teszünk értük” – panaszolta minap Horn Gyula egykori miniszterelnök, MSZP-s politikus a magyar közszolgálati televízió műsorában. Nyilvánosságra került a magyar kormány jövő évre tervezett költségvetése, amelyből kitűnik, ismét jelentősen megnyirbálták a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Ebben az évben a magyarországi büdzsé 0,195 százalékát fordították a támogatásra, jövőben ez az arány alig 0,132 százalék lesz, a támogatások összértéke 9,6 milliárd forint, 25 százalékkal kevesebb, mint idén. Teljesen támogatás nélkül marad a csángómagyar oktatás. A szülőföldalapban, bár egymilliárdot ígértek, csak 608 millió forint szerepel. Nem lesz pénze a külügyminisztériumnak a Szegedi folyamat és a Nyíregyházi folyamat (határon átnyúló együttműködések) támogatására, és nem szerepel egy forint sem a kelet-délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtásánál, a határon túli magyarok szülőföldprogramja nevezetű tételnél – ide tartozik egyebek mellett az Új Kézfogás Közalapítvány, a Segítő Jobb és mások – 300 millióval csökken. Teljesen megvonták a támogatást a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő Arany János Közalapítványtól, a magyar tudósoknak pedig az idei 116 millió forint helyett 28,5 millióval kell beérniük. /(-kas): Rajtunk takarékoskodik a Gyurcsány-kormány (Csökken a határon túli magyarok támogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Október 9-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Bernády-házban találkoztak a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója és a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma képviselői. A találkozó során határozat született, miszerint információs kapcsolatot kell létesíteni, és ki kell alakítani az együttműködést a Kárpát-medencei magyar közösségek között, a sajtó érdekvédelmi szervezetei között, a politikai érdekvédelmi szervezetek és a sajtó érdekvédelmi szervezetei között. A résztvevők kijelentették, hogy biztosítani kell az önálló sajtó létét, mert csak az önálló kisebbségi sajtó szavatolhatja a demokratikus létezés feltételeit. Sajnálatukat fejezték ki, hogy dr. Kis Elemér, a Szülőföld Alap elnöke által október elejére beígért pályázatok kiírása eddig nem történt meg. A Szülőföld Alap létrehozásának nem kell megszüntetnie az Illyés Közalapítvány határon túli támogatási rendszerét, amit a közeljövőben át kell gondolni olyanformán, hogy a támogatások azokat a szerkesztőségeket kedvezményezzék, amelyek közszolgálati feladatot látnak el. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója kérte a jelen levő érdekvédelmi szervezetek képviselőit, hogy rendszeresítsék az ilyen jellegű találkozókat. Kérték, hogy minden esetben, amikor az érdekvédelmi szervezetek képviselői tanácskoznak, adják meg a lehetőséget a sajtó képviselőivel való találkozásra is. /Magyar–magyar médiapárbeszéd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 11-én Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, akivel egyeztettek az október 20–21-re tervezett román–magyar kormányülés napirendjéről. Emellett szóba került a harmadik Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, amelynek legutóbbi ülését az RMDSZ szervezte. Markó elmondta, a kormányfővel megegyeztek abban, hogy lehetőleg mielőbb hívják vissza ismét a Máért szakbizottságait, s azok, többek közt, tűzzék napirendre a tervezett alkotmánymódosítást és a nemzeti vízum ügyét. – Van esély arra, hogy a Máért ülésén jó néhány kérdésben meg tudjanak egyezni a résztvevők – jelentette ki az MTI-nek Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok jogállásával foglalkozó magyar kormánymegbízott. Közölte: október közepén a kormány négypárti tárgyalást kezdeményez a tervezett alkotmánymódosításról. Somogyi Ferenc külügyminiszter ugyancsak a tanácskozást követően, a Máért összehívásáról szólva az MTI-nek azt mondta: „az a fontos, hogy a Máért megfeleljen eredeti küldetésének”, „az együttműködés előmozdításának”. – A Máért ülése ne a megosztottságot sugallja, hanem azt, hogy legalább a fontos kérdések egy részében egyetértés legyen – mondta a külügyminiszter. Somogyi Ferenc közölte azt is: a Szülőföld Alap idei pályázatait napokon belül meghirdetik az eredetileg meghatározott, egy milliárd forintos keretösszegben. /Összehívják a Máért szakbizottságait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Dr. Szabó Béla augusztus óta vezeti megbízott elnökként a Határon Túli Magyarok Hivatalát. A vele készült beszélgetésben arra a kérdésre, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői év eleje óta több ízben szorgalmazták a Máért összehívását, mondván, ez törvényi kötelezettség is évente legalább egy alkalommal. Szabó Béla kijelentettem a Máért összehívása nem törvényi kötelezettség, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a miniszterelnököt. A legelső, 1999-es Máért zárónyilatkozatában szerepel: „A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze”. Ez a zárónyilatkozat azonban nem törvény, magyarázta Szabó Béla. Szerinte a Máértnek mindenkor a nemzeti összetartozást kell szolgálnia. Hangsúlyozta, hogy a HTMH-nak mindig is komoly szerepe volt, és a jövőben is nagy szerepe lesz a magyar–magyar kapcsolatok alakításában. A HTMH az elsődleges érintkezési felület, kapcsolódási pont a hazai társadalom, a mindenkori magyar kormány, illetve a határon túli magyarság között. Mára természetessé vált mind a magyarországi, mind a határon túli szereplők, szervezetek és intézmények számára, hogy a másik oldal irányába történő kapcsolatkeresés, illetve kapcsolatfelvétel esetén számíthatnak a hivatalra. Szabó elmondta hogy a Szülőföld Alap kollégiumainak megalakulása ebben a hónapban várható. Ehhez a határon túli szervezetektől és a magyarországi minisztériumoktól egyaránt kértek javaslatokat. Az ezek alapján elkészült tervezetet véleményezésre a Szülőföld Alap Tanácsának tagjai is megkapták. Miután a támogatási arányok és a prioritások kérdéseiben a tanács már döntött – a pályázatok kiírására is sor kerül. Így reális esély van arra, hogy a pályázatok elbírálása még ez évben megkezdődjön. A HTMH szervezésében lezajlott, a támogatáspolitika jövőjéről szóló konferencia legfőbb tanulsága az, hogy a téma nagyon is időszerű. Az EU-csatlakozás új kihívások elé állította Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát. A 2007-es csatlakozás pedig azt jelenti Románia számára is, hogy a tagállamokkal azonos menetrend szerint kell készülnie a következő hét éves – 2007-től 2013-ig tartó – tervidőszakra. Folytatni kell az együttgondolkodást. Szabó Béla kitért arra, hogy a HTMH munkájában a hatékonyság növelése érdekében bizonyos intézkedésekre folyamatosan szükség van. Határozott elmozdulásra van szükség az operativitás irányába, illetve a kiegyensúlyozott döntéshozatal érdekében meg kell erősíteni a vezetői felelősségvállalást a különböző szinteken. Szükség van a műhelymunka jellegű szakmai tevékenység erősítésére is. A hivatal látja el a Szülőföld Alap kezelői feladatait. Ennek érdekében szükség lesz az Alap kezelésével összefüggő feladatokat végző szervezeti egységek további megerősítésére. Mi az oka annak, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet csökkenteni szándékszik a HTMH forrásait, illetve egyéb tételekre is kevesebb jutna? – hangzott a kérdés. Szabó Béla kifejtette, a határon túli támogatások nagyságrendjénél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a Külügyminisztérium fejezetében található határon túli támogatásra szánt összeg. A végleges támogatási összeg legkorábban csak a jövő év januárjában lesz ismert, mivel novemberben kezdődik meg a költségvetés parlamenti vitája. Szabó Béla korábban Romániában volt diplomáciai szolgálatban. 1987 és 1992 közötti első bukaresti kiküldetése történelmi időkre esett. /Szűcs László: Elsődleges érintkezési felület. Beszélgetés dr. Szabó Bélával, a HTMH megbízott elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 20./

Gyarmath János annak idején összevásárolta, majd Birtalan Józsefnek eladta a Romániai Magyar Szó kiadójának, a Transil cégnek a többségi részvényeit. Ez az adásvétel kétes volt, hiszen az eredeti alapító okmány kimondta, hogy csak részvényesnek adható el részvény. A Transil alapszabályzatát azonban a későbbiekben csalafinta módon, megváltoztatták, úgyhogy a végén a többségi tulajdonos Birtalan József lett, akinek a háta mögött Verestóy Attila, na meg az RMDSZ vezetősége volt. Előzőleg a kisrészvényesekkel, főleg a részvények húsz százalékát birtokoló Koncz Gézával folytatott perek – ezek tekintélyes hányadát a részvényesek nyerték meg – bizonyították, hogy a törvényességgel továbbra is bajok voltak, a cég vesztesége pedig évről évre növekedett, amíg el nem érte a szinte negyedmillió eurót. Az erdélyi magyar olvasók előtt nem volt népszerű a pártlap, amely szinte száz százalékban az RMDSZ dicséretét zengte. Tudja ezt Stanik István is, hiszen úton-útfélen nyilatkozza, hogy az RMSZ romjain létrehozott Új Magyar Szó nem lesz az RMDSZ lapja, tehát pártlap. Az új lapot megjelentető Scripta Kiadó többségi – több mint 80 százalékos – birtokosa azonban ugyancsak Verestóy Attila, tehát a színfalak mögött megint az RMDSZ áll. Az RMSZ mintegy 250 000 eurós veszteségét még nem rendezték. Az RMDSZ vezetősége nem akart ekkora összeget kidobni az ablakon, értsd, az államnak adni, ezért Stanik tanácsára létrehozta az új lapot. Stanik azonban a kilencvenes évek elején összemosta a közpénzt a magánvagyonnal. Később, amikor az általa indított lapoknál elfogyott a pénz, továbbállt. (Sajtóberkekben úgy tudják, amikor a Scripta Kiadó megjelentetett egy-egy új Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, akkor Stanik soros lapjánál kimerült a kassza.) Az Erdélyi Riport – ugyancsak Verestóy-lap – elszegényedését most nem Ki kicsoda követte, hanem Stanik feljövetele Bukarestbe, ahol sajtótanácsosként már nem a kiadványtól kapja a bérét. A Transil veszteségét valaki(k)nek ki kell fizetnie. Egy új lap elindítása és felszínen tartása nagy összegbe kerül. Ezért gondolták úgy a scriptások, hogy átveszik az RMSZ mintegy 3500 előfizetőjét, ezzel is megkönnyítik az indulást. – A budapesti Heti Világgazdaság szerint az RMDSZ vezetősége azért szüntette meg az RMSZ-t, mert ennek menedzserei nem tudtak a piacgazdasághoz igazodni. A 160 ezer eurónyi indulótőke az új lap indításához alig négy hónapra elégséges, a lapindítók szerint ugyanis havonta mintegy 36 ezer euróba kerül az ÚMSZ /Új Magyar Szó/ kiadása. Újabb két hónapot még kihúznak a Magyarországról az RMSZ megsegélyezésére kapott, de félretett forintokból. Azután Bukaresthez kell fordulni. Olyat is hallani, hogy az erdélyi magyarság megsegítésére küldött summákat – Szülőföld Alap – is ide akarnak irányítani. Ez viszont sért bizonyos szabályokat. /Szóról szóra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./

Az Országgyűlés külügyi bizottságának testülete 12 igen szavazattal, hat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi magyar büdzsé előterjesztését. Az ülésen Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke azt mondta, a határon túli magyarok támogatására 2006-ban tervezett összeg 25 százalékkal csökken az ideihez képest annak ellenére, hogy a központi költségvetés kiadási főösszege tíz százalékkal nő. – A támogatáscsökkentés éles ellentétben áll azzal, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten Bukarestben bejelentett, vagyis hogy jövőre nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatása – jelentette ki Németh Zsolt. Kifejtette: a határon túli magyarok támogatására fordított összeg büdzséhez viszonyított aránya az idei 0,18 százalékhoz képest jövőre 0,13 százalékra csökken, az oktatási-nevelési támogatás összege 625 millió forinttal lesz kevesebb, a törvény szerint egymilliárdos összeggel működő Szülőföld Alap támogatási előirányzata pedig mindössze félmilliárd forint. Németh Zsolt azt is kifogásolta, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1,4 milliárd forintra számíthat, miközben az intézmény induláskor még kétmilliárd forint volt a támogatási összege. A magyar pénzügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői válaszukban hangsúlyozták: jövőre nem csökken a határon túli magyarok támogatása, ezen belül az oktatási-nevelési támogatás, valamint a Szülőföld Alap számára rendelkezésre álló összeg sem lesz kevesebb, mint az idén. Tollár Tibor, a PM főosztályvezető-helyettese kiemelte: mindkét tétel felülről nyitott előirányzat, hiszen a beérkező igényeket nem tudják előre megállapítani. Hozzátette: a normaszöveg tartalmazza, hogy a Szülőföld Alap támogatása egymilliárd forintig túlléphető. /Ellentmondó vélemények a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 27-én megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma, az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégium. Ez a kollégium határoz az idei 800 millió forintos keretösszegű pályázatok kiírásáról – tájékoztatott a Határon Túli Magyarok Hivatala. A Szülőföld Alap Tanács által meghatározott prioritások alapján ez a kollégium határoz a 2005-ben 1 milliárd forinttal rendelkező alap erőforrásainak 80 százalékát felhasználó pályázati kiírásokról. A külügyminiszter által kinevezett kilenc tagú testület Zilahi Lászlót, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választotta elnökévé. /Megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A Kárpát-medence régiói számára megpályázható 800 milliós keretösszegből 400 millió forintra pályázhatnak a Romániában magyar nyelvű oktatást folytató intézmények, irodalmi és kulturális tevékenységet folytató intézmények, illetve az európai integrációs felkészítést végző szervezetek – nyilatkozta Zilahi László. A prioritások között a szórványvidékek közoktatása, valamint a felsőoktatási intézmények beruházásai és működtetése élvez előnyt – és ez nem csupán önálló intézményekre – mint például a Sapientia -, hanem a Babes-Bolyai Tudományegyetemre és többi magyar nyelvű oktatási tevékenységre is nyitott. A magyar nyelvű romániai média is jelentős támogatásra számíthat – a november 18-i beérkezési időre eljuttatott pályázati igénylések kiértékélése után. „Óriási késésben van a Szülőföld Alap pályázatainak meghirdetésében, de ha mindenki jól dolgozik, év végéig sikerül a támogatásokat kiosztani” – jelezte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Szülőföld Alap Tanács alelnöke. /Gergely Edit: Beindult a Szülőföld Alap – megalakult az első kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

„Az országos vagy legalábbis regionális jelentőségű, öt-tíz millió forintot meghaladó nagy tervek pályázatait várjuk – jelentette ki a Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának erdélyi tagja. Az oktatási, kulturális és médiaintézményeknek alig több mint két hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy benyújtsák pályázataikat. A kollégium az erdélyi pályázók között 400 millió forintot oszt szét. A szórványvidéken működő magyar nyelvű közoktatási intézmények beruházási, fejlesztési és működési támogatása kategóriába 90 millió forintot soroltak. Az RMDSZ vezetői a dévai Téglás Gábor magyar gimnázium épületének a befejezését tartják a legfontosabbnak. A kollégium 55 millió forintos keretet szabott meg az irodalmi és kulturális intézmények pályázataira. A romániai magyar szerkesztőségek 70 milliós kereten osztozhatnak. /Gazda Árpád: Két hetet adtak a pályázásra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

A magyar kormánytól kapott 300 millió forintos keretből nem lehet létrehozni az erdélyi magyar televíziót, ezért a médium létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány az összeg rendeltetésének megváltoztatását szeretné elérni –mondta Nagy Zsolt kuratóriumi elnök, kommunikációs és távközlési miniszter. Ezt az összeget – a Szülőföld Program kiegészítéseként – a romániai magyar elektronikus média rendelkezésére bocsátják. Nagy Zsolt annyit árult el: digitális, műholdas televíziózásra szeretnék fordítani a pénzt, ehhez kérték a magyar kormány novemberben várható beleegyezését. /Benkő Levente: Jegelték az erdélyi tévé tervét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

November 8-án megalakult a Szülőföld Alap második kollégiuma. A regionális és önkormányzati együttműködési kollégium határoz a 175 millió forint pályázati forrásról. Az alakuló ülésen döntés született a Romániára, Szlovákiára, Szerbiára és Montenegróra, Horvátországra és Szlovéniára vonatkozó pályázatokról és a melléjük rendelt keretösszegekről. Pályázni lehet majd többek között európai uniós pályázatokra való felkészülésre, műemlékvédelemre, közösségi informatikai fejlesztésekre. /Megalakult a Szülőföld Alap második kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) 2004-ben jött létre. Veres Valér KMEI-igazgató szerint színvonalas felsőoktatás tudományos kutatómunka nélkül nem létezik. A Szülőföld Alap pályázati kiírása nem éppen az, amire számítottak, de jelentős mértékben lefedi céljaikat. Az egyik cél az elitképzés, ami az eltömegesedett oktatás miatt háttérbe szorult. Ezt a szakkollégiumi hálózattal szeretnék elérni. A felsőoktatásban folyó tudományos kutatásnak a támogatási rendszerét szeretnék kialakítani. Jelenleg magyarországi forrásokból a határon túli magyar tudományos kutatásra igen kevés pénz létezik. A Magyar Tudományos Akadémia újabban körülbelül 20–30 millió forintot fordíthat erre a célra, az Arany János Közalapítvány megszűnik, az Illyés Közalapítványnak a tudományos kutatásra fordítható összege 10–20 millió forintos nagyságrendű. A román államnak van pénzalapja, magyarok pályázhatnak, esetenként kaptak is pénzt a román államtól, de a magyar kutatási célok, nem képeznek kutatási prioritást Bukarestben. A Bologna-folyamat szerint a jövőben az erdélyi magyar hallgatók is tandíjmentesen tanulhatnak európai, beleértve magyarországi egyetemeken. Nemcsak a népességfogyással kell szembe nézni, hanem ezzel a helyzettel is. /Borbély Tamás: Arányos támogatásban reménykedik a KMEI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Szülőföld Alap regionális és önkormányzati kollégiuma romániai pályázók – önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, civil szervezetek, jogi személy minőséggel rendelkező intézmények – számára hirdette meg felhívását. A meghirdetett pályázatra szánt romániai, 2005. évi keret 38,75 millió forint. /(i): Integrációhoz kapcsolódik a Szülőföld Alap második pályázati kiírása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

November 16-án megalakult Szülőföld Alap gazdasági és területfejlesztési kollégiuma. A 150 millió forint pályázati összforrásából Romániából 67,7 millió forintot pályázhatnak meg a december 3-án nyilvánosságra hozandó kiírásán – nyilatkozta Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő, a kollégium erdélyi delegáltja. Szerencsés János, magyar külügyminisztériumi főosztályvezető rámutatott: a vonatkozó uniós szabályozások miatt időigényesebb a pályázati kiírás előkészítése. A keretösszeg elosztásánál a célok és nagyságrendek meghatározása sajátos EU-s előírások figyelembe vételével rögzül – mutatott rá Szerencsés János, a nemrég létrehozott nemzetpolitikai főosztály vezetője. A Szülőföld Alap idei évre korábban kiírt pályázatai közül Romániából további 400 millió forintot pályázhatnak az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégium kiírása szerint illetékesek, 38,75 millió forintot pedig a romániai magyar regionális és önkormányzati szféra. /Gergely Edit: Szülőföld Alap: sajátosan EU-konform kollégium született. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, amely a magyar tagozat támogatását vállalja magára. A Bolyai Társaság szintén betölt ilyen háttérintézményi és szolgáltató-egyesületi szerepet. Az egyetemi oktatóknak a különböző szakmai és szociális problémáiban, illetve különböző egyetemi rendezvényeknek a megszervezésében segítenek, vagy közvetlen pályázatok útján, vagy oktatók és tanszékek pályázatainak a közvetítésével. A múlt héten adtak le ilyen célra a Szülőföld Alaphoz egy majdnem százoldalas pályázati anyagot. /Ö. I. B.: Van esély a magyar tagozat önállósodására. Interjú dr. Veress Károllyal, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

– A határon túli magyar szervezetek pályázatait és a megítélt támogatások többségét ezentúl bárki megtekintheti a világhálón – jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár december 1-jén Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Az adatbázis célja, hogy minden pályázatról és minden pályázóról tudjanak, és a rendszer segítségével ki tudják szűrni a párhuzamosságokat. A http://tamogat.htmh.gov.hu/tamogatas címen elérhető térképen a többi közt követhető, hogy melyik térségben, illetve településen milyen mértékű támogatást vettek eddig igénybe a pályázók. Az adatbázisban jelenleg 35 milliárd forint igényelt, és 22 milliárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel, de az adatbázist folyamatosan frissítik, visszamenőlegesen is. Az idei ötmilliárd forint támogatási igényből 1,28 milliárdot ítéltek meg a döntéshozók. Ebből mindeddig 44,1 millió forintra szerződtek és 39,1 milliót fizettek ki. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója közölte, hogy a központi koordinációs keret támogatásait csak technikai számon rögzítik a rendszerben, így nem tudható, melyik szervezet mekkora összeget kapott. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke közölte: az alap rendelkezésére álló 975 millió forintot még ebben az évben kifizetik a nyertes pályázóknak. A Szülőföld Alap keretének kifizetése nem érinti az Illyés Közalapítványt, ahová az idei 920 millió forintos keretből eddig csak 483 millió forint érkezett meg. /Nyílt nyilvántartás a határon túli magyarok pályázatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./