Vezető pozsonyi politikusok az utóbbi napokban meglehetősen sokat tettek azért, hogy a magyar–szlovák viszony a továbbiakban se közeledjék a normalitás felé. A kormány egyértelmű elutasítása arra a megbékélési tervezetre, amelyet a Magyar Koalíció Pártja nyújtott be, várható volt. Az elutasítás hangneme mutatja, hogy a Robert Fico vezette kabinet nem szakít azzal a hagyománnyal, amely minden rosszért kizárólag a magyarokat teszi felelőssé, Árpád vezérig visszamenően. A miniszterelnök arcátlan pimaszságnak nevezte ugyanis azt a felvetést, hogy Szlovákiának bármiért is bocsánatot kell kérnie a magyaroktól – a magyar bocsánatkérést viszont igencsak indokoltnak vélte. Egy másik jogszabály-kezdeményezés benyújtását is indokoltnak tartják, azét, amely révén a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kimondaná a második világháború után a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Ilyen közegben látott napvilágot a szlovák oktatási miniszter javaslata, amelynek nyomán a révkomáromi Selye János Egyetem gyakorlatilag elveszítheti egyetemi státusát. A helyzet további mérgesedése ellen a magyar kormánynak kellene határozottan kiállnia. /Balogh Levente: Abnormalitás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

Budapesten a Külügyminisztériumba kérették Szlovákia magyarországi nagykövetét a Benes-dekrétumok megerősítése miatt – közölte Horváthné Fekszi Márta, a tárca államtitkára. „Juraj Migas nagykövetet a Benes-dekrétumok múlt heti pozsonyi parlamenti megerősítése miatt kérettem be és erőteljesen, határozottan leszögeztem számára a magyar álláspontot. Elmondtam, hogy ez a határozat ellentétes nemcsak a közöttünk lévő, elmúlt hónapokban lezajlott, a jövőbeli együttműködést lényegesen meggyorsító és minden területre kiterjedő, a két miniszterelnök közötti megegyezéssel, de ellentétben áll az egyetemes emberi jogokkal, értékekkel is” – mondta Horváthné Fekszi Márta. Az államtitkár emlékeztette a nagykövetet, az Európai Parlament (EP) már 1993-ban határozatot hozott a Benes-dekrétumok ügyében, és az egyebek mellett tartalmazta, hogy a határozat kerüljön ki a szlovák jogrendből. Az EP egy 2002-es tanácsadói véleménye szintén ellentétesnek minősítette a dekrétumokat az emberi jogokkal és a demokráciával – tette hozzá. A szlovák nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Szlovákia belpolitikai ügynek tekinti a kérdést, és a döntést nem a szlovák kormány, hanem a parlament hozta. Eközben találkozót kért Hans-Gert Pötteringtől, az Európai Parlament (EP) elnökétől a szlovák küldöttség egyik képviselője, hogy „semlegesítse” a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumokat újraszentesítő határozata nyomán várható nyomást. /Bekérették a nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A Benes-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése miatt egy német európai képviselő, Markus Ferber, a CSU-csoport elnöke sürgette, hogy az Európai Parlament elnöke hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál. Az EP ülésén Martin Schulz, a szocialista frakció elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Benes-dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, és szerinte az EP-nek nem olajat kell öntenie a tűzre, hanem csillapítania kell a kedélyeket. Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő szerint szégyenteljes, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével megerősítette a dekrétumokat. A szocialista Tabajdi Csaba szerint a mostani vita is mutatja, hogy az újonnan jött népek példát vehetnének az unió régi tagjairól, ahol évszázados sérelmeket oldottak fel. Gál Kinga néppárti EP-képviselő szerint az EU ,,hitelességét veszélyezteti, ha eltűri az alapelveit és értékeit kikezdő politikai lépéseket”. /Vita a Benes-dekrétumokról az EP-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Niculescu Tóni külügyi államtitkár felszólalt az ENSZ 62. Közgyűlésén. Előzőleg, 1996-ban, Genfben az ENSZ Emberi Jogok albizottságának égisze alatt működő kisebbségi munkacsoport ülésén is felszólalt a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO, az ENSZ társult tagja) svájci székhelyén, az RMDSZ nevében. A román kormány kisebbségpolitikáját, pontosabban a kilencvenes évek közepén elfogadott helyi közigazgatási, valamint a tanügyi törvényt kérte számon Bukaresten. Pozsonyban kormányra kerültek a magyarok képviselői. Megszerezték a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Azóta sajnos jelentős visszalépés történt. Niculescu Tóni október 1-jén az ENSZ-ben, a Franciaország és az UNICEF által kezdeményezett A kiskorúak és a hadviselés című miniszteri találkozón szólalt fel. Másnap a Demokráciák közössége miniszteri gyűlésén kapott szót, október 4-én pedig előadást tartott a közgyűlés nagytermében a kultúrák és vallások közötti, valamint a békéért folytatott együttműködést célzó magas rangú párbeszédcsoport munkálatain. Az ENSZ-ben járatos kollégái készítették elő a szövegeit. Előadására kapóra jött Nagyszeben valamint az idei ökumenikus világtalálkozó. Bíró Anna-Mária a kilencvenes évek elején az RMDSZ-elnök akkori külügyi tanácsosaként szólalt fel Genfben. Niculescu szerint „sokat veszítettünk, amikor az angolul és franciául tökéletesen beszélő kolléganőnk „átigazolt” a világ legismertebb kisebbségkutató intézetéhez, a londoni Minority Rights Grouphoz”. /Ágoston Hugó: Magyar képviselő az ENSZ-ben. Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

A rendszerváltás óta a nemzetpolitika folyamatos illúzióvesztésének vagyunk tanúi, és ebben az EU-s csatlakozás sem segített – jelentette ki Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. „Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi” – mondta. A politikus szerint az államigazgatásban új alapokról kellene újjáépíteni a nemzetpolitikát. A rendezvény végén elfogadott zárónyilatkozatban a Fidelitas a határon túli magyar oktatás, valamint a vajdasági és a kárpátaljai magyarok könnyített határátlépése érdekében való kiállásra szólította fel a budapesti kormányt. A nyilatkozatban felkérték a kormányt, hogy hívja össze a Magyar Ifjúsági Konferenciát, valamint kérték a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Emellett szorgalmazzák, hogy a magyar diplomácia a 2010-es EU-s elnökség egyik célkitűzéseként fogalmazza meg a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabályozás megalkotását. /Kövér László: új nemzetpolitikát! = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete december 6-án tüntetést szervezett Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátus épülete előtt. A tüntetésen Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, december 5-én szerettek volna tüntetni, de azon a napon nem volt fogadóóra a konzulátuson. 2004. december 5-én a csak nevében magyar kormány kampányának következtében sikertelen lett a magyar állampolgárság visszaadásáról szóló népszavazás. Számunkra azóta ez a nap nem a széthúzás, ellenkezőleg, az összetartozás napja, hangsúlyozta. Csomortányi István, nagyváradi EMI-alelnök ismertette a Benes-dekrétumok történetét, a „reszlovakizálást”, valamint a jelenlegi magyarellenes jelenségeket. Barta Béla elnökségi tag a törvényekből olvasott fel néhányat, majd Nagy József Barna olvasta fel azt a felhívást, amelyet eljuttatnak a szlovák kormánynak, európai képviselőknek, sajtónak stb. Nagy hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ez évi megerősítésében súlyos felelőssége van a magyarországi kormánynak is, melynek a lehető legerélyesebben fel kellene lépnie a határon túlra szakadt magyarok védelmében. A megmozdulás végén szerették volna átadni felhívásukat a konzulnak, de a hivatalos fogadóóra ellenére sem nyitották ki az ajtót, nem vették át a felhívásukat. A barátságtalan gesztus után a polgármesteri hivatalba mentek át, hogy nekik is átadják felhívásukat, illetve felkérjék őket arra, hogy továbbítsák azt a konzulnak. Az RMDSZ-es alpolgármester fogadta a küldöttséget, de ellenséges volt velük. Többek között azt rótta fel az EMI-seknek, miért nem írták meg román és szlovák nyelven is felhívásukat. Erre elmagyarázták a tisztségviselőnek, hogy Európában a magyar is egyenrangú nyelv az említettekkel, és ő, mint a város magyar alpolgármestere minősíthetetlenül kezeli az egész ügyet. A tiltakozáson a helybeliek mellett a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi küldöttsége is részt vett. /(emi): Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen Nagyszalontán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

A szlovákiai magyar iskolák diákjainak szlovák nyelv- és történelemismeretét elmélyíteni hivatott törekvéseket erősítő koncepciót hagyott jóvá Pozsonyban a szlovák kormány. A szlovákiai magyar politikusok és pedagógusok szerint Robert Fico kormánya a kilencvenes években hatalmon levő Meciar-kormány által szorgalmazott „alternatív oktatás” bevezetésére törekszik, ezúttal új köntösben akarja korlátozni a magyarok történelemoktatásának színvonalát és a magyar iskolákban nagyobb óraszámban tanítani az államnyelvet. A magyar iskolákban emelik a szlovák nyelv és irodalom tanításának és gyakorlatainak óraszámát, egyszersmind a magyar iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusok számára is a szlovák nyelvismeret elmélyítését célzó intézkedések elrendelésére készülnek. Szigeti László, az előző kormány oktatási minisztere szerint ez a törekvés tovább csorbítja a szlovákiai kisebbségek jogi státusát. /Diszkrimináció új köntösben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Megerősödni látszik a szlovák kormány nacionalista irányvonala – vélik az elemzők annak alapján, ami Szlovákia 15 évvel ezelőtti megalakulásának évfordulós ünnepségén hangzott el január 2-án Túrócszentmártonban. A szlovák kormány ünnepi nyilatkozatában meghirdetett „okos historizmus“ és a hazafiasság programjáról szólva Miroslav Kusy szlovák politológus a pozsonyi Új Szóban kijelentette: a régi Nagymorva Birodalom-beli szlovákok felemlegetésével Robert Fico kormányfő olyan – szakmailag megkérdőjelezhető – retorikát vesz át, amely azt jelzi, hogy „a történelem hamis ábrázolásával erősíti a nemzettudatot“. Kusy szerint a – Magyar Koalíció Pártjával (MKP) egy sorban ülő – szlovák parlamenti ellenzék is nehéz helyzetbe kerül, mert „szintén hajlik a nacionalizmusra“. A liberális polgári napilap, a SME kiemelte, hogy az „ősszlovákokat“ emlegető Fico már korábban is mondott olyasmit, miszerint az egykori szlovákok már akkor is állami keretek között éltek, amikor Európa egyéb mai államainak területén „még semmi sem volt, legfeljebb valamilyen állatok járták a területeket, de államalakulat ott nem volt“. A lapban Dusan Kovác történész kifejtette, hogy a Nagymorva Birodalom idején szlovákok még nem léteztek, legfeljebb szlávok. /Erősödő nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

„Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek” – jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. A hivatalos népszámlálási adatok szerint a félmilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzetiséget valló közösség tagjait a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem először próbálja „egy csapásra” elszlovákosítani. „Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat” – így a magyarellenes kijelentéseit folyton felülmúlni igyekvő nemzeti pártelnök. A kormányfő, Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű pártját az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) több mint egy éve nem tartja számon a tagjai között. A Smer tagságának felfüggesztését épp az indokolta, hogy Fico közösséget vállalt a szélsőséges magyargyűlöletét nem leplező Ján Slotával. Az ESZP hosszú ideje azt várja, hogy Fico előbb vagy utóbb elhatárolódik koalíciós partnerétől, de ennek a kormányfő eddig egyetlen jelét sem adta. Ellenkezőleg: a héten, Szlovákia önállóságának évfordulós ünnepségén Fico olyan hazafias programot hirdetett meg, és olyan, tekintélyes történészek által ostobaságnak nevezett kijelentéseket tett, amelyek hátterét az elemzők Ján Slota buzdításával magyarázzák. /Slota és a magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A magyarellenességéről ismert szlovák politikus, Ján Slota monumentális kettős kereszteket akar telepíteni a szlovák―magyar határ nyomvonalán, hogy elriassza ,,a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Szlovákia keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn január 8-án már fel is avatta és felszenteltette a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását. A korábbi, fából készült, de időközben elkorhadt kereszt helyére ősszel egy tízméteres vasbeton keresztet állítottak. A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, a következő valószínűleg Révkomáromban fog állni. /Turulriogatás Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Különös dolgok történnek manapság az európai politikai színtéren. Egy karakteresen konzervatív, jobboldali EP-képviselőnek, Tőkés Lászlónak szinte megalázó huzavonába kell bonyolódnia, hogy bejuthasson a hozzá közel álló eszmeiségű alakulatokat tömörítő Európai Néppártba – egy olyan tagpárt ellenkezése miatt, amelynek a nevében szerepel a „liberális” önmeghatározás, nem is olyan régen a szocialista pártcsaládot erősítette. Talán épp az ilyen alakulatok problémátlan felvétele miatt érhette többször a Néppártot az a vád balról, hogy a mennyiségi tényezőn kívül nemigen alkalmaz más kritériumot tagjai megválogatásakor. Most azonban a szocialisták sem lehetnek büszkék magukra. Az európai baloldal vezető ereje elsöprő többségben ugyanis jónak találta helyreállítani a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) ideiglenes tagságát. A „visszavételt” eddig azzal az érvvel utasította el az ESZP, hogy Ficóék pártja együtt kormányoz a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Valójában a nemzetiségi kérdésekben a Smer sem sokkal jobb Slotáék politikájánál. Mindez érdekes módon – időben – egybeesik a román Szociáldemokrata Párton belüli restaurációs kísérletekkel. A szocdem dinoszauruszainak (Iliescu, Hrebenciuc, Nastase) újbóli megerősödése nem túl biztató perspektíva. /Papp Attila Zsolt: Irány: hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Ezen a héten a pozsonyi parlament elé terjeszti a közoktatási törvénytervezetet Ján Mikolaj miniszter, a nyíltan magyarellenes radikális Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ politikusa, akinek kezdeményezése nem az egyetlen, amely csaknem kizárólag a szlovákiai magyarok ellen irányul. Ha a szlovák kormány nem tartja be a status quot, és nem módosít oktatási törvénytervezetén, a magyar szervezetek készek tiltakozó nagygyűléseket szervezni Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Előzőleg öt másik szervezettel együtt az MKP koordinációs tanácsot hozott létre, amely megszervezi és összehangolja a polgári engedetlenségig menő akciókat. Tarthatatlan, hogy a szlovákiai magyar iskolákban Magyarországon kiadott tankönyvekből, „más forrásokból” tanítsák a történelmet különösen, hogy a szlovák oktatáspolitika a történelemre és a földrajzra is más szemlélettel tekint, mint a magyarok – mondta Vladimír Meciar, a kormánykoalícióhoz tartozó Néppárt (HZDS) elnöke. A készülő törvény egyfajta cenzúrát vezetne be, csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet majd használni. Ugyanakkor emelkedne a szlovák nyelv oktatására szánt órák száma, egyúttal pedig csökkenne a magyar óráké. Márciusban az új egyházmegyei felosztás okozott rendkívüli csalódást a felvidéki katolikus magyarok körében. A magyarok már régen kérnek magyarul beszélő segédpüspököt, aki ellátná az összes magyar hívő pasztorációját. /Szőcs Levente: Sorvasztják a szlovákiai magyarságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota olyan kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga külügyminisztert, aki szerinte többet törődhetne a külsejével. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slota a hazafias szlovák kulturális szervezet, a Matica Slovenská (MS) és az SNS közös emlékülése utáni sajtótájékoztatón tett sértő kijelentést a magyar külügyminiszterre. Az SNS elnöke azért ragadtatta magát ilyen bírálatra, mert szerinte Göncz Kinga az SNS-t a Magyar Gárdával hasonlította össze. Valójában Göncz Kinga éppen a Magyar Gárda és az SNS összehasonlíthatatlanságáról beszélt. Azt mondta, a kettő között az a különbség, hogy a Magyar Gárda nem tagja a magyar kormánynak, ezzel szemben az SNS a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt. Slota kijelentette: pártja vezetői „nem fogják tovább tétlenül nézni a szlovák nemzeti értékek pusztítását, a SNS elleni felerősödő támadásokat, s azt sem, hogy a szlovák média, de a magyar politikusok is mindennek nekirontanak, ami szlovák“. /Slota: Göncz kócos asszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai magyar tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni: a magyar helységnév említését a miniszter egy-egy tankönyvben csakis egyetlen alkalommal, az első szlovák említést követően, zárójelek között engedélyezi. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj indoklásában olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók. Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is. A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét. /Helynevek csak szlovákul (pozsonyi rendelkezés magyar tankönyvekről) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Súlyosan sérti a magyar gyermekek jogait és esélyegyenlőségét az oktatási törvény, amelyet nemrégiben fogadott el a szlovák parlament – jelentette ki Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási szakpolitikusa. Amennyiben nem sikerül elérni a törvény visszavonását, a felvidéki magyarok akár polgári elégedetlenséghez is folyamodva tiltakoznak a nacionalista oktatási törvény ellen. A törvény megszünteti például a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar használatát. A szlovákiai magyar érdekképviselet, az MKP minden szinten próbálkozik a törvény életbeléptetésének megakadályozásával. Az MKP EP-képviselői is többször felszólaltak az ügyben, a szlovákiai magyar szervezetek több egyeztetést is ajánlottak a kormánynak, de a kormány elzárkózott a tárgyalások elől. A törvény végrehajtási utasításai nyomán a magyar iskolák alsó tagozatain a jövőben az eddiginél kevesebb óraszámot fordíthatnak arra, hogy a kisiskolásokat a magyar nyelvű írásra és olvasásra megtanítsák. A szlovákiai magyar tankönyvekben a jövőben a földrajzi nevek szlovák megfelelőit kell feltüntetni, a magyar név csak egy szövegben, egyszer és zárójelben jelenhet meg. /Isán István Csongor: Magyarellenes oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Informális megbeszélést tartott Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szeptember 1-jén Brüsszelben. Mindkét politikus az Európa Tanács rendkívüli ülésén vesz részt. Gyurcsány és Fico találkozójának célja, hogy áttekintsék a magyar–szlovák kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly októberben hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra Gyurcsány Ferencet, a találkozóra azonban nem került sor, a kétoldalú kapcsolatok problémái miatt. A két ország közötti konfliktus oka a magyar álláspont szerint az, hogy a pozsonyi kabinet kettős kommunikációt folytat: egyrészt magyarellenes kijelentéseket tesz, másrészt kétoldalú találkozókat szorgalmaz. /Gyurcsány–Fico találkozó Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

A legmagasabb politikai szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában, a szlovák kormány pedig továbbra sem határolódik el ettől, jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök szeptember 13-án a szlovákiai Pöstyénben. Sólyom László szerint a legutóbbi, a magyar nyelvhasználat ellenzését mutató felmérés eredménye is más lett volna, ha a legmagasabb politika szintjén nem lenne kifejezett magyarellenesség Szlovákiában. "Amit hiányolok, hogy kormányzati szinten ettől soha el nem határolódtak" – mondta az államfő a V4-es csoport államfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezleten. Nagyon sajnálatos, hogy a Szlovák Nemzeti Párt – főleg a pártelnök, Ján Slota – nyilatkozatai kétheti, havi rendszerességgel követik egymást, amelyek mind az itteni magyar közösséget, mind pedig Magyarországot sértik – hangsúlyozta Sólyom László. Ivan Gasparovic szlovák államfő úgy vélte: a két ország kapcsolata egyáltalán nem rossz, persze vannak olyan problémák, amelyek időről időre felszínre kerülnek. Sólyom László két napon belül másodszor értékelte a szlovák–magyar. A köztársasági elnök szeptember 12-én arról beszélt, hogy tűrhetetlen a szlovák oktatási miniszter magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentése. Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva a szlovák oktatási miniszter a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Sólyom László: a legmagasabb szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Ján Slota magyarellenes kijelentései kormányzati ciklusokon túlmenően meghatározhatják a magyar-szlovák viszonyt – mondta Göncz Kinga külügyminiszter Budapesten. "Ez hosszú időre meghatározhatja a kapcsolatokat, messze túlmenően a kormányzati ciklusokon és nagyon komoly felelősségét veti fel a szlovák kormánynak" – fogalmazott. Hozzátette: Ján Slota menetrendszerűen tesz olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletbeszédnek minősülnek és nagyon komolyan mérgezik a magyar–szlovák kapcsolatokat. /Göncz Kinga: ciklusokon átnyúló Ján Slota hatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Egyhangúan fogadta el szeptember 20-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szervezet választási keretprogramját, amely a szövetségnek a következő négy évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megrendezett ülés különösebb viták nélkül zajlott. Az élcelődések célpontja Szász Jenő, az MPP elnöke volt, Tőkés Lászlóról viszont egy rossz szó sem hangzott el. A bírálatokból kijutott a magyarországi pártoknak is. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy míg korábban az RMDSZ vezetői a Fideszt kritizálták amiatt, hogy beavatkozik az erdélyi magyar közképviselet ügyeibe, most az MSZP-t emlegették Újhelyi István és Nyakó István múlt heti kijelentései miatt. A két szocialista politikus fejtegetéseire reagálva Markó kijelentette: nem fogadnak el tanácsokat magyarországi pártoktól, amelyek még a saját otthoni dolgaikat sem rendezték. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: azért van szüksége a romániai magyarságnak továbbra is erős parlamenti képviseltre, mert az egész Kárpát-medencében beindultak az elmúlt években a kisebbségek számára kedvező folyamatok, de bebizonyosodott, hogy ezek nem visszafordíthatatlanok. Markó ezt az állítását felvidéki és kárpátaljai példákkal támasztotta alá. Felidézte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának legutóbbi ülését, ahol a szlovákiai és az ukrajnai magyarság képviselői jelezték: egyre kedvezőtlenebbül alakul helyzetük. Kárpátalján az anyanyelvű oktatás megcsorbítására való törekvések jelentkeznek. /Az SZKT szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, és állásfoglalásban ítélte el a magyar oktatás korlátozására irányuló törekvéseket. / Markó emlékeztetett: korábban a felvidéki Magyar Koalíció Pártja erős tagja volt a szlovák kormánynak, miután azonban ellenzékbe szorultak, Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség. Markó szerint az RMDSZ és az MPP, valamint az EMNT közötti megállapodás azért nem jött létre, mert csak a parlamentbe való bejutás volt közös érdek, a közös fellépés viszont már nem tartozott mindkét fél által elfogadott célkitűzés közé. Markó a „nagy erdélyi magyar abszurd” részének nevezte azt, hogy Szász Jenő függetlenként akar indulni a választáson, miután hosszas vajúdás után bejegyeztette az MPP-t. Románia és Magyarország viszonyáról megállapította, hogy bizonyos területeken a szétfejlődés érhető tetten, holott az lenne az érdekük, hogy a két ország stratégiákban, gazdaságban és regionális politikákban összenőjön. Kitért Újhelyi István és Nyakó István nagyváradi bírálataira is, akik Markó szerint „kioktatták” az RMDSZ-t, hogy politikusai mennyire koptak el, és azt tanácsolták, hogy negatív kampányt folytassanak. Leszögezte: nem fogadják meg tanácsaikat. Tamás Sándor, a Székelyföld frakció részéről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy önkormányzati és parlamenti képviselet csak együtt tud hatékony lenni. Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata frakció részéről a polgármesterek magatartását bírálta, akik szerinte megválasztásuk után önteltek. A szórványt képviselő Winkler Gyula hangsúlyozta: szórvány- és tömbmagyarság csak együtt tud jól szerepelni a választáson. Dáné Károly bejelentette, hogy jövő héten küldik nyomdába a csángómagyar gyerekek olvasókönyvét, amely várhatóan 1500 példányban jelenik meg. Markó elmondta, az egyeztető fórumot – aminek megalapításában a televíziós vita alkalmával Markó és Tőkés László egyetértett – létre kell hozni. Az EMNT-vel folytatott párbeszéd kapcsán kifejtette: elkezdődött egy folyamat, amit folytatni kell. /Borbély Tamás: Hamleti kérdések és dakota közmondások RMDSZ-esen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Markó Béla szerint a romániai magyarság alapvető érdeke, hogy egységben maradjon. „Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni az erdélyi magyarságnak” – hangoztatta Markó. /Lokodi Imre: „Ugrásra kész” az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ / Nem születtek lényeges döntések az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Több felszólaló állította, a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket a program összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus felhívta a figyelmet, hogy a program nehézkes. A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be. Ehhez Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Kelemen Hunor azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad. /Máthé Éva: „Kaotikus” kampányszervezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen tett magyar államfői látogatásnak kifejezetten figyelemfelkeltő célja volt, itt végezte tanulmányait a két évvel ezelőtt brutálisan bántalmazott Malina Hedvig. A példátlan szlovákiai nacionalista kurzus középpontjában az a Ján Slota áll, akivel kormányzati-politikai közösséget vállalt Robert Fico, a kisebbségi kérdés rendezésében Európát többször is kioktató szlovák kormányfő. Aggasztó, hogy egy szlovákiai felmérés szerint húsz év alatti fiatalok több mint hatvan százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar nyelvhasználatnak nincs helye a nyilvánosság előtt. Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a törvényhozásban jelentette ki: „van abban valami logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak”. Erre reagált élesen Sólyom László magyar köztársasági elnök a visegrádi együttműködés államfői csúcsán: „Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él, hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk, alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak. ” A magyar köztársasági elnök név szerint bírálta Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét rendszeres és durva magyarellenes kijelentéseiért és nehezményezte, hogy a pozsonyi kormány nem hajlandó elhatárolódni az ultra-nacionalista politikus féktelen kijelentéseitől. Sólyom egyetértett Ivan Gasparovic szlovák államfővel abban, hogy a szlovákiai magyarok lojalitással tartoznak a szlovák állam iránt, de kollégájával vitatkozva hangsúlyozta, hogy az „államnak meg kell tanulnia magyarul ott, ahol magyarok élnek”. /Lokodi Imre: Szlovák–magyar: probléma nincs, csak vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. szept. 22./

Ján Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és annak házigazdáját, Szili Katalint támadta a szlovák Joj Televízióban. Azt mondta, hogy az „intézményesített KMKF szó szerint a magyar parlament kamarája”, és azt állította, hogy a szlovák parlament MKP-frakciójának képviselői az Országgyűlés házelnöke, „Katalina Sziliová Szlovákia területi egységének megbontását célzó utasításainak rendelik alá magukat”. Miközben Magyarország mostohán bánik a területén élő kisebbségekkel, „a független Szlovák Köztársaság területén az állam hivatalos nyelvén nem tud szót érteni” – mondta Slota, kifogásolva, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Slota ezúttal koalíciós partnereit, Robert Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét és a Néppárt-HZDS élén álló Vladimír Meciart is bírálta, amiért szerinte nincs bennük elég kurázsi ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit a pozsonyi parlament előtt számoltassák el arról, „szlovák képviselői esküjüket megszegve” mit követtek el Budapesten Szlovákia ellen. Közben Budapestre készül vizsgálódni Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, hogy beszámoljon a szlovák parlamentnek arról, mit követtek el az MKP képviselői, amikor részt vettek a KMKF szeptember 12-i ülésén. A Fico-kormány emberi és kisebbségi jogokat felügyelő alelnöke a három szlovák kormánypárt felkérésére októberben tesz jelentést a pozsonyi parlamentnek, amely felelősségre akarja vonni az MKP-t. /Slota újabb kirohanása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Újabb sértő megjegyzéseket tett Jan Slota, a kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt elnöke Göncz Kingára azért, mert a magyar külügyminiszter számon merte kérni a szlovák kormány magyarellenes intézkedéseit. A Fico-kabinet – többek között – a magyar helységnevek törlését kezdeményezi a szlovákiai magyar tankönyvekben. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” – jelentette Robert Fico szlovák kormányfő. Ján Slota kijelentette, miszerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter egy „fenyegetőző kócos asszony, aki ahelyett hogy jobban törődne külsejével, kérdéseket mer feltenni annak a szlovák kormányfőnek, akinek még cipője sarkáig sem ér. ” A hétvégén a „kócos” jelző a „nyomorulttal” egészült ki. A magyar külügyminisztérium nem kívánja kommentálni Slota megjegyzéseit. A Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyarokat görbelábú mongoloknak, a turult papagájnak nevező Slota már szlovák harckocsikkal romboltatta volna le Budapestet, s mondott olyanokat is, hogy a honfoglaló magyar hordák karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a csecsemőket. Kijelentéseinek soha semmilyen következménye nem volt, és Robert Fico miniszterelnök ezektől még egyszer sem határolódott el. Slota október 5-én, vasárnap a Sáros megyei szlovák falu, Pavlovce (Kapipálvágása) mellett avatta fel a sorban már sokadik kettős keresztet. A rendezvényen kijelentette: a jövőben a legtöbb monumentális szlovák nemzeti jelkép az ország déli sávjában, a közel hétszáz kilométer hosszúságú magyar határ mentén áll majd. Pozsony álláspontja szerint Budapest élezi a szlovák–magyar feszültséget, többek között azzal is, hogy ügyet csinál egy „banális kérdésből”, a magyar általános iskolák számára készült szlovákiai tankönyvből, amelynek magyar szövegében csakis szlovák földrajzi nevek szerepelnek. /Pozsony törölné a magyar helységneveket a tankönyvekből. Elmérgesedő szlovák–magyar viszony. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Éles hangú felszólalásokban utasították vissza szlovák európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentet (EP) brüsszeli plenáris ülésén, napirend előtt országuknak a magyar kisebbségre vonatkozó politikáját ért vádakat. Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy „szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül”. A püspök arra kérte az EP-t, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy „lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen”. Tőkés László egyúttal késznek mondta magát „közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében”. Négy szlovák EP-képviselő viszont ezt követően bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, „a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják”. Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor „nem tudnak arról”, hogy a magyarok sokszor „Nagy-Magyarországról beszélnek”. Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon „a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták”, Szlovákiában „főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez”, mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva „minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg”. Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, „csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét”. Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. „Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet” – szögezte le. Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy „a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer”. /Éles felszólalások az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

„A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) mindent megtesz azért, hogy Szlovákia minden polgára – legyen bármilyen nemzetiségű – lényegesen jobban beszélje a Szlovák Köztársaság államnyelvét, mint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői” – szögezte le nyilatkozatában Ján Slota pártja, amely része a pozsonyi kormánykoalíciónak. ” Slota pártja szerint az MKP „rendre olyan képtelen követeléseket támaszt” az SNS-hez tartozó Ján Mikolaj oktatásügyi miniszterrel szemben, „amilyenekhez hasonló – kisebbségek esetében – nemcsak Szlovákiában, hanem sehol a világon nincsen”. A felvidéki magyar iskolákra ráerőszakolt tankönyvek elleni csatározás legújabb fordulójában a magyar párt nyilatkozatban tette közzé álláspontját. Eszerint Ján Mikolaj oktatási miniszter és Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes kellő hozzáértés nélkül, különféle törvényekre hivatkozva akarnak a magyar iskolákra rákényszeríteni olyan tankönyveket, amelyek magyar szövegében minden földrajzi nevet szlovákul írnak. A szlovák kormány kisebbségi politikájának figyelésére kérte fel az Európai Bizottságot az Európai Parlamentben a Zöldekkel közös frakciót alkotó Európai Szabad Szövetség (EFA). Állásfoglalásában az – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót tagjai között tudó – csoport azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság „avatkozzon be”, ha úgy ítéli meg, hogy Pozsony diszkriminatív lépéseket tesz a helyi magyarság ellen. /Slota: a magyarok tanuljanak szlovákul. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./