"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron új szakot indít: Fotográfia-Filmművészet-Média. Ez lesz a második szak Kolozsvárott, a környezettudományi szakirány mellett. Pethő Ágnes leendő oktató elmondta, hiánypótló dologról van szó, hiszen Romániában nemhogy magyarul, de románul sem igen tanulhatnak ilyesmikről. A tanterv szerint: "Filmtörténet, az audiovizuális kommunikáció elmélete, kép- és filmelmélet, forgatókönyvírás, narratológia, mozgókép a kortárs kultúrában" és hasonlók. Az új szak másik oktatója, Xántus Gábor azt szeretné, hogy nemcsak elméleti, hanem szakmai tudással, gyakorlattal is gyarapodjon az a kb. 20 diák, akikkel indulnának. Az Oktatási Akkreditációs Bizottság (CNEAA) beleegyezett a szak indulásába. /Új szak, új épület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"

"Szilágy megyében a tanfelügyelőség alig két hete hirdette ki a nyolcadik osztály utáni továbbtanulási kerettervet, de máris igazítani kellett rajta. A minisztériumi utasítás nyomán a megyében 18 elméleti líceumi osztályt kellett volna megszüntetni vagy átalakítani műszaki, szakmai vagy tehetséggondozó osztályokká. A csökkentés a zilahi Református Kollégiumot sem kímélte. A líceum népszerűségét jelzik a két évvel ezelőtti felvételi vizsga mutatói: a két osztályban meghirdetett 50 helyre 92 diák jelentkezett. Akkor a megyei RMDSZ-elnök, Seres Dénes szenátor közbenjárására sikerült még egy osztályt jóváhagyatni a szakminisztériummal, és 2001 szeptemberétől három osztályban 77 diákkal indulhatott a tanítás. A tanfelügyelőség beiskolázási keretterve szerint a Református Kollégium ismét csak két osztállyal szerepelt. Az RMDSZ közbejárt, végül a szakminisztérium határozata biztosította a felekezeti oktatás érinthetetlenségét. Tehát a hivatalos beiskolázási keretet kiigazítva, a zilahi református gimnáziumban ősszel újra három osztály indul: egy teológiai és két matematika-informatikai osztály. /Józsa László: Mégis három líceumi osztály indul a refiben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"

"A 2002-es Bolyai-év utórezgéseiként még mindig jelennek meg kiadványok, amelyek Bolyai János életével és munkásságával foglalkoznak. Ilyen például a marosvásárhelyi Mentor Kiadó A tér úttörője c. emlékkönyve. A tizenkét szerző közül tizenegy marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, de ő is Marosvásárhelyen született. A tanulmányok három téma köré csoportosulnak: Marosvásárhely a Bolyaiak korában, eredmények a Bolyai-kutatásban és a Bolyai-kultusz Marosvásárhelyen. Néhány hete került ki a nyomdából Budapesten a Természet Világa külön emlékszáma, amely Bolyai János nagysága előtt tiszteleg. A szerzők nagy része magyarországi és erdélyi ismert Bolyai-kutató, de szerepel benne két román akadémikus (Radu Miron és Solomon Marcus), valamint egy orosz tudományos kutató is. V. Alekszandrov cikkének érdekessége, hogy csodálattal ír a Bolyai-rendezvényekről, dicséri a magyarok hagyománytiszteletét, és mindezt szembeállítja az 1992-es, szegényesre sikeredett Lobacsevszkij-évfordulóval. Az emlékszám összeállítója, a folyóirat főszerkesztője, Staar Gyula interjút közöl az erdélyi származású és jelenleg Párizsban élő Tóth Imre tudományfilozófussal, Bolyai-kutatóval. /Borzási Péter: Újabb kiadványok Bolyai Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"

"Növekvőben a romániai és magyarországi kisebbségek védelme iránti felelősség, hangoztatták a Román-Magyar Együttműködési Kormányközi Vegyesbizottság kisebbségi ügyekkel foglalkozó altestületének román és magyar delegációvezetői. Szabó Vilmos államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, a megbeszélésen szó esett a nemzeti kisebbségek problémáiról, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új magyar tannyelvű karainak létrehozásáról, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának gyorsításáról. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár szerint a román fél által megfogalmazott ajánlások elsősorban a magyarországi román kisebbség kérései nyomán azonosított problémákkal - az önkormányzatisággal, a román nyelvű iskolákkal, a gyulai ortodox kápolnával, valamint az oktatók román nyelvű képzésével kapcsolatosak. Diaconescu szerint a budapesti kormány "aktívan viszonyul" e kérdésekhez. A román államtitkár szerint a Gozsdu Alapítvány kérdése is felmerült a tanácskozáson, "Együttműködésre bátorítjuk a budapesti vezetést e kérdésben, hiszen ez a magyar fél érdeke is", tette hozzá. "A csíkszeredai magyar konzulátus létrehozásának kérdése a kormányközi tárgyalások napirendjén van, ennek szellemében mi is kitértünk a problémára, és hangsúlyoztuk, hogy a két kormányfő folytatja a kérdés elemzését", mondta Szabó Vilmos. A HTMH vezetője szerint a felek 98 százalékos arányban egyetértenek a megvitatott kérdésekben. /Növekvőben a kisebbségek iránti felelősség. Román-magyar vegyes bizottsági tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Az RMDSZ célul tűzte ki a szavazatok 7,5-8 százalékának megszerzését a jövő évben esedékes általános választásokon, nyilatkozta a Mediafaxnak Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke. Frunda úgy vélekedett, hogy az újonnan megjelent magyar alakulatok nem jelentenek komoly versenytársat a szövetség számára. "Diskurzusuk populista, minden reális tartalomtól mentes, én azt hiszem, hogy nem fenyeget veszély bennünket, választóink pedig továbbra is támogatni fognak", fogalmazott Frunda György. /Frunda az RMDSZ választási esélyeiről. A szövetségnek nincs reális versenytársa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Önkormányzatokért Felelős Főosztály vezetője hivatalos látogatáson vesz részt Magyarországon. Réthy Imre közigazgatási államtitkárral folytatott megbeszélést a Gazdasági és Közigazgatási Minisztériumban /GKM/ , ezt követően találkozott Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, valamint Ádám Évával, a HTMH elnökhelyettesével. A GKM-ben arról volt szó, hogy milyen közös programokat tudnának megfogalmazni. Kerekes Gábor szerint olyan projekteket kellene kidolgozni, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistérségi társulásokra. A magyar fél ez ügyben támogatásáról biztosította az RMDSZ vezetőjét. Kerekes a Magyar Turizmus Részvénytársaság elnökével, Galla Gáborral egyeztetett, a Pál Béla turisztikai államtitkár Romániai látogatása során aláírt közös nyilatkozattal kapcsolatosan, amelynek értelmében az RMDSZ besegít egy erdélyi turisztikai útvonal kidolgozásába, amelyet Magyarországon bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, valamint a Magyar Turizmus RT-vel közösen ifjúsági táborokat, csoportos kirándulásokat szerveznek majd Erdélybe. /Gazdasági kérdésekben egyeztettek. Integrációt elősegítő közös programok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A román kormány határozottan leszögezi, hogy Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt - hangsúlyozta a román kormány legutóbbi ülése után kiadott közlemény. A kormány jún. 12-i ülésén jóváhagyta azt az együttműködési megállapodást, amelyet a Román Országos Levéltár kötött az Egyesült Államokban működő Holokauszt Emlékmúzeummal. A román kormány "támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az Európában történt holokauszt jelenségét igyekeznek feltárni - egyebek között a román archívumokban lévő dokumentumok alapján is -, ugyanakkor nagy nyomatékkal hangsúlyozza azt a tényt, hogy Románia határain belül 1940-1945 között nem volt holokauszt". Romániában mind a mai napig sokan tagadják, hogy a románokat felelősség terhelné a holokauszt miatt. A romániai zsidósággal szemben elkövetett bűnök miatti felelősség elutasítását jól mutatja az is, hogy a közelmúltban Marosvásárhelyen avatták fel az első romániai Holokauszt-emlékművet, amelynek talapzatára az a felirat került, hogy a marosvásárhelyi zsidó közösséget "a fasiszta magyar kormány" deportálta Auschwitzba. Az első Holokauszt-emlékmű színhelyének kiválasztása, az emlékműn lévő felirat is azt igyekszik sugalmazni, hogy zsidóüldözések a 2. bécsi döntést követően 1940-ben Magyarországhoz került Észak-Erdélyben történtek. Történelmi tény, hogy Magyarország német megszállását követően 1944 májusában és júniusában a magyar hatóságok 151 180 zsidót deportáltak Észak-Erdélyből. A németeknek átadott zsidókat Auschwitzba hurcolták, közülük alig 16 ezer ember élte túl a haláltábor borzalmait. A zsidók deportálása és tömeges kiirtása Romániában azonban már 1941-ben megkezdődött, szinte egy évvel azt megelőzően, hogy hivatalos programmá lett a náci Németországban a hírhedt végső megoldás: az európai zsidóság kiirtásának terve. 1941 és 1942 folyamán a bukaresti, jászvásári (Iasi), dorohoi pogromokban, a Dnyeszteren túli területeken felállított kivégzőtáborokban - ahová a Besszarábiából és Bukovinából elhurcolt zsidók kerültek - a jelenlegi kutatási adatok szerint 265-275 ezer zsidót öltek meg. Ezekért a tömeggyilkosságokért Románia akkori tényleges vezetőjét, Ion Antonescu marsallt terhelte a fő felelősség, akit háborús bűnök elkövetése miatt 1946-ban halálra ítéltek és kivégeztek. Az első romániai Holokauszt-emlékmű helyszínéül kiválasztott Marosvásárhelyen ma is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli az egyik belvárosi utca. /Romániában nem volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Egy év és három hónap telt el azóta, hogy a Nastase-kabinet sürgősségi kormányrendeletbe foglalta: a holokauszt tagadása öt évig terjedő börtönnel büntethető. Most pedig a kormány leszögezte, hogy Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt. Ezen kormányközlemény után Nastasééknak kevesebb hitelük marad a nemzetközi közösséggel szemben. A fél évszázadon át tartó történelmi misztifikálás után a román vezetés végre elismerte: Romániában a negyvenes években több százezer áldozatot követelő zsidóüldözés folyt. Úgy tűnt, az amerikaiaknak sikerült tudatosítaniuk az Egyesült Államokba látogató román politikusokban: Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg Ion Antonescu marsallnak állítanak szobrokat, amíg nem gátolják meg a román fasiszta diktátor kultuszát, az egyre hangosabbá és hivatalosabbá váló holokauszttagadást. Nagy garral elkezdődött az Antonescu-szobrok leszerelése, ám ahol már kisebb ellenállásba ütközött a dolog, ott ezt sem erőltették. A marsallról elnevezett utcák nevét szinte sehol nem változtatták meg, a nemzetféltő szónokok pedig háborítatlanul uszíthattak tovább a parlamenti pulpitusról, akár a kormánypárt színeiben is. Adrian Nastase miniszterelnök nem volt őszinte, amikor - egy évvel ezelőtt - így fogalmazott: "A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni... Románia csakis akkor léphet a demokrácia útjára, és tagolódhat be az európai és euroatlanti struktúrákba, ha előbb őszintén szembenéz történelmével, és nem csupán a hősi cselekedeteket ismeri el és hangoztatja." /Salamon Márton László: Holokauszt, másként. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./ 1944 májusában és júniusában a magyar hatóságok 151 180 zsidót deportáltak Észak-Erdélyből. A németeknek átadott zsidókat Auschwitzba hurcolták, közülük alig 16 ezer ember élte túl a haláltábor borzalmait. A zsidók deportálása és tömeges kiirtása Romániában azonban már 1941-ben megkezdődött, majdnem egy évvel azt megelőzően, hogy a hírhedt végső megoldás a náci Németországban hivatalos programmá lett. 1941 és 1942 folyamán a bukaresti, iasi-i, dorohoi-i pogromokban, a Dnyeszteren túli területeken felállított kivégzőtáborokban - ahová a Besszarábiából és Bukovinából elhurcolt zsidók kerültek - a jelenlegi kutatási adatok szerint 265-275 ezer zsidót öltek meg. /Börtönnel büntethetők? = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./"

"A bukaresti Legfelsőbb Ítélőtáblához helyezték át a Kincses-Geoana per tárgyalását, döntött a marosvásárhelyi bíróság. Kincses Előd ügyvéd május végén panasszal fordult a marosvásárhelyi bírósághoz Mircea Geoana külügyminiszter márc. 15-én tett azon kijelentése miatt, hogy a március 14-i kolozsvári fórum résztvevői "javíthatatlan revizionisták", egylejes erkölcsi kártérítést követelve Geonától. Kincses Előd kifejtette: Geoana kijelentése azt sugallja, teljes meggyőződéssel vallja, hogy a külügyminiszternek meg kell védenie a "revizionistáktól" az ország területi integritását, és ez az ügyvéd szerint még "súlyosabbá" teszi az általa megfogalmazott "rágalmakat". Mircea Geoana egy tévéműsorban kijelentette, hogy nem jelenik meg a tárgyaláson. /P. A. M. Bukarestben a Kincses-Geoana per. A fővárosba helyezték át az ügy tárgyalását Romániában nem volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője. Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet. Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap. A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél. A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön. Időközben a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket vállalja majd Sabin Gherman pártja, ha sikerül azt bejegyeztetni a román bíróságon. /Régi-új magyar ellenpárt? Hamarosan bejegyzik az új pártot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Szélsőséges magatartásról" tett tanúbizonyságot a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ azáltal, hogy aláírta a marosvásárhelyi helyi együttműködési megállapodást, jelentette ki sajtótájékoztatóján Eugen Nicolaescu Maros megyei képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője. "A helyi SZDP-RMDSZ protokollum aláírása teljesen természetes, az viszont nem természetes, hogy külön beiskolázási számokat ír elő a románoknak és a magyaroknak", mondta Nicolaescu, utalva a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetemmel kapcsolatos kérdésre. A liberális képviselő "a szétválás felé tett első lépésnek" nevezte a marosvásárhelyi protokollumot, szerinte mindkét aláíró fél "szélsőséges magatartást" tanúsított. Az NLP-s képviselő rendkívül keményen bírálta az RMDSZ vezetőinek az utóbbi időszakban folytatott politikáját. "Az RMDSZ mindig európai szellemről beszél, amikor kifüggeszti a falra a kéréseit. Tulajdonképpen az RMDSZ által az utóbbi időszakban folytatott politika ellenkezik az európai szellemmel", mondta Nicolaescu. Elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy az RMDSZ elutasítja az egységes román nemzetállam elvét, és európaiságról beszél, míg minden európai fórum legitim létezőknek tekinti a nemzetállamokat, és párbeszédet folytat velük. "Az RMDSZ tulajdonképpen az európaiság ellen harcol", szögezte le Eugen Nicolaescu. /Megtették az első lépést az etnikai szétválás felé. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A román-magyar Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyesbizottság jún. 12-i ülésén a Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság a román fél részére a következő ajánlatokat tette: a román kormány támogassa a továbbiakban is a magyar nyelvű oktatás megőrzését és fejlesztését minden szinten, folytassa tevékenységét annak érdekében, hogy egységesen alkalmazzák a közigazgatási törvényt, valamint az ingatlanok és más javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényeket a tényleges tulajdonba adás céljából, vizsgálja meg a kolozsvári Magyar Operaház körül kialakult helyzetet annak megoldása érdekében; lehetőségein belül támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás színvonalának emelését, segédanyagok, tankönyvek, szépirodalmi művek és a román nyelvű oktatás sajátosságainak megfelelő szakeszközökkel; lehetőségei szerint támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás szakmai színvonalának emelését pedagógusok egyetemi képzésével, továbbképzésével Romániában. Igény szerint küldjön vendégtanárokat; intézkedései révén segítse elő a nagyváradi Vocea Evangheliei Rádió műsorszórási teljesítményének növelését, vételminőségének biztosítását a magyarországi román közösség számára; támogassa, hogy a Felnőttképzési Tanácsnak legyen magyar tagja is; továbbra is kísérje figyelemmel a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár és a nagyváradi római katolikus püspöki palota helyzetével kapcsolatos kérdések megoldását; anyagi lehetőségei függvényében fordítson figyelmet azon ingatlanok restaurálására, amelyek a romániai magyar egyházak tulajdonát képezték. /A román-magyar vegyes bizottság javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Három évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá jún. 13-án Bukarestben a román és a magyar tudományos akadémia vezetői. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: a két intézmény azt a célt tűzte ki, hogy fokozzák a két ország tudósainak együttműködését. Ennek keretében a Román Tudományos Akadémia segíti a Romániában élő magyar nemzetiségű tudósokat, az MTA pedig segíti Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. A két akadémia együttműködése kiterjed a szakintézetekre is. Az MTA elnöke ennek példájaként említette, hogy pénteken Bukarestben kezdődött meg az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének és az RTA Világgazdasági Kutatóintézetének negyedik kerekasztal-konferenciája. A Román Tudományos Akadémia vezetése honoris causa címet adományozott Vízi E. Szilveszternek, aki díszdoktorként a román tudományos intézmény tiszteletbeli tagja is lett. /Román-magyar akadémiai együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Szórványvidéken sok gonddal kell megküzdeniük nap mint nap az oktatóknak, hogy megtartsák a meglévő magyar nyelvű tagozataikat. Az elmúlt év sikeres volt, állapította meg Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Sikerült két új óvodai csoportot beindítani Apanagyfaluban és Sófalván; Óradnán már szakképzett óvónő kezdte meg a magyar csoporttal az oktatói-nevelői munkát. I Az elemi osztályokban sehol nem szűntek meg osztályok, sőt, Magyardécsében ismét beindult a teljesen osztott négy osztály. Az V-VIII osztályokban minden településen (összesen 10 községben) megmaradt a magyar tagozati oktatás. A líceumi oktatásban a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium keretében két párhuzamos magyar oktatási nyelvű osztály működik maximális létszámmal. A Beszterce Művelődési Alapítvány által megpályázott ingáztatási támogatás (Apáczai Közalapítvány) csupán 25-30%-ban segítette a családok anyagi kiadásait, így az ingázók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egy kisbusz alternatívát jelentene a jövőre nézve. /Szabó Csaba: Sikeres tanévet zár Beszterce-Naszód megye. Van értelme a küzdelemnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Elhunyt Zsemlyei János (1936-Kolozsvár, 2003. jún. 12.) nyelvész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének tanára. Halála napján még dolgozatot hoztak a tanár úrnak, emlékezett tanártársára Péntek János. Kutató munkája a magyar nyelvészet szinte egész területére kiterjedt. A szó számára különösen fontos volt: a magyar szó az erdélyi múltban és az erdélyi nyelvjárásokban, a vándorló szó a nyelvek kapcsolatában, a szó a nyelvi leírásban, a szavakból összeálló állandó szókapcsolatok és szövegek, a szó a különféle szótárakban. Három évtizede munkatársa volt az Erdélyi magyar szótörténeti tárnak. "Az erdélyi Panteon lassan megtelik nyelvészekkel, kis munkaközösségünk hajdani tagjai is sorra ide tértek örök nyugovóra. Itt pihennek szótári terveikkel és megvalósult szótári műveikkel, elméleteikkel és álmaikkal a régiek közül Gyarmathi, Brassai és a hozzánk nagyon közeliek: Szabó T. Attila, Márton Gyula, Gálffy Mózes, Balogh Dezső, Nagy Jenő és Vámszer Márta. Külön csoport, és nem is kis csoport a Szótörténeti tár túlvilági munkaközössége. Az itt pihenőkhöz csatlakozik most Zsemlyei János." - írta a tanszékvezető professzor, Péntek János. /Péntek János: Dr. Zsemlyei János (1936-2003). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke jún. 13-án Kézdivásárhelyen bírálta a budapesti kormányt, mivel szerinte az nem védelmezi a határon túli magyarok érdekeit. Patrubány szerint a Medgyessy-kabinet eltávolodott a határon túli magyaroktól és az MVSZ által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban benyújtott módosítási javaslatoktól. "Senki ne gondolja, hogy csak Bukarestben művelnek balkáni politikát - ez Budapesten is így van", fogalmazott az MVSZ elnöke. Patrubány Miklós úgy véli, a jelenlegi magyar kormány "kiherélte" a kedvezménytörvényt. "Az egygyerekes családoknak juttatott 20 000 forint nem egyéb könyöradománynál, és nem csodálkoznék, ha a magyarok többsége visszautasítaná", fogalmazott. Kijelentette, három évvel korábbi elnökké választásáig a MVSZ a magyar kormány eszköze volt titkosszolgálati akciók végrehajtásában. Szerinte a térségbeli magyarság jövője a Székelyföld autonómiája, amelyet alulról kell építeni, a rendőrségtől kezdve az önkormányzatig. /Patrubány a magyar kormányt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"Jún. 14-én ballagtak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos végzősei. Dr. Cseke Péter dékán, tanszékvezető egyetemi tanár beszédében az erdélyi magyar újságíró hivatását hangsúlyozta. Dr. Szabó Zsolt egyetemi tanár kiemelte, hogy a hallgatók szerkesztőségekben végzett munka révén gyakorlati képzést is kaptak. /P. A. M.: Elbúcsúztak az újságíró-hallgatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet visszautasította a román kormánynak azt az állítását, hogy Romániában a II. világháború idején nem volt holokauszt. Jean Ancel történész szerint Románia volt a nácik egyetlen szövetségese, amely saját tervvel rendelkezett a zsidó lakosság likvidálására, és amelynek hadserege tevékenyen részt vett gyilkolásukban - adta hírül az AP. Ugyanakkor a romániai romák is tiltakozásukat fejezték ki Vasile Dincu tájékoztatási miniszter azon kijelentése ellen, miszerint Romániában nem volt holokauszt. A romák közleményükben leszögezték, hogy a hivatalos román statisztikai adatok alapján az 1942 és 1944 között zajló transznisztriai deportálások során mintegy 36 ezer roma vesztette életét. Ezért a holokausztra vonatkozó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet értelmében Vasile Dincu igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonását kérik. /Romániában igenis volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ A Holokauszttal kapcsolatos kijelentéseket nem a Tájékoztatási Minisztérium, vagy a tárcavezető, hanem a kormány tette, áll Vasile Dincu tájékoztatási miniszter közleményében. Vasile Dincu azt is hangsúlyozza, hogy az Országos Levéltár és az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma közti együttműködésről szóló megállapodással kapcsolatos határozattervezetet a Külügyminisztérium és a belügyi szaktárca dolgozta ki, a Tájékoztatási Minisztérium hozzájárulása nélkül. A kormány bátorítja az európai Holokauszttal kapcsolatos kutatásokat, de "hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt Holokauszt". /Cáfol a tájékoztatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét, mivel a bukaresti kormány olyan nyilatkozatot tett közzé a múlt héten, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt - közölték a román lapok. A román nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". Egyben felhívták a diplomata figyelmét arra, hogy a román kormánynak meg kell találnia a megfelelő módot a szerencsétlen nyilatkozat helyesbítésére, hogy a kétoldalú kapcsolatok ismét normális mederbe kerüljenek. A román lapok értesülései szerint az izraeli törvényhozás, a knesszet integrációs bizottsága rendkívüli ülésen vitatja meg a román kormány nyilatkozatát. A román sajtó csak a nemzetközi felháborodást és az izraeli diplomáciai lépést követően foglalkozott érdemben a román határokon belüli holokausztot tagadó nyilatkozattal. A liberális irányzatú központi román lapok részletesen beszámoltak a nemzetközi visszhangról, a nacionalista román sajtó többsége viszont úgy vélte, ez a téma nem érdekli a románokat. A Curentul című lap úgy fogalmazott, hogy bár a román kormány joggal tagadja a romániai holokausztot, emiatt a zsidó és cigány szervezetek haragját vonta magára. A lap külön hangsúlyozta: "A gyalázatos bécsi döntésekkel elrabolták Észak-Erdélyt országunktól, s az ajándékba kapott területen Magyarország brutális zsidó-, cigány- és románellenes közigazgatást épített ki. Ugyanebben az évben a Szovjetunió elorozta Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgáriát pedig megajándékozták Dobrudzsa déli részével. Milyen Nagy-Romániáról és milyen román közigazgatásról lehet tehát beszélni?" A Ziua című lap gyorsfelmérést végzett olvasói körében, s a válaszadók háromnegyede - 74,39 százaléka - úgy vélekedett, hogy Romániában nem volt holokauszt. /Román lapok a holokauszt-botrányról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"A szenátus után a képviselőház jún. 17-én elfogadta a Büntető Törvénykönyv, a Büntetőeljárási Törvénykönyv és egyéb, kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvény tervezetének egyeztető bizottsági jelentését. Az elfogadott változat tartalmazza az anyanyelv használatának biztosítását a büntetőeljárás során. Főszabály, hogy a büntetőeljárás román nyelven folyik, viszont a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek - felek és az eljárásban résztvevő más személyek (tanúk, szakértők stb.) - szabadon használhatják anyanyelvüket a büntetőeljárás során. Az alapszabályon túlmenően minden esetben a román nyelvet nem ismerők számára az állam köteles biztosítani azt, hogy tolmács útján az érdekelt felek megismerhessék az eljárási periratokat, felszólalhassanak, illetve záróbeszédet tarthassanak. A törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után válik hatályossá, és 2004. jan. 1-től kezdik alkalmazni. /Megszavazták az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Borbély Imre politikai szakértő Egy minőségi magyar paradigma című könyve megerősíti azt, hogy a román társadalom a húszas évek éles sovinizmusa óta, sőt visszamenőleg 1848-ig alig változott. Borbély Imre könyvében a román társadalmat három kategóriába, illetve jelleg-csoportba sorolja. Jellegét illetően nyílt, többé-kevésbé zárt, illetve strukturált populációra osztja. A strukturált populációt nyáj-, falka- és rovarösztönű társadalomnak nevezte. Hatalmi nyomás, diktatúra esetén a román társadalom (nép, nemzet) az első csoport-jellemzőt tölti ki: a nyájszellemet. Ó-Románia élősködik Erdély fölött. Szomorú, hogy az erdélyi románság éles és naiv nacionalizmusa miatt nem akarja észrevenni a számára is ordító hátrányt, ami ebből a helyzetből adódik. A román nép gyenge, mert nem rendelkezik történelmi tapasztalatokkal, nem volt olyan szintű államisága, mint a mindenkori magyar királyságnak, nem volt alkotmányossága stb. ennek folytán a mai kaotikus helyzetben nem elég hamiskártyával lavírozni. A magyarság (Erdélyben) másodrendű állampolgárként való kezelése (hogy a cigányságról ne is beszéljen) olyan problémák elé állítja a román vezetést, amely nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. Borbély Imre megírta, hogy a falka-jelleg ott szunnyad a román társadalom kebelében. Olyan atrocitásokra képesek, amilyenre más népek álmukban sem gondolnak. Nem kell visszamenni a karóba húzás koráig, sem Avram Iancu vérengzéséig, amikor emberek kezét, lábát fűrésszel levágatta, a nők mellét tépték le, s miután megerőszakolták őket, kikötötték őket fákhoz, vagy beásták a földbe, a Maniu-gárdisták gaztetteit, vagy a kilencvenes vásárhelyi eseményeket, a vasvillás csürhét nem kell említeni. Jellemző volt a volt diktátor és neje kivégzése. Talán nem ismer a történelem (még a koncepciós pereken át sem) még ilyen véresszájú, gyáva, semmi jogalappal nem rendelkező kivégzést. Ráadásul az ortodox egyház is savanyú nacionalizmusra ösztönzi híveit. Ez a román nemzet távlati összeomlását hozhatja majd magával. Talán ha a megmaradt magyarság jó példával jár elöl, igényességre bírja, gondolkozásra, higgadtságra hívja a románságot, megtörik ez magatartás. /László György: A román társadalom ismérve a falkaszellem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Az anyanyelvi vizsgával folytatódott jún. 17-én a nyolcadik osztályt végzők kisérettségije. Kolozs megye 35 vizsgaközpontjából 26-ban vizsgáztak magyar, illetve német nyelvből és irodalomból az általános iskolák végzősei. 716 diák iratkozott be a magyar vizsgára, 49 pedig a németre. Országos szinten mintegy 14 ezer magyarul tanuló gyerek iratkozott be a kisérettségire. A magyar tétel három részből állt: Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című költeménye alapján mérték fel a tanulók szövegértését, szövegértelmezését és nyelvi ismereteit; a diákoknak humoros levelet kellett írniuk egy barátjuknak, és A kis herceg egy részletét kellett monológgá átírniuk. /Balázsi-Pál Előd: Lezajlott a nyolcadikosok magyar vizsgája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Gidó Attila Kolozsvár hitközségei és a zsidó nemzeti mozgalom (1918-1930) című dolgozatát hallgatták meg és vitatták meg jún. 16-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának rendezvényén. 1918. nov. 20-án Kolozsváron cionista gyűlésen megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely a zsidók itthoni elismerését és a zsidó állam palesztinai megalapítását követelte. Központja Kolozsvár volt, ortodox és neológ zsidókat egyaránt tömörített magában. Előzőleg 1927. dec. 24-én Nagyváradon megtartott Román Diákok Kongresszusának résztvevői a városban zsidó üzleteket és a zsinagógát rongálták meg. Utána vonatra szálltak, és ugyanezt tették Bánffyhunyadon, majd Kolozsváron. A pogromoknak nem volt halálos áldozatuk, de a hatóságok hallgatólagos támogatásának örvendtek. Ez az eset felgyorsította a zsidóság nemzeti ébredését. Kolozsváron megnőtt a cionisták száma, és körülbelül tizenháromezren vallották magukat zsidónak, jóllehet a nemzetközi közhangulat számukra sem kecsegtetett sok jóval. /Ö. I. B.: Kolozsvár cionista központú múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Az 1989-es változások után jelentkezett az igény: újrafogalmazni az evangélikus egyház szervezeti szabályzatát, amely fél évszázaddal ezelőtt készült - hangzott el jún. 18-án a kolozsvári evangélikus templomban, ahol ünnepi istentisztelet után kihirdették és életbe léptették az új kánont. Mózes Árpád püspök felelevenítette az evangélikus egyház meggyalázásának történetét, kiemelve a kettős kisebbségi sors gyötrelmeit, amelynek következményeképpen emberek százai menekültek el a nagyvilágba. 1921-ben megalakították az Erdélyi Magyar Evangélikus Egyházkerületet. Dr. Kovács László Attila ismertette a gyülekezettel az új szervezeti szabályzat megalkotása során szem előtt tartott szempontokat, valamint ismertette a kánon néhány részletét. A püspököt mostantól tizenkét éves mandátummal választják meg, és egészen 71 éves koráig töltheti be tisztségét. Az ismertetőket követően a zsinati elnökség életbe léptette az új kánont. Romániai evangélikus-lutheránus egyház az új megnevezés az eddigi Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház helyett. /Sándor Boglárka Ágnes: Élet belépett az evangélikus egyház új kánonja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság jún. 18-ii ülésén elvi döntést hozott 35 ingatlan visszaadása tárgyában - tájékoztatott Markó Attila kisebbségvédelmi helyettes államtitkár, a kormánybizottság alelnöke. A megvizsgált 35 ingatlan közül 22-t a magyar történelmi egyházak kapnak vissza: az Unitárius Püspökség 4 ingatlant, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 3, az Erdélyi Református Egyházkerület 2,a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség pedig 6 ingatlant kap vissza. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek visszaszolgáltatandó épületek között található többek között a kolozsvári Mócok útja 84. szám alatti ingatlan, amelyben jelenleg kisegítő iskola működik. Markó Attila szerint a kormánybizottság következő ülésén, amelyet jún. 27-re terveznek, a magyar egyházaknak visszajuttatott ingatlanok száma minden valószínűség szerint 50-re emelkedik majd, és ezzel sikerül eleget tenni a magyar-román kormányközi vegyes bizottság jegyzőkönyvében Románia által vállalt kötelezettségnek is. /Egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Újabb elvi döntés született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) az egész erdélyi magyar közösség ügye, és ennek megfelelő viszonyulást igényel a sajtótól, mondta Kolozsváron jún. 18-án Tonk Sándor rektor a sajtóbeszélgetésen. A rektor mellett Kötő József és Szilágyi Pál is felhívta a figyelmet a sajtóban a közelmúltban az EMTÉ-vel kapcsolatban megjelent néhány pontatlanságra a főépülettel kaőcsolatban. Szabados Tamás magyar oktatási politikai államtitkár azon nemrégen Erdélyben tett megjegyzéseire, hogy az EMTÉ-nek jobban kellene foglalkoznia az akkreditációval, és nem campus-építéssel elsősorban, az EMTE vezetői elmagyarázták, hogy az akkreditálás Magyarországhoz képest egy hosszabb, hétéves folyamat, amellyel elsőrangú kérdésként foglalkoznak, de éppen az akkreditáció kívánja meg a tanintézet saját épületét, amely Marosvásárhelyen például nincs, és ezért is kell építeni. Tonk Sándor kiemelte, hogy az EMTE kétéves fennállása óta 300 egyetemi oktatói állást létesített, kutatási programjaival folytonosan támogatja a Sapientián kívüli egyetemi tanárokat, miközben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a leépülés jelei is tapasztalhatók a magyar nyelvű oktatás tekintetében, hiszen magiszteri vizsgadolgozatokat a tavalyi gyakorlattól eltérően idén csak románul lehet leadni, a professzori cím megadását pedig olyan szigorú feltételekhez kötötték, amelyek gyakorlatilag valószínűtlenné teszik, hogy magyar oktatók ezt a címet a közeljövőben ott elérjék. /B. Á.: Az EMTE pozitív sajtóképre törekszik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az erdélyi magyar sajtót elemezni szándékozó írás jelent meg a közelmúltban (György Attila: Tájba simul az erdélyi sajtó. Magyar Nemzet, május 14.). A szerző szerint nincs sem jobb-, sem baloldali sajtó. Nincs, mert nincs sem jobb-, sem baloldali magyar párt. Csak az egyetlen, hol érdekvédelmiként, hol pártként viselkedő RMDSZ. De van lap, amely előszeretettel közöl Tőkés Lászlót bíráló vagy éppenséggel támadó írást. Az ilyen akár baloldalinak is nevezhető. Van, amely ezzel ellentétben az RMDSZ vezetését, vezetőit bíráló írásokat is közöl. Asztalos Lajos megjegyezte: úgy látszik, György Attilának nincs tudomása arról, hogy az ilyet az érintettek nem egy esetben perrel fenyegették, azzal, hogy elintézik: fitying támogatást se kapjon. Arra, hogy a lapban maguk cáfolják meg a róluk közölteket, egyes lapok erre nem adtak lehetőséget. A támogatásokkal függőségben akarják tartani a lapokat. A néhai megyei pártlapok utódai többé-kevésbé ugyanazokkal a szerkesztőkkel dolgoznak. Több lap szerekesztője a pártklientúra érdekeinek támogatója. Így "az erdélyi sajtó már nem haldoklik, hanem évek óta halott" - jelezte György Attila. A lapok példányszáma alacsony, mert unalmasak, szövegükben egyéniségnek nyoma sincs, a nézeteltéréseket kínosan kerülik, s ez nagy többségüknél szolgalelkűségbe fullad. Asztalos úgy látja, hogy az alacsony példányszám oka az általános gazdasági helyzet, a fokozódó szegénység is. Többen emlegetik, hogy Tőkés László a hibás, mit akar, a pap ne politizáljon. Vannak, akik mindenkire rohadt párttitkárt kiáltanak. /Asztalos Lajos: Tájba simulás... tájból szökkenés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"