"A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Ápr. 8-án Bukarestben bemutatták az RMDSZ megrendelésére készített felmérés eredményét, melyet a romániai magyarság körében készített a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja. A közvélemény-kutatás a romániai magyarok közérzetét, jelenlegi életkörülményeit, politikai opcióit, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának megítélését, a szövetség döntéshozó és végrehajtó testületeiről, a román-magyar viszony alakulásáról, a Bolyai-egyetem ügyéről alkotott véleményét mérte fel. a romániai magyarság 67 %-a úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad /az össznépességre vonatkozóan hasonló választ adott a megkérdezettek 74 %-a/. Egyre nehezebb mozgósítani a magyar közösséget, ugyanis a megkérdezettek 45 %-a nem jelenne meg a következő vasárnap megrendezett választásokon; ugyanakkor a szavazni szándékozók döntő többsége (88%) az RMDSZ-re szavazna. A romániai magyarok döntő többsége a kormányban maradás mellett foglalt állást" (78,8%); csak 9,1% szeretné a kormányból való kilépést. Ezen felül, a megkérdezettek 71%-a úgy véli, hogy amióta az RMDSZ kormányon van, nagymértékben a romániai magyarság gondjaival foglalkozik. A magyarság a legjobban az egyházakban /85 %/, a magyarországi tévéadókban és az RMDSZ-ben /77 %/ bízik. A megkérdezettek 65 %-ának fogalma sincs az RMDSZ-ben levő platformokról. A megkérdezettek a magyar tisztségviselők közül Markó Béla elnök tevékenységével a legelégedettebbek /74 %/, őt követi Tőkés László tiszteletbeli elnöke /59 %/, az RMDSZ parlamenti frakciója /59 %/, Takács Csaba ügyvezető elnök /51 %/. Az RMDSZ-politikusok között a sorrend: Frunda György /56 %/, Markó Béla /55 %/, Tőkés László /39 %/ és Verestóy Attila /25 %/. A Bolyai Egyetemet illetően a megkérdezettek 79,3 %-a szerint az önálló magyar egyetem létrehozásáról nem szabad lemondani. A romániai magyarok 31 %-a olvas rendszeresen helyi magyar napilapot. /Felmérés = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9., 10./"

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Ápr. 14-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Hubert Védrine francia külügyminiszter. Román kollégájával, Andrei Plesuval való tárgyalása után közös sajtótájékoztatót tartottak. Bármiféle szárazföldi katonai akció Jugoszlávia ellen szerencsétlen, Koszovó függetlensége pedig kockázatos lenne - hangzott el a sajtóértekezleten. A két külügyminiszter egyben megerősítette: elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. /Románia és Franciaország nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Jugoszláviában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Az RMDSZ területi szervezetei, pártjai és platformjai április 15-i határidővel tehették meg jelöléseiket a szövetségi elnöki tisztségre. Összesen három személy jelölése futott be. Az egyik a jelenlegi szövetségi elnök, Markó Béla, aki Arad, Beszterce- Naszód, Szilágy, Hunyad, Szatmár és Maros megyék RMDSZ-szervezetei, az udvarhelyszéki, háromszéki és gyergyószéki területi szervezetek, a nagybányai városi szervezet, továbbá a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és Romániai Magyar Kisgazdapárt támogatását élvezi. A következő jelölt Kincses Előd, Maros megyei RMDSZ-elnök, akit - mint ismeretes - Kolozs és Temes megyék, illetve a csíki területi szervezet ajánlott. A harmadik személy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Õt a máramarosi területi szervezet jelölte a szövetségi elnöki tisztségre, az ügyvezető elnök azonban nem fogadta el a jelölést. /Szövetségi elnökjelöltek: Markó Béla és Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Bill Clinton amerikai elnök San Franciscóban tartott beszédében a koszovói helyzetet elemezve Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított pozitív hozzáállását hangsúlyozta. Clinton szerint Romániának sikerült demokratikus módon orvosolnia a nemzeti közösségek problémáit, és biztonságot teremtenie a térségben. Bill Clintonra hivatkozva Emil Constantinescu államfő ápr. 16-i sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: Románia külpolitikájának fő célkitűzése továbbra is az euroatlanti integráció. Az államfő szerint szóba sem jöhet az ország területi épségének a megsértése vagy veszélyeztetése. Az amerikai vélekedés, miszerint Románia a térség pozitív példája, jelentősen előmozdíthatja az ország katonai, politikai beilleszkedését a nyugati érdekszférába. /Pozitív példa a romániai kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Heves vitákat váltott ki a NATO kérése a román légtér korlátozás nélküli használatára. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke leszögezte, hogy pártja határozottan ellenzi a NATO Jugoszlávia elleni katonai akcióját. A párt azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt és a kormány egyes minisztereit, hogy a koszovói konfliktus kapcsán olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek nem felelnek meg a parlament március végén elfogadott álláspontjának. - Emil Constantinescu közleménye egyértelműen leszögezte: a NATO a tavalyi kérését ismételte meg, amely kizárólag a román légtér használatára vonatkozik. - A román értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást amellett, hogy Romániának az európai és euroatlanti integrációt kell választania a pánszláv szövetséggel szemben. /Éles vita a légtérhasználatról. Román értelmiségiek nyílt levele a Milosevics-politika ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Emil Constantinescu államfő vezeti a NATO és az Euroatlanti Partnerségi Tanács washingtoni csúcsértekezletére utazó román küldöttséget, ott lesz a NATO-csúcsra meghívott államfők tiszteletére Clinton elnök által rendezett hivatalos ebéden. A küldöttség tagja lesz Andrei Plesu külügyminiszter is. /Constantinescu elnök vezeti a Washingtonba utazó küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

"Ápr. 21-én Kolozsváron, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének két munkatársa tartott előadást a Kriza János Néprajzi Társaság rendezvényén. Szarka László bemutatta Duna-táji dilemmák, nemzeti kisebbségek Európában - nemzetiségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában címmel nemrég megjelent kötetét. A könyv a Habsburg-monarchia utolsó éveitől a nemzeti kisállamokon át napjaink alapszerződéseiig taglalja a kisebbségi kérdéseket és idézi az ide vonatkozó történelmi dokumentumokat. Kocsis Károly, a Földrajzi Kutatóintézet munkatársaként bemutatta a magyar kisebbségek kárpát-medencei etnikai földrajzi alakulásáról szóló angol nyelvű kötetét (Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin). A Kárpát-medencében összesen 30,5 millió ember él, ebből 4,7 millió etnikai kisebbségben, és ezen belül a magyarok száma 2,8-3 millióra tehető. Erdélyé kontinensünk legtarkább etnikai-vallási térképe. A kiadvány hamarosan magyarul is megjelenik a történelmet és földrajzot tanító tanárok, valamint más érdeklődők számára. /"Tükrünk, tükrünk, mondd meg nékünk..." Két kisebbségkutató szakkönyv bemutatása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. Az alapítvány elnöke Sabin Gherman, alelnöke Marius Avram újságíró, főtitkára Iulius Constantinescu. Sabin Gherman szerint három hónap alatt az alapítványnak legkevesebb 100 000 tagja lesz. Erdély 12 megyéjével sikerült szoros együttműködést kialakítaniuk. "Végre megértették, hogy Erdély közigazgatási önrendelkezésének elve sem Románia alkotmányának, sem a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeknek nem mond ellent" - mondta Sabin Gherman. /Bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Két éve hivatalos tantárgy Romániában "A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai", azaz az erdélyi magyarság történelme. Idén megjelent a kolozsvári Vincze Zoltán és a zilahi László László történelemtanárok írta tankönyv. Vincze Zoltán elmondta, hogy bizonyára sokan bírálni fogják ezt a tankönyvet. "Nyilvánvaló, hogy Erdélyben is a magyarság történetét, és nem egy nemzeti kisebbség történetét kellene tanítani. Ezt én is tudom." "A lényeg viszont az: ebben a tankönyvben mi is benne vagyunk." László László zilahi a tankönyv hetedikeseknek szóló részét (A kuruc szabadságharctól napjainkig) írta. Sok volt a huzavona a tanügyminisztériumi jóváhagyás körül: hol engedélyezték, hol nem. Végül január végén megjött a jóváhagyás. /Szabó Csaba: Ebbe mi is benne vagyunk A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

Õry Csaba magyar politikai államtitkár ápr. 26-án érkezett egyhetes látogatásra Romániába. Bukarestben a román munkaügyi és szociális védelmi minisztérium vezetőivel tárgyalt, majd ápr. 28-tól kezdődően felkeres több erdélyi várost, ahol a helyi állami vezetőkkel, a civil szervezetek képviselőivel és vállalkozókkal találkozik. Ápr. 27-én a szociális és munkaügyi területen megvalósuló együttműködésről írt alá jegyzőkönyvet Bukarestben. A jegyzőkönyv azt a két magyar-román egyezményt készíti elő, amelyet a tervek szerint kora ősszel Budapesten írnak majd alá az illetékes miniszterek a szezonális munkavállalásról és a gyakornokcseréről. Az államtitkár nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a magyar-román alapszerződés szellemében a szociális és munkaügyi kapcsolatokat is konkrét együttműködési programok jellemezzék. Megállapodás született arról, hogy a két tárca az alapszerződéshez kötődően albizottságot hoz létre. - Õry Csaba szerint a két minisztérium kapcsolataiban új elem a regionális együttműködés megjelenése. /Kölcsönös a szándék az előrelépésre. Román-magyar szociális és munkaügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Andrei Plesu külügyminiszter Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkárral találkozott. Solana elismerőleg nyilatkozott az Észak-atlanti Szövetségnek nyújtott román támogatásról, és ugyanakkor ismételten közölte: a NATO gondoskodik Románia biztonságáról. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a szövetség igyekszik minél szorosabban és hathatósabban együttműködni Romániával. A felek egyetértettek abban, hogy állandó megbeszélésekre van szükség Románia és a NATO között. /Solana?Plesu találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Tordán az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére 1998 nyarán rendbe hozták a központi magyar temetőben az 1944 szeptemberében és októberében elesett hősök sírhelyét, és összesítették a tordai csatában elhunyt 167 honvéd névsorát. Pataky József RMDSZ-elnök felhívására a magyar történelmi egyházak helyi képviselőinek és híveinek segítségével a halottak napján tisztán állhattak a hősök sírjai. Az RMDSZ-elnök elmondta: idén emlékművet szeretnének emelni az elhunyt honvédek tiszteletére. /Papp Annamária: Honvédtemető Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A pápa máj. 7-ére tervezett látogatásának a helyszíne csak Bukarestre korlátozódik. A római katolikus egyház nem szervez közös zarándoklást. Márc. 22-én Jakubinyi György érsek összehívta az ország római katolikus főespereseit, és tájékoztatta őket a pápalátogatásról, amiből sajnálatos és megmagyarázhatatlan módon Erdély teljesen kimaradt. Emiatt döntöttek úgy, hogy a római katolikus egyház nem szervez hivatalos zarándokutat Bukarestbe. Az a tény, hogy épp azokra az országrészekre nem látogat el, ahol a görög, illetve római katolikus hívek 85 százaléka él, jogosan okozott nagyfokú csalódást mind a papok, mind a hívek soraiban. Az viszont köztudott: a látogatás feltételeit elsősorban nem a Vatikán, hanem a romániai ortodox egyház szabta meg. /(horváth): Háromszázezer személy vesz részt II. János Pál pápa bukaresti látogatásán. A római katolikus egyház nem szervez zarándokutat a fővárosba. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

"Papp Sándor Zsigmond ironikusan írt az önálló magyar egyetem ügyével kapcsolatos vitáról és nagy tisztelettel említve Cs. Gyimesi Évát, valamint Colloquium Transsylvanicum című könyvét, elismételte Cs. Gy. É. érveit. Az egyetem siralmas, lepusztult állapotáról nem tudósítanak a sajtóban. A cikkíró szerint a romániai magyar sajtó leplezni kívánja, hogy "mit tettünk/teszünk azért, hogy a jelenlegi állapotokon javítsunk?" Talán azért távoznak külföldre a legtehetségesebb diákok, mert nem tapasztalják a korszerű gondolkodást, mert inkább "a nemzetféltés a divat?" /Papp Sándor Zsigmond: Egyetem-begyetem tengertánc. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./ Papp Sándor Zsigmond nem idézte Cs. Gyimesi Éva nagy vihart kavart megállapítását. Kolozsváron az önálló magyar egyetem Cs. Gyimesi Éva szerint a következőt jelentené: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./"

Ápr. 31-én Kolozsváron Dávid Gyula irodalomtörténész és Tonk Sándor egyetemi tanár mutatta be dr. Imre Lajos hajdani teológiai tanár Önéletírás /Kolozsvár, Történelmi Füzetek 2./ című kötetét. Tonk Sándor a szerző emberi nagyságát emelte előtérbe. /Könyvbemutató a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Ápr. 15-i határozatában az oktatásügyi minisztérium elfogadta a kolozsvári Báthory István alapította iskola ismételt kérését, hogy a tanintézményt az alapítójáról nevezzék el. Az iskola hivatalos neve: Báthory István Elméleti Líceum. Az új elnevezést tartalmazó névtáblát az iskola 420. születésnapját ünneplő tanárok és meghívottak május 1-jén, leplezték le. Mások mellett ünnepi beszédet mondott Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, az iskola volt diákja. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki ugyancsak diákja volt az iskolának, egyetértett viszont azzal, hogy akarni kell, s akkor az eredmények megsokszorozódhatnak. A püspök reményét fejezte ki, hogy valamikor a jövőben a szemben lévő egyetem épületén is táblaavatásra kerülhet sor. Tőkés László az iskolákat a várakhoz hasonlította. Azoknak a megvédésével tudtak megmaradni. Hozzátette: arra kell vigyáznunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. /Balló Áron: Most már hivatalosan is Báthory István Líceum. Tőkés László: Iskoláink ne exportra termeljenek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A Szabadság napilap részben módosult összetételű, részben pedig meg is fiatalodott vezetősége több változtatással akarja a lap minőségét javítani. Az újság elsősorban a Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében élőknek szól, a változások mindenekelőtt az őket érdeklő anyagok javára történnek. Ezentúl egyre gyakrabban tizenhat oldalas lapszámot adnak ki. Hétfőtől újabb melléklettel gazdagodik a Szabadság, ráadásul olyasmivel, ami a romániai magyar sajtópiacon, mondhatni, teljességgel hiányzik: Digitália néven számítógépes, internetes melléklet lesz kéthetente. /Balló Áron: Átalakulások első napjait éli lapunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

"Máj. 3-án találkoztak a koalíciós pártok vezetői, elemezték az RMDSZ-nek a tanügyi, a köztisztségviselők jogállását szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a találkozón a koalíciós pártok között létrejött jegyzőkönyv tiszteletben tartását kérte, amit a kollégák meg is ígértek. Markó továbbá elmondta: a koalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, hogy tárgyalni fognak a pártok parlamenti frakcióival a három törvény elfogadásához szükséges szavazatarány megszerzése érdekében. Ion Diaconescu szerint a keddi találkozó egyfajta "bíráskodás" volt az RMDSZ támasztotta problémák kapcsán. A parasztpárt elnöke kiemelte, hogy a legfontosabb problémákat sikerült megoldani, és tévesnek ítélte meg az RMDSZ elégedetlenségét. Markó Béla máj. 3-án a szenátusban cáfolta azt, hogy lemondtak volna az anyanyelvi felsőfokú intézmény létesítéséről. /Koalíciós egyeztetés kisebbségi kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

Megjelent a 75 éve elhunyt Bálint Benedek grafikus, fametsző emlékét idéző Szentkatolnai Bálint Benedek /Ambrozia Könyvkiadó, Kézdivásárhely/ című kötet Borcsa János szerkesztésében. A szülőfaluban, Szentkatolnán emlékülést rendeztek a művész tiszteletére, s javarészt az ott elhangzott előadásokból állt össze a gazdagon illusztrált könyv. Elkészítette többek között, az éppen Párizsban élő Munkácsy Mihály nagyméretű alkotásainak fametszetes változatait, hogy hozzájárulhasson magyarországi népszerűsítésükhöz. Bálint Benedek népművészeti gyűjtőtevékenységet is folytatott. /Szentkatolnai Bálint Benedek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Máj. 5-én Bukaresten Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök és Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-képviselője, az ETPK jogi és emberjogi bizottságának alelnöke vett részt az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla bevezetőjében a sajtóértekezlet fő témájaként a Frunda György szenátor által az ET Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban egyhangúlag elfogadott, a titkosszolgálatok működésére vonatkozó jelentését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a sajtóban félremagyarázások láttak napvilágot e jelentéssel kapcsolatban. A máj. 4-i koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, a találkozót az RMDSZ kérte, azzal a céllal, hogy koalíciós szinten tisztázzák az álláspontokat a parlament asztalán álló néhány fontos törvény nemzeti kisebbségeket érintő cikkelyeivel kapcsolatban. Ezúttal ismét ígéretet kaptak, hogy partnereink támogatni fogják a kisebbségi vonatkozású cikkelyek elfogadását. Az egyetemmel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményekre van szükség. Frunda Györgynek a titkosszolgálatokról szóló jelentését az ETPK egyöntetűen elfogadta, ezzel az ET ajánlásává vált, és alkalmazását külön bizottság fogja monitorizálni az egyes országokban. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan. A titkosszolgálatok nem használhatók fel elnyomó szervként a politikai pártok, etnikai vallási közösségek és más kisebbségi csoportok ellen. A jelentést Strasbourgban a román ellenzéki pártok képviselői is megszavazták, itthon viszont bírálják egyes - a nemzeti kisebbségeket érintő - kitételeit. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Folytatta munkáját az anyanyelvű felsőfokú intézmények létesítéséről dönteni hivatott egyeztető bizottság. Az egyeztető bizottság elfogadta a felekezeti oktatásra vonatkozó szakaszt. Ennek értelmében a vallásoktatás a kötelező tanterv részét képezi. Heves vita után a honatyák megszavazták: a felekezeteknek a teológiai oktatás mellett a magánoktatás szférájában joguk van bármilyen köz-, illetve felsőoktatási intézmény létrehozására és működtetésére. /Papp Annamária: Tovább tart a tanügyi egyeztetés. Iskolát és egyetemet alapíthatnak az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Funar, Kolozsvár polgármestere büntető feljelentést tett az ügyészségen a főtéri gödröt betömők felderítésére, kivizsgálására és elítélésére. Máj. 5-én Ion Caramitru művelődési miniszter Kolozsváron tartott sajtóértekezletén elmondta: a Traianus oszlop másának felállításához az egyetlen illetékes állami szerv, a Műemlékvédő Bizottság nem járult hozzá. A főtéri gödrök betöméséhez nincs szükség a polgármesteri hivatal beleegyezésére. A kutatások véget értek, a bizottság szerint a gödröket be kell tömni. /Kiss Olivér: Büntető feljelentés a főtéri gödörtömők elítélésére. Ion Caramitru elítéli a polgármester intézkedéseit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Szamosújváron a Téka Alapítvány könyvtárának, a Téka-könyvtárnak tízezer kötete van, ebből helyszűke miatt csak hétezer található meg a polcokon. Emellett olvasható még kb. ötezer folyóirat is. A gyermekkönyvtár még eléggé hiányos, csupán hétszáz kötetből áll. A könyvtárnak a tavaly több mint négyszáz olvasója volt. A könyvállomány a Magyarországról, Kolozsvárról a Heltai Alapítványtól, a pedagógusok szövetségétől, Szamosújvár testvérvárosából, Abáról, az egyházaktól, valamint barátoktól, ismerősöktől érkezett adományokból gyűlt össze. /Nincs elég hely a Téka-könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 6-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusi termében Andrei Marga román és Anatol Gremalschi moldovai tanügyminiszter aláírta a két állam új oktatási egyezményét. Ezek szerint Románia és a Moldovai Köztársaság továbbra is támogatja az egyetemi hallgatók és tanárok cseréjén alapuló azon közös programot, amely lényegében már 1991-től működik. Az aláírt egyezmény újdonságai közé tartozik a román fél által a moldovai kilencedikesek, illetve egyetemi hallgatók számára elkülönített ösztöndíjak számának lényeges növelése (az egyetem előtti oktatásban a tavalyi 550 helyett 800 ösztöndíjat biztosít Románia, a főiskolások esetében az 1998?99-es tanév 800 ösztöndíja helyett 1000-et), valamint a felvételiket ellenőrző román?moldovai tanári vegyes bizottság felállítása. /Szabó Csaba: Kolozsváron írták alá Románia és Moldova új tanügyi egyezményét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"A Bolyai Társaság célját és küldetését valóban újra kell definiálni - állapította meg Horváth Andor docens, a BT elnöke. Az önálló állami magyar egyetem megteremtése irányában semmilyen előrehaladás nem történt, a BT-nek a jövőben a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásával kell inkább foglalkoznia. - A BT ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem (BTE) gondolatához. Az újabb dokumentumokban az "önálló, kolozsvári központú, állami magyar egyetemről" beszélünk, hogy elkerüljük azt a már jól bejáratott félreértést, hogy mi a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kettéosztását szorgalmazzuk, jelentette ki Horváth Andor. A társaságon belül többségi nézet az, hogy önálló magyar egyetem legyen. Kisebbségi nézet pedig az, hogy a Petőfi-Schiller néven előadott javaslat is lehet életképes. - A BT-nek abban is szerepet kell vállalnia, hogy az egyetem gondolatát tovább éltesse. A következő években a BT-nek főleg az egyetemi oktatás szakmai vetületét kell szem előtt tartania, azt, hogy hogyan lehet a meglévő struktúrákat javítani, a meglévő törvényes kereteken belül elérni azokat az eredményeket, amelyek nem feltétlenül az állandó politikai harcnak az eszközeivel érhetők el. /A Bolyai Társaság ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem gondolatához. Beszélgetés Horváth Andor docenssel, a BT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"A Bolyai Társaság az elmúlt időszakban nem volt kimondottan sikeres, szögezte le Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktus, a BT titkára, nem sikerült létrehozni a magyar egyetemet. Eddig egyik fő tevékenységük a diákok Magyarországra történő "exportálása" volt. A BT szervezte a felvételit arra a 20 helyre, amelyet az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) jóváhagyásával minden évben betöltünk. Ebből a húsz diákból lehet, hogy 18 nem jön vissza, de az is lehet, hogy egy sem. Emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiküld embereket posztgraduális, doktori, kutatói és második diploma megszerzését célzó képzésre, a KMDSZ pedig részképzésre. Az EME második diploma megszerzésére évente mintegy 25 személynek ad magyarországi ösztöndíjat, PhD-re és pót-PhD-re pedig évente körülbelül negyven-ötven személynek. Ezek közül is kevesen térnek haza. A mintegy száz kutatói ösztöndíjas visszatérési aránya jobb, mert ezek az ösztöndíjak csak néhány hónapra szólnak, és nem a legfiatalabbak kapják őket.- Megfelelőbb lenne a távoktatási formában történő tanulás. - A mostani romániai egyetemi oktatás nagy hiányossága, hogy nem választja külön a tudományos és didaktikai munkát. Tulajdonképpen csaknem mindegyik egyetemi tanárnak két teljes állása van. Ennek egyik oka, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy szinte nincs ki tanítson a magyar tagozaton, s ez majdnem minden szakra érvényes. A tanárok Székelyföldről, Jászvásárról, Nagyváradról, Magyarországról ingáznak. Fontosak tehát az ingázó- és vendégtanár programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szakterületre meg lehessen hívni tanárokat. - Tanfolyamokat kellene szervezni, hogy a nem informatika szakos diákokat és kollégákat megtanítsák a számítógép kezelésére. Létre lehetne hozni diákokból álló, komplex kutatócsoportokat, mondjuk, a kisebbségkutatásra. - Jelenleg a vendégtanárprogrammal és az ösztöndíjak kiosztásával nagyjából ki is merül a Bolyai Társaság tevékenysége. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyesekben felmerül a kérdés: szükségünk van a továbbiakban a BT-re? - Az önálló egyetemről azonban nem szabad lemondani. /A Bolyai Társaságot meg kell erősíteni. Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktussal, a BT titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel: Markó Béla szövetségi-elnökkel és Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel készített interjút a Szabadság. Markó kiemelte, hogy szükség van az RMDSZ önkormányzati struktúrájának megújítására, hiszen ily módon "a közéleti személyiségek, értelmiségiek, egyházi vezetők, akik nap mint nap nem politizálnak, a vitáinkban és döntéseinkben" is jelen lehetnek. "Az RMDSZ azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet volt, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott" - nyilatkozta Markó. Kérdésre válaszolva a szövetség elnöke elmondta: "amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát". Markó Béla megemlítette, hogy a washingtoni NATO-csúcs nyilatkozatában a felvételre váró országokkal kapcsolatosan "szerepelnek politikai kritériumok, többek között az etnikai, kisebbségi kérdések megoldása. Ez azt jelenti, hogy erősítenünk kell a hangunkat ebben az irányban" - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, hogy a kongresszuson "bizonyos stratégiai megfontolásokat kell újragondolnunk", a mostani geopolitikai helyzethez kapcsolódva. Kincses Előd elmondta: annak ellenére, hogy az 1990-es marosvásárhelyi események után hosszú ideig nem tartózkodott az országban, mindig részt vett az RMDSZ munkájában, állást foglalva olyan kérdésekben "amelyek a romániai magyarságot érintették". "Tehát egy pillanatig sem szakadtam el, a lehető legszorosabb kapcsolatot tartottam az itthoni emberekkel és eseményekkel" - nyilatkozta Kincses, majd kifogását fejezte ki azzal szemben, hogy "a kezdeti eufória után" az RMDSZ tagságán belül "nincs akarat az apró munkára", "nincs elszántság a mindennapi küzdelemre" és ez "megnehezíti az érdekérvényesítést". Kincses beszámolt arról, hogy jó kapcsolatban van az RMDSZ különböző mentalitású csoportjai között, ezért elő tudná segíteni az együttműködést. Kérdésre válaszolva a Maros megyei RMDSZ-elnök elmondta: "A radikális politika azt jelenti, hogy a demokratikus intézményrendszeren belül maradva a demokrácia és a törvény által biztosított elvi lehetőségeket határozottan szembesítsük a valósággal". /Szabó Piroska: Interjú. Beszélgetés az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"