Boc kiáll az RMDSZ mellett
„Az RMDSZ korrekt, megbízható partner, közös kormányzási célkitűzéseink vannak. Mindeddig semmi sem akadályozta együttműködésünket” – jelentette ki kedden este a közszolgálati televízióban Emil Boc.
A miniszterelnök a kisebbik kormánypártra irányuló március 15-i magyar ünnep utáni ellenzéki támadásokra reagált. Többek között a Markó Béla kormányfő-helyettest ért konzervatív párti bírálatokra, a magyar érdekvédelmi szervezet törvényen kívül helyezéséről szóló nagy-romániás követelésre, illetve arra az RMDSZ-es igényre, hogy az alkotmányból kerüljön ki a Romániát nemzetállamként meghatározó passzus.
„Ugyanazon politikai családhoz tartozunk. Ugyanazon ideológiai elképzelések mentén körvonalazódott a programunk. Azt azonban korábban is elmondtam már: az RMDSZ jelenléte a kormányban nem teszi alku tárgyává az alkotmányt. Az alaptörvényről nem alkudozunk, hanem betartjuk” – magyarázta Boc, utalva egyben arra, hogy az ellenzéki politikusokhoz hasonlóan hallani sem akar a nemzetállamra utaló alkotmánycikkely eltörléséről. A kormányfő szerint a vonatkozó paragrafus módosítását maga az alkotmány is tiltja.
Az RMDSZ kormányzati részvételét megkérdőjelező politikusi kijelentések tegnap is elhangzottak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta szerint a kisebbik koalíciós alakulat „túlzó és alkotmányellenes” követelésekkel áll elő.
„Az államfő és a PD-L most mindent lenyel az RMDSZ részéről. Ezért nem a magyarok tehetők felelőssé, hanem Traian Băsescu és Emil Boc. A kormányfő egy repülőgépre ült azzal a Cseke Attila miniszterrel, aki három nappal ezelőtt Kolozsváron a »Székelyföld nem Románia« transzparens mellett vonult az utcán” – példálózott a nagyobbik ellenzéki párt vezetője. Ponta szerint az RMDSZ-nek akkor is voltak „túlzott igényei”, amikor a parlamentből támogatták a PSD-kormányt, de a szociáldemokraták nem teljesítették ezeket az igényeket.
Mint ismert, március 15-e után a Konzervatív Párt (PC) felszólította a miniszterelnököt, „dobja ki a kormányból az RMDSZ-t”, amiért Markó Béla a Miniszterelnöki Hivatal fejlécével ellátott papíron magyar nyelvű meghívót küldött a magyar iskolaigazgatóknak. Korábban a szövetségi elnököt a Vatra Româneasca szélsőséges szervezet is „bepanaszolta” a miniszterelnöknél. Markó utólag egyértelműsítette, hogy a magyarokkal eddig és ezentúl is anyanyelvükön kommunikál, miniszterelnök-helyettesi minőségében is.
Emellett Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára szerdán felszólította Traian Băsescu államfőt, írjon ki népszavazást az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A székelyföldi románok intézkedéseket sürgetnek a "magyar szeparatista" törekvések ellen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- A székelyföldi románokkal szembeni "diszkriminatív" intézkedések, valamint a magyarok "irredenta, revizionista és szeparatista" törekvései ellen emelték fel szavukat a hétvégén Maroshévizen szervezett nagygyűlésükön a román népcsoport tagjai.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma által rendezett maroshévizi összejövetelen memorandumot fogadtak el. A román parlamentnek, kormánynak és államfőnek elküldött dokumentumban konkrét intézkedéseket várnak a hatóságoktól "egyes magyar vezetők szeparatista akciói ellen". A román nyelv hivatalos státusának szavatolását (vagyis a magyar nyelv hivatalos rangra emelésének elutasítását) követelik, védelmet kérnek a románokat Székelyföldön sújtó állítólagos diszkriminatív intézkedésekkel szemben. A résztvevők szerint a magyaroknak e három székelyföldi megyében tapasztalható törekvései veszélybe sodorják a román állam egységét és szuverenitását.
A résztvevők kifogásolják, hogy a kormány hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett új régiófelosztási törvénytervezetet (amely közös fejlesztési régióba sorolná a három megyét - A tud.). A székelyföldi románok úgy vélik, hogy e törvény esetleges elfogadásával visszaállítanák a Sztálin által elrendelt, 1952 és 1968 között fennállt Magyar Autonóm Tartományt, illetve az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt. A résztvevők azt kérték a román parlamenttől, hogy ne fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet, amely szerintük törvényes alapot teremtene az "etnikai területi autonómia" számára. Szerintük Székelyföld már így is "állam az államban".
Erre a megmozdulásra a marosvásárhelyi véres események huszadik évfordulóján került sor. Nem csupán a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviseltette magát, de a két ellenzéki parlamenti alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. Forrás: MTI

Victor Ponta: Székelyföld nem létezik
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi gyűlésen kijelentették: elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos.
A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék.
- Az SZDP sohasem támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát" – mondta beszédében Ponta.
- Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője.
Paprika Rádió, Háromszék. Forrás: Erdély.ma

Román naggyűlés Maroshévízen: „Székelyföld nem létezik”
A magyar többségű megyékben élő románok „elnyomására”, „elüldözésére” és „elmagyarosítására” kívánták felhívni a figyelmet szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlés résztvevői, amelyet a Kovászna, Maros és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma válaszként szervezett az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlésre. A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen több mint hatszázan gyűltek össze – legtöbben más megyékből, buszokkal érkeztek a helyszínre –, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) vezéregyéniségei, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A magyarellenes szónoklatokban bővelkedő rendezvény különösebb rendbontás és zavargás nélkül zajlott le, annak köszönhetően, hogy a híresztelések ellenére a Székely Gárda képviselői mégsem jelentek meg a rendezvényen, illetve mert Maroshévíz lakossága – mind a magyarok, mind a románok – tisztes távolságból figyelték az eseményeket.
Érkezésünkkor Maroshévíz főutcáján hosszú autóbuszsor fogadott, de a főtérről leágazó mellékutcákban is nehezen lehetett parkolót találni, mert a helyeket elfoglalták az idegen megyékből érkezett gépjárművek. Három autóbusznyi „elnyomás alatt élő román” érkezett Maros megye falvaiból, azokból, amelyeknek lakói cselekvő részesei voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete márciusi” eseményeknek, de jöttek Dolj, Prahova, Iaşi, Vaslui, Botoşani, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Kolozs megyéből is. A buszok többségén a Nagy-Románia Párt (PRM) jelképe volt látható, a járművekkel érkező „erősítés” is főleg a nagy-romániások zászlóját, illetve a trikolórt lengette. Néhányan „Erdély román föld” (Ardealul pământ românesc) táblát emeltek a magasba. A tömeg a felújított kultúrház előtt gyülekezett, míg a házigazdák a négysávos főutca szemközti oldalán szemlélték az eseményeket.
Tartózkodó helybéliek
„Ki hívta ide ezeket?” – tették fel a kérdést románul, illetve magyarul többen is az út túloldalán szemlélődő helybéliek közül és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül egyöntetűen rosszallásuknak adtak hangot. Mellesleg a helybéliek csekély számú csoportjában több román szót lehetett hallani, mint magyart. „Mi itt jóban-rosszban együtt vagyunk, egyaránt vannak román és magyar barátaim. Nem értem, miért kell ilyen rendezvényeket szervezni, ha mi itt jól megvagyunk egymással?” – méltatlankodott Ioan Turcu maroshévízi lakos, aki a kérdésünkre adott válaszát a nyomaték kedvéért magyarul is megismételte. Elmondta, neki soha semmilyen hátránya nem származott abból, hogy ő román egy többségben magyarok lakta megyében, nem érzi, hogy őt „elnyomnák” a magyarok.
Markó: felelőtlenek a román politikusok
Markó Béla szerint a maroshévizi román nagygyűlés résztvevőit szándékosan félrevezették kijelentéseikkel a rendezvényen felszólaló román politikusok, akik részéről, mint mondta, több felelősséget várna el.
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek nevezte Victor Ponta maroshévizi kijelentéseit, s úgy véli a PSD-elnök felkorbácsolta a kedélyeket a rendezvényen.
A Maroshévízen elfogadott memorandum kapcsán Markó leszögezte: amikor a magyarság több jogot kér, ezzel egyáltalán nem csorbulnak a magyar többségű megyékben élő románok jogai.
A gyűlést megelőzően egy kis szóváltásra is sor került a szervezők és az „erősítés” között, ugyanis a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma tartott attól, hogy az „elnyomott” négyszázezernyi román jogait követelő eseményt valamelyik párt kisajátítja. Ezért nem engedték bevinni egyik párt zászlóját sem, csak a trikolórt. A tiltás ellenére meglehetősen sok PRM-s zászló lengedezett a teremben és bejutottak az „Erdély román föld” feliratos táblák, valamint a szélsőjobb Noua Dreaptă kelta keresztes zászlói is.
Ponta: Székelyföld nem létezik
Az egymást váltó szónokok felszólalásából kiderült, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma hatalmas veszélyt lát a régiók újraszervezésében, és soha nem fognak egyetérteni azzal az RMDSZ-es kezdeményezéssel, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson.
„A PSD soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem – jelentette ki Victor Ponta. „Egyetlen románnak sem kell innen elköltöznie, a Székelyföld pedig valóban nem Románia, mert a Székelyföld nem létezik” – magyarázta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője – utalva a március 15-i kolozsvári megemlékezésen a „Székelyföld nem Románia!” transzparensre, melyet az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának tagjai emeltek magasba.
Ponta hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ javasolta egy régióba soroló régióátszervezési törvényt. A politikus határozott állásfoglalásra szólította fel az államelnököt és a kormányfőt az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlés kapcsán, ahol a résztvevők egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét is követelték. Mircea Duşă, a képviselőház PSD-s alelnöke a helybéli románság nevében arra kérte a más vidékről érkezőket, hogy óvakodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. „Önök elmennek, de mi itt maradunk” – szögezte le Hargita megye korábbi prefektusa.
Nicolai: a székely nagygyűlés szánalmas
Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szánalmasnak, nem európainak és embertelennek minősítette a székely nagygyűlést. Kijelentette: a liberális párt betartja a környéken élő románoknak tett ígéreteit és pártja mindenekelőtt a románság érdekeit képviseli. Kirobbanó tapsvihar fogadta Corneliu Vadim Tudort, aki biztosította a románságot, hogy a kisebbségi törvényt nem fogadja el a parlament. „Mindenkinek tisztelni kell az egységes román nemzetállamot. Nem létezik semmiféle Székelyföld, ez itt Románia” – szögezte le az EP-képviselő.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői nem vettek részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PDL elnöke már a román nagygyűlés alatt közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Az ülés végén az egybegyűltek memorandumot fogadtak el, amelyben felkérik a hatóságokat, az elnöki hivatalt, valamint a kormányt és a civil szférát, hogy lépjen fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen. Aggódnak amiatt, hogy a Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régióátszervezési törvényt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Felszólítják a képviselőházat és Traian Băsescu államfőt, hogy utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státusát biztosítja”.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A PSD és a PNL politikai is részt vettek a maroshévízi magyarellenes gyűlésen
Ismét felerősödött a nacionalizmus a marosvásárhelyi véres konfliktus évfordulóján
Ponta szerint nem létezik, a „szórványrománok” szerint már most is van Székelyföld – AGERPRES
Míg a hétvégén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az 1990-es marosvásárhelyi véres etnikai konfliktusra emlékezett, a Hargita megyei Maroshévízen a székelyföldi románok egyik civil szervezete nagygyűlést rendezett. Ez utóbbi összejövetelnek a jelentőségét növelte, hogy számos vezető román politikus részt vett rajta. Így a magyarellenes szónoklatokból kivette a részét többek között Victor Ponta, a jelenlegi legerősebb ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frissen megválasztott elnöke. Ennek a pártnak több vezető politikusa is megjelent az összejövetelen, akárcsak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Norica Nicolai, volt Kolozs megyei törvényhozó. A két ellenzéki erő ezzel a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM) mellé sorakozott fel, amely szintén képviseltette magát a rendezvényen. A feszültséget csak növelte, hogy a marosvásárhelyi megemlékezésen is részt vettek a magyar gárdisták, miután korábban a kolozsvári március 15-ei ünnepségen voltak jelen.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi gyülekezetén a mintegy ezer résztvevő elfogadott egy memorandumot, amit elküldtek a parlamentnek, a kormánynak és az államfőnek. Ebben azt kérik, hogy a hatóságok konkrét intézkedéseket foganatosítsanak „egyes magyar vezetők szeparatista akciói ellen”, biztosítsák, hogy tiszteletben tartják a román nyelv hivatalos státusát, és vizsgáljanak ki a románokat Székelyföldön sújtó minden egyes diszkriminatív intézkedést. A résztvevők arra is kérik a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan „az irredenta, revizionista és szeparatista törekvések ellen”, amelyek szerintük a három megyében tapasztalhatók a magyarok részéről. Úgy vélik, hogy ezek a törekvések nyíltan a román állam és nemzet egységét, szuverenitását veszélyeztetik, akárcsak „a románoknak a székelyföldi létét”.
A résztvevők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szenátus „könnyedén” elfogadta hallgatólagosan, vita nélkül az RMDSZ által beterjesztett új régiófelosztási törvénytervezetet. Azt kifogásolják, hogy szerintük az RMDSZ visszaállítaná ezzel a Sztálin által elrendelt, 1952 és 1968 között működött Magyar Autonóm Tartományt, valamint az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt. A dokumentum nem részletezi, hogy milyen szempontok szerint hasonlítják össze és azonosítanak egy mai gazdasági fejlesztési régiót az említett két történelmi képződménnyel, amelyek maguk is egymástól teljesen különböznek, miután gyökeresen más történelmi kontextusban születtek, és státusuk is különbözött, hiszen a Magyar Autonóm Tartomány Romániához tartozott, Észak-Erdély pedig Magyarországhoz. Ráadásul az RMDSZ vezetői számtalanszor leszögezték, hogy még a területi autonómia sem jelenti Székelyföld kiszakadását Romániából.
A résztvevők azt kérték a parlamenttől és az államfőtől, hogy ne fogadja el, illetve ne hirdesse ki a kisebbségi törvénytervezetet, amely szerintük „az etnikai területi autonómia törvényes alapjának a megteremtését tűzte ki célul a kulturális autonómia révén”. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik a három megyében a románok ellen elkövetett diszkrimináció és visszaélések kivizsgálására. A memorandum aláírói leszögezik, hogy „a civil fórum nem a magyarok ellen irányul, hanem a hatóságok figyelmét akarja felhívni egy gazdasági fejlesztési terv kidolgozásának a szükségességére, mert a szegénység az egyik fő oka a régióban az etnikai alapú konfliktusoknak”. Szerintük Székelyföld már „állam az államban”, amelynek saját jelképei vannak, a románokat pedig semmibe veszik, alárendeltként kezelik őket.
A tanácskozáson felolvasták a határon túli románok érdekeit képviselő, meglehetősen ismeretlen Románok Világtanácsának és a Románok Világkongresszusának az állásfoglalását is. Azt kérik a román miniszterelnöktől, hogy hívja vissza funkciójából Cseke Attila egészségügyi minisztert, a külügyminisztérium pedig küldjön Magyarországnak egy tiltakozó levelet, amelyben kérjék, hogy Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja vagy határolódjon el a magyar gárdisták kolozsvári akciójától – amikor azok a március 15-i ünnepségen Székelyföld nem Románia! transzparenssel vonultak fel –, vagy ha ezt nem teszi meg a főkonzul, akkor nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában. A román szervezetek azt kifogásolják, hogy Cseke és Szilágyi nem határolódtak el a nyilvánosság előtt a gárdások akciójától.
Victor Ponta, a PSD elnöke beszédében arról biztosította a székelyföldi románokat, hogy nincsenek egyedül, és „sokan küzdenek majd az ő igazukért”. Ponta hozzátette: Székelyföld valóban nem Romániában van, ugyanis – mint mondta – Székelyföld nem létezik. Rámutatott: a PSD soha nem fogadja el, hogy a románon kívül más nyelv legyen a hivatalos Romániában, és nem alkuszik majd az alkotmány 1-es cikkelyéről sem, amely kimondja egyebek között, hogy Románia nemzetállam.
Norica Nicolai EP-képviselő, a PNL alelnöke „keserűségének” adott hangot amiatt, hogy a székelyföldi románok ellen visszaéléseket követnek el húsz évvel a rendszerváltás után olyan európai állampolgárok, akik ezzel „embertelen és nem európai” magatartásról tesznek bizonyságot. Nicolai szerint Székelyföld mélységesen román föld, amely egyaránt a románoké és a magyaroké.
A kormánypártot, a Demokrata Liberális Pártot (PD-L) nem képviselte a rendezvényen vezető politikus. Emil Boc demokrata pártelnök egy szűkszavú közleményt adott ki szombaton, amelyben leszögezte, hogy az alkotmány szerint az országban a román a hivatalos nyelv, és a 152-es cikkely szerint a hivatalos nyelvről rendelkező cikkelyt nem lehet módosítani. Boc leszögezte: „a magyar nyelv hivatalosítására való törekvéseknek így nincs alkotmányossági alapjuk”. Hozzátette: a PD-L álláspontja az, hogy az alkotmányt alkalmazni kell, és az nem képezheti alku tárgyát.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Maroshévíz, 2010
Ment-e az elmúlt húsz évben, a marosvásárhelyi fekete március óta a világ elébb? – merülhetett fel többször is bennünk a kérdés az elmúlt napokban.
A válaszok skálája meglehetősen széles: vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a vitathatatlan eredmények ellenére alapjában semmi sem változott, a román politikai elit mentalitása megrekedt valahol a 19. század környékén, ezen pedig alig változtatott valamit az elmúlt két évtized. A másik végletet azok képviselik, akik szerint a ma is meg-meghangosodó magyarellenesség afféle konjunktúra-nacionalizmus, olcsó eszköz a pártoknak a hatalomért folytatott harcában. A hétvégi maroshévízi találkozó mindenesetre azt bizonyítja: Bukarestben még mindig könnyű helyről lehet bármikor előkapni a nacionalista propaganda csőre töltött fegyverét, és gondolkodás nélkül meg is teszi ezt mindenki, pártállástól, kortól, nemtől, az RMDSZ-szel való pillanatnyi viszonytól függetlenül, felelőtlenül lenullázva húsz év minden pozitív eredményét, nem számolva a szunnyadó indulatok felpiszkálásának veszélyével.
Röviden a történet: hétvégén a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok Maroshévízre invitálták a román pártok képviselőit, akik előtt hányatott sorsukról, a magyar „elnyomásról”, az őket ért diszkriminációról panaszkodtak, védelemért esdekeltek, és ez egyre „vérmesebb” magyar követelésekre hívták fel riadtan a bukaresti román hatóságok figyelmét, utalva a múlt heti székely nagygyűlésre, ahol a jelenlévők a magyar nyelv hivatalossá tételéért szálltak síkra Székelyföld-szerte. A magyarellenes hisztériának így, március idusán különben is divatja van, a forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett felvonulások – és sajnos az ezzel járó szélsőséges túlkapások mindkét oldalon –, most meg a marosvásárhelyi gyászos események húszéves évfordulója, amitől joggal szorul össze még mindig az erdélyi magyar szíve-ökle, nem utolsósorban pedig a néhány nappal azelőtti, különben meglehetősen soványra sikeredett sepsiszentgyörgyi nagygyűlés jó ürügy mindenféle ellenakcióra. Nem volt ez másként máskor sem, az idén azonban túlzottnak tarthatjuk a „csomagolást”, hiszen a választási kampányok, a pártokon belüli pofozkodások-tisztújítások épp lezajlottak, az erő- és forrásgyűjtés, a néma utálkozás, titkos cselszövések csendjének kellene honolnia a román politikában. Lélegzetvételnyi kis ideig legalábbis...
A maroshévízi találkozón ennek ellenére szép számmal jelentek meg a bukaresti politikusok, akik egymást túllicitálva ígérgettek rendcsinálást Székelyföldön, védelmet a Hargita és Kovászna megyébe többnyire a szocialista nagyiparral betelepedett román közösség számára. Az senkit sem lephet meg, hogy az eseményen jelen volt Corneliu Vadim Tudor nagyromániás EP-képviselő, hiszen az etnikai feszültségkeltés benne van munkaköri leírásában. De még az sem, hogy a szociáldemokraták is ráérnek ilyesmire ellenzékben. Annak viszont már komoly jelzésértéke van, hogy ha pártelnöki szinten képviseltetik magukat. A kis Titulescunak becézett Victor Ponta a jelek szerint a minimális diplomáciai érzékkel sem rendelkezik, különben meggondolta volna, hogy egy társaságba keveredjék C.V. Tudorral, mi több, hogy megpróbálja őt túlszárnyalni. Pontának minden esélye megvolt arra, hogy a PSD-nek az újgenerációs, európaibb arcát jelenítse meg, aki nem zsigerből, előítéletektől-sztereotípiáktól vezérelve politizál, és aki számára az ilyen nackós tömegjelenet enyhén szólva snassz. Ehelyett beszédében előkerült az osztrák-magyar monarchiában katonai szolgálatot teljesítő, majd 1917-ben dezertáló, Romániába átszökő dédapa homályos története, ami most hirtelen erkölcsi elégtételre kényszeríti az utódot. „Nincs mit vitatkozni arról, hogy Székelyföld román vagy magyar föld, hiszen Székelyföld, mint olyan, nem is létezik, téma lezárva!”, mondta bölcsen a yuppi dédunoka – akinek különben a csíki atyafi legalább olyan egzotikus fajzat, mint a Ponta-bébit nevelő fülöpszigeteki dajka – majd igazított egyet divatos nyakkendőjén, és visszaszáguldott Bukarestbe.
Az eseményen „egy kicsit” jelen voltak a liberálisok is Norica Nicolai alelnök, EP-képviselő személyében, aki szintén az ország területi egysége, a román nyelv egyetlen hivatalos nyelvként való tisztelete mellett érvelt a parlament honvédelmi bizottságában férfiasan érdessé érlelt hangján. Valahol lemaradhatott Dan Voiculescu és csapata, az elmúlt években ugyanis a konzervatív pártiak voltak azok, akik kisajátították – jobb híján – a székelyföldi románokat kampánycélokra. A magyar-ügyekben illetékes ex-nagyromániás Kolozs megyei képviselőnek, Petru Căliannak bizonyára minden idejét lefoglalja a szexbotrány, amibe keveredett, a székelyföldi románok bírják csak ki a következő kampányig! A PC románvédő kezdeményezéseiből különben soha se lett semmi. A parlamenti román pártok százszor meggondolják, hogy kiváltságokat szavazzanak meg a „harkovi” testvérek számára, ez a fajta pozitív diszkrimináció ugyanis visszaüthet olyan szórványvidékeken, ahol éppen a magyarok vagy a romák követelhetnek erre hivatkozva alanyi jogon képviseletet például az önkormányzatokban. Az aggódás Bukarest részéről tehát csak látszat, az effajta maroshévízi összeröffenés pedig hangulatkeltés.
Arra viszont tökéletes. Mármint hangulatkeltésre. A rendezvény nem a székelyföldi románok, de még csak nem is a magyar nyelv hivatalossá tételét elszántan követelő magyarok előtti erődemonstráció, hanem egyesegyedül a Boc-kormánynak szól. A demokrata-liberálisokat épp most igyekeznek felfalni a dühödt szakszervezetek, s amint a sietős hátrálásban felsejlik Boc-ék legérzékenyebb pontja, Achilles-sarka, ami jelenleg az RMDSZ, supp belé! „Nemcsak megszorító intézkedéseket hoznak, hanem „hazaárulókkal” is szövetkeznek, le velük!” – hangzik az ellenzéki csatakiáltás. Erre jó Maroshévíz, erre kell Vadim és Ponta – és egy kicsit Nicolai. A harkovi románok és székelyek – ki-ki a maga követelésével – pedig várhatnak. Kampányig biztosan. Akkor aztán megint nagy csinnadrattával megjelennek a kisebbségek elszánt, hangos protektorai. Maroshévízen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt
SZÉKELY KRISZTA
Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Magyargyűlölők Maroshévízen
„A Szociáldemokrata Párt soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem” – nyugtatta meg Victor Ponta pártelnök a Hargita és Kovászna Megyei Románok Fóruma által a maroshévízi kultúrotthonban szervezett nagygyűlés résztvevőit.
A legnagyobb román ellenzéki párt vezetője szerint Székelyföld valóban nem Románia, mert Székelyföld nem létezik, utalva arra, hogy a március 15-i kolozsvári megemlékezéseken az Új Magyar Gárda tagjai „Székelyföld nem Románia” transzparenssel vonultak végig a városon.
A PSD-elnök, akinek beszédét egy adott pillanatban a „Hol van Markó, hol van Băsescu?” kérdés szakította félbe, hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ által javasolt régióátszervezési törvényt. Ugyancsak meglepetésnek számít, hogy a PNL is magas szinten képviseltette magát Maroshévízen. Norica Nicolai PNL-alelnök elítélte az egy héttel ezelőtti székely nagygyűlést, hangsúlyozva, a régióban élő románok számíthatnak alakulatára „a megmaradásáért folytatott küzdelemben”.
Markó: Ponta felelőtlen
Markó Béla, az RMDSZ „megidézett” elnöke felelőtlennek tartotta Victor Pontát felbujtó kijelentései miatt. „A Hargita és Kovászna megyei románoknak meg kell érteniük, hogy az ő jogaikat nem csorbítja, ha általában a romániai vagy különösképpen a székelyföldi magyarok segítséget kapnak identitásuk megőrzése érdekében. Én lennék az első, aki tiltakozna, ha ez megtörténne” – szögezte le az Agerpres hírügynökségnek Markó.
A miniszterelnök-helyettes szerint a résztvevőket félrevezették a jelen levő politikusok, ugyanis a véres marosvásárhelyi események huszadik évfordulóján megengedhetetlen, hogy felelős román politikusok nyíltan magyarellenes rendezvényeken vegyenek részt. „Soha nem gondoltam volna, hogy Victor Ponta kétségbeesésében a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral szövetkezik” – tette hozzá az RMDSZ-elnök.
Boc: nem alkuszunk
Az RMDSZ koalíciós partnerének, a Demokrata–Liberális Pártnak (PD-L) a képviselői nem vettek ugyan részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Memorandumot fogadtak el
A nagygyűlésen elfogadtak egy memorandumot is, amely szerint a három megye román lakosságának harcolnia kell „román identitása megőrzéséért”. Szerintük a Székelyföldön állam alakult az államon belül, saját zászlóval, himnusszal és hivatalos nyelvvel. Felszólították a hatóságokat, lépjenek fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen, és utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „a közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státust biztosítja”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Victor Ponta megalázta a székelyeket, kérjen bocsánatot
A március 20-i maroshévízi események nyomán mi, Maros, Hargita és Kovászna megye – régió, melyet évszázadok óta Székelyföldként tartanak számon – magyar nemzetiségű lakosságának képviselői hasznosnak ítéltük, hogy ilyen módon tolmácsoljuk üzenetünket a Szociáldemokrata Párt elnökének, Victor Pontának, a három megye román képviselői által szervezett nagygyűlésen elhangzott beszédére reagálva, ahol egyértelműen kifejtette, hogy számára Székelyföld nem létezik.
NY I L A T K O Z A T
A marosvásárhelyi tragikus események után 20 évvel sajnálattal vettük tudomásul Victor Ponta SZDP pártelnök nyilatkozatát. Az említett párt elnöki tisztségébe való megválasztásakor abban reménykedtünk – mint egyébként a román állampolgárok zöme – hogy végre megszabadítja ezt a politikai alakulatot a ceausiszta-kommunista beidegződésektől, egy baloldali párt ideológiáját propagálva pedig hozzájárul a többségi lakosság és a nemzeti kisebbségi közösségek közötti kölcsönös megértési viszony megerősítéséhez.
Ez úton is tájékoztatni szeretnénk az elnök urat, hogy ez a realitás, Románia különböző elismert területeinek (régióinak) elnevezése, létezik az ő akarata ellenére is. Ilyen értelemben van: Fogaras országa, Barcaság, Hátszeg, Mócvidék, Bánság, Körösvidék, Máramaros, Bukovina, Dobrudzsa, Munténia, Olténia. Miként a Székelyföld, ezek is olyan realitások, melyek az idők végezetéig létezni fognak.
Emlékeztetni szeretnénk az erdélyi románok nagy politikusának nyilatkozatára, akit egyébként minden román írástudó ember ismer. Iuliu Maniu az egységes román állam létrejöttekor jelentett ki: „Elnyomottakból nem válunk elnyomókká.”
Mi, a székelység legitim képviselői 20 éve küzdünk e közösség jogos követeléseinek törvényesítéséért, felhasználva e célra a politikai viták demokratikus fórumát: a parlament szószékét.
Jelenlétünkkel ma bizonyítani szeretnénk – ha erre még egyáltalán szükség van – hogy létezünk az ön akarata és beleegyezése nélkül is. Éppen ezért a székelyföldi békés együttélési légkör visszaállítása érdekében kérjük Victor Ponta elnök úr nyilvános bocsánatkérését a Maroshévízen elkövetett „hibáért”, amellyel megalázott egy békés közösséget.
Kelemen Hunor – képviselő, Hargita megye
Antal István – képviselő, Hargita megye
Pál Árpád – képviselő, Hargita megye
Kelemen Atilla – képviselő, Maros megye
Kerekes Károly – képviselő, Maros megye
Olosz Gergely – képviselő, Kovászna megye
Márton Árpád – képviselő, Kovászna megye. Forrás: Erdély.ma

Markó: A kisebbségi jogok bővítse nem károsítja a többséget
Amikor egy közösség bizonyos jogokat kér vagy követel magának, azok az illető közösség lehetőségeinek kiszélesítésére vonatkoznak, de mindez nem sérti és nem is sértheti más közösségek jogait - jelentette ki hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ezzel a Maros, Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek hétvégén, Maroshévízen lezajlott rendezvényén elhangzott magyarellenes kijelentésekre utalt. Kifejtette, az elv érvényes jelen esetben is, hiszen az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás terén követelt jogok nem sértik az érintett megyék román közösségének érdekeit.
Markó szerint az olyan régiókban, térségekben, ahol jelentős számú, más nyelven beszélő közösség él, „gondolnunk kell a román nyelv mellett, az illető nyelv hivatalossá nyilvánítására”. Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai kapcsán, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak. „Ezekben az esetekben a magyar már használatos, tehát tárgyalhatunk az anyanyelvhasználat kiszélesítéséről”- tette hozzá, kiemelve az igazságszolgáltatást és a dekoncentrált intézményeket, mint a kiterjesztés irányát.
A székelyföldi románok – akik maguk is kisebbségben élnek- helyzete kapcsán elmondta, a politikumnak foglalkoznia kell a közösség jogainak védelmével. Szerinte a tanügyi törvénytervezetbe foglalt, a szórvány-közösségekben élő, kisebbségekhez tartozó, kislétszámú osztályok finanszírozására és pozitív diszkriminációjára vonatkozó rendelkezéseknek ugyanúgy érvényeseknek kellene lenniük a Hargita és Kovászna megyében élő román közösségek helyzetére is.
A politikus bírálta a hétvégi maroshévízi gyűlésen résztvevő román politikusokat. „Nagyon veszélyesnek tartom, hogy egy, a fiatal generációhoz tartozó politikus megpróbálja átvenni a már rég túlhaladottnak hitt nacionalista retorikát”- mondta Victor Ponta, szociáldemokrata pártelnök beszéde kapcsán. Úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke nagyot hibázik, amikor azt hiszi, hogy Erdélyben az ultranacionalista szavazatokkal még szavazat vagy népszerűség gyűjthető. „Erdélyben, akárcsak az ország már részeiben az nyer, aki modernizációs programot, infrastruktúra-fejlesztési programot, minden fontos területen európai programot nyújt a választóknak”- szögezte le. Markó meglepődéssel és döbbenettel tapasztalta, hogy az ellenzék egyes politikusai a Nagy-Románia Párttal „szövetkeztek” ebben a kérdésben.
Emil Boc kormányfő azon kijelentésére reagálva, mely szerint Romániában hivatalos nyelve mindig a román marad, illetve, hogy az alkotmány erre vonatkozó kitétetelei nem változtathatók meg, az RMDSZ elnöke azt mondta: az Alkotmány bármely rendelkezése módosítható, sőt, azon szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más szakaszok megváltoztathatatlanságát írják elő. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

„Maroshévízen már megyékből érkezett pártaktivisták voltak jelen”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen megrendezett nagygyűlésén „nem helybeli románok voltak jelen, hanem más megyékből autóbuszokkal ideszállított pártaktivisták”.
A tanácselnök hangsúlyozza, építő párbeszédre alapozott jó együttműködést szeretne a megyében élő románok és magyarok között, ez szolgálná a mindkét nemzetiség által lakott megye fejlődését.
„A Hargita Megyei Önkormányzat elnökeként a jövőben is azért dolgozom, hogy a románok és székelyek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet, megértés és együttműködés jellemezze. Közös sorsunk van, hozzá kell járulnunk a térség fejlődéséhez” – jelentette ki Borboly Csaba közleménye végén.
Stelu Platon, Maroshévíz PNL-s polgármestere hétfőn kifejtette, egyetért Borboly Csaba nyilatkozatával, miszerint a románoknak és magyaroknak kölcsönös tiszteletre, megértésre és építő párbeszédre kell alapozniuk együttműködésüket, és közösen kell tenniük a térség fejlődéséért.
Platon azonban leszögezte, Borbolyt nem tájékoztatták pontosan a szombati maroshévízi találkozóról.
„Amit Borboly úr nem tud, az, hogy ez nem egy általános találkozó volt vagy egy nagygyűlés, amelyre pártaktivistákat gyűjtöttek össze, hanem a Románok Civil Fórumának munkaülése az ortodox püspökség patronátusa alatt, amelyen a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok kulturális, egyházi és civil szervezeteinek képviselői vettek részt, és amelynek nem volt semmilyen politikai vetülete” – nyilatkozta Stelu Platon.
A megtárgyalt kérdéseket végül egy memorandumban foglalták össze, amely tartalmazza mindazt, ami a térségben élő románokat foglalkoztatja.
„Nekünk, románoknak is megvan a büszkeségünk és a véleményhez való jogunk”, mondta Platon.
Szombaton Maroshévízen körülbelül 900 személy vett részt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett nagygyűlésen, a résztvevők között volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta, a Szociál Demokrata Párt elnöke, és Liviu Dragnea, a PSD főtitkára.
Közülük körülbelül 200-an a kultúrház előtt álltak, mert már nem kaptak helyet az épületben.
A résztvevőknek megtiltották, hogy a terembe pártjelképeket vigyenek, így próbálták elkerülni, hogy politikai felhangot kapjon a rendezvény.
Jelen voltak a PRM Botoşani, Prahova és Beszterce-Naszód megyei képviselői, több autóbusz érkezett Moldvából.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága „nehéz harcot vív” a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül „de facto államot az államban” hoztak létre.
A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el.
„Mi, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok, mindazok a gondok mellett, amelyekkel az ország más részein élő honfitársaink üszködnek, még a nemzeti identitásért vívott harc terhét is magunkon viseljük” – áll a memorandumban, amelyben megjegyzik: a három megyében több mint 400 000 román él.
A dokumentum aláírói szerint Kovászna, Hargita és részben Maros megyében „Európában példa nélküli Európa-ellenes függetlenségi jelenség zajlik”. (mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Maroshévíz ítélete
Politikailag felelőtlennek és kiábrándítónak minősítette tegnap Markó Béla szövetségi elnök a PSD elnöke, Victor Ponta részvételét a Hargita és Kovászna Megyei Románok Fóruma által a maroshévízi kultúrotthonban szervezett, fokozottan nacionalista hangnemű nagygyűlésen.
„Ő egy fiatal politikus, elméletileg egy új nemzedéket képvisel, és én nem hittem volna, hogy ilyen hamar felzárkózik az ultranacionalista beszédmódhoz, ahogyan azt sem, hogy együtt szerepel Corneliu Vadim Tudorral egy ilyen nagygyűlésen” – fogalmazott tegnap az ÚMSZ-nek Markó, hozzátéve, szerinte a PSD óriásit téved, ha azt hiszi, hogy Erdélyben nacionalizmussal lehet szavazatokat gyűjteni.
„Székelyföldön modernizációval, európai programokkal, az infrastruktúrák erősítésével lehet szavazatokat gyűjteni, nem pedig politikai nyomással” – mondta az elnök, a magyarok jogkövetelései ellen szervezett román nagygyűlés kapcsán.
„Azt hiszem, hogy újból el kell mondanunk azt, hogy ha a magyarok valamilyen jogokat követelnek, azzal nem akarnak elvenni semmit a románoktól. Ha egyik közösségnek többletjogai lesznek, attól még a másiknak nem lesz kevesebb joga” – hangsúlyozta Markó. Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai esetében, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak.
Elmondta, természetesen mindannyiunknak kötelességünk odafigyelni a kisebbségben levő románok helyzetének milyenségére. „Azt gondolom, hogy figyelünk, például az új tanügyi törvénytervezet is azt célozza meg, hogy többletfinanszírozást kapjanak azok az iskolák, amelyek szétszórtan élő közösségeket képviselnek. Ez vonatkozik magyarokra, németekre, ukránokra és nem utolsósorban a Székelyföldön élő kisebbségi románokra is” – tudtuk meg az RMDSZ elnökétől.
Újságírói kérdésre válaszolva, az alkotmány államnyelvvel kapcsolatos rendelkezéseire is kitért, ugyanis a kormányfő a napokban azt nyilatkozta: Romániában a hivatalos nyelv mindig a román marad, illetve, hogy az alkotmány erre vonatkozó kitételei nem változtathatóak meg.
Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány bármely rendelkezése módosítható, sőt, azon szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más szakaszok megváltoztathatatlanságát írják elő. Elmondta, számára már az elejétől fogva abszurdnak tűnt , hogy a 90-es évek elején elfogadott alapokmányban bizonyos rendelkezéseket végleg leszögeztek, a következő generációk számára is.
Fleischer Hilda Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

„Székelyföld nem létezik”
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita, Kovászna és Maros megyei parlamenti képviselői és szenátorai bocsánatkérést várnak Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöktől, aki a hétvégén azt mondta a maroshévízi román nagygyűlésen, hogy a Székelyföld nem létezik.
A Krónika internetes honlapján beszámol arról, hogy a szövetség képviselői és szenátorai keddi sajtótájékoztatójukon közös nyilatkozatot ismertettek, amelyben emlékeztetik a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, hogy „a valóság az ő akarata nélkül is létezik”. Ahogy létezik a Barcaság, a Hátszeg, a Mócvidék és más román történelmi régió, úgy létezik a Székelyföld is - vallják.
– Mi, a székelység törvényes választottjai húsz éve a parlamentben, a politikai viták fórumán harcolunk e közösség céljainak törvénybe öntéséért. Azzal, hogy most itt megjelentünk, bizonyítani kívántuk, hogy az ön akarata és beleegyezése ellenére is létezünk. Ennélfogva, a székelyföldi köznyugalom és békés együttélés helyreállítása érdekében nyilvános bocsánatkérést várunk Victor Ponta úrtól a Maroshévízen elkövetett hibájáért, amellyel megalázott egy békés közösséget – áll a nyilatkozatban.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nagygyűlésén, amelyet a hétvégén tartottak Maroshévízen, Victor Ponta PSD-elnök utalt arra, hogy a március 15-i, kolozsvári ünnepségen székely gárdisták a „Székelyföld nem Románia” feliratú transzparenssel vonultak fel. Ponta ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: – Erdély Románia része, egyetlen románnak sem kell távoznia szülőföldjéről azért, hogy otthon érezze magát. Úgy gondolom, hogy a Székelyföld nem Románia, mivel a Székelyföld nem létezik. Forrás: MTI.hu

Létezik Székelyföld!
„Székelyföldi képviselőkként húsz éve küzdünk a parlamentben közösségünk jogos igényeiért. Jelenlétünkkel bizonyítottuk a múltban, és bizonyítjuk ma is, hogy létezünk az ön engedélye nélkül is” – fogalmazták meg tegnap sajtótájékoztatójukon az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megyei honatyái.
A magyar képviselők felszólították Victor Pontát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, hogy – a békés együttélés érdekében – kérjen bocsánatot a régióban élőktől. Mint ismeretes, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke a Maroshévízen megtartott hétvégi magyarellenes nagygyűlésen kijelentette: számára Székelyföld nem létezik.
Az RMDSZ-es honatyák felhívták a PSD-elnök figyelmét, hogy „a valóság nem tőle függ, az mindörökre megmarad”, és ahogy Erdélyben létezik a Barcaság, a Hátszegvidék, a Mócföld és a többi történelmi román régió, éppen úgy létezik a Székelyföld is. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő emlékeztetett: a három megye székely közössége hat szenátort és tíz képviselőt küldött a parlamentbe, de a miniszterelnök-helyettes és két miniszter is onnan származik.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter értetlenségének adott hangot Ponta maroshévízi kijelentésével kapcsolatban. „A PSD súlyos vereséget szenvedett Erdélyben. Ennek oka nem abban keresendő, hogy nem voltak kellőképpen magyarellenesek, hanem sokkal inkább abban, hogy posztkommunista alakulatként él az emberek tudatában” – fejtette ki Kelemen, hozzátéve, Pontának tudnia kellene, hogy magyarellenes diskurzussal Erdélyben nem lehet szavazatokat gyűjteni.
„Elvérzett a Nagy-Románia Párt (PRM), és elvérzett a PSD is. A Demokrata Liberális Párt nem magyarellenességével, hanem modernizációs programjával nyert majdnem Erdélyben” – adott tanácsot Pontának az RMDSZ-es politikus. Kelemen hangsúlyozta, nem érti, hogy „egy fiatal, alig negyvenéves ember” miért érzi szükségét annak, hogy Corneliu Vadim Tudor PRM-elnökkel igazolja magát. „De ez már nem a mi problémánk, ez a PSD és Victor Ponta gondja” – fűzte hozzá Kelemen.
Mint ismeretes, a maroshévízi magyarellenes nagygyűlésen memorandumot fogadtak el, amely szerint a három megye román lakosságának naponta harcolnia kell „román identitásának megőrzéséért”. Szerintük a Székelyföldön állam alakult államon belül, saját zászlóval, himnusszal, címerrel és hivatalos nyelvvel.
Felszólították a hatóságokat, hogy lépjenek fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen, és utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státust biztosít”.
M. Á. Zs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

RMDSZ-kézbe kerül a közszolgálati rádió?
Létszámhiány miatt nem vitatta meg tegnap a parlament két háza a közszolgálati televízió 2008-as jelentését. A tárgyalás és a voksolás tétje, hogy elutasítás esetén Alexandru Sassunak, az ellenzéki PSD-hez közel álló elnöknek távoznia kell.
Közben a Mediafax hírügynökség arról írt, hogy a Román Televízió elnöki tisztsége a Demokrata-Liberális Párthoz kerülhet. A párt Rodica Culcert vagy Robert Turcescut jelölheti. A koalíciós megállapodás értelmében a rádiótársaság igazgatói tisztsége az RMDSZ-nek juthat.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Ponta: Európában nem léteznek etnikai alapú régiók
Európában nem léteznek etnikai szempontok szerint körülhatárolt régiók, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig nem támogatja az RMDSZ régióátrajzolási tervezetét – jelentette ki a hétvégén Victor Ponta PSD-elnök.
Európában nem etnikai kritériumok szerint vonják meg a régiók határait – mondta egy szombaton, Buşteni-ban tartott sajtótájékoztatón Victor Ponta. „Európában éppen az az alapelv érvényesül, hogy az etnikai és nemzeti szempontok helyett fejlesztési és kohéziós kritériumokat érvényesüljenek” – fogalmazott a szociáldemokrata pártelnök. Hozzátette: pártja ellenezni fogja az RMDSZ által a romániai régiók határainak átrajzolásával kapcsolatban benyújtott törvénytervezetet, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, és amely a képviselőházhoz került át megvitatásra.
Victor Ponta szerint az RMDSZ diskurzusa az 1950-es időket idézi, ezzel szemben a PSD nem nacionalista, hanem európai diskurzust folytat. Egy nappal korábban a PSD-elnök a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) szenátorait tette felelőssé amiatt, hogy az RMDSZ regionalizációs tervezetét vita nélkül, hallgatólagosan fogadta el a szenátus.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ mintegy egy évvel ezelőtt nyújtott be módosítási javaslatot a szenátusban a fejlesztési régiókról szóló 2004/315-ös törvényhez. A tervezet oly módon alakítaná át a fejlesztési régiókat, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkotna. Mivel a tervezetet a szenátorok nem vitatták meg az előírt határidőn belül, a hatályos törvények értelmében elfogadottnak minősül. A tervezetet esetében a képviselőházé a döntési hatáskör. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Ponta a közszolgálati tévé és rádió átpolitizálásával vádolja a hatalmat
Átpolitizálja a PD-L és az RMDSZ a közszolgálati tévét és rádiót. Míg az előbbit narancssárga festik, addig a rádió zöld lesz, és nem öko-zöld, hanem RMDSZ-es – vádolta meg a hatalmon levő pártokat Victor Ponta PSD-elnök. Elmondta, a PSD a két intézmény átpolitizálása ellen fog szavazni, noha akarata átviteléhez nem rendelkezik elegendő szavazattal a parlamentben. Hozzátette, a két intézmény élére eddig senkit nem nevezett meg pártja, viszont álláspontja szerint a közszolgálati tévé illetve rádió vezetője szakértő, nem pedig politikus kell, hogy legyen.
Múlt szerdán felfüggesztették a parlament együttes ülését, amelyen a két intézmény jelentését kellett volna megvitatniuk az alsó- és felsőház tagjainak. Amennyiben a közszolgálati tévé jelentését elutasítják, úgy menesztik az Alexandru Sassu vezette igazgatótanácsot.
Sassu helyét a híresztelések szerint Rodica Culcer, Robert Turcescu, Valeriu Turcan, Florin Călinescu vagy Brânduşa Armanca veheti át. A közszolgálati rádió vezetőségének mandátuma múlt évben lejárt, ám március végéig meghosszabbították.
A vezetői tisztség kapcsán felmerült már Gáspárik Attila, a CNA volt tagja, illetve Szász Attila jelenlegi CNA-tag neve. Gáspárik a Transindexnek tett nyilatkozatában korábban cáfolta, hogy ez ügyben megkeresték volna, ugyanakkor elmondta, ha ajánlatot kapna sem szándékozik elvállalni a tisztséget.
(mediafax) Forrás: Transindex.ro

VELED IS MEGTÖRTÉNHET – Mondj nemet a diszkriminációra!
A közömbösségre hívja fel a figyelmet a diszkrimináció elleni, európai szintű kampány, amely tegnap indult Romániában.
“Diszkrimináció érhet valakit azért, mert idős vagy fiatal, mert nő vagy férfi, mert magyar vagy roma, mert katolikus vagy ortodox – senki nem élvez védettséget” - válaszolta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke arra a kérdésünkre: melyek a hátrányos megkülönböztetésnek leginkább kitett csoportok Romániában.
A CNCD az Országos Audiovizuális Tanáccsal (CNA) és az Európa Tanács Bukaresti Tájékoztató Irodájával (BICE) együtt tegnap indította el legújabb, a hátrányos megkülönböztetés elleni médiakampányukat. A Mondj NEMet a diszkriminációra (Spuneţi NU discriminării) című kampány az ET 46 országában zajlik, Romániában a közigazgatási- és belügyminisztérium, illetve az oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminisztérium is részt vesz a figyelemfelkeltő hadjáratban.
A kampány részét képezi majd egy televízióban sugárzott klip, illetve közel 1700 plakát és 90 ezer képeslap is, amelyek többek között az iskolákba is eljutnak majd. A központi televízióadók képviselői már igent mondtak a klip sugárzására, amelyet az Európa Tanács készített el, mondta el Szász Attila, a CNA tagja. A videó arra az üzenetre épül, hogy a diszkrimináció áldozata olyan bezártságot tapasztal meg, amiből csak kívülről, a társadalom többi részének segítségével tud kitörni. A klipből román és magyar változat is készült, amelyek letölthetők a CNA honlapjáról.
“A klip nemcsak a konkrét, egyéni esetekre hívja fel a figyelmet, hanem a diszkrimináció tanúinak közömbösségére is. Azt üzeni, hogy álljunk ki mások mellett – magyarázta Szász Attila. – Pozitívum, hogy a klip kompakt, illetve hogy általános, nem ábrázol áldozatot és elnyomót: a közönség ugyanis rosszul reagál arra, ha negatív szerepben jelenítik meg.”
A kampány részeként a lakosság a nap 24 órájában jelentheti a diszkriminációs eseteket a 021-3126579 telefonszámon, ahol a CNCD munkatársai válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, illetve bejegyzik az érkező panaszokat. Ezeket a diszkriminációellenes tanács kivizsgálja, és indokolt esetben pénzbüntetést rónak ki, a sértett személyek pedig bírósághoz fordulhatnak kártérítésért, magyarázta Haller István. Hozzáfűzte, nemrég először volt példa arra Romániában, hogy egy törvényszék konkrét anyagi kártérítést ítéljen meg olyan személynek, aki hátrányos megkülönböztetés áldozata lett. Az egyik bukaresti polgármesteri hivatal közzétette honlapján AIDS-cel fertőzött személyek nevét és lakcímét, emiatt a törvényszék döntése alapján 10 ezer eurós kártérítést kell fizetnie az egyik érintettnek.
A diszkriminációellenes tanács az elmúlt hat hónapban egyetlen határozatot sem hozhatott, mivel több tag mandátuma lejárt, a kormány pedig nem nevezett ki helyükre újabb személyeket. A jelentkezők kihallgatását múlt hétre tervezték, azonban időközben kiderült, hogy egyikük Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnökének rokona, számolt be Haller István. Az ügy kivizsgálása újabb hetekkel késlelteti a döntéshozást.
Ami a fél éves patthelyzet előtt kivizsgált panaszokat illeti, a CNCD elnöke az egyik legszomorúbb helyzetként említette azon nők esetét, akiket terhességük alatt bocsátottak el a munkahelyükről. Hozzátette, emellett a legkülönbözőbb esetekkel találkoztak: a roma diákok iskolai szegregációja vagy a fogyatékos személyek jogainak megsértése miatt is érkezett már panasz – utóbbi esetben többek között az ingyenes tömegközlekedést, illetve a villanyrendőrök hangjelzését hiányolták az érintettek.
Tranindex.ro

Băsescu kirakná a magyarokat a parlamentből
Traian Băsescu államelnök a B1 televízióadó egyik hétfő esti műsorában azt nyilatkozta, hogy ő a kétpártrendszert támogatná, és a parlamentbe való bejutási küszöböt felemelné 10 százalékra. Băsescu arról is beszélt, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy az általa kezdeményezett népszavazás eredményének érvényt szerezzen, vagyis, hogy Romániának egy maximum 300 fős, egykamarás parlamentje legyen.
Köztudomású, hogy mindkét változtatás megvalósításához az alkotmány módosítása szükséges. Băsescu azt mondta, az alkotmány lehetővé teszi, hogy a kormány kezdeményezze az alkotmánymódosítást, amit ha az államfő jóváhagy, akkor azt a parlamentnek napirendre kell tűznie.
A parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 10 százalékra való felemelése a magyar képviselet végleges eltávolítását jelentené a parlamentből, ami antidemokratikus és ellentmond a nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai normáknak.
A Szociáldemokrata Párt támogatná a 10 százalékos küszöb bevezetését, jelentette be az alakulat szóvivője.
Erdély.ma

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt
Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban.
Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.
Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent
Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.
A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.
Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.
Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.
A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)

Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanát, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított romániai Magyar Polgári Párt (MPP) megerősödéséhez vezethet.
Geoana, aki február végéig vezette Románia legerősebb ellenzéki politikai erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), az ország második legfontosabb közjogi méltósága a román parlament felsőházának elnökeként. Keddi blogbejegyzésében értékelte a magyarországi választási eredményeket.
Geoana szerint nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd.
MTI

Elveszítheti parlamenti képviseletét az RMDSZ?
A romániai parlamenti küszöbnek a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra való emelését szorgalmazza Traian Basescu román államfő, aki kétpárti parlament mellett tette le a garast.
A román államfő egy televíziós műsorban beszélt a választási rendszerről. Kifejtette, hogy a kormányzás hatékonysága érdekében sokkal szerencsésebb lenne a 10 százalékos parlamenti küszöb és az egyéni választókerületes többségi szavazási rendszer bevezetése, hogy a parlamentbe jutott pártok ne kényszerüljenek folyamatosan koalíciókötésekre. A megemelt parlamenti küszöb szinte lehetetlenné tenné, hogy a lakosság 6,5 százalékát kitevő romániai magyarság képviselőket küldjön a román törvényhozásba.
Basescu ötletét támogatja az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amely szóvivője révén közölte, hogy ők is egyetértenek a tízszázalékos parlamenti küszöb bevezetésével. Varujan Vosganian, a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető politikusa szerint Basescu ezzel a kijelentésével az RMDSZ-t akarta figyelmeztetni, amely most a Basescut támogató Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányoz.
MNO.hu

A PSD ellenzi az RMDSZ régióalakítási tervét
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) közölte: a PSD nem ért egyet azzal, hogy a régiókat az RMDSZ kénye-kedve szerint alakítsák, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nemzetellenes jóváhagyásával.
„Nem értünk egyet azzal, hogy Romániában az RMDSZ kénye-kedve szerint rajzolják meg a régiókat, a PDL szerintem nemzetellenes jóváhagyásával. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat ne módosítsák” – nyilatkozta Liviu Dragnea.
„Azt szeretnénk, ha felszámolnák a kormány szűrőjét, amelynek révén eldöntik, hogy életképes-e egy-egy fejlesztési projekt” – nyilatkozta Dragnea.
Egy, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezet szerint, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, Romániában 16 fejlesztési régiót hoznának léte, köztük a Hargita, Maros, Kovászna megyéket tömörítőt, ezek öt makrorégióba tömörülnének.
A tervezet szerint a 16 fejlesztési régió és az öt makrorégió nem területi-közigazgatási egység, és nincs jogi személyisége.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának nyilatkozata
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójába tömörült muravidéki, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki és horvátországi tagszervezetek valamint szakmabeliek az ausztriai magyar újságírók képviselőjének tevékeny részvételével 2010. április 15-e és 18-a között Lendván tartották meg évi közgyűlésüket. A Kárpát-medencei magyar média szerepének és jelentőségének szentelt tanácskozás résztvevői a határokon átívelő szakmai szervezet létrehozásának ötödik évfordulóját is megünnepelve, a következő zárónyilatkozatot fogadták el:
1.) A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának tagszervezetei megelégedéssel nyugtázták, hogy a KMÚEK működésének első öt évében szinte hiánytalanul sikerült elérni azokat a fő célokat, amelyek szükségessé tették a külhoni magyar újságírók összefogását: javult a tagszervezetek közötti kommunikáció, felgyorsult az egyes magyar nemzetrészekre vonatkozó információk cseréje, valamint közös álláspontok fogalmazódtak meg a külhoni magyar sajtóra és a kisebbségi magyar újságírók helyzetére vonatkozóan. A közös fellépésnek köszönhetően a magyarországi és a külhoni magyar politikum a médiumokkal kapcsolatos szakmai kérdésekben mind gyakrabban tekinti releváns tárgyalópartnernek a KMÚEK-ot.
2.) Felismerve azt a szerepet, amelyet a sajtó játszik a nemzeti azonosságtudat megőrzésében, a KMÚEK ismételten szorgalmazza, hogy a magyar nemzeti stratégia keretében mielőbb készüljön el a magyar médiastratégia, amely külön fejezetben foglalkozna a külhoni magyar média helyzetével, szerepével és feladataival. A határon átnyúló szakmai szervezet hajlandó magára vállalni ennek a fejezetnek, a külhoni magyar médiastratégiának a kidolgozását.
3.) Az egységes magyar médiastratégia elfogadása felé vezető első lépésként a legsürgősebben el kell készíteni a teljes magyar médiakatalógust, amely számba venné a Magyarországon és a külhoni nemzetrészekben megjelenő/működő valamennyi médiát. A KMÚEK vállalja, hogy legkésőbb 2010. szeptember 30-áig véglegesíti a külhoni magyar médiakatalógust, és ezt eljuttatja a KMKF Állandó Bizottságának.
4.) A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják, hogy az illetékes magyar állami intézményekkel és a külhoni magyarok politikai képviselőivel karöltve minél előbb készüljön el a kisebbségi magyar média zökkenőmentes működését szavatoló hosszú távú támogatási stratégia, amely pontosítaná a határon túli magyar sajtónak szánt pénzösszegek odaítélésének és folyósításának szempontrendszerét és alapelveit.
5.) Figyelembe véve az európai uniós intézmények szavatolta támogatási lehetőségeket, a KMÚEK tagszervezetei a közeljövőben megfogalmazzák a közérdekű írott sajtó kedvezményezett státusára és pozitív megkülönböztetésére vonatkozó javaslatokat, és megtalálják a módját annak, hogy ez a kezdeményezés Brüsszelben támogatókra találjon.
6.) A magyar tömegtájékoztatás hatékonyságának növelése végett a KMÚEK kezdeményezi, hogy a külhoni magyar újságíró-egyesületek kölcsönös kapcsolatépítése mellett a jövőben a konvenció szenteljen nagyobb figyelmet a magyarországi rokon szakmai szervezetekkel való együttműködés elmélyítésének.
7.) Noha az elmúlt öt évben a KMÚEK több ízben is foglalkozott a külhoni magyar újságíróképzés fontosságával, a tanácskozás résztvevői ezúttal is felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyarországon és az egyes magyar nemzetrészekben már működő iskolákkal, műhelyekkel és médiumokkal karöltve meg kell találni a külhoni magyar újságíróképzés és továbbképzés leghatékonyabb formáit. A célközönség és a médiafogyasztók szokásainak változása miatt eközben külön figyelmet kell szentelni az online újságírással kapcsolatos alapismeretek elsajátításának.
Lendván, 2010. április 17-én
A KMÚEK közgyűlésének résztvevői
Erdély.ma

Takács: a PSD nézzen tükörbe
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a PSD-nek a hatalom-kisebbségek viszonyáról szóló belső használatú dokumentuma kapcsán elmondta: a PSD-nek tükörbe kellene néznie, és az RMDSZ nem téríthető meg oly mértékben, mint azt mások szeretnék.
Takács Csaba szerint az általa képviselt szervezet koalíciós kormányzásban vagy más formában minden fontos romániai alakulattal együttműködött.
„Nem kizárólag ez a fajta kapcsolat jellemez minket a kormányzással, a helyi közigazgatással való kapcsolatban” – mondta, majd hozzátette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalom-kisebbségek viszonyát bíráló képviselőinek „tükörbe kellene nézniük a más pártokkal való viszonyulás terén”.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ha a szövetség valakivel aláír egy megállapodást, amellett végig kitart, és komolyságot vár el partnereitől, éppen ezért „nehéz a szövetséget mindenféle konjunkturális képletekbe beiktatni”.
„Az RMDSZ egyik napról a másikra nem téríthető meg olyan mértékben, mint azt mások szeretnék” – szögezte le Takács.
Mint mondta, az RMDSZ-programban leírtak szerint a szövetség képviselői a magyar közösségért dolgoznak, ugyanakkor azonban a társadalom egésze számára hasznos magatartás jellemzi őket, stabilitást biztosítanak az interetnikai kapcsolatokban is, és ezek nemzetközi elismerését biztosítják.
Takács megjegyezte: az RMDSZ kéréseinek engedők akaratlanul is nagy választási árat fizetnek ezért, de hangsúlyozta: egyetlen párt részéről sem enged meg olyan álláspontot, amelyben nem tartják szem előtt az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben folytatott hasznos tevékenységét.
Mint mondta, „elkerülhetetlen”, hogy az RMDSZ kapott tisztségeket, de azokat a jóérzés és a demokratikus játékszabályok alapján szerezte meg.
A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom közötti szimbiózis a „mit adsz, hogy adjak” elven alapszik, a képviselők viselkedése pedig olyan, mint az RMDSZ-é, az érdek számít mindenekfölött – áll abban a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről a PSD vezetői tanácskoznak.
Az Elemzés az interetnikai kapcsolatokról és a nemzeti kisebbségekről című jelentés szerint magas szintű tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebbségek közötti kapcsolatot újjáépíteni és erősíteni lehessen.
„A hatalom által becserkészett kisebbségi képviselők viszonya előnyökre, pénzügyi forrásokra, funkciókra alapszik, és azt jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek a kormánnyal való viszonya pragmatikus, és nem érzelmi vagy kormánypolitikai alapja van. A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom szimbiózisa a „mit adsz, hogy adjak” elvre, a parlamenti szavazás kimenetelét garantáló kompromisszumra alapszik, nem rokonszenvre, mentalitásra vagy politikai tendenciákra. A PSD és a kisebbségek közötti viszony újjáépítéséhez magas szintű tárgyalásokra van szükség, és csak akkor lehet jól körülhatárolható kapcsolat. Ehhez tárgyalásokra, érdekekre van szükség. A nemzeti kisebbségek képviselőinek magatartása szinte ugyanolyan, mint az RMDSZ-é, ahol az érdek számít mindenekfölött. Ők sosem vonulnak ellenzékbe, mert nem tehetik meg ezt, és mert a nagyon csábító ajánlat (költségvetési alapok, funkciók) nem ad helyet más politikai opciónak, mint hogy hatalmon legyenek” – áll a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről hétfői ülésén tárgyal a Szociáldemokrata Párt országos állandó tanácsa.
A dokumentum szerint a Romák Pártja például szinte kétszer akkora költségvetést kapott az előző évekhez képest, ráadásul tisztségeket kaptak a dekoncentrált intézményekben, kormányzati ügynökségekben, különféle miniszterek kabinetjeiben (belügyi, művelődési, egészségügyi, oktatási tárcák, miniszterelnöki és miniszterelnök-helyettesi kabinetekben).
„A politikai problémák szóba sem kerülnek, sem az opciók, sem tárgyalás szintjén, bár nem minden kisebbségi képviselő ért egyet a jelenlegi kormány politikájával és viselkedésével” – áll a dokumentumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

PSD: lefizetik a kisebbségeket
A romániai nemzeti kisebbségek szenvednek amiatt, hogy a Boc-kormány tisztségekkel fizeti le a vezetőit – fogalmazott tegnap Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, hangsúlyozva, hogy alakulata javítani szeretné kapcsolatát a nem magyar kisebbségekkel.
Ponta kijelentésének apropója, hogy Mădălin Voicu PSD-s képviselő egy vitaanyagot állított össze az alakulat országos tanácsa számára, amelyben azt javasolja, hogy „magas szintű tárgyalásokkal építse újra és konszolidálják” kapcsolatukat a tizennyolc kisebbségi közösséggel. „A nem magyar kisebbségi vezetők és a kormány között egyszerű érdekkapcsolat alakult ki.
A két fél közötti kompromisszumos viszony alapján a kormány attól függetlenül megkapja a szavazatokat, hogy a közösség tagjai szimpatizálnak-e az épp hatalmon levő pártokkal” – áll a vitaanyagban. Voicu szerint a kisebbségiek sosem lesznek ellenzékben, mert a kormánypártok ajánlata túl csábító, és ez felülír bárminemű politikai szimpátiát.
„A roma közösség költségvetését például megduplázták, tisztségeket biztosítottak számára a dekoncentrált intézményekben és miniszteri kabinetekben. Ezek után egyértelmű, hogy a kormánypártok mellett állnak” – véli a PSD-s képviselő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Tolongás a baloldalon
Május elsején megalakult az Országos Szövetség Románia Haladásáért
Katonás rendben tartotta meg alakuló ülését az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) elnevezésű új baloldali párt a fővárosi Forradalom téren. Meglepetést az új alakulat vezetőségének megválasztása sem okozott, ugyanis az UNPR elnöke Marian Sârbu volt munkaügyi miniszter, ügyvezető alelnöke Gabriel Oprea, a független honatyák koordinátora, jelenlegi védelmi miniszter és tiszteletbeli elnöke Cristian Diaconescu volt külügyminiszter lett.
A „Románok vagyunk” (Noi suntem români – szerk. megj.) dal eléneklésével kezdődött szombaton a fővárosi Katonák Házában a Gabriel Oprea köré csoportosuló független honatyák által létrehozott az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű párt alakuló ülése.
A védelmi miniszteri tisztséget is elfoglaló Oprea által választott helyszín rányomta a bélyegét az UNPR országos tanácsának ülésére, ugyanis a rendezvény katonás rendben zajlott le: a kiszivárogtatott vezetőségi stábot – Marian Sârbu elnök, Gabriel Oprea ügyvezető elnök, Cristian Diaconescu tiszteletbeli elnök – fennakadás nélkül megválasztották.
Pecsenyesütögetők hada?
„Az egyetlen baloldali alakulat a Szociáldemokrata Párt, nálunk van a remény” – „üdvözölte” az UNPR megalakulását Victor Ponta PSD-elnök, hozzátéve, pecsenyesütögetők mindig voltak és lesznek. Ponta keresetlen szavakkal illette az új párt vezetőit, akik „bezárkóztak egy terembe, szétosztották maguk között a tisztségeket és a kormány pénzét”.
Másképpen látja a helyzetet Traian Igaş, a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint a PSD-nek „komoly gondot okoz” az UNPR megjelenése. „Az UNPR átveszi a PSD szavazótáborának jelentős részét, ugyanis felkarolja azokat a baloldali érzületűeket, akiket a PSD magukra hagyott” – fogalmazott Igaş.
Beolvadnak a választásokig?
Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy véli, hogy az UNPR-t valószínűleg „felszippantja” valamelyik nagyobb párt, ugyanis a hétvégén létrehozott alakulatnak kevés esélye van arra, hogy a következő választásokon bejusson a parlamentbe.
„Az elmúlt húsz év alatt számos sikertelen próbálkozást láttunk különböző, pártokból kikerült személyek részéről. Mind eltűntek a politika süllyesztőjében” – jósolta az Agerpres hírügynökségnek Fekete-Szabó. Hozzátette: az RMDSZ-t nem érinti az UNRP megalakulása, kívülállóként szemlélik ezt a folyamatot, ugyanis nem valószínű, hogy a magyar választók az új baloldali párt felé tájékozódnának.
Másféle veszély fenyegeti az RMDSZ-t Daniel Constantin konzervatív elnök szerint, aki úgy véli, hogy a PD-L hamarosan „kiteszi az RMDSZ-t a kormányból”, ugyanis a közvélemény nyomására a demokrata-liberálisoknak fel kell mondaniuk az RMDSZ-szel kötött „politikai alkut”.
Máté András: az UNPR nem parlamenti párt
Az Országos Szövetség Románia Haladásáért nem tekinthető parlamenti pártnak, annak ellenére, hogy vezetői nagy része tagja az úgynevezett függetlenek törvényhozási frakciójának – szögezte le kérdésünkre Máté András RMDSZ-es képviselő.
A jogi szakbizottság tagjának tájékoztatása szerint a házszabály 18. cikkelye előírja: nem alakíthat parlamenti frakciót az a párt, amely nem választások révén került be a törvényhozói testületbe. „Így az úgynevezett függetleneknek semmiféle többletjogot nem ad az, hogy párttá alakultak” – magyarázta az ÚMSZ-nek a képviselő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Románia történelme és földrajza: továbbra is románul
A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.
A bizottság tíz perces tanácskozás után szavazta meg 16 igen, 14 nem vokssal és egy tartózkodással a PSD+PC és a PNL módosító javaslatát, amely előírja, hogy az iskolai oktatásban kötelező módon románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát kivételt csak az elemi képez, amikor anyanyelvükön tanulhatják a két tantárgyat a kisebbségekhez tartozó diákok.
Az Anghel Stanciu, Doina Burcău és Adriana Săftoiu által megfogalmazott javaslat szerint a 37-es cikkely 1-es bekezdése így szól.: „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom illetve Románia történelme és földrajza a gimnáziumi és líceumi oktatásban”.
A kormány változata szerint „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom”.
A képviselők szerint szükséges a módosítás, mert „elemiben a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek román tudása még nem elégséges, hogy IV. osztályban románul tanulják Románia földrajzát és történelmét.
„Az elemi osztályokban meg kell hagyni, hogy anyanyelvükön tanulják a földrajzot és történelmet, mert nem tudnak annyira jól románul, de a gimnáziumban és líceumban ez is egy módja, hogy jobban elsajátítsák a román nyelvet. Elemiben a románt idegen nyelvként tanulják”, fejtette ki a volt tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu.
A 37 cikkely 1-es bekezdése mellett, számos módosítást fogadtak el a 36-os cikkelyhez is.
Ezek közül az első, a 2-es bekezdés módosítása előríja, hogy a szülők vagy törvényes gyámok kérésére indíthatnak kisebbségi osztályokat, csoportokat, a kormány kezdeményezésében nem szerepelt, hogy szülői kérés.
Az 5-ik bekezdés módosítása szerint közigazgatási egységenként, a gyermeklétszámtól függetlenül, „minden anyanyelvre”, legalább egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézménynek kell működnie.
A c, alpontnál az utazási támogatásoknál kiiktatták a „nemzeti kisebbségek” kifejezést, de megmaradt, hogy ha az adott településen nem biztosított az anyanyelvi oktatás, az állam fizeti az utat a legközelebbi iskolába, vagy állja a bentlakás és étkezés költségeit.
A 36-os cikkely, 6-os bekezdésében, egy PD-L-s képviselő javaslatára beiktatták, hogy a nemzeti kisebbségek a vegyes iskolák vezetőségében „arányosan képviseltethetik magukat”, a kormány javaslatában csak az állt, hogy joguk van a képviseletre.
Egyetlen ellenszavazattal fogadták el a 36-os cikkely kiegészítését a PSD törvénytervezetében szereplő javaslattal, amely szerint azokban a megyékben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik az oktatás, a versenyképesség kritériumait tiszteletben tartva biztosítják, a kisebbségek soraiból származó szakemberek jelenlétét az oktatáshoz kapcsolódó intézményekbe.
A 7-es bekezdésnél, amely a kisebbségi gyermekeket oktató tanárok számára kötelezővé teszik az adott nyelv ismeretét beiktattak egy kivételt a román nyelv és irodalom esetében.
A 9-es bekezdés előírása szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetében a belső illetve a szülőkkel való kommunikációban használható „az oktatási nyelv”, elemi osztályban a minősítéseket az oktatási nyelven is közölhetik.
A többi cikkelyt a kormány által javasolt formában fogadta el a bizottság.
Bokor Tibor háromszéki szenátor, az oktatásért felelős bizottság tagja az üggyel kapcsolatos tájékoztatójában az alábbiak olvashatók:
Szerdai állásfoglalásával a Demokrata Liberális Párt megszegte a koalíciós egyezséget. A képviselőházi tanügyi bizottság ülésével, amelynek fő napirendi pontját az oktatási törvénytervezet tárgyalása képezte, a szenátus plénumban zajló ülésével egyidőben zajlott. A szenátorok éppen az új nyugdíjtörvény cikkelyeit vitatták meg. Az RMDSZ, amint tudomást szerzett arról, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek nem az egyezség alapján mentek át a képviselőházi bizottságon, rögtön a nyugdíjtörvény szavazásának felfüggesztését kérte. „A kisebbségi fejezet vitájánál a Demokrata Liberális Párt nem tartotta be a koalíciós egyezségeket, ezért kértük a plénum felfüggesztését” – nyilatkozta Bokor.
Kiemelendő, hogy több olyan fontos törvénytervezet van, köztük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó törvény, a Román Televízió és Rádiótársaság működését szabályozó új törvénytervezet, vagy éppen a szóban forgó nyugdíjtörvény, amit a napokban kellett volna a koalíció megszavazzon. „Számunkra a legfontosabb a tanügyi törvény, így amíg ebben a kérdésben a demokraták nem tartják be a koalíciós egyezséget, addig mi sem vagyunk hajlandóak más törvénytervezetet megszavazni” – szögezte le Bokor. „Jelenleg a tanügyi szakbizottság tovább tárgyal, mi várjuk az ígéretek betartását” – tette hozzá.
A nyugatijelen.com nyomán
Erdély.ma