Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. március 18.
"A Cotidianul tárgyszerű tudósításában úgy látta, hogy "a Tőkés-fórum az RMDSZ politikai-vallási alternatívájának" bizonyult. A Ziua azt emelte ki, hogy "Tőkés le akarja rakni a magyar önkormányzat alkotmányos alapjait". A Jurnalul National rövid hírben számolt be a fórumról, amelynek követelései közül arra figyelt fel, hogy a résztvevők kérték: "azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a lakosság tíz százalékát, anyanyelvüket nyilvánítsák hivatalos nyelvvé". /"Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak" - vélekedett a román sajtó egy része. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 18.
"Marginális, idejétmúlt és Európa-ellenes, javíthatatlan revizionisták csoportjának nevezte márc. 15-én Mircea Geoana külügyminiszter azokat, akik egy nappal korábban részt vettek Kolozsváron a Tőkés László református püspök által kezdeményezett Márciusi Fórumon. A fórumon mintegy ezren arról döntöttek, hogy hozzákezdenek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásához. - Elsőként azt kell megállapítani, hogy a szélsőségesek száma folyamatosan csökken a magyar közösség soraiban, ma ez a szám mintegy ezerre tehető - mondta Geoana. A külügyminiszter szerint az RMDSZ mérsékelt vezetése képes arra, hogy politikájával pozitív eredményeket érjen el a romániai magyar közösség számára. - Ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen rendezvényen részt vesznek a magyarországi ellenzék vezető politikusai, akik megpróbálják a magyarországi belpolitikai vitákat átültetni a szomszédos országokba is - mondta. A kolozsvári fórumon jelen volt Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Németh Zsolt Fidesz-alelnök pedig levélben köszöntötte az egybegyűlteket. /Geoana revizionistának tekinti a fórum résztvevőit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 18.
"A Kolozsvári-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma nevében Fazekas Zsolt lelkész és Soós Sándor főgondnok tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság márc. 14-i számában közölték Balogh Béla református egyháztag "valótlanságokat tartalmazó (fizetett) hirdetését, mivel jogtalanul írta alá a szöveget lelkészként és parókus lelkészként." Balogh Béla az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottsága ítéletének következtében 2001. dec. 1-től nem áll munkaviszonyban az egyházközséggel. /Fazekas Zsolt parókus lelkész, Soós Sándor főgondnok Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 18.
"Nagyszabású ünnepéllyel emlékezett meg Arad maroknyi magyar közössége a szabadságharc kirobbanásának évfordulójáról. Az eseménysorozat a vesztőhelyen való megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött. Tokay György parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Délután folytatódott a megemlékezés a Szabadság-szobornál való tisztelgéssel. A szoborcsoport immár negyedik éve áll rácsok mögött a Minorita rendház udvarában. Az aradiak remélik, hogy az idén utoljára kényszerülnek a rácsok mögött felkeresni a szoborcsoportot. Matekovits Mihály, aradi főtanfelügyelő helyettes mondott beszédet. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány égisze alatt műkődő Horváth Béla Stúdiószínpad két tagja adott elő egy-egy alkalomhoz illő verset és éneket. A társulat előadására a minorita kultúrotthonban került sor. Az Erdély harangoz című előadást Fenyák Magdolna, a stúdiószínpad vezetője állította össze. /Valkai Krisztina: Tisztelgés a rácsok mögötti Szabadságnál. Aradon lépett fel a Horváth Béla Stúdiószínpad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 18.
"A Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 1. számában /főszerkesztő: Horváth Arany/ az erdélyi, vajdasági és budapesti napilapokban és folyóiratokban (Hitel, Szabadság, Korunk, Erdélyi Napló, Reformátusok Lapja, Hargita Népe, Hét Nap, Erdélyi Riport, Partiumi Közlöny) megjelent írásokat is közöltek. Többek között Egyed Ákos Kolozsvár történelmi örökségéről, Sylvester Lajos a csángómagyarság múltjáról, jelenéről írt. Interjút közölt a lap a csángó énekes, Petrás Máriával és gróf Kálnoky Tiborral. Helyünk a jövő Európájában címmel Orbán Viktor gondolatait ismerheti meg az olvasó, Csoóri Sándor pedig többek között a nagytőkéről és a globalizációról fejtette ki véleményét. /Transsylvania. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 19.
"A Polgári Szövetség (az Alianta Civica) Országos Igazgató Tanácsa állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP szövetsége akadályozza az igazi demokráciáért, a politikai osztály megreformálásáért, a korrupció ellen folytatott harcot. Az RMDSZ bizonyos előnyök érdekében elárulja a demokrácia ügyét, a politikai erkölcs minimumát. Kántor Lajos ehhez hozzátette: romániai magyarként nem könnyű megválasztani a többségi barátot és megnevezni az ellenséget. /Kántor Lajos: Barát és ellenség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"Márc. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a Szociológia Nyílt Estek előadását Veres Valér szociológus tartotta. Egy 1997 őszén végzett kutatás, a Kárpát-projekt eredményeit mutatta be. Az összegzett tanulmány, a Nemzeti identitás és társadalmi rétegek Erdélyben az előadó doktori disszertációjának legfontosabb része. A kutatást végzők az erdélyi magyar és román nemzetiségűek nemzeti identitástudatát vizsgálták. Veres Valér szerint a Kelet-Európában élők közösségi önazonosság-tudatát elsősorban kultúrnemzeti és államnemzeti identitástudatuk határozza meg. Az erdélyi magyarok esetén az előző kettőt erős kisebbségi identitástudat egészíti ki. A magyarok és a románok egyaránt büszkék a saját hovatartozásukra, ugyanakkor mindkét csoport kisebb része úgy érzi, hátrányban van, mivel Romániában él. Az erdélyiek nemzeti szimbólumai között vezető helyen áll a magyar, illetve a román zászló, a történelmi személyiségek közül pedig Petőfi Sándor és Szent István király, illetve Mihai Viteazul és Stefan cel Mare a legnépszerűbb. A románok sokkal optimistábban vélekednek a magyarság számának növekedéséről, mint a magyarok ugyanerről. /Kónya Klára: Porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"A kolozsvári Történelmi Múzeum egyik tagja beszámolt arról, hogy a dákok milyen élelmesek voltak, bátran hamisították a római birodalom ezüstpénzeit. Kérdés, hogyan tudott egy olyan nép pénzt hamisítani, amelynek még nem voltak meg a kellő eszközei a pénzveréshez, azonkívül pedig nemesfémüket eladták a rómaiaknak. A szerző, Tóth József /sz. Arad, 1915/ évtizedeken át a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára volt a Politikai Gazdaságtan katedrán. Egy alkalommal Bukarestben a hírneves történész, Zaharescu professzor előadást tartott a különböző történelmi elméletekről. Ezután Zaharescu professzor bemutatott egy érdekes dokumentumot, előrebocsátva, hogy a dolog bizalmas természetű, és ne beszéljenek róla senkinek. Elvitte őket egy bukaresti múzeum laboratóriumába, ahol alaposan felszerelt római kori pénzverdét láttak, annak kellékeivel, a pénzverés folyamatának összes állomásával, emellett igen nagy mennyiségű, a római birodalom korából való ezüstérmét láttak, amelyeket különválasztottak történelmi korokra, római császárok idejére. Olyan ügyes hamisítások voltak, hogy még nagyítóval sem lehetett megkülönböztetni őket az eredeti érméktől. A professzor elmagyarázta, hogy gondos kutatás, analízis alapján állapították meg az ezüst eredetét, annak megfelelően verték a pénzérmét. Az elkészült érméket öregbítették, hónapokig tárolták, hogy megkapják megfelelő színüket. Nagy mennyiségű pénzt hamisítottak. /Tóth József: Nem csak a dákok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./ "
2003. március 20.
"Kötő József hangsúlyozta, hogy nem volt a Reform Tömörülés tagja, nem volt résztvevője egyetlen fórum-találkozónak sem, mégis tiltakozik a Kolozsváron rendezett fórum résztvevőinek javíthatatlan revizionistának minősítése ellen. "Ugyanis a fórum által is vállalt, közjogilag szavatolt közösségi önrendelkezés és intézményrendszere megvalósítása valóban az önazonosság, az asszimilációmentes lét egyetlen lehetséges eszköze. Ezt az eszményt hiszem és vallom én is." Kötő fenntartja: ma Európában az egyetlen sikerrel kecsegtető út a parlamenti politizálás, a fórum hangvétele a megosztás eszköze, "mégis kérem, hogy ültessenek engem is a revizionisták képzeletbeli szégyenpadjára, a nem elvbarátaim közé. Válasszuk szét a napi politikai taktikázásokat az alapkérdésekben való vitáktól." /Kötő József: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Hatalmas felháborodást váltott ki a Verespatak mellett fekvő Szarvaspatak falu ortodox papjának bejelentésem aki a misén ismertette elöljárója, Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek február 21-i keltezésű - a Rosia Montana Gold Corporationnak (RMGC) címzett - levelét, amelyben elfogadta a kanadai-román cég javaslatát, és beleegyezését adta a falu három temetőjének mihamarabbi "átköltöztetésébe". A falubeliek körében az elhangzottak nagy felháborodást keltettek. Stephanie Roth, a Verespatak megmentéséért harcoló Alburnus Maior civil szervezet aktivistája elmondta: az ortodox érsek döntése nem csupán a három helyi temető sorsát érinti. Ezzel az érsek beleegyezett abba, hogy Szarvaspatak mintegy 300 lakosát is kitelepítsék. A levél Verespatak és az ott lévő két ortodox templom és három ortodox temető sorsát is eldöntötte. A temetőköltöztetés az RMGC pénzén történne, hiszen az egyház és az aranybánya egyezsége szerint valamennyi költség a kanadai-román céget terheli. Remus Onisor lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség tanácsosa elismerte: Andrei érsek valójában beleegyezett az aranybánya terveibe. Március 4-én a Román Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a verespataki aranybányászati terveket. A tudósok felkérték a kormányt, az ország parlamentjét, hogy akadályozzák meg az RMGC tervének valóra váltását. A parlament decemberben elutasította a Nagy-Románia Pártnak a verespataki terv leállítását célzó egyszerű bizalmatlansági indítványát. /T. Sz. Z.: Ortodox igen a verespataki temetők elköltöztetésére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Az egyházi jellegű iskolák állami keretek között való működését a jelenlegi oktatási törvény csak líceumi/kollégiumi szinten engedélyezi /óvodát, elemit és 5-8 osztályt csak magánjelleggel lehet Romániában indítani/, az unitárius és a református egyház döntött arról, hogy indít osztályokat: az unitáriusok által indítandó elsőbe húszan iratkoztak be, így minden valószínűség szerint megtörik Kolozsváron a jég, megszületik a kincses város első hagyományos egyházi magánelemije. A reformátusok viszont úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg állami keretek között lehet majd megszervezni a református első osztályt. Harmadik éve működik a Tóközi Református Montessori Elemi Iskola. - Az ún. Montessori-módszerrel tanítunk- mondta Visky Sarolta igazgató -, és a Tóközi református templom alsó szintjén működő iskolánk iránt olyan nagy volt az utóbbi években az érdeklődés, hogy idén nem is igen reklámozták az iskolát. Jelenleg 24 diákjuk van, ehhez jön majd a 13 elsős. /Szabó Csaba: Alakul az egyházi iskolahálózat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Márc. 13-án Szigetváron, 14-én pedig Dorogon folytatódott Péntek László könyvbemutatóval egybekötött előadássorozata, Vasvári Pál 48-as forradalmár életének és halálának körülményeivel ismertette meg az érdeklődőket. Dorogon Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, valamint Pécsi L. Dániel, az iskola volt diákja mondott ünnepi beszédet. /Csáki Jutka: Vasvári szellemisége Szigetváron és Dorogon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Néhai alapító elnöke, Haas Ede Endre névnapjának előestéjén rendezte meg a Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) népdal ismereti és éneklési versenyét a Báthory István Elméleti Líceum elemi iskolai tagozata I-IV. osztályos tanulóinak. Csaknem 30 gyermek adta elő a megtanult dalokat. /László Ferenc: Úgy tetszik, hogy jó helyen jártunk... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 21.
"A Romániai Református Egyház Zsinatának Ügyvezető Elnöksége nyilatkozata szerint Balogh Bélát az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. okt. 18-án hozott határozatával házasságtörés, botránkozáskeltés és szolgálati mulasztás vádjában vétkesnek találta, és áthelyezésre ítélte. A határozat jogerős és végleges. Balogh Béla a Belvárosi Református Egyházközségnek nem parókus lelkipásztora. Balogh Béla a világi bírósághoz fordult. A Kolozsvári Munkaügyi Bíróság elutasította Balogh Bélának az egyházkerületi fegyelmi bizottság által hozott ítéletének megsemmisítésére vonatkozó kérelmét. Ez a határozat is jogerőre emelkedett. Balogh Béla fegyelmi ügye lezárult, akkor is, ha az ítéletnek Balogh Béla nem akarja alávetni magát, és törvényellenesen továbbra is a parókián tartózkodik. Az egyházi törvények szerint, mivel az áthelyezés elfogadását megtagadta, lelkészjellegét elveszítette. Balogh Béla többször is ideggyógyászati kezelésen esett át. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"
2003. március 21.
"Erdélyi viszonylatban csak a háromszéki és csíki RMDSZ-szervezet döntött a belső választás mellett. Mint ismeretes, a szövetség VII. kongresszusa elfogadta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának helyi tagjait a szervezetek döntése alapján válasszák közvetlenül vagy elektoros (kijelölt választók általi) módszerrel. Háromszék és Csík közvetlen, állóurnás szavazásról döntött, a többi székelyföldi szervezet elektorokkal választ képviselőket az SZKT-ba. Az elektoros módszer mellett döntött egyebek mellett Udvarhelyszék és Gyergyó is. A választásokra május közepén kerül sor. /Csak két RMDSZ-szervezet rendez belső választást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"Funar, Kolozsvár polgármestere márc. 20-án elrendelte a város bejáratainál és a repülőtéren kifüggesztett NATO-zászlók bevonását, mivel szerinte ezáltal elkerülhetők az esetleges terrortámadások. Gheorghe Funar döntése egy nappal azt követően született, hogy Kolozsvár négy bejáratánál tíz méter magas árbocokra kifüggesztették Románia, a NATO és az Európai Unió zászlóját. /Leszedték a NATO-zászlókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"Magyarlapádon 49 óvodás van, és egy kicsi és sötét terembe járnak. Az óvodát már évek óta a központba akarják költöztetni, ahol van egy épület, amelyet a kisiparos szövetkezet még 1989 előtt kezdett építeni. A községnek nincs pénze az épület megvásárlására, a Fehér megyei RMDSZ támogatásában reménykednek, amelynek a Szociáldemokrata Párttal aláírt protokollumában szerepel a magyarlapádi óvoda ügye is. /Balázsi-Pál Előd: Nem rendezték az óvoda ügyét. Az RMDSZ segítségét várják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Vármegye Galériában, márc.20-án. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton az 1983-ban elhunyt művész mintegy 40 munkája, köztük a Kőmíves Kelemen, a Menasági ballada, valamint a Bartók Béla-mű ihlette Cantata Profana látható. Csoóri Sándor költő a megnyitón elmondta: Szervátiusz Jenővel is az történt, ami Németh Lászlóval és Illyés Gyulával. Volt olyan két évtizednyi időszaka, amikor megnyomorító évtizedek után kitörhetett a rákényszerített politikai, kisebbségi és művészeti illegalitásból. Ez az időszak elég volt ahhoz, hogy végre megmutathassa magát, szobrait, fia, Szervátiusz Tibor világával együtt. Szervátiusz Tibor édesapja születésének 100. évfordulója alkalmából létrehozta a Szervátiusz Alapítványt s a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben egy, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek majd oda. /Szervátiusz Jenő emlékkiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, az Üzenet /Kolozsvár/ tavaly hirdette meg riportpályázatát, amelynek értékelésére, illetve a díjak átadására került sor márc. 20-án. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője ismertette: a 38 beérkezett pályamű közül 33 volt értékelhető. /Célbaért üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 22.
"A holokauszttal, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumokkal, a háborús bűnösök népszerűsítésével kapcsolatos tavalyi sürgősségi kormányrendeletről kezdett vitát a szenátus. Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt szenátora a sürgősségi kormányrendeletet fölöslegesnek minősítette. Úgy vélte, hogy annak 6. cikkelye - amely a holokauszt nyilvános tagadást bünteti - ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által biztosított szólásszabadság elvével, illetve az ET-nek a történelem oktatására vonatkozó ajánlásával. Razvan Theodorescu művelődési miniszter közölte: nem az opportunizmus volt az oka a rendelet kibocsátásának, hanem az a tény, hogy Románia volt a Vilniusi Csoport egyetlen állama, amely nem rendelkezett ilyen jogszabállyal. Theodorescu megismételte: országunkban nem volt holokauszt, de Antonescu marsall idején Románia részt vett a más területeken történt holokausztban, így például a transznyisztriaiban. /Szenátusi vita a holokauszt-rendeletről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"Az öt RMDSZ-képviselő - Kovács Ferenc, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - azt kérte a szövetségi elnöktől, hogy a március 14-én Kolozsváron megrendezett Márciusi Fórum résztvevői által elfogadott alkotmánymódosító javaslatok érvényesítéséért tegye meg a szükséges lépéseket. A levélírók úgy vélik, a javasolt alkotmánymódosítások "elengedhetetlenül szükségesek nemzeti identitásunk megőrzéséhez és a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosításához, egyszóval itthon- és megmaradásunkhoz", és azok az európai normákon alapulnak. A képviselők szerint az alkotmánymódosítás elfogadása az RMDSZ és a kormánypárt politikai kapcsolatának "helyességét és őszinteségét" is jelezné. Az aláírók hangsúlyozták: mivel több képviselő és platform javaslata nem került bele az RMDSZ-SZDP protokollumba, s mivel az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság javaslatai egyelőre nem kerültek a plénum elé, a levélben tartalmazott javaslatnak nem késő érvényt szerezni. /A Márciusi Fórum javaslatainak érvényesítését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"Magyar belpolitikai vita bontakozott ki a határon túli magyarság támogatási rendszere miatt azt követően, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: ha a jelenlegi kormány a határon túli magyarok támogatásában nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak. A kijelentést Kovács László magyar külügyminiszter visszautasította. - Azt is tapasztaltam, hogy a kormány megszüntette azt a kiegyensúlyozott támogatási politikát, amit a polgári kormányzat valósított meg. Ehelyett zajlik a nemzeti vagy polgári szellemi irányzatok kiiktatása a támogatási politikából, sőt a nemzetpolitikai párbeszéd intézményrendszeréből is. A határon túli egyházi körök például azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat - tette hozzá. Erre reagált Kovács László. Kifejtette: az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz valótlan állításokra építő, gátlástalan propagandája. Leszögezte: a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatásokat, azok elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúra-építésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott - vélekedett a miniszter. /Vita a határon túli magyarság támogatásáról, megosztásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"Márc. 21-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt, nyolcadik alkalommal rendezték meg a fiatal műszakiak tudományos ülésszakát, amelyre Erdély minden részéből érkeztek részvevők. A megnyitón, amelyen többek között jelen volt Kerekes Sándor megyei tanácselnök-helyettes és Cseh Áron konzul, előbb dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke méltatta az ülésszak célkitűzéseit: emelni az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalát, ösztönözni a kutatási munkát, tudományos kapcsolatokat alakítani ki, művelni a magyar műszaki nyelvet. Dr. Egyed Ákos EME-elnök emlékeztetett arra, hogy intézményének minden szakosztálya támogatja a kutatómunka számbavételének fórumait. Tavaly első ízben rendezték meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című tudományos ülésszakot, együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával. Dr. Csizmadia Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentősége van az anyanyelv művelésének: nem csak kommunikációs eszköz, de kultúra és gondolkodásmód hordozója is. Délután a részvevők három szekcióban összesen hetvennyolc előadást hallgathattak. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"Egyre gyakrabban fordul elő, amikor a kulturális kiadványokat, tevékenységet nem csupán az alapítványi szféra finanszírozza, hanem a háttérben működő gazdasági vállalkozások is. Ilyen helyzet alakult ki az utóbbi években a Korunk köré csoportosult intézmények fenntartására is. A Korunk folyóirat, a szerkesztőség által készített további kiadványok (Magropres, Sajtófókusz stb.), a Komp-Press által megjelentetett könyvek sok pénzt igényelnek. Ennek egy részét a Komp-Press különféle gazdasági jellegű tevékenységek vállalásával is próbálja előteremteni.Egyik ilyen tevékenység a hírszolgálat. A Komp-Press naponta két alkalommal e-mailen továbbítja megrendelőinek a Hírcsomagot, amely a romániai magyarság számára legfontosabb kulturális, politikai, gazdasági és közéleti híreket, háttér-, illetve előzetes információkat (rendezvényekről, eseményekről stb.) tartalmazza. A hírcsomag ezenkívül heti rendszerességgel tartalmaz egy-egy Komp-Press nagyinterjút (eddigi interjúalanyaik között szerepelt: Tonk Sándor, Bakk Miklós, Veres Valér, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter, Markó Béla stb.) A Hírcsomag déli kiadásában egy-egy napi vezérpublicisztikai anyag található, amely a legégetőbb közéleti problémát közelíti meg. (A napi publicisztikákból 2002-ben a Komp-Press Baráti Társaság kiadásában rangos kötet látott napvilágot A magyarokra figyeltek címmel.) Továbbá a Komp-Press Hírszolgálat tekintélyes helyszíni beszámoló-rovatot működtet, és román lapszemlét is biztosít megrendelőinek. A Hírcsomag ára havonta 100 amerikai dollár (plusz ÁFA). A Hírszolgálat munkatársai speciális igényre össze tudnak állítani tematikus hírszolgálati blokkot. A Komp-Press Hírszolgálat 2000-től működik, azóta napi rendszerességgel szállítja a friss híreket megrendelőinek. Jelenleg 17 külső és belső munkatársuk van, tudósítóik Erdély egész területén tevékenykednek. A Korunk Baráti Társaság (KBT) 1993-tól ad ki könyveket (útikalauzokat, esszé- és tanulmányköteteket, képzőművészeti és irodalmi munkákat, albumokat). A kiadványok között olyan nagy népszerűségre szert tett könyvek is vannak, mint a Teremtmények arca (a 20. század legszebb magyar versei) és a Cseh Gusztáv pátriája című hármaskönyv, amely tartalmazza a Hatvan főember és a Jeles házak rézkarc-sorozatot is. A KBT antológiákat jelentet meg, angol, német és román nyelven is. Az Ariadne sorozat ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ebben a sorozatban jelent meg többek között Lászlóffy Aladár, Láng Gusztáv, Kibédi Varga Áron, Tompa Gábor, Hajdú Farkas-Zoltán, Salat Levente, Keszeg Vilmos, Tánczos Vilmos tanulmányainak gyűjteménye. /Üzleti próbálkozások a kultúra támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"A neves kolozsvári szobrász, Vetró Artúr hagyatékát gondozó felesége közreműködésével márc. 21-én újabb tárlat nyílt a művész grafikáiból. Az erdélyi művészeket, tanárokat, tudósokat ábrázoló portréknak az Apáczai Galéria nyújtott otthont. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum díszterme kiállítóteremként is egyre ismertebbé válik Kolozsváron. /(n): Vetró Artúr arcképcsarnoka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 22.
"A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye segélyszervezete a Caritas. Ennek részei a Désen, Tordán, Besztercén, Szamosújváron, Erzsébetbányán, Óradnán, Marosludason, Kolozsváron, Kisbácsban évek óta működő kirendeltségek. A dési szervezet feltérképezi a rászorulókat, és a lehetőségekhez mérten segítséget nyújt nekik. 2002-ben a dési Caritas-kirendeltség több mint ezer emberen segített. Tavaly a Gólyahír akció keretében 64 iskola 689 tanulója iskolai felszerelést kapott. A magyarországi gyermekek csomagocskáikkal nagy örömet szereztek itteni kortársaiknak, sok tartós kapcsolat épült ki közöttük. A tordai Caritas-kirendeltségnek sikerült 3000 tankönyvet szerezni a Duna Televízió jóvoltából. Az időseket gyógyszerekkel segítik. /Erdély-szerte több ezer embert segített a Caritas. Segítő kéz a nemzetiségi és anyagi ellehetetlenülésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"