Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2001. augusztus 29.
"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje aug. 28-án érkezett kétnapos romániai látogatásra. Megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, a Szociáldemokrata Párt elnökével a két ország, a két nép és a két párt közötti viszonyról, a közös eurointegrációs törekvésekről, a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényről. Megbeszéléseik után román és Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak nyilatkozva mind Nastase, mind Medgyessy "igen érdekesnek és hasznosnak" minősítette a párbeszédet. Medgyessy, aki néhány szó erejéig románul köszöntötte az újságírókat, magyar nyelven elhangzott rövid nyilatkozatában jelképes értékűnek mondotta, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként első külföldi útja Romániába vezetetett, ahol közelebbről is meg szeretne ismerkedni az erdélyi magyar nemzeti közösség életével. /Igen érdekes és hasznos találkozó. Adrian Nastase fogadta Medgyessy Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakbizottsági vitáján az RMDSZ újabb kísérletet tett arra, hogy érvényt szerezzen azoknak a föld- és erdővisszaigénylési kéréseknek, amelyet a kormánypárttal történt előző egyeztetések során a szociáldemokraták elutasítottak. Pete István szenátor a szakbizottsági vita során azt kérte, hogy az egyházak kaphassák vissza teljes egészében erdőterületeiket: ez a romániai történelmi egyházak esetében további 260 ezer hektár erdő visszaszolgáltatását jelentené, amiből a magyar egyházak közel 100 ezer hektárral részesednének. Az RMDSZ-szenátor a közbirtokossági társaságok azon jogos igényének is hangot adott, hogy az erdőterületek mellett kaphassák vissza kaszálóikat és legelőiket is. A földtörvény módosító sürgősségi kormányrendelet tervezetében az erről szóló 39. cikkely még benne volt - hiszen az egykori RMDSZ-RTDP megállapodás ezt is magába foglalta - a kormánypárt azonban a szakaszt egyoldalúan kivette a jogszabályból, így több százezer hektár közbirtokossági kaszáló és legelő nem kerülhet vissza a jogos tulajdonosokhoz. Pete István javaslatait a mezőgazdasági szakbizottság tagjai elutasították. Utolsó lehetőségként a plénum elé kerülő jogszabálytervezet megváltoztatása jöhet szóba, a sürgősségi kormányrendeletet azonban már addig is alkalmazzák. /Földügyben elutasították az RMDSZ javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Tőkés László a Reform Tömörüléssel kapcsolatban folyó vitáról elmondta: nem kételkedik abban, hogy a Reform Tömörülés elhatárolódik a megjelent szövegtől, amely valamilyen kompiláció lehet. "Lényegében egy kétes hitelességű szöveg alapján kibontakozott vita pró és kontra érveit kellene most helyeselni vagy visszautasítani, ami elég kétes vállalkozás részemről, úgyhogy én ebbe nem megyek bele." Másról van szó: Magyarországon fokozódtak a kormánypárt, a FIDESZ Magyar Polgári Párt elleni támadások, a személy szerint Orbán Viktor elleni támadások, azonképpen "az erdélyi FIDESZ" ellen is nagy támadást, egy minősíthetetlen hangvételű támadást indított a kolozsvári Szabadság hasábjain egy újságíró." A Népszabadságban ugyanazon szerző tollából megjelent anyag rendkívül visszafogott, nem úgy, mint a Szabadságban. - A Reform Tömörülést eddigi pályafutása és a kongresszusán elfogadott programja minősíti, abból kell kiindulni. - A Temes megyei RMDSZ egyike azon kevés területi szervezeteknek, amelyek az előző választáshoz képest eredményt tudnak felmutatni. Sokfelé irányul ez a sajtóprovokáció, egyfelől nyilván a FIDESZ és Orbán Viktor ellen, másfelől a szövetségesei ellen, másfelől személye ellen, jelentette ki a püspök. Ez a Reform Tömörülés és a FIDESZ elleni támadás keresztezi a státustörvény végrehajtásának útját. Belső megosztást provokál ki egy balliberális újságíró. /Jámbor Gyula: ,,Nem tudom eléggé sajnálni az újabb cirkuszt" Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Debreceni, kolozsvári és budapesti alkotók nyerték a Kárpát-medencei Televíziós Fesztivál három kategóriájának első díját. Az etűd kategória első helyezettje a Kolozsvári Televízió munkatársa, Xantus Áron lett, míg a második helyen a Magyar Televízió, a harmadikon pedig az ugyancsak romániai VK Stúdió KKT stábja végzett. A szakmai zsűri által legjobbnak tartott művek a Magyar Televízió kettes csatornáján, a Duna Televízióban és az ATV-ben lesznek majd láthatóak. /Kolozsvári siker a Kárpát-medencei Televíziós Fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 30.
"Victor Babiuc liberális képviselő szerint az a dokumentum, amelyet Bruce Jackson NATO-szakértő készített, nem a régi kormányra, hanem a jelenlegire vonatkozik. Babiuc szerint a múltban Románia két nehéz megmérettetésen esett át: a NATO 1997-es madridi csúcstalálkozóján és 1999-ben a washingtoni kétoldalú csúcstalálkozón. "Akkoriban Románia a NATO-tagságra pályázók között az első helyen szerepelt" - jelentette ki a honatya. Victor Babiuc kiemelte azt is, hogy az ország hivatalosságai részéről az utóbbi időben elhangzott nacionalista megnyilvánulások ártanak a szomszédos államokkal, valamint a hazai kisebbségekkel való normális kapcsolattartásnak. Babiuc Nastase nemrégi úgynevezett magyar "föderalizációs törekvések" elleni kirohanására utalt, hangsúlyozva, hogy a szövetségi államformának semmi köze a szeparatizmushoz. /Babiuc: Nastaséékat bírálja a Jackson-dokumentum. A föderalizálás nem szeparatizmus - mondotta a liberális politikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke furcsának nevezte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot felkérték, hogy vizsgálja meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénynek a nemzetbiztonságra való esetleges hatásait. A magántulajdon tiszteletben tartása nem teszi lehetővé a megkülönböztetést egyes tulajdonosok között, mindenkinek joga van elkobzott ingatlanjához - mondotta Stoica. /Stoica: Mindenkinek joga van tulajdonához. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
" A szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én jóváhagyta a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezetet. Csupán Kereskényi Sándor RMDSZ-szenátor szavazott ellene, etno-politikai jellegűnek nevezve a tervezetet. Kifejtette: a törvény megvitatásakor elismert magyar nyelvészeket is meg kell hallgatni. George Pruteanu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője, tagadta, hogy a tervezetnek etnikai vonzata lenne. Szerinte csak a román nyelv védelméről van szó, amely a nem román feliratoknak a szabályozásában merülne ki. /Kivonult a Nagy-Románia Párt a képviselőházi vitáról. Törvénytervezet a román nyelv védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 31.
"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök aug. 30-i sajtótájékoztatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait kidolgozó bizottság első munkaülésének következtetéseit, hangsúlyozva a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok megoldatlan helyzetét. Pete István RMDSZ-szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára bemutatta a szenátus által elfogadott törvénytervezetet az állattenyésztésről. Markó Béla kifejtette, hogy szükséges a parlament két háza hatáskörének megkülönböztetése, az államelnök hatáskörének leszűkítése, illetve a kormány és parlament kapcsolatának újraértelmezése. Az RMDSZ szerint indokolatlan az alkotmányban használt nemzetállam fogalma, viszont nem vonta kétségbe az egységes és oszthatatlan állam fogalmának létjogosultságát. Megoldatlan a kisebbségi nyelvhasználat az igazságügyben is, és ezt a helyzetet orvosolni kell az alkotmányban. /Markó: Nem történt előrelépés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Adrian Nastase miniszterelnök Pro Transilvania-ellenes kijelentéseit felháborodott sajtólavina követte. "Adrian Nastase regionizálódás, illetve Pro Transilvania-ellenes kirohanásainak elsődleges célja az, hogy - akárcsak a státustörvény esetében - nacionalista hisztériát keltsen - nyilatkozta Sabin Gherman. Nastase tudja, hogy elkerülhetetlen egy olyan párt színre lépése, amelyet a regionális eszmék éltetnek. Az Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást már régen sikerült összegyűjteni. Minden erdélyi megyében vannak szervezeteik. Szeptember 15-én tartják a szervezet első országos egyeztető értekezletét. Gherman szerint csak a tartományok, jól körvonalazott történelmi térségek közigazgatási autonómiájának megszerzésével lehet az országot Európába emelni. Háromtagú elnökség lesz: egy román, egy magyar és egy német nemzetiségű. A magyar elnöki posztra négy jelöltjük van. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Sabin Gherman pártja. Négy magyar elnökjelöltjük van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Csehország október elsejétől vízumkötelezettséget vezetett be Romániával szemben. Libor Roucek, a cseh kormány szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt a menedékjogot kérő román állampolgárok száma. Míg 2000-ben összesen 510 hazai polgár kért menedéket Csehországban, az idén június 11-ig már 811 ilyen irányú kérelem érkezett a hatóságokhoz. A menekültek 17%-át románok teszik ki, és szintén ők vezetik az illegális határátlépők listáját is: a tavaly 32 720 határsértőből 4281 volt román állampolgár. Adrian Nastase miniszterelnök a cseh kormány lépésére reagálva úgy nyilatkozott: az intézkedést azoknak a honfitársainknak köszönhetjük, akik törvénytelenül utazgatnak külföldre. / vízumkényszert vezetett be Romániával szemben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
" Magyarország, amint felkerült a NATO és az Európai Unió éltanulóinak a listájára, agresszív nacionalista politikába kezdett - állította aug. 30-i számában a bukaresti Cronica Romana, amely szerint ennek egyik jele és megtestesülése a státustörvény. "Magyarország erős nemzet, mondják a magyarok, meg kell tehát oldani a szomszédos államokban élő magyarok problémáját. Magyarok lévén, nekik is Magyarországhoz kell tartozniuk, még ha más területeken élnek is. S a nyilatkozatokat tettek követték." - fejtegette a bukaresti lap főszerkesztője. A lap az RMDSZ-t is támadta. A bukaresti Adevarul című nagy példányszámú politikai napilap főszerkesztője is vezércikkben foglalkozott a státustörvénnyel. "Budapest politikájának célja, hogy a romániai magyarok kiváltságos kaszttá váljanak, akik nincsenek alávetve az egységes román nemzetállam törvényeinek" - írta a lap, hozzátéve: "Bármelyik magyar kormány ideálja marad Nagy-Magyarország helyreállítása, még ha csak virtuálisan is." /Végenincs román sajtókampány a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Adrian Nastase miniszterelnök és Emma Nicholson, az Európa Parlament romániai jelentéstevője aug. 30-i találkozásuk alkalmával úgy döntöttek, hogy alapítványt hoznak létre a romániai gyermekek helyzetének megkönnyítésére. Az alapítvány a 6,5 millió főnyi romániai kiskorú életkörülményeinek javítását, a szociális támogatás minőségének növelését tűzte ki célul. A miniszterelnök szerint az alapítvány olyan nemzetközi keret létrehozásásához fog hozzájárulni, amely segítséget nyújt a román hatóságoknak abban, hogy kiegészítő pénzügyi alapokat és megoldásokat találjon a hazai gyermekek helyzetének könnyítésére. Emma Nicholson értékelte a román kormány intézkedéseit, de hozzátette: még sok a tennivaló. /Nicholson és Nastase alapítványt hoz létre a romániai gyerekek megsegítésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"A millennium záró ünnepe alkalmával, valamint Szent István királyra emlékeztetve a Duna Televízió összeállításokat közvetített. Az egyik Pusztináról, a moldvai csángók életéről szólt. Nagyon sok idős csángó-magyar szépen beszél magyarul, énekeltek Szent Istvánról, továbbá egyházi meg népdalokat, nagy átéléssel. Anyanyelvükön csak otthon beszélhetnek egymás közt. Az utcán meg nyilvános helyen, iskolában, templomban tilos magyarul beszélni. A pusztinai római katolikus pap - bár magyar neve van, azt állítja, nem tud magyarul. A helybéli volt Szent István katolikus templomban románul prédikál, és azt sem tudja, hogy Szent Istvánról van elnevezve a templom. Azt is állítja, hogy a falu népe nem magyar, csak csángó. S neki nem szabad ellenkező felvilágosítást adni, ő követi a felsőbb utasításokat. /Levey Ferenc: Szegény pusztinai csángó-magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Sok évtizedes hiányt pótol a most megjelent könyvecske: Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2001. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy ismernék a város környékének látnivalóit, nevezetességeit, műemlékeit. Ajtay Ferenc kiváló túravezető. A könyvet részletes bibliográfia zárja. /Kiss Bitay Éva: Hiánypotló könyvecske. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. szeptember 1.
"Iliescu államelnök úgy vélekedett, hogy Cosma kegyelmi kérelmét elsősorban azért kell visszautasítania, mert több olyan bűnvádi eljárás van folyamatban, amelyeknek vádlottja a bányászvezér és egyetlen bűntény alóli felmentése "úgy sem oldaná meg a problémát". Ezen kívül a bányászvezér nem hajlandó beismerni bűnösségét. /Iliescu visszautasította Miron Cosma kegyelmi kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Románia több intézkedést hozott azután, hogy a cseh kormány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoana külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszéléseket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintsenek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatkozó döntéstől. Tavaly több mint négyezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh-német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. Az aug. 30-i kormányülésen szigorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális bevándorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályozására. Ezentúl azok a román állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést: akár tíz évi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempészetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók. /Román határrendészeti intézkedések. Szigorúbb büntetés a határsértőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 29-én kezdődött Kolozsvárott, a Protestáns Teológián a Keresztyénség és magyarság elnevezésű háromnapos református értelmiségi konferencia, melyet az Imitatio Christi Kollokvium és a teológia közösen rendezett, az észak-amerikai Christian Reformed World Missions szövetség támogatásával. Több előadást hallgattak és vitattak meg, ismerkedtek a várossal, annak nevezetességeivel. Az előadók között volt dr. Dobai István, ismert neves kolozsvári nemzetközi jogász /értekezését felolvasták/, Balczó András olimpiai és 10-szeres világbajnok öttusázó, Gazda József kovásznai tanár, dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár előadása. Végül dr. Kovács László Attila, a teológia rektora adott fogadást a résztvevőknek. /László Ferenc: Befejeződött Kolozsvárott a Keresztyénség és magyarság értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"A Reform Tömörülés Elnöksége a maga részéről akár lezártnak is tekinthetné a kolozsvári Szabadság "emlékeztető" ügyét, mert a néhány oldalas, számítógépen szerkesztett, aláíratlan irományt próbál a szerző /Tibori Szabó Zoltán/ hitelesnek feltüntetni úgy, hogy közben a Népszabadságban arra hivatkozott, ezt "írták" az erdélyi lapok. Valójában ő írt "hiteles" forrásból. - Egy elektronikus levél hitelessége megmosolyogtató, azonban az erkölcsi kár, amit a Reform Tömörülésnek, a romániai magyar érdekképviseletnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ezért a Reform Tömörülés a MÚRE etikai bizottságához fordul. "A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez ügyben" - olvasható a Reform Tömörülés közleményében. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége "megbélyegzésben és vádaskodásban sikerrel körözte le még az elnököt is. Már csak az egyes területi RMDSZ-tisztségviselők és testületek elítélő-csatlakozó nyilatkozatai hiányoznak ahhoz, hogy az 50-es évek koncepciós pereinek hangulatát és módszertanát a bőrünkön is megtapasztaljuk." - Érthetetlen, hogy az RMDSZ megszavaztatott egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Tibori Szabó Zoltán azonnal reagált a közleményre: azt várta, hogy a Reform Tömörülés elvégzi a szükséges önrevíziót, ehelyett vitatja a Tibori által ismertetett dokumentum hitelességét. Tibori csupán annyit állított, hogy "a dokumentum hitelességéről nincs kétségem, s hogy a forrásom körön belüli. Azt is állítottam, hogy az emlékeztetőt Kovács Csaba rögzítette, és azt július 4-én, három nappal az elnökségi ülés után juttatta el a megbeszélésen részt vevő hét elnökségi tagnak, illetve egy olyan személynek, aki a megbeszélésen nem vett részt." /Tibori Szabó Zoltán: Az igazság végül csak kiderül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 3.
"A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2001. szeptember 3.
"Szept. 1-jén Nemzeti sors és irodalom címen írótalálkozóra került sor Magyarózdon. A Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok anyaországi és határon túli magyar irodalmi személyiség vett részt. Erdélyből jelen volt Kötő József EMKE-elnök, Cseke Péter, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy Pál, Sütő András, valamint Czirják Árpád érseki helynök és Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. Magyarországról Csoóri Sándor, Pálfy G. István és Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke jöttek el. Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Horváth Arany, az 1977-ben elhunyt költő lánya és a Horváth István Alapítvány elnöke és alapítója nyitotta meg a megemlékezést. Kötő József vette át a szót. "Horváth István tornyában megkonduló harang szavára összegyűltek a Kárpát-medencei magyarság próféta lelkű alkotói, akiknek fülük van a harangszóból kicsengő üzenet meghallására. Itt Erdélyben, Magyarózdon a transzszilván szellem jegyében összesereglettek azok, akik hisznek történelmi küldetésükben. Az összegyűlteknek pedig együtt kell hinniük a költővel: "...Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"" - mondotta. Horváth István költő a diktatúra áldozata volt. Életének utolsó évtizedében állandó megfigyelés alatt tartották, halála nem egyszerű baleset volt, szándékosan gázolták el a szekuritáté emberei. A beszédek a templomkertben felállított szobornál folytatódtak. A Hunyadi László készítette emlékműre felavatása után koszorúkat helyeztek el. A sírkőre emlékeztető fehér kőtáblán domborműplakett őrzi a költő képmását és nevét. A találkozás végén összeállított zárónyilatkozatban a következők állnak: "...nem az emlékezés, hanem a sorsunk által kikényszerített, de eddig igazában meg nem talált utak keresése volt tanácskozásunk fő célja." A marosvécsi találkozó óta" erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége. Az 1989 és 1990 óta történő változások többnyire immár a szabadság jelszavával folytatták a lefokozást, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontását. Szavunkat épp azért emeljük fel, hogy a különböző, magyarságunk léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a továbbiakban ne csupán a politika sokszor kényszerűen álságos követelményei, hanem a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak." /Valkai Krisztina: Utak keresése - Írótalálkozó Magyarózdon. Horváth István-emlékművet avattak fel a költő szülőfalujában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Sütő András abból indult ki, hogy a közelmúlt irodalomtörténetében van egy korszak, harminc-negyven esztendő, amelyet csak úgy elintéznek, teljesen üres foltként kezelnek, esztétikailag meg nem történt irodalmi szakasznak nyilvánítanak. - Horváth István (...) az értékteremtés évei után jutott egy olyan hosszadalmas periódusba, amely őt egyrészt költői mivoltában majdnem hogy porba tiporta, másrészt pedig olyan önvád korszakába sodorta, amely élete végéig tartott. A Horváth István-i önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől oly sokan kértek, valójában minden kérelem nélkül az ő verseiben és az ő 1960 utáni köteteiben tapasztalható, hangoztatta Sütő András. Csoóri Sándor esszéjét sokan és sokszor fogják majd idézni. - Évtizedeken át készültünk rá lélekben, hogy majd egyszer eljön a demokrácia, de sosem gondoltuk azt, hogy valójában egy absztrakciót várunk, hiszen annyi demokrácia van, ahány ország, ahány külön sorsú nép. A demokrácia az első pillanatoktól szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományával. Mire buzdított minket ez a hagyomány? Azt kalapálta belénk, hogy minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen. Olyan szorító, amelyben az író körmérkőzést játszik a társadalom minden szimbolikus szereplőjével, politikával, hatalommal, halállal, szerelemmel, a gyöngédség angyalával... Hogy a láthatóvá vált küzdelem végén a katarzis élményével ajándékozzon meg sokakat. Irodalom és társadalom természetesnek mondható feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta. Leginkább azzal, hogy a nagyrészt gyötrelmes kérdések megoldására sokkal tetszetősebb ajánlattal jelentkezett. A négyévenkénti szavazás ígéretével. A lélek forradalma helyett a szavazófülkék forradalmára hivatkozott. Ha a magyar irodalom századokon át nem vállalt volna olyan történelmi és politikai föladatokat, mint amilyeneket - kényszerűségből - vállalt, sose zuhant volna bele a demokrácia csapdáiba. Már csak azért sem, mert mindegyik megmaradt volna a maga külön pályáján, és nem próbál összevegyülni a másikkal. Tíz év után világosan látjuk, hogy ez a vegyülés lehetetlen. Ugyanis tűzről és vízről van szó. Az irodalom nem élhet meg például a nagyság szándéka és a hajlíthatatlanság feltételei nélkül. Vagyis: ábrázolhatja, de nem fogadhatja el az alkukat. A demokrácia viszont a kompromisszumokra épít. Az igenek és a nemek kidekázott darabjaira. Igazmondásra ösztönöz, lázít, miközben a mértékletesség mondatain töri a fejét. /Bölöni Domokos: Horváth Istvánra emlékeztek. Tűzről és vízről van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"
2001. szeptember 3.
"Megjelent a Dukrét Géza szerkesztette Partiumi Füzetek 17. kötete, mely Emődi János Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból című munkáját tartalmazza. Emődi János, a nagyváradi Filharmónia Zenekar első csellistája muzsikált hétről hétre a váradi zenekedvelőknek, de ha kellett, Szatmár (vagy más város) zenekarát segítette ki, vagy különböző együttesekkel a világ zenepódiumait járta. Érdeklődése a barlangi ősleletek, a régészet felé terelték. Az idők folyamán felgyűlt óriási leletanyagát (lakása egyszerűen múzeummá vált) fel kellett dolgozni. Megszerezte a kellő egyetemi diplomát. Így lett Emődi János kitűnő régész, akinek több tucat tudományos dolgozata látott napvilágot az erdélyi bronzkorról, vaskorról vagy a közép- és újkori építőművészetről és iparművészetről. Legutóbb két kötetben (Történeti adatok Nagyvárad múltjából, Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998-1999) adta közre az általa feltárt váradi régészeti leleteket, levéltári adatokat és azok történelmi értékelését. /Wanek Ferenc: Egy különös monográfia margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2001. szeptember 4.
"Több hónapos szünet, és egy hetes rendkívüli ülésszak után szept. 3-án elkezdődött a parlament rendes őszi ülésszaka. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok rendezését kell befejezni, ezen a téren az erdélyi magyar közösség számára az elsődleges célt az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása jelenti. Eckstein-Kovács szerint el kell fogadni a gazdasági életet szabályozó fontos törvényeket, többek között a csődeljárás "finomítására" vagy a monopóliumhelyzetben lévő gáz-, villany- és vízszolgáltatást biztosító vállalatok privatizálására vonatkozó jogszabályokat. Prioritásként tekinti ugyanakkor a sovén, xenofób és antiszemita megnyilvánulásokat megszüntető diszkrimináció-ellenes törvénytervezet véglegesítését. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint valószínűleg a parlament napirendjére kerülnek majd az oktatási kérdéseket érintő törvények is, mint például az egyetem törvénye. Az RMDSZ-politikus szerint az RMDSZ autonómia-tervezete "nincs végképp eltemetve. - Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője továbbra is Kelemen Attila Maros megyei képviselő, a frakció tavaly módosított szabályzata szerint mandátuma legalább 2002 februárjáig érvényes. Az alsóház állandó bizottságában az RMDSZ egy titkári tisztségre jogosult ezen az ülésszakon, ezt Borbély László Maros megyei képviselő tölti be. Az RMDSZ szenátorai Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották újra a frakcióvezetői tisztségre, a szenátus állandó bizottságában a szövetséget Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor képviseli titkári minőségben. /Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. A tulajdonjogi viszonyokat kell rendezni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"