"Az Apáthy István Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Öko Stúdium Társasága szervezésében márc. 28-29-én negyedik alkalommal tartják meg a Kolozsvári Biológus Napokat. A rendezvénysorozatot olyan harminc év alatti erdélyi magyar szakembereknek vagy leendő szakembereknek hozták életre, akik főleg Kolozsváron végezték tanulmányaikat. A cél: megtartani a kapcsolatot az aktívan kutató fiatalok és volt tanáraik között, valamint alkalmat szolgáltatni kutatási eredményeik bemutatására. /Ördög I. Béla: IV. Kolozsvári Biológus Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 28-án megnyílt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ gyűjteményes festészeti kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A nemrég elhunyt festőművész életművéből válogatott munkák keresztmetszetét adják művészeti munkásságnak. Balázs Péter mintegy nyolcszáz olajfestmény mellett több ezer grafikát és illusztrációt alkotott. /Balázs Péter gyűjteményes tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

"Márc. 30-án Kolozsvárra látogatott Miron Mitrea közmunkaügyi, közlekedési és lakásügyi miniszter. Közölte, hogy az elkövetkező időszakban nem lehet számítani a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötő vasútvonal villamosítására. Boros János alpolgármester említést tett a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő által tett ígéretről, amely a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó-Bukarest autópálya megépítéséről szólt. Mitrea ezt elutasította, mondván, várni kell az észak-erdélyi autósztrádával, ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a finanszírozást. A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit nem tudják fedezni. Hozzátette: leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, és még ebben az évben hozzálátnak a Bukarest-Brassó szakaszhoz. /Kiss Olivér: Lemondhatunk az Észak-Erdélyen áthaladó autópályáról? Függőben a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítása is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Megnyílt Kancsura István kolozsvári festőművész kiállítása városában, a Művészeti Múzeumban. Kancsura kiállításának anyagát az utóbbi tíz év terméséből válogatta. /(n): In memoriam van Gogh. Megnyílt Kancsura István kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ "

"A Patrir nevű Román Békeintézet szervezésében immár több mint egy hete tartó gyertyás tüntetést tartanak Kolozsváron, minden este a Mátyás-szobor előtt. Az első tüntetésen mindössze tizenöten jelentek meg, egy hét alatt azonban átlagosan 80-100-120 ember jött el a gyertyás tiltakozásra. A politikai pártok elzárkóztak a békeaktivistáktól. A gyertyás tüntetéseken részt vettek az ökumenizmus eszméjét hirdető Fokoláré mozgalom tagjai is, római katolikus, görög katolikus, ortodox, református és más felekezetek hívői. Marosvásárhely polgármesteri hivatala eddig nem adott engedélyt hasonló tüntetésre. /Makkay József: Kolozsvári tüntetés a békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

"A román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, azonban még mindig léteznek bizonyos problémák, többek között a rendőri erőszak túlzott alkalmazásával, a korrupcióval és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban, áll abban a jelentésben, amelyet az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma készített az emberi jogok világszintű helyzetéről. A romániai rendőrök továbbra is verik a foglyokat, és bizonyos jelentések szerint zaklatják a romákat és túlzott mértékben alkalmaznak erőszakot velük szemben. A rendőrségi túlkapások kivizsgálása általában elhúzódott, és ritkán vezetett bűnvádi vizsgálathoz, vagy büntetések kiszabásához. A parlament elfogadta azt a törvényrendszert, amely a polgári jogrend hatáskörébe utalja a rendőrségi túlkapások kivizsgálását, azonban a biztonsági erők egy része a határőrséggel és a csendőrséggel együtt továbbra is a katonai igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik. A hatóságok bizonyos esetekben megszegték a tetszőleges letartóztatást és fogvatartást tiltó előírásokat, a végrehajtó hatalom pedig folytatta az igazságszolgáltatás befolyásolását, a széles körben elterjedt korrupció is komoly probléma maradt. A kormányzat bizonyos esetekben korlátozta a vélemény és a sajtó szabadságát, a hivatalosan el nem ismert vallási közösségek pedig jelezték, hogy a hatóságok diszkriminatív módon kezelik őket. Az amerikai külügyminisztérium jelentése egyéb problémákat is jelez, mint például a vallási kisebbségek társadalmi zaklatása, a nők elleni erőszak és diszkrimináció, valamint a kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása. A jelentés említést tesz továbbá az utcagyerekekről, a romákkal szemben alkalmazott társadalmi diszkriminációról és erőszakról, illetve a kiskorúak dolgoztatásáról. A jelentés megemlíti a szakszervezeti tevékenységbe történő kormányzati beavatkozást, valamint a nőkereskedelmet, de hozzáteszi, hogy a kormány intézkedéseket hozott e kérdések rendezésére. Az amerikai külügyminisztérium által készített dokumentum szerint Románia alkotmányos demokrácia, kétkamarás és többpártrendszerű parlamenttel. A törvény szerint az igazságszolgáltatási rendszernek függetlennek kell lennie a többi kormányzati ágazattól, mégis, a gyakorlatban a végrehajtó hatalom befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. Romániában még léteznek problémák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Egy év múlva lesz pontosan kiszámítható, hogy milyen hatást gyakorolt az EU-csatlakozási tárgyalásokra az, hogy Románia támogatja az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, jelentette ki Vasile Puscas főtárgyaló. Puscas szerint a román fél és Franciaország között nagyon jó volt az együttműködés, még azt követően is, hogy Jacques Chirac francia államfő bírálta Romániát az iraki válsággal kapcsolatos álláspontjáért. /A román-amerikai együttműködés hatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Románia alkotmányának átfogó reformja kiemelkedő fontosságú az ország euro-atlanti csatlakozása szempontjából, ugyanakkor megteremtheti nemzeti közösségünk belső önrendelkezésen alapuló autonómia-programjának alkotmányos keretét is, új dimenziót adva ezáltal az erdélyi magyar társadalom természetes fejlődésének és a román-magyar kapcsolatok normalizálásának egyaránt - szögezték le közleményükben Kovács Zoltán Zsolt, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor parlamenti képviselők. "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a támogatott javaslatok igen csekély mértékben tartalmazzák az általunk igényelt módosításokat. Ezen az sem változtat, hogy a félig vagy teljesen elutasított indítványokat, így az RMDSZ javaslatait is, újra meg lehet vitatni a parlament plénumában. A lényeg, hogy a bizottságban résztvevő román politikai pártok a magyar javaslatoknak csupán töredékét fogadták el", szögezték le. Az öt képviselő jelezte, hogy az RMDSZ által hivatalosan benyújtott módosító-csomag alapelveinek véglegesítését nem előzte meg sem komoly társadalmi, sem belső politikai vita. A Szövetségi Képviselők Tanácsa nem volt hajlandó vitára bocsátani a megfogalmazott indítványokat, és formális szavazást is a végleges anyag ismertetése nélkül rendelt el. Ezzel az RMDSZ programjának lényegét képező stratégiai cél: a közösségi - kulturális és területi - autonómia alkotmányos jogának tételes megfogalmazása kimaradt a csomagból. Mindezekért jelen állásfoglalás aláírói az RMDSZ képviselőházi csoportjában ellenezték, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezen alkotmánymódosítási csomag kezdeményezője legyen. "Ilyen körülmények között kezdeményezőként aláírni ezt a - mi szempontunkból - csonka alkotmánymódosítási javaslatot, amely tagadhatatlan pozitív elemei ellenére messze nem tartalmazza, még az elutasított indítványok szintjén sem, a magyar nemzeti közösség hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit, annyit jelentene, mint beleegyezőleg elfogadni azt, hogy csak ennyire módosuljon a román alkotmány. Ezzel mintegy előre jeleznénk, hogy ezzel a kevéssel is beérjük, és jelenleg nem tartunk igényt sem a belső nemzeti önrendelkezésre, sem az Európában használatos autonómia-formákra, amelyek esélyegyenlőséget biztosíthatnak román polgártársainkkal", állapítják meg. Mindezek ellenére az elkövetkező alkotmány-vitában részt kívánnak venni. /Álláspont az alkotmány-módosítási indítványokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Februárban 4 451 835 lej volt az országos nettó átlagbér összege, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Intézet szerint az országos bruttó átlagbér összege 7,1 százalékkal 6 054 129 lejre csökkent. Ennek ellenére bizonyos ágazatokban növekedett a fizetések összege. A legmagasabb béremeléseket a pénzügyi- és bankszférában regisztrálták, ahol 15 százalékkal 12,7 millió lejre nőtt a nettó átlagbér összege. Jelentősebb bércsökkenést az állami alkalmazottak esetében regisztráltak: az oktatásban 28,4 százalékkal 4,5 millió lejre csökkent a nettó átlagfizetés, a közigazgatásban dolgozók 25,7 százalékkal alacsonyabb havi bért kaptak (6,01 millió lej). /Csökkent az országos nettó átlagbér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Megjelent a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat 30. lapszáma. A lap fő témája a nemrégiben véget ért 34. Magyar Filmszemle. A Műfajtörténet rovat az egyik legkönnyesebb műfaj, a melodráma történetét kezdi el ismertetni. /(balázs): Filmtett - március. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"A státustörvény módosításának ügyében várhatóan az április 12-i magyarországi EU-csatlakozási népszavazás után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Jelenleg az érdekelt felek ismertetik álláspontjukat a módosítás tervezetéről- jelentette ki Bársony András, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta: úgy tűnik, a jelenlegi szöveg elfogadható mind az RMDSZ, mind a román kormány számára. Bársony elmondta: az RMDSZ egyetlen kifogással élt, ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatási-nevelési támogatás egyenesen a családokhoz juthasson el. Kovács László magyar külügyminiszter ezt ismertette Mircea Geoana román külügyminiszterrel, aki nem fejtett ki ellenvéleményt. Bársony nem értett egyet azzal a bírálattal, hogy a jogszabályból kikerül az egységes magyar kultúrnemzet kifejezés. Véleménye szerint a tervezett módosítás szövege nagyon is pontosan utal a magyar nemzetre. Az államtitkár elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kikerülne a törvényből a munkavállalás lehetősége, valamint a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó részek. Hangsúlyozta: ezeket a kérdéseket a kétoldalú kormány- és államközi megállapodások rendezik. /Népszavazás után ül össze a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Az RMDSZ önkormányzati konferenciája a "bírálóknak", a "jobboldali ellenzéknek" az eredménye. A konferencián ugyanis Marosvásárhelyen a Székelyföldi Régió megteremtéséről volt szó. Az egységhez közös cél szükséges. Az 1989-es decemberi változás utáni legelső Iliescu nyilatkozatban még ott szerepel a kisebbségi autonómia, mint ígéret. De már az első megmentési Front programjából ez kimaradt. Az RMDSZ már ekkor elkövette első történelmi hibáját azzal, hogy nem ragaszkodott annak a programba való beillesztéséhez, hangsúlyozta Gazda József. Az RMDSZ brassói kongresszusán viszont megszületett a közös cél: önrendelkezés, három szintű autonómia. Tehát az egység lehetősége megadatott. És ezt tépázza, csorbítja azóta is az RMDSZ-vezetés. Az RMDSZ-vezetés nem áll ki nemzetközi porondon a magyarság céljai mellett. /Gazda József: A közös célról (Az egység ára). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A román-moldovai kapcsolatok "kényes szakaszának" lezárásaként értékelte ápr. 1-jén a Moldovai Köztársaságban tett hivatalos látogatását Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana Vladimir Voronin moldovai államfővel, Vasile Tarlev miniszterelnökkel és Nicolae Dudau külügyminiszterrel tárgyalt Kisinyovban. Geoana szerint Románia a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Fekete-tengeri országok számára hidat képezhet Európa felé. A román külügyminiszter arról biztosította vendéglátóit, hogy Románia nem vezet be vízumkötelezettséget a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben mindaddig, amíg az Európai Unió tagja nem lesz. Az EU-tagság elnyerése után pedig Bukarest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként biztosíthat vízummentességet a moldovai állampolgárok bizonyos kategóriái számára. /Vége a "kényes szakasznak"? Mircea Geoana a Pruton túlra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"Ápr. 4-én újabb román vegyvédelmi alakulat indult a Perzsa-öböl térségébe a szövetséges erők felkérésére, közölte a román közszolgálati rádió. A katonák pontos számáról és útjuk célállomásáról hivatalosan nem közöltek adatokat. Román hírforrások szerint a tíz főből álló különleges katonai alakulatról van szó. A repülőgép a katonákon kívül nyolc gépjárművet és román katonai műszaki felszerelést is szállított fedélzetén. További hasonló szállítmányokat és újabb katonákat indítanak a temesvári légibázisról, ahonnan mintegy 30 vagont kitevő felszerelést terveznek az Öböl térségébe juttatni. Román illetékesek többször is leszögezték, hogy Románia katonákkal nem vesz részt a térségbeli konfliktusban, a szövetségeseknek felajánlott különleges alakulat kizárólag a csapatok és a polgári lakosság védelmét szolgáló humanitárius feladatokat hajt végre. /Román vegyvédelmisek a Perzsa-öbölben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Mircea Geoana külügyminiszter Törökországba utazott, ápr. 4-én Ankarában találkozott török kollégájával, Abdullah Gullal és Törökország miniszterelnökével, Recep Tyyppel. Geoana Románia és Törökország a háború utáni Irak újjáépítésében való részvételéről beszélt, valamint a román-török kapcsolatok fejlesztéséről. Mint hozzáfűzte, a bukaresti kormány hajlandó humanitárius segítséget nyújtani, ha iraki menekültek árasztják el Törökországot. A török fél ugyanakkor biztosította a román felet, hogy a NATO-csatlakozás ratifikálása gond nélkül zajlik le. A felek abban is megállapodtak, hogy hamarosan a két ország államfői és miniszterelnökei is találkoznak. /Mircea Geoana Törökországban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Balaskó Nándor szobrászművész, a kolozsvári képzőművészeti főiskola egykori tanára Nyugatra távozott, kiforrott művészként érkezett 1970-ben a portugáliai Sintrába, amely második hazájává vált. Úgy vált Portugália elismert művészévé, készített köztéri szobrokat és portrékat az ország főembereiről, hogy gyökereit sohasem adta föl. 1996-ban hunyt el Németországban. Hamvai a Házsongárdi temetőben nyugszanak. Művészi hagyatéka leányának, Erzsébetnek és vejének, a szintén képzőművész Orbán Istvánnak köszönhetően jó kezekben maradt. Nagyrészt az ő érdemük a Korunk Galériában ápr. 4-én megnyílt, aktokat bemutató grafikai kiállítás is. /N. J.: Aktok a Korunk Galériában. Megnyílt Balaskó Nándor grafikai tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára. /Szabadkőművesek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Újabb kisebbségtörténeti előadásokat tart Bárdi Nándor magyarországi kutató Kolozsváron ápr. 7-én. A Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézet vendégtanár programjának keretében a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék által szervezett előadásainak címe: Az erdélyi magyar társadalom átalakulása a két világháború között és A romániai magyarság politikai és jogi helyzete a két világháború között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"László György azt hitte, hogy az úgynevezett változással ebben a zónában megszűnt a házkutatási látogatások sora. Őt 51-szer tiszteltek meg a lelkes érdeklődők. S Magyarországon ez év február 15-én Barna Tibor etnográfus, politológus lakását rohanták le a karhatalmisták Elkobozták festékeit, rajzszerszámait s őt magát "beinvitálták" a "központba" eszmecserére, sőt, kellő "bánásmódban" részesítették. Barna Tibor ugyanis készített egy plakátot a jelenlegi magyar miniszterelnök tiszteletére, s tüntetésre vitte. /László György: Visszatérőben a karhatalmi idők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ "

"Sikeresnek mondották ápr. 5-6-án történt snagovi találkozójukat a NATO-ba meghívott vilniusi országcsoport hét kormányának vezetői, akik ősszel Várnában, jövő tavasszal pedig Pozsonyban találkoznak ismét. jelen volt a bolgár, az észt, a lett, a litván és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányát képviselő szlovén külügyminiszter. A találkozó befejezése után Ion Iliescu államfő Snagovon fogadta a résztvevőket. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót lehet "a ratifikáció szövetségének" nevezni. Hangsúlyozta: a NATO jövője szempontjából lényeges a transzatlanti kapcsolat, amelyet a szövetség európai pillérének és a kontinens nemzetközi cselekvőképességének erősítésével kell megszilárdítani - mondta. /Snagov: a ratifikáció szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Az RMDSZ Sepsiszentgyörgyön lezajlott Székelyföld-konferenciájáról szóló román sajtóbeszámolók az egykori Magyar Autonóm Tartomány "rémét" vetítették olvasóik elé, és "szélsőséges nacionalizmussal", "beteges sovinizmussal" vádolták meg a tanácskozást megszervező RMDSZ-t és annak képviselőit. A Ziua ismertette az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyik vezető politikusának véleményét, amely a tanácskozás kapcsán politikai "éretlenséggel" és "etnikai elfogultsággal" vádolta meg az RMDSZ-t. /A Székelyföld-konferencia visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Szabó Dezső, a XX. század magyar irodalmának nagy egyénisége Kolozsvárt született, a Református Kollégiumban nevelkedett, és itt bontakozott ki írói tehetsége. A Segítség és az Elsodort falu korában nagyhatású regényei után, élete főművének szánta az Életeim: születéseim, halálaim, feltámadásaim című önéletrajzát, amelyet tizennyolc részre tervezett, s amely 1945. január 13-án bekövetkezett halálakor a hatodik résznél félbeszakadt. Szabó Dezső hagyatéka az író műveinek szerzői jogából, könyvtárából és kézirataiból állott, köztük volt a megírt önéletrajz 2000 oldala. Az önéletrajz kéziratának lapjait Hőgye Mihály református lelkész összeszedte és elrejtette. 1950-ben Keresztúri Dezsőhöz juttatta el, aki az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában helyezte el. Innen került kiadásra Életeim címmel 1965-ben a Szépirodalmi Kiadónál, majd 1982-ben a bukaresti Kriterion Kiadónál. Annak idején megjelent Szabó Dezső végrendelete Búcsú és testamentum címmel. Eszerint "Összes, bárhol található már kinyomtatott vagy még kézírásban levő írásaim minden szerzői jogát (magyar nyelvű kiadás, fordítás, dramatizálás, részek közlése stb.) hagyom második Édesanyámra, a kolozsvári református főgimnáziumra. Azzal a hagyással, hogy a jogok jövedelméből erdélyi magyar parasztgyermekek nevelése és tanítása összes költségeit (ruháztatás, lakás, koszt beleértve) vállalja a nyolc gimnázium évek alatt...". Végrendeletét Szabó Dezső nem íratta alá két tanúval, nem hitelesítette közjegyzőnél, ahogy a törvények előírták, s így azt a bíróság nem fogadhatta el bizonyító okiratként. A hagyatékról hosszú tárgyalássorozat után bírósági döntés született. Miután két örökös a végrendeletnek a kollégiumra vonatkozó részét elismerte, kettő pedig nem, a bíróság a kolozsvári Református Kollégiumnak ítélte a szerzői jogok 50%-át, s a másik 50%-ra újabb per megindítását rendelte el. A könyvtárat Szabó Dezső rokonságának: testvéreinek és Jenő nevű elhalt fivére gyermekeinek ítélték. A magyar kultuszminisztérium a könyvállományt az örökösöktől megvásárolta, és az Eötvös Kollégiumba szállíttatta, azzal a szándékkal, hogy azt a kolozsvári Református Kollégiumnak ajándékozza. Később a mindkét országban meghozott államosítási törvények megakadályozták a bírósági határozatok gyakorlatba ültetését, valamint a könyvtár Kolozsvárra szállítását. Talán még ma sem késő, hogy a Szabó Dezső műveinek szerzői jogáról szóló törvényszéki határozatot a mai Református Kollégium, az Erdélyi Református Egyházkerület a maga számára érvényesítse, s az író könyvtárát végre megszerezze. A Kolozsvárt működő Szabó Dezső Egyesület is segíthetne. /Kolozsvári József : Szabó Dezső hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"II. János Pál pápa több ízben felemelte szavát az iraki háború ellen, szószólója a békének és Irak népe szenvedésének. Etchegaray bíboros, a pápa különleges megbízottja iraki látogatásával párhuzamosan II. János Pál febr. 16-án vatikáni magánkönyvtárában félórás kihallgatáson fogadta Tarik Azizt, Irak miniszterelnök-helyettesét. Tarik káld rítusú katolikus családból származik, és negyedik alkalommal találkozott a pápával. Bagdad apostoli nuncius-érseke, Fernando Filoni, személyes bátorságról és áldozatkészségről téve tanúságot nem hagyta el székhelyét. Naponta látogatja a háború áldozatait. Sorra felkeresi a templomokat, kolostorokat és a zsúfolásig megtelt kórházakat. A szentszéki adatok szerint a Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) nemzetközi katolikus szervezet eddig több mint 20 ezer eurót bocsátott a nunciatúra rendelkezésére, hogy a legszükségesebbekkel, elsősorban gyógyszerekkel segíthessék az irakiakat. /Fodor György: A katolikus egyház az iraki békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Ápr. 7-én a magyar-román katonai együttműködést korszerű alapokra helyező megállapodást írt alá Budapesten Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter és Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter. Juhász Ferenc jelezte, az aláírt megállapodás egy régi, már lejárt határidejű dokumentum megerősítése. Juhász Ferenc szerint Magyarországnak erkölcsi és politikai felelőssége, hogy mielőbb ratifikálja Románia NATO-csatlakozását. Kiemelte: mindketten fontosnak tartják, hogy az európai politikai együttműködésben keletkezett repedéseket begyógyítsák. Ioan Mircea Pascu hozzátette: a nyugati tömbön mutatkozó repedéseket azért is kell megszüntetni minél hamarabb, mert az, hogy mind Magyarország, mind Románia ott tart fejlettségben, ahol tart, nagymértékben a nyugati segítőkészségnek tudható be. /Magyar-román honvédelmi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"