- A kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint a Magyarországra akadálytalan utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter dec. 1-jén a parlamentben a szülőföld programcsomagról szóló törvényjavaslat együttes expozéjában. /Bemutatták a Szülőföld-programcsomagot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Jó kezekben, hiteles és erős kézben van a romániai magyarság képviselete – jelentette ki dec. 1-jén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikeres választási szerepléséhez. A magyar kormányfő a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki a nap folyamán részt vesz a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföld-programról szóló határozati javaslat országgyűlési vitájában. Markó Béla elmondta, hogy a vasárnapi törvényhozási választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint, hogy ezt az egységet tovább kell vinni. Az eredmény visszautasítása volt mindenfajta megosztási, pártalapítási kísérletnek – tette hozzá. /Gyurcsány-Markó találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Megalakult és megkezdte munkáját a Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely- teremtési kerekasztal, amely koordináló, konzultatív fórumot teremt a határon túli gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben érintett szervezeteknek – közölte Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Budapesten. A cél a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régió vállalkozóival. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy sikeres volt a vállalkozókat felkészítő, Az EU házhoz jön program, amelynek keretében a határon túl 31 helyen tartottak tanácskozást, és ezt a programot folytatják. Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója közölte, hogy az MFB kidolgozta hitelprogramját, amely tízéves futamidőre 10-750 millió forint kedvező kamatozású hitelt ad magyar vállalatoknak külföldi fejlesztési beruházásokhoz. A Szülőföld Alap működési céljait támogató Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramban az MFB a hitelintézetek bevonásával 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozására szolgáló Partner Hitelprogramot dolgozott ki. Az Eximbank a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához 8 milliárd forintos hitelprogramot alakított ki. A Mehib Rt. 5 milliárd forintos hitelkeretet különít el a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, illetve a térség gazdasági fejlődését elősegítő vállalati befektetések biztosítására. A Corvinus Rt. az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési programot dolgoz ki a befektetési lehetőségek javítása érdekében. /Megalakult a Szülőföld gazdaságfejlesztési kerekasztal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretné fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője a dec. 9-i Magyar Szónak, az újvidéki napilapnak. „Meggyőződésem, hogy miközben egy újfajta nemzetpolitikát próbálunk nemcsak meghirdetni, hanem érvényesíteni is, ez csak arra épülhet, ami az elmúlt 14-15 évben tényleges eredményként felmutatható" – mondta Bálint-Pataki, emlékeztetve arra, hogy a rendszerváltást követően az Illyés Közalapítvány vállalta magára ezt a szerepet, s belőle nőtt ki az Új Kézfogás Alapítvány. A HTMH elnöke szerint szó sincs arról, hogy ez valamiféle összeseprése lenne az eddigi támogatási formáknak. Az eddigi alapítványok megmaradnak, s ezeken túlmenően jön létre az a Szülőföld Alap, amiben a HTMH számít az alapvetően mikro- és kisvállalkozásokat támogató Új Kézfogás közreműködésére. /Megkülönböztetett figyelem a Vajdaságra és Kárpátaljára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

A magyar parlament külügyi bizottsága több, elsősorban pontosító indítványt támogatott a Szülőföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülőföld programcsomagra vonatkozó előterjesztések kapcsán a testület dec. 13-i ülésén. Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselő javaslatát: a Szülőföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövőre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként szerepel. Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják. Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetőséget teremt arra, hogy a Szülőföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát. /Országgyűlési pontosítások a Szülőföld Alaphoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Az Országgyűlés dec. 20-án tárgyalt az egyelőre nem jóváhagyott Szülőföld Alapról, ennek legfontosabb elemét a határon túli magyarokért érzett felelősségben és szolidaritásban látja az MSZP. Az MSZP szerint a határon túli magyarokat segíteni aktív politikai magatartással, „a támogatni tudás aktivitásával lehet csak" – hangsúlyozta Kozma József /MSZP/. A költségvetés által is támogatott alapba az adózók felajánlhatják adójuk egy százalékát. Az alapba befolyt összegeket 15 fős tanács osztja majd el, amelybe hét főt a külügyminiszter jelöl, a tanács elnökét és a másik hét tagot pedig a határon túli szervezetekkel történő konzultáció után jelöli a miniszterelnök. /Magyarország. A Szülőföld Alap legfontosabb eleme a felelősség és szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szemrehányást tett a kormánynak azért, mert az nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a Szülőföld Programot. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy e határon túli szervezetek jelenlegi formájában elutasítják a Szülőföld Programot. Emellett a kormány a jogszabályoknak megfelelően már létrehozhatta volna a Szülőföld Alapot, ha időben benyújtotta volna a parlamentnek a tervezetet. /Bírálja a Gyurcsány-kormányt a Fidesz a Szülőföld Program miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

„A határon túli magyar közösségek képviselői érzékelhették, hogy újabb eszközök állnak rendelkezésükre az anyaországi támogatásban” – így foglalta össze a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által decemberben bejelentett ötpontos határon túli csomagról folytatott kétnapos szakértői egyeztetés tanulságát Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elmondta, az egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői elsősorban a Szülőföld programcsomagról kaptak tájékoztatást, de beszéltek a magyarországi kedvezményes honosítás megkönnyítésére irányuló intézkedésekről, valamint a határátlépéshez és munkavállaláshoz kapcsolódó kérdésekről is. Sikerült tisztázni azt az aggályt, amely szerint a kormány által tervezett Szülőföld Alap csupán átcsoportosítaná a határon túli támogatásokat. „A javasolt egymilliárd forintos alap önálló költségvetési háttérrel rendelkezik, de ez felajánlásokkal tovább bővíthető” – jelentette ki Bálint-Pataki. A tanácskozáson az RMDSZ-t Takács Csaba képviselte. /Gazda Árpád: Terítéken Gyurcsány öt pontja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke február 12-én Marosvásárhelyen tárgyalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának vezetőivel a határokon átnyúló regionális együttműködés kérdéseiről. Markó Béla az RMDSZ kiemelt támogatásáról biztosította a tusnádfürdői magyar oktatási és konferenciaközpont tervét, amelyet a két kormány támogatásából és a Szülőföld Alap pénzügyi keretéből finanszíroznának. /Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati vezetők Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Somogyi Ferenc külügyminiszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter február 14-én Budapesten bemutatta a kormány Szülőföld programjára vonatkozó, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült stratégiai tanulmánykötetet. A határon túli magyarok támogatására vonatkozó alapvető koncepcióváltás lényege – hangzott el –, hogy az érintett szomszédos országok számára is sokkal inkább elfogadható módon lehessen biztosítani a korábbinál jelentősebb pénzügyi eszközöket. Kitért arra, hogy a korábbi visszatekintő, elsősorban a történelmi sérelmekre alapozó megközelítést a magyar nemzet újraegyesítését európai perspektívába helyező politika váltja fel. „Egy ilyen megközelítés az esetenként nacionalizmusba hajló politikával szemben a patriotizmusra épít, és úgy képzeli el a magyarság sorsának javítását, hogy ezzel ne váltson ki ellenérzést a többségi nemzetekben” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A tanulmánykötet a gazdasági együttműködésre, a közös fejlesztésű régiók kialakítására koncentrál, az erre alapuló kétoldalú és európai uniós együttműködési keretekre. A kiadvány Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában élő magyarok gazdasági támogatásának kiszélesítésére tesz javaslatot. A tanulmánykötetet 2003-ban rendelte meg a Miniszterelnöki Hivatal. A program a szülőföldön maradás, boldogulás anyagi, jogi és politikai feltételeinek megteremtését célozza. Veress József, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkára elmondta: kiemelt feladat, hogy a magyar vállalkozók hatékonyabban tudják használni a határon túli piaci és befektetési lehetőségeket. „Az erre a célra rendelkezésre álló 26 milliárd forintnyi hitel, kockázati tőkealap, Eximbank-finanszírozás mind ezt segíti, s ezen belül is a határon túli munkahelyteremtést” – közölte Veress József. A Szülőföld Program című stratégiai tanulmánykötet az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkája. Az anyagot Törzsök Erika, a külügyminiszter kisebbségi ügyekkel foglalkozó főtanácsadója szerkesztette. /Stratégiai tanulmánykötet a szülőföld programhoz. Jelentősebb pénzösszegek elfogadhatóbb módon a határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Baráth Etele kitért arra, hogy az ősszel Bukarestben első alkalommal megrendezésre kerülő magyar–román közös kormányülés alkalmat ad arra, hogy a második magyar nemzeti fejlesztési terv és az első román fejlesztési terv összehangolásával közös fejezetként fogalmazódjanak meg az együttműködés területei. Ugyanezt kezdeményezték Szlovákia irányában is. A tanulmánykötet előszavában Törzsök Erika kifejtette, hogy – tapasztalataik és az egyes országokban folytatott kutatásaik alapján – a határon túli magyar fejlesztési, támogatási politikának alapvetően három területre kell összpontosítania erőforrásait: az innovációs képességek fejlesztésére és kiaknázására, továbbá a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítására, illetve e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztésére. A könyvben leszögezték: nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni és a határon túli magyar kisebbségek helyzete a többség nélkül nem megoldható. A könyv Szlovákia, Románia, Ukrajna és Szlovénia gazdaságát, illetve az itt élő magyarok gazdasági helyzetét elemezte, és minden vizsgált ország esetében javaslatokat tett az ott élő magyarság gazdasági támogatását célzó lépések előkészítésére. A tanulmánykötet teljes anyaga letölthető formában megtalálható a www.eokik.hu honlapon. /Guther M. Ilona: Gazdasági koncepció a határon túli magyarság támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa aggasztónak találja, hogy Magyarország kormánya nem folytat következetes egyeztetéseket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaival – olvasható párt február 19-én Pozsonyban ülésezett testületének határozatában. Az Országos Tanács elvárja, hogy Budapest a továbbiakban a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben ne hozzon döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül – áll a dokumentumban. Komlóssy Zsolt, a választmány elnöke szerint ez a gyakorlat oda vezethet, hogy a Kárpát-medencei magyarság a nemzetstratégiai egyeztetések nélkül elszigetelődik, mert egy-egy közösség majd csakis a saját szülőföldjén való boldogulásra összpontosít. Bugár Béla, a párt elnöke így fogalmazott: „A mi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása, de ennek mindig két szereplője van: az egyik a magyar kormány, a másik mi vagyunk. Márpedig ha romlik a viszony, akkor meg kell vizsgálni annak okait. Mi évek óta azt hangoztatjuk, hogy nem jó, ha rólunk nélkülünk döntenek. Sajnos úgy látszik, hogy most, a Szülőföld Alapról született döntéskor a magyar kormány nagyon keményen megmutatta, hogy így is lehet. Az más kérdés, hogy majd a Szülőföld Alapot működtető törvény alkalmazása során esetleg majd méltányolják a részünkről elhangzott véleményeket”. /(Keszeli Ferenc / MTI): A magyar kormány egyeztetéseit sürgeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott február 22-én sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra javaslatait a miniszterelnök által meghirdetett új nemzetpolitikai program megvalósítására. A javaslatokról március 2-án egyeztetnek az országgyűlési képviselőcsoportokkal, majd a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteivel is. Az Országgyűlés által múlt héten elfogadott, Szülőföld Alapról szóló törvényt illetően Avarkeszi Dezső megjegyezte, azért fogadták el a határon túli magyar szervezetek módosító indítványainak figyelembe vétele nélkül, hogy minél hamarabb életbe léphessen a törvény. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetpolitikai program öt pontjához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Romániának és Magyarországnak két-három olyan közös tervet kellene kidolgoznia, amelyről az őszi közös kormányülésen már döntést is lehetne hozni – mondta Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. A Szülőföld-alapot Markó fontosnak tartja, de felhívta a figyelmet arra, hogy túlságosan bürokratikus lesz a kezelése. Mindenképpen folytatódnia kell a magyarul oktató egyetemi káderek ösztöndíj-támogatásának, s ugyancsak folytatni kell a szórványkollégiumok építésére vonatkozó elképzelések megvalósítását – hangoztatta Markó. A magyar politika részéről megvan a készség, csak pénz nincs elég – állapította meg Markó. /A készség megvan a támogatásra, csak pénz nincs elég. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Nemzetpolitikai zsákutca címmel számol be a Pozsonyban megjelenő Új Szó március 2-ai száma a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szakértőinek nemzetpolitikát érintő budapesti egyeztetéséről. A tanácskozáson részt vevő Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke zsákutcának nevezte a budapesti egyeztetés végkifejletét. A határon túliak a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos napirendi pontot mellőzni javasolták. Duray indoklása szerint „azért, nem akartunk erről tárgyalni, mert az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után”. „A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretébe, ám ezt nem sikerült elérni” – mondta Duray, aki szerint a stratégiát nélkülöző eszmecserét a Máért ülésének összehívásáig nincs értelme folytatni. A szakértői egyeztetés további kérdésköréről, az állampolgárságot és a magyarországi letelepedést érintő pontjairól Duray azt mondta: „Porhintés az egész.” /Duray: „az autonómia közröhejjé vált”. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Szabó Vilmos külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár sajtóközleményében ismertette, hogy március 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti felelősség ötpontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar szervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt. Sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői kezdeményezték, hogy a Szülőföld Alappal és a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek áttekintésével kapcsolatos pontok kerüljenek le a tanácskozás napirendjéből. Álláspontjuk szerint ezeket a kérdéseket a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén politikai szinten kellene tisztázni. A részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselői a Magyar Koalíció Pártja javaslatát nem támogatták, a tanácskozás eredeti napirenddel való megtartása mellett foglaltak állást. /Sajtóközlemény a Nemzeti Felelősség programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Módosító javaslat készül a határon túli magyarok képviselőivel folytatott konzultációk után a Szülőföld-programhoz – jelentette be Batiz András, a magyar kormány szóvivője. A Fidesz nem támogatja a Szülőföld-programot, mert véleményük szerint az többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, és nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Batiz András elmondta: a Szülőföld-alap évente 1 milliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT tagszervezeteinek beleszólási lehetősége a tanács és a kollégium összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel majd abban a módosító javaslatban, amelyet a kilenc határon túli magyar szervezettel folytatott tanácskozás után Avarkeszi Dezső kormánymegbízott terjeszt be a februárban elfogadott Szülőföld-programhoz. A Fidesz szerint a Szülőföld-program nem hiteles és a célja sem érthető. A programra fordított egymilliárd forint nem más, mint a korábban is meglévő, a határon túli magyaroknak adott támogatás „összegereblyézése”. A program többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, ráadásul azt nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, ezért a Fidesz nem támogatja. /Módosítják a Szülőföld-programot? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Az Országgyűlés megszavazta a határon túli magyarokat támogató Szülőföld Alapról szóló törvény módosításait. A módosítások egyebek között azt célozzák, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek nagyobb legyen befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egymilliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. Ezt egészítené ki a felajánlott adó, valamint az egyéb felajánlások. /Megszavazta az Országgyűlés a Szülőföld Alap módosításait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága június 30-án Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítéséhez. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését, a beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, valamint az anyaország vállalkozói befektetéseinek ösztönzését. A résztvevők egy hónapon belül előterjesztik közös regionális projektekre vonatkozó javaslataikat. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: még az idén vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Ülésezett a MÁÉRT gazdasági szakbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága a múlt héten Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram 25 milliárd forintos hitel-garancia- és tőkekihelyezési csomaggal indult. További források kihasználását teszi lehetővé az Eximbank jelenleg infrastrukturális fejlesztésekre koncentráló hitelkerete, a Mehib vevő- és befektetési hitelgarancia-konstrukciója, valamint a Corvinus Kárpátok-Régió befektetési tőkeprogramja. Székely Judit, a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kiemelt szerepe van az FMM közeljövőben induló, határon túli EU-felkészítő felnőttképzési programjainak. Erre a célra az idén a Munkaerőpiaci Alapból 260 millió forintot különítettek el. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Egymilliárd forint a szülőföldön maradáshoz. A támogatásokra szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, hogy a sajtóból értesült Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő bejelentéséről, miszerint a hét végén nemzetközi konferenciát szerveznek a határon túli magyarok közjogi státusáról Nyilvánvaló, hogy mindenképpen próbálkoznak a kettős állampolgárság megadása nélküli megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Nem kaptak felkérést konzultációra. Egy megbeszélésre hivatalosak, a Szülőföld Alap Tanácsának megalakítására, amelyen Kelemen Hunor képviseli majd az RMDSZ-t. Kelemen Hunor el fogja mondani, hogy itt van augusztus, miközben a Szülőföld Alap kapcsán a határon túli magyarok még semmiféle támogatásban nem részesültek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint a leendő tanács elnöki tisztségében a határon túli magyar szervezetek egyértelműen támogatták Kiss Elemért. Markó elmondta, hogy nem volt közös szavazás vagy megbeszélés, de Kiss Elemért támogatni tudták, amikor ezt megkérdezték tőle. /Kiss Csaba: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a nemzetpolitikai fejleményekről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Július 28-án megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa Budapesten. – Mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben – nyilatkozta Budapesten Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása alkalmával. Somogyi és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára átadta a megbízó levelet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszternek, akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Kiss Elemér elmondta, hogy négy konkrét javaslat is elhangzott, a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket preferáljanak, és részesítsenek kiemelt támogatásban. E tekintetben a kárpátaljai és vajdasági szervezeteket említették. Avarkeszi Dezső, letelepedéssel és honosítással foglalkozó kormánymegbízott felidézte, hogy országgyűlési képviselőként az ő javaslatára módosították a vonatkozó törvényt, hogy az 1 milliárd forint kezdeti forrással működő alapot évente legalább 1 milliárd forinttal egészítsék ki. Avarkeszi kiemelte az állampolgársági törvény kivételesen egyhangúlag megszavazott módosítását, amely következtében január 1-jétől 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenhet az idő, amely a határon túli magyarok letelepedési engedélye és állampolgársági esküje között eltelik. Augusztus 20-ig várják a további javaslatok benyújtását, a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) keresztül. A tervek szerint a Szülőföld Alap Tanácsának következő ülésére augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. A Szülőföld Alap Tanács tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Dolinszky Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szenn Péter lelkész, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Kulmann Ernő, az Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa, Vörös Péter, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség képviseletében lett. A testületben helyet foglal még Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója, Bodor Pál közíró, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke, illetve Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány, Annus József, az Apáczai Csere János Közalapítvány, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetének igazgatója. /Megalakult Budapesten a Szülőföld Alap Tanácsa. Augusztus 20-ig várják a javaslatok benyújtását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Budapesten megtartották a Szülőföld Alap Tanácsának alakuló ülését. Ennek befejeztével Balla Mihály (Fidesz) közleményében úgy vélte: az alap létrehozása a kormány tartalom nélküli PR-akciója, amelyet szerinte a jobboldali elfogultsággal nem vádolható határon túli magyar politikusok is bírálnak. A képviselő közleménye szerint az eredetileg egymilliárd forinttal induló alapból a költségvetési megszorítások miatt 500 milliót rögtön vissza kellett utalni a Külügyminisztériumnak. A politikus közölte: egyes értesülések szerint mindössze 250 millió forint áll rendelkezésre a szervezet felállítására, mivel a határon túli magyaroknak szánt pénzből máris részesültek egyes, a kormányhoz közel álló itthoni alapítványok és intézetek. Balla Mihály szerint a kormány „elkötelezettségét” a határon túli magyarok ügye iránt jól mutatja, hogy egyes tervek szerint a költségvetési megszorítások miatt a Külügyminisztériumtól 5 milliárd forintot vonnak el, amely összegnek több mint felét, hárommilliárdot a Határon Túli Magyarok Hivatalán spórolnának meg. „Mindent elárul a Gyurcsány-kormány szándékainak komolyságáról az a tény, hogy a Szülőföld Alap Tanácsa élére Kiss Elemért tervezi kineveztetni, egy többszörös korrupciós botrányba belebukott minisztert” – írta az ellenzéki képviselő közleményében. (MTI) /Létezik a nemzeti konszenzus minimuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Hiller István MSZP-elnök kész Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel együtt Erdélybe utazni, hogy a határon túli magyarság képviselőivel megbeszélést folytasson. Július 28-án végre megtartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Tanácsa. A Fidesz elnökének tusnádfürdői kijelentése miatt kialakult belpolitikai vitával kapcsolatban úgy vélekedett: arról kellene beszélni, hogy „a magyarországi politikai pártok hogyan és miképp tudnák elősegíteni Románia európai uniós csatlakozását”. Megítélése szerint ez jobbítaná az erdélyi, romániai magyarság életét, egyszerűbbé tenné a kapcsolatot az anyaországgal. Ismeretes, Orbán Viktor Tusnádon kijelentette: a baloldal időnként rárontott saját nemzetére. Hiller felszólította Orbánt, vonja vissza kijelentéseit. A Fidesz ugyanakkor felszólította Hillert, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Révész Máriusz szóvivő szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma erre, de sajnos nem tette: a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, és azóta sem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, mivel „nem tudnak a határon túli magyarok szemébe nézni”. /Hiller István kész Erdélybe utazni. Gyurcsány Ferencet is magával hozná. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tusnádfürdőn tartott beszédében többek között megemlítette, a magyar baloldal, amikor lehetősége volt, rátört saját nemzetére. Ezt tette Kun Béla és Rákosi. Ez történt 1956 vérbefojtásakor, és ezt tette az MSZP a december 5-i népszavazás kampánya idején. A jelek szerint Orbán fején találta a szöget, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyomban felkapta a vizet. Szóvivője szerint nem a baloldal, hanem a Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápoló jobboldal rontott december 5-e előtt az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletre. A párt vezetői felszólították Orbán Viktort, vonja vissza a baloldal nemzetellenességére vonatkozó állítását. Hiába változtatták meg pártjuk cégtábláját (Magyar Szocialista Munkáspárt helyett MSZP), hiába apad Kádár egykori munkatársainak száma a párt vezetőségében, hiába választottak Hiller István személyében új elnököt, a párt szellemisége ugyanis töretlen: a határon túlra kényszerített magyarság létezését kénytelen-kelletlen tudomásul veszik, de alapjában véve leírták, írta Asztalos Lajos. Medgyessy Péter például a kedvezménytörvényre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemre célozva kijelentette, az Orbán-kormány túlkényeztette a határon túli magyarságot. A december 5-e előtti kampányban a két kormánypárt vezetői az állították, hogy IGEN szavazat esetén hárommillió határon túli magyar özönli el Magyarországot, majd azt, hogy nyolcszázezer. Gyurcsány Ferenc bejelentette, szakértői tárgyalásokat kezdenek az állampolgárság nélküli magyar útlevél, esetleg az áttelepedést nem biztosító állampolgárság megadásáról. A nagy hangon bejelentett Szülőföld Alap eddig csak papíron létezett. Az útlevélről és az állampolgárságról a határon túliak kizárásával tárgyalnak az úgynevezett szakértőkkel, nem a Máértet hívják össze. /Asztalos Lajos: A fején talált szög. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./