A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója /RIF/ márc. 5-7-e között Torockón, a Tóbiás Ifjúsági Házban megrendezte az I. Ifjú Közgazdász Találkozót. Megválasztották a RIF vezetőségét is. Elnök: Vass Attila /Kolozsvár/. /Rácz Éva: A közgazdászok szeretik Torockót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a város lakosságát arra, hogy a márc. 15-i ünnepségekre nem adott engedélyt. Közleménye szerint az RMDSZ által kezdeményezett rendezvények alkotmány- és törvényellenesek, a román lakosság ellen irányulnak, kifüggesztik Nagy-Magyarország zászlaját, eléneklik Magyarország himnuszát. Funar felszólította a prefektust, a rendőrséget és a hírszerző szolgálatot, hogy filmezze a résztvevőket, rögzítse a felszólalásokat, azonosítsa a megjelenteket bíróság elé állítás céljából. /Akiknek ünnepünk állam- és törvényellenes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Márc. 15-én nyílt meg Kolozsváron Mózes Árpád evangélikus püspök jóvoltából a püspöki székhelyen a pincegaléria, a Reményik Sándor Galéria. A galéria avatásakor egyben megnyitották az első kiállítást, Essing Klára festő-tanár gyermekrajz-kiállítását. /Németh Júlia: Megnyílt a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár, majd megemlítette: "a döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, mind az érvényben lévő 36-os kormányrendelet értelmében" Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"A Szabadság interjút készített Martonyi János külügyminiszterrel a kettős állampolgárság kérdéséről. Martonyi kifejtette, hogy a "kettős állampolgárság megszerzésének a lehetősége a jelenlegi magyar jogrend része. Ma nagyon sok kettős állampolgársággal rendelkező személy létezik Magyarországon és a határokon túl. Valóban felmerült az a kérdés, hogy nyilvánítsunk automatikusan egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak minden Kárpát-medencében élő, magát magyarnak tekintő személyt. A kérdés igen összetett, ugyanis nehéz eldönteni, hogy nyelvi kritériumot, az önazonosságot, történelmi Magyarország területén belüli születést, vagy milyen feltételt vegyünk figyelembe. Személy szerint mindig azt mondtam, hogy ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről nem lehet szó." Más megoldásokról szólva elmondta, hogy "biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Ez különben európai uniós alapelv." "Megoldás lehet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély. Mindezt természetesen feltételekkel. Ezek a rokoni, üzleti kapcsolatok." /Kiss Olivér: Nem tartom célravezetőnek a kettős állampolgárságot Exkluzív interjú Martonyi János magyar külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az EU listáján vízumköteles országokként szereplő Románia, Ukrajna és Jugoszlávia közül legalább Romániával szemben tegyenek kivételt, s vegyék le a tilalmi listáról. Keresik ugyanakkor az uniós előírásokkal összhangban lévő más megoldásokat is, a kettős állampolgárság megadása azonban továbbra sem merül fel. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a magyar hatóságok a Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára csak Magyarország területére érvényes "nemzeti vízumot" állítsanak ki. Az is elképzelhető, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél átmeneti könnyítéseket fog kérni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az Európai Unió vízumpolitikájának átvétele előtt a magyar kormány egyeztette elképzeléseit az RMDSZ vezetőivel. Markó januári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfővel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral is tárgyalt a romániai magyarságot igen érzékenyen érintő kérdésről. Orbán Viktor biztosította arról, hogy az EU-val folytatott tárgyalások során Magyarország sajátos helyzetét érvényesíteni kívánják. A szövetségi elnök rámutatott: az optimális megoldás az lenne, ha Románia lekerülne az EU-tagországok vízumkötelezettségi listájáról. Ha ez nem lehetséges, más megoldást kell találni. A romániai magyarság számára az 1989-es fordulat legnagyobb eredménye az, hogy akadálytalanul utazhat, s kapcsolatot tarthat magyarországi személyekkel és intézményekkel. A megoldásnak olyannak kell lennie tehát, hogy ez a kapcsolattartás ne nehezüljön. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: "Nemzeti vízum" bevezetését fontolgatja Budapest Markó Béla: A jövendő magyar vízumpolitikának biztosítania kell a kapcsolattartás lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

A bolgár, a görög, a macedón, a román és a török külügyminiszter Bukarestben tanácskozott a koszovói válságról, márc. 20-án nyilvánosságra hozott nyilatkozatuk szerint a válság békés rendezését szorgalmazták. A Délkelet-európai Együttműködés (CSEE) elnevezésű regionális szervezet öt tagállama a koszovói válság békés megoldását szorgalmazza, de ha a nemzetközi közösség amellett dönt, hogy katonai beavatkozásra van szükség Koszovóban, támogatni fogja ezt a lépést. - A román és a bolgár külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy Bukarest és Szófia csak humanitárius támogatást nyújt a NATO-nak, katonait nem. - Az öt külügyminiszter egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a CSEE két másik tagállama - Jugoszlávia és Albánia - nem fogadta el a bukaresti találkozóra szóló meghívást. /A koszovói válság békés megoldását sürgeti a Balkán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Óriási a felelősség az irodalmi hagyatékok megmentése kérdésében, hangsúlyozta Dávid Gyula. Több író levelezése elkallódott az író halála után. Reményik Sándor és Bánffy Miklós hagyatéka magyarországi közgyűjteményben van, Kós Károly hagyatékát a család, Benedek Elek hagyatékát a kisbaconi Benedek Elek emlékház őrzi, Szabédi László hagyatéka pedig az EMKÉ-re hagyott emlékházzal együtt magja lehet a későbbi romániai magyar irodalmi múzeumnak. Méliusz József és felesége halála után a külföldön élő nevelt fia úgy döntött, hogy a hagyatékot, elsősorban a több ezer kötetes könyvtárat a kolozsvári Szabédi-emlékházra hagyja. Dávid Gyula visszautasította Nagy László Méliuszra vonatkozó megjegyzését, melyet a Szabadság márc. 1-jei számában tett közzé. /Dávid Gyula: Még egyszer az állítólagos Méliusz-emlékházról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A februári magyar-magyar konferencián részt vett határon túli magyar szervezetek vezetői márc. 23-án ismét Budapestre érkeznek - közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyar vezetők abból az alkalomból kaptak meghívást, hogy a magyar országgyűlés ezen a napon tárgyalja a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozattervezetet. - Mint ismeretes, a február 20-án tartott konferencián nyolc szervezet képviselte a határon túli magyarságot: az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), az ugyancsak vajdasági Keresztény Demokrata Tömörülés (KDT), valamint a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. - A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan megbeszélést folytat a többi szervezet képviselőivel is, de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. /Határon túli magyar vezetők ma ismét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

"A Szabadság napilap májustól csak "mellékletként" és nem független kiadványként láthat napvilágot. Megbízható forrásokból származó hírek szerint ugyanis az országos napilapot is kiadni szándékozó tőkecsoport ajánlatot tett a Szabadságot kiadó kft-nek, mely szerint a tulajdonosok kedvező döntése nyomán átvenné a lap kiadási jogát. Ez esetben a Szabadság az újabban Krónika névre hallgató, leendő országos napilap Kolozs megyei mellékleteként kerülne piacra. Az elképzelés sikere és a Szabadság sorsa végül is a kft-t létrehozó személyek, azaz a társtulajdonosok kezében van. A kérdés csupán az, mi kell a ?krónikásoknak?, a lap vagy az az infrastruktúra, amelyet az elmúlt kilenc évben kiépített? Mert ha csak az utóbbi, akkor a ?melléklet? igen hamar felszívódhat, a Szabadság pedig sajtótörténeti fogalommá válhat. /Melléklet lesz a Szabadság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Andrei Marga tanügyminiszter jóváhagyta az Országos Oklevélhonosító Hivatal működési szabályzatát. Az oklevelek automatikus elismerésére, melynek procedúrája 60 napra is kitolódhat, érvényben levő országközi oklevélhonosítási megállapodás szükséges. Ugyanakkor, ha az automatikus honosítás nem lehetséges, a válaszadás 90 napra is kitolódhat. /Intézmény az oklevélhonosításért . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./"

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 30-án telefonbeszélgetést folytatott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel a jugoszláviai konfliktusról, elsősorban a jugoszláviai menekültek helyzetéről. Márc. 31-én Bukarestben üléseztek a dél-kelet-európai államokat tömörítő szervezet tagországainak képviselői. A jugoszláviai menekültek megsegítéséről tárgyaltak. A rendezvényen jelen volt Albánia, Bulgária, Görögország, Törökország, Macedónia, Horvátország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége. - Jugoszlávia visszautasította a tárgyalásokon való részvételt. - A találkozón a jelenlévők egy sor olyan kérdéskört szeretnének tisztázni, amelyet az ápr. 1-re Petersbergbe összehívott nemzetközi konferencián vitatnának meg. A rendezvényen Németország, Finnország és Ausztria küldöttei mellett jelen lesznek Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Magyarország képviselői is. /Bukarestben találkoztak a délkelet-európai államok küldöttei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Az RMDSZ világos állásfoglalást vár az ellenzékiektől a NATO koszovói intervenciója ügyben - jelentette ki márc. 31-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Egyszersmind leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell analógiákat keresni, hanem támogatni kell azon kisebbségek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni és pozitív választ várnak törekvéseikre. A két ház márc. 30-i együttes ülésén elhangzott szónoklatában Markó Béla kifejezésre juttatta az RMDSZ helyeslését a NATO jugoszláviai intervenciója tekintetében, lévén, hogy a tárgyalásos megoldási lehetőségek egyelőre kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. /Az RMDSZ világosabb állásfoglalást vár az ellenzéktől. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Florian Pantazi brassói ellentmondásos, külföldöt járt újságíró az Erdélyi Köztársaság szervezésén "ügyködik", legalábbis erre utal a különböző román lapokhoz, politikusokhoz eljuttatott kiáltványa, amelyben az új állam statútumát, közigazgatását, hivatalos nyelvét (román, magyar, angol), pénznemét (erdélyi euro) stb. is tárgyalják. E nyilvánvaló diverzió szerzője szabadúszó újságíró. /Szabó Csaba: Brassóban is divat - Erdélyi Köztársaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter Bukarestbe érkezett és tárgyalt román kollégájával. A Jugoszlávia elleni NATO-csapás nem megoldás a koszovói válságra, csupán a nyomásgyakorlás eszköze a kérdés politikai-diplomáciai megoldásához vezető tárgyalások felújítása érdekében - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Victor Babiuc és Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter. A görög védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Délkelet-Európa három országát - Romániát, Bulgáriát és Szlovéniát - fel kell kérni Washingtonban a NATO-csatlakozásra, mivel ezeket az államokat hátrányosan érinti a térségbeli válság. /Görögország és Románia a politikai megoldás híve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes Románia látogatott, ápr. 5-én Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt a jugoszláv válságról. Románia mintegy 6000 menekültet képes befogadni, de ehhez támogatásra - menekültenként és naponta 15 dollárra - van szüksége, jelentette ki Plesu. Plesu kifejtette, hogy a NATO-hadműveletek a menekültek hazatérését és nem a jelenlegi határok megváltoztatását célozzák. /Nyugat kész anyagilag is támogatni Románia humanitárius akcióit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Adevarul ápr. 5-i száma közölte, hogy Zivadim Jovanovics jugoszláv külügyminiszter Andrei Plesu külügyminiszternek írt levelében arra szólított fel, hogy Románia követelje a NATO-akciók azonnali leállítását és függessze fel azon döntését, amellyel légterét a NATO rendelkezésére bocsátotta. A román külügyminisztérium megerősítette a levél tényét, hozzátéve, hogy hasonló tartalmú levelet kaptak a Jugoszláviával szomszédos összes országok. Simona Miculescu külügyi szóvivő visszautasította azt az alaptalan feltételezést, miszerint Románia engedélyezte volna légterének használatát a Jugoszlávia elleni NATO-csapásokhoz. /Jugoszlávia felszólította Romániát: követelje a NATO-akciók azonnali leállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Románia is megpróbál segítséget nyújtani a jugoszláviai menekültek számára. A World Vision Romania körülbelül 20.000 dollár értékű segélyszállítmányt juttatott el Tiranába. James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a román kormány felvállalta 6.000 koszovói menekült befogadását az országba. /Romániai segélyszállítmány jugoszláv menekülteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Zoe Petre, az államfő politikai főtanácsadója ápr. 8-án a rádiónak nyilatkozva kijelentette: a koszovói helyzet román megítélése szorosan összefügg Románia euroatlanti törekvéseivel, tehát ebben a kérdésben az ország nem lehet semleges. A globális semlegesség nem lehet a román külpolitika célja, az ország számára továbbra is az euroatlanti integráció a legfontosabb. /A semlegesség kizárt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./