Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
Bálványosfürdőn ülésezett 2014. július 25-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), a Magyarország határain túli magyar nemzeti közösségek azon politikai és társadalmi szervezeteinek konzultatív testülete, amelyek e nemzetrészek önrendelkezésének megvalósítása iránt elkötelezettek. Az ülésre a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral egy időben kerítettek sor, ezzel is hangsúlyozva a Tusványosként ismert rendezvénynek a magyar nemzetpolitikában betöltött kiemelkedő szerepét.
Tőkés László elnök köszöntötte a KMAT ülésének részvevőit, külön is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, majd számba vette az elmúlt időszak fejleményeit a legutóbbi, a muravidéki Gyertyánoson tavaly októberben tartott rendes ülés óta. Ezt követően a KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiák és autonómiatörekvések helyzetét.
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes arról tájékoztatott, hogy a magyar polgári kormány mind a KMAT, mind annak törekvései mellett elkötelezett, továbbra is azt vallva, hogy a határon túli magyar nemzetrészek szülőföldjükön való megmaradásának záloga a közösségi autonómia kivívása és az anyaországhoz való tartozás közjogi biztosítása – ami a kedvezményes honosítási folyamattal megindult. A magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, ezeket az illető közösségek kell kidolgozzák, annyit és olyant, amennyire és amilyenre szükség van. A szomszédos államok többségi nemzeteit pedig meg kell alaposan ismertetni a különféle autonómiaformákkal, hogy szűnjön az idegenkedés és az ellenállás a közösségi önrendelkezés gondolatával szemben. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik. A KMAT a maga során ezt méltatta, kifejezve elismerését a határok fölötti nemzetegyesítés 2010 óta tapasztalt eredményeiért, a magyar kormányzat és tisztségviselőinek munkájáért.
A tanács a következőkben megfogalmazta súlyos aggodalmait az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. A nemzeti közösségek védelme melletti kiállás ez esetben konkrétan kötődik a kárpátaljai magyar nemzetrészhez, hiszen a kelet-ukrajnai háborús helyzet fokozódása beláthatatlan következménnyel járhat. A megoldás az ukrajnai helyzetre a tárgyalás lehet, a demokratizálódás és az európai felzárkózás, az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása.
Az ülésen döntöttek a KMAT monitoring-rendszerének felállításáról, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételeknek a teljesülését kíséri figyelemmel, tekintettel e közösségek helyzetére, jogaik érvényesülésére, esetleges sérelmeikre mind egyéni, mind csoportszinten.
A KMAT a továbbiakban saját fennállásnak tízéves jubileuma, illetve a 2004. december 5-i népszavazás tizedik évfordulója alkalmával szervezendő rendezvényekről hallgatott meg és fogadott el vázlatos előterjesztést.
A tisztújítás során a kettős jelölés történt: egyfelől Tőkés Lászlót, másfelől Izsák Balázst javasolták elnöknek. A Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban visszalépett a leköszönő elnök javára, így a tizenkét tagszervezet jelen lévő kilenc képviselője titkos szavazással, egyhangúlag újraválasztotta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt a KMAT elnökévé, aki megköszönte az ismétlődő bizalmat. A tanács eddigi titkárát, Mécs Lászlót is újraválasztották e tisztségbe. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Erdély.ma

Megtiltották a székely zászló felvonását Kézdivásárhelyen
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta a Kézdivásárhelynek a szombati zászlófelvonást, az önkormányzat ennek ellenére megtartja a rendezvényt, melyre egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják.
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy megtartsa a szombatra tervezett székelyzászló-felvonást, a rendezvényről azonban nem mond le az önkormányzat. Kézdivásárhely polgármesteri hivatala pénteken az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményben jelezte, a prefektusi hivatal tiltása ellenére megtartják szombat este a zászlófelvonást.
A prefektúra pénteken közölte az önkormányzattal, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a rendezvény engedélyét, és erre hivatkozva szólította fel a polgármesteri hivatalt, ne tartsa meg az ünnepséget. A polgármesteri hivatal csütörtökön közölte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják a zászlófelvonásra.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kézdiszéki parlamenti képviselője csütörtökön jelentette be, hogy „újból lobogni fog két hatalmas székely zászló Kézdivásárhelyen". Ezúttal a régi katonanevelde épülete előtt, a Hősök emlékműve két oldalára húzzák fel a lobogókat.
A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletében május 30-ig adott haladékot arra, hogy eltávolítsák a székely zászlót a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalról, és a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakról. Az önkormányzat akkor eltávolította a szóban forgó zászlókat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái pedig ötven más zászlót tűztek ki Kézdivásárhely főtéri épületeire.
A polgármester elmondta, hogy az újabb ünnepélyes zászlófelvonást is úgy szeretné megtartani, mint tavaly március 15-én, amikor a Székely Nemzeti Tanáccsal és Semjén Zsolttal közösen vonták fel a székely lobogókat.
A mostani rendezvényt szombaton este nyolc órára tervezik, és felszólították a lakosságot, hogy minél többen vegyenek részt.
MTI, Erdély.ma

Újraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnökévé
Újraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökévé a tanács péntek délután Bálványosfürdőn tartott ülésén – közölte az MTI-vel Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
A külhoni magyar nemzetrészek önrendelkezése iránt elkötelezett szervezetek konzultatív testületének ülésén Tőkés László mellett Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is jelölték az elnöki tisztségre, utóbbi azonban visszalépett Tőkés László javára.
Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki elmondta, a magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja. Célként fogalmazta meg a többségi nemzetek sorában észlelhető idegenkedés és ellenállás megszüntetését is. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik.
Az ülésen döntöttek a KMAT monitoringrendszerének felállításáról, amely azt kíséri majd figyelemmel, hogy milyen mértékben teljesülnek a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételek.
A tanács súlyos aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. Megállapította, hogy a tárgyalás, a demokratizálódás, az európai felzárkózás és az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása hozhat megoldást az ukrajnai helyzetre.
MTI, Erdély.ma

TUSVÁNYOS 2014
Kérdezz-felelek Tamás Sándorral és Borbollyal: autonómia, romák, Schweighofer-ügy
Két megyei elnök versus két újságíró: válaszok kényes és kevésbé kényes kérdésekre Tusványoson.
Kérdezz-felelek: 2 megyei elnök versus 2 újságíró. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke válaszolt kényes és kevésbé kényes kérdésekre szombaton délután a 25. Tusványoson. A két politikust Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője és Kozán István, a Csíki Hírlap főszerkesztője kérdezték.
Balázsi-Pál Előd először a székelyföldi megyék közti együttműködésre és a tanácselnökök közti viszonyra kérdezett rá: míg 2008-ban együtt kampányoltak, és komoly együttműködés mutatkozott a két megye között, mintha most kevésbé a közös munkán lenne a hangsúly.
Borboly szerint a szándékok szintjén nem változott semmi, de a közigazgatás és a bürokrácia útvesztőiben minden jó ügy elveszhet, pl. a közös tanácsülések szervezését a jelenlegi törvények nem engedik. Tamás Sándor egy konkrét példával is illusztrálta, hogy bár az akarat megvolt, egy fejlesztési kérdésben, a székelyföldi hulladékgazdálkodás kapcsán nem sikerült közös uniós pályázatot erre leadni, a jogszabályok, a bürokrácia és Székelyudvarhelyen egy magáncég megjelenése lehetetlenítette azt el.
Társadalomszervezés terén viszont a tanácselnökök és a polgármesterek egyeztetnek, megbeszélnek különböző témákat, és rengeteg közös rendezvényük van (Székely családok napja, Székely ruházati alap, a Székely vágta, a Székelyföldi Grafikai Biennálé, a Székelyföldi Fotóbiennálé stb.) Lokodi Edit Emőkével, a Maros megyei tanács volt elnökével is szerveztek közösen programokat, Maros megye polgármestereivel most is vannak programjaik, és működik a Székelyföldi Önkormányzati Tanács, amelynek a székelyföldi polgármesterek 95%-a tagja.
Székely termék: erősség lehet
Hargita megyében a tejfeldolgozók kezdenek beindulni Csomafalván, Gyimesközéplokon, megmentésre került a székelykeresztúri vajgyár, Konstancán megnyílt a székely termék üzlet – reagált Borboly Kozán felvetésére, miszerint Csíkszeredában bezárt a helyi székely termékek boltja. Felhívta a figyelmet, hogy e termékek népszerűsítése és a kisvállalkozók sikere mindenki közös felelőssége, vásárlással lehet a helyi gazdaságot fenntartani. Hatvan-hetvenéves emberek – a termelők – versenyeznek a multikkal, kell a fiatal generáció, szükség van a fiatal gazdákra – hangsúlyozta. Jó hír, hogy Hargita megyében nőtt a gazdálkodók aránya, és egyre többen vesznek részt tanfolyamokon.
Tamás Sándor elmondta, minden hónapban van a városokban helyi termék vásár, aminek hátterében sok logisztika és háború van a hatóságokkal, azért, hogy a három kötés saját termesztésű zellert áruló néni kipakolhasson.
Borboly szerint pl. fél hektáron ribizlit termelve jobban meg lehet élni, mintha valaki reggeltől estig robotol egy gyárban minimálbérért. A nyugati rabszolgamunka is lehet perspektíva, sokan gyűjtenek pénzt és s hazajönnek. Kozán felvetésére, miszerint állítólag menekülnek az emberek a Hargita Megyei Tanácstól, Borboly leszögezte: nehéz ott dolgozni, mert mindennel foglalkoznak, legjobb esetben 200 euró a bér, eközben meg a munkatárs millió eurós elszámolásokat ír alá – aki nem bírja cérnával, az elmegy, de kerül helyette más. Valóban tíz-tizenkét órát kell dolgozni, de közben tapasztalatot szereznek a munkatársak, aki egy évig náluk dolgozik, majd elmegy, utána megcélozhatja az ezer eurót.
Hely az RMDSZ-en belül, kormányzati szerepvállalás haszna
Az RMDSZ-en belüli erőviszonyok tekintetében hol állnak a tanácselnökök, benne vannak a top 5-ben? „Vékonydongájú fiú vagyok, vidékről jöttem, nem szólok bele a nagypolitikába” – poénkodott Balázsi-Pál Előd kérdésére Tamás Sándor. Komolyra fordítva a szót, úgy fogalmazott: „a nulladik körben is benne vagyunk, és formálisan az elsőben is”.
Hargita megye tanácsa költségvetésében nem jelent különbséget, hogy az RMDSZ kormányon van vagy sem – mondta Borboly.
Tamás szerint a napi működés szintjén segít, ha vannak a kormányban emberei a szövetségnek, de persze a „kéne valami pénz” nem elég, kellenek ötletek, pályázatok. Ha az megvan, akkor tud működni az érdekkijáró politizálás. Van pénz az országban, de az a kérdés, ott vannak-e a képviselőink, akik elmondják, mire kellene nekünk finanszírozás, s ha nincsenek ott, a pénzt nélkülünk osztják el – vázolta a helyzetet.
Roma integráció
Kozán egyik kérdése a községi, városi romák integrálására vonatkozott. Borboly röviden úgy válaszolt, próbálnak ezzel is foglalkozni, minden jó ötlet itt is elkel. Tamás Sándor elmondta, a roma integráció szerinte önként vállalt önkormányzati feladat, Kovászna megyében van egy program, közösen egy bukaresti alapítvánnyal óvodaépítést terveznek és roma óvodások támogatását, jó fél év múlva lesz ennek kifutása, uniós támogatás nélkül nem megy.
Párbeszéd a románsággal, autonómia
Meg kell keresni az utat, hogy a románsággal közös asztalhoz üljünk, vegyenek részt a helyi termék projektben, ha nekik megéri, közös ponton vagyunk; a problémák hasonlóak, a fiatalok elvándorlása a román és magyar közösséget is érinti – ha ezeket kibeszéljük, és közös pontra helyezkednek, akkor lesz eredmény, vélte Borboly.
Tamás Sándor szerint nyilvánvaló, hogy a románok nélkül a parlamentben nem lehet megszavaztatni az autonómiát, de kell egy világos vonalvezetés, hogy mit akarunk; lehet korrekt módon a románokkal szemben politizálni, beszélgetni a román emberekkel, tiszteletben tartva az ő nemzeti identitását, és hangsúlyozva a magyar identitás fontosságát sokakat ki lehetett billenteni „nemzetállami hitéből” – fogalmazott.
Borboly hiányosnak tartja a románok felé történő kommunikációt, az erdélyi románság érdekeire való apellálást az autonómiáról való diskurzusban. Hiányolja, hogy amikor az esti tévéműsorokban egyes adókon a romániai magyarság törekvéseit járatják le, miért nincs ott például Izsák Balázs SZNT-elnök. Sokkal sikeresebbek lennénk, ha összehangolnák, hogy ki mivel foglalkozik, helye lenne ebben az együttműködésben Kelemen Hunor mellett Szász Jenőnek és Toró T. Tibornak is – fogalmazott. Borboly úgy fogalmazott, az egyik legfontosabb stratégiai cél Maros megye és Marosvásárhely visszanyerése, mindenkinek segítenie kellene abban, hogy legyen közös magyar jelölt 2016-ban.
Tamás Sándor szerint is értelmes munkamegosztásra lenne szükség, buta, aki azt mondja, nincs helye más pártnak a romániai magyar közéletben, van élet az RMDSZ-en kívül is, de szükség lenne egy definíciótárra, hogy ugyanazt értsük, ha valamit mondunk. Például azzal az EMNP-szlogennel, miszerint „Székelyföld a székelyeké”, nem ért egyet, hiszen 12 évi képviselői pályafutása során eleget hadakozott az ellen a mentalitás ellen, hogy „Románia a románoké”. Székelyföld a székelyek mellett a románoké, cigányoké, örményeké, szászoké is, és élnek itt olyan magyarok is, akik nem székelyek – magyarázta. Nem önrendelkezést, hanem területi autonómiát akarunk a Székelyföldön, de ha az autonómia szó sem tetszik, akkor különleges státusú régiót akarunk – ez a kifejezés már érthető az angolok számára is – érvelt a fogalmi keretek tisztázásának fontossága mellett.
Schweighofer-ügy A rétyi fafeldolgozó kapcsán Balázsi-Pál Előd azt kérte, sorolják föl a pró és kontra érveket az osztrák beruházás kapcsán. Borboly Csaba szerint ez a háromszékiek és a háromszéki politikusok hatásköre, ezért nem kommentálja, viszont hangsúlyozta: Hargita megyében lassan ötödik éve foglalkoznak a fenntartható erdőgazdálkodással, hiszen sok kis fafeldolgozó van, ezek adják a nem állami munkahelyek jó részét Hargita megyében, őket segítik. Szerinte az lenne a fontos, hogy a nyersanyagot ne Kínába vigyék, miközben Romániába behozzák a külföldi építőanyagot, „zárjuk rövidre a kört”, épüljenek fából a házak, a közbirtokosságokat meg kell győzni, ne adják el idegennek a fát, akkor a Schweighofer vagy a kínai vevő nyersanyag nélkül maradna – mindez rajtunk is múlik – fogalmazott.
Tamás Sándor szerint van egy adag érzelmi töltet a beruházást ellenző, szakmailag eléggé fel nem készült civil szervezetek megközelítésében, és azzal szemben erős szakmai érvek hozhatók fel. Erdésztechnikus is vagyok, harminc éve végeztem, értek a szakmához – tette hozzá. Mielőtt a Schweighofer-beruházást bejelentették, a tanács konzultált a szakma képviselőivel, a fában érdekeltekkel: erdőtulajdonosokkal, erdőgazdálkodókkal, fafeldolgozókkal, rönkszállítókkal, és „senki nem mondta, hogy nem”. Volt, aki kérdőjeleket fogalmazott meg, mások azt mondták, hogy együttműködnének az osztrák cég vezetőivel, technológiák, nyersanyag adásvételéről.
A Schweighofernek Háromszéken elenyésző erdőtulajdona van, nem a más erdejét fogja kivágni, hanem felvásárolja azét, aki eladja neki, ez szabadpiaci kérdés – fogalmazott. Az erdő 95%-a magántulajdonban van – hívta fel a figyelmet. Rétyen népszavazást tartottak, amelyen a lakosság 75%-a részt vett, és 97% azt mondta, hogy igen. Százötven-kétszáz fős helyi közmeghallgatásokat tartottak, az emberek egyedüli kérdése az volt, mikor lehet munkahelyre jelentkezni – jelentette ki Tamás Sándor. A munkahelyek kérdése nem elhanyagolandó, 650 új munkahely létesül a gyár felépítésével, és az azt kiszolgáló beszállítók további kétezer embernek biztosítanak munkát.
A Transindex tudósítója felvetette, szélesebb körű közvitát kellett volna szervezni a beruházásról, hiszen az erdő nagy része ugyan magántulajdon, de mégiscsak egy közös érték, erőforrás. Miért nem történt meg ez a szélesebb közvita, és miért nem kért a megyei tanács környezeti hatástanulmányt a beruházásról? Tamás Sándor szerint hibás a kérdésben rejlő állítás. „A megyei önkormányzat negyven jóváhagyást kért a különböző államigazgatási intézményektől, köztük a környezetvédelmi hivataltól egy környezetvédelmi tanulmányt, ami egyébként is jóváhagyás, 92 oldal, ezt közvitára bocsátották Réty községben és az interneten, beérkezett 12 észrevétel, amely után a környezetvédelmi államigazgatási hivatal kiadta a jóváhagyását az építkezési engedély kiadására” – magyarázta.
Felvetésünkre, miszerint a bürokratikus feltételek teljesítésén túlmenően – ezek a környezetvédelmi tanulmányok ugyanis ebbe a kategóriába tartoznak – egy valós hatástanulmánynak is el kellett volna készülnie, amely nemcsak a gazdasági és erdészeti, hanem a természet- és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, és amelynek elkészítésében civil szervezetek, szakértő biológusok, ökológusok is részt vesznek, a tanácselnök azzal válaszolt, szerinte a törvény dönti el azt, hogy mi a „valós hatástanulmány”, mit kell tartalmaznia, milyen szakemberek kell elkészítsék, és ki kell őket felkérje.
A törvény szerint a megyei tanácsnak kötelessége a környezetvédelmi igazgatóságtól kérni egy jóváhagyást. „Azt is a törvények határozzák meg, a környezetvédelmi hatóság mit kell csináljon ahhoz, hogy egy ilyen környezetvédelmi hatástanulmányt elvégezzen” – tette hozzá. Két civil szervezet beperelte a megyei tanácsot a törvényszéken éppen ebben a kérdésben, és a törvényszék elutasította a keresetüket – közölte.
Vázolta: nem a megyei önkormányzat kell felkérést fogalmazzon a hatástanulmány elkészítésére, a megyei önkormányzat hatásköre mindössze az építkezési engedély kiadása vagy ki nem adása. Az építkezési engedély kiadását feltételekhez kötik. Van egy csomó kötelező jóváhagyás, és van, amit – tekintetbe véve a beruházás nagyságát – lehet kérni pluszba. A Kovászna Megyei Tanács a kötelezőeken túlmenően kérte ezeket is, pl. régészeti szakfelügyeletet, amire a törvény egyébként nem kötelezte. „Törvényességi szempontból mindent lefödtem, még azt is, ami nem lett volna kötelező. A következő szint az, hogy az államigazgatási intézmények elvégzik a munkájukat” – magyarázta. Ezek az intézmények kétrendbeli eljárásban negyven engedélyt adtak ki a cégnek, és ezután a megyei önkormányzat összehívta ezeket az igazgatókat, akik megszavazták, hogy kiadhatjuk az építkezési engedélyt a cégnek. „Ezek után nem tudom, még mást mit lehetett volna tenni” – fogalmazott Tamás Sándor.
A fenyő százhúsz éves korára odaérik, hogy ki kell vágni, a fakitermelés nem ördögtől való dolog, üzemtervek vannak, a székelység ősidők óta a fakitermelésből él meg – tette hozzá még mindehhez Borboly Csaba.
Transindex.ro

SZNT: a Securitate módszereinek fenntartója a Román Hírszerző Szolgálat
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója George Maior a napokban úgy nyilatkozott, az általa vezetett intézmény feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén. Bármely demokratikus ország közigazgatási rendje olyan politikai döntés eredménye, amely a törvényhozó hatalom kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Ezt az elvet megsértve, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának fent idézett megnyilvánulása arra utal, hogy az általa vezetett intézmény politikai rendőrségként működik. Ez mélyen antidemokratikus, alkotmányellenes és megerősíti azt az elterjedt véleményt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat nemcsak jogutóda Securitaténak, de szellemének őrzője és módszereinek folytatója is.
A nemzetközi közvéleménynek is tudnia kell, hogy a román Securitate Kelet-Európa kommunista politikai rendőrségei közül messze a legkegyetlenebb volt, amely emberek százezreinek alapvető emberi jogait sértette meg, nem riadva vissza a kínzástól és a gyilkosságtól sem. Kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn nemzetközi terrorszervezetekkel, azok terrorcselekményeit támogatta, komoly fenyegetést jelentve a más országok békés polgáraira, a térség békéjére és biztonságára.
A Székely Nemzeti Tanács célként fogalmazta meg Székelyföld területi autonómiájának kivívását, és ezt a célt alkotmányos eszközökkel, Románia parlamentje elé terjesztett szerves törvény révén kívánja elérni. A Román Hírszerző Szolgálatnak sem joga, sem törvényes eszköze nincs ebbe a folyamatba beavatkozni, George Maior igazgató kijelentését pedig az egész romániai demokráciát veszélyeztető fenyegetésként kell értékelni. Románia ma tagja az Európai Uniónak, amely „belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárainak”, és amelynek alapja a tagállamok közös alkotmányos öröksége. Ezúton is felhívjuk George Maior igazgató úr figyelmét, hogy a Securitate módszerei nem illenek bele ebbe a közös alkotmányos örökségbe.
A kijelentés rávilágít a román politikai osztály kétszínűségére is. Egyfelől demokratának, kisebbségbarátnak kíván látszani Európában, másfelől célnak tekinti Ceausescu álmát, az etnikailag „homogén nemzetállam” megteremtését, és e cél elérése érdekében az eszközökben sem válogat.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

A Néppárt az autonómia pártján van
Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve. A párt vezetői és szimpatizánsai számos alkalommal bizonyították kiállásukat az önrendelkezés ügye mellett. Támogatjuk és szorgalmazzuk, hogy önkormányzataink a Székely Nemzeti Tanács felhívására ezt határozattal is megerősítsék. A tusnádfürdői önkormányzati ülésen az autonómia-határozat kapcsán a néppárti képviselő, Nemes Mária tartózkodását hibás, nem a Néppárt céljait és értékeit képviselő döntésnek értékeljük.
A július 30-án megtartott tusnádfürdői tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak szerdán, az ülés kezdetekor kapta kézhez azt a határozattervezetet, melynek értelmében arról döntöttek volna, kívánnak-e egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz tartozni. A tanácsülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – nem ismerhette meg Nemes Mária, ezért tartózkodott a határozat megszavazásakor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómia-határozatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a Néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására.
Sorbán Attila
az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei elnöke, Erdély.ma

Etnikai enklávétól tart Románia (Dagad az SZNT luxembourgi pere)
Románia etnikai enkláve kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben – számolt be az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs a Krónikának.
Az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok – közöttük Románia – nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az „enklavizálódás veszélye” fenyegetné a székelységet. „Az enkláve az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. A perbe Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be, a luxembourgi bíróság a héten iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák Balázs közlése szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye tartozik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Büntetné az EMNP tusnádfürdői tanácsosát
Megvonni készül a politikai bizalmat az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete tusnádfürdői tanácsosától amiatt, hogy nem szavazta meg az önkormányzat autonómiával kapcsolatos határozattervezetét.
Ennek következtében a hatályos törvények szerint Nemes Mária elveszítheti mandátumát. Az üdülőváros képviselő-testülete szerdai ülésén tűzte napirendjére a statútumot, amely azt tartalmazza, hogy a település egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz kíván tartozni.
A 11 fős testület jelen lévő MPP-s és RMDSZ-es tagjai támogatták a határozatot, az EMNP egyetlen tanácsosa azonban tartózkodott, és mivel a román képviselők nemmel szavaztak, a tervezetet nem sikerült elfogadni. Albert Tibor, Tusnádfürdő MPP-s polgármestere a következő havi tanácsülésen készül ismét napirendre tűzni az autonómiapárti határozatot.
A történtek miatt az MPP azzal vádolta a néppártot, hogy a magyar érdek ellen fordult, így „végérvényesen kiírta magát” az autonomista táborból. Az EMNP megyei szervezete utólag hibás, nem az alakulat céljait és értékeit képviselő döntésként értékeli tanácsosa tartózkodását.
Sorbán Attila, a szervezet megyei elnöke közölte, a tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak az ülés kezdetekor kapta kézhez a határozattervezetet. Sorbán szerint az ülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – tanácsosuk nem ismerhette meg, ezért tartózkodott.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómiahatározatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására” – közölte szerda este Sorbán Attila.
A megyei elnök leszögezte, az EMNP megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve, így továbbra is szorgalmazza, hogy a székelyföldi önkormányzatok szavazzák meg a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett határozattervezeteket.
Krónika (Kolozsvár)

Jelöljük meg Székelyföld határait
Mozgalmat indít a Székely Nemzeti Tanács a történelmi Székelyföld határainak kijelölésére és népszerűsítésére. A testület Állandó Bizottsága sepsiszentgyörgyi ülésén határozatot fogadott el erről – számolt be Izsák Balázs SZNT-elnök.
Az SZNT felkéri Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely a történelmi Székelyföld határát a teljes egészében a kommunista diktatúra által létrehozott, a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Arra kérik továbbá a Székelyföldön élőket, legyenek részesei e mozgalomnak, jelképeket, feliratokat helyezzenek el a határon, szervezzenek kirándulásokat a kiemelt fontosságú, nevezetesebb szakaszokra, helyezzenek el ott az eseményt megörökítő jeleket. Ugyanakkor Székelyföld határáról szóló dokumentumfilm elkészítését is szorgalmazzák, és támogatnak minden olyan sport- és művelődési eseményt, amely e célt előmozdítja.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Izsák Balázs: fedezet nélküli gesztus Ponta részvétele a székely megemlékezésen
Victor Ponta részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén megtartott megemlékezésen. A román kormányfő látogatását történelmi lépésként értékelték az RMDSZ politikusai. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint azonban ez csak a közelgő választásoknak köszönhető.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén, a Nyergeltetőn tartott megemlékezésen. Az 1849. augusztus elsején lezajlott csatában a kétszáz fős székely csapat legyőzte a több mint ezerfős, összevont osztrák-orosz sereget ezzel megakadályozva, hogy behatoljanak Csíkszékre. Victor Ponta személyében először látogatott a székely hősiesség helyszínére román miniszterelnök.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a közelgő elnökválasztás vitte Ponta miniszterelnököt Székelyföldre és Nyergestetőre. Toró T. Tibor azt mondta: az eseménnyel kapcsolatban óvakodna a történelmi jelzőktől, sokkal jobban örült volna, ha a miniszterelnök úgy tett volna gesztust, hogy napirendre tűzi a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, vagy legalább elkezdődik az érdemi tárgyalás. Ugyanakkor hozzátette: minden ilyen gesztusnak megvan a maga fontossága, csak a megfelelő helyén kell értékelni, s úgy véli, ezzel senkit nem is sikerült becsapni.
Toró T. Tibor úgy véli, kicsit szemforgató, hogy Victor Ponta Nyergestetőn beszédet mondott a székely zászlóerdő előtt, ugyanakkor a kormány megbízottjai rendszeresen támadják a közigazgatási bíróságon a székely zászló kitűzésének jogát, de választási kampányban így szokott lenni, tette hozzá az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint sincs fedezet Ponta gesztusa mögött, a román kormány folytatja eddigi politikáját. A periratokba benyújtott keresetekből, viszontválaszokból kiderül, hogy a román kormány Székelyfölddel kapcsolatban nem változtatott a szándékán, a Ponta-kabinet továbbra is olyan közigazgatási tervet akar, amely bedarálja Székelyföldet, tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Izsák Balázs azt is jellemzőnek tartja, hogy a kormány honlapján tegnap este még nyoma sem volt a hírnek, szerinte ez is mutatja, hogy a román kormány mennyire tartja fontosnak az eseményt.
A román miniszterelnököt az RMDSZ hívta meg a Nyergestetőn tartott megemlékezésre. A Kossuth Rádió megkereste Kelemen Hunor elnököt, aki későbbre ígért választ.
A székely zászló ügyével kapcsolatban Izsák Balázs azt mondta: nem fognak lemondani ennek a jelképnek a használatáról, akkor sem, ha üldözik őket érte. Véleménye szerint a román kormánynak kell változtatnia a politikáján, s nem üres gesztusok kell tennie, hanem vissza kell vonni az önkormányzatok ellen indított kereseteket, hogy valóban úgy legyen, ahogy a miniszterelnök mondta: szabadon lobogjanak a zászlók.
Augusztus elsején a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága ismét felkérte a romániai magyarság parlamenti képviselőit, hogy az autonómia-ügyben megfelelően képviseljék az álláspontjukat. Toró T. Tibor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: választási kampányban mindig történnek olyan dolgok, amelyek békeidőben nem, ezért lát esélyt arra, hogy az RMDSZ képviselői többet foglalkoznak a kérdéssel, vagy benyújtanak egy törvénytervezetet a román parlamentbe, bár ilyet soha nem tettek. A hivatalos RMDSZ frakció soha nem támogatott területi autonómia törvénytervezetet, csak renitens, vagy lázadó képviselők tették meg ezt, tette hozzá az elnök. Toró T. Tibor úgy tudja, az RMDSZ saját törvénytervezetén dolgozik, s még sok nézeteltérésre számít azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és már kétszer benyújtott törvénytervezet kerüljön-e a román parlament elé, vagy valami más. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt tartaná fontosnak, hogy olyan törvénytervezetben állapodjanak meg, amelyet közösen tudnak támogatni, s hangsúlyozta: jelenleg ez a Székely Nemzeti Tanács tervezete.
Toró T. Tibor szkeptikus abban a tekintetben, hogy az RMDSZ elnöke megfelelő módon fogja teljesíteni azt a feladatot, hogy világossá tegye, erdélyi magyarként milyen elnököt látnának szívesen Románia élén, román állampolgárként pedig milyen Romániát akarnak, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt azt fontolgatja, hogy saját elnökjelöltet indít.
Arra a kérdésre, hogy az új elnök regnálása alatt megoldódhat-e a székely kérdés, Izsák Balázs úgy válaszolt: fel kell készülniük a hosszú távú küzdelemre is, hiszen a román politikának nincsen olyan képviselője, akiben ebből a szempontból ma meg lehetne bízni.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc / Erdély.ma

Rajt az EMI-táborban
Lehet-e Nyírő József- vagy Wass Albert-műveket nyilvánosan felolvasni? Háború zajlik Ukrajnában, hogyan érinti ez a kárpátaljai magyarokat? Autonómia – kérdések és témák, amelyek terítékre kerülnek a kedden kezdődő, 10. EMI-táborban.
Épül az előadósátor, folynak az EMI-tábor előkészületei, ezt láthattuk hétfőn Borzonton, a Dorka panziónál. A szervezőket „kézről kézre adták” máris a különböző hatóságok, a rutinellenőrzésekkel engedélyek meglétét vizsgálva. Ez korántsem meglepő, az EMI vezetői megszokták, hogy kiemelt figyelemmel tekintenek rájuk a hivatalos szervek. Minden rendben találtatott, a helyszín megfelel a tábor követelményeinek. A nagyszínpad és a sörsátrak a kezdésre a helyükön lesznek. Jöhetnek a táborozók.
Vissza- és előretekintés a nyitónapon
A tábor ezúttal is fontos közéleti-nemzetpolitikai előadásoknak, kerekasztalnak ad helyet, az előadósátorban neves történészek, politikusok, közgazdászok szólalnak majd meg. Kedd délután azonban még a „háziaké” lesz a főszerep. Az ötkor történő hivatalos megnyitó után 6-kor kezdődik az EMI-tábor – ahogy volt és ahogy lesz című kerekasztal, ahol az elmúlt tíz évre tekintenek vissza, és persze a jövő terveiről is szót ejtenek az egykori és mostani szervezők. Ha az előadósátorban kedden még nem is lesznek nagy nevek, a nagyszínpadon már igen. Az első esti bulit a Pokolgép és a Nevergreen együttes biztosítja, este 8, illetve 10 órától.
Ami a héten igazán érdekes lehet
Sorbán Attila Örs főszervező Raffay Ernő, Szántai Lajos, Vona Gábor, Hetesi Zsolt nevét említette, mint olyanokat, akik előadását valószínűleg nagy figyelem övezi majd, de minden napra jut olyan program, amelyet mindenképpen érdemes követni, amit kár lenne kihagyni.
Szerdán délután 4-től Mit tehetnek az autonómiáért önkormányzataink? címmel zajlik kerekasztal, ahol mindhárom erdélyi magyar párt tisztségviselői megszólalnak, így Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke (RMDSZ), Márton Zoltán, Makfalva polgármestere (MPP), Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere (MPP), Sorbán Attila, Hargita megye tanácsosa (EMNP).
Csütörtökön 12-től tartja előadását Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője. Pénteken délután 4-től Nemzetpolitikai kilátások és törekvések témában Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere (Fidesz) és Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Szombat „Autonómianap” lesz, amelyet idén is az SZNT szervez közösen az EMI-vel. Itt délelőtt 10-kor Az autonómiatörekvés állomásai 2014-ben címmel zajlik kerekasztal, amelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke osztja meg gondolatait. Táborzáróként délután 6-tól ökumenikus istentisztelet lesz, Böjte Csaba atya, Fülöp Júlia unitárius lelkész és Krizbai Imre református lelkész hirdet igét.
Koncertek: változatos kínálat
Kedden a Pokolgép és a Nevergreen, szerdán az Ismerős Arcok és a Leander Rising, csütörtökön az Atilla Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe, Varga Miklós, valamint a Beatrice, pénteken a Hot Jazz Band és a P. Mobil, szombaton pedig a Road és a Kárpátia koncertezik. A koncertek este 8 és 10 órakor kezdődnek mindennap. Emellett a kisszínpadon is számos együttes lép fel esténként, illetve éjszakánként. Itt koncertezik például a Transylmania vagy a Bagossy Brothers Company is
Hasznos tudnivalók
Az EMI-táborba a korábbi évekhez hasonlóan menetrend szerinti járatok viszik az érdeklődőket Gyergyószentmiklósról. Fontos tudni, hogy visszafelé a városba éjfélkor és 2 órakor is indul busz a tábor helyszínéről. A táborba a napi belépő 21, a heti belépő 93 lejbe kerül, a belépés 7 év alatti gyermekeknek ingyenes, 14 év alatt pedig csak a jegy ellenértékének felét kell fizetni.
Gergely Imre, Székelyhon.ro

Petíció az autonómiáért (Sepsiszentgyörgy)
Sepsiszentgyörgy is csatlakozott az autonómiapárti határozatokat elfogadó székelyföldi önkormányzatok mostanára negyedszázat meghaladó táborához, bár nem a korábban elindított formában, hanem petícióként fogadva el a különleges státussal majdan rendelkező területi egységhez való csatlakozás szándékát.
A tegnapi tanácsülés a kulturált vita jegyében zajlott, ugyan már az ülés elején egyik szociáldemokrata önkormányzati képviselő a „határozattervezet bizonyos intézkedésekről Sepsiszentgyörgy municípium polgárai jogos érdekei tiszteletben tartása céljából” megnevezésű előterjesztés visszavonását kérte, annak alkotmányellenességére, valamint a jegyzői ellenvéleményezésre hivatkozva, végül a tervezet utolsó napirendi pontként vitára és elfogadásra került. A tegnapi tanácsülés kezdetén Rodica Pârvan, a Szociáldemokrata Párt képviselője kérte a határozattervezet levételét a napirendről, de Antal Árpád polgármester tájékoztatta, a város jegyzőjének véleményezése csupán konzultatív jellegű, a tervezetet benyújtó Bálint József (MPP) meg ismertette, egy tervezetet csak az előterjesztő vonhat vissza, ő meg nem él ezzel a joggal. Bálint József közölte, ez a harmadik alkalom az évek során, hogy autonómiával kapcsolatos beadvány kezdeményezője, az első kettőt alkotmányossági okokra hivatkozva utasították el. De mit jelent az alkotmányosság, tette fel a kérdést, alkotmányos volt-e 1918. december 1-je, vagy alkotmányos volt-e az 1989-es romániai rendszerváltás? Az alkotmányt kellene igazítani az emberek igényéhez, hiszen a társadalom előbbvitelét a túlhaladott törvények módosításával lehet elérni, nem az igények elfojtásával – mondta Bálint József. A határozattervezet arról szól, hogy Sepsiszentgyörgy választott vezetői véleményüket nyilvánítsák ki arról, a város tartozzon-e az autonóm Székelyföldhöz, így hát nem is alkotmányos és nem is demokratikus, hogy már az ülés elején szociáldemokrata kollégája a véleménynyilvánítási szándékot próbálta megakadályozni – fejtette ki Bálint. Antal Árpád polgármester a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének kérését tolmácsolva javasolta, ne autonómiapárti határozatot hozzon a testület, hanem petíciót fogadjon el, melyet Románia kormányának, parlamentjének, a megye prefektusának, az Európa Tanácsnak, az ENSZ testületeinek küldenek el, a petíció lényege pedig, hogy Sepsiszentgyörgy is felszólítja a kormányt, hozza létre a különleges jogállású autonóm Székelyföld régiót. Azért is ajánlott a formai változtatás, ismertette a polgármester, mert a petíció elfogadásával demokratikus jogot gyakorol a testület, azt megtámadni nem lehet, azon túl pedig nemsokára a parlamentben az RMDSZ képviselői benyújtják az autonómiastatútumot, és akkor jó lesz látniuk a román pártok honatyáinak, hogy az önkormányzatok is támogatják kezdeményezésüket. Az ellenvélemények sorozatát Rodica Pârvan felszólalása nyitotta meg, a határozattervezet megnevezésére utalva úgy vélte, már megint a hátsó ajtón akarnak valamit becsempészni. Azon kívül a tervezetben leírtak közt nem találja meg az ő érdekeit – tette hozzá. Rámutatott, a beterjesztés alkotmányellenes, mert az alaptörvény szerint az önkormányzatoknak nem áll jogukban felszólítani a kormányt a területi átszervezésre, épp ezért nem szabadna beterjeszteni sem, de mert úgy véli, még ellenszavazatával is megszegné az alkotmányt, ezért nem fog részt venni a voksoláson – mondta. Felszólalására Antal Árpád válaszolt, kifejtve, a törvényeket, így az alkotmányt is emberek hozzák meg, az alaptörvény sem szentírás, hogy ne lehessen változtatni rajta. „Nem vagyunk egyformák, másként gondolkodunk, de nekünk, választott vezetőknek az a kötelességünk, hogy a félelem falait, a kommunizmusban felépített falakat leromboljuk. Akik nem ezt akarják, azok Ceauşescu álmát folytatják, aki úgy akart nemzetállamot létrehozni, hogy a zsidókat elüldözte, a németeket kiárusította, a magyarokat megpróbálta beolvasztani. Az országnak csak előnyére válik, ha itt marad a magyar közösség, és jól érzi magát szülőhazájában, a magyarság törvényes érdekei pedig egyáltalán nem sértik a román közösség érdekeit. Mi maradni akarunk, éppen ezért van szükségünk védelemre, és úgy véljük, a különleges jogállású régió biztosíthatja nekünk csak identitásunk, kultúránk, hagyományaink megmaradását. Ebben a kérdésben egyetlen kulcsszó van: a tolerancia” – fogalmazott a polgármester. A liberális Mădălin Guruianu kifejtette, hasznos bármiféle párbeszéd az autonómia kapcsán, de elege van abból, hogy az autonómia mindig csak választási kampányokban válik beszédtémává. Miként a Ceauşescu-féle „sokoldalúan fejlett társadalom” sem mond semmit számára, úgy az autonómia sem, míg el nem magyarázzák, érvekkel alá nem támasztják szükségességét – tette hozzá, felszólítva Bálint Józsefet, amennyiben valós párbeszédet akar, vonja vissza a határozattervezetet, különben – elfogadása esetén – „holnap már tépi a száját Vadim, hogy íme, mi történik Kovászna megyében”. Felemlítette Victor Ponta hétvégi nyergestetői látogatását is, annak a reményének adva hangot, hogy változás következik be a szociáldemokraták viszonyulásában, ezentúl ők is részt vesznek a magyar közösség ünnepein, miként a polgármester is a románok nemzeti ünnepén. Felszólalására előbb Antal Árpád válaszolt, elmondva, Ponta látogatása egyáltalán nem kötelezi a december 1-jéhez való viszonyulása megváltoztatására. „Mindig azt mondtam, és soha nem kerestem kibúvót: adják meg, amit Gyulafehérváron megígértek, és akkor én is részt veszek az ünnepükön” – mondta a polgármester. Bálint József arra hívta fel Guruianu figyelmét, az ellenkezés nem vezet párbeszédhez. A városi tanács másik szociáldemokrata képviselője, Palela Rădiţă szintén bejelentette, nem vesz részt a szavazáson, és felhívta a figyelmet, a törvénytelen tervezetek helyett azoknak kellene figyelmet szentelni, amelyek a nagyobb jóléthez vezetnének. Antal Árpád válaszában kifejtette, ez idáig az autonómia Európa-szerte jólétet eredményezett, a jelenlegi helyzet hátrányára példát is mondott: a 2014–2020-as időszakban a központi fejlesztési régió részeseként Kovászna, Hargita és Maros megye hatszázmillió eurótól esik el. Párttársa gondolatmenetét folytatva, Rodica Pârvan annak a véleményének adott hangot, a választók azt várják el választottjaiktól, hogy munkahelyeket teremtsenek, hogy a fiatalok ne menjenek Nyugatra a jobb megélhetés reményében. Ha fejlett gazdasággal rendelkeznénk, fel sem vetődne az autonómia kérdése – vélte a képviselő, aki értetlenségének is hangot adott: nem tudja felfogni, a magyarok miért érzik másodrangúaknak magukat Romániában. Válaszában Antal Árpád kifejtette, a fiatalok Nyugatra való távozása kelet-európai jelenség, ebben a régióban viszont – mert immár hetven esztendeje gazdasági bojkott alatt tartják – a románok és magyarok szociális gondjai egyformák, a magyarságot viszont nyomasztják az identitási problémái is. A hosszúra nyúlott vitát végül a szavazás zárta le, a négy román képviselő nem voksolt, az RMDSZ, az MPP és az EMNP jelen levő képviselői mindannyian a petíció elfogadása mellett szavaztak.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely kongresszust javasol Darvas-Kozma József
Az 1902-es tusnádfürdői gyűlés mintájára egy új székely kongresszus összehívását javasolta Darvas-Kozma József csíkszeredai főesperes vasárnap a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében. Az elgondolás részleteiről az ötletgazdától érdeklődtünk.
– Ön vasárnap a Nyergestetőn a következőket mondta: „Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni valamennyi politikai és érdek-képviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérést kell készíteni a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében”. Honnan jött az ötlet egy új kongresszus megtartására?
– Az utóbbi időszakban azt tapasztaltam, hogy a székely népen is egyfajta politikai kiábrándultság és tétlenség, egymásra mutogatás, letargia vett erőt. Amikor meghívtak a Nyergestetőre, imádkoztam magamban, hogy mit is mondhatnék ott. Valami olyat kellene mondani, ami eltér az eddigiektől, a múltbeli események felidézésétől. Valami olyanra lenne szükség, ami a jelenről is szól, és a jövőbe is tekint. Ekkor eszembe jutott – ez volt az isteni sugallat – az 1902. augusztus 28–30. közötti tusnádfürdői székely kongresszus. Az ott elhangzottak egyébként mindenki számára elérhetők, mert a Székelyföld kulturális folyóirat is közzétette.
– Egyfajta párhuzamot vont az akkori és a mostani időszak között, mondván, hogy most is a kivándorlás és a munkanélküliség jelenti a legégetőbb problémát, mint akkor.
– Pontosan. Már a 19. század második felétől kezdve elkezdődött a székelyek kivándorlása, sokan többek között a Regátba költöztek. Akkor ezt még tetézte az 1871-es úgynevezett arányosítási és tagosítási törvény, aminek következtében a székely népet majdnem földönfutóvá tették. 1895-ben létrehozták a kivándorlást szabályozó bizottságot.
1901-ben már a magyar kormány kezdett foglalkozni a kivándorlás ügyével, majd az év nyarán eldöntötték, hogy Tusnádfürdőn szervezzenek székely kongresszust. A gyűlés után tulajdonképpen elindult egy székely akció: gazdakörök alakultak, hogy felvilágosítsák a gazdákat az állattenyésztéssel és földműveléssel, erdőgazdálkodással kapcsolatos fejlesztésekről. Elindult tehát egyfajta kibontakozás, amit az első világháború megtört, majd a román hatalom teljesen leállított.
– Egy ahhoz hasonló kibontakozásra lenne most szükség?
– Igen. Illyés Gyulát idézve az a magyar, aki a magyarság múltjáért, jelenéért és jövőjéért felelősséget vállalt. Ennek mentén most ne azt nézzük, hogy ki melyik pártban van, hanem közösen kell cselekednünk a székelységért, a székely autonómiáért, önrendelkezésért, a fiataljainkért.
– Kik lehetnének a kongresszus résztvevői?
– A politikai alakulatok – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt –, a Székely Nemzeti Tanács, a közbirtokosságok, a különböző gazdasági és kulturális szervezetek, egyesületek, valamint a történelmi egyházak vezetői. Fontos és alapos előkészítésre van szükség. Meg kell hallgatni, hogy mit kíván a nép. Ezt tudjuk tenni a székely népért, ezek a lehetőségeink. Kezünkbe kell vennünk a jövőnket.
– A pártok részéről van-e készség egy ilyen kongresszus megszervezésére?
– Még vasárnap, talán a nyergestetői ünnepség hatása alatt, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt mondta nekem, hogy nagyon jó gondolatnak tartja az ötletem. A jelen lévő polgármesterek is gratuláltak azért, hogy megmutattam egy irányt. Kezdésként azokra az önkormányzatokra gondoltam, amelyek már helyi határozatot hoztak egy önálló székely régióba való tartozásról, de a többi is felzárkózhat. Fontos, hogy amit meg tudunk tenni, azt ne Bukarest határozza meg, szubszidiaritásra van szükség. Ez tulajdonképpen autonómiát jelent, erre a szóra viszont a románok begerjednek, ezért vigyáznunk kell a használt kifejezésekre.
Kozán István, Krónika (Kolozsvár)

Elkészült az autonómiastatútum
Elkészült az RMDSZ MPP-vel közösen kidolgozott autonómiastatútum-tervezete – jelentette be Kulcsár-Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke.
Az egyezség értelmében az RMDSZ augusztus 10–15. között mutatja be, majd bocsátja közvitára a javaslatot, és szeptemberben beterjesztik a parlamentbe. Kulcsár-Terza elmondta, az általuk kidogozott tervezet a Székely Nemzeti Tanács statútumának javított változata, a történelmi Székelyföldre vonatkozik, de tartalmaz egy gazdasági, pénzügyi fejezetet, és külön részben tárgyalja az itt élő románoknak biztosított jogokat. A közvita lebonyolításának módjáról Kulcsár-Terza József nem tudott bővebben tájékoztatni, arról sem, hogy lesz-e népszerűsítő kampány, tartanak-e vitafórumokat. Mint mondta, erről a két párt vezetősége egyeztet majd.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Együttműködés folytatódó perekkel
Letette a hivatali esküt augusztus 7-én, csütörtökön Petres Sándor, Hargita megye nemrég kinevezett prefektusa. Beiktatásakor azt mondta, továbbra is a megye közösségeinek érdekében kíván dolgozni, de kinevezésével a törvények nem változtak meg.
Ideiglenes kinevezésekről, illetve megbízások megszüntetéséről szólnak azok a kormányhatározatok, amelyeket a beiktatási ceremónia elején Florea Oprea belügyi államtitkár olvasott fel polgármesterek, intézményvezetők, politikusok jelenlétében. Négy ilyen határozatra volt szükség a kormánybiztosi hivatal élén végrehajtott helycseréhez, ezek a volt prefektus, Jean Adrian Andrei és volt helyettese, Petres Sándor korábbi tisztségeikből való felmentéséről, illetve az új megbízatásokról szólnak. A kormányhatározatok szövege szerint mindkét új kinevezés ideiglenes jellegű.
Megfelelt a kihívásoknak
Jean Adrian Andrei megköszönte a közel kétéves kormánybiztosi ténykedéséhez nyújtott támogatást a kormánynak, és úgy értékelte, az általa vezetett intézmény megfelelt a kihívásoknak. Szerinte jó volt az együttműködés a megyei önkormányzattal és a polgármesteri hivatalokkal, és úgy látja, Hargita megyében is be lehet tartani a törvényeket és az alkotmányt nyugodt légkört biztosítva. Egyúttal támogatásáról biztosította Petres Sándort, akit barátjának nevezett.
A közösségért kíván dolgozni
Petres Sándor, aki beköszönő beszédét először román, majd magyar nyelven mondta el, szintén köszönetet mondott mindenkinek két hónapja kezdődött alprefektusi munkájának támogatásáért. Úgy fogalmazott, a korábban a megyei önkormányzat alelnökeként tizennégy év alatt többször is letett esküt is érvényesnek tekinti, amelynek értelmében mindent meg fog tenni Hargita megye közösségeinek javára. Azt mondta, nem volt felkészülve erre a megbízatásra, de reméli, a prefektusi hivatal munkatársainak segítségével tovább tud menni azon az úton, amelyen elindult.
El kellene felejteni az ideiglenességet
Tánczos Barna szenátor, aki szintén jelen volt a beiktatási ünnepségen, fontosnak tartotta megköszönni Jean Adrian Andrei leköszönő prefektus eddigi tevékenységét, amelyet korrektnek és pártatlannak nevezett. Hozzátette, Petres részéről is legalább két évre szóló eredményes együttműködést vár. Antal István parlamenti képviselő úgy vélekedett, fontos, hogy megszűnjön az uszítás és a mesterségesen keltett feszültség. Azt mondta, kissé keserű szájízzel fogadták azt, hogy Maros megyében nem lehetett magyar kormánybiztos, és szerinte el kellene felejteni az ideiglenes szót, természetes kellene legyen az, hogy magyar többségű megyékben a fontos intézményeket a helyi közösség tagjai vezessék.
A törvények nem változtak
A hivatali eskületétel után arról kérdeztük Petres Sándort, hogy folytatódnak-e azok a perek, amelyeket a prefektusi hivatal korábban indított a közigazgatási bíróságon a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott autonómiapárti helyi önkormányzati határozatok érvénytelenítése érdekében. „Habár az intézmény élén változás történt, sem a törvények, sem az intézmény nem változott meg. A továbbiakban is, amennyiben lesz olyan határozat, bármilyen típusú, amely az intézmény szerint nem állja ki a törvényesség próbáját, ennek ügyében a törvények szerint fogunk eljárni” – mondta a prefektus.
Kovács Attila, Székelyhon.ro

Valami megmozdult?
Egyre több önkormányzat fogadja el a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott autonómiapárti határozatot, Háromszéken több község mellett három város is csatlakozott a kezdeményezéshez, legutóbb Sepsiszentgyörgy tanácsa nyilvánította ki ily módon akaratát, az önálló székelyföldi régió melletti elkötelezettségét.
Kétségkívül, az Izsák Balázsék felhívására igennel válaszoló települések listája lehetne hosszabb, de az mégiscsak reménykeltő, hogy az utóbbi hetekben felgyorsulni látszik a folyamat, és az is igen fontos, hogy az RMDSZ hosszas habozás után végre mintha felkarolná az ügyet – a helyi tanácsokban ugyanis a szövetség önkormányzati képviselői vannak többségben. Talán sikerülhet a nemzetközi fórumok figyelmébe került ügyet kivonni a pártpolitikai csatározások színteréből, talán sikerül elérni, hogy az autonómia kérdésében egységesen, erőt felmutatva lépjenek fel a székelyföldi önkormányzatok.
Ha nem halasztanák immár hónapok óta, s nem harangozták volna be ez idáig többször is, azt is reménykeltőnek minősíthetnénk, hogy a hivatalos közlés szerint a következő napokban bemutatják az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott autonómiastatútumot. Ez ügyben talán még az autonómiapárti határozatok kérdésében tanúsított óvatosságnál is visszafogottabb az RMDSZ, a hosszas halogatás máris jócskán megtépázta Kelemen Hunor tekintélyét, komolyan megkérdőjelezte a szövetség eltökéltségét. Mindezek ellenére mégiscsak mérföldkőnek számítana az autonómiaküzdelemben, ha az RMDSZ teljes mellszélességgel felvállalná a tervezet parlamenti benyújtását, fenntartását. Az pedig a közösségi akarat újabb felmutatása lenne, ha a statútum mögött több százezer erdélyi magyar aláírása állna.
Mindezek alapján úgy tűnik hát, valami mintha megmozdult volna az RMDSZ háza táján, mintha kicsit eltökéltebben viszonyulnának a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Hogy ez a változás valódi-e, vagy csupán az ősszel esedékes államfő-választási kampány előkészítése, az később derül ki. Mindenesetre, eddigi tapasztalataink túl sok reményre nem adnak okot, az RMDSZ számára ugyanis jó ideje csak kampányidőben téma az autonómia, választások után szó sem esik arról.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Beperelték Pál Árpádot lánya alkalmazásáért
A legfelsőbb bíróság ügyészsége érdekellentét miatt pert indított Pál Árpád volt RMDSZ-es képviselő ellen, aki alkalmazta lányát parlamenti képviselői irodájába.
Pál Árpád, aki a 2008–2012-es parlamenti mandátumban Hargita megyei RMDSZ-es képviselő volt, javasolta lánya alkalmazását parlamenti képviselői irodájába, és jóvá is hagyta a 2008-ban, illetve 2009-ben aláírt munkaszerződéseket. A munkaszerződésekkel lánya 35 221 lejes jövedelemben részesült, melyet a képviselőház büdzséjéből fedeztek – áll az ügyészek vádiratában. Az ügy a Legfelső Semmítő- és Ítélőszékhez került.
Autonómianap az EMI-táborban
Idén is szerveztek autonómianapot a borzonti EMI-táborban. Árus Zsolt, a tematikus nap szervezője szerint kihívásnak számított, hogy ebben az évben is aktuális kérdések boncolgatására kerüljön sor. Az SZNT állandó bizottságának tagja kifejtette, az autonómia kérdése egyre népszerűbbé vált a rendszerváltás utáni időszakban, ennek eredményeként azonban gyakran különböző szervezetek, illetve politikai pártok saját céljaikra használják fel ezt a kérdéskört. Ennek tudatában szervezték a tábor idei autonómianapját: ma négy témában tartanak előadásokat, melyek főként az elmúlt egy év munkájáról, jövőbeli kilátásokról szólnak, továbbá a nemzetközi kapcsolat kiépítésének eredményeként Baszkföldről, valamint a bretonok által lakott területekről érkezett egy-egy politikus is képviselteti magát. Az EMI-tábor autonómianapjának szervezője úgy fogalmazott: Székelyföld autonómiájának megalakulásához csak idő kell, hiszen már nem az a kérdés, hogy lesz-e vagy nem lesz, hanem az, hogy mikor.
Nincs ebolaveszély
Kicsi a valószínűsége annak, hogy az ebolafertőzés megjelenjen Románia területén, de ha mégis, az egészségügyi hatóság képes azonnal közbelépni – áll a szakminisztérium tegnapi közleményében. Eszerint a minisztérium az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) és az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően megtette a szükséges óvintézkedéseket, miután az EVSZ tegnap elrendelte a világszintű egészségügyi szükségállapotot. Egyébként Tonio Borg, az EB egészségügyi biztosa is úgy nyilatkozott tegnap, hogy „elenyészően alacsony” a valószínűsége a vérláz e típusa elterjedésének Európában. Az ebolavírus az év eleje óta közel ezer ember halálát okozta, az utóbbi négy évtized legsúlyosabb járványaként kezelik. A vírus nem légi úton, hanem a fertőzött vérével, testnedveivel való érintkezés útján terjed, tünetei a láz, fejfájás, gyomormenés, hányinger. Jelenleg nem létezik hitelesített oltás az ebola ellen.
Menekítenek a Gázai övezetből
Tegnap egy ötven tagot számláló, többnyire gyerekekből álló románállampolgár-csoportot telepítettek haza kérésre a Gázai övezetből – jelentette be a külügyi tárca, hangsúlyozva, hogy a román állam hozzájárult nyolc magyar és öt moldovai állampolgár kimenekítéséhez is. A tárca szerint a külügyminisztériumban létrehozott válságstáb folytatta az eljárást a Gázai övezetben levő román állampolgárok támogatására. Ez volt immár a harmadik, a romániai hatóságok által megszervezett kimenekítési akció, mostanra 153-ra emelkedett a Gázai övezetből hazatelepített román állampolgárok száma.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mindenkinek tennie kell az autonómiáért (Tizedik EMI-tábor)
Harmadszor szenteltek egész napos előadás-sorozatot az autonómia témájának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Borzont mellett tartott nyári táborában. A szombati előadás-sorozat Székelyföld autonómiaküzdelmének néhány állomását tekintette át, majd breton és baszk meghívottak ismertették a régiók helyzetét.
A nemzeti gondolkodású ifjak táborában Az autonómiatörekvések állomásai 2014-ben című panelben nagyszámú érdeklődő hallgatta meg az előadók, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadását, majd vitáját. Ferencz Csaba, lapunk munkatársa moderátorként három nagyobb témakört javasolt.
A felvetett témák: fordulópont volt-e a székelyek nagy menetelése az autonómiaküzdelemben, kiszabadítható-e, ki kell-e szabadítani a pártpolitikai logikából az autonómiatörekvéseket, és milyen lépéseket terveznek idén a szervezetek annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához. Izsák Balázs röviden összefoglalta az SZNT megalakulása óta eltelt évtized eredményeit. Az SZNT elnöke szerint a küzdelem öt szinten zajlott, elsősorban az érintett közösségben kellett és kell tudatosítani fontosságát, megfogalmazni és felmutatni az önrendelkezés iránti igényt és akaratot, de a székely közösségek számára jelenleg legmagasabb hatalmi szintet jelentő önkormányzatok felelőssége és mozgástere is jelentős. Fontos továbbá, hogy a román közvélemény és politika, a magyarországi nemzetegyesítés rendszere, illetve az európai fórumok napirendjén is szerepeljen a székelyek ügye – szögezte le Izsák Balázs, aki szerint a különböző megmozdulások, akciók több szinten is éreztetik hatásukat. Az SZNT elnöke bejelentette: mindeddig huszonhét önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, a folyamat – Tulit Attila SZNT-alelnök megfogalmazása szerint – immár a székely önkormányzatok nagy menetelésének is nevezhető. Izsák ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a már elfogadott határozatokat sorra támadják meg a prefektusok, fel kell készülni arra, hogy a közösségek, ha kell, maguk álljanak ki a határozatot felvállaló vezetőik mellett. Bíró Zsolt hangsúlyozta, hogy a pártpolitika, annak eszközei nem elhanyagolhatóak az autonómiaküzdelemben, és ígérte, hogy ennek jegyében hamarosan Marosszéken is több településen a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselői kezdeményezik az autonómihatározatok elfogadását. Az MPP elnöke ugyanakkor bejelentette, az RMDSZ-szel közösen alakított autonómia-munkacsoport befejezte munkáját, hamarosan közvitára bocsátják a statútumtervezetet. Bíró úgy vélte, a székelyek nagy menetelése rendkívül fontos esemény volt, ám utólag nem sikerült teljes mértékben az abból fakadó lehetőséget kihasználni. Toró T. Tibor mérföldkőnek nevezte az októberi megmozdulást, amely nemcsak hatásos, a hazai és európai közvélemény és politika ingerküszöbét elérő esemény volt, hanem akcióegységet teremtett a politikai és civil szervezetek, az egyházak között, és ez alkalommal maga a közösség vált politikai tényezővé. Az EMNP elnöke szerint az erdélyi magyar politikában a törésvonal nem a különböző szervezetek között, hanem az autonomista és a kollaboránsok, a román hatalomba beépülők között húzódik, ezért minél hamarabb tiszta vizet kell önteni a pohárba. (Ebből vita is támadt, hiszen Bíró Zsolt reakciójában nem a törésvonalak kijelölését, hanem a minél hatékonyabb együttműködést nevezte prioritásnak.) Toró ugyanakkor felidézte a romániai magyarság háromszintű autonómiakoncepcióját, amely ma is az egységes autonómiaküzdelem elvi alapja lehet, s amelynek szerves része Székelyföld autonómiája. A rövid előadásokat követő kérdések során kiderült, egyetlen, Székelyföld autonómiájára vonatkozó elképzelés létezik, a Székely Nemzeti Tanácsé. Toró T. Tibor kijelentette, büszke arra, hogy egyike lehetett azoknak a képviselőknek, akik ezt a tervezetet benyújtották a román parlamentbe. Bíró Zsolt úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-szel alkotott munkacsoport szintén az SZNT koncepcióját vette alapul. A vitára egyébként a szervezők az RMDSZ-nek is küldtek meghívót, ám a szövetség képviselője nem jött el a táborba. Az autonómiaküzdelem nemzetközi színterének jellegzetes történéseiről számolt be egy másik beszélgetésben Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke és Márton Zoltán, Makfalva MPP-s polgármestere, akik ismertették a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Kongresszusa Monitoringbizottságának kisinyovi gyűlésén történteket, és beszéltek a várható fejleményekről és feladatokról. Magyar Anna, a monitoringbizottság tagjaként vett részt a kisinyovi ülésen, és segítette, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok ügye napirenden maradjon. A magyar politikus leszögezte, Brüsszel nem fog autonómiát biztosítani Székelyföldnek, ennek ellenére arra biztatta az erdélyi szervezeteket, hogy használják ki az Európa Tanács, de más nemzetközi fórumok által nyújtott lehetőségeket is. Márton Zoltán hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy legalább száz önkormányzati határozatot még a monitoringbizottság őszi ülése előtt elfogadjanak, és a dokumentumokat továbbítsák is a bukaresti hatalomnak és a különböző európai fórumoknak. Márton arra biztatta polgármester kollégáit, hogy győzzék le a „két kilométer aszfalt”-szindrómát, s akár annak árán is, hogy kevesebb pénzt kapnak, nyíltan álljanak ki az autonómia mellett. A nap másik két előadásában Lainé Yves breton politikus beszélt a bretonok történelméről, jelenlegi helyzetéről, a franciaországi központosított igazgatásról, majd Jose Felix Merladet, a Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja Baszkföld rendkívül dinamikus fejlődését mutatta be. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mindezeket a gazdasági sikereket autonómia nélkül nem tudták volna megvalósítani. (Dánél)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMI-tábor: menetelő önkormányzatok
A tavalyi nagy székely menetelés után jelenleg az „önkormányzatok nagy menetelése” zajlik – jelentette ki az EMI-tábor zárónapján elhangzott beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Rámutatott: a székelyföldi önkormányzatokon a sor, hogy előterjesszenek és elfogadjanak egy olyan határozatot, amelyben kinyilvánítják, egy régióba, a Székelyföldhöz kívánnak tartozni. Mint mondta, a határozat elfogadása után minden bizonnyal bírósági eljárások fognak következni, hiszen a prefektusok várhatóan közigazgatási bíróságon fogják megtámadni a határozatokat.
„Minden lépésünkről tájékoztatjuk az Európai Uniót és az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), tudniuk kell a törekvéseinkről, azt pedig semmiféle bírósági ítélet nem semmisítheti meg. A közösségnek pedig szolidaritást kell vállalnia a bíróságra citált önkormányzatokkal” – fogalmazott az SZNT-elnök.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az RMDSZ-szel közösen elkészített autonómia-törvénytervezetről beszélt a táborlakóknak. Elmondta, rendkívül fontosnak tartja a tervezet benyújtását megelőző nyilvános közvitát. „Tudatosítani kell, hogy a statútum nem a polgári párté, nem az RMDSZ vagy az SZNT dokumentuma, hanem a teljes székelyföldi közösségé. Az autonómia elfogadtatását azonban nem a parlamenti képviselet fogja elérni, ezt majd egy alkalmas nemzetközi politikai helyzetben lehet megvalósítani” – fogalmazott.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke leszögezte: az autonómiapárti polgári pártnak és az EMNP-nek együtt kell működnie, éppen azért, hogy azok is felsorakozzanak a kezdeményezéseik mögé, akik nem támogatják az önkrendelkezési törekvéseket. Az elnök szerint az együttműködés eredménye már a 2016-os helyhatósági választásokon meg kell mutatkozzon.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi magyar politikai vezetők az államfőválasztásról
Először fordulhat elő, hogy két magyar jelölt indul a romániai államfőválasztásokon, ugyanis Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik alelnöke személyében kihívója akadt Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének.
Amennyiben mindkét jelöltnek sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, magyar-magyar viszonylatban újrarajzolódhatnak az erővonalak, vagy legalábbis reális kép alakulhat ki az erdélyi magyar pártok támogatottságáról. Ugyanakkor a két irányba leadott magyar szavazatok kevésnek bizonyulhatnak egy esetleges román-magyar alkuhelyzetben.
Szilágyi Szabolcs előbb Szilágyi Zsoltot, az EMNP alelnökét kérdezte. Szilágyi Zsolt szerint a két magyar jelölt ugyanazzal az eséllyel, illetve ugyanazzal az esélytelenséggel indul a választáson, hiszen nincs az 5 százalékos „görcs”, nincs olyan tét, amely megfoszthatná a magyarságot valamitől, ebből a kampányból az erdélyi magyarok csak nyerhetnek. Hozzátette: az a feladatunk, hogy lebontsuk az autonómia kapcsán létező gátakat, félelmeket.
Az EMNP alelnöke úgy véli elhibázott az elmúlt 25 év romániai magyar politikája, mert keményebben, és következetesebben kellett volna fellépni, az a tény pedig nagyon sokat elmond, hogy az autonómia tervezetét csak néhány képviselő adta be – 10 évvel ezelőtt – és a az elmúlt 25 évben a hivatalos magyar képviselet egyetlen autonómiatervezetet sem nyújtott be a bukaresti parlamentbe. Szilágyi Zsolt azt mondta: ők azt szeretnék, ha az erdélyi magyar közösségen belül meglenne a politikai sokszínűség mellett az összefogás esélye is, ez a választás pedig a nemes verseny lehetőségét adná.
A Kossuth Rádió munkatársa ezután Kovács Péterrel, az RMDSZ kampányfőnökével beszélgetett, aki szerint korai még két magyar jelölt indulásáról beszélni, mert szerinte kétséges, hogy az EMNP-nek sikerül összegyűjteni a Szilágy Zsolt indulásához szükséges 200 ezer támogató aláírását. A kampányfőnök azonban egészen biztos abban, hogy az RMDSZ a rutinjával, az országos struktúrájával, és szervezettségével 2-3 hét alatt sikerül összegyűjtse a Kelemen Hunor indulásához szükséges szavazatszámot.
Kovács azt is elmondta: ő nem tudja elképzelni, hogy Tőkés László asszisztense hitelesen felléphet ebben a kampányban, ez a próbálkozás azonban megossza az erdélyi magyar közösséget, felaprózza a közösség erejét.
Kelemen Hunor egy komoly, és kiegyensúlyozott vezető, aki jól ismeri a közösségünk értékeit és gondjait, a magyarok ismerik és bíznak benne, a román politikusok pedig tisztelik, és meghallgatják őt, ezért van szükség egy ilyen jelöltre – hangsúlyozta Kovács Péter.
Benkei Ildikóval beszélgetve, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt mondta: még nem jött el ideje annak, hogy Romániának magyar államelnöke legyen, viszont a választási kampányban érdemes majd megnyitni a néppárt által 2012-ben elindított vitát a föderális államról, mert ebben minden benne van: az erdélyi magyarság sorsa, a jövőképe, és a tervei.
Ugyancsak Benkei Ildikónak, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke így nyilatkozott: az MPP mindegyik államfőjelölttel párbeszédet kezdeményez, hogy megtudja, miként viszonyulnak a Székelyföld autonómiájának kérdéséhez, mindegyiknek elküldi az öt pontos alkotmánymódosító csomagját, ettől teszik függővé, melyik jelöltet fogják támogatni.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Benkei Ildikónak azt mondta, hogy bár az elmúlt államfőválasztásokon is volt magyar jelölt, az semmit nem hozott az autonómiaküzdelemnek. Viszont most amennyiben lesz rá esély, hogy a magyar jelölt, vagy jelöltek megjelenítsék az autonómia ügyét, annak kifejezetten örülni fognak, mert ez egy jó lehetőség elmagyarázni a románoknak mi is az autonómia.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Izsák Balázs levele Toró T. Tibornak, az EMNP elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Engedje meg, hogy megköszönjem megtisztelő felkérésüket: legyek pártjuk államelnök jelöltje. Úgy gondolom, fontos és hasznos, hogy egy olyan pillanatban, amikor a román közvélemény egésze az államelnökjelöltekre figyel, legyen közöttük olyan, aki az alkalmat arra használja, hogy a székely autonómia ügyét megértesse román nemzetiségű honfitársainkkal.
Szeretném ugyanakkor kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy ezt a hivatást nem a Székely Nemzeti Tanács elnökének kell betöltenie. Ennek a meggyőződésnek az elvi alapja az a közismert tény, hogy a Székely Nemzeti Tanács célja a székelyek regionális hatalmának megteremtése és nem a beépülés a román hatalom központi intézményeibe. A politikai pragmatizmus ez utóbbit is indokolttá teheti, akár az autonómia érdekében is, de ezt nem a székely önrendelkezés jelképintézményének kell megtennie, amely a székelység akaratát, a székely hagyományoknak, szokásoknak megfelelően képviseli.
Személyes okom is van, hogy a megtisztelő felkérést elhárítsam. Egy évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács egyhangú szavazással választott újra elnökévé. Ez elegendő megtiszteltetés és feladat is ahhoz, hogy boldogabb, vagy szerencsésebb helyzetű népek hatalommal felruházott vezetőinek, vezető-jelöltjeinek helyére ne pályázzak, hiszen számomra magasabb, megtisztelőbb tisztséget legfeljebb az autonóm Székelyföld kínálhat. Maradok tehát, amíg a mandátumom tart, – s ameddig a Jóisten is úgy akarja – csak és kizárólag a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Bízom benne, hogy érveim megértésre találnak, és meg fogják találni a megfelelő embert, aki a választási kampányban megérteti: a globális gazdasági, társadalmi kihívásokon túl Romániának a székely kérdést is meg kell oldania. Rendeznie kell Székelyföld jogállását a jog és a méltányosság talaján állva és figyelembe véve a székely nép akaratát.
Szembe kell nézni a ténnyel: az elmúlt államelnök-választásokon ezt a kérdést egyik magyar jelölt sem vállalta fel. Ez az év áttörést hozhat: akár két magyar jelölt is esélyt kaphat, hogy egymás érveit erősítve a székelyek ügyének de az egész erdélyi magyarság háromlépcsős autonómia koncepciójának szószólója legyen a romániai elnökválasztási kampányban.
Kívánok Önöknek sikeres, eredményes munkát.
Marosvásárhely 2014-08-08
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács
Erdély.ma

Aláírásokat gyűjt a Néppárt (Államfőválasztás)
Egyes lelkes néppártosok már a bejelentés után, vasárnap elkezdték gyűjteni a Szilágyi Zsolt államfőjelöltségéhez szükséges aláírásokat, a folyamatot azonban kedden indították el teljes erőbedobással, szerda reggelre pedig már Erdély-szerte több ezer, Háromszéken közel száz önkéntes járt házról házra, hogy meglegyen a szükséges 200 ezer kézjegy – jelentette be tegnap sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke és Papp Előd országos alelnök. Szilágyi Zsolt reményét fejezte ki: a nemes verseny megmozgatja a magyarokat, és ha többen mennek el voksolni, a magyarságnak nagyobb lesz a beleszólása a döntésekbe.
Papp Előd felidézte: az EMNP már születésekor az autonómia képviseletét tűzte ki célul, azért indítanak jelöltet az államfőválasztáson, hogy ezt képviselje. Szilágyi Zsolt a legjobb jelölt, aki ezt az ügyet felvállalhatja – jelentette ki, hangsúlyozva: indulását támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. Felmerült az ötlet, hogy Izsák Balázs szálljon versenybe, fel is kérték erre az SZNT elnökét, aki köszönettel, de elutasította az ajánlatot – erről szóló levelét Papp Előd átadta a sajtó képviselőinek.
Az augusztus 8-án kelt levélben Izsák kifejti: fontos és hasznos, hogy egy olyan pillanatban, amikor a román közvélemény egésze az államelnökjelöltre figyel, legyen közöttünk olyan, aki az alkalmat arra használja, hogy a székely autonómia ügyét megértesse a románsággal. Ugyanakkor kifejti: ezt a hivatást nem a Székely Nemzeti Tanács elnökének kell betöltenie. Reményét fejezi ki, hogy megtalálják a megfelelő embert, aki a kampányban megérteti: a globális gazdasági, társadalmi kihívásokon túl Romániának a székely kérdést is meg kell oldania. Azt is felidézi: az elmúlt elnökválasztásokon ezt a kérdést egyik magyar jelölt sem vállalta fel, de az idei év áttörést hozhat, akár két magyar jelölt is esélyt kaphat, hogy egymás érveit erősítve a székelyek ügyének szószólója legyen a kampányban.
Benedek Erika arról számolt be: Háromszéken mindenütt elkezdték gyűjteni az aláírásokat, a fogadtatás kedvező, sokan örülnek annak, hogy az EMNP megteremtette a választás lehetőségét – több olyan visszajelzést is kaptak, hogy az EP-választásokon is indulniuk kellett volna –, Szilágyi Zsolt pedig hitelesen képviseli a székelyföldi autonómia ügyét. Háromszéken legalább 30 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni, önkénteseik falvakon házról házra járnak, városokban a támogatók az EMNT-irodákban, a Demokrácia Központokban is aláírhatják a támogatóíveket, tervezik továbbá standok felállítását is, hogy eljussanak az emberekhez. Nagy kihívás a 200 ezer aláírás összegyűjtése, de nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy ez ne sikerülne – szögezte le újságírói kérdésre a Néppárt háromszéki vezetője. Arra is felhívta a figyelmet: egy személy csak egyetlen jelöltet támogathat aláírásával.
Szilágyi Zsolt megtiszteltetésnek nevezte, hogy Háromszéken jelentik be az aláírásgyűjtés indítását, hiszen a térség az elmúlt időszakban többször is színtere volt az autonómiaharc különböző mozzanatainak, többek között itt alakult az SZNT, itt tartották a székelyek nagy menetelését. Nemes versenyre számítunk, arra, hogy a magyarok legyőzik a közönyt – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy az erdélyi magyarság nyer abból, ha két magyar jelölt is versenybe száll – kettő, több mint egy, két magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van bejutni a második fordulóba, mint egynek, jegyezte meg –, hiszen ha többen mennek el szavazni, a magyarság politikai súlya is nagyobb lehet. Ráadásul ezúttal nincs bejutási küszöb, nem lehet ezzel riogatni az embereket, s minthogy az ország egésze egyetlen választókörzet, olyan magyarokat is meg lehet szólítani, akiket önkormányzati vagy parlamenti választásokon kevésbé. Programja tulajdonképpen a Néppárt által 2012 decemberében elfogadott elveken alapszik: megoldásként Románia számára az autonómiát, az ország föderalizálását javasolják a történelmi régiók mentén, sikeres nyugati államok – Svájc, Németország stb. – mintájára. A kampányt arra használná ki, hogy ezeket az elképzeléseket ismertesse, illetve érdemi párbeszédet kezdeményezzen a román elittel, hiszen érdekeink ugyanazok, a központosított, korrupt államigazgatás pedig nem alkalmas az ország vezetésére. Erdélyiségünk nem veszély Romániára nézve, nem nemzetbiztonsági kockázat vagyunk, hanem éppenséggel gazdagítjuk Romániát – magyarázta Szilágyi. Azt is elmondta: az MPP több helyi vezetője jelezte, hogy támogatják, ez megtiszteltetés számára, és jóllehet a párt központi vezetése még nem hozott ilyen döntést, természetesnek veszi, hogy az MPP szavazói az autonomista erők mellé állnak. Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, kit támogathat az EMNP az elnökválasztás második fordulójában, illetve hogy az RMDSZ-szel közösen próbálnak-e majd tárgyalni, a Néppárt képviselői azt mondták, erről majd az első forduló után beszélnek, Szilágyi Zsolt azonban annyit megjegyzett: ők nem fogják Victor Pontát a Nyergestetőre hívni.
Kézdiszéken is gyűjtik az aláírásokat
Augusztus 12-én az Erdélyi Magyar Néppárt kézdivásárhelyi tagjai, önkéntesei és szimpatizánsai megkezdték az államelnökjelöltjük, Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírások gyűjtését – jelentette be Balázs Attila, az EMNP helyi elnöke. A szükséges kétszázezer aláírásból a párt kézdiszéki szervezete tíz-tizenötezer összegyűjtését vállalta. A támogató ívet a megye városaiban a Demokrácia Központokban lehet aláírni, Kézdivásárhelyen a 44. Udvartér 1. szám alatt várják az érdeklődőket. Az elnök arra kéri a lakosságot, hogy bizalommal nyissanak ajtót a Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta önkénteseinek, és támogassák aláírásukkal Szilágyi Zsolt indulását. A tervek szerint az aláírásgyűjtést szeptember 20-án fejezik be. (iochom)
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az SZNT nem döntötte el, melyik államfőjelöltet támogatja
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem döntötte el, hogy az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort, vagy EMNP jelöltjét, Szilágyi Zsoltot támogatja a novemberi romániai elnökválasztáson.
Ezt Izsák Balázs jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken, a Szilágy Zolttal tartott talákozója után. Lapunk azért kereste meg az SZNT elnökét, mert a tárgyalásaikról kiadott néppártos közlemény szerint Izsák támogatásáról biztosította az EMNP államfőjelöltjét.
Mint ismert, korábban az EMNP Izsák Balázst felkérte, hogy legyen a párt államfőjelöltje. Ezt a kérést Izsák elhárította. „Arra hivatkozva, hogy az SZNT kizárólag az autonómia-törekvésekkel kíván foglalkozni, Izsák nem fogadta el a Néppárt ajánlatát, de támogatásáról biztosította Szilágyi Zsoltot” – olvasható a kettejük találkozójáról szóló EMNP-közleményben.
Izsák Balázs a maszol.ro-nak elmondta, Szilágyi Zsolt kérésére találkozott a Néppárt jelöltével. Tájékoztatása szerint az EMNP közleményét nem olvasta, de a tárgyaláson az nem hangzott el, hogy az SZNT az EMNP politikusa mellé állna az elnökválasztáson. „Csak azt mondtam el neki, hogy melyek lesznek a székelyföldi autonómia népszerűsítésével kapcsolatos elvárásaink a két magyar államfőjelölttel szemben” – magyarázta.
Izsák közlése szerint az SZNT hétfőig levélben hozza nyilvánosságra elvárásait. „Ha ezeknek mindkét jelölt megfelel, akár mindkettőt támogatjuk. Akkor még azt is vállalom, hogy mindkettejük kampányára elmenjek” – fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy ezek szerint az EMNP valótlanságot állított a közleményében, az SZNT elnöke kijelentette: „Mivel felsoroltam neki az elvárásaimat, Szilágyi Zsolt úgy gondolta, hogy ezeknek megfelel. Ezért a közlemény megelőlegezi a válaszát annak a levélnek, amelyet hivatalosa még nem írtunk meg”.
Cs. P. T.
maszol.ro

Egymillió szavazatot az autonómiára!
A romániai elnökválasztás páratlan lehetőséget kínál arra, hogy Székelyföld autonómiája iránti közösségi igényünket minden eddigi mértéket meghaladó módon mutassuk fel. Arra van szükség mindössze, hogy a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja. Ha képesek vagyunk a Székelyek Nagy Menetelésének összefogását a romániai elnökválasztáson is megismételni, joggal számíthatunk arra, hogy minden eddiginél több magyar szavazót sikerül mozgósítanunk.
Ha ebben a kampányban az Egymillió szavazatot az autonómiára! jelmondatot mindkét magyar jelölt használja, akkor ez világos üzenet lesz, hogy Székelyföld autonómiája olyan cél, amely a máskor versenyben álló magyar pártokat is összefogja.
Az egységes fellépés elengedhetetlen feltétele, hogy alapjaiban egységes jövőképet, egységes elgondolást mutassunk fel Székelyföld jövőjét illetően. Ezért kérjük a jelölteket, hogy fogadják el viták felett álló, közös alapként a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútumát, közös jelképként Székelyföld tíz éve ismert és elterjedt zászlaját és címerét, és ezt nyilatkozatban erősítsék meg. Csakis az egymáshoz való közeledés, a közös elszántság lehet olyan erő, amely a címben megfogalmazott célt valóra válthatja.
Amennyiben ez megvalósul, Székely Nemzeti Tanács elnökeként arra fogom bíztatni a magyar szavazókat, hogy mindenki érezze át a pillanat jelentőségét, amelyet történelmivé is tehetünk, ha mind részt veszünk a választásokon, és a fentiekben megfogalmazott közös alapot elfogadó bármelyik jelöltre szavazva megerősítjük, hogy igényeljük, amire annak a kampánya is felépült: Székelyföld területi autonómiáját.
Ha a fentiekben megfogalmazott közös elvi alapot mindkét jelölt elfogadja, akkor esély van arra, hogy milliós nagyságrendű legyen a két jelöltre összesen leadott szavazatok száma, és ez csakis az autonómia iránti igény ismételt kinyilvánítást fogja jelenteni.
Kérjük a magyar történelmi egyházak vezetőit, hogy ösztönözzék a fentieknek megfelelően, az egymás iránti felelősség jegyében a magyarok, a székelyek összefogását a romániai elnökválasztás során, és hangsúlyozzák az autonómia mozgalom egységének fontosságát.
Marosvásárhely, 2014. augusztus 17.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

Izsák: a mi álláspontunk a mi közleményünkből kellene eljusson a közvéleményhez
Annak örvendenénk, ha a mi álláspontjaink a mi közleményeinkből jutnának el a közvéleményhez, reagált a Transindex megkeresésére Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Az SZNT elnökét annak a kapcsán kérdeztük, hogy a hétvégén az EMNP közleményben állította, hogy Izsák Balázs támogatja Szilágyi Zsolt EMNP alelnök államfőjelöltségét, amit az SZNT elnöke később cáfolt.
„A mi hozzáállásunk az államelnök-választással kapcsolatban világosan meg van fogalmazva és nyilvános. Az állásfoglalásunk címe: Egymillió szavazatot az autonómiára. Szerintem nem teljesíthetetlen és remélem, hogy mindkét jelölt teljesíti is azt. Mi tíz esztendő alatt egyszer sem támogattunk jelölteket, mi célokat támogatunk, ugyanis mi nem párttámogatásra jöttünk létre” – mondta.
Izsák elmondta, hogy azt szeretnék, ha minden közéleti eseményből az autonómia gondolata jönne ki győztesen. „Mi nem változtunk, ugyanúgy gondolkodunk most is, mint a Székelyek Nagy Menetelésének a megszervezésekor. Akkor is szükség volt arra, hogy mindenkivel tárgyaljunk, ha úgy tetszik, támogassuk a részvételüket, ahhoz, hogy eljussanak oda az emberek és a pártvezetők is. Nagy szükség van arra, hogy a román közvélemény megérthesse, hogy az autonómia nem ellentétes a románság érdekeivel. Egy államelnök-választási kampány kiváló lehetőség erre, mert arra odafigyel a közvélemény és a román sajtó is. Senki nem mondhatja egyik magyar jelöltnek sem, hogy ne lenne jogosult vagy kevésbé lenne jogosult az indulása, mint a másik. Azonban szerintünk fontos, hogy mindkettő megértse, hogy milyen nagyszerű lehetőség rejlik ebben és akár egymás érveit segítve, kiegészítve tudják az autonómia ügyét szolgálni. Egyben azt is el lehetne érteni, hogy a magyar szavazókat minden eddiginél nagyobb mértékben lehessen mozgósítani” – magyarázta Izsák. Hozzátette, hogy nagyon szeretnék, ha a jelöltek is megértenék ezt és ennek megfelelően tudnának együttműködni kampányban, valamint annak a megszervezésében is. (hírszerk.)
Transindex.ro

Zászlógyalázás Nyujtódon
Péntekről szombatra virradóra ismeretlen tettes felmászott a Nyujtód központjában, a világháborús hősök templomtéren álló emlékművének bal oldalán lévő tartórúdra, és egy éles tárggyal levágta az ott lengő székely zászlót, amelynek maradványai még hétfőn is láthatóak voltak.
A két székely zászlót ünnepélyes keretek között vonták fel 2013. április 21-én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nyujtódi szervezetének kezdeményezésére magánterületen. Ez az első alkalom, hogy meggyalázták a székely jelképet. Tegnap Péter János, az SZNT alelnöke elmondta: sajnálatos provokáció történt, és még a héten más zászlót húznak fel a levágott helyett.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szilágyi Zsolt: Az autonómia megvalósítható
Az EMNP felvállalja az SZNT autonómiastatútumának képviseletét – közölte Szilágyi Zsolt néppárti államelnökjelölt Izsák Balázs SZNT-elnökhöz írott válaszában, egyetértéséről és támogatásáról biztosítva az autonómiaküzdelemben.
Ugyanakkor segítséget is kért a jelöltállításhoz szükséges 200 ezer támogató aláírás begyűjtésére, „hogy a novemberi választásokon és az azt megelőző kampányban legyen végre olyan jelölt, aki képviseli az SZNT autonómiatervezetét”. Az EMNP-s politikus arra a levélre válaszolt, amelyben Izsák Balázs azt kérte a romániai államelnök-választáson induló magyar jelöltektől: fogadják el közös alapként a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy az SZNT tervezetét Toró T. Tibor néppárti elnökkel és négy másik képviselővel együtt (akkor még az RMDSZ-frakció tagjaiként – szerk. megj.) már 2004-ben a bukaresti törvényhozás elé vitték, és továbbra is úgy gondolják, hogy az autonómia a jelenlegi alkotmányos keretek között megvalósítható. Tavaly októberben a Székelyek nagy menetelésén példás egység szerveződött az autonómia körül, és ezt az egységet az EMNP messzemenően támogatja – írja Szilágyi, hangsúlyozva: ahogy az elmúlt években is tették, továbbra is vállalják az SZNT autonómiastatútumának képviseletét, és a kampány során mindent megtesznek az erdélyi magyarság jogos autonómiaigényének megjelenítéséért. Megemlíti, hogy „vannak olyanok, akik pártstratégiai szempontokat követve megpróbálják megbontani az autonómia körül kialakult egységet”, de bízik abban, hogy az EMNP és az SZNT együttműködése előremozdítja az önrendelkezés ügyét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egymás mellett, egymást erősítve
Szent István-nap Székelyszentistvánon
Az államalapító királyunkról, Szent Istvánról elnevezett egyetlen székelyföldi településen, Székelyszentistvánon vasárnap rendezték a hagyományos Szent István-napi megemlékezést és falunapot. Az ünnep alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten Kiss Dénes református, Tőkés Lóránt unitárius lelkipásztor és Vitus Lajos római katolikus plébános szolgált.
Tőkés Lóránt a honfoglalás és az államalapítás jelentőségét méltatta, rávilágítva, hogy ezerszáz éves Kárpát-medencei megmaradásunk az élni akarásunk bizonyítéka. Ez a tény feljogosít arra, hogy dicső történelmünkből táplálkozva pozitív jövőképet vázoljunk közösségünk számára.
A helyi vegyes kórus műsorát követően az első székelyföldi Szent István-szobor állításának történetéről Kiss Dénes református lelkipásztor vetített képes előadását nézhették meg az ünneplők. Az istentisztelet után megkoszorúzták a templomkertben felállított Szent István-szobrot.
A református egyház nevében Szász János és Lőrinczi Gyula szentistváni és csókfalvi megyebírók koszorúztak, az unitárius egyház nevében Tőkés Lóránt lelkész és Faluvégi József volt főgondnok, a római katolikus egyház koszorúját Vitus Lajos plébános és Csonta Ferenc gondnok helyezte el, koszorúzott továbbá a gazdakör nevében Nemes József, a Szent István iskola nevében Albert Csilla igazgató, Bartalis Ibolya, az RMDSZ hármasfalui szervezetének elnöke. A történelmi magyar egyházak, a helyi civil szervezetek és a gazdakör képviselői mellett Makfalva község nevében Márton Zoltán polgármester és Vass Imre alpolgármester, a Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs elnök és Csonta Ferenc, a települési székely tanács elnöke, míg a Magyar Polgári Párt nevében Biró Zsolt országos és Muszka Árpád helyi elnök koszorúzott.
"…Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség"
A koszorúzási ünnepség utáni oldottabb hangulatú, a "gulyáságyúk" védelmében zajló programrészt Márton Zoltán polgármester nyitotta meg. Rövid üdvözletében a Szent István király Imre herceghez írott intelmének az alázatra vonatkozó, örök érvényű és kevesek által betartott passzusát idézte, miszerint: "…semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség".
Kiemelte, hogy az autonómiáért folytatott küzdelemben mindenkinek helye, szerepe és felelőssége van. "Segíteni kell a szorgalmas angyaloknak, hogy eredménnyel olajozzák odafönn a csillagok tengelyét és idelenn degenyegezni kell az idő kerekét, hogy könnyebben forduljon végre a javunkra."
Ezek után felkérte Izsák Balázst mint "fő degenyegezőt", hogy köszöntse az ünneplő közösséget.
Nyugati keresztényekként szeretnénk élni, nem bizánci erkölcsök és értékek szerint
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs felvezetőjében az alapokról, Szent Istvánról, az államalapításról szólt, majd áttért a napi aktualitásokra. Elmondta, hogy a magyarság a kereszténység felvételével tulajdonképpen a nyugati keresztény civilizáció legkeletibb részévé vált. Ez jelenleg is így van. "Nyugati keresztényekként szeretnénk élni, nem bizánci erkölcsök és értékek szerint, ezért van szükség autonómiára. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, ne sikerüljön letérítenie senkinek arról az útról, amelyen több mint tíz éve elindultunk", jelentette ki egyebek között a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Egy a nemzet!
Köszöntőbeszédében Biró Zsolt az autonómia melletti kiállást méltatta. "Makfalva községre, Hármasfalura és ezen belül Székelyszentistvánra mindig úgy tekintünk, mint az autonómiaharc marosszéki bástyájára. Itt tűzték ki először a székely zászlót, Marosszéken itt fogadták el elsőként a székelyföldi autonómiahatározatot. A történelem kereke forog – hallottuk az igehirdetés alatt is. Néhány éve itt nem szólhattunk, kirekesztettek, de a következetes kiállásunk meghozta gyümölcsét. Ma nem a kirekesztésről, hanem az egység fontosságáról kell beszélnünk. Egy a nemzet! – fogalmazhatjuk meg a magyar államalapítás ünnepén, és jó érzéssel tölt el, hogy ma tényleg elmondhatjuk: viharos évtizedek után ma az állampolgárság kiterjesztésének köszönhetően közjogilag is a magyar nemzet részei vagyunk. Érezzük a gondoskodást, az odafigyelést. (…) A román külügyminiszter autonómiát tagadó kijelentéseire érkező válasz több mint jelzésértékű számunkra. Az anyaország immár nem mostohaanyaként viszonyul hozzánk. Az autonómia melletti kiállás, annak támogatása evidencia, és ez az egyik feltétele küzdelmünk sikerének. A másik tényező viszont a mi kezünkben van! Közösen kell felmutatnunk az autonómiaigényünket itthon is, mindannyian, közéleti szereplők, politikusok és civilek egyaránt. Egymást nem kirekesztve, hanem kiegészítve, egymás mellett, egymást erősítve. Legyen ez az idei augusztus 20-i ünnepség legfőbb üzenete Székelyföldön", mondta az MPP elnöke.
A falunap szabadtéri műsorral folytatódott.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Szilágyi Zsolt: magyar a magyarnak szövetségese kell legyen
Az őszi államfőválasztáson két magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is indít jelöltet, akiknek, ahogy a többi jelöltnek is 200 ezer aláírást kell összegyűjteni, ahhoz, hogy induljanak a választáson.
Már az aláírásgyűjtés körül is vita van, de a felröppenő hírek szerint a magyar kormányfő nem támogatja az EMNP részvételét az államfőválasztáson.
A kialakult helyzetről Ionescu Nikolett, a Kossuth Rádió munkatársa Szilágyi Zsoltot, az EMNP államfőjelöltjét kérdezte.
Szilágyi Zsolt szerint azzal mindenki tisztában van, hogy nem lehet egy erdélyi magyar Románia államfője, viszont a kampány során a magyar jelölt megjelenítheti az erdélyi magyarok igényeit, az autonómiaprogramot, és azt, hogy mit várnak el az erdélyi magyarok a román államtól. Az EMNP jelöltje egy őszinte párbeszédben reménykedik a román társadalommal az autonómiaprogramról, illetve Románia föderalizálásáról.
Arra a kérdésre, hogy miért jó az, az erdélyi magyarság számára, ha két magyar államfőjelölt van, Szilágyi azt mondta: két hang erősebb, mint egy hang, ez a helyzet egy nemes versenyt eredményezhet, ebből csak nyerhetnek a magyarok.
Az indulásához szükséges aláírásgyűjtésről Szilágyi bizakodóan azt mondta, hogy visszajelzések alapján már a határidő előtt sikerül összegyűjteni a törvény által kért 200 ezer aláírást.
Arra a kérdésfelvetésre, miszerint az erdélyi magyar sajtó szerint a magyar miniszterelnök nem támogatja, hogy az EMNP jelöltet indítson az államfőválasztásra, és, hogy Orbán Viktor nem is fogadta Szilágyi Zsoltot, az EMPN jelöltje azt mondta: ő többször találkozott a miniszterelnökkel, közöttük egy korrekt partneri viszony van és nem érdemes foglalkozni az RMDSZ tulajdonában levő sajtó méregkeverésével.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének kezdeményezéséről, miszerint a két magyar jelöltnek, az autonómia hirdetésének jegyében össze kellene fognia. Szilágyi Zsolt azt mondta: az SZNT autonómia-tervezete az EMNP teljes támogatását élvezi, az SZNT nélkül nagyon nehéz lenne az autonómiaharc, az aláírásokat pedig az ők segítőikkel gyűjtik. Magyar a magyarral össze kell fogjon, magyar a magyarnak szövetségese kell legyen a székely autonómiáért, ennek pedig az a feltétele, hogy mindegyik egyformán akarja az autonómiát, és inkább a magyar politikus társát tekintse partnernek, mintsem a bukaresti pártokat – fogalmazott az EMNP államfőjelöltje.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Újra lobog a székely zászló Nyujtódon
Tegnap délután Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Szima Csaba, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke, Lőrincz József falufelelős és Lukács János nyugdíjas mezőgazdász új székely zászlót vont fel az ötméteres tartórúdra. Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, a lobogót pénteken éjszaka egy ismeretlen személy vágta le.
(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)