"A mostoha körülményekkel (laboratóriumi berendezések és korszerű műszerek hiánya, külföldi kutatóintézetekkel való cserekapcsolatok reménytelensége, folyóirat- és könyvellátás nehézségei, főleg pedig önálló intézet - egyetem - hiánya) dacolva rendezték meg 2001. március 23-24-én a II. Kolozsvári Biológus Napokat. Valójában nem is a második bemutatkozása ez a fiatal magyar biológusoknak. 1990 után az immár harmadszor újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület évenkénti tudományos értekezletein mindig ösztönző fogadtatásban részesültek, s jelen is voltak. A II. Kolozsvári Biológus Napokon 32 előadással összesen 45 fiatal biológus szerepelt. A szerzők nagyobb része diplomamunkáját vagy doktori értekezését készítő, ígéretes biológus. A fiatal biológus kutatók az egyetemtől vajmi kevés támogatást kaptak. /Nagy-Tóth Ferenc: Fiatal biológusok bemutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Ápr. 7-én Hegyi Réka, a kolozsvári bábszínház egykori irodalmi titkára bemutatta Egyed Emese Kacor! és más bábjátékok című könyvét. /Demény Péter: Papagáj forgolódik a tükör előtt. Egyed Emese bábjátékkötetét mutatták be Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Adaptációkat és eredeti műveket tartalmaz a könyv. /Kedvcsináló bábozáshoz és mindenféle játékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Ápr. 5-én szavalóversenyt rendeztek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai, magyar költők verseiből szavaltak. A döntőn 5-8. osztályos diákok léptek fel Marosújvárról, Felvincről, Magyarlapádról, Torockóról; a Bethlen Kollégiumot 9-12-es diákok képviselték. A rendezvény anyagi támogatója Horváth Vilmos, Magyarországról elszármazott, jelenleg Belgiumban élő nyugdíjas volt. Horváth Vilmos elveszítette látását, nyugdíjából támogatásban részesíti a határon kívül élő, magyar anyanyelvű diákokat. /(mezei): Lélektől lélekig Nagyenyeden. Szavalóverseny a kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Az akkreditációs bizottság (CNEAA) - saját korábbi bejelentése ellenére - ápr. 9-én napirendjére sem tűzte az erdélyi magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeit. Aurel Ghimpu, a CNEAA szóvivője március végén azt a tájékoztatást adta, hogy "az intézményi ellenőrzés van még hátra, s a CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről". Ghimpu nem kívánt válaszolni arra, hogy miért halasztották el a magyar magánegyetem kérelmeinek megvitatását, illetve mikor kívánja a bizottság napirendjére tűzni azt. Az akadémiai akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a választ. A tervezett magyar magánegyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány már 11 kar ideiglenes akkreditációs kérelmét nyújtotta be. /Napirendre sem tűzték a magánegyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A parasztpárt szervezésében ápr. 8-án, vasárnap nagyszabású tüntetésre került sor Bukarestben az egész országból érkezett föld- és erdőtulajdonosok részvételével. A parasztpárti politikusok mellett Garda Dezső RMDSZ-képviselő is felszólalt, aki a földtörvény alkalmazása során felmerülő törvénytelenségeket tette szóvá. A kormánypárt, az RTDP elképzelése szerint a közbirtokossági erdőket magánerdőkként adnák vissza, személyenként 10 hektáros felső határig. Az erdélyi magyarságot ez a törvénymódosítás több tízezer hektár erdővel kurtítaná meg, ami Garda szerint az RMDSZ-vezetés számára is elfogadhatatlan. A képviselő az RTDP korlátozásait magyarellenes lépésnek tartja, aminek érdekében a kormánypárt inkább feláldozza a moldvai és a havasalföldi közbirtokosságokat is. Garda hangsúlyozta: elfogadhatatlan a visszatáncolás, a lemondás, mert ha ebbe belenyugszanak, következnek más, hasonló lépések. Ragaszkodi kell a 2000/1-es földtörvény eredeti formában történő alkalmazásához, ezzel a székelyföldi gazdák több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdőt kapnának vissza . Garda Dezső elmondta: az erdők visszajuttatása terén nagyon sok törvénytelenséget észlel. Az erdészeti igazgatóságok nem hajlandók a közbirtokossági egyesületek tulajdonba helyezésére. /Makkay József: Az RMDSZ a földtörvény alkalmazását követeli. Garda Dezső magyarellenes lépésnek tekinti a törvénymódosítást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"RMDSZ-képviselőkkel folytatott megbeszélésén Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter kifejtette, hogy az európai autósztráda Erdély déli részén halad majd keresztül, a Nagylak-Déva-Nagyszeben-Ramnicu-Valcea-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonalon, és nem Erdély középső részén, mint ahogyan az RMDSZ és Magyarország elképzeléseinek megfelelt volna. Magyarország két éve folytat tárgyalásokat Romániával a felépítendő autópálya ügyében, ez az elképzelés a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld-Brassó útszakaszt részesítette volna előnyben. Az RMDSZ javaslata elsősorban a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, következésképpen Erdély gazdasági fejlődését befolyásolta volna pozitív értelemben, ezzel azonban a bukaresti kabinet nem ért egyet. /Az autópálya mégis Erdély déli részén halad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Elhunyt dr. Benkő András /Fejérd, 1923. jan. 21. - Kolozsvár, 2001. ápr. 9./ zenetörténész professzor. Mindvégig dolgozott, legutóbb Az európai egyházi zene történetén munkálkodott. Jelentős munkái: A Bolyaiak zeneelmélete, a Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, Zoltán Aladár-monográfia, Az egyházi ének története. Ő volt a Zenetudományi Írások szerkesztője. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Akadémia zenetörténeti tanszékén 35 évet tanított. /Kulcsár Gabriella: Isten Önnel, tanár úr! Búcsú dr. Benkő András zenetörténész professzortól (1923-2001). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Gráfik Imre Széki lakodalom, Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken és Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című, a marosvásárhelyi Mentor és a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában megjelent köteteket mutatják be ápr. 10-én, Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. Mintegy 100 milliárd lejjel egészítette ki a parlament a mezőgazdaság költségvetését, így a tárca idén 9,718 milliárd lejes kerettel gazdálkodhat. Nem volt sikere az RMDSZ kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványának. Az RMDSZ, többek között, ennek a javaslatnak az elfogadásától tette függővé a költségvetés megszavazását. Az RMDSZ másik javaslata sem hozott sikert: 5 százalék helyett csupán 1,5 százalékkal sikerült növelni a közigazgatási egységek költségvetését a személyi jövedelemadóból. A parlament elfogadta Leonida Lari (NRP) azon javaslatát, hogy a Románia-Moldova Köztársaság közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére szánt 57,5 milliárd lejes alapból 2,25 milliárd lejt utaljanak ki négy moldovai sajtókiadványra. /Csütörtökre várható a végső szavazás. Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11 A kormány idén nyolcvannégymilliárd lejt szánt kisebbségvédelemre, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának javaslatára újabb tízmilliárd lejjel egészült ki az etnikumközi főosztály költségvetése. Az alapok elosztása a Kisebbségi Tanács javaslata alapján történik. A kapott összeget a szervezetek székházvásárlásra, fenntartási-személyzeti költségekre, illetve a kisebbségi sajtó támogatására fordíthatják. /RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 11. - 70. sz./"

"Románia EU-csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete - jelentette ápr. 10-én a Svédországban tárgyaló Adrian Nastase. A kétnapos svédországi látogatáson levő kormányfő Svédország - amely az EU soros elnöki tisztét tölti be - támogatását kérte mind az unióval, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal soron következő tárgyalásokban. /Nastase Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ A stockholmi látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnököt ápr. 10-én fogadta Goran Persson svéd kormányfő. A megbeszélésen kitértek Románia svéd cégekkel szembeni adósságának rendezésére is. A két világháború közötti időszakból származó, mai értéken több mint 4 milliárd dollárt kitevő adósság rendezését előbb politikai szinten szeretnék megoldani. Persson figyelmeztette vendégét, amennyiben nem találnak a svéd fél számára kedvező megoldást, nemzetközi bírósághoz fordulnak. /Bírósággal fenyegetőznek a svédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./"

"Ion Iliescu államfő szerint a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény kérdésében Magyarországnak körültekintően kell eljárnia és ajánlatos konzultálnia a szomszédos országokkal is. Elvárható lett volna Magyarország részéről, hogy konzultáljon az érintett országokkal, amint ezt Mircea Geoana külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása során szóvá is tette - hangsúlyozta Iliescu. Szerinte a törvénnyel összefüggésben "számolni kell a román állampolgárokat érintő diszkriminatív bánásmód bizonyos következményeivel". /Budapestnek körültekintően kell eljárnia a státustörvény kérdésében. Iliescu: a jogszabály kellemetlen helyzeteket teremthet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ion Iliescu elnök szerint az előző kormánykoalíció a hibás amiatt, hogy nem teljesültek az Európai Unió Romániával szemben támasztott feltételei az országnak a vízumköteles államok listájáról való törlésére. Ápr. 9-i tévéinterjújában Ion Iliescu azt is elmondta: véleménye szerint a nyomor, a korrupció és a bűnözés jelenti a legnagyobb veszélyt az ország biztonságára nézve. A lakosság kétségbeesése olyan feszültségekhez vezethet, amelyek nehezen ellenőrizhetők. /Nagy veszély forrása a nyomor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Az erdélyi magyar magánegyetem működésére beadott kérelmeket a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) a jelenleg érvényben lévő akkreditációs törvény alapján fogja elbírálni - jelentette ki Ioan Mihailescu professzor, a CNEAA elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mihailescu szerint nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. Február elején azért halasztották el a döntést, mert a jogi szakbizottság véleményét várták. Egy hónappal később "az intézményi ellenőrzés hiányzott". Az ápr. 9-i CNEAA-ülésen napirendre sem tűzték a magyar magánegyetem kérdését. /Mihailescu: Nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány elnöke szerint ha május 7-én sem adja meg a CNEAA az ideiglenes működési engedélyt, veszélybe kerül az idén őszre tervezett tanévkezdés az erdélyi magyar magánegyetemen. /Erdélyi magyar magánegyetem. A CNEAA elnökének álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./"

"Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11."

"A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttműködési szerződést Michelberger Pál akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az MTESZ elsősorban szellemi támogatást nyújt, amelynek első lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttműködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja - a műszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztők, azaz a tudásipar aktivizálásával - a regionális innovációt szolgálja. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tűzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, műszaki, tudományos fejlesztéséhez. Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezője, a humánantropológiai műhely vezetője azt emelte ki, hogy az együttműködés keretében a csíkszeredai és a város környéki műszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz. /Tudásiparral a regionális innovációért. MTESZ-Hargita megyei együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Fosztó Erzsébet Gabriella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola tanára állt elő az ötlettel: szervezzék meg a református kollégiumok első sporttalálkozóját. Álma valóra vált, a múlt héten rendezték meg a vetélkedőt. Az udvarhelyi Református Kollégium háromnapos rendezvénysorozatán hat református gimnázium vett részt. A kosárlabda-vetélkedőt a kolozsváriak nyerték, a további sorrend: 2. Székelyudvarhely, 3. Kézdivásárhely, 4. Nagyenyed, 5. Marosvásárhely, 6. Sepsiszentgyörgy. Műveltségi vetélkedőn is részt vettek a csapatok. /Erdélyi Áron: Református kollégiumok I. sporttalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ápr. 10-én 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet az európai integrációs ügyek bizottságának napirendjén is szerepelt, itt a képviselők 18 igen vokssal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül szavaztak az általános vitára bocsátás mellett. Egyedül az SZDSZ képviselői utasították el az előterjesztést. Szintén zöld utat adott a tervezetnek az alkotmányügyi és a külügyi bizottság is. A külügyi bizottságban Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár adott tájékoztatást az előterjesztés fő elemeiről. - Idén és jövőre összesen mintegy 8-9 milliárd forintnyi költségvetési támogatás szükséges ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményeit be lehessen vezetni. Az összeget a büdzsé általános tartalékából lehet előteremteni - mondotta. Kitért arra, hogy a státustörvény-javaslatban foglalt egészségügyi kedvezmények zökkenőmentes igénybe vétele érdekében 2003-tól magánbiztosítási pénztárat terveznek létrehozni a határon túl élő magyarok számára. Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte: a szocialisták támogatják a státustörvény megszületését, ám jelenlegi formájában szegényesnek tartják a szülőföldön nyújtandó támogatások rendszerét. Szerinte a magyarországi kedvezmények körét is bővíteni kellene, például 5 vagy 6 hónapra emelni a 3 hónaposra tervezett, szezonális munkavállalási időszakot. Az MSZP a végszavazáskor csak nagyon jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztést. A dokumentumot egyedül elutasító SZDSZ véleményét Szent-Iványi István frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke közölte: A törvényjavaslat becsapás, szemfényvesztés. Nem a szülőföldön maradást, sokkal inkább az elvándorlást ösztönzi. Németh Zsolt ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a törvény bevezetése kedvező hatással lesz majd a határon túl élő magyarság demográfiai mutatóira. Úgy vélte, hogy jelenleg az érintett 3 millió magyar mintegy negyede gondolkodik szülőföldje elhagyásán, a jogszabály bevezetése azonban felére csökkentené ezt a számot. - A törvényjavaslat nem kirekesztő, hiszen nem sérti mások emberi méltóságát és nem tesz különbséget a jogalanyok között - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a státustörvény-javaslat jogalanya az lehet, aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, nem akar Magyarországon letelepedni és megfelel az idegenrendészeti előírásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem biztosítanak alanyi jogon egészségügyi ellátást a határon túlról érkezett magyaroknak, csupán a nemzetközi kötelezettségek alapján járó rendkívüli ellátást, illetve alapítványi-közhasznú jellegű, az eddigieknél nagyobb arányú támogatást nyújtanak. - Tabajdi Csaba egy olyan országgyűlési biztosi poszt létrehozását javasolta, amely a határon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozna Magyarországon. Németh Zsolt figyelemre méltónak nevezte ezt a felvetést, s jelezte: a kormány konstruktívan áll hozzá az ellenzék jobbító szándékú módosító javaslataihoz. - A külügyi államtitkár kifejtette, hogy szerepel a kabinet tervei között a határon túli magyar oktatás, kultúra és média jelentősebb támogatását célzó lépések meghozatala is. A státustörvény-javaslat uniós vonatkozásairól Németh Zsolt elmondta: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. - A magyar EU-belépést követően természetesen e törvényt is a majdani csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni - szögezte le a külügyi államtitkár. - Az Országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja az előterjesztést, a kormány pedig október 31-ig készíti el rendeletét a törvény költségvetési vonatkozásairól. A státustörvény a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba. /Vitára alkalmas a státustörvény. Az MSZP szegényesnek, az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 11-én is folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült RTDP-RMDSZ vegyes bizottság. A tárgyalásokon részt vevő Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: egyelőre nagyon apró léptekkel, igen nehéz munkával haladnak előre, a tárgyalások akár néhány napot is eltarthatnak. Annyi a kézzelfogható előrelépés, hogy a kormány levette napirendről a földtörvény módosítását. Az RTDP ígérete szerint addig nem vitatják, amíg folytatódnak a megbeszélések az RMDSZ-szel. /Továbbra is egyeztetnek földtörvény-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság az államtitok törvényét. Az alkotmánysértés a törvény parlamenti egyeztetése és szavazása során történt. Románia Alkotmánya szerint ugyanis, ha egy sarkalatos törvényről a két ház együttes ülése egyeztet, a jogszabály csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jogszabályra mind a képviselőház, mind a szenátus tagjainak többsége szavazott. Az Alkotmánybíróságnál március 15-én nyújtott be fellebbezést 62 parlamenti képviselő a Demokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt, és az RMDSZ soraiból, akik szerint az említett törvény mind formailag, mind tartalmilag sérti az Alkotmányt. /Alkotmányellenes a titoktörvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A kisebbség kérdése összeurópai szociális és nevelési probléma, amelyre sajátos megoldásokat kell találni minden országban - hangoztatta Walter Schwimmer, az Európa Tanács (ET) főtitkára a bukaresti Adevarulnak adott interjújában. Az ET főtitkára abból az alkalomból nyilatkozott a román újságnak, hogy szerdán Bukarestben részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ET vezetőinek úgynevezett 2+2 összejövetelén. Walter Schwimmer, aki korábban a Romániát monitorizáló ET-bizottság egyik főelőadója volt, kifejtette: az ET-ajánlások teljesítése tekintetében Romániában "még vannak bizonyos problémák". Schwimmer ezek között nevezte meg a közösségi és egyházi ingatlanok visszaadását. A román vezetőkkel sorra kerülő találkozóin és megbeszélésein e téma mellett érdeklődni fog egyebek között a kisebbségvédelemmel kapcsolatos témák iránt is - mondta. Arra a kérdésre, hogy az ET érdeklődése a kisebbségek kérdéséről netán áttevődött a cigányság kérdéseire, Schwimmer kijelentette: "A roma kisebbség problémája olyan kérdés, amellyel egész Európa szintjén szembetaláljuk magunkat. /Schwimmer: Sajátos megoldások a kisebbségekre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Molnár Gusztáv filozófus, politológus előadásával nyitották meg a hét végén felavatott erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, ahova az elkövetkezőkben neves vendégtanárokat szeretnének meghívni azzal a céllal, hogy szakembereket biztosítsanak a leendő felsőfokú intézménynek. A megjelenteket Tánczos Vilmos egyetemi tanár köszöntötte, majd Bárdi Nándor történésznek, a Teleki László Alapítvány munkatársának, a beszélgetés moderátorának adta át a szót. Bárdi Molnár Gusztáv eddigi munkásságát értékelte: többek között a Kriterionnál eltöltött éveket, a Limes Körben folytatott tevékenységét, a Szekuritáté zaklatásainak kiszolgáltatott politológus román kapcsolatait, időszerű politikai kérdéseket stb. Molnár Gusztáv kifejtette: Kelet-Európán belül két térség különíthető el: egyrészt a nyugati kereszténységhez tartozó Közép-Európa, ahol a kommunizmus szétrombolta a civil társadalmat, nem fosztotta meg viszont attól a lehetőségtől, hogy új civil társadalom épüljön fel a kommunizmussal szemben, másrészt pedig az ortodox Kelet-Európa, ahol a civil társadalmat a kommunizmus nyomtalanul elsöpörte, és amely Molnár Gusztáv szerint megreformálhatatlannak bizonyult. Erdély, Vajdaság és Nyugat-Ukrajna Közép-Európához tartozik, figyelembe véve azonban, hogy ezek milyen ország részét képezik, tipológiailag Kelet-Európába sorolhatók. A politológus emlékeztetett, hogy a Vajdaságban sikerült létrehozni azokat a regionális intézményeket, amelyeknek Erdélyben még a gondolatát is elvetik. Molnár Gusztáv kifejtette: Romániában jelenleg holt idő, unalom van, nem történik semmi, politikailag ez nem érdekes időszak. Mint fogalmazott, ez "a kultúraépítés" korszaka. - Molnár Gusztáv egyetért azzal, hogy a magyar állam bizonyos kedvezményekben részesítse a határon túli magyarokat. Naivitásnak tartja viszont abban bízni, hogy ezzel "megvalósul majd a magyarság határok nélküli reintegrációja". Hangsúlyozta: hitt abban, hogy a magyarországi közvéleménybe és magyarságtudatba be lehet pumpálni, amit Erdély jelent, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. /Molnár Gusztáv: Politikai holtidő van Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 10-én Kolozsváron hármas könyvbemutató volt a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Előbb Pozsony Ferenc elnök köszöntötte Szabó Tamás fotóművészt, akinek sok évtizedes munkássága egy részét, 5000 néprajzi témájú felvételének fekete-fehér negatívját sikerült nemrég a társaságnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, visszavásárolni. A most bemutatott három kötet megszületése két intézmény, a KJNT és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó közös könyvkiadási szerződésének eredménye. Pozsony Ferenc bemutatta Gráfik Imrének, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének Széki lakodalom című kötetét. Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken című művét Szikszai Mária méltatta. A szerző 1998-ben megvédett doktori disszertációjáról van szó. Keszeg Vilmos mutatta be Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című kötetét és méltatta a gyűjtőnek az adatgyűjtés alatt betöltött szerepét és módszereit. /Ördög I. Béla: Rendhagyó hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Dr. Vass Csaba egyetemi docens, a Duna Televízió kutatási igazgatója, a Római Katolikus Egyetemi Lelkészség meghívására előadást tartott Kolozsváron az általa megalkotott identitáshoz való jog és identitásválasztás szabadsága kérdéséről és a kommunikációs emberi jogokról. Az előadó elmondta, hogy a magyar kisebbségi törvény az Egyesült Nemzetek Szövetségénél is kedvező fogadtatásra talált. Az ENSZ tagállamainak javasolta, hogy a kisebbségi problémáikat az identitáshoz való jog és az identitásválasztás szabadsága alapján oldják meg, hogy ezzel is közelebb kerüljenek az etnikai türelmi viszonyok kialakulásához és az etnikai béke megvalósulásához. Dr. Vass Csaba e kérdésről szóló írásai a Magyar Kisebbségben, illetve a Magyarországon megjelenő Ökotáj című folyóiratban olvashatók. /Dr. Vass Csaba kolozsvári előadása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Kolozsvárnak önálló diákzenekara született: a Gh. Dima Zeneakadémia diákjai alkotják Sinfonietta Transsylvanica együttes tagjait, az együttes a KMDSZ kötelékeiben működik. Bemutatkozó fellépésük ápr. 9-én volt. A diákzenekarban a főiskola magyar és román diákjai muzsikálnak egyetértésben. A Sinfonietta Transsylvanica nem óhajt a főiskola védnöksége alatt működni, önálló zenekar szeretne maradni, így próbáit nem az akadémián tartja. Egyelőre, díjmentesen, a Diákművelődési Ház nyújt "otthont" a 45 tagú zenekarnak. A zenekar szervezésében Makkai Dávid, Flórián Gergely, Réman Tibor, Leitman Zsolt és Kolcsár István oroszlánrészt vállalt. A bemutatón a szólista Székely Attila volt, a kolozsvári közönség egyik kedvenc zongoraművésze. /Kulcsár Gabriella: Sinfonietta Transsylvanica. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az International Republican Institute meghívására márc. 25. és ápr. 8. között 12 tagú romániai küldöttség továbbképzőn vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. A küldöttségben az RMDSZ-t Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviselte. Boros János beszámolt amerikai élményeiről. Az egyhetes washingtoni tartózkodás során elsősorban szövetségi kormánytisztségviselőkkel találkoztak. Az amerikaiak nehezményezték, hogy a román kormányhivatalokban olyan személyeket neveztek ki, akik KGB-ügynökök voltak. Külön kitértek Ristea Priboi esetére, akit a Román Külügyi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére neveztek ki. - Az amerikai üzletembereknek negatív a Romániáról alkotott véleménye. Tudják, hogy nehézkes, bonyolult, folyton változó a törvénykezés. Több közhivatalnok megerősítette, Amerikában nincs hivatalos nyelv. Floridában jelentős számú spanyol anyanyelvű polgár él, sok helyen kizárólag spanyol nyelvű feliratok vannak. /Kiss Olivér: Amerikában nincs hivatalos nyelv. Boros János alpolgármester továbbképzésen vett részt az Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Kajántón is tartottak ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Az előadók között volt az Egyesült Államokból érkezett Carlton Dydell nyugalmazott farmert. Elhangzott: az USÁ-ban a lakosság három százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és mégis sikerül biztosítani az ország élelmiszerszükségletét, sőt, nagy mennyiségű gabonát és más élelmiszert exportálnak. Romániában a lakosságnak több mint az egyharmada foglalkozik földműveléssel, állattartással, mégis külföldről hozzá be a búzát, a lisztet, a kukoricát, a napraforgót, a cukrot, sőt, ma már a fokhagymát is. /Barazsuly Emil: Sikeres gazdatanfolyam Kajántón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ébert Tibor, a hetvenes éveit taposó felvidéki író új kötete /Eredők és közelítések/ tulajdonképpen a határvándorlás könyve, azt érzékelte, hogyan alakul, bomlik fel a monarchia. A könyv szerkesztője szerint Ébert Tibor ez új könyvében (sorrendben talán a tizedik) "a kisnemzeti identitásváltás - fejlődés és torzulás - regényét alkotta meg". Szabó Csaba viszont úgy látja, hogy a kötet lényegében a határvándorlás könyve. Témája a határok mögött-előtt maradtak - kiszolgáltatottak és "érintettek" - sajátosan mitteleurópai sorsa. /Szabó Csaba: A határvándorlás könyve. Ébert Tibor és Közép-Európa érintése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 12-én a parlament elfogadta az idei költségvetési törvénytervezetet és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt támogatta a költségvetést, az ellenszavazatok a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek és szenátorainak soraiból származtak. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ megszavazza a költségvetést, tekintettel arra, hogy az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös politikai célokra való felhasználását. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő, a parlament pénzügyi- költségvetési bizottságának úgy nyilatkozott: Románia idei költségvetése továbbra is krónikus deficittel küszködik. Ami mégis pozitívum, az a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSZ javaslatainak, módosító indítványainak, amelyek közül többet is elfogadtak. /Sz. K.: Elfogadták a költségvetést. Az NLP és a DP ellene, az RTDP, RMDSZ és NRP mellette. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"