Marosvásárhely közelében, Koronka község határában immár jól látható az a 10 ezer négyzetméteres oktató- kutatóközpont, ahol az idén ősszel el kellene kezdődnie a tanításnak. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi diákjai egyelőre a város több középületében: a katolikus Deus Providebit Központban, a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Bolyai Farkas Líceum egyes termeiben tanulnak. A magyar kormány évek óta tetemes összeggel támogatja az erdélyi magyar egyetem kolozsvári, csíkszeredai, nagyváradi, marosvásárhelyi részlegeit. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi karok dékánja kifejtette, elégedettek azzal a ritmussal, amivel az építkezés halad. Hollanda Dénes összegezte a pénzügyi helyzetet: A marosvásárhelyi születésű Demján Sándor vállalkozó is az ügy mellé állt. Minden olyan magyart meg kell szólítani, aki szívügyének tartja az építkezést. /Máthé Éva: Hiányzó milliók (lejben milliárdok). Aki tud, segítsen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Kolozsváron a városháza nem volt hajlandó engedélyt kibocsátani, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetőségének a bírósághoz kellett fordulnia, hogy kétnyelvű táblát tehessenek ki a felsőfokú oktatási intézmény Mátyás király utcai székházára. Funar polgármester elmondta, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, így egyetlen intézmény sem írhat ki semmit más nyelven. /P. A. M.: Kétnyelvű tábla az EMTE-n? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Első fokon pert nyert az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány a kolozsvári városházával szemben, az oktatási intézmény kétnyelvű táblájának ügyében. A Sapientia azt követően fordult a közigazgatási bírósághoz, hogy a városháza urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítvány kérését arra vonatkozóan, hogy a Bocskai-ház bejárata fölé románul és magyarul is írják ki a Sapientia Alapítvány nevét. /B. T.: Pert nyert a Sapientia Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Január 29-én tartották Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) csíkszeredai fiókszervezetének alakuló ülését. Az EMT célja összefogni az erdélyi magyar műszaki és természettudományi értelmiséget – jelentette ki dr. Köllő Gábor, a társaság alelnöke az alakuló ülésen. – Jelenleg a székelyföldi régióban tudománytelepítés zajlik – mondta üdvözlőbeszédében dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja. Az EMT kiemelt célja a magyar műszaki nyelv ápolása. Az EMT közlési lehetőséget biztosít konferencia-kiadványaiban és periodikáiban. A megyei és a csíkszeredai önkormányzat – Zsombori Vilmos megyeelnök és Erdei István alpolgármester révén – támogatásáról biztosította az induló szervezetet. Dr. Györffy Jenő, az EMTE csíkszeredai karainak kancellárja a mérnöki tudás hasznosításának szükségességéről szólt a régió fejlesztése érdekében, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke pedig az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. /Sarány István: Szervezetbe tömörültek a műszakiak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatói csíksomlyói, csíkszeredai és marosvásárhelyi fellépésük után jan. 17-én a csíkszentsimoni templomban is előadták a dr. Papp Kincses Emese tanárnő által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. /Igazi lelki élményt jelentett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa február 6-i ülésén elfogadta Tánczos Vilmos eddigi rektor-helyettes lemondását, utódáról nem született döntés.. A szenátus jóváhagyta a következő egyetemi félév menetrendjét és az óraadók névsorát is. Ezek között Xantus Gábor, a kolozsvári Fotó-, filmművészeti és média szak egyik vezetőjének neve nem szerepel, közölte a dékán. Mint ismeretes, Xantus tavaly tettlegességgel vádolta meg Tánczost, az alapítói közgyűlés és a kuratórium pedig javasolta a rektor-helyettesnek a Sapientián betöltött vezető tisztségeiről való eltávolítását. Xantus Gábor közölte, amennyiben a Sapientia vezetősége nem ismeri el a tettlegesség tényét, a második félévtől kezdődően távozik az egyetemről. /Antal Erika, Lepedus Péter: Elfogadták a lemondást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Funar kolozsvári polgármester által tizenkét év leforgása alatt kifejtett szélsőségesen nacionalista propaganda még hosszú évekig hatással lesz a román közgondolkodásra. Az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek. Szinte mindennapossá vált: a troliban, buszon vagy a villamoson megszólítanak valakit, hogy ne beszéljen magyarul. A bentlakásokban súlyosan bántalmazták az egymás között magyarul beszélő székely diákokat. Emlékezetes Mátis Jenő esete, aki a kolozsvári polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének, a városvezető bizalmi emberének packázása miatt nem tudott megesküdni. Ugyanígy járt Herédi Zsolt is, aki azóta pereskedik a városházával. Kolozsváron a városháza nem hajlandó megoldani azokat a kérvényeket, amelyeken valamely magyar intézmény neve szerepel, vagy a város neve magyarul jelenik meg. Így járt például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is. Kétnyelvű tábla elhelyezésére nyújtott be kérvényt. A városháza elutasította az engedély kibocsátását. /Kiss Olivér: A hivatalos nyelv és a rendőri jogsértések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete február 13-án tartott üléséről kiadott közleményben az egyházak vezetői azon elvárásukat is kifejezték, hogy a létrejövő televízió következetesen érvényesítse az erdélyi magyarság keresztény-nemzeti értékrendjét, és a hitbeli-erkölcsi értékeit. A Kolozsváron tartott ülésen egyetértéssel fogadták Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztor nevesítését a létrehozandó kuratóriumban, emellett az RMDSZ szorgalmazására létrejövő kereskedelmi erdélyi tévé ügyében az egyházi részvétel pontos rögzítését kezdeményezték, amit megegyezés alapján képzelnek el. Az egyházfők a magyarországi költségvetési nehézségek ismeretében aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új adó anyagi támogatása nehogy a Duna Tv költségvetésének rovására történjék. A nyilatkozatot Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti római katolikus megyéspüspök, Pap Géza erdélyi, illetve Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök látta el kézjegyével. Pap Géza a Szabadságnak elmondta, hogy az erdélyi tévé ügyében is a Sapientia-modellt tartanák legmegfelelőbbnek. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány működteti, amelyben a döntéseket az alapítvány kuratóriuma hozza meg, de e testület fölött áll az alapítók közgyűlése. Az alapítók testülete vétójoggal rendelkezik, amelyben egyszerű többséggel születnek a határozatok. A vétójog azt jelenti, hogy az alapítók testülete bármilyen kérdésben újratárgyalásra kötelezheti az alapítvány kuratóriumát. Az egyház elöljárói azt szerették volna, ha az egyházak képviselői az alapítók közgyűlésében kaptak volna helyet, amelynek a létezéséről csak feltételezéseik vannak. A püspök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy sem a magyar kormány, sem az RMDSZ részéről nem keresték meg őket a létesítendő televízió ügyében. A sajtóból arról értesültek, hogy az RMDSZ képviselői nem óhajtanak ebben a kérdésben egyeztetni az egyházakkal. /Borbély Tamás: Megfelelő részvételt igényelnek az egyházak az erdélyi tévében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke,    Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke,   Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./

A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései- Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forinttal csökkentik a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban a Sapientia Egyetemet érinti: 1894 millió forintos költségvetését 380 millió forinttal csökkentik. Az elvonás a Mocsáry Lajos Alapítványt érinti a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták. Az Illyés Közalapítvány (IKA) 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194,6 millió forintot elvontak. Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának. Az Új Kézfogás Közalapítványtól 134,6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb Alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár. Székely István, a központi státusiroda vezetője úgy gondolja, hogy a megvonások ellenére elő tudják teremteni a megfelelő költségeket. Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke leszögezte: „teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk”. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is.” Kató Béla elmondta, valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek. „Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni.” A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt: „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó. Támogatott intézmények és célok Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.) Megvonás (millió ft.) Új Kézfogás Közalapítvány 560,7 134,6 Illyés Közalapítvány 1021,2 194,6 Határon túli magyar felsőoktatás támogatása 1894 362,3 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 1023 64 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 200 30 Mocsáry Lajos Alapítvány 60 60 Segítő Jobb Alapítvány 250 150 Határon túli magyar színházak támogatása 100 5 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100 20,4 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai 1850 37,5 /Balogh Levente: Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a bejelentett támogatáscsökkentések ellenére idén is számos határon túli program támogatható a még rendelkezésre álló alapokból. Reményei szerint ez nem befolyásolja a határon túli magyar intézmények, így a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését sem. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kuratórium módosítsa a nemrégiben elfogadott költségvetés-tervezetet. Az elmúlt három-négy évben többször felmerült annak az igénye, hogy az intézmény ne csupán egy, hanem több lábon álljon. Ez annyit jelent, hogy alternatív finanszírozási forrásokra is szükség van Eddig ugyanis kizárólag a magyar költségvetés tartotta el a Sapientia Egyetemet. A Határon Túli Magyarok Hivatala maga is költségvetési intézmény, így a megszorítások rá is vonatkoznak. /Balogh Levente: „Több lábon kell állni”. Interjú a HTMH elnökével a határon túli támogatásokról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Az erdélyi magyar zenei felsőoktatás helyzete címmel szervezett konferenciát február 28-án a Romániai Magyar Zenetársaság (RMZ), amelynek célja a magyar tannyelvű zenei felsőoktatás kérdéseinek, illetve annak megvitatása volt, hogy a Sapientia EMTE keretén belül Zeneművészeti Kart hozzanak létre. A rendezvényre Kolozsváron, az EMTE székházában került sor. Demény Attila RMZ-elnök röviden vázolta a kar beindításával kapcsolatosan eddig történteket. Mint mondta: a Gheorghe Dima Zeneakadémián hosszú harc után sem mutatkozik lehetőség arra, hogy ott, az állami oktatás keretében magyar szak is beinduljon. Az RMZ megnyerte a pályázatot, és összeállította az akkreditációs dossziét. Demény közölte: az iratcsomót tologatták, s végül az egyetem a média-szak beindítására kért engedélyt. Az előadók a magyar zenei felsőoktatás szükségességét hangsúlyozták. Bálint-Pataki József HTMH-elnök felvázolta a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, majd az EMTE működését elemezte. Sok tennivaló van a gazdálkodás, a költségvetés tervezése terén, az erőforrások felhasználása éretlennek tűnik. Feszültség érezhető a központok között – állapította meg. Leszögezte: a magyar kormány olyan lépésekre kényszerült, amelyek következtében az erdélyi felsőoktatás fejlesztésére előirányzott összeg 362 millió forinttal csökkent. Bíznak benne, hogy az egyetem képes lesz a megmaradt pénzből is működni. Bálint-Pataki a kuratóriumot is bírálta. Kijelentette: nem történt egyeztetés a finanszírozóval az Európai Tanulmányok Kar beindításakor. Az egyetemnek a hiányszakokat kell lefednie. Ami a zeneoktatást illeti, szándékuk segítséget nyújtani, de lehetőségeik végesek. Az elnök azt ajánlotta a szakembereknek, hogy az egyetemmel szoros együttműködésben készítsék el a megvalósíthatósági tanulmányt. /Köllő Katalin: Nincs konszenzus a zeneművészeti kar létrehozásában. Bálint-Pataki József bírálja a Sapientia kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Csökkentik az anyaországon kívül élő magyaroknak szánt támogatás összegét: a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta megszorító intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kisebb az összeg, amelyet a határon túli magyarok különféle támogatási formáira szántak. Eszerint kevesebb jut az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak is, a legnehezebb helyzetbe azonban mégis a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) került: a 380 millió forintos visszavonás az intézmény puszta létét veszélyezteti. Dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az intézményt teljesen váratlanul érte a magyar kormány döntése, amely megkérdőjelezi a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. Át kell hogy gondolni az egyetemépítési tervet, beleértve a marosvásárhelyi campus építési ütemét. Új szakok indítására nem is gondolhatnak, de a régieknek sem tudják majd biztosítani a működést. Több oktatóra is szükség van, tehát a fizetéseket is növelni kell. Amennyiben nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket, akkor nem teljesülnek az akkreditációs bizottság által kijelölt kötelező feltételek sem. Amennyiben nem teljesítik az előírt feltételeket, akkor visszavonják az illető szak működési engedélyét. Ugyanebben a helyzetben van a Partiumi Keresztény Egyetem. Korábban Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Transindex internetes portálnak felháborodását fejezte ki az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy ebben az esetben lemond tisztségéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy értékelte: nem történt tragédia, inkább örülni kell annak, hogy az oktatási-nevelési támogatásra szánt összeget nem kurtították meg. /(sbá): Veszélyben a Sapientia – EMTE léte. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 1-jén másfél órás megbeszélést tartott a sajtó nyilvánossága előtt Medgyessy Péter magyar kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke. A találkozón a határon túli magyarok támogatásáról és az autonómiáról is szó esett. A találkozót kezdeményező miniszterelnök Orbán Viktornak a helyszínen indítványozta a nyilvános megbeszélést, aki ezt elfogadta. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban: „összefogásra szükség van”, és a leendő európai parlamenti képviselőknek közösen kell majd munkálkodniuk. Orbán Viktor konkrét javaslatai közül megegyeztek a határon túli magyaroknak járó családtámogatás ügyében: a kormányfő igennel válaszolt a Fidesz-elnök kérdésére, miszerint akkor is kifizetik-e a támogatást, ha az eléri a 3,5 milliárd forintot. Orbán Viktor a határon túli magyarság érdekében azt javasolta még, hogy a Sapientia Egyetem kapja meg a teljes költségvetési támogatást, illetve azt, hogy mondják ki: a székelyföldi autonómia reális kérdés. Medgyessy Péter válasza: „Ha nekünk a magyar lakosság felé szigorú, megtakarító, megszorító törekvést kell megfogalmaznunk, akkor ez bizony érinti a Sapientia Egyetemet is”. Medgyessy Péter közölte: az autonómia kérdésében Markó Bélának, az RMDSZ elnökének véleményével ért egyet, aki szerint az autonómiának sok fajtája van, ezen belül kell megkapnia a lehetőséget az erdélyi magyarságnak. A miniszterelnök felvetésére Orbán Viktor elmondta, nem zárkóznak el egy erdélyi televízió létrehozásától, de meg kell vizsgálni, az milyen hatással lenne az anyagi nehézségekkel küzdő Duna Tv működésére. Mint mondta, a kérdés az, hogy „a Duna Tv-t akarjuk működőképes állapotban tartani, fejleszteni, vagy egy új tévével akarunk kísérletezni”. – A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megkezdheti az aláírások gyűjtését a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért, mivel az Alkotmánybíróság (AB) megfelelőnek találta az aláírásgyűjtő ívre tervezett kérdést. „A tervezett népszavazás kérdése szerint arra kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják” – áll a közleményben. Patrubány Miklós elnök az MVSZ febr. 15-ei kolozsvári elnökségi ülésén azt mondta, hogy a magyar államnak alanyi jogon kellene biztosítania a kettős állampolgárság jogát a határon túl élő magyaroknak. /B. L.: Fizetik a határon túli családtámogatást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A Csíkszeredában tartott oktatáspolitikai fórumon hideg zuhanyként hatott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének bejelentése, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására megígért összeget 362 millió forinttal csökkentik. Ez a megszorító intézkedés elsősorban a marosvásárhelyi campus központi épületének befejezését érinti. Szilágyi Pál egyetemi tanát, a Sapientia rektora hangsúlyozta, nem tudják elképzelni, miképpen lehet egyáltalán fenntartani a továbbiakban az intézményt, és a marosvásárhelyi építkezést folytatni. Az egyetem léte is valamennyire megkérdőjeleződik. A szakokat nem szeretnék módosítani. Legfeljebb azon gondolkodnak, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon a párhuzamosan működő szakokat hogyan lehetne összevonni. Egy már elindult szakot viszont nagyon nehéz megszüntetni. Bálint-Pataki József leszögezte, érez annyi tartalékot az intézményben, hogy a marosvásárhelyi építkezés gond nélkül folytatódhasson. Hollanda Dénes professzor, a Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja kiemelte: Ha nem sikerül az épületet okt. 1- jéig működőképessé hozni, akkor a negyedik évfolyamnak nem tudnak helyet biztosítani. Műszaki egyetemen laboratóriumok nélkül elképzelhetetlen az oktatás. /(bodolai): Jogos aggodalmak a támogatás csökkentése miatt. Nehéz helyzetbe került a Sapientia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

A Draskovics-csomag hatására a tervezettnél 1,4 milliárd forinttal jut kevesebb a határon túli magyarok támogatására; ez az összeg 2002-ben még 12,6 milliárd forint volt, idén azonban már csak 9,2 milliárd forint lesz – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője márc. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az Apáczai Közalapítvány forrása 950 millióról 220 millió forintra csökken, de kevesebb lesz az Illyés Közalapítvány támogatása is 194 millió forinttal, vagy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemé 360 millió forinttal. Mint mondta, a kormány teljes egészében elvonja a határon túli fogyatékkal élőket segítő Mocsáry Lajos Alapítvány 60 millió forintját is. "A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat" – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ezzel meginog a nehezen felépített bizalom az anyaország támogatásaival kapcsolatban. Németh Zsolt ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány kifizeti a szomszédos országokban élő magyaroknak a 2003-as évre szóló oktatási-nevelési támogatást. Szavai szerint Medgyessy Péter az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy nemcsak 2004-re írják ki a pályázatot erről, hanem az elmaradt 2003-as támogatásokat is kifizetik. /Fidesz: jelentősen csökken a határon túliak támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A felsőfokú oktatási rendszer megreformálásáról fejtette ki nézeteit Murvai László, a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója. Romániában 1999 óta működnek óvó- és tanítóképző felsőoktatási intézetek. Tanárképző főiskola viszont nincs. Szerinte be kellene indítani a tanárképző főiskolákat is. Az egyetemeken ugyanis a kimondottan pedagógusi felkészítés egy-egy féléven keresztül tartó lélektani, pedagógiai és módszertani előadásokból áll. – A általános iskolások képességvizsgája terén annyi a változás, hogy nem vizsga, hanem képességfelmérés lesz, tesztrendszer alapján. A 2005-ös évben a nyolcadik elvégzése után már nem lesz semmiféle felmérés. A tételek magyarra fordítását a megyei vizsgabizottságok fogják végezni. – Jelenleg a szakképzett román nyelv- és irodalomtanár hiánycikk Székelyföldön. Ezt a romántanár hiányt a Székelyföldön valószínűleg a Sapientia román–angol szakos végzősei fogják enyhíteni. – A pozitív diszkriminációt Romániában a tanügyi kérdésekben csak a romákra alkalmazzák. /Nyitrai Réka: Aki merne, reformot nyerne? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) immár két perben kell küzdenie a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen. A küzdelem kétnyelvű táblákért folyik. A kolozsvári polgármester bejelentette: kedvező ítélet született számukra abban a perben, ami az egyetem nevét tartalmazó kétnyelvű tábla ügyében indult. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: az EMTE tavaly kérvényezte az építkezési engedélyt a hivataltól, hiszen a törvény szerint minden felirat esetében ezért a bizonylatért kell folyamodni. A polgármesteri hivatal mindkét tábla ügyében elutasító választ adott, és csak a román nyelvű feliratot engedélyezte. Boros úgy vélte: a Funar által irányított városháza ezúttal is rosszindulatról tett tanúbizonyságot. – Funar a közigazgatási törvényre hivatkozva tagadta meg az engedély kibocsátását. A jogszabály kimondja, hogy kétnyelvű feliratokat csak azokon a településeken használhatnak, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az EMTE kétnyelvű táblái azonban nem e jogszabály hatáskörébe tartoznak. Itt egy magyar nyelvű oktatási intézményről van szó, és a legtermészetesebb lenne, hogy magyarul is szerepeljen az intézmény neve – mondta. Zsigmond Erika, az EMTE jogtanácsosa elmondta: a közigazgatási bíróságon azért indítottak két pert, mivel két engedély szükséges a táblákhoz. Az oktatási intézmény azt szeretné, ha az egyiken Fundatia Sapientia Alapítvány, míg a másikon Fundatia Sapientia – Universitatea Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állna. Az alapítvány feliratának esetében január végén első fokon pert nyert az EMTE. A kolozsvári közigazgatási bíróság január 22-i ítélete azonban elutasította a felsőoktatási intézmény arra vonatkozó kérését, hogy az egyetem nevét magyarul is írják fel a Bocskai-ház homlokzatára. Mindkét per folytatódik. /(borbély): Két tábla, két per az EMTE ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Csíkszeredában megjelenő Jurnalul de Transilvania hetilap márc. 8-15-i száma súlyos vádat fogalmazott meg a magyarországi politika, az erdélyi magyar média egy része és néhány „elvakult" székely címére: Székelyföld etnikai megtisztítását készítik elő évek óta és minden áron! A lap szerint ez helyet kapott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 2001. novemberi, parlamentnek benyújtott jelentésében is, de a kormánypárt és az RMDSZ közötti „vadházasság" miatt úgymond keresztülnéztek rajta. Mára a helyzet tűrhetetlenné vált – állítja a Jurnalul szerzője, Adrian Cinpoieru, aki szerint a cél tulajdonképpen a székelység Budapest általi gyarmatosítása. „Gazdaságilag mindez sikerült is. A magyarországi befektetők magukhoz ragadták a vidék gazdaságának nagy részét. Dollármilliók százait mozgatták meg, főként közvetítők révén. E közvetítők pedig most politikai játékba fogtak. Hargita, Maros és Kovászna három gazdag megye. Statisztikai adatok szerint, az életszínvonalat tekintve mindhárom Románia első tíz megyéje között helyezkedik el. Nyersanyagkincsekben ugyancsak bővelkednek. Van itt fa, ásványvíz, kő és mindenek fölött, sok-sok szorgalmas ember. Akiket Budapest rabszolgastátusba emelne..." – indította „leleplezését" a lap. Megnevezte azokat a médiacsatornákat, melyek a székelyföldi románság elűzésén fáradoznak: a Fidesz-hű budapesti Magyar Nemzet, a csíkszeredai Hargita Népe és a kolozsvári Krónika. A magyar „radikálisok" szövetségeseket is találtak, mint a bukaresti Adevarul helyi tudósítóját. A Jurnalul szerint az a lap, amely pár éve még nyíltan leleplezte, milyen manőverekkel hozta létre a magyar kormány a Sapientia Egyetemet, illetve milyen törvényellenesen történt Szovátafürdő privatizálása, most „köpönyeget cserélt” és támogatja annak a csíki újságírónak románellenes terveit, aki „a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetője, mely tanács a Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai megtisztítását tűzte ki célul” . Két eseményre hivatkozott a Jurnalul de Transilvania: (1.) a Bayer Zsolt kitiltásával kapcsolatos állásfoglalásokra, melyekben úgymond a Krónika járt elől, elhallgatva a magyarországi újságíró románellenes kirohanásait, illetve (2.) a csíki hokicsapat szurkolótáborának „kedvelt" és nem véletlenül gyakran hangoztatott harci jelszavára, mely a románok kiűzését szorgalmazza. A csíki hetilap megnevezte azt a néhány személyt, akiket a fenti manőverek mozgatóinak tart: Szondy Zoltán újságíró mellett György Attila író, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Gergely István és Boros Károly papok, Ráduly Róbert képviselő, Szabó Soós Klára és Benkő Sándor helyi tanácsosok. /A Jurnalul de Transilvania szerint: Budapest a székelyföldi románok elűzésén fáradozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Veszélyeztetik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hosszú távú fejlesztését a magyarországi költségvetési megszorítások, állapították meg az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői márc. 11-én Kolozsváron tartott ülésükön. Tőkés László püspök az MTI-t tájékoztatta arról, hogy Kolozsváron összeült az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. Az ülésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki beszámolt a HTMH által kezdeményezett, januárban és februárban végzett szakmai átvilágítás eredményeiről. Az auditálásnak az volt a célja, hogy a hivatal átláthassa a Sapientia Alapítvány és az EMTE működését, felmérve, hogyan áll az egyetemépítésnek a végleges akkreditáció érdekében zajló folyamata. Komoly hiányosságok derültek ki például a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus terén – mondta Bálint-Pataki József, emlékeztetve arra is, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor alapvetően olyan szakok beindítását tervezték, amelyek nincsenek a romániai állami felsőoktatásban. A hivatalvezető fontosnak tartotta, hogy készüljön egy rövid és középtávú stratégiai és fejlesztési terv, amely figyelembe veszi a képzési igényeket és a majdani elhelyezkedési lehetőségeket. Szorgalmazta egy akkreditációs menetrend kidolgozását is. Tőkés László tájékoztatása szerint az egyházi elöljárók az említett beszámoló tükrében határozatcsomagot fogadtak el. Ebben részben megszívlelik az általuk megalapozottnak tekintett bírálatokat, s a jövőben az eddiginél fokozottabb felelősséget vállalnak az egyetem működéséért. Előirányozták, hogy elkészítik az egyetemi hálózat közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Előirányozták az egyetem belső szabályozásának a kidolgozását. Az egyházi vezetők ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a magyarországi költségvetési megszorítások miatt, amelyek a határon túli magyarságot is sújtják. Kérik, hogy 2004-ben az egyetem számára kieső 360 milliós összeget pótolják más forrásokból, s hogy a 2005-ös költségvetésben pótolják a mostani elvonásokat. Az egyházfők érthetetlennek tartják, hogy miközben új beruházást hajtanak végre az erdélyi magyar televízió létrehozásáért, más területektől elveszik a pénzt. Bálint-Pataki József ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyetem számára komoly, 500 millió forintot meghaladó maradványösszegek állnak rendelkezésre, amelyek takarékos és ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. Emlékeztetett: az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása – fűzte hozzá a HTMH elnöke. /Féltik az EMTE működését a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Az RMDSZ csúcsvezetősége elhatárolódott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiatervezetétől. Makkay József: rámutatott, eleve két tábornak igyekeznek a kedvébe járni. A kormánypárt felé bizonyítaniuk kell, hogy ők nem támogatnak semmiféle erdélyi magyar autonómiakövetelést, ugyanakkor szavazóik, az erdélyi magyarság irányában azt a látszatot akarják kelteni, hogy az autonómiát követelők téves úton járnak, dilettáns politikusok. Az RMDSZ hangoztatja, hogy a választások után benyújtja majd saját autonómiatervezetét. Egyelőre semmiféle törvénytervezet nincs. Autonómia helyett az EU-ban honos önkormányzatiság intézményét ajánlják, meg a regionalizmust. Románia még messze áll a jogállamiság fogalmától. A mai magyar kormánypártok közelebb állnak a román Szociáldemokrata Párthoz, mint az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseihez, írta Makkay. A dél-tiroliak is úgy jártak sikerrel, hogy a korabeli osztrák kancellár, Bruno Kreisky az ENSZ elé vitte ügyüket. Lett kedvezménytörvény, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, oktatási támogatás a határon túli magyar gyerekeknek, sorolta az újságíró. Hamar elfeledték egyesek, hogy mindez az Orbán-kormány hozzáállásának volt köszönhető. /Makkay József: Az autonómia stációi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen fogalmazódott meg a javaslat, hogy a közbirtokosságok támogassák a magyar nyelvű hazai felsőoktatást. Mátéffy Győző a csíksomlyói közbirtokosság elnöke arról tájékoztatott, hogy a közbirtokosság ösztöndíjat hoz létre egy, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) tanuló, hátrányos helyzetű, de jó tanulmányi eredményeket felmutató somlyói diák megsegítésére. Egyben a Székelyföldön működő közbirtokosságokhoz fordult azzal, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és járuljanak hozzá egy közbirtokossági ösztöndíjalap létrehozásához. /Daczó Dénes: Felhívás közbirtokossági ösztöndíj létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./