Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. július 28.
"A múlt héten immár második alkalommal szervezett református szórványtábort a mákófalvi református lelkész, Imre István Zoltán. Tavaly a Szeben megyei Mihályfalváról érkezett tizenhárom fiatal, az idén pedig tizennégy szentágotait és négy bürkösit látott vendégül ugyancsak Szeben megyéből. Az idei résztvevők tizenöt és huszonhat év közötti fiatalok, akik az elmúlt hét során ellátogattak Kőrösfőre, Csúcsára, Kolozsvárra is. A lelkész elmondta, hogy a táborozás során a szórványból érkezetteknek magyar élményben lesz részük. Szentágota tizenkét-tizenháromezer lakosú kisváros, ahol mindössze négyszáz magyar él. Bürkös hétszáz lelkes falu, amelyből körülbelül száz a magyar lakos. Ágotán negyven éve nincs magyar oktatás, mert gyerek hiányában megszűntek a magyar osztályok. Bürkösön szintén tizenöt évig nem volt magyar iskola, de biztató, hogy a tavaly hét gyerekkel újraindult az első és második osztály. Szentágotának mindössze 1998 óta van önálló lelkésze, Kozma Endre tiszteletes úr személyében. Az egyházi élet is azóta indult be, a mintegy kétszázötven református azóta minden vasárnap istentiszteleten vehet részt a szászok evangélikus templomában. Mindenütt románul kell beszélni: iskolában, utcán, a barátokkal, mondták a fiatalok. /Lőrincz Emese: Otthon románok vagyunk... Sátrat bontott a református szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"
2001. július 30.
"Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. július 30.
"Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. július 30.
"Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozott, kifejtve, hogy rendkívül fontosnak tartja a két miniszterelnök találkozóját. Úgy látta, van esély arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos félreértések tisztázódjanak. Fontos az a javaslat is, amelyet a magyar miniszterelnök tett, hogy hozzanak létre közös román-magyar beruházási alapot. Markó szerint előrelépést jelent az is, hogy Adrian Nastase kormányfő a tárgyalásokon már nem vetette fel a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését. /T. Sz. Z.: Markó Béla: A magyar kormányfő kompromisszumban reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. július 30.
"Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. július 30.
"Megjelent a Nagykárolyban élő Kádár Ferenc verseskötete /Levette rólunk kezét a Teremtő, Hét Krajcár Kiadó, Budapest/. Kádár Ferenc helytálló, magyarságához ragaszkodó költő, nagy benne kiábrándultság, mert ebben nem csak az elnyomók játszanak közre, a magyarság helyzete, saját sorsához való viszonyulása is aggasztja: "Álmoskönyv, horoszkóp jóslatain élünk, sorsüldözöttségünk emlegetjük újra, megriadunk minden messzi haragszóra". /László György: Lázgörbék olvasata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. július 31.
"A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
2001. július 31.
" Sürgősségi kormányrendelet elfogadására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Adrian Nastase kormányfőt. Eszerint a 2002 márciusára tervezett népszámlálást decemberre vagy novemberre hoznák előre, mielőtt még elkezdenék az "átkozott" magyar igazolványok kibocsátását. A polgármester ugyanakkor felkérte a kormánypártot, hozza nyilvánosságra az RMDSZ-el kötött titkos együttműködési megállapodás szövegét. Mint fogalmazott, a kormánypárt, de elsősorban Adrian Nastase kormányfő így bebizonyíthatja, hogy "nem támogatja az RMDSZ és a magyar kormány románellenes akcióját." Gheorghe Funar felhívásában leszögezte: a 2000-es általános változások után a kormánypárt nem volt hajlandó elfogadni a Nagy-Románia Párt (NRP) "segítő" jobbját és inkább a kulturális, románellenes, sovén, szélsőséges és európaellenes RMDSZ-el kívánt kormányozni. A polgármester szerint: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) engedvén az RMDSZ "zsarolásnak" 2001 januárjában azzal a céllal módosította a helyi közigazgatási törvényt, hogy a magyar nyelvet, mint az ország második hivatalos nyelvét vezessék be Romániába. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is benyújtotta a státustörvényre vonatkozó törvénytervezetét - emlékeztetett Gheorghe Funar. /A népszámlálást sürgeti Kolozsvár polgármestere. A státustörvény elleni "hadjárat" folytatására biztatja a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
2001. augusztus 1.
" A státustörvénnyel kapcsolatban Vasile Dancu tájékoztatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kérdést elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, szerinte ez sikerülni fog. Ha a probléma mégis a parlament elé kerülne, akkor véleménye szerint el kellene kerülni "a szélsőséges megoldásokat", mivel az rendkívül veszélyes lenne. A Demokrata Párt politikusai szintén a diplomáciai megoldást szorgalmazták, de nem tartották kizártnak, hogy végül a parlament hoz valamilyen formában törvényt a státustörvény romániai alkalmazásának tilalmáról. A Nemzeti Liberális Párt képviselői ugyanakkor értelmetlennek látják az ellentörvények eszközét, mivel véleményük szerint egy ilyen lépés "törvényhozási háborút" robbanthat ki a két parlament között. A Nagy-Románia Párt vezetői arra emlékeztettek, hogy a párt már a magyar törvény elfogadásának másnapján beterjesztette a román ellentörvényre szóló javaslatát. A párt politikusai rendkívül keményen bírálták Adrian Nastase miniszterelnököt, mivel véleményük szerint nem lépett fel kellő eréllyel és "nem tette helyére" a marosvásárhelyi találkozó során a magyar kormányfőt. /"Ellenstátustörvény" készül a parlamentben? A liberálisok szerint Európa kellene hogy legyen a döntőbíró. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"A két ország ifjúságpolitikáját érintő együttműködési szerződést írt alá júl. 31-én Csíkszeredában Mario Ruse és Szabó László, a román, illetve magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára. Szabó László elmondta: a magyar kormányzat jelentős összegekkel támogatja a romániai magyar ifjúsági szervezeteket. - Az ISM pályázati rendszere nyitott, bárki részt vehet ezeken - hangsúlyozta, hozzáfűzve: rosszindulatúnak tartja némely erdélyi ifjúsági szervezet tiltakozását a támogatásokkal kapcsolatban, hiszen csak a szakszerűtlenül összeállított pályázatokat utasították el. A két államtitkár a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Marosfőn rendezett táborozása keretében folytatott tárgyalásokat, a jelen lévő ifjúsági szervezetek vezetőinek részvételével. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek mindkét ifjúsági államtitkársággal nagyon jó a kapcsolata. /Román-magyar ifjúsági együttműködés. Ruse és Szabó államtitkárok Csíkszeredában tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"A legnagyobb rendben zajlottak le a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredában és Marosvásárhelyen kihelyezett karain, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának csíkszeredai üléséről beszámolva, az intézmény rektora elmondta: kiértékelték a Csíkszeredában lezajlott felvételi eredményeit. Az ülés egyik fő napirendjét képezte ugyanakkor az alapítvány által megvásárolt Hargita Szálló átalakítására vonatkozó terv jóváhagyása. Tonk Sándor tájékoztatása szerint 56-ra növelték a vidékfejlesztési helyek számát tekintettel arra, hogy a meghirdetett 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket. A kuratórium tagjai ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom szakokra jelentkező két csángó jelentkezőnek létszám felett biztosítanak helyeket. /Példásan szervezett felvételi a Sapientia Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
" Adrian Nastase miniszterelnök Tusnádfürdőn júl. 28-án kijelentette, hogy a romániai magyarság sorsáért egyedül a román kormány felel. Nemzetközi fórumokra is csak az emberi jogok durva megsértése esetén tartoznék a kérdés. Ez az elmélet nem új. Ceuasecu fogalmazta meg, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak szószólója és védelmezője - egyedül a Román Kommunista Párt. Minden külföldi beleszólás csak "durva beavatkozás" lehet - az ország belügyeibe. Fodor Sándort meglepte, hogy Németh Zsolt államtitkár üdvözli a tényt, hogy a román fél kimondta: az erdélyi magyarság sorsáért egyedül a román állam felel, sőt államtitkár úr még hozzá is tette: "Ha csak ennyi haszna lenne a vitának, hogy ez kimondatott, már akkor is megérte volna." Fodor Sándor szerint ez Balogh Edgáros optimizmus. A román fél által kifejtett gondolat másik része az, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden ország szigorúan vett "belügye". /Fodor Sándor: Kezdődik...? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"A romániai magyar újságírókhoz a demokratikus és szabad gondolkodású emberek állnak a legközelebb, a baloldaliságot mindössze 20 százalék vállalta, ezek rendszerint magasabb munkahelyi státussal rendelkeznek. A sajtósok közel fele értelmiségi családból származik, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint egyharmada bölcsészetet végzett - derült ki abból a tanulmányból, amelynek alapjául a Teleki László Alapítvány Közép-Európai Kutatási Központjának felmérése szolgált. A kutatás célja az volt, hogy beazonosítsa azt a romániai magyar réteget, amely a sajtónyilvánosságot működteti. A felmérésből kiderül az is: a romániai magyar sajtóban igenis vannak tabutémák: az RMDSZ belső ügyei, ezen belül pedig az RMDSZ-vezetők gazdasági ügyletei, illetve az egyház. Erről a felmérést ismertető Papp Z. Attila és Magyari Tivadar szociológusok beszéltek. A romániai magyar újságírók átlagéletkora 46,5 év, ami jóval magasabb mint Nyugaton. Az viszont kimondottan "erdélyi specialitás", hogy a 30 év alatti újságírók száma jóval nagyobb, mint Nyugaton. A következő években az erdélyi magyar újságírás "megfiatalodik", és "elnőiesedik". Az újságírók 55 százaléka tagja az RMDSZ-nek. A fiatal újságírók határozottan elutasítják az RMDSZ-tagságot. Az újságírókat elsősorban a politikusok próbálták meg befolyásolni. Az adatok szerint a szerkesztőségek mintegy kétharmadát közvetve, vagy közvetlenül megfenyegették megjelent vagy tervezett írás miatt, az újságírók több mint felét pedig személyesen is megfenyegették. /Székely Kriszta: Tabutémák a romániai magyar sajtóban. Az RMDSZ és az egyház belső ügyeit "nem illik" teregetni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"Jún. 28-án Budapesten a csíkszeredai Váli Csongor vezette Velum Kulturális Bt. az V. kerületi Váci utca és Régiposta utca sarkán szabadtéri kiállítással kötötte egybe galériájának ünnepélyes megnyitását. A Velum rendezte következő kiállítás júl. 30-án nyílt meg a Bajcsy-Zsilinszky körút 18 szám alatt. A kortárs erdélyi művészek alkotásait bemutató tárlat aug. 10-ig látogatható. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"Lezárult a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor gyermekkora, a művésztábor kamaszkorába lépett - mondotta Banner Zoltán művészettörténész az immár hagyományos kolozsvári összegező kiállításon, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A tárlatot a szervező, Essig Klára festőművész nyitotta meg. Banner Zoltán hangsúlyozta Essig Klára fáradhatatlan szervezőkészségét és a zsoboki Molnár lelkészházaspár ügyszeretetét valamint a tényt, hogy egy immár több mint száz műből álló, és a jövőben mindegyre tovább bővülő gyűjtemény jelzi az itt táborozó és alkotó festők nyomát. /Németh Júlia: Kalotaszeg vonzásában A zsoboki művésztáborban készült alkotások a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 2.
"Sikeresnek értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök aug. 1-jén, a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában az Adrian Nastase román kormányfővel, a magyar miniszterelnök szerint "nyugodt" hangnemben folytatott júl. 28-i marosvásárhelyi megbeszélését. Nyilvánvaló, hogy Magyarország és Románia álláspontja között nagy különbségek vannak - fogalmazott a magyar kormányfő. /Orbán Viktor sikeresnek értékeli a miniszterelnöki találkozót. Nyugodt hangnemben folytak a tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2001. augusztus 2.
"A privatizáció lassú üteme, az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetének javítására irányuló stratégia hiánya, a helyi önkormányzatok nagyarányú költekezése, a jogállam intézményeivel szemben megnyilvánuló lakossági bizalmatlanság, továbbá a román és magyar szélsőséges retorika felerősödése a magyar státustörvény kapcsán, a kormány népszerűségi mutatójának fokozatos csökkenése, az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanság növekedése esetleges konfliktusforrást jelenthetnek az elkövetkező időszakban, derült ki a Román Akadémia által nyilvánosságra hozott tanulmányból. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban a tanulmány megállapítja: az Orbán-kormány "meg akarta mutatni az egész világnak, hogy a magyarok szélsőségesebbek a románoknál". Azt javasolják a román kormánynak, hogy ne avatkozzon be túlságosan a státusvitába és bízza az Európa Tanácsra a kérdés megoldását, hiszen a szélsőséges érzelmek felkorbácsolása elsősorban Romániára, és nem Magyarországra vetne rossz fényt. /A szélsőséges érzelmek felkorbácsolása árt Romániának. Lehetséges konfliktusforrásokra hívja fel a figyelmet a Román Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2001. augusztus 2.
"születésnapján, júl. 31-én Budapesten, az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában. /Véső Ágoston kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2001. augusztus 3.
"Traian Basescu bukaresti főpolgármester aug. 2-án kijelentette: Orbán Viktor arrogáns hangvétele a státustörvény kapcsán a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén azzal magyarázható, hogy Magyarország szerint Románia nem reagálhat durván a státustörvényre, ugyanis az befolyásolhatná az ország NATO-hoz való csatlakozását. A Demokrata Párt elnöke szerint éppen e csatlakozás oldaná meg a státustörvény elfogadása után kialakult helyzetet. Basescu azt is elmondta, hogy angliai tárgyalásai során rámutatott: a státustörvény hosszútávon történő alkalmazása Románia nemzeti összetételének megváltozását eredményezné. Úgy véli: Budapest egyoldalú elhatározása összetörte a román-magyar modellt. Basescu azt is kifejtette: a kormány azon határozata, hogy amnesztiában részesíti egyes bűncselekmények elkövetőit, megengedhetetlen, és mentes a józan gondolkodástól, különösen akkor, amikor a bűnözés növekvő tendenciát mutat. /A státustörvény miatt Basescu a román-magyar modellt félti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 3.
"A Nagy-Románia Párt (NRP) szerint elérkezett a kormánypárt alkonya, elkerülhetetlenek az előrehozott választások. A párt összeállította az ország árnyékkormányát. Az elképzelés szerint a miniszterelnök Gheorghe Funar polgármester, az NRP főtitkára lenne. /(k. o.): Árnyékkormányt hozott létre az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 3.
"A hazai fiatalok több mint fele, 56%-a ideiglenesen vagy végleg kivándorolna az országból - a CURS-felmérése szerint, amelyet az Ifjúsági- és Sportminisztérium rendelt meg. A fiatalok 68%-a különösen elégedetlen a hazai politikai élettel. A felmérés szerint a fiatalság legnagyobb gondja a megfelelő munkahely találása, a lakáshoz jutás, az életkörülmények, a társadalomban mindenhol fellelhető korrupció, a családalapítás nehéz körülményei és a személyi biztonság. /A hazai fiatalok kilátástalannak látják a helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 3.
"A Kolozs megyei RMDSZ végzi a magyar lakosok összeírását. Az akcióról Bitay Levente megyei ügyvezető elnök tájékoztatott. Eddig Kolozsvár magyarságának körülbelül a fele iratkozott fel, és ha csak 80%-a is tesz eleget felkérésüknek, az 1992-es népszámlálási adatok szerint, ez hozzávetőlegesen 55-60 ezer embert jelent. Többen ez alkalommal visszairatkoztak az RMDSZ-be is. - Faluhelyen könnyebb a helyzet, mert ott a helyi pap segédletével hamar összeáll a lista. Az összeírás remélhetőleg az év végéig, de a márciusi hivatalos népszámlálás előtt mindenképpen befejeződik. /Ördög I. Béla: Év végére lesz kész a Kolozs megyei magyarság katasztere "Felpezsdítette a közösséget". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 3.
"Törvényszéki rendelettel visszahelyezték tulajdonába Tordaszentlászlón a református egyházat: a napokban folyik az óvoda épületének telekkönyvezése. Gyakorlatilag semmi sem változik, az óvoda továbbra is működik az épületben, csupán a tulajdonos változik. /K. E.: Tordaszentlászló: Visszakapta az egyház az óvodát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 3.
"A zsibói Wesselényi Társaság jó féléve küzd már a szórványhelyzetbe került zsibói magyarság önazonosságának megtartásáért. Mátyus Éva, a társaság elnöke kifejtette, hogy társaságuk művelődési, művészeti, magyar oktatási és nevelési, szociális segélynyújtási tevékenységeket kezdeményez, szervez és támogat. Zsibón évről évre kevesebb gyerek születik, számuk 2001-re annyira lecsökkent, hogy ez évi iskolakezdéstől kezdve a magyar tannyelvű első és harmadik osztályokat összevonják. Március 15-én ünnepséget szerveztek, támogatták a történelmi vetélkedőt, megszervezték a Vörösmarty Mihály szavalóversenyt, majd népdalvetélkedőt. Terveik között szerepel könyvtár létesítése, a Wesselényiekről szóló történelmi, illetve irodalmi anyag összegyűjtése. Kapcsolatteremtés olyan településekkel, intézményekkel, amelyek kapcsolódnak valamiféleképpen a Wesselényi névhez. A zsibói Wesselényi Társaságot 2000. dec. 12-én jegyezték be. /Szabó Csaba: Támogatásra méltó civil szerveződéseink A Wesselényi Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 4.
"A román rendkívül vallásos népnek számít, a különböző közvélemény-kutatások szerint a lakosság leginkább, 85-90 százalékos arányban, az egyházban bízik. Az ortodox egyház, látványos kompromisszumokat kötött annak idején a kommunista hatóságokkal, s képviselői között nagy számban voltak olyanok, akik a titkosszolgálatokkal együttműködtek. A Román Ortodox Egyház elöljárói hevesen tiltakoztak a papság átvilágítása ellen. Az ortodoxok azt kérik, hogy az egyházakat vonják ki a törvény hatálya alól. Ion Iliescu államfő is az egyházak védelmére kelt. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágítási törvény atyja, aki politikai fogolyként hosszú éveket töltött különböző hazai börtönökben, több ízben is mély csalódásának adott hangot a jogszabály alkalmazásának elszabotálása miatt. /Tibori Szabó Zoltán: Szekusok csuhában, reverendában Az ortodox egyház tiltakozása nyomán nem világítják át a romániai papságot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 4.
" Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kifejtette: felvették a kapcsolatot a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ Fehér megyei szervezetével és megfogalmazták, hogyan képzelik el megyei szinten az együttműködést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti egyezmény értelmében. Az ígéretek ellenére nem sikerült megőrizni Molnár Irén tisztségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség élén. Németh Zsolt nagyenyedi és gyulafehérvári látogatásakor Fehér megye prefektusa, Ioan Rus, hevesen támadta a Bethlen Kollégium igazgatóját, amiért engedély nélkül fogadta a magasrangú vendéget. Sikerült megtartani dr. Brendus Gyula igazgatótanácsi tisztségét a Fehér megyei egészségbiztosítónál. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő közbenjárására indulni fog a következő tanévben is a tanítóképző osztály a Bethlen Kollégiumban, amelyet eredetileg meg akart szüntetni a megyei tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium. Közbenjártak annak érdekében, hogy Felenyeden ne szűnjön meg az összevont magyar elemi osztály - mondotta Rácz Levente. - A fogolytáborokba internáltak kárpótlásáról szóló 2000/189. számú törvény alkalmazása nem hozta a várt eredményt. Sok személy kérvényét elutasították, a bizonyító iratok hiánya miatt. Kevesen rendelkeztek ugyanis dokumentumokkal, amivel a jogosultságot igazolhatták volna. - Több helyen (pl. Székelykocsárd) a többségi nemzet nem hajlandó a hagyományos magyar helységneveket elfogadni, csak a tükörfordítást. Jelenleg a megyében csak Torockón és Torockószentgyörgyön van kétnyelvű felirat. /Szabó Csaba: Felemás RMDSZ-SZDP együttműködés Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 4.
"Jóllehet nem sikerült egyetértésre jutnia Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek júl. 28-án Marosvásárhelyen tartott megbeszélésén, Eckstein-Kovács Péter szenátor aug. 3-i kolozsvári sajtóértekezletén pozitívnak értékelte, hogy mindkét fél részéről politikai akarat mutatkozott a találkozóra. Eckstein-Kovács előrelépésnek értékelte, hogy a magyarországi munkavállalás kérdésében mindkét fél nyitottnak bizonyult. A szenátor üdvözölte a magyar kormánynak azt a javaslatát is, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát. A szenátor tagja annak az RMDSZ keretében létrehozott szakbizottságnak, amely javaslatokat fogalmaz meg az alkotmány módosítására vonatkozóan. Tájékoztatása szerint nemcsak az alkotmány nemzeti kisebbségeket érintő előírásainak módosítására kívánnak javaslatokat tenni, hanem a dokumentum teljes szövegét szeretnék felülvizsgálni. Eckstein-Kovács Péter felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Kolozsváron a polgármesteri hivatal a szenátori és képviselői irodák működtetésére olyan épületben jelölt ki székhelyet, amelyet az új ingatlantörvény értelmében a volt tulajdonosok jelenleg visszaigényelnek. Ennek következtében a felújítási munkálatokat, amelyeket valójában el sem kezdtek, leállították. A szenátor hangsúlyozta: Kolozsvárnak volt és van tanácsa. A sajtótájékoztatón egy magyarul feltett kérdésre az egyik román újságíró kolléga felháborodott: a többiekkel szembeni tiszteletlenségnek nevezte, hogy az illető magyar újságíró nem az állam nyelvén intézte kérdését a szenátorhoz. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kialakult gyakorlat szerint a kérdéseket magyarul is fel lehetett tenni, ez eddig soha senkit nem zavart. Ott még nem tartunk, hogy az RMDSZ székházában egyesek kikérjék, milyen nyelven beszéljenek. /Eckstein-Kovács Péter pozitíven értékeli a román-magyar miniszterelnöki találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 4.
"Az 1999-ben, 59 évesen elhunyt Plugor Sándor grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás júl. 26-án Budapesten, az V. kerületi Galériában. Miklóssy Mária, az özvegy és alkotótárs a Háromszék művészeként mutatja be Plugor Sándort. /Plugor Sándor grafikusművész alkotásai a Budapest Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 6.
"Emlékművet lepleztek le aug. 4-én Barcaföldváron, annak a volt fogolytábornak a területén, amelyben a második világháború után magyarországi, felvidéki, vajdasági és észak-erdélyi magyarok ezrei raboskodtak. A barcaföldvári létesítményt joggal lehet haláltábornak nevezni, hiszen az ott raboskodók közül több mint háromszázan haltak meg a tífuszjárványok és az éheztetés következtében. A földvári tranzitlágerbe többnyire civileket gyűjtöttek össze 1944-ben és 1945-ben, akiket hosszabb-rövidebb időszak után a Szovjetunió különböző munkatáboraiba szállítottak. A hídvégi református egyház már 1999-ben megkísérelt emlékművet állítani az egykori tábor utolsó még látszó tömegsírjára, ezt azonban a barcaföldvári polgármester megakadályozta. A hídvégiek által a helyszínre szállított hatalmas sziklatömböt a polgármester felállítása után néhány órával leromboltatta. Idén június második felében a sziklatömb ismét a helyére került. Az elmúlt hetekben állították vissza helyére azt az emlékoszlopot is, amelyet az ötvenes években a haláltábor áldozatainak hozzátartozói emeltek, de amelynek márványlapjait az évek során összetörték. Ismeretlen tettesek néhány évvel ezelőtt az oszlopot is kidöntötték. /Megidézett történelem. Emlékművet lepleztek le az egykori barcaföldvári haláltábor területén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"
2001. augusztus 6.
"Aug. 4-én Kisbácson a művelődési házban könnyűzene koncertet rendeztek, amelynek bevételét a településen épülő magyar Ifjúsági Ház költségeinek fedezésére fordítják. Az Ifjúsági Ház építése szépen halad, a 120 négyzetméterre tervezett épület falait már felhúzták. /Póka János András: Őszre fedél alatt az Ijúsági Ház. Kisbácsi jótékonysági koncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"