A belügyminiszter lemondását kérték
Lia Olguţa Vasilescu PSD szenátor kérte Vasile Blaga belügyminiszter sürgős lemondását, amiért nem lépett fel a „szélsőséges magyar szervezetek akciói ellen”, amelyekkel a magyar szimbólumok Hargita és Kovászna megyei terjesztését és a területi autonómiát népszerűsítik. Olguţa Vasilescu ezt szombaton a marosfői nyári egyetemen nyilatkozta, tájékoztatott a Mediafax.
A marosfői táborral egyidőben zajló EMI táborra utalva, ahol szombaton Vona Gábor, a Jobbik elnöke arra bíztatta a jelenlévőket, lépjenek fel erőteljesebben a székelyföldi autonómiáért, Olguţa Vasilescu azt mondta: „Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon mozog Romániában és igen súlyos kijelentéseket tesz a román államra vonatkozóan. Ami minden képzeletünket felülmúlja, Vona Gábor egy olyan magyar szabadegyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat.”
Olguţa Vasilescu szombaton, több PSD politikussal együtt részt vett a marosfői szabadegyetemen. Itt azt nyilatkozta, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli románokról és azokról, akik Kovászna, Hargita és Maros megyében, kisebbségben élnek, és ha nem tesznek lépéseket a Kovászna és Hargita megyei románok védelmében, „eltűnik a térség identitása, ugyanúgy, ahogy sok románé eltűnt a régióban”. Szabadság (Kolozsvár)

A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)

Marosfői siralomfal
Újra kidühönghették és kipanaszkodhatták magukat a hét végi összromán nyári egyetemen a többségi nacionalisták. Marosfőn így szokás ez már évek óta augusztus közepe tájt.
Tavaly a liberálisok lepték meg a közvéleményt: még Vadim Tudor is kicsinyelhette saját szájtépő képességét attól az elszabadult nacionalista szövegtől, melyet például az Európai Parlament liberális képviselője, Norica Nicolai akkor és ott elharsogott. Idén a szociáldemokraták és a nagyromániások vitték a prímet, féltették nagyon tőlünk a román hazát. Olguţa Vasilescu például egyfolytában azzal riogatja népét, hogy a román állam minden hatalmát elveszítette már e régióban.
Mircea Duşa újra elsiratta a Székelyföldön élő románságot, mert magára hagyta őket az állam, és semmit sem tesz annak érdekében, hogy az itt élők (természetesen, románok) megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Régi jó barátunk, Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője, aki az utolsó megyei pártaktívagyűlésről egyenesen az ortodox templomba oldalgott, s ott múlatja napjait kerek húsz esztendeje, arról szónokolt, hogy a románok azért nem tölthetnek be jó állásokat mifelénk, mert a versenyvizsgák kötelező előírása a magyar nyelv ismerete (ami különben szintén hazugság, igaz, itt töltött életük alatt megtanulhattak volna magyarul). Az ő szájából hangzott el ismét az a régi sirám, miszerint a román megnevezéseket és jelképeket itt, a Székelyföldön folyamatosan mellőzik. Vajon melyek is azok?
A koronát a panaszáradatra Horia Grama, megyénk SZDP-s képviselője tette fel, aki arról regélt, hogy a még el sem fogadott tanügyi törvény nyomán csakis román nemzetiségű tanárokat vet ki magából az oktatási rendszer. És elismételte azt a nevetséges, de sokat hangoztatott megállapítást, miszerint a történelem és földrajz esetleges anyanyelven való tanítása merénylet az egységes román állam ellen és „etnikai tisztogatás” újabb eszköze.
Mert hitvány élet jutott osztályrészül a Székelyföldön megtelepedett románoknak, a marosfői panaszfalnál pozitív diszkriminációért kiáltanak. Jövőben tán kollektív jogokat fognak követelni.
Vajon meglepődnének, ha a romániai kisebbségek — magukra is kiterjesztve azt — támogatnák őket?
Szerencsére nem visszhangoznak hegyeink e Dâmboviţa-parti nacionalista hangoktól, legfennebb a Maros és az Olt sértődik meg egyszer, amiért a Székelyföldön ered.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Leváltások pártalapon?
Politikai okokat sejtenek Szatmáron az iskolaigazgatók menesztése mögött
Rendkívüli megyeitanács-ülést hívott össze tegnap Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, mert az utóbbi napokban több iskolaigazgatót is leváltottak a térségben, köztük több magyar pedagógust is.
Megkongatták a vészharangokat Szatmár megyében: pár nap leforgása alatt tizennyolc iskolaigazgatót és aligazgatót váltottak le a térségben. Az érintettek egy része és több helyi önkormányzati politikus úgy véli, a leváltások mögött politikai okok húzódnak, és az elbocsátott intézményvezetőket a nagyobbik kormánypárt, a PD-L „pártkatonáival” helyettesítik.
Ezt a vélekedést erősíti a Halmiban szolgálatot teljesítő Sárosi Tibor aligazgató esete, aki állítja: közölték vele, hogy ha a továbbiakban a demokrata-liberálisok zászlaja alá áll, akkor a szomszédos Kökényesden igazgató lehet. Incze Lajos, Halmi polgármestere tegnap a Szatmár megyei önkormányzathoz fordult és jelezte: a helyi testület nem járul hozzá Sárosi leváltásához.
Az önkormányzat döntését a helyi lakosok aláírásgyűjtéssel igazolják: háromszáz csatlakozó vélte úgy, ragaszkodik az eddigi aligazgatóhoz. A megyei önkormányzat tegnapi ülésén részt vett Radu Giurca prefektus is: neki azt üzenték Halmiból a tiltakozók, ha a követelésüknek nem lesz foganatja, a prefektúra épülete előtt demonstrálnak a továbbiakban.
Hasonló helyzet alakult ki Nagykárolyban, a helyi elméleti líceumban: az igazgatócserét itt is a tantestület és a szülők tiltakozása követte, a frissen kinevezett Radu Ciocotisan egy nap után kénytelen volt lemondani.
Vámfaluban a liberális polgármester, Vasile Corodan emelt szót az intézményvezetők cseréje ellen, Gheorghe Jurchiş, Csehál önkormányzati vezetője szintén csatlakozott a tiltakozók sorához. Az elmúlt napokban olyannyira elmérgesedett a pártpolitikai konfliktus a megyében, hogy híre terjedt, Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc gimnázium vezetője is politikai játszmák áldozata lesz.
Érdekek és rémhírek
Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke a sokasodó panaszok miatt tegnap azonnali hatállyal összehívta a polgármestereket és más, iskolaügyben illetékes tisztségviselőket. A megyei tanács elnöke „elfogadhatatlannak” minősítette mindazt, ami igazgatócsere címén az elmúlt napokban történt. Csehi úgy vélte, ez az eljárás ellentétes a kormány által szorgalmazott decentralizációval: így nem nő, hanem csökken a helyi önkormányzatok hatásköre.
Csehi álláspontját kiegészítette Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, aki felháborítónak tartotta, hogy a fenntartókat kizárták a döntéshozásból. Radu Giurcă prefektus tegnapi tárgyaláson úgy nyilatkozott, nincs tudomása a sérelmezett ügyek hátteréről, mert szabadságon volt, és csak a tegnap tért haza. Dacára annak, hogy a vitatott intézkedések mögött a megyei tanfelügyelőség áll, Mariana Popa főtanfelügyelő más irányú elfoglaltságaira hivatkozva nem vett részt az megyei önkormányzat által kezdeményezett egyeztetésen.
Új törvényre várnak
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára az ÚMSZ megkeresésére elmondta: a szatmári konfliktussorozat több csatornán is begyűrűzött már a szaktárcához, és Daniel Funeriu tárcavezető álláspontja világos: nincs helye politikai döntéseknek ilyen horderejű ügyekben. Az államtitkár szerint felesleges és káros pánikot kelteni, mert Szatmár megyében sem etnikai, sem politikai indok nem állt az igazgatócserék mögött.
„Az érvényes jogszabályok szerint azok az intézményvezetők, akik nem versenyvizsga révén töltik be a tisztségüket, évente köthetnek menedzseri szerződést, amelynek érvényessége szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart” – ismertette a jogszabályt Király András, aki szerint az lenne a kívánatos, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne hosszabbítsák meg több alkalommal, mert ez a versenyvizsgarendszer kijátszására alkalmas kiskapu.
Arra a kérdésre, ki felelős az elmaradt versenyvizsgákért, az érintett iskolaigazgatók, vagy a vizsgáztató hatóság, az államtitkár egyértelmű választ adott. „Három éve nincs megfelelő versenyvizsgáztatás, és azért nincs, mert az oktatási tárca az új tanügyi törvényre vár. Amíg nincs új törvény, nincs vizsga, és elismerem, ez az állapot lehetőséget teremt a visszaélésekre” – fogalmazott Király. Hozzátette, Daniel Funeriu tájékoztatást kért a megyei tanfelügyelőségtől a szatmári ügyekben, és figyelmeztette a főtanfelügyelőt jogszabályi kötelezettségeire.
Szezonviták országszerte
A Szatmár megyeihez hasonló konfliktusok bontakoztak ki az utóbbi napokban országszerte. A Gorj megyei tanfelügyelőség közleményben jelezte, hogy hiába neveztek ki három igazgatót gyors egymásutánban Leleşti község iskolájába, mindhárom jelölt gyorsan visszalépett.
A tanfelügyelőség szerint a helyi PSD gyakorol nyomást az érintettekre. Vâlcea megyében ezzel szemben a PSD-s jelölteket szorították háttérbe – a hírek szerint – a PD-L-s ellenjelöltek. A konfliktusok „szezonális” jellegét – amelyre Király András nyilatkozatában utalt – erősíti, hogy tavaly szeptemberben Arad és Kolozs megyében vált politikai kérdéssé a kinevezések ügye.
Ellenségesen fogadták tegnap a szatmárnémeti Aurel Pop Művészeti Líceum új igazgatóját azon a találkozón, amelyen az új intézményvezető mutatkozott be a szülőknek és a tanároknak. Utóbbiak nehezményezték azt, hogy szerintük Szabo Marcel politikai alapon került az iskola élére, a döntésből a tanfelügyelőség kihagyta a szülői bizottságot.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László EP-alelnök leváltását kérte Corina Creţu
Tőkés László EP-alelnök leváltását kérte az Európai Parlament plénumában Corina Creţu EP-képviselő, arra hivatkozva, hogy megválasztása óta Tőkés csak felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit.
„Lassan három hónapja annak, hogy az Európai Parlament alelnökei között van Tőkés László is. Vitatott megválasztása óta Tőkés, sajnos, beigazolta félelmeinket. Felhívtuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának és a viszály szítójának megválasztásával járnak egy olyan közegben, amelyben az Európai Unió új tagállamai a múlt sebeinek beforrasztására és az egyesült Európa szellemében való megbékülésre törekszünk” – jelentette ki Corina Creţu a Strasbourgban ülésező Európai Parlament plénumában
A Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője, aki az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának alelnöki tisztségét tölti be, elmondta: Tőkés László EP-elelnöki megválasztása óta felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit, az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében utcai megmozdulásra buzdította az embereket. Mindez súlyos támadás egy európai uniós tagállam területi integritása ellen.
„Figyelembe véve az európai értékek és normák elleni magatartását, kérem Tőkés László úr EP-alelnöki tisztségéből való leváltásának megvitatását” – összegzett Corina Creţu EP-képviselő.
A PSD már korábban bejelentette, hogy Tőkésnek az alelnöki tisztségből való visszahívását kéri, amikor az EP-alelnök a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen azt mondta: ha egy olyan mikrorégió, mint Koszovó, kivívta autonómiáját, ugyanez Székelyföldön is lehetséges volna, és, ha szükséges, a székelységnek utcára kell vonulnia. A PSD szerint Tőkés álláspontja Románia államiságát veszélyezteti, és nem csupán Románia, de egész Európa számára veszélyt jelent.
Az Európai Parlamentben egyébként eddig egyetlen alelnököt sem váltották le, és soha sem cserélték le tisztségéből mandátumának lejárta előtt. Krónika (Kolozsvár)

A második bécsi döntés 70. évfordulójára szerveznek megemlékezést Csíkszeredában
A második bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából szervez megemlékezést szombaton Csíkszeredában a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM).
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után 11 nappal történt bevonulás évfordulóján szervez megemlékező ünnepséget. Ezelőtt 70 évvel vonult be Csíkszeredába a Horthy Miklós vezette magyar sereg.
Csíkszeredában körülbelül egy hete magyar nyelvű plakátok hirdetik az eseményt.
A rendezvény megszervezésére a HVIM szeptember 1-jén kérte a csíkszeredai polgármesteri hivatal jóváhagyását.
„A második bécsi döntés 70. évfordulójára szeretnénk megemlékező ünnepséget szervezni”, indokolták kérésüket, amelyet a helyi hatóság szeptember 6-án, a rendőrség és a megyei csendőrség később hagyott jóvá.
Elsőként Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője emelt szót a rendezvény ellen, pénteken kérte a román államot, lépjen fel minden ilyen jellegű eseménnyel szemben.
„Meg vagyok döbbenve, és teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen rendezvényt jóváhagyott a városvezetés, a rendőrség és a csendőrség. Sértőnek találom, hogy engedélyeznek egy olyan rendezvényt, amelyen Erdély elfoglalását ünneplik, amelynek következtében a második világháború végéig több ezer kegyetlenség, a horthysta fasizmus által okozott tragédia történt, és égbekiáltónak találom, hogy az eseményen, egy művelődési házban Horthyt méltatják, akit az egész világ háborús bűnösként elítél azokért a szörnyűségekért, amiket tett. Határozottan felszólítom az illetékes állami intézményeket, lépjenek fel, és járjanak el a törvényes előírások szerint”, szögezte le Mircea Duşa.
Ladányi László Zsolt szerint azonban a rendezvénynek nem lenne szabad vitákat gerjesztenie, hiszen azt jóváhagyta a csíkszeredai polgármesteri hivatal, de hozzátette: „fontos, hogy az a törvények tiszteletben tartása mellett zajlódjék le”, még akkor is, ha ő maga, közéleti személyiségi minőségében nem ért egyet a szélsőséges megnyilvánulásokkal.
Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő szerint Horthy Mikós nem annyira negatív személyiség, miként azt a történészek bemutatták, sokkal inkább vitatott személyiség. Mint mondta, a csíkszeredai rendezvény nem a történelmi esemény, hanem a szervezők miatt gerjeszt indulatokat.
„Miként Antonescu is vitatott személyiség, Horthyról is elmondható ugyanez. A holnapi (szombati – szerk. megj.) rendezvénnyel az a gond, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezi, és ez csak feszültséget kelt”, mondta Korodi Attila.
Szerinte „a románoknak nincs, mitől félniük, mert az ilyen megnyilvánulások periférikusak, és ha a magyar vezetőknek sikerül pontra tenniük a szélsőséges szervezeteket, akkor nem lesz gond, mert továbbra is a perifériára szorulnak”.
Szász Jenő MPP-elnök is úgy véli, a HVIM kezdeményezése elhibázott, mert nem kívánatos interetnikus feszültségeket gerjeszt az egyesült Európában.
„Szerintem ismernünk kell a múltat úgy, ahogyan az volt, reálisan és objektíven, de nem szabad, hogy a múlt negatív pillanatai visszarántsanak. Ez nem azt jelenti, hogy 2010-ben az ilyen eseményeknek revizionista üzenete van, de nem oly módon kellene fellapoznunk a történelemkönyvet, hogy mások érzékenységét sértsük. Akik ezt teszik, valószínűleg tévednek. Az egyesült Európában együttműködésre vagyunk ítélve, közös jövőnkről kellene tárgyalnunk, megértést és támogatást kellene kapnunk a többség részéről a magyar közösség kollektív jogainak törvénybe foglalásáért”, fejtette ki Szász Jenő.
Szombaton délben a csíkszeredai állomás közelében huszárok vonulnak a városközpont felé, így emlékezve Horthy Miklós csapatainak 70 évvel ezelőtt történt bevonulására.
Este hét órától a városi művelődési házban Tompa László magyarországi történész tart előadást Horthy Miklós életéről.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)

Vitatott megemlékezés: elítélik a HVIM csíkszeredai rendezvényét
A szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, a gyakorlatban is léteznie kell – mutatott rá Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere annak kapcsán, hogy számos román politikus támadta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombati rendezvényének engedélyezése miatt. A szélsőséges szervezet a II. bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepséget a hargitai megyeszékhelyen, román és magyar politikusok azonban elítélték és úgy vélték, a polgármesternek nem kellett volna jóváhagynia.
„Polgármesterként egyetlen rendezvény engedélyezését sem utasítottam vissza, mert véleményem szerint a szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell” – reagált a bírálatokra a Mediafax hírügynökségnek az elöljáró, hangsúlyozva, hogy a törvény sem tiltja az ilyen típusú rendezvényeket.
A szeptember 11-i megemlékezésen mintegy harminc huszár vonult be a városháza előtti térre, élükön egy székely népviseletbe öltözött férfivel fehér lovon, Horthy Miklós 1940. szeptember 11-i csíkszeredai bevonulását szimbolizálva. Mintegy tíz feketébe öltözött fiatal Nagy-Magyarország zászlaját, tíz idős férfi, a magyarországi vitézi rend képviselői Nagy-Magyarország címerét vitték.
A rendezvényen Ráduly Róbert Kálmán polgármester is jelen volt, aki rövid beszédben idézte fel a 70 évvel ezelőtti esemény jelentőségét. Ezt követően a polgármesteri hivatal előtt szavalatok és magyar hazafias énekek hangoztak el, a résztvevők a magyar és a székely himnuszt is elénekelték. Az eseményen mintegy 200-an voltak jelen.
A rendezvénnyel a szervezők a II. bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából megemlékeztek arról, hogy 11 nappal a döntés aláírása után a Horthy Miklós vezetette csapatok bevonultak Csíkszeredába. Az emlékünnepséget a polgármesteri hivatalon kívül a rendőrség és a csendőrség is engedélyezte. Este a művelődési házban Tompa László magyarországi történész tartott előadást Horthy életéről.
Duşa állami fellépést vár
A rendezvény több román és magyar politikus ellenérzését is kiváltotta. Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti csoportjának alelnöke felkérte a kormányt, hogy lépjen fel az ilyen és hasonló rendezvények ellen. „Szörnyű. Érthetetlen számomra, hogy a polgármesteri hivatal, a rendőrség és csendőrség engedélyezett egy ilyen rendezvényt. Hogy jóváhagyták Erdély megszállásának megünneplését, egy olyan eseményét, amely a II. világháború befejezéséig több ezer kegyetlenkedéshez, a horthysta fasizmus okozta drámákhoz vezetett. Elfogadhatatlan, hogy Horthyt, akit az egész világ háborús bűnösnek tart a művelődési házban méltassák” – jelentette ki Duşa.
A szocialista politikus által mondottakra reagálva Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa kifejtette, az ilyen rendezvényeknek nincs miért ellenérzést kiváltaniuk, azonban „fontos, hogy ne ütközzenek törvénybe”. „Nem értek egyet a szélsőséges rendezvényekkel, bármilyen oldal is szervezze ezeket. Úgy értékelem, azonosak a gondjaink, ezért szerintem a békés egymás mellett élés a legfontosabb” – fogalmazott Ladányi.
„Pontra tennék” a szélsőséges szervezeteket
Ezzel szemben Korodi Attila RMDSZ-es képviselő arra mutatott rá, hogy Horthy Miklós nem annyira negatív szereplő, amennyire a történészek beállítják, inkább vitatottnak nevezhető. Úgy vélte, a szombati rendezvény nem is annyira történelmi háttere, mint inkább a szervezők miatt váltott ki ellenérzéseket.
„Akárcsak Antonescuról, Horthyról is elmondható, hogy vitatott figura. A rendezvénnyel az a gond, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezte, amely csak feszültségeket gerjeszt” – hangsúlyozta Korodi. Kifejtette, a románoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen csak időszakos megnyilvánulásokról van szó, és „ha a magyar vezetőknek sikerül pontra tenniük a szélsőséges szervezeteket, akkor ezek is ritkává válnak”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a rendezvény kapcsán elmondta: meg kell ismerni a múltat, de ez objektívan kell hogy történjék. „Mindez nem jelenti azt, hogy 2010-ben az ilyen megmozdulásoknak revizionista jellegük van, azonban nem szabad úgy fellapoznunk a történelmet, hogy ezzel másokat sértsünk. Akik ezt teszik, valószínűleg hibáznak” – vélte a polgári párti politikus. Hozzátette, „egy egyesült Európában együttműködésre ítéltek bennünket, a közös jövőnkről kellene beszélnünk, és megértést, támogatást kellene találnunk a többségi nemzet részéről a magyar közösség kollektív jogainak megszerzéséhez.
Mint ismeretes, 1940. augusztus 30-án Bécsben Németország és Olaszország külügyminiszterei döntöttek Erdély sorsáról. A bécsi döntés értelmében Erdély északi részét Magyarországhoz csatolták, a déli rész Romániánál maradt. Egy hónappal később a magyar csapatok bevonultak Észak-Erdélybe. Krónika (Kolozsvár)

Nem javult a nemzetiségi arány (Megyei intézményvezetők)
Összeállította a Kovászna megyei prefektúra az intézményvezetők jelenlegi helyzetére vonatkozó jegyzéket, az elmúlt fél évben ugyanis követhetetlenné vált, hol maradt helyén a korábbi vezető, hol került vissza posztjára a régi igazgató, és melyik hivatalt irányítja új főnök.
A kormányhivatal listáján 41 megyei intézmény szerepel, jelen pillanatban 24-nek román vezetője van, 17-nek magyar.
Az RMDSZ kormányra kerülését követő megyei egyezkedést igen gyorsan, már januárban tető alá hozták, és Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök rendkívül sikeresnek nevezte az elért eredményt, bejelentése szerint a megvitatott intézmények kétharmadát ,,sikerült megszereznie” az RMDSZ-nek. Utóbb azonban kiderült, a kását nem eszik éppen ennyire forrón, alkotmányellenesnek nyilvánították a vezetőcseréket szabályozó kormányrendeletet, és elkezdődött a hercehurca. Időközben néhányan, a liberális kormány által kinevezett, a DLP—SZDP-kabinet által menesztett vezetők közül bíróságon támadták meg leváltásukat, és pert nyertek. Így kerül vissza magyar vezető a munkaügy élére vagy a pénzügyi igazgatóságra, s valamilyen úton-módon sikerült egy-két új embert kineveztetni néhány vezetői posztra, például az Egészségügyi Biztosítópénztár élére. Ez tehát a pillanatnyi helyzet, korántsem nevezhető sikertörténetnek, és távol áll az RMDSZ sokat hangoztatott célkitűzésétől: a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányt elérni a megyei hivatalok vezetésében.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiegyenlített korhatár - elfogadták az egységes nyugdíjtörvényt
A képviselőház szerdán éjszakába nyúló, tízórás vita nyomán elfogadta az egységes nyugdíjtörvényt. Az új jogszabály – amely a szenátuson már korábban átment – szerint férfiak és nők 2030 után egyaránt 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, ha legalább 15 éven keresztül fizették a hozzájárulást a nyugdíjalaphoz. Az új rendszer megszünteti ugyanakkor az aránytalanul magas nyugdíjakat, a közalkalmazottakat pedig egységes nyugdíjrendszerbe sorolják. Az ellenzéknek nem sikerült elfogadtatnia javaslatát, amely a bruttó országos átlagbér 45 százalékra emelte volna a nyugdíjpont értékét, így a törvényhozás a kormány által támogatott 39 százalékos szintet foglalta a jogszabályba.
Ez jelenleg 732,8 lej. A vereséget követően a szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok (PNL) kivonultak az ülésteremből. Az ellenzéki pártok egyébként 63 évben szabták volna meg a nyugdíjkorhatárt a nők esetében.
Nem minden módosító indítványt utasított el azonban az alsóház. Azt a javaslatot például megszavazta a honatyák többsége, hogy két évvel hamarabb mehessenek nyugdíjba mindazok, akik legalább harminc évig éltek Nagybányán, Kiskapuson, Zalatnán vagy ezen települések nyolc kilométeres körzetében.
Botiş: bár hiányt eredményez, nem csökkennek a nyugdíjak
A maratoni parlamenti vitán jelen volt Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter is. Mint felszólalásában hangsúlyozta, azért nem szabad az átlagbér 45 százalékára emelni a nyugdíjpont értékét, mert az 5,1 milliárd eurós deficitet eredményezne a társadalombiztosítási költségvetésben. Leszögezte: ha nem csökkennek 2011-ben a nyugdíjak, a büdzsében 3,1 milliárd eurós hiány keletkezik. Hozzátette: ezt a deficitet semmiképp nem szabad hitelből finanszírozni.
A szaktárcavezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a nyugdíjasok alig egyharmada, összesen 4,7 millió személy dolgozta le a törvényben rögzített éveket. Hozzátette: eközben jóval alacsonyabb az aktív lakosság száma, mint a nyugdíjasoké, egy nyugdíjast 0,89 alkalmazott tart el. Botiş leszögezte, 2011-ben a megszorító intézkedések keretében nem csökkentik a nyugdíjakat, mindenki 732,8 lejes nyugdíjponttal számolva kapja majd a havi járandóságát, ami által „elfogadható” szinten marad a büdzsé deficitje.
Szintén a deficit mélyülésének megakadályozásával érvelt az egységes nyugdíjtörvény mellett csütörtökön Emil Boc kormányfő. Mint hangsúlyozta, ha megemelték volna a nyugdíjpont értékét, akkor 3 milliárd euró helyett 5 milliárdot kellett volna jövőre a költségvetésből a nyugdíjak kifizetésére fordítani. Szerinte éppen ezért a jogszabály elfogadása „társadalmi igazságot” teremt, hiszen egyebek mellett megszüntették a „luxusnyugdíjakat”, illetve lehetővé tették a nyugdíjak költségvetésének közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.
„Valamennyien nyugdíjba mehetünk 50 éves korunkban, dönthetünk erről is. De akkor kérem, mondják meg, honnan vesszük a pénzt a nyugdíjak kifizetésére. Ha valaki előrukkol a megoldással, akkor én már holnap készen állok kiadni egy erről szóló sürgősségi rendeletet. Ha pillanatnyi döntéseket hozunk, akkor egy napig, két hónapig, talán egy évig túlélhetünk, azonban nem tudjuk közép- és hosszú távon biztosítani a nyugdíjalap fenntarthatóságát” – válaszolta Emil Boc arra az újságírói kérdésre, miszerint szerinte nem túl késői a 65 éves nyugdíjkorhatár. A miniszterelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy Európa szinte valamennyi országában téma a nyugdíjak reformja, mindenhol lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közelebbi és távolabbi jövőben egyaránt biztosítani lehessen a járandóságok kifizetését.
Az alkotmánybíráktól várnak jogorvoslatot
Bár a parlament két háza megszavazta a jogszabályt, amit így már csak az államfőnek kell aláírnia és kihirdetnie, korántsem biztos, hogy a jelenlegi formában lép hatályba. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis már jelezte, az alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, mert annak egyes előírásai szerintük ellentmondanak az ország alaptörvényének. Ioan Cindrea PSD-s képviselő csütörtökön úgy nyilatkozott, meglátásukban nem szabadna csökkenteni az úgynevezett különleges nyugdíjakat, amelyekben a katonaság, a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás kötelékeiből nyugdíjba ment személyek részesülnek. Mint részletezte, a szociáldemokraták egyebek mellett azért sem szavazták meg a jogszabályt, mivel a nyugdíjpont értéke idén a bruttó átlagbér 39 százalékára csökkent, s egyáltalán nem kizárt, hogy az elkövetkező években a kritikus 30 százalékig süllyedhet. Ugyanakkor a PSD-s honatyák szerint az is elfogadhatatlan, hogy a nők nem mehetnek a férfiaknál két évvel hamarabb, azaz 63 éves korukban nyugdíjba.
Markó: korlátozott a kormány mozgástere
Nekem sem tetszik a nyugdíjtörvény – válaszolta Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön kolozsvári sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a PSD megtámadja az alkotmánybíróságon a jogszabályt. Markó Béla elmondta: nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, többek közt azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg.
Ennek ellenére úgy véli, a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, ugyanakkor a járandóságok közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is előrelépésnek számít a törvény. Arra a kérdésre, hogy kilép-e a koalícióiból az RMDSZ, ha egyszer elégedetlenek a jogszabállyal, a szövetség elnöke leszögezte, egyrészt az RMDSZ-képviselők megszavazták a nyugdíjtörvényt, másrészt nem a koalíciós partnerrel elégedetlenek, hanem azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió és a Világbank megkötései miatt kénytelenek voltak meghozni. A miniszterelnök-helyettes hozzáfűzte, megérti a PSD képviselőit, hiszen az ellenzéknek az a dolga, hogy ellenkezzen, ugyanakkor leszögezte, a kormánynak gyakorlatilag alig van mozgástere.
Szakszervezeti felzúdulás
Nemcsak az ellenzéki honatyák tartják felháborítónak az egységes nyugdíjtörvény előírásait, hanem szinte valamennyi nagy országos szakszervezeti tömörülés felemelte csütörtökön a hangját a jogszabály ellen. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közleményében arra szólította fel Traian Băsescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt, hanem küldje vissza felülvizsgálatra a parlamenthez. Ugyanakkor a szakszervezetiek az ombudsmantól azt várják, hogy hivatalból eljárást indít, s az alkotmánybíróságon támadja meg az alaptörvénynek ellentmondó előírásokat. „Hazugság, arcátlanság, megvetés – ezek azok a szavak, amelyekkel jellemezni lehet azt a folyamatot, amely a képviselőház szerda esti döntésében csúcsosodott ki.
Egy parlamenti többség, amelynek szégyenében el kellene süllyednie, elfogadott egy teljesen népellenes jogszabályt, teljesen semmibe véve a szakszervezetekkel a témában folytatott tárgyalásokat. A BNS közlése szerint korábban a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjpont értéke jövőre eléri az átlagbér 40 százalékát.
Szintén az államfőtől várnak segítséget az Alfa Kartellhez csatlakozott szakszervezetiek is. Liviu Apostoiu, a szakszervezeti tömb alelnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, amennyiben Traian Băsescu nem küldi vissza a törvényt a parlament elé, akkor jogi úton támadják meg a jogszabályt, s a nemzetközi szervektől is segítséget kérnek. Azt azonban Apostoiu is belátja, hogy igen kevés esély van arra, hogy az államelnök ne hirdesse ki a jogszabályt. A szakszervezeti vezető közlése szerint elégedetlenségük fő oka, hogy a törvény megemeli a nyugdíjkorhatárt, illetve nem értenek egyet a nyugdíjpont kiszámításának módszertanával sem.
A rendőröket és vámosokat tömörítő Pro Lex szakszervezet eközben az ellen emelte fel a hangját, hogy az egységes nyugdíjtörvény megszünteti privilégiumaikat, s ezentúl nem részesülhetnek az emelt értékű különleges nyugdíjakban. Szerintük ez igazságtalan, főként olyan körülmények között, hogy jelenleg Romániában egy rendőr várható élettartama alig 62,5 év. A Pro Lex csütörtöki közleménye rámutat, támogatást kértek a Rendőrségi Szakszervezetek Európai Tanácsától. Krónika (Kolozsvár)

Horthy-fasizmus? Horthy, a háborús bűnös?
A hetven évvel ezelőtti második bécsi döntésről való csíkszeredai megemlékezés – akárcsak az 1989. évi fordulat utáni első március 15-i ünnepségek – sokak, elsősorban román politikusok felháborodását, nemtetszését váltotta ki.
Különösen az borzolta fel az idegeket, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt a szervező, továbbá hogy Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester, nemkülönben a helyi rendőrség és csendőrség miért járult hozzá a rendezvény megtartásához. Olyan kijelentések, vélemények hangzottak el, amelyek a korabeli helyzet részleges vagy teljes nem ismeretéből származnak, a legelemibb tárgyilagosság hiányát tükröző, évtizedek óta hangoztatott címkézésekből fakadnak, és sokan ezeket visszhangozzák.
A megszállás mítosza
Megemlítették például, hogy a „II. bécsi döntés aláírása után tizenegy nappal a Horthy Miklós vezette csapatok bevonultak Csíkszeredába”. Tudjuk, hogy a döntést augusztus 30-án írták alá, a magyar csapatok viszont szeptember 11-én vonultak be Csíkszeredába. Tehát nem 11, hanem 12 nappal később. És ami még fontosabb, nem Horthy Miklós vezetésével. A kormányzó aznap nem ott, hanem Marosvásárhelyen vett részt a tiszteletére rendezett ünnepélyes fogadtatáson. Mircea Duşă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójának elnöke „Erdély megszállásának” megünneplését emlegette. Véleménye a folytonosság dák–római mítoszán alapszik, mely szerint Erdélyben a románság az őslakó, a magyarság pedig leigázta és ezer évig elnyomta őket. 1918-ban végül felszabadultak, így a II. bécsi döntés nyomán bevonuló magyar csapatok csakis megszállók voltak. Ezen az alapon 1918. december 1-je jogosan a felszabadulás napja, míg 1940. augusztus 30-a a megszállásé. Ez azonban nem maradhat így, előbb-utóbb csak ki kell derülnie, hogy ez a mítosz egyszerűen bizonyíthatatlan.
Amit a bevonulásról, a megszállást követő több ezer kegyetlenségről mond, ismét egyoldalú vélekedés. Mert arról nem tud, arról nem hallott, nem olvasott, mi történt 1918 decemberétől, Erdély román csapatok általi megszállásától, az állami iskoláitól, egyetemétől, színházaitól való megfosztásával, sok tízezer személy állásától, megélhetésétől történt megfosztásával, szülőföldjéről való elűzésével – hogy a kegyetlenkedéseket éppen csak megemlítsük –, az erdélyi magyarsággal.
Mircea Duşă a továbbiakban horthysta fasizmusról, Horthy háborús bűnösségéről beszél. Ez a román illetékesek kedvenc szóhasználata. A valóságban azonban más volt a helyzet. Horthy ugyanis soha nem volt fasiszta, vagyis szélsőjobboldali. Jobboldali, konzervatív politikus volt. Ebből következik, hogy horthysta fasizmus sem létezett. Magyarországon, Horthy idején, a Kommunista Párt kivételével, végig működött a Kisgazda Párt, nemkülönben a Szociáldemokrata Párt, megválasztott képviselőik az Országgyűlésben tevékenykedtek. Szálasi és Imrédy szélsőjobboldali pártját betiltották, Szálasit elítélték, börtönbe vetették.
Horthy és Antonescu egy lapon?
Ugyanakkor Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője összehasonlítja Horthyt Ion Antonescu marsallal, szerinte ugyanis mindkettő vitatott figura. Nos, Antonescu idején Romániában minden párt be volt tiltva, parlament nem létezett. A szégyenteljes zsidótörvények ellenére Magyarországon 1944. március 19-éig, a német megszállásig, a zsidókat nem üldözték, nem gyilkolták halomra. Miközben Antonescu kezén mintegy 350–380 ezer zsidó lelke szárad, akiket saját kezdeményezésére, német segítség nélkül gyilkoltak meg.
A „horthysta fasizmus” velejárója volt, hogy Észak-Erdélyben voltak román iskolák, Kolozsvárt például gimnázium is. A magyar gimnáziumokban kötelező tantárgyként oktatták a román nyelvet – nálunk manapság is nagy felháborodást kelt, ha valaki arról beszél, hogy ott, ahol a nemzetiségek élnek, az ő nyelvüket is tanítani kellene a román iskolákban. A „horthysta fasizmus” idején a bankjegyeken minden nemzetiség nyelvén feltüntették azok értékét, így a német, szlovák, horvát, továbbá a cirill betűs szerb és ruszin tízpengősön a román zece penghei is olvasható volt. Mircea Duşă azt is kijelentette, hogy Horthyt az egész világ háborús bűnösnek tartja. Ez persze durva túlzás, mert csak az ő és a hozzá hasonló román politikusok minősítik Horthyt háborús bűnösnek. A háborús bűnösök nürnbergi perében ugyanis csupán tanúként volt jelen, majd szabadon távozott.
A csíkszeredai megemlékezéssel kapcsolatban még egy pontatlanságra kell kitérnünk. Arra, hogy a magyar csapatok nem egy hónappal, hanem hat nappal a bécsi döntés aláírása után, szeptember 5-én kezdték meg a bevonulást és ugyanazon hónap 13-án fejezték be. A magyar hadsereg szeptember 5-e és 13-a között vette birtokba a visszakapott területeket. Elsőként Bihardiószegre, ugyancsak szeptember 5-én Szatmárnémetibe, 6-án Nagyváradra, 7-én Nagybányára, 10-én Gyergyószentmiklósra, 11-én Kolozsvárra és Csíkszeredába, utoljára, 13-án Gyimesre, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre és más háromszéki településre vonultak be a honvédek. A kormányzó ünnepélyes fogadtatására Marosvásárhelyt 11-én, Kolozsvárt 15-én került sor.
A tárgyilagosság reménye
Mindenképpen rendkívülinek mondhatjuk azt, hogy a csíkszeredai polgármester, a helyi rendőrség és csendőrség hozzájárult a megemlékező rendezvény megtartásához, hogy Ráduly Róbert Kálmán kijelentette, „a szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell”. Ez újabb lépés ahhoz, hogy ne másodrendű polgárai legyünk ennek az országnak, hogy belátható időn belül a román illetékesek tárgyilagosan kezeljék a történelmet.
Asztalos Lajos, kolozsvári helytörténész. Krónika (Kolozsvár)

Hírsaláta
EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A SZIVOT. Tavaly látványosan felpörgött a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) tevékenysége: a napokban közzétett 2009-es beszámolójukból kiderült, 563 személy — lehetséges együttműködő és Szekuritáté-alkalmazott — iratcsomóját küldték a bíróságra. Ez a 2008-as szám duplája. A perek is jól haladtak: 311 esetben ítélet született, ezek nagy részében — 263 ügyben — a bírók megalapozottnak ítélték az átvilágítók által szolgáltatott terhelő bizonyítékokat. Ezek közül 16 ítélet végleges.
A szűrőn több „nagyhal” is fennakadt: a tunéziai nagykövet, Mihail Sorin Tănăsescu, és két SZDP-honatya, Florin-Costin Pâslaru és Elena Mitrea is elveszítette a SZIVOT-pert. Egy sor, kormányban vagy kormányzati intézményben dolgozó hivatalnokról is kiderült, hogy együttműködött: a listán szerepel a külügyminisztérium több fontos tisztségviselője, a környezetvédelmi tárcánál egy, a mezőgazdasági tárcánál két igazgató vesztett. A SZIVOT egy sor önkormányzati politikust is átvilágított tavaly: prefektusokat, alprefektusokat, polgármestereket és tanácstagokat. Itt már magyar vonatkozást is találunk, egy Kolozs megyei magyar polgármester és két Hargita megyei tanácstag is szerepel az átvilágítók által közzétett listán. Horváth Márton (RMDSZ) mócsi polgármester és Bondor István (RMDSZ) Hargita megyei tanácstag ügyében még nem született döntés, ellenben Vajna Imre (MPP) tanácstag esetében már megvan az elmarasztaló ítélet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Bírság kétnyelvű táblák miatt
Újabb, ezúttal 6 ezer lejes pénzbírságot szabott ki a közlekedésrendészet Csíkszereda polgármesterére olyan kétnyelvű forgalmi táblák kihelyezése miatt, amelyeken a magyar felirat a román előtt szerepel. A városháza fellebbezett, és a bírósági végzésig nem távolítja el a táblákat.
Zsögöd – Jigodin, Központ – Centru, Csíksomlyó – Șumuleu, Minden irányba – Toate direcțiile. Ezek a feliratok szerepelnek azokon az irányjelző forgalmi táblákon, amelyek zavarták a Csíkszeredán nemrég átutazó Victor Socaciu Maros megyei szociáldemokrata párti képviselőt, és amelyek interpellációra késztették őt a parlamentben. A PSD-s honatya arra szólította fel a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a törvényesség visszaállítása érdekében.
A minisztérium másfél hónappal később, augusztusban 1260 lejre bírságolta meg Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, és felszólította, harminc napon belül távolítsa el a csíkszeredai törvényszék, valamint a Márton Áron Gimnázium épülete előtt álló táblákat – magyarázza a Hargita megyei rendőrség szóvivője, Gheorghe Filip. Erre azonban nem került sor, így a rendőrség újból megbírságolta az elöljárót – ezúttal 6000 lejre.
A csíkszeredai városháza viszont már az augusztusban kirótt büntetés ellen fellebbezett a bíróságon. Antal Attila alpolgármester a Hargita Népének azt mondta, bírósági döntés még nem született, így az ügy függőben van. Így amíg a taláros testület nem hoz ítéletet, az egyébként már három évvel ezelőtt kihelyezett táblák a helyükön maradnak.
Mihály László. Hargita Népe (Csíkszereda)

Tőkés László: Autonómiát a Partiumnak is!
Tőkés László, az EP alelnöke hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, „a román politikum egyetértésével és kölcsönös megegyezéssel” szeretne területi autonómiát a Partiumban is.
Tőkés a román politikusoknak a nyáron, a Tusványosi Szabadegyetemen elhangzott, a székelyföldi autonómiával kapcsolatos nyilatkozataira érkezett vádaskodásaira válaszolva kifejtette: „Ragaszkodunk a romániai magyar közösség autonómiájához, a területi autonómiához ott, ahol a magyarság többségben van. A demokratikus európai normák szerint jogunk van az autonómiához. Nem akarunk függetlenséget, nem akarunk elszakadást, tiszteletben tartjuk Románia területi egységét” – hangsúlyozta. Hozzátette: nemcsak a Székelyföldön, de az ezen kívül eső részeken is támogatja az autonómiát, például, a Partiumban, ahol relatív többségünk van. Kiemelte, egy ilyen autonómia előnyös lenne az ott élő románok számára is, példaként a Spanyolországi Katalóniát hozta fel, ahova „ezer és ezer spanyol költözik”, mert magas az életszínvonal.
Tőkés László azt is kifejtette, hogy levelet küldött az EP elnökének, Jerzy Buzeknek, amelyben kéri tőle, támogassa a román politikusok támadásainak leállításában, mert ez „az egykori nacionál-kommunista légkör újrateremtéséhez vezet”.
Corina Creţu, PSD-s EP képviselő szeptember elején kérte, váltsák le Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségéből, mert úgy véli, megválasztása óta felerősödtek a szélsőséges nacionalista üzenetek.
Tőkés László EP-alelnök július 22-én a Tusványosi Szabadegyetemen azt nyilatkozta, hogy, ha egy Koszovó méretű kisrégió autonómiát nyerhet, akkor ugyanezt elérheti Székelyföld is, és, hogy a székelységnek utcára kellene vonulnia. Másnap Tőkés a Kárpát-medencei magyarság számára fogalmazta meg üzenetét, hogy folytatnia kell a küzdelmet az autonómiáért. Kifejtette azt is, a román nacionalisták tévednek, amikor azt hiszik, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt: nem akarnak mást, csak Románia szuverenitásának tiszteletben tartása mellett rendezni saját ügyeiket.
Tőkés nyilatkozatai egy sor bírálatot váltottak ki, a PSD bejelentette: az EP őszi ülésszakának megkezdésekor kéri majd, vonják vissza alelnöki funkcióját, mert a székelyföldi autonómiaigény veszélyezteti Románia stabilitását, nemcsak az ország, hanem egész Európa számára veszélyt jelent. Daniel Constantin, a PC elnöke levélben kérte Jerzy Buzektől Tőkés leváltását.
Theodor Stolojan a PD-L alelnöke ugyanakkor azt nyilatkozta, az EP alelnöki funkciója nem játék, nem lehet egyik nap megválasztani, másnap pedig leváltani valakit. Cristian Preda PD-L-s képviselő is kifejtette, az EP alelnöke csak súlyos kihágások miatt és nem politikai nyilatkozatokért leváltható, ehhez az elnökök háromötödének, az EP-plénum kétharmadának szavazata kellene.
Eddig az EP egyetlen alelnökét sem váltották le vagy helyettesítették mandátuma lejárta előtt, közölte július 27-én a Mediafaxszal az EP sajtóirodája.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Törvénysértésre bátorít Tőkés?
Az EMI aktivistái visszahelyezték Váradon a magyar utcanévtáblákat
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tegnap Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének bátorítására és jelenlétében visszahelyezte az EP-képviselő irodájának otthont adó épület és a nagyvárad-újvárosi református templom falára azt az öt magyar nyelvű utcanévtáblát, amelyeket a múlt héten távolíttatott el az önkormányzat egy lakossági bejelentés után.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tegnap Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének bátorítására és jelenlétében visszahelyezte az EP-képviselő irodájának otthont adó épület és a nagyvárad-újvárosi református templom falára azt az öt magyar nyelvű utcanévtáblát, amelyeket a múlt héten távolíttatott el az önkormányzat egy lakossági bejelentés után.
Az akció után bő félórával megjelent a nagyváradi közösségi rendőrség, képeket készítettek és jegyőkönyvet írtak az újra felcsavarozott táblákról, valamint felhívták Tőkés László figyelmét, hogy törvénytelenséget támogat a magyar utcanevek visszahelyezésével. A volt református püspök válaszában utalt arra, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron sem a törvényes keretek betartásával történt az, ami történt és, hogy néha élni kell a polgári engedetlenség eszközeivel. Rámutatott: az európai gyakorlatnak és a közös értékeknek felül kell írniuk a rossz és antidemokratikus törvényeket.
„Szomorú, hogy a rendszerváltás után húsz évvel még mindig itt tartunk” – fogalmazott a helyszínen Tőkés, hozzátéve, hogy Nagyváradon a városalapító Szent László neve sehol sem olvasható utcanévtáblaként, egyedül egy rövid kis sikátor viseli a nevét, az is románul, „Sfântu Ladislau”-ként szerepel. Csomortányi István EMI-tag a visszahelyezéskor elmondta, hogy van egy Románia által 1995-ben ratifikált uniós keretegyezmény, amelynek értelmében a kisebbségek által lakott területeken a hagyományos földrajzi elnevezéseket és utcaneveket is ki lehet tenni.
Ezt követően az EP-képviselő idézte Corina Creţu román szocialista EP-képviselő kijelentéseit, aki az „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának” és viszályszítónak minősítette Tőkés Lászlót. A PSD-s politikus Tőkés EP-alelnöki tisztségéből való leváltását javasolta, amiért az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében utcai megmozdulásra buzdította az embereket.
„Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója –, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben bányászokkal verette a békés bukaresti tüntetőket” – reagált Tőkés. Hozzátette: ami még rosszabb, hogy magyar oldalról érkeznek támadások, gerjesztett lejáratási kampányok, melyekben magánéleti problémákból próbálnak politikai fegyvert faragni – mondta el az EP-képviselő, Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét említve.
Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati, marosvásárhelyi ülésén elhangzottakat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az RMDSZ nem érdekelt a koalíció felbomlásában
Az RMDSZ nem a kormánykoalíció felbomlásában, hanem a kormányzati munka hatékonyságának növelésében érdekelt ― mondta tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla.
„Amennyiben az RMDSZ egyszer úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi koalíció nem működőképes, akkor azt egyértelműen és világosan ki fogjuk mondani, és nem úgy fogjuk kinyilvánítani nemtetszésünket, hogy támogatunk egy másik politikai szervezet által benyújtott bizalmatlansági indítványt” ― utalt a szövetségi elnök arra, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a kormány ellen. Arra a kérdésre, miszerint akadhatnak-e olyan RMDSZ-es képviselők, akik mégis megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, Markó nemmel válaszolt. Szerinte az ellenzék tagjainak örülniük kellene, hogy nincsenek hatalmon ezekben a nehéz időkben. „Nem sietnék kormányra, inkább örülnék, hogy másokat terhel ez a felelősség” ― vélekedett Markó, majd hozzátette: az ellenzéknek nem sikerült bebizonyítana, hogy alternatívát képviselne.
Újból felemlítette, hogy a koalícióban túl sok habozásnak és bizonytalanságnak, túl sok visszavonulásnak, visszalépésnek lehetnek tanúi. „Nehéz helyzetben vagyunk. Ilyen helyzetekben mindenki nagyon figyel a közmegítélésre, egyikünk sem lett népszerűbb az elmúlt időben hozott intézkedések miatt, de úgy gondolom, egy stabil, erős koalíció túlteheti magát ezeken a pillanatokon, és lassan-lassan rá kell térnünk a gazdaságélénkítő intézkedésekre” ― vélekedett Markó.
A kidolgozás alatt álló egységes bérezési törvényről szólva elmondta, a szövetség álláspontja szerint a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben védeni kell a kis keresetből élőket, és kiemelten kell figyelni a lakosság szociális helyzetére. Úgy értékelte, noha a fizetésalap nem gyarapodott, a létszámleépítés nyomán mégis lehetőség nyílik a rendszerben dolgozók fizetésnövelésére, ám véleménye szerint ezt differenciáltan kell végrehajtani: a nagyobb fizetések kisebb, a kis jövedelmek pedig nagyobb mértékben emelkedjenek. A jogszabálytervezetet a következő napokban véglegesíti a kormány. A szövetségi elnök leszögezte: a kabinetnek tartania kell azt az ígéretét is, hogy október elsejétől eltörli a minimáladót.
A rendőrtüntetés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, nem önmagában a demonstráció, hanem annak útvonala volt törvényellenes. Kifejtette, a törvényesség betartása mindenki számára kötelező, ám a rendőröktől ez hatványozottan elvárható. „A rendőrök egyértelműen kiléptek a törvényesség keretei közül, és ennek meg kell találni a felelőseit” ― hangsúlyozta az elnök, aki szerint erre nem a belügyminiszter lemondása volt a megoldás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Haragszanak Tőkésre a szociáldemokraták
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kolozs megyei vezetősége arra kérte fel a kormányt, hogy „hagyjon fel veszélyes és álnok passzivitásával”, amelyet Tőkés László EP-alelnök „románellenes megnyilvánulásaival szemben tanúsít”.
A párt közleményében utalnak arra, hogy Tőkés László Nagyváradon kijelentette: „a román politikum beleegyezésével és kölcsönös megértésre alapozva kívánja bevezetni a területi autonómiát Bihar és Szatmár megyében.
A Kolozs megyei szociáldemokraták „meglepetéssel és aggodalommal” vették tudomásul Tőkés általuk revizionistának minősített nyilatkozatait, amelyeket „már nem lehet tolerálni”. A Kolozs megyei politikusok közleményében az is szerepel, hogy „Románia „habár sikeresen ültette életbe állampolgárai jogai iránti tiszteletet, mégis állandóan a nemzetközi normákat túlhaladó offenzíva alatt áll”. Szabadság (Kolozsvár)

A „revizionista rendezvényeket” és Tőkés kijelentéseit kifogásolják román politikusok.
A revizionista rendezvények elleni fellépést kér a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşă szociáldemokrata képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben megnőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok támogatják ezeket. A Konzervatív Párt Kovászna megyei szervezete és Cornel Popa liberális szenátor eközben Tőkés László autonómiapárti nyilatkozatait ítélte el. Utóbbi úgy vélte, az EP-elnöknek inkább projektekért kellene lobbiznia, mint „füstbombákkal dobálózni”.
A revizionista rendezvények elleni fellépést követel a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşa szociáldemokrata (PSD) képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben nőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok nyilvánosan vagy hallgatólagosan támogatják ezeket.
A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy Csíkszeredában Horthy Miklós emlékének adózzanak, és kétnyelvű útjelző táblákat helyezzenek ki, amelyen ráadásul a román felirat szerepel alul. Ezek a provokációk ártanak a román és magyar közösség együttélésének, vélte Duşa. Emlékeztetett, nem ez az első alkalom, amikor Hargita megyében megszegik a törvényt, a székely zászlónak a megyeházára és a megyei kórházra való kifüggesztésekor is ez történt, s ez ellen szintén fellépést kért a prefektustól.
Több mindent kifogásolnak
Mircea Duşa ugyanakkor a bírósághoz is fordult, azt kérve, hogy ne húzza-halassza Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós ügyét, a három fiatalt ugyanis diszkriminációra való bujtogatással vádolják, miután az egyik bevásárlóközpontra „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot ragasztott ki.
A PSD-s honatya a szélsőséges rendezvények sorában a márciusi székely önkormányzati nagygyűlést, a magyar nyelvnek hivatalossá tételét szorgalmazó székelyföldi törekvéseket említette, valamint azt, hogy a egyes szervezetek még a március 15-i magyar ünnep hivatalossá tételét kérték Romániában.
A „szélsőséges és románellenes” cselekedetek elleni fellépést sürgeti a Konzervatív Párt (PC) Kovászna megyei szervezete is, mely kéri a honatyákat, hogy foglaljanak állást, és felszólítja a magyar ifjúsági szervezeteket: ne engedjék, hogy ilyesmire „buzdítsák őket”. A magyarellenességéről ismert párt képviselői Tőkés László hétfőn Nagyváradon elhangzott nyilatkozatára utaltak, miszerint akárcsak a Székelyföldnek, az Érmelléknek is területi autonómiát kellene biztosítani.
Lobbizásra szólít Popa
Tőkés László nyilatkozatát Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor sem hagyhatta szó nélkül, a Bihar megyei honatya arra kérte az EP-alelnököt, hogy társaihoz hasonlóan ő is lobbizzon a nagy projektek folytatása érdekében, és „ne dobáljon füstbombákat”. Bihar megyére utalva emlékeztette az egykori püspököt, hogy olyan térségben él, ahol egyértelmű az etnikumok közötti harmónia és kölcsönös megértés.
Cornel Popa kérte Tőkést, hogy próbálja meg a lakosság számára fontos, konkrét projekteket támogatni, például csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya munkálatainak folytatása és a Biharpüspöki–Kolozsvár-vasútvonal villamosítása érdekében lobbizó EP-képviselőkhöz, hisz erkölcsi kötelessége uniós forrásokat vonzani az országba.
„Mi nem fordítjuk le a nevét Vasiléra, ahogy nincs szükség Jean Calvin nevének a lefordítására sem. Úgy vélem, kell lennie bennünk annyi tiszteletnek a nagy klasszikusok iránt, hogy nem kereszteljük át őket” – mondta Popa, az Erdélyi Magyar Ifjak által felszerelt magyar utcanévtáblákra utalva, melyeken a francia reformátor neve magyarul szerepel. Hozzátette, Bihar, Szilágy, Maros, Kolozs és Brassó megyei honatyák október 4-én a szenátusban találkoznak annak érdekében, hogy azonosítsák az említett két projekthez szükséges anyagi forrásokat. Krónika (Kolozsvár),

Csak a kormányt támogató pártokkal konzultál Băsescu
Ma a Cotroceni palotában tanácskozik Traian Băsescu államfő a kormányt támogató parlamenti pártok és csoportok vezetőivel, mert a PSD és a PNL úgy döntött, nem tesz eleget az államfő meghívásának.
A PSD nehezményezte, hogy a megbeszélésre az államfő a Gabriel Oprea vezette függetlenek csoportját is meghívta.
A PSD azonban jelezte, hajlandó tárgyalni az államfővel, ezért azt kérte, hogy ez jelöljön meg egy másik dátumot. (evz) Transindex.ro

Kikerülik a honatyákat – A parlament előtti felelősségvállalással fogadtatják el az oktatási törvényt
„Majd megpróbálom én helyettesíteni az ellenzéket” – vette tudomásul Traian Băsescu államfő, hogy a tegnap délre összehívott, a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozásról távol maradtak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Az ellenzékiek azzal indokolták a tanácskozás bojkottját, hogy arra meghívták az általuk árulóknak tartott Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) vezetőit is.
A találkozó elején az államfő elmondta, hogy véleménye szerint sürgősen megoldást kell találni a szavazás előtt álló jogszabályok (nyugdíjtörvény, tanügyi törvény) ügyében, össze kell állítani a jövő évi állami és társadalombiztosítási költségvetést, és össze kell hangolni a kormány tevékenységét az Európai Unió 2020-as stratégiájának elfogadásából származó kötelezettségekkel.
A találkozó után Emil Boc kormányfő, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke bejelentette, tegnap estére összehívta a koalíciós tanácsot „a kormány törvényalkotási prioritásainak kielemzése és az életbe léptetési lehetőségek áttekintése céljából”.
Hozzátette: a nyugdíjtörvényt nem lehet tovább halasztani, elvárja a parlament részéről, hogy minél hamarabb teljesítse az államfő kérését a nők 65 éves nyugdíjkorhatárának 63-ra való csökkentésére vonatkozóan. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, a tanügyi törvény és az egységes bértörvény sem tűr halasztást.
Felelősséget vállalnak a tanügyi törvényért
Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a koalíciós tanács tegnap esti ülésén úgy döntöttek, hogy a kormány felelősséget vállal az oktatási törvényért. A döntést megelőzően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a lépésre azért van szükség, mert a szenátus oktatási szakbizottságában továbbra is késik a jogszabály vitája.
A kormányfő-helyettes hozzátette: a tanügyi törvényt már idén ősszel meg kell szavazni annak érdekében, hogy elő lehessen készíteni a 2011 szeptemberétől való alkalmazását. A nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban Markó ismételten megerősítette, hogy a szövetség sajátjának tartja a nők nyugdíjkorhatárának 63 évre való csökkentésére vonatkozó kezdeményezést, és ekként kész megszavazni az államfő által kért módosítást.
Az egységes koalíció semlegesíti a bojkottot
A PSD és PNL távolmaradását kommentálva az RMDSZ elnöke elmondta, jogukban áll kritizálni és bojkottálni, ez az ellenzék fegyvere. „Viszont ha a koalíciós többség határozottan, egységesen felsorakozik egy-egy jogszabály mögött, az ellenzéki akciók nem akadályozhatják a törvényhozási munkát” – figyelmeztette a koalíciós társakat Markó.
Anastase nem vár szeretetet
Alig pár órával később a parlamentben ismét tetőfokra hágtak az indulatok, amikor az ellenzék által csalónak tartott Roberta Anastase képviselőházi elnök átvette az ülésvezetői teendőket. A liberális és szociáldemokrata képviselők kivonultak az ülésteremből, azt róva fel a demokrata-liberális házelnöknek, hogy a nyugdíjtörvényről való szavazáskor 170-nek „számolta” a plénumban jelen levő mintegy 80 honatyát.
A PNL és PSD jelezte, csak akkor hajlandó részt venni a törvényhozási munkában, ha Anastase lemond tisztségéről. „Jogukban áll kivonulni, de meg kell érteniük, hogy nem azért vagyunk a parlamentben, hogy szeressük egymást, hanem hogy képviseljük a románokat” – jegyezte meg Anastase.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó szerint kormányzati felelősségvállalással kell elfogadnia a törvényt
Mielőbb el kell fogadni az oktatási törvényt, egy éves késében vagyunk, hiszen elkezdődött az iskolai év - jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint az ősz folyamán el kell fogadni az oktatási törvényt. Szerinte a kormánynak felelősségvállalással kellene elfogadnia a törvényt, ugyanis csekély annak az esélye, hogy belátható időn belül megszavazza azt a parlament.
Az államfővel folytatott megbeszélésről elmondta, a nyugdíjtörvényről tárgyaltak, az UNPR pedig elfogadta az államfő ezzel kapcsolatos, a parlamentnek visszaküldött jogszabály esetében megfogalmazott kérését, vagyis azt, hogy a nők nyugdíjkorhatára legyen a férfiakénál alacsonyabb. A jövő évi költségvetés, a befektetési prioritások és az EU-s pénzalapok lehívása is a megbeszélt témák között szerepeltek. (realitatea)
„Majd megpróbálom én helyettesíteni az ellenzéket” – vette tudomásul Traian Băsescu államfő, hogy a tegnap délre összehívott, a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozásról távol maradtak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Transindex.ro

Felelősséget vállal a román kormány a tanügyi törvényért
Kedd délutáni ülésén határozott úgy az Emil Boc vezette román kormány, hogy a szenátus szakbizottságában veszteglő tanügyi törvényt felelősségvállalási eljárással fogadtatja el. Maga a miniszterelnök jelentette ezt be, miután az előző napon a koalíciós partnerek, a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ megállapodott erről. A felelősségvállalással előterjesztett jogszabálytervezetet a törvényhozásban nem lehet vitatni és módosítani, csak bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani az előterjesztő kabinet ellen. Ha ezt nem teszik meg vagy az indítvány nem kapja meg a törvényhozók többségének szavazatát, akkor a törvénytervezetet elfogadottnak kell tekinteni. Ha viszont a bizalmatlansági indítványt a többség jóváhagyja, akkor a kormánynak távoznia kell.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt már a nyár végén bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakra előkészít egy bizalmatlansági indítványt, még aláírásokat is gyűjtöttek hónapokig a kormánybuktatás támogatására. Most Bocék megteremtették az alkalmat az indítvány benyújtására, egyúttal a demokraták abban is biztosak lehetnek, hogy koalíciós partnerük kitart mellettük. Az RMDSZ ugyanis húsz éve célul tűzte ki az oktatási törvény olyan értelmű módosítását, amelynek alapján Románia földrajzát és történelmét is anyanyelven lehessen tanítani a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ez a kitétel most benne van az egyébként számos okból bírált törvénytervezetben. Benne van az is, hogy az anyanyelven oktató tanintézetek magasabb „fejpénzt” kapnak a gyermekek után, mint a román tannyelvű iskolák, továbbá az is, hogy a román nyelvet és irodalmat speciális tanterv szerint, nem a román tagozatosokkal megegyező formában oktatják a kisebbségi tanintézetekben. A törvénytervezet rendelkezik továbbá az iskolaszékek felállításáról, bevezeti a kötelező iskola-előkészítő osztályt, és kilenc osztály elvégzését teszi kötelezővé. Ezek mellett viszont csökkenti az egyetemi autonómiát.
Az ilyen rendelkezéseket igyekeztek helyrehozni, megváltoztatni a felsőház szakbizottságában – mellesleg csakis konszenzusos határozatokkal. A miniszterelnök szerint az ellenzékiek szándékosan lassították a bizottsági munkát, ezzel a tanügyi reformot, amit most már elodázhatatlannak tart Boc. Korábban az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta az oktatási törvény esetében a felelősségvállalási eljárást, mert nem előzte meg átfogó társadalmi vita. Ez most nem lehet akadály, mivel az alsóház hónapokkal korábban megvitatta és jóváhagyta a tervezetet. Ezért a változatért fog felelősséget vállalni a kormány, ám Boc azt is tudatta, hogy a törvényhozók módosító javaslatait is figyelembe fogja venni.
Ez az újabb „tanügyi reform” egyébiránt már a sokadik lesz a posztkommunista Romániában. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kormányt buktatna, az RMDSZ-t környékezi a PSD
Vannak arra utaló jelek, hogy RMDSZ-es honatyák is hajlandók megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette ki szombaton, a párt rendkívüli kongresszusán Mircea Geoană, az alakulat volt első embere, a szenátus elnöke. Konkrétumokat ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, mondván: mindezt majd akkor hiszi el, ha látta az eredményeket. Marian Vanghelie, a PSD bukaresti szervezetének vezetője egyenesen meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ is megszavazza azon kormány megbuktatását, amelynek maga a magyar érdekvédelmi szervezet is tagja.
Geoană azt is kifejtette, arra utaló jelek is vannak, hogy a többek között a PSD-ből és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kilépett képviselők alapította UNPR legalább két képviselője szintén hajlandó lenne megszavazni a kormánybuktató indítványt, Marian Vanghelie pedig azt is elárulta, hogy a héten több PDL-s honatya is arra készül, hogy kilépjen pártjából, és átiratkozzon a PSD-be.
Az indítvány RMDSZ-es támogatásának lehetőségét többek között abból következtették ki a PSD-sek, hogy a kongresszuson az RMDSZ képviseletében ott volt Verestóy Attila szenátor is. Ezt a kisebbik ellenzéki párt, a PNL részéről felszólaló meghívott, Teodor Meleşcanu is szóvá tette, mondván: örül Verestóy jelenlétének, mivel a bizalmatlansági indítvány benyújtása kapcsán egységre van szükség. Az RMDSZ részéről viszont korábban már jelezték: nincs szó arról, hogy a szövetség meg kívánná szavazni azon kormány megbuktatását, amelyben maga is részt vesz.
Geoană közölte, a bizalmatlansági indítványt, amelyet a tervek szerint hétfőn nyújtanak be a parlamentben, várhatóan október 25-én vitatja majd meg a törvényhozás. Az indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges.
A rendezvényen részt vett Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke is. A veterán politikus leszögezte: az ellenzéknek kötelessége benyújtani a bizalmatlansági indítványt, függetlenül attól, hogy az sikerrel jár vagy sem, mivel a kormánytöbbség igencsak törékeny, az ellenzéknek pedig kapcsolódnia kell a polgárok tiltakozó akcióihoz.
Kormányprogram progresszív adóval
A kongresszuson egyébként a PSD elfogadta Méltányos Románia, szociális Románia elnevezésű kormányprogramját is, amely a tervezett gazdasági intézkedések között kiemelten foglalkozik a progresszív adózás visszaállításával. Victor Ponta pártelnök szerint a program, amely száz megoldást vázol a válság rendezésére, kötelezettségvállalás a polgárokkal szemben.
Az ígéretek szerint amennyiben a PSD kormányra kerül, már az első napon véget vet a közalkalmazotti béreket sújtó 25 százalékos csökkentésnek, kiiktatja a katonai nyugdíjak újraszámítására vonatkozó új jogszabályt, a dologi kiadásokat a tavalyi 50 százalékának megfelelő szinten fagyasztja be, megszünteti a szerzői jogdíjak tb-kötelezettségét, és elkezdi a Boc-kormány pénzügyi átvilágítását.
Az első hónapra azt ígéri, hogy 750-800 lejre emeli a minimálbért, 3 százalékra csökkenti a munkáltató által fizetendő tb-járulékot, feloldja az egészségügyi állásokra kimondott zárlatot, és egy évre befagyasztja a lakossági energiaárakat.
A párt azt ígéri, hogy egy év alatt bevezeti a progresszív adózást, mégpedig oly módon, hogy az 1000 lej alatti jövedelmek adómentesek lennének, a 4500 lej alatti bérek jövedelemadója 15 százalék lenne, és a 4500 és 10 ezer lej közötti jövedelmeké pedig 25 százalék. Egy másik verzió szerint a 9000 lej fölötti béreket 35 százalékos jövedelemadóval sújtanák.
A kongresszus résztvevői egyúttal egy olyan határozatot is elfogadtak, amelyben leszögezik: a PSD semmilyen formában sem hajlandó együttműködni a jelenlegi kormánnyal, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi gazdasági és szociális válságért a Demokrata-Liberális Párt és Traian Băsescu államfő inkompetenciája és klientúrapolitikája felelős.
Vita Geoană szájkosaráról
A PSD-kongresszusán egyébként kisebb belső vita támadt Mircea Geoană nyílt levele miatt, amelyben arról írt, hogy a párton belül bárkire szabadon szájkosarat tehetnek. Ezzel arra utalt, hogy a közelmúltban a jelenlegi pártvezetést bíráló kijelentései miatt az elnökség megtiltotta neki, hogy a sajtónak nyilatkozzék. Geoană közölte: az erős metaforát azért alkalmazta, hogy érzékeltesse: a fegyelem szükségessége még nem jelenti azt, hogy csökkennie kell a demokráciának, egyúttal bírálta a pártvezetés politikai irányvonalát is. A kongresszus résztvevői közül többen is bírálták Geoanát a levél miatt. Liviu Dragnea főtitkár úgy fogalmazott: épelméjű ember nem írhat olyasmit, amit Geoană.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Markó: nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Erdély.ma

Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Szabadság (Kolozsvár)

Bizalmatlansági indítvány: nem szavaz a PDL és az RMDSZ
A kormánykoalíciót alkotó pártok tegnapi tárgyalásán döntés született arról, hogy azt javasolják a koalíciót támogató parlamenti alakulatoknak, ne vegyenek részt a holnapi bizalmi szavazáson. Adriean Videanu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke közölte, ez csupán ajánlat a koalíció részéről.
A PDL és az RMDSZ mindenesetre már döntött: előbbi alakulat frakciói vasárnap este, utóbbié tegnap döntöttek arról, hogy a szavazáson részt vesznek ugyan, de voksolni nem fognak. Videanu szerint az ellenzék csupán politikai okokból nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, és a rendszerváltás óta először azt akarja, hogy a parlament helyett az utcán „vitassák meg” a kormánybuktató dokumentumot.
Hogy ezen mit értett, azt Gheorghe Flutur, a párt alelnöke magyarázta el, aki szerint a PDL-nek információi vannak arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) utcai erőszakra bujtogatja szimpatizánsait a bizalmi szavazás napján. Flutur szerint a PSD megyei szervezetei arra készülnek, hogy a párt többbusznyi és -vonatnyi szimpatizánsát utaztassák Bukarestbe szerdán. A politikus szerint a PSD vezetői a kezdetektől tudják, hogy a bizalmatlansági indítványnak nincs esélye, ezért a bizalmi vitát ki szeretnék vinni az utcára, „ami sajnálatos lépés egy magát európainak tartó párt részéről”. A PSD által szervezett bukaresti megmozdulások kapcsán tegnap Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere közölte, a rendfenntartó erőkkel együtt figyelemmel követik a tüntetők mozgását, és felkérte a szakszervezeti vezetőket, viselkedjenek felelősen. Emellett arra kérte az öregeket és a kisgyerekes családokat, hogy holnap maradjanak távol azon útvonalaktól, ahol a tüntetések zajlanak.
Nem szavaz a két kormánypárt és a kisebbségi frakció sem
A PDL egyébként végleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a holnapi szavazáson: a párt honatyáinak és vezetőinek vasárnap esti ülésén arról határoztak, hogy a PDL-s képviselők és szenátorok jelen lesznek ugyan a voksoláson, de nem fognak szavazni. Az RMDSZ tegnap ugyanígy döntött: a szövetség frakcióülésén elhatározták, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem vesznek részt a voksoláson.
Markó Béla szövetségi elnök közölte: az ülésen a PDL-hez hasonlóan részt vesznek, de szavazni nem fognak a honatyák. Mint kifejtette, erről a frakciótagok többségi szavazata alapján döntöttek. „A bizalmatlansági indítvány benyújtása politikai aktus, így a mi válaszunk is politikai. Ott leszünk a bizalmi szavazáson, de voksolni nem fogunk” – hangoztatta Markó. A többi kisebbség képviselőit tömörítő frakció sem áll az ellenzék mellé: Varujan Pambuccian frakcióvezető este közölte, nem szavazzák meg az indítványt, sőt a szavazáson sem vesznek részt.
Ponta: gazemberség a PDL döntése
A kormánypárti döntés alaposan kihozta a sodrából Victor Pontát, a PSD elnökét: tegnapi nyilatkozata szerint a PDL lépése „az elmúlt húsz év legnagyobb gazembersége”. A politikus úgy vélte, a PDL „túszul ejtette” saját képviselőit. Mindemellett arról is beszámolt, hogy míg más ellenzéki vezérek tíz televíziós műsorban léptek fel, a PSD tíz kormánypárti voksot szerzett meg az indítványhoz azáltal, hogy befogadta a pártjukból kilépett PDL-s honatyákat. Az ellenzék egyébként is rendkívül aktív a kormánypárti honatyák csábításában, elsősorban az RMDSZ-re „utaznak”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanakkor némileg árnyalta tegnap Radu Moldovan, a PSD szóvivője által még pénteken mondottakat, miszerint amennyiben az RMDSZ átáll, a következő kormányban is megtarthatja jelenlegi tisztségeit. Antonescu szerint az ajánlat kissé még korai, mivel az ellenzéki pártoknak előbb tárgyalniuk kellett volna az RMDSZ-szel. A pártelnök egyébként úgy vélte, azáltal, hogy a kormánypárti honatyák nem szavazhatnak, csökkent annak az esélye, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a parlament.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Tizennyolc szavazaton múlt a kormány megbuktatása
Hivatalában marad a kormány, mivel az ellenzék nem tudott elég szavazatot összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány elfogadtatásához a parlamentben.
A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezte a PD-L és az RMDSZ alkotta kormány ellen. A kormány megbuktatásához 236 támogató voksra lett volna szükség, de csak 219 honatya voksolt. A kormánypártiak jelen voltak a vitán, de nem szavaztak.
MTI, Erdély.ma

Hivatalában marad a kormány
Elbukott a bizalmatlansági indítvány
Hivatalában marad a kormány, mivel az ellenzék nem tudott elég szavazatot összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány elfogadtatásához a parlamentben.
A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezte a Demokrata Liberális Párt (PD-L), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormány ellen. A kormány megbuktatásához 236 támogató voksra lett volna szükség, de csak 220 honatya voksolt. A kormánypártiak jelen voltak a vitán, de nem szavaztak. Népújság (Marosvásárhely)

Megbuktatná az ellenzék a kormányt az oktatási törvény elfogadása miatt
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a PSD és a PNL a Boc-kabinet ellen, amiért ez felelősségvállalással fogadta el az oktatási törvényt. A 22 oldalas indítvány címe Nemzeti oktatási törvény, az oktatás- és románság-ellenes törvény. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök szerint csekély annak az esélye, hogy a kormány megbukjon. Ecaterina Andronescu PSD alelnök elmondta, a bizalmatlansági indítványban tartalmi kifogásokat is megfogalmazott az ellenzék. Rámutatott, a benyújtók szerint az oktatási törvény tanügyirendszer-ellenes. Úgy gondolják, hogy bizonyos cikkelyek alkotmányellenesek. (realitatea)
Transindex.ro

Az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy ismét elakadjon az oktatási törvény
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter kedden Csíkszeredában elmondta: az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy az oktatási törvény ismét elakadjon. Ugyanakkor felháborítónak minősítette a PSD egyes honatyáinak érvelé- sét a bizalmatlansági indítvány benyújtása után.
Sajtótájékoztatóján Kelemen elmondta: sze- rinte ebben az időszakban szolidaritásra van szükség a kormánykoalícióban a reformok folyatása érdekében.
„Az ellenzék alkotmányos joga, hogy bizal- matlansági indítványt nyújtson be. De a bizalmatlansági indítvány után a Szociálde- mokrata Párt (PSD) egyes erdélyi honatyái által felhozott érvek egyenesen felháborítóak, hiszen ők románellenes, nemzetellenes törvényről beszélnek. Van még olyan ellenzéki honatya, aki a ’90-es évek elejére térne vissza, vagy inkább a tizenkilencedik századba. Ez nem lehetséges. A bizalmatlansági indítvány megszavazására nincs esély, az nem megy át”, szögezte le Kelemen Hunor.
Szerinte az oktatási törvény kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájára jövő héten kerül sor. „Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság is úgy dönt, a felelősségvállalás alkotmányos, szerintünk semmi alaptörvénybe ütköző dolog nincs ebben. Azok, akik nem támogatják a törvényt, azt bírálják, hogy anyanyelven oktatják majd a földrajzot és a történelmet, a román nyelvet pedig különleges tankönyvek alapján tanítják a kisebbségen tanulóknak. Nem komoly érvek ezek, hanem nacionalista érvek, amelyek a múltat idézik fel”, fejtette ki a kulturális miniszter.
Kelemen Hunor azt kérdezte az oktatási törvény bizonyos részeit bíráló ellenzéki képviselőktől, hogy „hol voltak tavaly, amikor a kormányon levő Szociáldemokrata Párt elfogadta ezeket a javaslatokat, amikor a tanügyi tárcát a PSD-s Andronescu miniszter asszony vezette?”.
Majd hozzáfűzte, „vajon a PSD akkor volt őszinte, vagy most az?”.
Mihail Hărdău, a szenátus tanügyi bizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett bizottság az oktatási törvényre vonatkozó minden tevékenységet megszakított, így a jelentés befejezésének határidejére vonatkozó összes kijelentés érvényét vesztette, és csak politikai képzelgések kategóriájába tartozik már.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvényért. A 22 oldalas dokumentumot 137 parlamenti képviselő írta alá.
A parlament házbizottságai az elkövetkezendőkben döntenek a bizalmatlansági indítvány megvitatásának ütemtervéről.
www.nyugatijelen.com, Erdély.ma

Bukott az oktatásügyi…
Korántsem biztos, hogy a kisebbségek számára kedvező marad az oktatásügyi törvény – amelyt hiába fogadott el a kormány, most visszakerül a parlamenthez.
A PSD eddig is többszáz módosító indítvánnyal próbálta megváltoztatni a kisebbségek számára kedvező, s az oktatást amúgy politikamentesítő oktatási törvényt (a jogszabály részleteit már ismertettünk lapunkban). Sőt, a kormányzó PD-L részéről is érkeztek kisebbségi szempontból kedvezőtlen javaslatok, amelyeket azonban nem építettek bele a tjogszabályba. Most azonban, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán mégsem tekinthető elfogadottnak a tövény, hanem visszakerül a parlamenthez, arra lehet számítani, hogy ott sok és rossz módosításon esik át. Pető Csilla parlamenti képviselő a fejleményekről szerdán oldalunknak elmondta: ahhoz, hogy a törvény reformista kitételei megmaradjanak, egységes koalíciós fellépés kell majd. Hétfőre össze is hívták a PD-L és az RMDSZ honatyáit egy vonatkozó egyeztetésre. Addig az RMDSZ-en belül is kialakítják saját stratégiájukat.
Újabb?
A felelősségvállalással kapcsolatban egyébként épp szerdán, az alkotmánybíróság döntése előtt Kelemen Hunor az RMDSZ nevében ezt mondta: “azért kellett ilyen gyorsított eljáráshoz folyamodni, mert nem akarhattunk újabb stagnálást az oktatási törvény ügyében, a PSD utólagos kifogásai és keleckedései pedig egyeneksen felháborítóak”. Közben újabb ilyen eljárást sem zár ki a kormány. Emil Boc jelezte: “nem lehetetlen, hogy az egységes közalkalmazotti bértörvényt is kormányzati felelősségvállalással fogadjuk el, azonban végső döntés csak a koalíción belül születhet”. Ezzel egyidőben más fontos jogszabályok is a parlament útvesztőiben vannak. Az államfő visszaküldte a törvényhozásnak az áfa-csökkentési és a nyugdíjtörvényt, de Emil Boc máris nehezményezte azt, hogy a szenátus egyik szakbizottságában akadt el a nyugdíjtörvény, holott az IMF sürgeti a megváltoztatott jogszabály elfogadását.
erdon.ro