A Magyar Koalíció Pártja (MKP) békaként ül a szlovák szuverenitás forrásán, és elfojtja azt, ezért azonnal ki kell ebrudalni a szlovák kormányból, mert egyedül így lehet elejét venni annak a politikai katasztrófának, hogy több százezer hektárnyi szlovák föld az egykori magyar soviniszták és kollaboránsok, vagy azok utódainak kezére kerüljenek – hangoztatta júl. 22-én Pozsonyban Ján Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frontembere. Szlovák törvénymódosítás nyomán, a már korábban befejeződött kárpótlási folyamat „toldalékaként" értelmezett jogorvoslat keretében mód kínálkozik a szlovákiai magyarok máig vissza nem igényelt földjeinek tulajdonjogi rendezésére. Jóllehet Simon Zsolt, a szlovák kormány MKP-hoz tartozó minisztere többször azt nyilatkozta, hogy nem kárpótlásról, hanem rendezésről van szó, a vonatkozó jogszabályok értelmezésében mégis teljes a káosz. A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Slota közleményében felszólította a szlovák kormánypártokat, hogy „azonnal szakítsák meg az áruló kapcsolatot az irredenta Fidesszel kollaboráló" MKP-val. Slota arra intette a szlovák kormányt, hogy ajánlatosabb lenne, ha „a nemzeti katasztrófa bekövetkezte előtt észhez térne". /Ján Slota szlovák nemzeti katasztrófát lát a magyarokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Szept. 14-én Révkomáromban megnyílt az első szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem. Az ünnepségen részt vett Martin Fronc szlovák és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter is. A három karral induló Selye János Egyetem tanárképző karára 164, a gazdaságtudományira 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, 199 diákot pedig levelező tagozatra vettek fel. Köztük néhány magyarországi és néhány szlovák nemzetiségű szlovákiai diák is akad. Az egyetem oktatói gárdájában lesznek majd magyarországi tanárok is. „Nem provinciális iskolát, hanem egy európai szintű egyetemet akarunk működtetni Révkomáromban” – mondta Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-. A magyar nemzetiségűek között ma csak feleannyi a diplomások száma, mint a többségi nemzetben. Az 1998-ban kormányzati pozícióba került Magyar Koalíció Pártja (MKP) négy év múlva, 2002-ben azzal a feltétellel vállalt ismét kormányzati szerepet, ha a kabinet elkötelezi magát az önálló magyar egyetem létrehozására. A harcos ellenkezés dacára a kormány állta a szavát. A kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Révkomáromba. A napokban a magyar kormány részéről beígért 130 millió forintos támogatás esedékes része is megjelent a Selye János Egyetem számláján. /K. Cs.: Az európai szint a cél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Ján Slota ismét bűnvádi feljelentés tett Duray Miklós ellen, mert a szlovákiai magyar politikus a trianoni békediktátum évfordulóján azt mondta, hogy „a magyarság nem pusztul – tisztul”. Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti képviselője június 4-én, egy szlovákiai megemlékezésen beszélt. A rendezvény pódiuma fölött írásban is feltüntetett mondatot Ján Slota, Zsolna polgármestere, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke sérelmesnek találta, feljelentésében ezt „a Szlovák Köztársaság elleni durva nemzetgyalázásnak, az alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének” nevezte. Slota jelezte: az új szlovák kulturális miniszter kinevezése után az SNS követelni fogja a minisztertől, hogy váltsa le a kulturális tárca Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó államtitkárát, Bíró Ágnest, mert ő is részt vett a Dunaszerdahelyhez közeli Királyfiakarcsán rendezett megemlékezésen, ahol Duray beszélt. Slota megnyilvánulásaihoz a szlovák média rendkívül gyakran kínál teret. Slota rendszeresen tesz magyarellenes kijelentéseket. A múlt héten az egyik televízió kamerája előtt egy fokost mutogatva azt mondta: azt legszívesebben a szlovák kormány agrárminiszterének „hátsó felébe vágná.” Emlékezetes magyarellenes kijelentése volt, amikor hallgatóságát arra bíztatta, hogy „üljetek tankokra és tegyétek a földdel egyenlővé Budapestet”. A magyarokat gyakran ázsiai hordaként, a szlovák anyák hasából karddal csecsemőket kiforgató barbárként emlegető Slota ellen is tettek már feljelentést, de annak nem volt jogi következménye. /Slota ismét feljelentette Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Ha a magyarországi parlamenti választások nyomán ismét Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök, óhatatlanul változtatnia kell majd a határon túli magyar közösségeket érintő politikáján – hangoztatta Pozsonyban Bugár Béla. A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: tapasztalatai szerint a Gyurcsány vezette kormány és az egykori Orbán-kormány határon túli magyarokhoz viszonyuló politikája között „különbség volt”. – Konkrét tapasztalataink vannak, milyen volt akkor, amikor Orbán volt, s milyen most, amikor Gyurcsány a miniszterelnök. Ha ez a kormány marad, akkor igencsak újra kell gondolnunk a minket érintő határon túli politikát, hiszen épp a Gyurcsány-kormány alatt alakult ki az a gyakorlat, hogy a megkérdezésünk nélkül alkottak meg minket érintő törvényeket, márpedig mi ezt a módszert nem tudjuk méltányolni – fogalmazott Bugár. /Bugár: Ha Gyurcsány győz, változtatnia kell a határon túli magyarokat érintő politikáján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Plakátbotrány Szlovákiában – egy nappal a választások előtt. Maga a pozsonyi kormány – amelynek tagja a magyar kisebbséget képviselő MKP is – szítja a nemzeti ellentétet – állítják az MKP képviselői. Erősödik a nemzeti feszültség a szlovákiai választási kampányban, a magyarellenes hangulat szításához maga a kulturális tárca asszisztál – jelentette ki Gyurovszky László, az MKP kampányfőnöke. A kulturális minisztérium figyelmeztette a pártot, hogy plakátjaival, amelyeken magyarul és szlovákul szól választóihoz, megsértette a szlovák nyelvtörvényt, mert a szlovák szöveg kisebb, mint a magyar.  Az MKP visszautasította a vádat, és nem írja alá azt a jegyzőkönyvet, amelyet a kulturális tárca fogalmazott meg. A rossz hírű meciari időkben született szlovák nyelvtörvény ugyanis úgy kezdődik, hogy ez a norma nem vonatkozik a kisebbségek nyelvhasználatára. Az MKP az idevágó keretegyezmény alapján kommunikál magyarul és szlovákul választóival, amely nemzetközi keretegyezményt egyébként Szlovákia is ratifikálta, ez csak ürügy a nyílt magyarellenességre, amelynek célja, hogy elbizonytalanítsa az MKP választóit – tette hozzá Gyurovszky László. /Magyarellenes hangulat a szlovákiai kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Ivan Gasparovic államfő biztosította Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, hogy az új szlovák kormány várható intézkedései nyomán nem fordul rosszabbra a szlovákiai kisebbségek jogállása. Az új szlovák kormányból kimaradó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, a leköszönő szlovák parlament elnöke kifejezte nyugtalanságát az államfő előtt, mert Robert Fico rövidesen felálló kormányában az ismét parlamenti és kormányzati szerephez jutott Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapja az oktatási minisztériumot. A tárca élén 1994 és 1998 között hasonlóképpen az (akkor Vladimír Meciar kormányához tartozó) SNS embere, Eva Slavkovská állt, s – Bugár szavai szerint – „amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehetett tenni, azt ő tönkre is tette”. /Bugár a magyar oktatás jövője miatt aggódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is bírálta július 24-én Szlovákiát a szélsőjobboldali kormánykoalíciós partner, Ján Slota, Szlovák Nemzeti Párt elnöke hétvégi magyarellenes nyilatkozatai miatt. Gyurcsány érthetetlennek nevezte, hogy vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartani egymás nemzeti önérzetét és büszkeségét, Göncz Kinga azt mondta, Ján Slota kijelentése megütközést keltett Magyarországon. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértő kijelentésektől. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányának az emberi jogok és az európai értékek iránti elkötelezettségét bizonygatta július 24-én, elhárítva a felelősséget magától a koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, Ján Slotának botrányt keltő nyilatkozatáért. Slota, aki gyakran szidalmazza a szlovákiai magyar és roma kisebbséget, a Lidové Noviny című cseh lapban július 22-én megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országukból a szudétanémeteket, és ezért ma már nincs olyan gondjuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. Slota a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen is kikelt, amelyet szerinte be kellene tiltani, a magyar történelem két nagy alakját, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost pedig a szlovákok gyilkosának nevezte. „Garantálom, hogy ez a kormány Európa-barát kormány lesz, beleértve mindent, ami ezzel jár” – hangsúlyozta Fico szlovák miniszterelnök. Fico kijelentette, nem felelhet mindazért, amit egyes politikusok mondanak. A június 17-i szlovákiai választásokat Fico baloldali Smer pártja nyerte meg, amely két szélsőségest párttal, a többszörös volt miniszterelnök, Vladimír Meciar balközép pártjával és a szélsőjobboldali nacionalista SNS-szel lépett koalícióra. /Elhatárolódott Ján Slotától Robert Fico. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Lehallgatási botrány robbant ki Szlovákiában, miután a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap megírta, hogy az elmúlt években a politikai pártok központjait hallgatta le a szlovák titkosszolgálat /SIS/. Az új titkosszolgálati igazgató, Jozef Magala arról tájékoztatta a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát, hogy már megtette a jogszerűtlen lehallgatások megszüntetését célzó intézkedéseket. Magala elődje, Ladislav Pittner nevetségesnek nevezte és tagadta, hogy a vezetése alatt bármilyen jogszerűtlen lehallgatásra sor kerülhetett volna. Az elmúlt években több – akkor kormánypárti és ellenzéki – párt parlamenti képviselője nyilatkozott arról, hogy gyanúja szerint a SIS magánlakásokat és pártházakat hallgat le bírói engedélyek nélkül, törvénytelenül. Erről annakidején Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, a SIS-t felügyelő akkori parlamenti bizottság alelnöke is többször nyilatkozott. A Fico-komány új belügyminisztere elismerte, a múltban valóban voltak információik a tiltott lehallgatásokról. Gyurovszky László, az MKP képviselője 2002-ben azt állította, hogy egyes pénzügyi csoportok még üzletelnek is a lehallgatások során rögzített hanganyagokkal. Robert Fico, az új miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy lehallgatják. Az MKP elnöke, Bugár Béla 2002-ben arról beszélt, hogy érzéseik szerint a magyar párt képviselőit lehallgatják. /Hosszúfülek-botrány Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A szlovák külügyminisztérium augusztus 8-án állásfoglalásban ítélte el a magyar zászlóégetésről készült internetes videofelvételt, egyúttal meglepődésének adott hangot, amiért a magyar diplomácia afelől tájékozódott a pozsonyi tárcánál: vajon a szlovák hatóságok milyen lépéseket kívánnak tenni a videofilm készítői és terjesztői ellen. Pozsony attól tart, hogy Magyarországon Szlovákia elleni kampány kezdődött. „A szlovák diplomácia nyomatékosan elítéli a Szlovákia és Magyarország jó kapcsolatait károsító lépések mindegyikét, s ezek közé sorolja az állami jelképekkel való visszaélést, azok meggyalázását. Szlovákia kormánya kategorikusan elutasítja a fajgyűlölet, az intolerancia, a xenofóbia és az agresszív nacionalizmus mindennemű megnyilvánulását” – fogalmazott a szlovák külügyi tárca A szlovák külügyminisztérium „aránytalannak találja”, hogy a minden felelőtlen egyén által elkövetett hasonló cselekedet kormányszintű intervenciót vonjon maga után, hiszen az ilyen gyakorlat a folyamatos feszültségkeltés légkörét alakítaná ki. Pozsonyt nyugtalanítják „a szélesebb spektrumot alkotó magyar politikai körök nemzetközi kontextustól sem idegen, Szlovákia elleni lépései, a magyar kormányzati körökből érkező felszólítások pedig azt a benyomást kelthetik, hogy Magyarországon céltudatos nyomásgyakorló kampány indult Szlovákia ellen, ami végső fejleményeiben a két ország közti kapcsolatok megromlásához vezethet.” Pozsonyt meglepi az is, hogy a magyar kormány a videofilm ügyét az államközi kapcsolatok szintjére emelte, ami ezzel egyidejűleg Szlovákia budapesti ügyvivőjének, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetének bekéretését vonta maga után. /Pozsony Szlovákia elleni céltudatos kampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Négypárti egyeztetést javasol Szent-Iványi István /SZDSZ/ EP-képviselő. „Azért kezdeményeztem egyeztetést az Európai Parlament magyar pártdelegációi között a szlovákiai politikai helyzetről, mert az új szlovák kormányban egy szélsőséges párt, méghozzá egy szélsőségesen magyar- és romaellenes párt is szerepet kapott” – nyilatkozta Szent-Iványi István. A szélsőséges nyilatkozatairól elhíresült Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének számos nagyon vitatható kijelentése volt, és ezektől a szlovák kormányfő, Robert Fico nem hajlandó érdemben elhatárolódni. Slota egy cseh lapban közölt interjújában többek között azt mondta: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, és ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. De tett olyan javaslatot is – utólagos magyarázkodása szerint részegen -, hogy a szlovákok üljenek tankokba és rombolják le Budapestet. „További aggodalomra okot adó tény az – nyilatkozta Szent-Iványi -, hogy az oktatási tárcát, ami a magyar identitás, a magyar nyelv és kultúra megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, a Slota pártja kapta meg.” Slota többször is kijelentette, hogy a szlovák költségvetésből csak a szlovák nyelvű oktatást lehet támogatni. A két szlovákiai magyar EP-képviselő nem kapott meghívást erre a tanácskozásra. Szent-Iványi ezt azzal indokolta, hogy helyesebb lenne ebből az első fázisból kihagyni a szlovákiai magyar EP-képviselőket – „nehogy azzal vádolják őket, hogy összejátszanak egy külső ország képviselőivel”. /Guther M. Ilona: Szövetség szlovák nacionalizmus ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Sylvia Glendová szlovák kormányszóvivő rövid írásos nyilatkozatban közölte: Robert Fico miniszterelnök a magyar politikusok egyetlen olyan kijelentésére sem hajlandó reagálni, amelyek kormányát bármilyen módon összefüggésbe hozzák a fasizmussal. „A Szlovák Köztársaság kormánya az ilyen provokációkra nem fog elhamarkodott módon reagálni”, Robert Fico miniszterelnök – a szóvivő szerint – felteszi a kérdést Bugár Bélának, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének, hogy az MKP vezetőjének vajon „muszáj-e nap mint nap együtt élnie olyan kormánypolitikával és retorikával, amely már- már a fasizmussal határos?” Bugár Béla az MTI-nek azt mondta: értelmezhetetlen mondatokra nem kíván reagálni. Bugár nem pontosította, hogy Németh Zsolt mely nyilatkozatáról lehetett szó a szlovák fél szerint, az InfoRádió hírportálján megtalálható a fideszes politikus egy vasárnapi nagyváradi, az V. Magyar Református Világtalálkozón adott nyilatkozata, amelyben úgy vélekedett, hogy „a »fasizmus határait« súroló szlovák kormányzati politikával kell szembenézniük a szlovákiai magyaroknak.” /Folytatódó zavarok a magyar–szlovák viszonyban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint az európai szervezeteknek végre komolyan állást kell foglalniuk a szlovákiai kisebbségellenes kijelentések ügyében. Bugár Béla erről azután beszélt az MTI-nek, hogy augusztus 21-én Budapesten zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott az Országgyűlés, az Európai Parlament, az Európa Tanács, az EBESZ és a NATO parlamenti közgyűlésében részt vevő magyar képviselőkkel. „Már régen nem fordult elő, hogy egy olyan kormány alakult volna egy uniós tagországban, amelyben az egyik koalíciós párt kisebbségellenes kijelentéseiről híres, és ezért még soha nem volt büntetve” – fogalmazott Bugár Béla. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint meg kell várni az új szlovák kormány konkrét lépéseit, mert a közzétett kormányprogram „túl általános”. „A szlovák kormány egyrészt olcsó gesztusokkal igyekszik bizonyítani, hogy a többség és a kisebbségek viszonyában minden rendben van, másrészt amikor konkrét lépést tehetnének, elítélhetnének egy magyar- vagy romaellenes megnyilvánulást, akkor azt nem teszik meg” – jegyezte meg Bugár Béla. /Bugár Béla: Európának állást kell foglalnia Szlovákia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Augusztus 25-én Nyitrán megvertek egy magyar diáklányt, aki magyarul beszélt a mobiltelefonján. Támadói utánaeredtek, majd hátulról megfogták, és ütlegelni, rugdosni kezdték. Mindkét füléből kitépték a fülbevalóját, elvették a táskáját, a mobiltelefonját, lehúzták róla a zakóját, és a fehér blúza hátára golyóstollal szlovákul azt írták: „Magyarok a Duna mögé! Halál a parazitákra!” Vagy tizenötperces verés után otthagyták a híd alatt, ahonnan a lány sokkos állapotban vánszorgott el az egyetemre, a magyar tanszékig. Csupa vér volt. A magyar–német szakos hallgató lábszárain és a hastájékán verésre utaló horzsolásokat, kék foltokat találtak az orvosok, az arca az ütésektől feldagadt, és a homlokán felrepedt a bőr. Az incidensről a lány egyik tanára értesítette a szülőket, akik a rendőrségtől semmiféle hivatalos információt nem kaptak, még akkor sem, amikor a lányuk már kórházban volt. A rendőrség még délben is azt mondta, „egyszerű” rablótámadás történt. Ezt azonban a helyszínen posztoló rendőrök azonnal megcáfolták – mint mondták, a híd alatt megtalálták a lány táskáját, zakóját és mobiltelefonját, néhány méterrel odébb pedig a cipőit, amelyeket futás közben veszíthetett el. A lány különben le tudta írni támadóit: két húszéves, kopaszra borotvált fejű fiatalemberről volt szó, a kabátjuk ujján jelvényeket is látott. Akadályozzuk meg a gyűlöletkeltést, gátoljuk meg minden formáját, szólította fel a szlovákiai politikusokat a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Az egyre inkább elharapózó magyarellenes megnyilvánulásokat csírájukban kell elfojtani. „Mivel a Szlovák Nemzeti Párt a kormány része, ezáltal a magyarellenesség kormányszintre emelkedett” – jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. Szaporodnak azok az esetek, hogy valakit csak azért inzultálnak, mert magyarul beszél. „Több olyan esetről tudunk, amikor majdnem verekedés tört ki a szóbeli inzultus után, sőt, egy somorjai vendéglőben össze is verekedtek – mondta az MKP elnöke. – Párkányban is történnek hasonló provokációk.” Szerinte az emberek félnek, nem jelentik az eseteket a rendőrségen, félnek tanúskodni. Bugár szerint a kormánynak vagy a miniszterelnöknek is fel kellene emelnie szavát a gyűlöletkeltés megállítása érdekében. „Eddig is volt magyargyűlölet, de háttérbe szorult, talán azért, mert az MKP is része volt a kormánynak, vagy azért, mert a kabinet határozottan elítélte az ilyen megnyilvánulásokat” – véli Bugár. /Nyitrán megvertek egy magyar diáklányt. Blúzára ezt írták: „Magyarok a Duna mögé! Halál az élősködőkre”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

A szlovák kormány könyörtelenül és kemény kézzel fellép a szélsőséges faji és nemzetiségi gyűlölködés minden megnyilvánulása ellen – jelentett ki Robert Fico szlovák kormányfő a szlovákiai magyarok elleni erőszakos jelenségek kapcsán. Augusztus 25-én Nyitrán megvertek egy magyar diáklányt. Augusztus 26-án Besztercebányán a stadion lelátóján három kassai fiatalember óriástranszparensen hirdette: „Halál a magyarokra!” A nyitrai lány támadóit még keresi a rendőrség, a kassai fiatalembereket faji és nemzetiség elleni uszítás miatt már vád alá helyezték. /Erélyes fellépés a szlovákiai magyarverőkkel szemben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. Szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A szlovák kormány azonban élesebb hangnemet üt meg. Augusztus 31-i nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezte, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet – vélte Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket. A szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” /Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A szlovák kormány betartja az európai normákat és mindent megtesz az idegengyűlölet megfékezésére – közölte Robert Fico miniszterelnök. „A szlovák köztársaság szuverén állam”, és a kormányon lévő pártok „tisztában vannak azzal, hogy mi a szélsőségesség, nacionalizmus, idegengyűlölet” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy nem érzik szükségét annak, hogy e téren bárkinek is elszámoljanak. Kifejtette: szeretné, ha a magyar oldalon ugyanolyan aktívan folynának az ottani esetekkel kapcsolatos rendőri eljárások, mint Szlovákiában, ahol egyes tettesek már börtönben vannak, mások ügyét a rendőrség vizsgálja. Azt mondta, „elítéli az ilyen ügyekből való politikai haszonszerzést. Kijelentette, hogy a szlovák oldalon nem reagáltak „túlfűtötten és agresszíven” arra, hogy festékszóróval lefújták a budapesti nagykövetségük épületét, vagy hogy futballmérkőzéseken „súlyos szlovákellenes” transzparensek jelentek meg. Szlovákiának nem érdeke, hogy „folytatódjon az ellentétes vélemények csatája”. A Ján Slota vezette nemzeti párt kormányra kerülésének hatásával foglalkozó kérdésre Fico felidézte, hogy Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a szlovák kormány közel áll a fasizmushoz – nem feltétlenül pontosan idézve – „szlovák fasiszta kormányt mondott”. Mit kellett volna tenni? Háborút indítani? Nemzetközi visszhangot kelteni, panaszkodni, vagy nemzetközi eljárást kezdeményezni? – sorolta Fico a kérdéseit, majd azzal zárta le a témát, hogy a „politikusoknak különös szókincsük van” és Németh Zsolt Szlovákiához való hozzáállása különös. Kormányát szociáldemokrata kormányként minősítette, amely – tehát nem az egyes politikusok – soha nem cselekedett az európai normákkal ellentétesen. Az állampolgárok jogaival törődik és nem azzal, hogy „valakik mesterségesen szítják a belső viszályt”. Leszögezte, hogy „az MKP (Magyar Koalíció Pártja) vezetői mindennapos vendégek a magyar minisztériumokban, hivatalokban, folyamatosan egyeztetnek”, és – mint mondta – azt hiszi, hogy „a mostani helyzet elsősorban az ő érdemük”. „Azt hiszem, ez a téma egyedül csak az MKP-ról szól. Én már többször megmondtam, hogy a kialakult helyzet csak nekik felel meg. Az MKP vezetői gazdasági és szociális téren is kudarcot vallottak, hisz ma Szlovákiában épp azokon a magyarlakta területeken a legnagyobb a szegénység, ahol az elmúlt nyolc évben az ő hatalmuk dominált. Úgy tűnik, vissza akarnak kerülni a politikai hatalomba, és ezért egyes egyedi esetekből, melyek bárhol előfordulhatnak a világban, politikai hasznot akarnak húzni” – mondta a szlovák kormányfő. A nyitrai magyarverést „egyoldalúan bemutatott „one side story”-ként minősítette, amelyben a rendőrség majd kideríti, hogy mi történt. /Fico: Szlovákiának nincs szüksége elszámoltatásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Szeptember 6-án Strasbourgban az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportjának ülésén az elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta, hogy nem magyar-szlovák konfliktusról van szó, Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő szerint az országban az elmúlt időszakban a kisebbségeket alapvető emberi jogait sértették meg, és utalt arra, hogy például az államnyelv törvény még mindig korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Irena Belohorská független szlovák képviselő viszont alaptalannak nevezte az aggodalmat, azt hangsúlyozva, hogy az új szlovák kormány nem tervez változást az iskolarendszerben, Szlovákiában van magyar nyelvű óvoda, általános és középiskola és két magyar nyelvű egyetem. A szlovákiai magyarokkal kapcsolatos politikát, incidenseket pedig belügynek minősítette. Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a szlovák helyzet között minőségi különbség van, a probléma fő gyökere abban van, hogy Szlovákiában szélsőséges nacionalista nézeteket valló párt tagja lehet a kormánykoalíciónak, míg Magyarországon még parlamenti képviselete sincs az ilyen alakulatoknak. Gál Kinga (Fidesz) azt kifogásolta, hogy Európa nem ugyanúgy reagált a szlovák helyzetre, mintha az egy nyugat-európai országban történt volna. /A szlovák EP-képviselők szerint nincs semmi baj, és az is belügy. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Robert Fico szlovák kormányfő a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő tervezetéből már tudni lehet, hogy a kormány nem szándékozik betartani az ígéretét. A tervezet szerint a kormány eleve – a tavalyinál 260 millióval – kevesebbet juttat a kulturális tárcának, ezen belül a kisebbségi kultúrákat 60 millió koronával készül megrövidíteni – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi sajtótájékoztatóján Bíró Ágnes, a párt parlamenti képviselője, a kulturális tárca volt államtitkára. Jelezte: az MKP a költségvetés vitájában határozottan fellép az elfogadhatatlan megrövidítés ellen. Más forrásból tudni lehet, hogy a kormány jövőre az eddiginél 24 millióval több pénzt juttat a hazafias Matica Slovenská nevű kulturális intézménynek. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) máris nyilatkozatban üdvözölte, hogy a parlament illetékes bizottsága egyetértett a Matica Slovenská költségvetési támogatásának emelésével. Ján Slota pártja ugyanitt visszautasította az MKP sérelmeit, mondván, hogy az SNS értelmezése szerint a kormány nem a kisebbségi kultúrára juttatott pénz, hanem a kisebbségek „intézményrendszerének és szerkezetének megőrzésére gondolt.” /A Fico-kormány nem támogatja a kisebbségi kultúrát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnöke május 17-én közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy független, politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást kérnek Szlovákiától Malina Hedvig ügyében. Németh Zsolt felháborítónak tartja, hogy az ügyben Pozsony a „politikai hatalom érdekeit szolgáló koncepciós pert” készít elő, amellyel azt kívánja bebizonyítani, hogy Szlovákiában a kormányváltás óta nem nőtt a magyarellenesség, hanem éppen ellenkezőleg a magyarellenesség vádját a magyarok használják a szlovák kormány lejáratására. /Összefogás Malina Hedvig ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában – áll a Budapest Analyses nemrég közölt elemzésében. Június 13-án a magyar külügyminisztérium – engedve az RMDSZ felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter felmentése, és egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Ugyanakkor június 15-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök – eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának – Pozsonyba látogatott. A találkozón a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyét a magyar fél nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány Nagy Zsolt ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel – állítják a Gyurcsány-kormányt bíráló elemzők. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy nyilatkozataikban a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány miniszterelnök a diáklány ügyének megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét, nem tett említést a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról. Az elemzők szerint a magyar szociálliberális kormány külpolitikai és energetikai törekvései ellentétesek a romániai népszavazásból megerősödve kikerült román államelnök transzatlantista orientációjával, ugyanakkor hasonlóságot mutatnak a szlovák kormány keletre nyitó törekvéseivel. /A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről ismert elnöke augusztus 9-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. „Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekről” – jelentette ki a Robert Fico vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetője, arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni. „A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a Horthy-hadsereg katonái követtek el „Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség. Slota jelezte, hogy pártja ismét a „köztársaság védelméről szóló törvény” előkészítésén dolgozik. Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyről annakidején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye. Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és „a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát. ” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait. /Slota börtönbe vetné Trianon megkérdőjelezőit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában. Június 13-án a Külügyminisztérium – engedve a Romániában kormányzati tényezőként működő Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől a román kormány magyar nemzetiségű informatikai és távközlési minisztere, Nagy Zsolt június 11-én bekövetkezett felmentése, valamint néhány egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Június 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának, Pozsonyba látogatott. A magyar és szlovák közlemények eltérőek a tekintetben, hogy a találkozón szó esett-e a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyének kivizsgálásáról, azonban a magyar fél ezt nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány a romániai magyar miniszter ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. Ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szlovákiai látogatása előestéjén eleget is tett. Robert Fico a posztkommunista gyökerű, Smer nevű politikai formáció vezetője egy évvel ezelőtt alakított kormányt, koalíciós partnerül fogadva Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (LS-HZDS), valamint a kisebbségellenes, nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Mivel az Európai Szocialista Párt saját elveivel ellentétesnek ítélte a koalíciós partnerek ilyetén megválasztását, felfüggesztette a Smer tagságát az európai szervezetben. Alig egy hónappal a kormányprogram kiadása után Nyitrán egy magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig rejtélyes körülmények között inzultust szenvedett magyarsága miatt, majd az ügy kivizsgálása során egyértelmű eljárási mulasztásokat tanúsító rendőrséget, illetve ügyészséget a kormány látványosan védelmébe vette. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány az ügy megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét és a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról nem tett említést Pozsonyban. A kisebbik magyarországi kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) több kétoldalú találkozót is tartott az RMDSZ-szel, jóllehet az európai politikai táborok szerint az RMDSZ-nek nem a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék lenne a természetes szövetségese. /Budapest Analyses: A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Zárónyilatkozat a kis MÁÉRT párkányi tanácskozásáról. Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei az MKP meghívására 2007. szeptember 1-jén Párkányban találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről. A tanácskozáson az alábbi témákban alakult ki egyetértés a résztvevők között: 1. A tanácskozás résztvevői megerősítik a szabadkai, a bécsi és a marosvásárhelyi tanácskozáson elfogadott eddigi határozataikat. 2. A résztvevők üdvözlik Szlovákia, Szlovénia és Magyarország mielőbbi belépését a schengeni övezetbe. Közösen kérik a Magyar Köztársaság kormányát, hogy azon magyar közösségek tagjai számára, amelyek egyelőre nem válnak a rendszer részévé, külön megoldásokat foganatosítson Magyarországgal és az egymással való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében. Ebbe beletartozik: – a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzése, – a nemzeti vízum megszerzésének jelentős mértékű egyszerűsítése,- az EU jogi normáiból kiinduló kishatárforgalom életbeléptetése Kárpátalja esetében,- az EU tagállamok ide vonatkozó pozitív gyakorlatainak felhasználása. 3. A résztvevők üdvözlik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében nemzetstratégiai dokumentum készül. A résztvevők kívánatosnak tartják, hogy a magyarság nyugati diaszpórája szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. A Fórum tagjai felkérik a magyarországi parlamenti pártokat, hogy e témában egyetértés szülessen a végrehajtandó feladatokról. 4. A résztvevők egyeztették nézeteiket a Magyar Köztársaság kormánya által a határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerrel kapcsolatban. A rendszer működtetését illetően elvárják: a) a Státustörvény maradéktalan végrehajtását, a rendszer működéséhez szükséges feltételek biztosítását, különös tekintettel a kárpát-medencei információs irodahálózat zökkenőmentes működtetésére; b) a pedagógusok szakkönyv-támogatásának a folytatását, a határon túli magyar iskolák oktatás-nevelési támogatásának megőrzését, valamint kibővítését az iskolás kor előtti korosztály számára és a pályázatok meghirdetésének és kifizetésének a tanévhez történő igazítását; c) a súlyos és szülőföldjükön nem ellátható határon túli magyar betegek gyógykezelésének a biztosítását a ma meglévő rendszer keretében; d) hogy Magyarország kormánya és a határon túli magyar szervezetek vezetői közösen döntsenek a költségvetésben szereplő a határon túli magyarokat érintő nemzeti jelentőségű programokra és intézményekre elkülönített teljes összeg felhasználásáról. 5. A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy: a) Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak; b) Szerbiában magyar kisebbségek tagjait etnikai hovatartozásuk miatt fenyegessék és bántalmazzák, valamint hogy az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik; c) Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, hogy veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásának a léte, illetve az SZK kormánya elutasítja az Európa Tanácsnak a Kisebbségi Jogok Keretegyezményre és a Nyelvi Chartára vonatkozó ajánlásainak a végrehajtását; d) Ukrajnában kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitika területén. A Fórum résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását; e) Szlovénia kormánya az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők tiltakoznak eme megnyilvánulások ellen, kifejezik szolidaritásukat egymás irányában és kijelentik, hogy minden lehetséges demokratikus fórumon közösen fognak fellépni az ilyen jelenségekkel szemben. 6. A résztvevők kijelentik, hogy ott, ahol számottevő nemzeti kisebbség él, az állami hivatalok és intézmények tisztségeinek betöltése során az adott térség nemzetiségi összetételéből kell kiindulni. Ellenkező esetben súlyosan sérülhetnek az adott kisebbség jogai. 7. A résztvevők hangsúlyozni kívánják, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. Az EU és ET számos országában bevált gyakorlat bizonyítja ennek az igazát. A résztvevők elvárják azon közép-európai országok kormányaitól, ahol magyar nemzeti közösségek léteznek, valamint a nemzetközi szervezetektől és a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményeitől is az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását. 8. A résztvevők fontosnak tartják, hogy az idei őszi romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a romániai magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében. 9. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának rendszeres működtetését. A következő tanácskozást a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség 2008. első félévében Horvátországban Eszéken rendezi. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának következő üléséig a titkársági feladatokat az MKP látja el. Párkány, 2007. szeptember 1./Felvidek. ma, szept. 1./

Egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatások kérdésében a határon túli magyar szervezetek. A legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szeptember 1-jén tartott tanácskozásán. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál elmondta: a schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a kapcsolattartás biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata Kárpátalja esetében a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére kérte a magyar kormányt, a kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolták a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják, hogy folytassák a pedagógusok szakkönyv támogatásának, valamint a határon túli magyar iskolák támogatását. Az MKP elnökségi tagja, Duray Miklós szerint a 2007-es költségvetésben szerepel egy 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontjából fontos támogatásokra, de erről senkinek nincs áttekintése. A politikus arra kérte a kormányt, hogy a határon túli szervezetekkel közösen döntsön a pénz felhasználásáról. A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai európai parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete, ezért támogatják a romániai magyar szervezetek között a megállapodást. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában pedig teljes mértékben mellőzik az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását. Csáky Pál elmondta: Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásainak léte. Bírálat érte Ukrajnát is, mivel kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitikában, illetve Szlovénia kormányát, mert az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők megállapodtak abban, hogy következő összejövetelüket 2008 első felében Eszéken rendezik meg, addig az MKP látja el a szervezet titkári feladatait. /Párkány: a legtöbb kérdésben konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Vita van a Szerbiához tartozó, de nyolc éve ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány, Koszovó jövendő státusát illetően. A második világháború utáni európai történelemben precedenst jelenthet a nemzetközi jog egy alanyának, jelen esetben Szerbiának a megcsonkítása. Az első világháborút lezáró béketárgyalásokon a többséget alkotó albán népesség akarata ellenére Koszovó Szerbia része lett. A két világháború között a koszovói albánok nem rendelkeztek kisebbségi jogokkal, Belgrád szerbek betelepítésével próbálta módosítani az etnikai arányokat. 1945 után népességrobbanás ment végbe az albánok körében: 1981-ben a koszovói lakosság 80, tíz évvel később pedig már 90%-át tették ki. A lakossági arányok 1999 óta még inkább felborultak: a 2,1 milliós népességen belül a szerbek ma már legföljebb 80 ezret tesznek ki. A NATO 1999 tavaszán végrehajtott katonai csapásai nyomán Koszovóban megszűnt a szerb közigazgatás és katonai-rendőri hatalom, és az albánok úgy érzik: eljött az ideje, hogy jogilag is elszakadjanak a gyűlölt Szerbiától. A nemzetközi közösség egyelőre tanácstalanul figyeli a kötélhúzást. Az államok túlnyomó többségét hidegen hagyja szerbek és albánok perlekedése. Van azonban két kormány, amely másképpen viselkedik, feltehetően azért, mert országuk területén is jelentős lélekszámú kisebbség él. Szlovákiában 550 ezer, Romániában 1,5 millió magyar él. A magyar kisebbség pártjai évek óta napirenden tartják az autonómia gondolatát, amelyről azonban sem a pozsonyi, sem a bukaresti kormány nem akar hallani. A szlovák kormány szerint Koszovó nem válhat függetlenné. Románia ellenzi Koszovó függetlenséget és a határok megváltoztatását. Az RMDSZ, illetve más erdélyi magyar szervezetek 1989 óta 12 tervezetet dolgoztak ki a magyarság autonómiájára vonatkozóan, ezek közül csak öt került a bukaresti parlament elé. Az RMDSZ első kormányzati szerepvállalásának (1996-ban) az volt az ára, hogy a párt háttérbe szorítja az autonómia-követeléseket; cserében a román politikai elit hajlandó kisebbségi jogokat biztosítani. A 2000-ben újból kormányzati pozícióba került RMDSZ kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét (benne az ötödik autonómiatervezettel), a tervezet azóta is a házbizottságoknál van, elfogadását főleg a Demokrata Párt és az államfő akadályozta. Basescu elnök érzi látványos mosolyoffenzívát kezdett Székelyföldön. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen – alig két héttel Basescu székelyföldi látogatása után – magyar és német nyelvű táblák jelentek meg. Olyan táblák, amelyekhez hasonlóknak tavaly novemberi kihelyezése után az egyetem (román többségű) szenátusa leváltotta a táblákat kiszögező két magyar adjunktust. /Belgrádnak „szurkol” Pozsony, Bukarest. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottsága szeptember 5-én úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőcsoportjának indítványa, miszerint a törvényhozás határozatban mondja ki a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok érvényességét. A Robert Fico kormányához tartozó nacionalista SNS magyarellenes elnöke, Ján Slota és három képviselőtársa a dekrétumok ,,sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát” szorgalmazó törekvése megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghurcoltatások nyomán a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igényt. /Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

A hülyeséggel határos naivitásnak nevezte szeptember 9-én a magyar-szlovák megbékélés eszményét Ján Slota egy szlovák televíziós vitaműsorban. A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnökével vitatkozott a szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza stúdiójában. Pavol Hrusovsky, aki a szlovák parlament házelnökeként 2003-ban, egy emlékezetes újévi beszédében, a hamis szlovák történelemszemlélettel való leszámolást és a megbékélést sürgette, most ismét a kölcsönös bocsánatkérésért emelt szót. A szlovák bocsánatkéréstől harciasan elzárkózó Slota amellett kardoskodott, hogy „a magyarok kérjenek bocsánatot a gaztetteikért”, hogy 1938 után „felaggatták, kínozták, gyilkolták a szlovákokat”. /Naivitás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./