Felesége, Anna társaságban jún. 14-én, vasárnap Romániába érkezett Mihály, az ország volt királya, aki több megyébe és a román tengerpartra is ellátogat. Mihály azt követően, hogy a politikailag vele rokonszenvező kereszténydemokraták kerültek kormányra, most hatodszor látogat haza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Egy holland alapítvány tagjai 22 tonnás kamionnal hoztak adományt: Nagybányára az elmúlt évben újraindult magyar iskolának, a Németh László Középiskolának hét számítógépet, Sárosmagyarberkeszre iskolai-óvodai felszerelést, azonkívül a hollandok három heti munkával felújították ebben a faluban az iskolát, beszerelték a vízhálózatot, Magyarláposra tűzoltó autót, Felsőbányára és Nagybányára a kórházba ágyneműt és orvosi szereket hoztak, továbbá Kolozsvárra, egy hallássérült gyermekekkel foglalkozó iskolába felszerelést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

Az olvasó kifogásolta Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak a Romániai Magyar Szóban rendszeresen megjelenő magyarországi tudósításait: elfogultak, egyoldalúak, nem objektívak. Az olvasó megjegyezte, hogy az SZDSZ az újságírók zömét megszerezte. Nagy Iván Zsolt cikkei is részei a még meg sem alakult Orbán-kormány elleni kíméletlen lejáratási sorozatnak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

Jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói több órán át tanácskoztak, hogy kialakítsák egységes álláspontjukat a létesítendő magyar egyetemmel kapcsolatban. Másnap, jún. 17-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárra érkezett, háromórás megbeszélést folytatott Szilágyi Pál rektor-helyettessel, Horváth Andor, Péntek János és Néda Árpád egyetemi tanárokkal. Időről időre föltétlenül szükséges, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, nyilatkozta Markó Béla. Egyetértett a professzorokkal abban, hogy a bölcsészkart nem szabad szűken vett bölcsészkarnak tekinteni, hanem egy tágabb értelembe vett, humán tudományokat magába foglaló fakultásnak. Amennyiben a politikai akarat megvan a koalícióban, akkor az 1999-es tanévtől megindulhat a magyar egyetem Kolozsváron. /Markó Béla és a kolozsvári professzorok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

"Nagyon jólesik, hogy az RMDSZ, az Operatív Tanács bölcs döntést hozott, elfogadta lemondásomat. - nyilatkozta dr. Bárányi Ferenc. "Az RMDSZ érdekei felette állnak egyéni érdekeimnek". Bárányit bántja, hogy az ország lakosságának egy része ma árulónak tekinti. Nem érzi magát bűnösnek. A volt Securitate áldozatának tekinti magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

Cseh Gusztáv (1934-1984) grafikáiból nyílik kiállítás jún. 22-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban, amelynek élén hat éven állt a búcsúzó igazgató, Járai István. A megnyitón jelen volt a bukaresti művészeti élet számos képviselője. A Magyar Kulturális Központ a román főváros művészeti-kulturális életének egyik közkedvelt műhelyévé vált az elmúlt években. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"Makay Botond lelkész is hozzászólt a CE mozgalommal kapcsolatos vitához, helyeselte az értelmiségi csoport tiltakozását a boszorkányüldözés ellen /ennek minősítve ifj. Adorján Kálmán lelkész elmozdítását/. Makay szerint aki nem úgy gondolkodik, mint a püspök, azt el kell némítani, ki kell átkozni...Ha valakinek más a véleménye, "az ellen fegyelmit kell indítani, lehetőleg úgy, hogy annak soha vége ne legyen." "Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi alatt levő" lelkipásztorai prés alatt vagyunk, írta. Õk azért üldözöttek, mert másként gondolkodnak. Makay a CE mellé áll, mert elege van a "földi istenekből". Makay kirohant Tőkés László ellen, bár nevét nem írta ki: arra kéri, hogy ha nem képes a másság véleményét elfogadni "szíveskedjen tisztségéből is távozni". /Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Makay Botond ellen évek óta fegyelmi vizsgálat folyik."

A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma jún. 27-re invitálta a nyílt levél aláíróit, azonban a 22 aláíró közül senki sem tett eleget a meghívásnak, úgy látszik, nem voltak kíváncsiak a valóságra. Ifj. Adorján Kálmánt senki sem üldözte, nem Tőkés László püspök helyezte el, hanem négy testület döntött ebben a kérdésben. Az aláírók nem ismerhetik ezen tényeket, ugyanis egy részük nem is református. A kialakult állapot azonban jó alkalom arra, hogy lejárassák a református egyházat. A presbitérium újra meghívja az aláírókat júl.18-ra. /A meghívás újra érvényes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., jún. 23.

A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában négy olvasói levelet közöltek, mindegyik elítélte Makay Botondot Tőkés László püspököt támadó durva kirohanásáért. Németh József /Szilágycseh/, Nagy Géza /Sáromberke/, Tamássy Erzsébet /Zilah/ levele mellett Kovács Imre lelkipásztor /Paptamási/ Bereczki Andrást is elítélte előzőleg közölt írása /Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ kapcsán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23.

"Gabriel Andreescu, az ismert román emberi jogi harcos nyílt levélben fordult az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz. Ebben a testület e hét végi kolozsvári ülése előtt amellett érvelt, hogy a szövetség maradjon a kormánykoalícióban, és óva intette az RMDSZ-t attól, hogy a jugoszláv politikai életben való részvételt elutasító koszovói albánok példáját kövesse. Andreescu utalt arra, hogy tavaly a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi botrány után már írt a testület tagjainak egy hasonló levelet és akkor a magyar közösség választottjai a koalícióban maradás mellett döntöttek, azóta pedig szerinte nem történt olyasmi, ami miatt ezúttal másként kellene döntenie az SZKT-nak. Az RMDSZ kormányzati részvétele, fejtette ki, lehetővé tette, hogy képviselői első ízben szólhassanak bele olyan ügyekbe, amelyek az ország vezetését és a közösséget illetik. A múlt nyáron sikerült elfogadtatniuk a kormánnyal két rendeletet, amelyek - Andreescu szerint - a kisebbségek jogait teljesen kielégítő szintre emelték. Nem érték el viszont a szabályozó lépések parlamenti ratifikálását, tehát az eddigi nyereségek rögzítését. Az RMDSZ presztízse nőtt a kormányválság idején tanúsított kifogástalan magatartásának eredményeként, írta Andreescu. Veszteségnek tekinthető ugyan az alkotmánybíróság döntése, amely szerint a helyhatósági sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes (ebben találhatók a rendszabályok a kétnyelvű táblákról, a kisebbségi anyanyelvhasználatról a helyi a közigazgatásban), de ez nem a koalíciós partnereknek tulajdonítható, a testületbe annak idején Ion Iliescu volt államfő a maga bizalmi embereit nevezte ki. Az a helyzet, amelyben az RMDSZ van, a lehetőségek maximuma. A koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését, írja Andreescu, aki azt kérdezi, hogy ha a magyar kisebbség visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon? Az elemző szerint sokan beszélnek mégis arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában létezne egy olyan jelentős frakció, amely a koalícióból való kiváltást óhajtja. Andreescu szerint meglehet ugyan, hogy a koalíció egy szép napon szétesik, de miért hullana a ilyen felelősség az RMDSZ vállára? "Egészen biztos, hogy a volt partnerek ezt azzal bosszulják meg, hogy lelkesen együttműködnek a jelenlegi ellenzékkel kisebbségi téren a standardek leszorításáért olyan szintre, amelyre még csak gondolni is félek". Andreescu elemzése szerint nem sokat jelentene, ha ez ellen nemzetközi tiltakozás alakulna ki. "Tiltakozni fognak majd világszerte? Na és? Hogyan harcolhatnak majd a román pártok konszenzusa ellen? Marginalizálni fogják Romániát? Hát a romániai magyarokat vajon nem? Hogyan lehet majd jobb érvet szolgáltatni az etnikai pártok fennállása ellen, mint a politikai logika felrúgásával?" - kérdi Andreescu, aki szerint ugyanakkor természetes, hogy abban a pillanatban, amikor a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek ellentétesek az 1996-ban leszögezettekkel, szükséges lesz más, a kereteken kívüli eszközökhöz nyúlni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

A Gyergyószentmiklósi Területi Küldöttek Tanácsa ülésezett, amelyen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök is. A titkosszolgálati dossziék mentén kialakuló politikai botrány, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, valamint az önálló magyar egyetem kérdését érintő felszólalásokra reflektálva Takács Csaba elmondta: az RMDSZ a kormányzást politikai eszköznek tekinti az érdekvédelemben, feltételeit pedig a kormányban maradásról hat hónappal ezelőtt rögzítette. Meglátásában a kormányból való kilépést is jól elő kell készíteni, hogy azt bizonyítsa: együttműködésre Romániában nincs lehetőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Az RMDSZ belső parlamentje, az SZKT júl. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban megkezdte kétnapos ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ közelmúltjáról kell mérleget készíteni, illetve a jövőről kell döntést hozni. Az RMDSZ helyesen döntött, amikor belépett a kormányba, mert a romániai magyarság számára kínálkozó történelmi esélyt ki kellett használni. A jelenlegi helyzetben azonban egyaránt lehetséges a koalíció szétesése, amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kilépése, illetve bizonytalan eséllyel egy pozitív prognózis is, amihez a kormány csütörtöki két határozata némi bizalomra ad okot - hangsúlyozta Markó Béla. A romániai társadalom politikai és erkölcsi válsága az RMDSZ-ben is érezhető, sőt azok a külső és belső erők, amelyek Romániát az euroatlanti és európai integrációs úton vissza akarják fogni, nyilván az RMDSZ-en keresztül, az RMDSZ megbontásával próbálnak meg ilyen irányban hatni. Markó Béla szerint az RMDSZ állapotáról is mérleget kell készíteni. "A rosszul végigvitt egyetemvitáról, a területi szervezetek olykor rosszul értelmezett autonómiájáról, a politikai elit és a helyi, valamint területi szervezetek közti véleménykülönbségekről, a parlamenti csoport megbomlott vagy megbontott kohéziójáról, a felelősségre vonás és elszámoltatás egyirányúságáról, jelentős értelmiségiek háttérbe húzódásáról, az értelmes munka helyett a csodavárásról, vagy ami még súlyosabb, saját közösségünknek a csodával való hitegetéséről." "Kétféle prognózisról kell nekünk gondolkodnunk: nagyon is lehetséges egy negatív prognózis, de talán még lehetséges egy pozitív prognózis is. A negatív prognózis a jelenlegi kormánykoalíció szétesését mutatja. Amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépése, ám rögtön hozzá kell tennem, ha a kilépéshez eljutunk, ez koalíciós partnereink döntése is, nem csupán a miénk. Az ő döntésük lenne ez azáltal, hogy a nacionalista sovén szemléletet a koalícióból kiszorítani nem tudták, és hogy egy kisebbségi szervezettel koalícióra lépve léten-nyomon engedtek a kisebbségellenes erők nyomásának. Ha szakításra kell rászánnunk magunkat, már most meg kell fogalmaznunk a nagyon határozott figyelmeztetést, nem a mi döntésünk, hanem az önök döntése lesz ez, tisztelt román politikai elit, akik nem a romániai magyarság, hanem az egész romániai társadalom európai jövőjét sodorják veszélybe ezáltal. Persze, a negatív prognózis megvalósulásában nekünk is felelősségünk van. A koalíció fokozatos széthullása előrehozott választásokat jelentene, nagy valószínűséggel ismét posztkommunista és nacionalista pártok győzelmét, illetve összefogását, és talán végzetes letérést arról az útról, amelyen Románia elindult." "Van viszont egy pozitív prognózis is. Nem tagadom, elég bizonytalan rá az esély. Az, hogy tegnapelőtt a kormány két fontos határozatot elfogadott és a koalíció - bár sajnos csak részben tartotta magát a június 10-i egyezséghez, tehát elkezdi munkáját az egyetemalakító bizottság, illetve 17 kisebbségi ingatlan visszajut a volt tulajdonosokhoz, mindez okot ad némi bizalomra, még megmaradt kevés optimizmusunkkal talán tekinthetnénk egyfajta újrakezdésnek is. Kérem készítsék el saját prognózisukat, és beszéljük meg az RMDSZ közös prognózisát" - szólította fel az SZKT-t Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Június 29-én az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében Varga Attila frakcióelnök beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához az RMDSZ-frakció törvénykezdeményezését a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére vonatkozóan. A Nevelésügyi Minisztériumnak alárendelt felsőoktatási intézmény rektorátusa Kolozsváron lenne, de fakultásai és kollégiumai Marosvásárhelyen és más erdélyi városokban is működhetnének. A tervezet szerint az egyetem tíz fakultással indulna, de az intézmény Kolozsvárott vagy más városokban további karokat létesíthetne a teljes körű magyar nyelvű felsőoktatás, illetve szakemberképzés szükségleteivel összhangban. A törvénytervezet szerint a Nevelésügyi Minisztériumnak az 1999/2000-es tanévtől kezdődően kellene biztosítania az egyetem működéséhez szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30. - 1294. sz./ Mint ismeretes, az RMDSZ kolozsvári szervezetének kérésére négy RMDSZ-képviselő június 16-án személyes kezdeményezésként már benyújtott egy hasonló javaslatot. A bukaresti rádió szerint a két törvénytervezet között annyi a különbség, hogy az RMDSZ-frakcióé "szelídebben bánik a terminusokkal". Az oktatási kormányrendelet parlamenti jóváhagyása mindenképpen őszre maradt. A kormányrendelet azonban érvényben van, és szövegezése elvben lehetővé teszi önálló magyar egyetem létesítését - bár ennek gyakorlati megvalósítása az éles politikai vita közepette nemigen képzelhető el az előtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

Az Erdélyi Református Egyházkerület Kántor-Tanítóképző Intézete /Marosvásárhely/ ökumenikus jelleggel működik. Az iskola létrejöttét és tantervét a minisztérium 1993-ban jóváhagyta. A főiskolai oktatás végzettjei általános iskolai tanítók, egyben gyülekezeti kántorok lehetnek. Speciális képzettségük /ének, zene, angol, informatika/ révén más munkahelyeken is elhelyezkedhetnek, olvasható a felvételi tájékoztatóban. /Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

"Tapody Lukács Ottó vitába szállt Fey László cikkének /Ügyek és ürügyek, Romániai Magyar Szó, jún. 17./ állításával. Fey László írása sok részigazságot tartalmaz, a legtöbbnél azonban sántít a megnevezett vagy megnevezetlen politikusok felelősségének megállapítása. Tapody emlékeztette Fey Lászlót arra, hogy a kisebbségbe került magyarság majdnem 80 éve küzd jogaiért, nagyon szerény eredményekkel. - "A mai román politika abban merül ki, hogy a médiák segítségével a kisebbségek ellen uszít." - Nincs igaza Fey Lászlónak abban, hogy azért nem lehet eredményt elérni, "mert sokat követelőzünk". A Bolyai-ügy körüli viták, meg a többi nem hatalmi torzsalkodás, ahogy Fey állítja, hanem "a sikertelenségek által kiváltott idegességek, depressziók megnyilvánulása." Lendvay Pálra jellemző, hogy "héjáknak" nevezi a szlovákiai és erdélyi magyar - jogosan türelmetlenebb - politikusokat. / Tapody Lukács Ottó: A turul nem héja! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A meg nem nevezett: Tapody is jelezte, hogy Fey Tőkés Lászlót támadta."

Radu Vasile kormányfő Vasile jún. 27-én pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetének tanácskozásán mondott beszédében hangoztatta, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Romániát befogadják a NATO-ba. Fel kell készülni egy esetleges halasztásra, állapította meg. /Nem biztos a csatlakozás időpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ - nem hallgatva senkire - jún. 26-án Kolozsváron megnyitotta a Multikulturális Dokumentációs Központot, amely az etnikai viszonyok jobbítását tűzte ki céljául. A központ élére román, német és magyar elnököket nevezett ki. Olyan statisztikákat bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, amelyek valós képet nyújtanak az együttélésről. A központ a Phare-programtól remél támogatást. /Tagságot toboroznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Szatmárnémetiben a zsúfolásig megtelt székesegyházban Reizer Pál római katolikus megyéspüspök pappá szentelte Tzier Ernőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Az SZKT zárt ülésén felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki a maga részéről közzétette nyilatkozatának szövegét. Ebben Tőkés László emlékeztetett arra, hogy maga kezdeményezte: a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, az RMDSZ Operatív Tanácsa pedig olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a most ülésező képviselőtanács elé, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz fűződő viszonyát illetően. A püspök leszögezte, hogy lelkészi pályája 1989-ig terjedő szakaszának "valamennyi állomásán végigkísérte, sőt a mai napig visszakísérti" őt a Securitate. Brassói segédlelkész korában (1977 előtt) informátori kötelezvényt akartak aláíratni vele, de a "kényszergetéseknek" ellenállt. Dési másodlelkészi szolgálata idején 1977-1984 között élesen szembekerült a titkosrendőrséggel, az Ellenpontok című szamizdat kiadványnak közölt írása miatt pedig másfél éves durva meghurcoltatást kellett elszenvednie. Két évig munkanélküliségre kényszerült, közben számtalanszor behívták, zaklatták, kihallgatták. Temesvári szolgálata idején 1986-1989 között családjával együtt további megfélemlítések és üldöztetések célpontja volt, és végül 1989 decemberében, a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, ahol a Securitate kihallgatásainak kíméletlen terrorját szenvedte el, és feleségével együtt az életveszélyes fenyegetettség állapotát élték át. "A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magammal mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak - hangoztatta Tőkés László. - Soha egyetlen jelentést sem írtam a Securitaténak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami (a) senkinek sem árt; (b) amit már amúgy is tudtak (s ezért is diktálhatták); (c) ami félrevezető, vagy (d) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizedeken át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam, és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren, a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel. Ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988-ban a temesvári egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiálltunk Ceausescu diabolikus falurombolási terve ellen. 1989-ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A meg-megújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló, erkölcsi, politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen" - áll a nyilatkozatban. "Tiltakozom Nagy Benedek, volt parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó, burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen." Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói voltak a Securitaténak és "jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak", továbbá azoknak a magyar honfitársaknak és azoknak a magyar - református - lelkipásztoroknak, akik "ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket." Tőkés László végül megismételte korábbi javaslatait az átvilágítási törvény elfogadásáról, Ticu Dumitrescu szenátor törvényének támogatásáról, a múltra vonatkozó írásbeli nyilatkozatról. Hangsúlyozza: "Védjük meg egymást, a Securitate áldozatait, másfelől tisztítsuk meg sorainkat a tényleges besúgóktól. Kérem, hogy az RMDSZ politikai úton kezdeményezze a személyemmel, családommal és gyülekezetemmel kapcsolatos temesvári és menyői események, a titkosrendőrségi terror hivatalos feltárását és az azokban résztvevők törvényes felelősségrevonását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának egyik alapvető feladata és felelőssége, hogy ne vesse alá magát a "szekusok akaratának" és tagjai, valamint nemzeti közösségünk becsületét védelmezze" /Tőkés László nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Az új koalíció kormányprogramja számos ponton komoly aggodalomra ad okot a magyarországi kisebbségeket és a határon túli magyarokat illetően - jelentette ki Tabajdi Csaba Budapesten júl. 1-jén tartott előadásában. Megítélése szerint a program a kisebbségek politikai autonómiáját tekintve visszalépést jelent. Szövege ugyanis az eddigi gyakorlattal és a kisebbségi törvény kitételeivel szemben - kizárólag kulturális autonómiáról szól. A magyarországi cigányságot a program nem a kisebbségek, hanem az elesettek sorában említi, az "akiknek segíteni kell" című fejezetben. Tabajdi Csaba szerint megbomlani látszik az a szerves egység, amelynek megteremtésére a szocialista-liberális kormány törekedett. A most távozók számára ugyanis egyformán fontosak voltak a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok. Az új kormányzatnak "a magyarországi kisebbségek csak annyiban lesznek fontosak, amennyiben ez függvénye a határon túli magyarok kisebbségi ügyének" - vélekedett. Az új kormánynak vállalnia kell a szomszédos országokkal kötött alapszerződéseket, hangsúlyozta. Aggodalomként fogalmazta meg: ha az új kormánykoalíció "túlhangsúlyozza a határon túli magyar kisebbségek védelmét, vagy félreérthető, félreértelmezhető kijelentéseket tesz", annak beláthatatlan következményei lehetnek a szomszédsági kapcsolatokra, és esetleg hátrányosan befolyásolhatja Magyarország euroatlanti integrációjának folyamatát is. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az új kormány ne avatkozzon bele az RMDSZ belügyeibe. "Budapest nem legitimálhatja a határon túli magyarokat" - közölte Tabajdi Csaba, aki fél attól, hogy az új kormányzatban "lesz hajlandóság" erre. /Csak kulturális autonómiáról szól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Bereczki András lelkipásztor lesújtva olvasta Makay Botond resicai lelkész sorait, olvasható nyílt levelében. Bereczki másfél éve lemondott a Harangszó (Nagyvárad) szerkesztéséről, távol tartja magát az egyházi közélettől, levelében kérdéseket tett fel: tényleg rémeket lát Tőkés László, a fegyelmi alatt álló lelkészek valóban ártatlanok, mit jelent a másképp gondolkodás? Azt a hősiességet, hogy "forradalmi kisistennek", "szakorvosra" szorulónak nevezhető az, aki 1989-ben kockára tette életét? A CE Szövetség elfogadja, hogy így védelmezzék? /Bereczki András lelkipásztor: Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23."

Több mint 60 gyermek részvételével idén is megrendezték a szórványvidékekről érkezett gyermekek táborozását jún. 22-e és júl. 2-a között Szamosújváron. Elsősorban a mezőségi falvakból érkeztek gyermekek, olyan helyekről, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Anyagi gondok miatt a tavalyi 120 helyett idén csak feleannyi gyermeket tudtak ellátni. /Szórványvidéki gyerekek tábora Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

"Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"

Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./

Romániában a Máltai Lovagrendnek legalább három olyan képviselete is működik, melyeknek semmi közük az igazihoz. Mind a három lényegében gyanús ügyleteket bonyolít le, lehet, hogy közük van a hírhedt Propanda due szabadkőműves páholyhoz is, amelynek az olaszok szerint tagja volt Nicolae és Elena Ceausescu is. A három közül az egyik képviselője, Caiumi Serafino, aki magát a Máltai Lovagrend kelet-európai kancellárjának nevezi, azt állította, hogy a Jugoszlávia elleni embargó idején a titkosrendőrség /Romániai Hírszerző Szolgálat/ szervezte és irányította a Belgrádnak küldött szállítmányokat. /Gyarmath János: Magureanu és az embargó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./