"Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a jún. 25-i határozattervezetben nyomatékosan kérte a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyben felszólított minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés jún. 25-én kezdte meg. A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A közgyűlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegű törvénykezésnek négy alapelven - az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszeműség és az emberi jogok tiszteletben tartása - kell nyugodnia. A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket - áll a határozattervezetben. A legfőbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyűlésének meggyőződése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha előzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum. Az utolsó, 13. pontban "a közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és maga a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejezett bírálatoknak". /EU-s határozattervezet a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Véget ért a kedvezménytörvény hányattatása az Európa Tanácsban - értékelte a Parlamenti Közgyűlés határozatát Tabajdi Csaba (MSZP). Németh Zsolt (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a közgyűlés olyan javaslatot is jóváhagyott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a törvényen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatában sürgette a magyar kormányt és parlamentet a törvény további átalakítására. A határozat kimondja: a kisebbségek sorsáért a felelősséget minden esetben az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. A közgyűlés megállapította, hogy ezidáig a nemzet fogalmának nincs közös európai jogi meghatározása. Tabajdi Csaba, a közgyűlés MSZP-s tagja hangsúlyozta: Magyarországot tartalmi ügyekben a határozat nem marasztalta el, viszont bírálta az Orbán-kormány azon eljárását, miszerint a szomszédokkal nem konzultált időben és megfelelő mélységben. "A határozat megismétel néhány olyan elemet, néhány olyan kritikai pontot, amelyek mára okafogyottá váltak. A határozat döntő része aktualitását veszítette, hiszen a kedvezménytörvény országgyűlési módosításával Magyarország teljesítette ezeket az elvárásokat" - tette hozzá a szocialista képviselő. Az MSZP a szavazásnál azért tartózkodott, mert a jelentés - bár alapvetően nem kérdőjelezte meg a kedvezménytörvényt - mégsem volt kellőképpen kiegyensúlyozott. Németh Zsolt: "A Jürgens-jelentéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja egyértelműen elutasító volt: nemmel szavaztunk - nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt Fidesz-képviselő. - Az ET-közgyűlés egy olyan javaslatot is elfogadott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a státustörvényen. Ez a helyzet nem állhatott volna elő, ha Magyarország nem módosítja feleslegesen a törvényt. Németh szerint a törvénymódosítás eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy a magyarságnak minden negatív következményt be kell söpörnie, s a meghátrálásnak semmi hozadéka nincs. "Hiszen azzal, hogy a törvényt az Országgyűlés megcsonkította, és kiürítette a magyar igazolványt, a határon túli magyarok körében komoly csalódást okozott. A szomszédaink ellenvetései nem szűntek meg, sőt felerősödtek. Az úgynevezett európai elvárásokat szintén nem sikerült kielégíteni: újabb és újabb igények fogalmazódnak meg. Mindez azt tükrözi, hogy az a szocialista kampány, amely a nemzetközi elvárásokhoz próbálta igazítani a státustörvényt, hibásnak bizonyult - fejtette ki a Fidesz képviselője. - Az a feladat, hogy felismerjük: a magyar nemzeti érdekek képviselete a regionális stabilitást szolgáló erő." /Salamon Márton László: Újabb módosítást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvény módosítását. A jogszabály többek között leszögezi: ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani a magyarigazolvány iránti kérelmet, az ajánlószervezetek tevékenységét megszüntetik, mivel az ellentétes a nemzetközi joggal. A kérdéssel kapcsolatban a státustörvényről tájékoztató romániai irodák központjának vezetőjét, Székely István elmondta: az irodák esetében semmi sem változik. Az irodák tulajdonképpen mostantól működnek a törvény szerint - mondta Székely István. /Ú. I.: Maradnak a státustörvényről tájékoztató irodák. Az Orbán-Nastase megállapodás kiiktatta az ajánlószervezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az RMDSZ-t nem érte váratlanul, hogy elutasítják azt a javaslatát: kerüljön ki Románia nemzetállamként történő meghatározása az ország alkotmányából - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ ennek ellenére beterjeszti azt a szenátusban és a két ház együttes ülésén is. Az RMDSZ elnöke szerint a nemzetállami koncepció nem tükrözi Romániában a valóságot, hiszen a román többségen kívül más nemzetiségű közösségek is élnek, és közülük az egyik a jelentős létszámú romániai magyar közösség. Markó szerint néhány év múlva ki fog derülni, hogy újabb módosításra lesz szükség. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl felekezeti intézményekben is lehetségessé váljon, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. Továbbá sikerült elfogadtatni az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan. Eszerint az állam elismeri az állampolgárok jogát egy egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez; az állam biztosítja az ehhez szükséges jogi keretet; a magán és jogi személyek pedig kötelesek védeni a környezetet. /Nem lepődtek meg az RMDSZ vezetői. Markó Béla az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Húsz százalékkal haladja meg Románia idei teljes költségvetését az az összeg, amelyet a román államnak az államosított, de vissza nem adható ingatlanok után kártérítésként kellene juttatnia az egykori tulajdonosoknak - írta román sajtó. A becslés abban a nem a nyilvánosságnak szánt jelentésben szerepel, amelyet a román közigazgatási minisztérium államtitkára készített a kormány számára. A pénzben kifizetendő kártérítések összegét 5,3 milliárd dollárra becsülték, ami Románia idei évi költségvetésének 70 százalékát teszi ki. Ehhez hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás 3,5 milliárd dollárra becsült értéke is. Romániában a magánszemélyek 128 ezer ingatlant igényeltek vissza természetben, további 82 ezer ingatlan esetében pénzbeli kártérítést, vagy részvények által történő kárpótlást kértek. A becslések szerint körülbelül 50 ezren kapják majd vissza természetben egykori ingatlanjukat, 120 ezer kérvényező számíthat kártérítésre, és 40 ezren kapnak majd elutasító értesítést. Az illetékesek emiatt mintegy 15 ezer bírósági perre is számítanak. A jelentés hangsúlyozta, hogy a restitúció végrehajtását nem szabad sokáig halogatni, mert az ingatlanárak várható növekedése esetében az államnak többet kell majd fizetnie. Erdélyben a legtöbb vissza nem adott ingatlan - 160 darab - Kolozs megyében található, majd Bihar (142 épület), Temes (123), Hargita (119), Maros (104) és Kovászna (32) megye következik a listán. Romániában a felekezetek összesen 7568 kérelmet nyújtottak be, a legtöbbet, 2207-et a romániai görög katolikus egyház. A zsidó egyház 1809, a római katolikus egyház 992, a református egyház 899, az ortodox 770, az evangélikus 690 és az egyéb egyházak (köztük az unitárius is) összesen 201 kérvénnyel szerepelnek a nyilvántartásban. /Kevés a pénz a kártérítések kifizetésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A népszámlálással kapcsolatban Veres Valér szociológus egy nagyon fontos mozzanatát magyarázta meg a magyarság viszonylag jelentős fogyásának: más módszerrel számoltak 1992-ben, mint tíz évvel később. 1992-ben az egy éve az otthonuktól távollevőket is beszámították az ország népességébe, 2002-ben viszont már nem tekintették őket állandó lakosoknak. A vendégmunka, feketén vagy szürkén vállalt külföldi munka, illetve a lassan növekvő kétlakiság (külhoni tanulmányok, nemzetközi üzleti élet, előnyösebb nyugdíj kedvéért megjátszott "kitelepedés", elhúzódó rokonlátogatások, unokák több hónapos magyarországi felügyelete stb.) miatt az új számítási módszer kedvezőtlenül érintette a magyarságot. /Balló Áron: A félig-kivándorlás buktatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A Csemete református magyar-angol óvodát /Kolozsvár/ a napokban akkreditálta az Oktatási, Ifjúsági és Kutatási Minisztérium. Az eseményről dr. Lészai Lehel református lelkipásztor elmondta, hogy tavaly nyáron az óvoda ötéves fennállását ünnepelték. Ez az egyházi óvoda az országban elsőként részesült ebben az elismerésben. 2002-ben kevesebb magyar gyermek iratkozott be az óvodába, az egy évvel korábbi huszonnyolc gyermek helyett csupán huszonnégy. Mivel nem lehet számítani az egyházi tulajdon visszaadására, úgy határoztak, hogy nekifognak építkezni. Szeretnének építeni egy száz négyzetméter alapú, legalább kétszintes épületet, számítanak a hazai református gyülekezetek, külföldi testvérgyülekezetek, a civil szféra segítségére. /Szabó Csaba: Akkreditálták az első református egyházi óvodát. Játékállapotba(n) cseperedett fel a Csemete óvoda. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Kolozsváron a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot. Egyelőre titokban tartják a települések szintjére lebontott nemzetiségi adatokat, pontosabban Bukarestből még nem küldték le ezeket a regionális statisztikai hivatalokhoz. Jól tájékozott, bukaresti statisztikai hivatali források szerint: a néhány nap múlva nyilvánosságra hozandó adatok Kolozsvár vonatkozásában azt mutatják, hogy a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, mindössze 18,86 százalék. Emiatt Kolozsváron nem élhetnek a kétnyelvű helységnévtábla kifüggesztésével, az anyanyelvhasználat jogával a közigazgatásban, illetve az igazságszolgáltatásban. A végleges népszámlálási adatok szerint Kolozs megyének összesen 702 755 lakosa van, ebből 557 891 román, illetve 122 301, azaz - a tíz évvel ezelőtt több mint 20 százalékhoz képest - csak 17,40 százalék magyar. Ugyanakkor a megyében több mint 570 ezer személy anyanyelve a román, 120 ezer viszont magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Valamivel több mint 507 ezren ortodoxok, majdnem 26 ezren római katolikusok, 30 ezren görög katolikusok, több mint 86 ezren pedig reformátusnak vallották magukat. Közel 10%-kal csökkent a magyarság Szilágy megyében. A nemzetiségi adatok érdekessége, hogy míg a megyében 57 167 lélek vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 57 246-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Tíz év alatt 8,3%-kal csökkent a románok száma, míg 9,5%-kal csökkent a magyarok, 15,1%-kal a szlovákok száma. A roma lakosság aránya viszont 36%-kal emelkedett. A megye magyar lakossága mintegy 23,1%, a roma lakosság aránya 5,1%. /Kiss Olivér és J. L.: Kolozsváron húsz százalék alatt a magyarság aránya. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"A Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérése negatív közérzetre utal: a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, a román társadalomban egyre hangsúlyosabb az egyenlőtlenség, az alanyok 80 százaléka pedig azt gondolja, Romániában valamennyi szinten jelen van a korrupció. Ugyanakkor jelentősen csökkent a hadseregbe, az államelnöki hivatalba, a rendőrségbe, a kormányba, a Román Hírszerző Szolgálatba, az igazságszolgáltatásban, továbbá a bankokba, a parlamentbe, a szakszervezetekbe és a politikai pártokba vetett bizalom. Mi több, az alanyok több mint fele úgy véli, rossz irányba halad az ország. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, a megvesztegetés a társadalom valamennyi szintjét átitatja. Szerintük a legkorruptabbak a képviselők és a szenátorok, az orvosok, a rendőrök és a bírók. A megkérdezettek 41 százaléka bízik a jelenlegi államelnökben, Iliescuban, a kormányfő bizalmi indexe 33 százalék, míg Corneliu Vadim Tudor 15 százalékos bizalomnak örvend. 2001 májusához képest a Markó Béla RMDSZ-elnökbe vetett bizalom a felére csökkent: 2001 májusában 12 százalék, idén viszont alig 6 százalék hisz a magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjében. Amennyiben jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az SZDP 47 százalékot, az NLP és az NRP 16-16%-ot, a Demokrata Párt (DP) 10%-ot, az RMDSZ 7%-ot, a Humanista Párt (HP) 2%-t, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) pedig alig 2 százalékot érne el. A határozatlanok aránya 39 százalék. /Kiss Olivér: Egyre kilátástalanabb a romániai helyzet. Bemutatták a Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Jún. 27-én a képviselőház megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát az igazságszolgáltatásban. Az NRP képviselői tiltakozásképpen kivonultak az ülésteremből. A jún. 26-i plenáris ülésen több olyan módosító indítvány vitájára került sor, amelyekkel a Nagy-Románia Párt (NRP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát kívánta korlátozni. Az RMDSZ álláspontját Varga Attila és Tokay György képviselők ismertették, akik elmondták: az új Büntető Perrendtartásban már biztosított jog az egyik jelentős oka annak, hogy Európa elismeréssel szól a nemzeti kisebbségek helyzetének romániai rendezéséről. Az alkotmány 127. cikkelyének új szövege (nem hivatalos fordításban) a következő: "Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban (1) Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik. (2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok előtt anyanyelvükön kifejezni magukat, a szerves törvény rendelkezései szerint. (3) A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani." /Megszavazták a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát. A többség elvetette a módosító ellenjavaslatokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Léteznek olyan össznemzeti ügyek, amelyekben előbb Magyarországon kell egységes véleményt kialakítani, mielőtt azok nemzetközi fórumok elé kerülnek; ez a legfontosabb tanulsága Kelemen András (MDF) szerint annak a határozatnak, amelyet az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése jún. 24-én fogadott el a magyar kedvezménytörvényről. Kelemen András kedvezőtlennek ítélte, hogy a határozatban a kétoldalú megegyezés hangsúlyosabbá vált, mint a velencei bizottság által meghatározott elvek. A képviselő furcsa helyzetnek nevezte azt, hogy a módosított kedvezménytörvény tartalmát a közgyűlés még nem ismerhette meg, ennek ellenére határozatában további módosítások szükségességét mondta ki. Megjegyezte, hogy ezt a közgyűlés több tagja is kifogásolta. Kelemen András szerint a magyar külpolitika kudarca, hogy a kormány ugyan a módosítás előtt tekintetbe vette az európai követelményeket, a szomszédos országok igényeit, "de ez sem volt elegendő". "Eszerint önmagában az önfeladás nem kiengeszteli a másik felet, hanem saját erejének felértékeléséhez vezet" - mondta a politikus. Úgy vélte, ezek után a jövőben nagyon nehéz lesz olyan intézkedéseket hozni a kedvezménytörvény alapján, amely megfelel a határon túli magyarok érdekeinek, és a szomszédos országok sem kifogásolják azokat. /Először Magyarországon kell kialakítani egységes véleményt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Az RMDSZ új összetételű vezető szervezete, az SZKT erős legitimitású testület lesz - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tanács tagjainak nagyobb része az elmúlt hónapokban tartott belső választásokon nyerte el mandátumát. - Az utóbbi időben több, a romániai magyarságot megosztó kísérletnek voltunk szemtanúi, nekünk meg kell próbálnunk kialakítani a magyarok teljes szolidaritását a választásokra való felkészülésben - szögezte le. /Markó: Erős legitimitású SZKT lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere közleménye szerint júni. 5-én Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora és Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézetének elnöke kérvényt juttatott el a városházára. A rektor és az elnök kétnyelvű tábla felhelyezése érdekében fordult a városvezetőhöz. Arra hivatkozva, hogy az Alkotmány értelmében Romániában a hivatalos nyelv a román, Gheorghe Funar arról tájékoztatja az újságírókat, hogy a városrendészeti bizonylatban feltételként szabták: a feliratok csak román nyelvűek lehetnek. Tonk Sándor, az EMTE rektora: A városvezetőnek tudnia kellene, hogy magánintézményről van szó, a húsz százalékos arány pedig a közintézményekre vonatkozik. Szándékosan keveri össze a kettőt. Ezenkívül az egyetemet magyar nyelven is bejegyezték a törvényszéken. Mi több, például a Protestáns Teológiai Intézeten vagy a püspökségen is háromnyelvű felirat található - mondta Tonk. Kilátásba helyezte, hogy ez ügyben az illetékes intézményekhez fordul, és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsában (SZET) is szóvá teszi a kérdést. /Kiss Olivér: Kétnyelvű névtábla nélkül az EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"A képviselőház vezetősége megtagadta Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő kérését, miszerint részben számolják el amerikai útjának költségeit: repülőjegye és napidíja egy részét. A honatya egy amerikai konferencián vett részt, ám a parlament vezetősége szerint előzetesen nem nyújtott be beadványt az ügyben. Tudor Mohora, a képviselőház háznagya elmondta, hogy az állandó bizottságnak semmi ellenvetése nem volt a kiszállás céljával kapcsolatban, ám úgy pontosított: annak érdekében, hogy egy képviselő "logisztikai támogatást" kaphasson, beadványt kell benyújtania. A képviselő által kért kiszállási költséget Mohora 700 dollárra becsülte. Kérésében Szilágyi Zsolt vázolta, hogy képviselői, valamint a German Marshall Fund volt ösztöndíjasának minőségében meghívták az Egyesült Államok és Európa kapcsolatainak prioritásai című nemzetközi konferenciára, amelyet Saint Paul városában, Minnesota államban rendeztek ez év május 2-4 között. Szilágyi indoklása szerint elutazása egybeesett a húsvéti ünnepekkel, és emiatt folyamodott csak most a képviselőház vezetőségéhez. /Megtagadták Szilágyi Zsolt képviselő amerikai útja költségeinek elszámolását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"A Bihari Önkormányzatok Szövetségén belül kistérségi fejlesztési társulást hoznak létre az érintett települések - közölte Szeifert Ferenc, a szervezet elnöke, 51 bihari település alkotná a fejlesztési társulást. Az elképzelések szerint a bihari térséget teljesen átfogó, Létavértestől Csökmőig, Komáditól Sárrétudvariig terjedő, s a határon is átnyúló fejlesztési társulás jönne létre. A társulás céljai között van az önkormányzatok érdekeinek képviselete, a közigazgatási reform előkészítése, valamint a térségi gazdasági fejlesztési stratégiával és programokkal kapcsolatos döntések meghozatala. A Berettyóújfaluban megrendezett tanácskozáson a romániai Bihar megyei településfejlesztési társulás elnöke csatlakozási szándékáról biztosította a résztvevőket. /Újabb határon átnyúló együttműködés. Bihari kistérségi fejlesztési társulása alakul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 22-én évadzáró előadását tartotta a kolozsvári Magyar Opera. Átlagban havi nyolc előadást tartottak, de volt, amikor kevesebbet. Ez a kevés viszont kiváló színvonalat ért el. Volt szimfonikus koncert, opera-, operett- és balett-bemutató, azonban a nézettségi mutatók nem jók, félházzal játszottak. A közönséghiánynak több oka is van: a kolozsvári magyarság természetes fogyása, továbbá a közömbösség és fásultság, a szellemi igénytelenséget, amely a tévé csatornái elé köti az embereket. Simon Gábor igazgató tájékoztatott az évadról. Az évadot Kodály Zoltán: Székelyfonó című operájával kezdték, a Mátyás király-szoborcsoport leleplezésének századik évfordulója alkalmával Fadrusz-emlékműsort mutattak be, megemlékeztek Dohnányi Ernő zeneszerzőről is. A társulat egy része a Budapesti Őszi Fesztiválon szerepelt a Demény-kamaraoperákkal. Erkel Ferenc: Sarolta című vígoperájának kolozsvári bemutatója sikeres volt, februárban olaszországi vendégszereplés következett, volt még Kriza-emlékhangverseny, áprilisban volt az Orbán-kamaraopera bemutatója. Májusban Beethoven: Fidelióját, júniusban pedig Adam: Giselle című balettjét mutatták be. Gondot jelent a férfiénekesek hiánya. Sikeres volt a balettkar tavaszi görögországi vendégszereplése. Az igazgató elégedett a végzősök - Gombár Annamária, Borsos Edith, Vigh Ibolya, Haraszti Zsombor - vizsgaelőadásával, de hiányolta, hogy a Zeneakadémia egyetlen tanára sem jött el, még az előadásra sem. Roppant költséges műfaj az opera, egy új előadás színrevitelének költsége többszáz millió lejre tehető. Errea román állam nem ad pénzt. Évek óta a bemutatók sikeres anyaországi pályázatok révén valósulnak meg. Július elején újabb Erkel-opera - a Brankovics György - CD-felvételére készülnek. Aug. 20-án az énekkar Budapesten fog szerepelni egy nagyszabású koncerten, ahová több magyar nyelvű énekkar hivatalos, az esemény színhelye a Hősök tere lesz. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári magyar operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"A Szülőfalum Alapítvány Ördöngösfüzesen felépítette az Egyházi és Szórványmúzeumot, amely lelki táplálékot nyújt az ördöngösfüzesi és a mezőségi magyarságnak. A mezőségi magyarság által egyes helyeken már alig-alig használt templomok fönntartásáért, a mezőségi népszokások megőrzéséért az alapítvány Jövőházat kíván építeni. E ház közösségi és kulturális központként a hagyományőrzők, a mezőségi falvakat járó diákcsoportok otthona kíván lenni. E cél megvalósításának első lépése a jún. 16-án a budapesti Vigadóban megrendezett gálaest jótékonysági rendezvény, amelyen Lapohos András, az alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vett. E jótékonysági rendezvény szervezői között volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnöke, továbbá Tokay Ferenc író, az EUTOP Budapest Rt. vezérigazgatója. /Budapesti est Ördöngösfüzesért. Jövőházat építenének a szórványmúzeum után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Tompos Opra Ágota kiállítása. Tompos Opra Ágota az utóbbi évtizedben a figuratívtól a dekoratív absztrakt felé tett határozott lépéseket. Ebben a szellemben fogantak 2001-es kolozsvári kiállításán bemutatott képei is. Tompos Opra Ágota élénk és derűs színvilágánál a meghatározó hangulati elem a felszabadult derű. /Németh Júlia: Tompos Opra Ágota kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 26-án Kolozsváron Unitárius Egyház Dávid Ferenc díszterme adott otthont három új kötet ismertetésének, amelyek megjelenése az Unitárius Egyház képviselő tanácsának és a Polis Kiadónak a közös érdeme. Balázs Sándor Mikó Imre. Élet és pályakép című monográfiája a jog- és államtudományi íróként, műfordítóként és a közügy elkötelezett szolgájaként érdemeket szerzett Mikó Imréről (1911-1977) szól, aki az egyházához és magyarságához való hűség példaképe. Ő volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának kezdeményezője. Felelősségérzése a közösség iránt élete minden mozzanatára rányomta bélyegét. A két másik kötet: a Balázs Ferenc "Csillagokhoz kötött szekerünk" (levelek Christine Frederiksenhez) és a Chistine Morgan Alabástromfalu című kiadványok, ezeket Mikó Imre munkássága köti össze, aki hozzájárult az író és lelkipásztor, Balázs Ferenc életútjának, életszemléletének megismertetéséhez. /Ö. I. B.: Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták Banner Zoltán köteteit. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője beszélt az Erdős I. Pálról szóló monográfiáról és a Szó, eszme, látvány című szöveggyűjteményről. /Sándor Boglárka Ágnes: A művészeté volt a főszerep a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata térhetett haza a legtöbb díjjal, összesen öttel a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiváljáról, amelynek záróünnepségére jún. 28-án került sor. A nagy sikert a kolozsváriak Doktor Faustus tragikus históriája című előadása érte el, amely elnyerte - a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadásával megosztva - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fölajánlott nagydíjat. A Marlowe előadásban nyújtott alakításáért, Mephistophilis szerepéért Kézdi Imola elnyerte a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díjat. Ugyancsak egyéni díjat tudhat magáénak Cristian Rusu, az előadás díszlettervezője. Két díjjal térhetett haza a kolozsvári színház kitűnő művésze, Bogdán Zsolt, aki a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepének megformálásért elnyerte a szintén a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott Különdíjat, valamint megkapta a dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere által hagyományteremtő szándékkal alapított különdíjat. A fesztivál tizenötéves történetében még nem teltek meg ilyen mértékben a színházi előadásokra hivatott termek. A zsűri elnöke, Fodor Tamás értékelte a tíznapos fesztivál előadásait, hangsúlyozva, hogy nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen sok jó előadás és társulat létezik a határon túli magyar intézményekben, ez pedig nagyszerű dolog, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol sok fásult színész van, akik iparként űzik a mesterségüket. /Köllő Katalin: Öt kisvárdai díj a kolozsvári magyar színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Románia Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) országos elnöksége jún. 25-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy felfüggeszti tevékenységét a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). Közleményében a RODOSZ kifejtette: nem kíván minden kapcsolatot megszakítani a MIT-tel, szakmai kérdésekben a szervezet kész továbbra is együttműködni az ifjúsági tanáccsal. / Szakít a RODOSZ a MIT-tel? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Búcsúk egész sorát tartották a hétvégén Kolozsváron és környékén. A búcsúsorozat jún. 27-én a felszentelésének hatvanadik évét ünneplő kerekdombi Jézus Szíve-templomban kezdődött, majd jún. 28-án a Jobbágy (Ariesului) utcai Mária Szeplőtelen Szíve-kistemplomban folytatódott. A Kolozsvár környéki búcsúsorozat utolsó két állomása - a kisbácsi római katolikus templom és a szentpéteri plébániatemplom védőszent-emlékünnepe volt. /Szabó Csaba: Templombúcsúk sorozata Kolozsváron. Mi, katolikusok, valóban elvtársak vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására eddig valamivel több mint 16 millió lejt gyűjtöttek össze Romániában - közölte Tokay György, az RMDSZ parlamenti képviselője. Számítanak a magyar kormány anyagi támogatására. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának érdekében Magyarországon is gyűjtést indítottak, eddig 6 millió 847 ezer forint gyűlt össze. /Gyűjtés az aradi Szabadság-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus tanárképző karának 41 utolsó éves diákja közül 38 Kolozsváron, a piaristák templomában ünnepélyesen "elballagott". /Ballagás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Júl. 1-3. között Szentes Zoltán tábornok-helyettes, a magyar hadsereg vezérkari főnökének vezetésével magyar katonai küldöttség tartózkodik Erdélyben. A magas rangú magyar vendégeket Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke hívta meg Romániába. Júl. 2-án Szentes Zoltán George Cristian Maior államtitkárral, az euroatlanti integráció és védelmi politika osztály vezetőjével találkozik Bukarestben. Ezt követően megbeszélést folytat Mihail Popescu vezérkari főnökkel is. /(k. o.): Magyar katonai küldöttség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Jún. 30-án a képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Az RMDSZ is számos módosító javaslatot terjesztett be, egyes indítványokat a plénum elfogadott, másokat elutasított. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely). Ezen cikkely előírásai szerint az alkotmány nem módosítható azokban az esetekben, amikor a módosítás tárgya az ország oszthatatlansága, nemzeti jellege és függetlensége, államformája, területi egysége, a bíróság függetlensége, illetve a politikai pluralizmus és az állam hivatalos nyelve. A plénum visszautasította a javaslatot. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló cikkely esetében, pontosabban a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező szakasz vitájánál kért szót Márton Árpád képviselő, aki fenntartotta azt a módosító javaslatot, amely szerint amennyiben az először megkeresett ház 45, illetve 60 napon belül nem dönt a benyújtott törvénykezdeményezésekkel, törvénytervezetekkel kapcsolatban, az illető jogszabályokat elfogadottnak tekintik (szemben a korábbi 30, illetve 45 napos határidővel). A módosító javaslatot a plénum megszavazta. A továbbiakban Varga Attila képviselő fenntartotta azt az RMDSZ módosító javaslatot, amelynek értelmében a törvényhozási ciklus végén egy felhatalmazási törvény kibocsátásával a parlament megbízhatja a kormányt kormányrendeletek kibocsátásával a parlamenti szünet időtartama alatt, de ezeket kötelezően be kell nyújtani a parlamenthez a felhatalmazási határidő előtt. Kivételt képeznek azok a kormányrendeletek, amelyek a felhatalmazási határidőn belül már kifejtették hatásukat. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.Márton Árpád képviselő a sürgősségi kormányrendeletek intézményének szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy különleges, halasztást nem tűrő helyzetekben, amennyiben az első ház 45 napon belül nem dönt a sürgősségi kormányrendelet fölött, elfogadottnak tekintik, és a másik ház elé terjesztik, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt. Az RMDSZ által egyeztetett módosító javaslatot a plénum elfogadta. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az eddigi kormányok visszaéltek a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségével, ezért szükséges a kormány ilyenszerű felhatalmazásának korlátozása. Az általa benyújtott módosító javaslat szerint a kormány csak háborús helyzetben, katasztrófa vagy természeti csapás esetében vagy más, jól meghatározott sürgősségi helyzetben, ostromállapotban fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek a parlamenthez való benyújtás után lesznek hatályosak. A plénum elutasította a javaslatot. A 119. cikkely első bekezdésének vitája során, amely a helyi közigazgatást meghatározó elveket rögzíti, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő tartotta fenn az RMDSZ módosító javaslatát, miszerint a decentralizáció, a helyi autonómia, valamint a helyi közszolgálatok dekoncentrációja mellett az alkotmány tételesen is tartalmazza a szubszidiaritás elvét. Felszólalásában Varga Attila elmondta, hogy a szubszidiaritás elve új fogalom, amelyet nemcsak az Európa Tanács, hanem más európai intézmények is ajánlásaikba foglaltak, és széles körben alkalmazzák az Európai Unió országaiban. A képviselő kitért arra is, hogy az RMDSZ által megfogalmazott elv megtalálható az érvényben lévő helyi közigazgatási törvényben, amely kimondja, hogy a döntéseket és a kompetenciákat annak a helyi közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe kell utalni, amely a legközelebb áll az állampolgárhoz, így semmilyen akadálya nem kellene lennie annak, hogy az alkotmány szövegében is rögzítsék. A plénum elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. Ez az elv, ha nem is a legtökéletesebb formában de érvényesül a helyi és megyei tanácsok viszonyában is. Ugyanehhez a cikkelyhez kapcsolódik Szilágyi Zsolt képviselő módosító javaslata, amelyet fenntartott, és amelynek értelmében a regionalizmus elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak, így ezt alkotmányosan is szabályozni kell. A plénum visszautasította a módosító javaslatot. Az RMDSZ eredményeket is elért az alkotmány módosítása során, mint például: a szövetség hathatós közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok jogát arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, amely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. A frakcióvezetés dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata Párt (DP) képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.A 119. cikkely (2) bekezdése értelmében a jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok lakta területi-közigazgatási egységekben, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban, biztosítják az anyanyelv írásbeli és szóbeli használatát. A törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a nép ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmánymódosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a nép ügyvédje mellé.A továbbiakban a képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. /Mérlegen az RMDSZ módosító javaslatai. Elfogadott és visszautasított indítványok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"