Elzárkóznak a párbeszédtől
Olvasói levél 
Az utóbbi évben a romániai magyar közösség helyzete  több állami intézmény aktív szerepvállalásának köszönhetően is  radikálisan rosszabb lett. Csak néhány példa:
– az ország közbiztonsági stratégiájának a tervezetében az autonómia igényének a kinyilvánítása kockázati tényezőként, a társadalmi béke veszélyeztetőjeként jelent meg;
– a magyar közösség valós gondjainak megoldásáról szóló nyilatkozatát minden indoklás nélkül, érthetetlen módon pár nap után maga az államelnök távolította el hivatalának honlapjáról;
– futószalagon születnek a magyar feliratok, illetve magyar és székely jelképek eltávolítására kötelező bírósági ítéletek;
– végül, decemberben, kétes körülmények között két székely fiatalt tartóztattak le terrorizmus vádjával.
Érthető és jogos tehát a közösség körében egyre nagyobb méreteket öltő elégedetlenség, ami petíciók és köztéri tüntetések egész sorát eredményezte. A fokozódó feszültséget észlelve, a magyar közösség gondjaira békés megoldását keresve tavaly decemberben azzal a kéréssel fordultunk az ország két vezetőjéhez,  az államelnökhöz és a miniszterelnökhöz, hogy ezek fogadják székelyföldi önkormányzati és politikai vezetők küldöttségét, hogy párbeszéd útján közösen keressük a kiutat ebből a helyzetből. Megkeresésünkre azonban semmilyen válasz nem érkezett!
A felkérést a múlt hónap elején megismételtük, de továbbra is eredmény nélkül. Ez a viszonyulás már azért is elfogadhatatlan, mert törvény kötelezi az említett elöljárókat is, hogy az írásos megkeresésekre 30 napon belül válaszoljanak. Ezen túlmenően azonban nem csak elfogadhatatlan, de veszélyes is az a mód, ahogyan ez a két elöljáró ebben a helyzetben viselkedik.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Petíció Székelyföldért
A Gyergyószéki Székely Tanács annak megalakulása óta nagyra értékeli a Székelyföldért Társaság tevékenységét. Úgy ítéljük meg, hogy az egyrészt hiánypótló kapocs Székelyföld és az anyaország, annak lakói és intézményei között, másrészt pedig kezdeményezései révén jól kiegészíti a Székely Nemzeti Tanács munkáját.
Az idei Székely Szabadság Napján a Társaság ismét kitett magáért, hiszen két olyan kezdeményezéssel rukkolt elő, amelyeket csak támogatni lehet. Az ugyanis nagyon fontos, hogy következetesen újra és újra megfogalmazzuk a román hatalom felé az elvárásunkat, de egyet kell értenünk azzal, hogy közben folyamatosan keresni kell az új utakat is. Márpedig tizedikén Budapesten két ilyen új kezdeményezésről is szó volt, amelyek közül arra szeretnénk felhívni a figyelmét mindenkinek, aminek a sikere mindannyiunkon múlik.
Egy aláírásgyűjtés, ami azt célozza, hogy a magyar és a román kormány – a két ország alapszerződésében rögzítetteknek megfelelően – kezdjen mihamarabb tárgyalásokat, egyeztetést Székelyföld státusáról. S – tudva azt, hogy ennek a párbeszédnek akadálya a román kormány elutasító magatartása – ráadásképpen megszólíttatik az Európa Tanács is. Ez az ukrajnai konfliktus rendezése során sikeresen érvényesítette az alapelveit, hátha sikerül ezt Románia esetében is megtennie, annak a jegyében, hogy a konfliktusokat célszerűbb megelőzni, mint utólag megoldani.
Arra kérünk tehát mindenkit, hogy írja alá a petíciót, de ezzel ne elégedjen meg, terjessze is a hírét, hisz köztudott, hogy ilyen esetben a nagy szám a hatásos.
Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Erdély.ma

Magyar jogsérelmek Strasbourgban
Két magyar vonatkozású ügy került az Emberi Jogok Európai Bíróságának asztalára, miután a romániai igazságszolgáltatás a magyar felperesek ellen döntött. Mindkét ügy strasbourgi dossziéját az erdélyi Jogaink Egyesület jogászai készítették el térítésmentesen.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke azért tett panaszt a strasbourgi bíróságnál, mert a hazai ügyészség és bíróság érdemi kivizsgálás nélkül utasította el egy panaszát. Árus 2015 májusában azokkal a Gyergyószentmiklóson és az interneten terjesztett névtelen levelekkel kapcsolatban fordult az ügyészséghez, amelyek a Székely Nemzeti Tanács több tisztségviselőjét próbálták lejáratni. Panasza szerint a lejárató levelek olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket csakis titkosszolgálati úton lehetett megszerezni. A panaszt mind az ügyészség, mind a bíróság érdemi kivizsgálás nélkül utasította el, ezért az elnök a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. A másik ügy, amely szintén Strasbourgban folytatódik, egy gyergyószentmiklósi kisvendéglő tulajdonosának az esete, akit a fogyasztóvédelmi hatóság azért büntetett meg, mert a vendéglő elé kitett reklámtáblán csak magyarul írta ki a napi menü fogásait. A hatóság a büntetést azon jogszabályi cikkely alapján állította ki, amely a termékek feliratozására és nem a reklámozásra vonatkozik, ennek ellenére a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítési kérését mind a gyergyószentmiklósi bíróság, mind pedig a Hargita megyei törvényszék elutasította. A vendéglős panaszára a diszkriminációellenes tanács is megvizsgálta az ügyet, s úgy találta, hogy a kizárólag magyar nyelven történő reklámozás nem diszkriminatív.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Állampolgári kezdeményezésként a bukaresti törvényhozási tanács elé terjesztették Székelyföld autonómiatervezetét
Állampolgári kezdeményezésként a bukaresti törvényhozási tanács elé terjesztette a Székelyföld autonómiatervezetét egy a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság – erősítette meg az MTI érdeklődésére Árus Zsolt, a GYSZT elnöke pénteken.
A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács november 15-én vette nyilvántartásba a tervezetet. A testületnek 30 napon belül kell véleményeznie a dokumentumot, amelyet ezzel az állásfoglalással együtt további 30 napon belül megjelentetnek a hivatalos közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése – magyarázta Árus Zsolt.
Felidézte: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómia-statútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet, hogy a megkerülhetetlen adminisztratív megkötések miatt „ne álljon a folyamat” – magyarázta a GYSZT elnöke.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta: a törvénytervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztése szinte lehetetlen feladat, hiszen ahhoz az ország megyéinek egynegyedéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni.
„Ezt a törvényt is úgy találták ki, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni” – vélekedett az SZNT elnöke.
Rámutatott: a polgári kezdeményezésre alternatív lehetőségként tekintenek, „meg sem fordult a fejükben”, hogy ne próbáljanak előbb a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóihoz fordulni azzal a felkéréssel, hogy ők terjesszék a bukaresti parlament elé a Székelyföld statútumát, miként az korábban is megtették az RMDSZ autonómia mellett elkötelezett képviselői.
A székelyföldi autonómia-statútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita nélkül, egyetlen román támogató voks nélkül vetette el a bukaresti törvényhozás.
Székelyhon.ro

Állampolgári kezdeményezésként a bukaresti törvényhozási tanács elé terjesztették Székelyföld autonómiatervezetét - Állampolgári kezdeményezésként a bukaresti törvényhozási tanács elé terjesztette a Székelyföld autonómiatervezetét egy a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság - erősítette meg az MTI érdeklődésére Árus Zsolt, a GYSZT elnöke pénteken.
A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács november 15-én vette nyilvántartásba a tervezetet. A testületnek 30 napon belül kell véleményeznie a dokumentumot, amelyet ezzel az állásfoglalással együtt további 30 napon belül megjelentetnek a hivatalos közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése - magyarázta Árus Zsolt.
Felidézte: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómia-statútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet, hogy a megkerülhetetlen adminisztratív megkötések miatt "ne álljon a folyamat" - magyarázta a GYSZT elnöke.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta: a törvénytervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztése szinte lehetetlen feladat, hiszen ahhoz az ország megyéinek egynegyedéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni.
"Ezt a törvényt is úgy találták ki, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni" - vélekedett az SZNT elnöke.
Rámutatott: a polgári kezdeményezésre alternatív lehetőségként tekintenek, "meg sem fordult a fejükben", hogy ne próbáljanak előbb a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóihoz fordulni azzal a felkéréssel, hogy ők terjesszék a bukaresti parlament elé a Székelyföld statútumát, miként az korábban is megtették az RMDSZ autonómia mellett elkötelezett képviselői.
A székelyföldi autonómia-statútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita nélkül, egyetlen román támogató voks nélkül vetette el a bukaresti törvényhozás.
Baranyi László
(MTI)

A törvényhozási tanács elé került Székelyföld autonómiatervezete
Állampolgári kezdeményezésként a törvényhozási tanács elé terjesztette a Székelyföld autonómiatervezetét egy, a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság – erősítette meg az MTI érdeklődésére Árus Zsolt, a GYSZT elnöke pénteken.
A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács november 15-én vette nyilvántartásba a tervezetet. A testületnek 30 napon belül kell véleményeznie a dokumentumot, amelyet ezzel az állásfoglalással együtt további 30 napon belül megjelentetnek a hivatalos közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése – magyarázta Árus Zsolt.
Felidézte: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a parlament elé az SZNT autonómiastatútumát, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet, hogy a megkerülhetetlen adminisztratív megkötések miatt "ne álljon a folyamat" – magyarázta a GYSZT elnöke.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta: a törvénytervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztése szinte lehetetlen feladat, hiszen ahhoz az ország megyéinek egynegyedéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. "Ezt a törvényt is úgy találták ki, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni" – vélekedett az SZNT elnöke.
Rámutatott: a polgári kezdeményezésre alternatív lehetőségként tekintenek, "meg sem fordult a fejükben", hogy ne próbáljanak előbb az RMDSZ törvényhozóihoz fordulni azzal a felkéréssel, hogy ők terjesszék a parlament elé a Székelyföld statútumát, miként azt korábban is megtették az RMDSZ autonómia mellett elkötelezett képviselői.
A székelyföldi autonómiastatútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita nélkül, egyetlen román támogató voks nélkül vetette el a törvényhozás. (MTI)
Népújság (Marosvásárhely)

Akadály az önrendelkezés előtt
Negatívan véleményezte a  bukaresti törvényhozási tanács az állampolgársági kezdeményezésként a testület elé terjesztett autonómiatervezetet, melyet a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság nyújtott be.
Erről Árus Zsolt, a GYSZT elnöke tájékoztatta lapunkat csütörtökön. A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács 15 oldalas indoklása szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. A bukaresti tanács véleménye a törvényhozóra nem kötelező, az állásfoglalást a tervezettel együtt 30 napon belül megjelentetik a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése 11 megyében. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT-autonómiastatútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet. Árus Zsolt lapunknak azt mondta, a Gyergyószéki Székely Tanács készen áll arra, hogy folytassa az elkezdett munkát.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ezzel szemben egyszerűbb, racionálisabb megoldásnak tartja, ha a parlamenti képviselet útján terjesztik a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. Az SZNT-elnök a Krónika megkeresésére kifejtette, a választási kampányban volt olyan jelölt, jelenleg már képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ígérte meg, hogy beterjeszti a tervezetet. Izsák ezt járhatóbb útnak tartja, és csak végső megoldásként folyamodnának az állampolgári kezdeményezéshez. „Nem akarjuk senkinek az ambícióját letörni, helyeslem, hogy több embert foglalkoztat a gondolat, hogy valamit tenni kell az ügy érdekében, ez is jelzi az erős elkötelezettséget Székelyföld autonómiája iránt” – szögezte le az SZNT elnöke. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Izsák rámutatott, minden megyéből legkevesebb ötezer aláírást kell gyűjteni, ezért a tizenegy megyét a magyar lakosság számaránya szerint kell sorrendbe tenni, és a „legnehezebb” három-négy megyében – ahol a legkisebb a magyarok aránya – előzetesen ki kell alakítani az önkéntes hálózatot. Az SZNT elnöke szerint, ha mégis ezt az utat választják, első lépésként Máramaros, Arad és Brassó megyében kell egyeztetni a közvéleményalakítókkal, és fel kell mérni, hogy össze tudják-e gyűjteni a szükséges aláírásokat, mert „a folyamatban a legegyszerűbb beletenni az autonómiatervezetet egy borítékba, és elküldeni a törvényhozási tanácsnak, de a neheze az aláírásgyűjtés”.  A székelyföldi autonómiastatútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot.
Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár)

Elutasításra javasolták az autonómiastatútumot
Elutasításra javasolta a szakértőkből álló bukaresti törvényhozási tanács Székelyföld autonómiastatútumát, amelyet állampolgársági kezdeményezésként terjesztett a testület elé novemberben egy gyergyói bizottság – tájékoztat az MTI a Krónika tudósítása nyomán.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) elnöke a lap tegnapi számában számolt be arról, hogy a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács negatívan véleményezte az autonómiatervezetet. A tizenöt oldalas indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. A törvényhozási tanács állásfoglalása nem kötelezi a parlamentet, mivel ebben az esetben állampolgári kezdeményezésről van szó, a véleményezést a tervezettel együtt harminc napon belül megjelentetik a hivatalos közlönyben, ezután elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése tizenegy megyében, megyénként legalább ötezer aláírással. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a parlament elé az SZNT autonómiastatútumát, ám az e célból alakult bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, ami összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet. Izsák Balázs, az SZNT elnöke ezzel szemben egyszerűbb, racionálisabb megoldásnak tartja, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. Az SZNT-elnök a Krónika megkeresésére kifejtette, a választási kampányban volt olyan jelölt, jelenleg már képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ígérte meg, hogy beterjeszti a tervezetet. Izsák ezt járhatóbb útnak tartja, és csak végső megoldásként folyamodnának az állampolgári kezdeményezéshez, mert úgy véli, nehéz az aláírásgyűjtés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Akadály az önrendelkezés előtt
Negatívan véleményezte a  bukaresti törvényhozási tanács az állampolgársági kezdeményezésként a testület elé terjesztett autonómiatervezetet, melyet a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság nyújtott be.
Erről Árus Zsolt, a GYSZT elnöke tájékoztatta lapunkat csütörtökön. A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács 15 oldalas indoklása szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. A bukaresti tanács véleménye a törvényhozóra nem kötelező, az állásfoglalást a tervezettel együtt 30 napon belül megjelentetik a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése 11 megyében. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT-autonómiastatútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet. Árus Zsolt lapunknak azt mondta, a Gyergyószéki Székely Tanács készen áll arra, hogy folytassa az elkezdett munkát.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ezzel szemben egyszerűbb, racionálisabb megoldásnak tartja, ha a parlamenti képviselet útján terjesztik a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. Az SZNT-elnök a Krónika megkeresésére kifejtette, a választási kampányban volt olyan jelölt, jelenleg már képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ígérte meg, hogy beterjeszti a tervezetet. Izsák ezt járhatóbb útnak tartja, és csak végső megoldásként folyamodnának az állampolgári kezdeményezéshez. „Nem akarjuk senkinek az ambícióját letörni, helyeslem, hogy több embert foglalkoztat a gondolat, hogy valamit tenni kell az ügy érdekében, ez is jelzi az erős elkötelezettséget Székelyföld autonómiája iránt” – szögezte le az SZNT elnöke. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Izsák rámutatott, minden megyéből legkevesebb ötezer aláírást kell gyűjteni, ezért a tizenegy megyét a magyar lakosság számaránya szerint kell sorrendbe tenni, és a „legnehezebb” három-négy megyében – ahol a legkisebb a magyarok aránya – előzetesen ki kell alakítani az önkéntes hálózatot. Az SZNT elnöke szerint, ha mégis ezt az utat választják, első lépésként Máramaros, Arad és Brassó megyében kell egyeztetni a közvéleményalakítókkal, és fel kell mérni, hogy össze tudják-e gyűjteni a szükséges aláírásokat, mert „a folyamatban a legegyszerűbb beletenni az autonómiatervezetet egy borítékba, és elküldeni a törvényhozási tanácsnak, de a neheze az aláírásgyűjtés”.  A székelyföldi autonómiastatútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)

Megjelent a hivatalos közlönyben az autonómiát követelő kezdeményezés
Csütörtökön megjelent a hivatalos közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt jelent meg a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak. Az indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
„A következő lépés az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a GYSZT elnöke, a kezdeményezők egyike az MTI érdeklődésére. Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a székely autonómiamozgalom ernyőszervezetére, a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, és inkább azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Izsák Balázs szerint ugyanis a polgári kezdeményezést szabályozó törvényt úgy „találták ki”, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni.Romániában az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a hivatalos közlönyben. Ahhoz, hogy a – Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy részéből álló – Székelyföld autonómiastatútuma polgári kezdeményezésként kerüljön a bukaresti parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi megyéből, hanem további legalább nyolc megyéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a magyarság szórványban él.
A Székelyföld autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
MTI
Erdély.ma

Corlățean rögeszmének tartja, a PNL elutasítja az autonómiatörekvést
A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlățean volt román külügyminiszter azt a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet polgári kezdeményezésként a román parlament elé akar terjeszteni a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított kezdeményező bizottság.
A bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a bukaresti parlament megszavazza.
„Én nem használom a Székelyföld elnevezést, mert Romániában vagyunk, a területi közigazgatási egységek neve pedig Hargita és Kovászna" – jelentette ki Corlățean. A volt külügyminiszter szerint egyetlen kötelező érvényű európai dokumentum sem fogadja el az etnikai alapú politikai autonómia gondolatát, sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió szintjén. „Semmi esetre sem fogadható el Romániában, ahol az alkotmány nagyon világosan fogalmaz ebben a kérdésben" – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, az ellenzékben lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a PNL támogatására. „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Egyetlen alkotmányellenes kezdeményezés sem élvezheti a PNL támogatását. A PNL számára az állam független, egységes és oszthatatlan jellege nem képezheti alku tárgyát" – szögezte le Turcan.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje „nagyon nyíltan" beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. A frakcióvezető a News.ro megkeresésére elmondta: a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját. Felidézte: az RMDSZ-nek van egy saját törvénytervezete Székelyföld autonómiájáról, amelyet közvitára bocsátott, de amely „még nem került napirendre".
A Gyergyószéki Székely Tanács polgári kezdeményezése – a székelyföldi autonómia-tervezet és a törvényhozási tanács elutasító véleményezése – csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben. A kezdeményező bizottságnak fél éve van arra, hogy azt a százezer – legalább 11 megyéből származó, megyénként legalább ötezer – támogató aláírást összegyűjtse, amellyel a tervezet megvitatására lehet kötelezni a bukaresti parlamentet.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Az SZNT nem támogatja a polgári kezdeményezést
Nemmel válaszolt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Főtérnek arra a kérdésére, hogy az SZNT indítja-e az aláírásgyűjtést, miután csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a román parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság
Árus Zsolt, a GYSZT elnöke elmondta: Gyergyószéken nemsokára megkezdik az aláírásgyűjtést. Véleménye szerint azonban országos szinten az SZNT-nek kell megszerveznie az akciót.
Erre reagált Izsák Balázs: most nem fognak aláírásgyűjtést szervezni, mivel a polgári kezdeményezést nem az SZNT, hanem a GYSZT által megalakított kezdeményező bizottság indította el, így ugyancsak ezt a testületet terheli minden, a kezdeményezéssel kapcsolatos felelősség.
Ráadásul az GYSZT akciója nem is illeszkedik az SZNT eredeti terveibe.
„Az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusban közösen arról döntött, hogy első lépésként az a kívánatos, hogy az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld autonómiastatútumát. Ha ez nem sikerül, akkor a második megoldás lenne a polgári kezdeményezés” – mondta Izsák a Főtérnek.
Az SZNT elnöke szerint történtek is lépések a parlamenti beterjesztés irányába: beszéltek Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel (aki a Magyar Polgári Párt képviselőjeként az RMDSZ listáján nyert mandátumot), ő pedig vállalta, hogy az autonómiastatútum beterjesztéséről egyeztet frakciótársaival, ehhez azonban időre van szüksége.
Izsák Balázs azt mondta: ha ez nem sikerül, akkor jöhet a polgári kezdeményezés. „Ezt azonban megfelelően elő kell készíteni és számítunk majd az EMNT segítségére, mivel nem egyszerű dolog százezer aláírást összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében” – fűzte hozzá.
A Székelyföldi autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a bukaresti parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot.
A tervezetet tavaly novemberben terjesztették a törvényhozási tanács elé – ez egy szakértőkből álló testület, amely azt vizsgálja, hogy a javasolt törvénytervezetek összhangban vannak-e az érvényes törvényi kerettel. A tanács december végén elutasításra javasolta a tervezetet, mivel álláspontja szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
A törvényhozási tanács állásfoglalása egyébként nem kötelező a parlament számára. A testületi véleményezést az állampolgári kezdeményezés tárgyát képező törvénytervezettel együtt meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.
Ezután következik nehezebb része az ügynek, ugyanis a tervezet parlament elé terjesztéséhez féléven belül legalább százezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében (megyénként legalább ötezret).
[Forrás: Főtér]
itthon.ma

Egyedül maradhat a GYSZT (Székelyföld autonómiastatútuma)
Megjelent a Hivatalos Közlönyében tegnap a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a parlament elé terjeszteni a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított tíztagú kezdeményező bizottság. A kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács korábban nem támogatta, és most sem, a román politikum máris vehemensen elutasítja, míg az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját a kérdésben.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt jelent meg a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja. Az indoklásban a szakértők kifejtik: a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.„A következő lépés az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a GYSZT elnöke, a kezdeményezők egyike. Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják, legkevesebb tizenegy megyéből. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Izsák Balázs tegnap már jelezte, nem fognak aláírásgyűjtést szervezni. Lapunknak az elnök elmondta: szerinte túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kezdeményezésnek, mivel Romániában kevés példa van ilyenre, nemcsak ebben a témakörben. Izsák Balázs továbbá utalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal született egyezségükre, mely értelmében első körben felmérnék, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben milyen eséllyel indulhat az aláírásgyűjtés, majd ezt követően cselekednének. Ami a GYSZT kezdeményezését illeti, Izsák Balázs elmondta: olyan akcióról van szó, melyet egy szűk kör indított, nincs mögötte sem szervezés, sem közösségi támogatottság, ráadásul a kezdeményezők „internetről letöltött” dokumentumot küldtek el a törvényhozási tanácsnak, tehát még azt sem lehet állítani, hogy alkotómunka állna az egész mögött. Arról pedig, hogy Árus Zsolt úgy véli, az országos aláírásgyűjtés az SZNT feladata, az elnök csak annyit mondott: nincs tudomása arról, hogy a szervezetnek ilyen kötelezettsége lenne, vagy hogy erre felszólítható lenne.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje nagyon nyíltan beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. A frakcióvezető a News.ro megkeresésére elmondta: a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját.
Zsigerből elutasítják
A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlăţean volt külügyminiszter a törvénytervezetet. A Szociáldemokrata Párt szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva tegnap úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a parlament megszavazza. Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a liberálisok támogatására. „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Egyetlen alkotmányellenes kezdeményezés sem élvezheti az NLP támogatását”  – szögezte le.A Székelyföld autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apokaliptikus látomások
Az apokalipszis a keresztény (keresztyén) kultúrában a végítélettel jelent egyet a János jelenésekről (Károli, református) és János jelenéseic. (újabb keletű egyetemes fordítású) újszövetségi könyvek alapján, jóllehet eredeti görög jelentése csupán kijelentés, kinyilatkoztatás, leleplezés. A pontosítás azonban szinte fölösleges, mit sem változtat a beidegződött közfelfogáson: az apokalipszis a véget jelenti.
Nos, csütörtökön este az egyik romániai tévéadón (Antena 3) a műsorvezető ilyen apokaliptikus látomást vetített előre, Románia szétcincálásának szándékát, két tényből kiindulva. Az egyik az, hogy a hazai Monitorul oficialban (Hivatalos Közlöny) csütörtökön megjelent a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezet, a másik szerint Igor Dodon, a Pruton túli, egykor szovjet tagállam Moldova Köztársaság (kétségkívül oroszbarát) elnökének (nemrégi megválasztása után az első, kétségtelenül jelzésértékű) moszkvai látogatása során Putyin elnöktől régi térképet kapott ajándékba, amely egy jó kétszáz éves (az 1812-es orosz–török háború utáni) állapotot rögzít. E térképen a mai, Pruton túli (a folyótól keletre eső) Moldova határa a jelenleginél jóval nyugatabbra húzódik, azaz a mai Románia (moldovai) területének jelentős részét is magában foglalja. Ami, világos, egyértelmű kifejezése annak, mondja a viszonylag még ifjú titán, a csúsztatásokhoz remekül értő műsorvezető, hogy Romániára hatalmas veszély leselkedik: a magyarok (az egyre erősödő gazdaságú Magyarország támogatásával) meg a Pruton túli moldávok, Oroszországgal a hátuk mögött, a mai Románia darabokra – pontosabban három részre – szaggatását készítik elő gondos aknamunkával.
Legyetek résen, románok, mert ez vár rátok, üzente félreérthetetlenül a műsor.
Hogy Putyin elnök miért kedveskedett vendégének egy ilyen térképpel, nehezebb értékelni. Talán tudta, hogy nem minden államfő van egészen tisztában országa történelmével (rosszindulatú belemagyarázás, mondhatná a művelt olvasó – talán valóban), s egy adalékkal hozzájárult vendége kiműveléséhez. Lehet, hogy fogalma sem volt arról, milyen kommentárokat válthat ki az eset. Esetleg e gesztussal arra biztatta volna (barátként kezelt) vendégét, hogy kebelezze be – az orosz támogatással – a térkép által neki szánt területeket?
E helyzet mindenesetre furcsa és szokatlan lenne, hiszen eddig a mai Romániában számos alkalommal felvetődött a Moldovával való egyesülés (Moldávia Románia általi bekebelezése), amelynek a folyón innen és túl is vannak valamelyes számú hívei. Most azonban az irány a figyelmeztetés szerint fordított lenne.
Ennél azonban időszerűbb és fájóbb a Székelyföld autonómiájára vonatkozó elképzelés, mely szerint a magyarok, lám, megint Erdélyt akarják.
Ez a méreg, nem a ciánkáli!
De kik is „a magyarok”?
A Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított tíztagú kezdeményező bizottság által tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege jelent meg tegnapelőtt a Hivatalos Közlönyben – a szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanácsnak a kezdeményezés elutasítását javasoló véleményezésével együtt. Ez utóbbi szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami, alkotmányellenes entitás létrehozását irányozza elő.
Bizony. Az autonómia, gondolják sokan, hazai román történészek, politológusok, újságírók, maga az állami lét apokalipszise.
A pozitív és a teória ellen szóló európai példák (Olaszország, Spanyolország, Belgium, Finnország) nem számítanak.
„Ha a tények zavarnak, félre kell tenni őket” – állítja Murphy. Félre is teszik. Mindig és mindenhol a politikában, nem csak itt és most.
A Hivatalos Közlönyben megjelent tervezetnek, mellesleg, a minimálisnál is kevesebb az esélye arra, hogy „átmenjen”. Egyrészt legalább tíz megyéből százezer aláírással kellene támogatni, hogy egyáltalán a parlament elé kerüljön, de a törvényhozásban abszolút többséggel rendelkező, valamint az ellenzékben lévő párt is jelezte: a tervezet ellen szavaz.
Az RMDSZ, a romániai magyarság kétségkívül legreprezentatívabb képviselője képviselőházi frakcióvezetője szerint ideje „nagyon nyíltan” beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről.
Az RMDSZ-nek van egy saját törvénytervezete Székelyföld autonómiájáról, amelyet közvitára bocsátott, de amely még nem került napirendre.
Pedig nem ártana tudni, hogy hány is az óra.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Indulhat az aláírásgyűjtés
Polgári kezdeményezés Székelyföld autonómiájáért 
Tegnap megjelent a hivatalos közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság, írja az MTI.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt jelent meg a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak. Az indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. „A következő lépés az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a GYSZT elnöke, a kezdeményezők egyike az MTI érdeklődésére. Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a székely autonómiamozgalom ernyőszervezetére, a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, és inkább azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Izsák Balázs szerint ugyanis a polgári kezdeményezést szabályozó törvényt úgy „találták ki”, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni.
Az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a hivatalos közlönyben. Ahhoz, hogy Székelyföld autonómia-statútuma polgári kezdeményezésként kerüljön a parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi megyéből, hanem további legalább nyolc megyéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a magyarság szórványban él. 
A PNL nem támogat alkotmányellenes kezdeményezéseket – nyilatkozta tegnap a párt ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet kapcsán. Titus Corlățean, a PSD szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a bukaresti parlament megszavazza. „Én nem használom a Székelyföld elnevezést, mert Romániában vagyunk, a területi közigazgatási egységek neve pedig Hargita és Kovászna” – jelentette ki.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az „autonómia” – zsákutcája
Megszólalt a romániai kormányzó párt vezetője a székely autonómia kérdésében. Nem kertelt, megmondta egyenesen, szemébe a székelyeknek és a velük szolidaritást vállalóknak, hogy szó sem lehet semmilyen autonómiáról! Elgondolkodhatunk viszont azon, hogy a Gyergyószéki Székely Tanács milyen reménnyel, eséllyel, hittel fogott neki és szándékozik folytatni ezt a küzdelmet? Látnak arra reális esélyt, hogy Románia törvényhozása eleget tesz jogos követelésüknek és megajándékozza őket…Mivel is? Azzal, amit a trianoni békeparancs kapcsán a magyar nemzet szétszakíttatásának feltételeként magára vállalt? Hogy biztosítja a bekebelezett magyar nemzetrész számára az őt megillető – akár – autonóm önigazgatás feltételeit?Hol van már a tavalyi hó?! – kérdezhetnénk és kiálthatnánk majd száz év elteltével, tetemre híva a győzőket és rendezőket, akik azóta egyszer sem kérték számon a megajándékozottakon vállalt kötelezettségeik betartását. Szitokszónak minősül már maga a szó, kifejezés is: autonómia. Pedig így magában csak egy általános fogalom, gyakorlati jelentéssel akkor ruházódik fel, ha megjelöljük, hogy mire vonatkozik. Vágyaink általában a területi autonómiát célozzák, amely egy meghatározott földrajzi territóriumon politikai, gazdasági, kulturális önkormányzatot biztosít az ott élő közösségnek. Parlamenttel, saját kormányzattal, „állam az államban” hatáskörökkel, döntési és végrehajtói jogosítványokkal – általános és különleges szabályokkal, saját irányítású rendvédelemmel és mindennel, ami még az adott állam keretein, határain belül megoldható. A varázsszó itt: a határ! Fizikai és átvitt értelemben egyaránt! Románia a határt legszívesebben már a gondolat előtt is felhúzná. Szerintük már a gondolat is bűnös, amely némi önállóságra mer irányulni. Mert innen már a határok revíziójához vezet az út, az elszakadás fantomja fenyeget! 
De ha így van, mármint, hogy ettől félnek a legjobban, akkor nem itt kellene új csapást nyitni az erdélyi magyarság jövőjéért felelősen aggódóknak és tenni akaróknak? (És a többi elszakított nemzetrész vezetőinek?) Figyelve őket, nem sok jóra számíthatunk. Az autonómiáról még csak beszélni sem szeretnek. Néha-néha, ha a választásokhoz közeledve terítékre is kerül, mint mézesmadzag, a hatalom közelében aztán hamar köddé válik, mert a többségi nemzet pártformációi nem szeretik, viszketegséget kapnak tőle. Ha pedig kormányzati szerepre készülnek ki- és megválasztottaink, „okosabb” gyorsan elfelejteni, amit bőszen ígérgettek – nemcsak az autonómiát, de a többi vágyálmot is, amivel a választókat az urnákhoz csalogatták. Morzsákra a terített asztalról csak így számíthatnak!
De térjünk vissza a lehetőségek kérdéséhez! Van-e reális esélye annak, és milyen konstellációk mellett, hogy a közeljövőben Romániában egy – tegyük fel, a Dél-Tirolhoz hasonló – székely autonóm terület jöjjön létre? Nyugodtan elmondhatjuk, hogy erre semmi esély – ameddig ezt kérjük. És ameddig így! Mást és másképpen kell – követelni! Nem mint kisebbség, nem mint nemzetrész és nem autonómiát. És nem Romániától! A székelységnek, mint népnek az önrendelkezéshez van joga. Pontosabban: mint nép (a nemzetközi jog szerint az önrendelkezés joga csak a népeket illeti meg) ezzel a joggal rendelkezik, ezt tőle elvitatni sem lehet, de le sem tud róla mondani. És miért is mondana le róla? De – sajnos – most ezt teszi. Föladja a bizonytalanért a már meglévőt, ha képletesen akarnánk kifejezni: az erdőért a fát, lezárva maga előtt az előrehaladás útját. Próbáljuk elképzelni azt az autonómiát, amelyet Székelyföld a román törvényhozástól kaphat! Egy olyan parlamenttől, amely kénye-kedvére, erőfölényének tudatában, szabadon dönt a székely jövőről! Mi a teendő tehát? Hogyan oldjuk ezt a gordiuszi csomót? Van-e élet, lehetőség a kérésen túl? Persze hogy van!
Az autonómiát lehet Romániától kérni, de az önrendelkezés kinyilatkoztatása a világnak szól. Az előbbit meg lehet tagadni, kiüresített formájában koncként oda is lehet dobni, amaz már magában adott, csak élni kell vele. Az egyikhez elég egy jól megírt tervezet, amelyet majd kiherél a román parlament (két-három évtized múlva, amikor már „európai demokrácia” jegyében hajlandó lesz vele foglalkozni), a másikhoz bátorság és megingathatatlan elhivatottság kell. És Magyarország! Egy magyar ország, amely fontosabbnak tartja elszakított nemzetrészei szabadságát, jövőjét, mint a jó szomszédok érzékenységét. Ritkán beszélünk Dél-Tirol kapcsán Ausztriáról, pedig az ő védhatalmi szerepvállalása nélkül még – nagy valószínűséggel – ma is csak kisebbségi jogokért harcolnának az olaszországi németek. Mivel tudja az erdélyi magyar nemzeti közösség és a székely nép a magyar államot ilyen irányú kötelezettségére, felelősségére figyelmeztetni, illetve a védhatalmi szerep fölvállalására ösztönözni? Kissé humorosan szólva: ma már a szép szavakon kívül szavazatunkkal is operálhatunk. 
Tudom, hogy a fentebb elmondottak szerinti szemléletváltozás már a közbeszéd szintjén sem valósítható meg egyik napról a másikra; a tettek még nehezebben realizálódnak, főleg a mindent ködösítő politikai terminológiák és a félelemmel teli zűrzavart gerjesztő sajtó világában. 
Fontos kérdésként vetődik fel: számíthat-e a székely nép választott vezetőinek közreműködésére ebben a küzdelemben?
És van-e székely nép, amely képes az önrendelkezés alanyaként definiálni önmagát?
Fuksz Sándor,
Nagytárkány – Felvidék
Erdély.ma

Autonómia: önmagunkkal sem értünk egyet
Újfent sikerült az erdélyi magyar közösség politikai és civil szervezetei által egyaránt fontosnak nevezett autonómia ügyében egymásnak tökéletesen ellentmondó, belső konfliktusokat gerjesztő, és így a kezdeményezés sikerére vonatkozó amúgy sem fényes esélyeket tovább csökkentő lépéseket tenni.
A külső szemlélő számára teljesen érthetetlen, miért terjesztette be a Gyergyószéki Székely Tanács állampolgári kezdeményezésként a székely autonómiáról szóló törvénytervezetet, ha ezt a megoldást a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint csak tartalék lehetőségként jelölték meg, mivel az elsődleges célkitűzés az volt, hogy azt az RMDSZ színeiben parlamentbe jutott képviselők terjesszék be törvénytervezetként. Ennek folyományaként ismét csak azzal szembesülünk, hogy még tovább mélyült a magyar-magyar ellentét, hiszen a jelek szerint még az SZNT-n belül sincs egyetértés arról, hogyan is kellene megpróbálni elérni a kitűzött célt.
Persze tudjuk, hogy egy ilyen témájú törvénytervezet benyújtásának felvállalása nem egyszerű, és előzetes, a román pártokkal lefolytatott egyeztetések nélkül gyakorlatilag teljesen esélytelen a sikere, hiszen a kormányoldal és az ellenzék pártjai szorosan összezárva utasítják el. Ugyanakkor a választások óta meglehetősen kevés idő telt el, és ha már eddig kibírtuk, egy-két hónapig még lehetett volna várni, esélyt adva arra, hogy valamelyik magyar honatya előterjessze a tervezetet. Ha pedig ez nem történt volna meg, akkor kellett volna egyeztetni arról, és közösen eldönteni, hogy a nehezebb – mert százezer támogató aláírás összegyűjtéséhez kötött – állampolgári kezdeményezés útján terjesszék a parlament elé.
Így azonban ismét csak azt sugalljuk a magyar jogkövetelésekkel szemben következetesen elutasító román hatalom, illetve a külföld felé, hogy még mi, magyarok sem értünk egyet abban, mit akarunk, illetve hogy a céljainkat hogyan akarjuk elérni. Amíg a magyar szervezeteknek nem sikerült megegyezniük a pontos célokban és az azok elérését szolgáló stratégiában, és nem sikerült a lehető legteljesebb egységet kialakítani a célkitűzések támogatására a magyar közösségen belül, addig minden hasonló kezdeményezés esetében csak növeljük a kudarc esélyét.
Az autonómia kapcsán amúgy is világos, hogy az azzal szemben közel száz éve elutasító bukaresti hatalmat a legjobb eséllyel egy kedvező nemzetközi konjunktúra kényszerítheti rá legalább a róla szóló érdemi tárgyalásokra. Ugyanakkor a nagyhatalmak és a nemzetközi szervezetek sem vesznek komolyan egy olyan közösséget, amely még ilyen alapvető kérdésekben sem egységes. Most a kezdeményezéssel, azzal, hogy az megjelent a Hivatalos Közlönyben, csak újabb esélyt adtunk a kampánycélú (és nem csak) sovinizmusra mindig is hajlamos PSD vezette kormány lakájmédiájának, hogy orosz befolyást kiáltva és az ország szétszakításával riogatva újabb uszítóhadjáratot indítson a magyar közösség ellen. És ezzel elterelve a figyelmet a jelenlegi legfontosabb témáról, a kormányhoz közel álló politikusok és üzletemberek jogi felelősségre vonásának megakadályozását szolgáló közkegyelmi tervezetről és Btk.-módosításról, valamint a költségvetés körüli mizériáról, a kampány során beígért pénzosztás tarthatatlanságáról .
Nem biztos, hogy így érdemes küzdeni az autonómiáért. Vagy bármi másért.
Balogh Levente 
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László: az RMDSZ a barikád rossz oldalán áll - Tőkés László szerint a romániai büntető törvények rendeleti módosítása miatti tömegmegmozdulások közepette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a barikád rossz oldalán áll. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón beszélt erről.
Az európai parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy az 1989 utáni legkiterjedtebb romániai utcai megmozdulások az RMDSZ ellen is szólnak mindaddig, amíg a szövetség támogatja a kormányt, a kormánypártokat, és nem hajlandó egyértelműen elítélni a tüntetések okát képező sürgősségi kormányrendeletet és törvénytervezetet.
"Ne rántsák magukkal a magyar közösséget egy olyan politikába, amely a magyarság érdekei ellen szól. Az RMDSZ-nek fel kell hagynia a korrupt politika hallgatólagos támogatásával" - jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: amikor kimegy az utcára, és látja a tüntetőket, magyarként szégyelli magát az RMDSZ helytelennek vélt álláspontja miatt. Szerinte a szövetségnek a korrupcióval kapcsolatos álláspontját tükrözi az a tény is, hogy szombaton az RMDSZ ezüstfenyő díjjal tüntette ki a korrupciós bűncselekmények miatt alapfokon már elítélt Olosz Gergely volt szenátort. Úgy vélte: nem lehet, hogy a szövetség ugyanazzal a kitüntetéssel jutalmazza az általános elismerésnek örvendő Böjte Csaba ferences szerzetest, és Olosz Gergelyt.
Az RMDSZ szerdán közleményben tudatta: nem ért egyet a román kormány döntésével, amely kedd este sürgősségi kormányrendelettel módosította a büntetőtörvénykönyvet (Btk.) és a büntetőeljárást. A szövetség a büntetőjog parlamenti módosítását javasolta, de közleményében nem tért ki arra, hogy a nézetkülönbség miként hat ki a kormányhoz fűződő viszonyára.
Tőkés László a Gyergyószéki Székely Tanácsnak arra a kezdeményezésére is kitért, hogy polgári kezdeményezésként nyújtsák be a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumának a tervezetét. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség erre, mert az RMDSZ és az MPP képviselői maguk nyújtják be a tervezetet. Sérelmezte ugyanakkor azt a "zsigeri autonómiaellenességet", amely a tervezet kapcsán a román politikai elit szintjén megmutatkozott.
Az EMNT elnöke azt is sérelmezte, hogy Klaus Iohannis Strasbourgban példaértékűnek mondta Románia kisebbségpolitikáját, és ezt az RMDSZ kisparlamentje - mely szombaton ülésezett - szó nélkül hagyta. A román államfő kijelentése szerinte Nicolae Ceausescu román diktátor hasonló kijelentéséhez hasonlítható.
Gazda Árpád
(MTI)

Csak a városzászló maradhat Gyergyószentmiklóson
El kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal homlokzatáról és az épület belső helyiségeiből, a város lobogója azonban a helyén maradhat a törvényszék alapfokú döntése szerint.
A Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése értelmében el kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal homlokzatáról és az épület belső helyiségeiből, a város lobogója azonban a helyén maradhat. A pert a Dan Tanasă nevével fémjelzett szervezet, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte, amely számos székelyföldi település önkormányzatát beperelte hasonló témában. A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalra vonatkozó döntés annyiban nevezhető különlegesnek, hogy ellentétben az összes eddigi esettel, amikor az ítélet az adott település lobogójának az eltávolítását is előírta, ezúttal a városzászló kitűzését nem találta törvénybe ütközőnek a törvényszék.
„Megszületett tehát az első olyan ítélet, ami nem ad igazat mindenben az »európai méltóság élharcosának«, elutasítja az egyik kérését” – kommentálta lapcsaládunknak a döntést Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki magánemberként – gyergyószentmiklósi lakosként – lépett be a perbe, sértett félként. Dan Tanasă keresetében azt kérte a törvényszéktől, kötelezze a székelyföldi polgármestert arra, hogy távolítsa el a városháza homlokzatáról, illetve az épület összes helyiségéből Székelyföld zászlaját, valamint a „napot és a holdat tartalmazó kék lobogót, ami »valószínűleg« a város zászlaja”. Azzal érvelt – mint minden korábbi esetben –, hogy a zászlótörvény szerint középületre csak az ország és az Európai Unió zászlaját szabad kitűzni, semmi mást.
„Ugyan a következő mondatában már ellentmond magának, mert leírja, hogy a törvények megengedik a város zászlajának a kitűzését is, de rögtön azzal folytatja, hogy ezt a napos-holdas kék zászlót nem fogadták el a törvény előírásai szerint, tehát nincs keresnivalója az épület homlokzatán – mutatott rá Árus. Elmondta továbbá, a törvényszéknek küldött levelében rámutatott, az a jogszabály, amelyre Dan Tanasă hivatkozik, nem tiltja más lobogók kitűzését, a város zászlaját pedig igenis törvényes módon fogadta el a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Árus Zsolt szerint azáltal, hogy a törvényszék jóváhagyásával beléphetett a perbe lehetősége van arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon, amennyiben az önkormányzat fellebbezését követően nem születik kedvező ítélet. Az ügy addig is a marosvásárhelyi ítélőtáblán folytatódik, a következő tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki.
Amint arról beszámoltunk, sorozatban kerülnek le a középületekre, illetve közterületre kitűzött székely és városzászlók Csíkszeredában, a polgármesteri hivatal ugyanis több pert is elveszített a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesülettel szemben.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)

Szoros szavazati aránnyal szerzett újabb elnöki mandátumot Izsák Balázs az SZNT élén
Az SZNT szombat délután Marosvásárhelyen tartott tisztújító küldöttgyűlésén a harmadik négyéves mandátumára jelölt Izsák Balázsnak Farkas Csaba, az SZNT alelnöke volt a kihívója. Farkas Csaba azt rótta fel az elnöknek, hogy elszakadt az SZNT bázisától, és emiatt erejét vesztette a szervezet. Úgy vélte: vissza kell hozni azt a korszakot az SZNT-be, amikor a tanács állandó bizottsága akár hosszú viták után is, de konszenzusos döntéseket hozott. Hozzátette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet vita tárgya. „Székelyföld vagy autonóm lesz, vagy nem lesz” – jelentette ki.
Elnöki beszámolójában Izsák Balázs arra emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtti megválasztásakor a közösség belső kohéziójának az erősítését, a székelyföldi önkormányzatoknak a munkába való bevonását, az anyaország támogatásának a megőrzését, a román többségi társadalommal párbeszédet, és az SZNT nemzetközi kapcsolatainak az építését vállalta. Úgy vélte, valamennyi területen sikerült előre lépni. A belső kohézió erősítésének a legfontosabb eseményeként a 2013 októberében megtartott “székelyek nagy menetelését” tartotta. Elnökjelölti beszédében arra fektette a hangsúlyt, hogy a közösen hozott döntések alapján látta el az elnöki teendőket, ezektől soha nem tért el. „Önök ismernek engem” – fogalmazott az elnök további négy évre kérvén bizalmat.
A székely székek felszólaló képviselői többnyire ugyanazt rótták fel az elnöknek, amit Farkas Csaba. Többen elmondták: sok esetben a sajtóból kellett értesülniük arról, hogy mi történik az SZNT-ben. Az elnök nem tartotta a kapcsolatot a helyi szervezetekkel. Amint Korpos Levente a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke fogalmazott: „az elnöknek volt SZNT-je, nem az SZNT-nek volt elnöke”.
A szavazás a bírálatok ellenére a régi elnököt erősítette meg a tisztségében. Izsák Balázs elnökségét 109, Farkas Csabáét 93 küldött támogatta. Az újraválasztott elnöknek kihívója a színpadon gratulált. Izsák Balázs azt ígérte, hogy a szervezet további vezetésében figyelembe fogja venni a küldöttgyűlésen elhangzott bírálatokat, és hamarosan valamennyi széki tanácshoz ellátogat, hogy a helyszínen vitathassák meg a megoszló nézeteket.
A küldöttgyűlésen Borsos Géza gyergyószéki küldött arra kérte az elnököt, hogy ne nevezze ezentúl székelyföldi magyaroknak a székelyeket. Kijelentette: „székely nép vagyunk, amely a magyar nemzet része”, és a népek önrendelkezési joga alapján kell a székelységnek követelnie Székelyföld területi autonómiáját. Úgy vélte, helytelen volt a 2011-es népszámláláson arra biztatni a székelyeket, hogy vallják magyarnak magukat.
A küldöttgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy meghirdeti a Székely Nemzeti Tanács 1918-as megalakulásának a centenáriumi évét. Felkérte a székelyföldi szervezeteket, önkormányzatokat, egyházakat, egyetemeket és iskolákat, hogy 2018. november 19-ig szervezzenek rendezvényeket a centenárium kapcsán.
Az SZNT marosvásárhelyi küldöttgyűlésén a színpadot a székely zászlók mellett Katalónia zászlói díszítették. Izsák Balázs beszédében példaként mutatta be azt az egységet, amellyel a katalán nép küzd az önrendelkezéséért. MTI; Erdély.ma

A Realitatea TV-t is beperelte Árus Zsolt
Beperelte a Realitatea TV-t működtető céget Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, miután a hírtelevízió honlapján egy – szerinte – gyűlöletkeltő írást tett közzé.
Árus Zsolt csütörtöki, gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján elmondta, a szóban forgó cikket közzétették a Facebookon is, aminek az lett az eredménye, hogy záporoztak a gyűlölködő, illetve fenyegető hozzászólások.
Ismét egy olyan eset tehát, amikor nem csak gyanítható, hogy az írás gyűlöletkeltésre alkalmas, hanem bizonyítottan ellenségeskedést keltett, s nem is kicsit – állapította meg Árus Zsolt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elöljárója egyébként korábban felhívta a hírtelevízió illetékeseinek a figyelmét arra, hogy törvényt sértenek, nem törölték sem a cikket, sem a hozzászólásokat. Árus Zsolt emlékeztetett: a múlt hónapban rágalmazási pert indított sértett félként Radu Banciu televíziós műsorvezető és a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă ellen. Lépését azzal indokolta, hogy nemrégiben a székelyudvarhelyi „miccses” botrány kapcsán Radu Banciu magyarellenes kijelentéseket tett a B1 televízióban, emiatt eljárást indított a műsorvezető ellen a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Banciu ezt követően egy másik műsorban az őt bepanaszoló jogvédő szolgálat, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanács ellen kelt ki, s negyedórán keresztül szapulta őket, illetve általában a magyarokat.
A Gyergyószéki Székely Tanács elnöke egyébként a sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy újabb szakaszához érkezett a 2015 őszén elkobozott tűzifa ügye. Mint ismeretes, a Hargita megyei törvényszék jogerős ítéletben törvényesnek találta azt a bírságolási jegyzőkönyvet, amelyet 2015 októberében, Székelyföld határainak kivilágításakor Gyergyószentmiklóson rótt ki a rendőrség a máglyához fát szállító személyre, aki Árus Zsolt udvaráról az általa törvényesen vásárolt faanyagot vitte a rendezvény helyszínére.
A nemrég kézbesített indoklás szerint a rendőrség jogosan kobozta el a fát és rótt ki bírságot, mert csak akkor szabad 0,1 köbméter fát fuvarlevél nélkül szállítani, ha forgalmazott fáról, vagyis valaki által korábban megvásárolt fáról van szó, márpedig a bíróság szerint ebben az esetben nem bizonyosodott be, hogy ez ilyen fa lenne.
Ellentmond az indoklásnak, hogy Árus a történtekkor bemutatta a rendőröknek a fa vásárlását igazoló számlát, s ennek alapján ők beleírták a jegyzőkönyvbe, hogy a fa saját tulajdona. Gergely Imre / Székelyhon.ro