Máj. 21-én a parlament költségvetési vitájában megszavazták, hogy a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal költségvetése 13 milliárd lej lesz. A mintegy másfél millió dollárnak megfelelő összeg a nemzeti kisebbségi szervezetek nem politikai tevékenységének támogatására, a kisebbségi sajtó, könyvkiadás segítésére szolgál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./

Marosvásárhelyi otthonából Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulációját küldte a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választáson jó eredményt elért pártoknak. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét - állapította meg Markó Béla. Azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ belső egyensúlyára kihathat-e a magyarországi politikai változás, Markó kifejtette: Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSZ-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSZ nem önálló szervezet, márpedig szövetségünk az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. Az RMDSZ kezdettől fogva azt az elvet próbálta követni, hogy egyenlően jó viszonyt alakítson ki a magyarországi pártokkal. Tehát a magyarországi politikai élet átrendeződésének nincs miért megváltoztatnia az RMDSZ belső viszonyait - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 8. száma közölte a földterülettel kapcsolatos jogi fogalmakat. Továbbra is napvilágot lát a Pécskai Újság. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, a Pulzus tavaszi számával jelentkezett. Újabb kiadványok is megjelentek, a CSIPSZ /Csíkszereda) első számában a május elején lezajlott Csíkszeredai Ifjúsági Napok rendezvényeiről volt szó. Ugyancsak új kiadvány a Székelyudvarhelyen megjelenő Kedd című ifjúsági lap. /Szász Attila: ismét van mit szemlézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 22-én idén második alkalommal ült össze a Romániai Magyar Szórvány Tanács /RMSZT/ a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A kétnapos tanácskozáson valamennyi egyházi képviselő és az öt regionális szórványfelelős vett részt, ugyanakkor képviseltette magát az EMKE, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség is. Első és legfontosabb napirendi pontként a szórványgyermekek oktatása, iskoláztatása, a népiskolák szervezésének kérdését vitatták meg. Többek hozzászólalása nyomán a tanács azt a következtetést vonta le, hogy bár ezen a téren sok nehézség és akadály merül fel, a szórványoktatás megszervezése megoldható. Az egyházak hajlandók biztosítani az oktatás beindításához szükséges tantermet, a tanerőnek pedig szolgálati lakást, azonban a fizetés-kiegészítés kérdése gondot okoz. A szóban forgó gyülekezetek amúgy is szegények számban, s anyagiakban is, sok helyen lelkipásztort sem tudnak eltartani. Ez a kérdés tehát még megoldásra vár. Másfelől remény van arra, hogy az államtól a jogosan követelhető támogatást nemcsak szavak, ígéretek erejéig, hanem valóban meg fogjuk kapni. Ismét felmerült a kérdés egy szórványalap létrehozására, amely kizárólag szórványcélokat szolgálna. Ennek megvalósítása azonban anyagiak hiánya miatt még várat magára. A tanácskozáson megvitatták, kibővítették és véglegesítették az RMSZT Szabályzatát. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy szórványgondozást hathatósan végezni csak úgy lehet, és csakis akkor érdemes, ha a tömbmagyarságot mozgósítani tudják a szórványok irányában és érdekében. Határozat született arról, hogy negyedévenként, de szükség esetén bármikor, a régiófelelősök összegyűlnek tanácskozásra. A tanácskozások közötti időközökben folyamatosan fenntartják a kapcsolatot egymással és az elnökséggel, ahova beszámolót küldenek a végzett munkáról és gondjaikról, nehézségeikről. Május 23-án a régiófelelősök munkakörének meghatározására került sor. A Szórványtanács megerősítette azon felhívását, mely szerint az RMDSZ megyei szervezetei a szórványmunka megkönnyítése érdekében nyújtsanak kellő segítséget a régiófelelősöknek, és megfelelő hozzáállással támogassák őket erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Lévén, hogy a régiófelelősök nagy területekért felelnek, és kifejtett munkájuk a szórványmunka sokféle kérdését foglalja magában, megfelelő munkatársak bevonására van szükség. A régiófelelősök osszák el a munkát munkatársaik között, s ezeket a tevékenységeket folyamatosan koordinálják. A pályázatok tekintetében fontos lenne az RMSZT-nek véleményt nyilvánítania minden pályázati elbírálás esetén, képviselve a szórványkérdést mint prioritást élvező összmagyar problémát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1272. sz./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ megtartotta IV. közgyűlését. Megállapították, hogy az 1996-1998 közötti időszak legjelentősebb eredménye egy szakképző központ felállítása volt, melyhez jelentős támogatást nyújtott az Illyés Alapítvány és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése. Ebben a központban beindultak az első számítógépes szövegszerkesztő tanfolyamok. Sajnálattal állapították meg, hogy nem sikerült az RMDSZ figyelmét ráirányítani a kisjövedelműek és munkanélküliek gondjaira, ugyanúgy nem sikerült elérniük azt, hogy munkaügyi és szociális főosztály alakuljon az RMDSZ vezetősége keretében. Az RMDE az RMDSZ-en belül lojális ellenzékként fog működni - olvasható az RMDSZ máj. 9-én kiadott közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Tőkés László püspök részvételével Nagyváradon sajtótájékoztatón foglalkoztak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Krisztusért és Egyházáért Szövetség /CE/ közötti konfliktussal. Tőkés püspök elmondta, hogy annak idején hozzájárultak a CE önálló jogi személyként való bejegyzéséhez, később azonban a CE elkezdte az egyház befeketítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

"A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor vezércikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint "a két, egymással homlokegyenest szemben álló nagy magyarországi párt politikájában megteremthető a folytonosság - sőt, azt meg is kell teremteni, ha Magyarország azt akarja, hogy legalább olyan komolyan vegyék a nemzetközi porondon, mint az elmúlt években". Mindezzel a lap a Duna Televízió vasárnapi választási vitájában elhangzott azon megjegyzésre utalt, miszerint az új magyar kormánynak politikájában nem annyira tartalmi, mint inkább stílusváltásra van szükség, ami a nagyobb nyilvánosságot és a túlzott derűlátással való szakítást jelentené a határon túli magyarság problémakörében is. Az RMDSZ különböző vezetőinek a magyarországi választásokról elhangzott első nyilatkozataival kapcsolatban Cseke Gábor, a cikk szerzője megjegyezte, hogy azok, úgy tűnik, kevésbé összehangolt egyéni véleményeket fejeznek ki. Ebben - mint rámutatott - nincs is semmi kivetendő, csupán abban az esetben, ha "a Fidesz választási győzelmén felbátorodva nálunk is megrendeznénk majd kicsiben, az RMDSZ-en belül egy párhuzamos ?rendszerváltást?. A romániai magyarságnak mindenre szüksége van, s főleg a mostaninál jóval emelkedettebb morálra, de arra semmiképpen, hogy belső háborúságának sebeit újra felszaggassák". "Az egyetlen érvényes ütőkártyája tehát az új magyar kormánycsapatnak az lehet, ha jobban csinálja mindazt, amit elődei elkapkodtak kisebbségpolitikában éppúgy, mint gazdasági stratégiában" - szögezte le Cseke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

Háromnapos magyar-román történésztanácskozás kezdődött Szatmárnémetiben, a folytatást Zilahon és Nyíregyházán tartják. A konferencia témája: 1918, korszakvég és korszakkezdet. Számos hazai és magyarországi történész tartott előadást, többek között Litván György, Hajdu Tibor és Szász Zoltán Magyarországról. A konferenciát dr. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, a magyar-román történelmi vegyes bizottság elnöke nyitotta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, máj. 28-án tárgyalt Constantin Degeratu román vezérkari főnökkel. A román és a magyar hadsereg közötti együttműködés kitűnő - állapították meg a tárgyalás után tartott sajtóértekezleten. A két fél eszmecserét folytatott arról, hogyan áll a hadseregreform országaikban. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, ezen belül elsősorban a román-magyar békefenntartó zászlóalj felállításának előkészületeiről, végül pedig a katonai együttműködés erősítésének új módszereiről, az észak-atlanti szövetség katonai struktúráival való együttműködés technikai módszereiről, az úgynevezett interoperabilitás megvalósításáról. Végh Ferencet fogadta Radu Vasile miniszterelnök, eszmecserét folytattak a román-magyar kapcsolatokról, a magyarországi választások után kialakult helyzetről. A kormányfő a román rádióban máj. 29-én sugárzott nyilatkozatában személyesen számolt be arról, hogy sikerült eloszlatni egy - főleg a román sajtóban felkapott - állítólagos Orbán-nyilatkozat nyomán támadt mindenfajta kételyt és megerősíteni, hogy a Fidesz jövendő kormánya tiszteletben tartja az alapszerződést. Ezt követően kifejezte reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren fejlődni fognak a magyarországi kormányváltozás után is. Végh Ferenc tárgyalt Victor Babiuc védelmi miniszterrel is, majd előadást tartott a Katonai Tudományok Akadémiáján. /Eloszlatott gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./ A magyar küldöttség Kolozsvárra utazott, ahol az erdélyi 4. hadsereg parancsnokaival találkozott, majd Désre látogattak, ahol a gyorsreagálású dandárt ismerhették meg. /Kolozsváron és Désen járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

"Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága úgy döntött, megszünteti a Romániával szemben mindeddig alkalmazott monitorizálást. A lapok szerint erre már a parlamenti közgyűlés áprilisi ülésszakán sor kerülhetett volna, akkor viszont az Amnesty International romániai emberi jogsértésekre vonatkozó, erősen kritikus jelentése miatt halasztottak. A jogi bizottság múlt heti párizsi ülésén Adrian Nastase, az SZDRP, valamint Frunda György, az RMDSZ szenátora egyaránt a monitorizálás ellen foglaltak állást, bár Frunda utalt arra is, hogy a romániai magyar kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási, valamint helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. A jogi bizottság nyilatkozatot fogadott el, amely megerősíti, hogy megszűnik a Románia külön figyelemmel követése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Idén is több mint százezer ember sereglett össze máj. 28-án Csíksomlyón, a pünkösdi zarándoklaton és búcsún. A szabadtéri szentmisét dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök mutatta be. A székely falvak lakói, moldvai csángók, az Erdély távolabbi részeiről érkezők mellett Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és más országokból is érkeztek zarándokok. Jöttek más vallások hívei is, hogy jelen legyenek ezen a magyarságünnepen. Jelen volt többek között Dézsi Zoltán megyei prefektus, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester, az RMDSZ több vezetője, parlamenti képviselője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke is. Sok faluból templomi zászlókkal, népviseletben érkeztek, a tömegben sokfelé látni lehetett a nemzeti lobogókat. A zarándokok, a csángók egy része a régi szokás szerint reggelig ott maradt, hogy napkeltekor a hegyen imádkozhasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

"Mire lehet számítani az egyetem ügyében, tette fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa Kötő József tanügyi államtitkárnak. Az államtitkár elmondta, hogy a kormányprogramban szerepel a 36-os kormányrendelet parlamenti elfogadása máj. 31-ig. Ez a határidő lejárt, de Kötő arra hivatkozott, hogy ezt megbeszélte Radu Vasile miniszterelnökkel, még beiktatása, ugyanis igény van arra, hogy ősztől beinduljon a kéttagozatos rendszer. Nem csak Kolozsváron, hanem önálló magyar tagozatokat hoznak létre hat egyetemen: Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a kolozsvári Zeneakadémián, a képzőművészetin, Marosvásárhelyen pedig az orvosin és gyógyszerészetin, a Petru Maior Műszaki Egyetemen, valamint a színiakadémián. A multikulturalitás nem megoldás, "nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek." hangsúlyozta. Amint megszületik a törvény, "benyújtjuk az önálló magyar egyetem megalapítására vonatkozó tervezetünket." /Zsehránszky István: Nem mentünk el a falig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

A budapesti Rózsa Művelődési Ház a Magyar Kollégium közvetítésével vállalja, hogy az anyaország határain túl élő magyarság kulturális-közéleti információinak webfelületen való megjelenítését. Ennek feltétele az, hogy az egyes régiók adatai elektronikus postán eljussanak a következő címre: rozsamh@mail.-matav.hu, míg a beküldött adatok egyelőre a http://www.datanet.hu/rozsa/magyar címen olvashatók. /Információ közvetítését vállalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

"A kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSZ-kezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén meglepetésének adott hangot a javaslat miatt. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen magyar-német egyetem. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem gondolatáról. Markó emlékeztetett arra, hogy maga Emil Constantinescu államfő is egyetértett az önálló magyar egyetem létrehozásával. A Demokrata Párt ellenzi az önálló magyar egyetemet, a multikulturális egyetemet javasolja. Pruteanu szintén a multikulturális egyetem mellett szállt síkra. /Koalíciós "NEM" az RMDSZ-javaslatra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

"Máj. 29-én ballagtak a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ végzős diákjai, akiket Halász Ferenc igazgató búcsúztatott. Tőkés László püspök is jelen volt, aki arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy ne búcsúzzanak el egymástól. "maradjunk együtt!" - javasolta, ne távolodjanak el a szülőföldtől, itt az ideje, hogy a "szétszóródás uralkodó iránya megváltozzék". "Ha megőrizzük szülőföldünket, anyanyelvünk SZÓKINCSÉT, iskoláinknak kincsestárát, akkor miénk marad minden, ami fontos..." - hangsúlyozta a püspök. A ballagókat köszöntötte Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök is. /Pataki Zoltán: Maradjunk együtt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/

A Romániai Magyar Szóban olvasható a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzat szövegének második, és egyben utolsó részét, amely a Hivatalos Közlöny 1998. évi 73. számában jelent meg. A lap továbbá közli az állampolgárságról szóló Európai egyezmény szövegének első részét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készült interjúban beszámolt a kisebbségi államtitkárság eddigi megvalósításairól. Fontos eredmény, hogy a minisztérium által létrehozott szakbizottságokban, amelyekben a kisebbségek mindeddig nem képviseltették magukat, az általa vezetett államtitkárság javaslatára a miniszter jóváhagyta, hogy ezentúl a kisebbségek a reformot szorgalmazó összes minisztériumi szintű szakbizottságban képviseltessék magukat. A 3811-es miniszteri rendelet értelmében a kisebbségi oktatás számára biztosítható három alternatív tankönyv három forrásból szerezhető be: egyrészt a román nyertes alternatív tankönyv fordításából, eredeti tankönyv kidolgozása alapján, valamint a minisztérium által jóváhagyott külföldi tankönyvek behozatalából. Kötő reméli, hogy a közeljövőben sikerül majd tisztázni az állami, valamint az egyházi oktatás közötti viszonyokat, amelytől az egyházi oktatás megerősödését, az állam általi hathatósabb támogatását várja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

"Máj. 27-29-e között Szatmárnémetiben, Zilahon és Nyíregyházán 1918 korszakvég, korszakkezdet címmel magyar-román történésztalálkozót tartottak. A konferencia társelnöke Szász Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója volt, aki hangsúlyozta: "Ha előre akarunk lépni, akkor a kialakult nemzeti sztereotípiákkal szakítanunk kell. Kellő empátiával és kölcsönös megértéssel ez elérhető." Pozitív jelzés, hogy egy éven belül másodszor kerül sor ilyen találkozóra, állapította meg. /Sike Lajos: Egy történész - két interjú. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

Orbán Árpád, a háromszéki önkormányzat elnöke fogadta Bernard le Calloc'h francia tudóst, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedõ személyiségét. A neves kutató a kovásznai Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület vendégeként érkezett Háromszékre. Június elsején a tiszteletére rendezett fogadáson köszöntötték a tudóst. /Neves vendég Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Jún. 5-én kiosztották a Romániai Írószövetség 1997-es díjait. A Nemzetiségi Bizottság előterjesztése alapján Cseke Péter Metaforától az élet felé című tanulmánykötetét, Egyed Péter A leopárdok éjszakája című verseskötetét díjazták, az elsőkötetesek díját pedig Lövétei Lázár László kapta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1978-ban Horváth Pál irodalomtanár hirtelen halálával megkezdődött Besztercén a magyar tagozat, s ezen túlmenően a város magyar közösségi életének agóniája. Horváth Pál halálával a város magyarsága nemcsak egy tanárt, hanem megtartó erejét, húzó emberét is elvesztette. Az 1989-es fordulatnak kellett jönnie ahhoz, hogy ez a közösség újra magára találjon. Emlékének adózva egykori tanítványa, Czirmay Júlia tanítónő kezdeményezésére a városban Horváth Pál Baráti Kör alakult. A kör ezentúl minden évben a ballagás napján emlékplakettel, oklevéllel és jelentékeny összeggel fogja jutalmazni azt a diákok, aki anyanyelvét a legjobban műveli. Horváth Pál 1932. márc. 15-én született és 1978. nov. 11-én halt meg. /Guther M. Ibolya: Horváth Pál Baráti Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/

Jún. 8-ától a Romániai Magyar Szó impresszumán szerepel a napilap internet elérhetősége: http://www.nextra.ro/internetto/RMSz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./

Értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást a CE Szövetség és ifj. Adorján Kálmán áthelyezése ügyében. A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma megkéri a nyílt levél aláíróit, hogy vegyenek részt a templom imatermében jún. 27-én tartandó presbiteri megbeszélésen. /Részvételre kérik az aláírókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Előzmény: nyilatkozat: Romániai Magyar Szó, jún. 10.

"Jún. 14-én egyházi vezetők és kiemelkedő személyiségek jelenlétében emlékeztek Kolozsváron, a Deportáltak templomában a holocaust észak-erdélyi áldozataira. A megemlékezésen jelen volt Gheorghe Funar polgármester, aki a szertartáson elmondta, hogy a román népet 2000 év óta leigázták, elnyomták. Különösen a bécsi döntés után a horthysta-fasiszta magyar hordák követtek el népirtást a románok és a zsidók ellen. Végül Funar a zsidó hitközség segítségét kérte a magyar egyetem kolozsvári létrehozása ellen, hogy így kerüljenek el "egy újabb holocaustot" A kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Kallos Miklós határozottan felszólította a jelenlevőket, hogy tartózkodjanak az oda nem illő politikai megnyilvánulásoktól. /Fey László: Ostoba és gonosz uszítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"