"Balog István, a nagyenyedi Nemzetközi Alkotó Tábor szervezője, nemrég tért haza Indiából, ahova tíz erdélyi képzőművész (Kőmíves Andor, Munteanu Marcel, Horváth Gyöngyvér, Horváth Attila, Ilie Adriana, Luga Alexandru, Kléh Gyöngyvér, Fülöp Mária, Fleiss Dorohea, Balog István) 30 munkáját vitte el kiállításra. Elmesélte, hogy a tavalyi tábor egyik résztvevője volt Chiru Chakravarty indiai festőművész, aki közbenjárt, ennek eredményeként megérkezett a hivatalos meghívó Bombay-be. Balog István egyben az Inter-Art alapítvány elnöke, és egyik fő céljuk az ilyen jellegű rendezvények támogatása és szervezése.- Idén októberben megszervezik Nagyenyeden az indiai képzőművészek csoportos kiállítását. /Horváth Gyöngyvér: Erdélyi képzőművészek kiállítása Indiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Németh László születésének századik évfordulóján koszorúzást és megemlékezést tartottak ápr. 18-án Budapesten, az író Farkasréti temetőben lévő sírjánál. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a Németh László-i életmű a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar dokumentuma, hiszen magába sűrítette mindazokat a tapasztalatokat, felismeréseket, mindazokat a gondokat és reményeket, amelyeket a mozgalmas és drámai évszázad hozott. Németh László valóban egy nemzeti közösség életének és sorsának enciklopédiáját alkotta meg, történelmi tragédiáját dolgozta fel. /Németh László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ápr. 17-én Kolozsváron Tőkés Elek igazgató üdvözölte a magyar nyelv és irodalom olimpiára olimpiára érkezett diákokat. Péter Tünde tanfelügyelő (a rendezvény lelke) köszönetet mondott a támogatóknak Az alternatív versenyek után a versenyzők fiatal alkotókkal találkoztak. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (1) = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Ápr. 19-én a népes olimpiai sereg - leszámítva a versenydolgozat-javító bizottságot - a Nagykapus-Kőrösfő-Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály útvonalon ismerkedett Kalotaszeggel. Ápr. 20-1 a mezőségi "expedíció" napja: a versenyzők Válaszút-Bonchida-Szék-Szamosújvár útvonalon ismerkednek e sajátos néprajzi régióval. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (2). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ápr. 19-én kezdte meg Budapesten az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A státustörvény néven ismertté vált javaslatot Martonyi János magyar külügyminiszter ismertette. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi a törvényjavaslatot. Németh Zsolt (Fidesz) államtitkár mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta az MDF-es Kelemen András. A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk -hangsúlyozta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. /Vita a "nemzeti összetartozás törvényéről" Martonyi: a magyar kormány konszenzusra törekszik e kérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"A román hatóságok speciális minisztériumközi bizottságot állítottak fel a magyar státustörvény elemzésére. A bizottságban a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a közigazgatási minisztérium és a tájékoztatási minisztérium képviselői foglalnak helyet, akik majd megfogalmazzák kérdéseiket a tervezett magyar státustörvény kapcsán. /Román minisztériumközi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a 74, többségében nagy-romániás és néhány kormánypárti képviselő által aláírt beadványt elveti, és a helyhatósági törvényt alkotmányosnak nyilvánítja. /A helyhatósági törvény nem mond ellent az alkotmánynak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférhetőségről szóló törvénytervezet minden szakaszát elfogadta a képviselőház, a tervezet teljes szövegének végleges megszavazására ápr. 24-én kerül majd sor. A tervezet szerint minden állampolgár hozzáférhet a közérdekű információkhoz, kivételt csupán a nemzetbiztonságot és -védelmet, hatósági kivizsgálást, országos gazdasági érdeket, vagy személyes érdeket érintő adatok képeznek. A közintézmények kötelesek sajtótájékoztatókat tartani, az újságírók azonban nem kötelesek közzé tenni a kapott adatokat, információkat. A kért adatokat az intézmények 30 napon belül kötelesek megadni, a legrövidebb válaszadási határidő 24 óra. /Büntetni akarják az adatok elhallgatását. A képviselőházban a közérdekű információkhoz való hozzáférhetőség törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Lemondott a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottság éléről Ristea Priboi. Úgy ítélte meg, hogy sötét belpolitikai ármány áldozata. Az 1989 előtt kémelhárítóként tevékenykedő Priboi kinevezése az említett bizottság élére hangos tiltakozást váltott ki mind a politikusok, mind pedig a civil szféra részéről. Priboi visszautasított mindenféle vádat múltjával kapcsolatban, cáfolta, hogy köze lett volna a Szabad Európa Rádió román munkatársainak meghurcolásában. /Lemondott Priboi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

" Ion Iliescu elnök Focsani-ban "nyugati szeszélynek" minősítette a tulajdonjogot, ápr. 19-én pedig Giurgiuban kijelentette: míg 1989 előtt az unióhoz tartozó országok élesen bírálták a kelet-európai vezetőket, amiért korlátozzák a lakosságot a szabad utazáshoz való jogban, most ők, a "gazdagok" gördítenek akadályokat azzal, hogy szigorú vízumokhoz kötik a beutazást. Iliescu szerint a Nyugat elsősorban az egyre nagyobb hullámban Románián "átutazó" szomáliaiaktól, pakisztániaktól és bangladesiektől riad meg, másfelől pedig annak a lehetőségétől, hogy a vízumkényszer eltörlésével elözönli országaikat a kelet-európai államokból érkező olcsó munkaerő. /Iliescu: Emberi jogainkban korlátoz a "gazdag" Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"A költségvetési vitát kommentálva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ természetesen sem a Nagy-Románia Párttal, sem azokkal a politikai formációkkal nem fog együttműködni, amelyek az NRP-vel szövetkeznek. Corneliu Vadim Tudor szenátor azért szavazott a költségvetés mellett, hogy teljes politikai elszigeteltségét elkerülje - vélekedett. - Eckstein-Kovács Péter szenátor határozottan visszautasította, hogy az RMDSZ "egy kalap alá vehető" a kormánypárttal, vagy a Nagy-Románia Párttal, csak azért, mert a szövetség is megszavazta a költségvetést. Az RTDP-vel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja egyértelmű: a kormánypárt azon törekvéseiben, intézkedéseiben, amelyek közelebb viszik Romániát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, a szövetség maradéktalanul támogatja Nastaséékat, de nem hallgathatja el kritikus észrevételeit sem - hangoztatta a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint más kérdésekben az RMDSZ-kritika kevésbé nyilvánul meg. Az RTDP különböző centralizáló kezdeményezéseknek, nacionalista megnyilvánulásoknak is teret enged, prioritásnak tekinti a titoktörvényt, a titkosszolgálatok megerősítését. Az RMDSZ-nek sokkal határozottabban fel kell emelnie ezek ellen a szavát, hangsúlyozta. A szenátor fontosnak tartja, hogy az RMDSZ tartsa fenn ellenzéki párti státusát, és őrizze meg a kapcsolatokat a liberálisokkal és demokratákkal. /Székely Kriszta: Elhalkulóban az RMDSZ kritikus hangja? Élesebben kellene bírálni az RTDP centralista törekvéseit Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ötéves a kolozsvári székhellyel bejegyzett, az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány. Céljai között van az anyanyelvi oktatás kialakításának és a magyar oktatási hálózat szervezésének támogatása, anyagi alapok megteremtése a diákoknak és tanulóknak nyújtandó érdem- és szociális ösztöndíjakra, a magyar tanárok képzése és továbbképzése, önálló magyar kutatási intézmények létrehozásának és működtetésének támogatása. Az elért eredményekről Somai József ügyvezető számolt be. A támogatásokhoz szükséges anyagiakat pályázatokkal nyerték el az erdélyi magyar oktatás támogatását célzó alapítványoknál, az Illyés Közalapítványnál, az Apáczai Közalapítványnál és a magyarországi Oktatási Minisztériumnál. - Az Iskola Alapítvány folyamatossá tette az egyetemisták számára a szociális és tudományos-kutatói ösztöndíjak rendszerét. 1996-2001 között évente 231-351 hallgató kapott az alapítványtól kezdetben 700 000, ma már 3,5 millió lejig terjedő ösztöndíjat. 2000 második félévéig több mint kétmilliárd lejt utaltak ki e célra. Tudományos-tanulmányi ösztöndíjban az öt év alatt 616 hallgatót részesítettek több mint 500 000 lejes támogatásban. - 1996 óta az Illyés Közalapítvány támogatásával 185 multimédiás számítógépet, 116 videót, 114 színes televíziót, valamint számos más irodai eszközt vásároltak, és ezeket középiskolák, illetve egyetemi tanszékek örök használatába adták. 1998-ban támogatták a segesvári Gaudeamus Alapítványt, szórványkollégium kialakítására alkalmas ingatlan megvásárlása céljából. A Bolyai Társaságot az alapítvány 1998-ban 115 millió lej támogatásban részesítette, hogy a felsőoktatásban dolgozó és anyagi nehézségekkel küzdő tanárok számára szolgálati lakást vásároljon. Az alapítvány megvásárolt Vulkánban egy kétszoba összkomfortos tömbházi lakást óvónők és tanítónők lakásgondjainak enyhítésére. Az Apáczai Közalapítvány A kollégium és tanári lakások építése című program keretében benyújtott pályázatra 18 millió forintot ítélt meg az Iskola Alapítványnak. Az alapítvány megvásárolt egy kolozsvári ingatlant. 2001 folyamán megkezdődik a 21 lakrészes központ felépítése. Öt év alatt közel 150 millió lejjel támogatták a Tehetségfeltáró és anyanyelvápoló című szórványprogramot. Az elmúlt évek alatt mintegy 77 millió lejjel támogattuk a Bolyai Társaságot a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok ingázási költségeinek visszatérítése érdekében. Az Informatika az oktatásban című konferenciák alkalmából összesen 105 középiskolai tanár számára 14 millió lej költségtérítést biztosítottak. Hozzájárultak a klézsei Magyar Ház működési költségeihez.- A szülőföldjükön szak- és felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok számára a 2000-2001-es tanévre tanulmányi jellegű ösztöndíjprogram keretében 3432 pályázó közül 726-an jutottak ösztöndíjhoz /550 egyetemista és 176 szakközépiskolás/. A 2000-2001-es tanévben az Iskola Alapítvány a romániai magyar felsőoktatásban dolgozó doktorandusok életfeltételeinek biztosítása, javítása érdekében indít programot. /Szabó Csaba: Ötéves az Iskola Alapítvány. Eddig közel tizenkét milliárd lejjel támogatta az erdélyi magyar oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Az általános pénzhiány ellehetetleníti a magas kultúra és a közművelődés intézményrendszerét, ugyanakkor hallatlanul felgyorsítja a nemzeti közösség asszimilálódását. A megoldás a közösségi összefogás lehet. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ közadakozásból kívánja létrehozni az Erdélyi Magyar Kulturális Alapot, amely pályázati alapon támogatná a magyar színházakat, könyvkiadókat, írott és elektronikus médiát, tudományos műhelyeket, közkönyvtárakat, a magyar házakat, közgyűjteményeket és a műemlékek megmentését. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő nemzettársaikhoz, egyházi és világi köztestületekhez, kiemelten a vállalkozókhoz, adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. /Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szokásos heti telekonferenciáján ismertette a prefektusokkal, hogy elhárult a parlament által elfogadott és már csak az Iliescu elnök aláírására váró közigazgatási törvény életbe léptetése elől minden akadály, hiszen az Alkotmánybíróság is kedvező döntést hozott. - Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ápr. 20-i sajtóértekezletén bírálta az Alkotmánybíróságnak a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban hozott döntését. "Amennyiben Iliescu minden figyelmeztetésünk ellenére aláírja a törvényt, hazaáruló, a Nagy-Románia Párt pedig beindítja az államfő felfüggesztésének procedúráját" - hangoztatta Tudor szenátor. Tudor szerint Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. - Gheorghe Funar polgármester kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a közigazgatási törvény. Véleménye szerint a magyar nyelvnek a közigazgatásban való alkalmazásával a kormánypárt az RMDSZ-szel kötött egyezménynek igyekezett megfelelni. /A közigazgatási törvény alkalmazását szorgalmazza Nastase kormányfő. Iliescu felfüggesztését kéri az NRP. - Kolozsváron nem érvényes a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Magyarország történelmi adósságot akar törleszteni a határon túli magyarokról szóló státustörvény elfogadásával - írta ápr. 20-i számában a Curentul című román napilap. Az Adevarul azt hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság helyett igazolványt kapnak a határon túli magyarok. A Cotidianul úgy értékelte, hogy a státustörvény kérdésében az RTDP és az ellenzéki Magyar Szocialista Pártnak az együttműködése vált világossá. A lap szerint az RTDP érveit támogatta Tabajdi Csaba, az MSZP képviselője, amikor a parlamenti vitában arról beszélt, hogy a határon túli magyarok problémája nem oldható meg csak magyar-magyar tárgyalásokkal, egyezségre kell jutni a szomszédos államokkal is. A Cotidianul úgy vélte, hogy az RMDSZ a román kormánypárttal kötött megállapodás tárgyalásakor "néhány országos és helyi vezető közigazgatási posztért cserébe a magyar szocialisták támogatását is megígérte az RTDP-nek". "Eddig úgy látszik, hogy az RTDP és az RMDSZ egyezsége kizárólag egyes politikai csoportok - az RTDP, a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-tábor és a magyar ellenzék - számára kedvező, míg hátrányosan érinti a magyar kormánypártot, amely a romániai magyarok közösségi terveit támogatja" - írta a Cotidianul. /Cotidianul: A státustörvény kapcsán az RTDP-MSZP együttműködése vált világossá. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Ápr. 18-án ülésezett a Fehér megyei RMDSZ választmánya. Vita tárgyát képezte a legutóbbi SZKT-döntés, amelynek értelmében a 2003-ban tartandó kongresszusig újból lekerült a napirendről e testület megújítása. A választmány értetlenül vette tudomásul a többség akaratát, amelyet elhibázottnak ítél meg. Kérik, hogy az SZKT vizsgálja felül legutóbbi döntését. /Az SZKT megújítását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"A román államot egyaránt kell hogy foglalkoztassa az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott javak visszaszolgáltatása, és a Gojdu Alapítvány tulajdonának visszaszerzése - jelentette ki Gheorghi Prisacaru (RTDP), a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Felháborítónak tartja, hogy a budapesti önkormányzat olyan ingatlanokat ad el a város központjában, amelyek az alapítvány tulajdona, és amelyekhez Priscaru szerint a magyar államnak semmi köze. /Nemcsak az erdélyi magyar egyházak, hanem a Gojdu Alapítvány ügye is kell hogy foglalkoztassa a román kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

" Székely Mihály ny. kollégiumi tanár, festőművész április 17-én lépett 90. életévébe. Ebből az alkalomból nyílt kiállítása Nagyenyeden. Festményei a világ 13 országában találhatók. /Bakó Botond: Székely Mihály gyűjteményes kiállítása Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilahon és Szilágysomlyón tartja április 20-21-én az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztály XI. tudományos ülésszakát az egyesület Szilágy megyei fiókszervezete rendezésében. Zilahon megjelent dr. Feszt György professzor szakosztályi elnök is. A megnyitó ülést követően tucatnyi tagozaton tartanak szakdolgozat-bemutatókat hazai, magyarországi orvosok, gyógyszerészek, egyetemi előadók, kutatók az ülésszak kétnapos (zilahi és szilágysomlyói) munkálatain. Az ötven oldalas programfüzet a hét végére városnézést, kiállítást és kirándulást is ígér a résztvevőknek. (Fejér László): Orvostudományi-gyógyszerészeti ülésszak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ A rendezvény végén megnyílik Fodor Éva kiállítása, ezt követően a Művelődés folyóirat könyvvásárt tart. /(szabó): Többszázan az orvostudományért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ "

"Az akadémiai akkreditációs bizottság olyan feltételekhez kívánja kötni a tervezett magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben, illetve ellentmondanak azoknak - derült ki abból a levélből, amelyet Ion Mihailescu, a bizottság elnöke küldött az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány elnökének. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: megkapta faxon azt a levelet, amelyben Mihailescu kifejtette, hogy a tervezett magyar egyetem minden egyes kirendeltségén legalább egy olyan karnak kell működnie, amelyen az oktatás teljes egészében román nyelven folyik majd. A bizottság elnöke az 1995-ös akkreditációs törvény módosított változatára hivatkozva szabta a feltételt. A szóban forgó törvény 5. cikkének 4. bekezdése azonban azt tartalmazza, hogy csak a létező felsőfokú intézmények szétválásával, illetve összevonásával létrejövő új egyetemek esetében kötelező a román nyelvű szak indítása, az újonnan alapított egyetemek esetében nem. A bizottság elnöke bekérte a Sapientia Alapítvány kihelyezett részlegeinek működési szabályzatát is. Tonk ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az akkreditációs törvény az oktatási intézményekre vonatkozik, nem az azokat működtető alapítványra. - Az országos akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a döntést a tervezett magyar magánegyetem ügyében. A halogatással egy időben Ion Mihailescu szakértői javaslatára a szenátusban megkezdődött az akkreditációs törvény olyan értelmű módosítása, hogy Romániában bármiféle felsőfokú oktatási intézmény csak akkor kapjon működési engedélyt, ha azon az oktatásnak legalább 30 százaléka román nyelven történik. /Magánegyetemi huzavona Mihailescu: Kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Megemlékező ülést tartott ápr. 21-én Kolozsváron az ezeréves magyar oktatás és a tízéves Firka kiadvány tiszteletére az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Bíró Károly elnök méltatta az EMT évtizedes tevékenységét, amelyben részben sikerült megvalósítaniuk egyik alapvető célkitűzésüket: a hazai magyar anyanyelvű szakírást. Ebben, rendszeres konferenciák, a tudományos oktatás és a szaktáborok támogatása mellett, komoly szerepet játszottak az egyedi kiadványok és a Firka folyóirat számai. Előadásában dr. Szabó Árpád unitárius püspök egyházának oktatástörténetét mutatta be. Jakab Gábor pápai káplán-plébános a katolikus oktatás és nevelés erdélyi ezer évéről beszélt. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesváron működtek a jezsuiták iskolái, később a minoriták és a ferencesek iskolái is bekapcsolódtak abba a magyar nyelvű oktatási rendszerbe, melyet Trianon után a román állam megpróbált teljesen felszámolni. A kommunisták 1948-ban 468 katolikus, 531 református, 266 evangélikus, 35 unitárius iskolát zártak be Erdélyben. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor az erdélyi református kollégiumokban folyt természettudományok oktatásáról értekezett. Dr. Puskás Ferenc, a Firka főszerkesztője, a folyóirat tíz évének fontosabb mozzanatait méltatta. A Firka 10 éves évfordulójára emlékkönyvet jelentettek meg. Az elmúlt tíz év alatt az EMT az oktatás, a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés területén több mint száz rendezvényt szervezett, amelyeken a 25-30 éves átlagéletkorú részvevők száma meghaladta a tízezret. /Ördög I. Béla: "Nemzeti létünk feltétele az anyanyelvi oktatás" Millenniumi EMT-emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány minden év májusában megszervezi az erdélyi magyar társadalmi szervezetek fórumát. Az idén május 4-5-én kerül sor a rendezvényre, címe: A tudás mint társadalmi erőforrás. A szekciók és témajavaslataik a következők: Gazdasági szekció - Tudásgazdálkodás - A tudás mint gazdasági erőforrás; Ifjúsági szekció - Az önkéntességtől a szakmaiság felé; Környezetvédelem szekció - Környezetvédelem a köztudatban; Műemlékvédelem szekció - Épített kulturális örökség - Történelmi városok; Művelődési szekció - Kisebbségi civil szervezetek a tanuló társadalomban; Oktatási szekció - Az oktatási szervezetek és intézmények szerepe és együttműködése a tudásalapú társadalom/közösség építésében; Szociális szekció - A civil szervezetek, az önkormányzatok és a helyi közösség együttműködése a szociális gondok kezelésében; Tudományos szekció - A tudomány a fejlődés szolgálatában. /A tudás mint társadalmi erőforrás. Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: az RTDP inkább előrehozott választásokat ír ki, semhogy szövetségre lépjen a Nagy-Románia Párttal. Az RMDSZ-szel kapcsolatos egyeztetésekről elmondta, hogy az RTDP csak azoknak a követeléseknek enged, amelyek elfogadhatók és megfelelnek a nemzeti érdekeknek. /Nastase: nem lesz szövetség az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Az RTDP Ristea Priboi helyére Constantin Nicolescu szenátort javasolja a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ ellenőrző parlamenti bizottságának elnöki tisztségébe - jelentette be ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök. Mint ismeretes, Priboi RTDP-s képviselő a személyét ért támadások nyomán lemondott. /Priboi helyébe Nicolescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"