Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. november 14.
A Román Helsinki Bizottságnak a Cserehát ügyben folytatott vizsgálatának eredményét közölte a 22 című bukaresti hetilap nov. 4-i száma A székelyudvarhelyi események címen. A jelentést Renate Weber és Gabriel Andreescu ismert demokraták készítették. Aprólékosan közölték az évek óta tartó ügy fejleményeit, még azt is, hogy Cyrill Berger 1997. ápr. 24-én Ciorba miniszterelnökhöz írt levelében panaszkodott a székelyudvarhelyi hatóságok intoleranciája miatt, akik néhány román állampolgárt el akarnak űzni a városból, mert "országukban románul beszélnek". A szerzők szerint a bukaresti apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vétele, szerintük itt nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról. Székelyudvarhely elszigetelt az ország többi részétől, írták, nyitottabbá kell tenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1997. november 14.
A székelyudvarhelyi Digitál 3 Tv-társaság lett az új tulajdonosa a Kaho-Phoenix Kft. csíkszerdai kábeltévé hálózatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1997. november 14.
Második találkozóját tartotta a Duna Televízió vezetősége erdélyi kiszállásakor Kolozsváron. A tévéadó nézettségi fokára voltak kíváncsiak. Idén 5 éves a Duna Tv, széles körű tudósítói hálózata van. Többen felvetették, hogy kevés a hír, többet szeretnének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1997. november 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében "a román tanügyi törvény módosítását illető vitatott kérdések" körül kialakult "bizonytalanság és határozatlanság" eloszlatása érdekében ismertette álláspontját. Tőkés László az RMDSZ Operatív Tanácsának múlt heti ülésével kapcsolatosan kifejtette, hogy nem felel meg a valóságnak Markó Béla szövetségi elnök kijelentése, hogy "az RMDSZ minisztereinek munkájával kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel", ugyanis a tiszteletbeli elnök "érdemlegesen megbírálta" Tokay György tevékenységét és "leváltásának megfontolását" javasolta. Tőkés közli továbbá a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos "különvéleményét", mely szerint "a kedvező törvénymódosítások bármelyikéről" való lemondás nem "»kompromisszumos megoldást«, hanem jogfeladást jelentene", az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye pedig "nem képezhetik alku tárgyát". Az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye az elemi emberi jogok körébe tartozik. "Egyetlen magyar érdekképviseleti szervnek sincs" joga arra, hogy erről - "akár részlegesen is - lemondjon." - A "tantárgy-vita, illetve a Pruteanu nevéhez kapcsolódó oktatáspolitikai irányzat az 1918 utáni, közelebbről pedig a Ceausescu-féle kisebbségpolitikához vezethető vissza." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1997. november 15.
A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 17.
Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon vett részt Budapest XVIII. kerületében. Egy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke politikai szerepvállalását kifogásoló felszólalásra reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha Tőkés László a hitközségével foglalkozna, és nem avatkozna a politikába. Horn Gyula szerint a püspök az ellen a román kormány ellen szítja a hangulatot, amelyik valójában segíteni akar a magyar kisebbség helyzetének rendezésében. /Maradjon a hitközségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1997. november 18.
George Pruteanu parasztpárti szenátor, aki hónapok óta hadakozik a kisebbségekre nézve hátrányos román tanügyi törvényt demokratikus irányban megváltoztató sürgősségi kormányrendelet parlamenti elvetéséért, s aki még a rendelet megjelenése előtt felkérte Románia elnökét: akadályozza meg a sürgősségi kormányhatározatot, most újabb nyílt levélben fordult Emil Constantinescu államfőhöz. Újabb levelében arra szólítja fel Constantinescu elnököt, hogy a vitatott jogszabály parlamenti vitája előtt ne tegyen eleget az RMDSZ közvetítési felkérésének. Pruteanu az államfő feltételes meggyanúsításától sem riadt vissza, amikor azt állította, hogy ha az elnök a parlamenti vita előtt vállalkozna közvetítésre, azzal a törvényhozás utasítgatására vállalkozna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 18.
A bukaresti magyar hét összköltsége 28 millió forint volt, Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy a jövő év tavaszán Budapesten megrendezendő román kulturális hét rendezvényeit a magyar fél 14 millió forinttal fogja támogatni. A bukaresti magyar kulturális bemutatók nem a gulyásos-csárdásos magyar kultúrát mutatták be, összegezte a látottakat Miklós László, azonban a rendezők láthatóan ódzkodtak mindattól, ami "magyaros", csak a magyar kultúrára jellemző. A mai magyar képzőművészet modern törekvéseit bemutató kiállítás képeit "akár Szingapurban is szignálhatták volna az ottani művészek." /Miklós László: Magyar-hétről, román-hétről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 20.
Kántor Lajos Markó Bélához, az RMDSZ Operatív Tanácsához és az SZKT-hoz írott nyílt levelében határozottan kiállt amellett, hogy az RMDSZ ne lépjen ki a kormánykoalícióból, ehhez kell most nagyobb bátorság. Az RMDSZ bizonyos köreiből érkező vádak vállalásához szükség van bátorságra. "Mert a szélsőséges román nacionalizmus, az ólálkodó fasizmus előretörését - amit egyre sűrűbben érzékelnek, jeleznek igazi román demokraták és hazafiak /mint Andrei Cornea, Gabriel Andreescu, Mircea Dinescu/ -így a koalíció megőrzésével talán fékezni lehetne." A sérelmeket, a nacionalizmust pedig világgá kell kürtölni, javasolta Kántor Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./Kántor Lajos az RMDSZ bizonyos köreiből érkező vádakkal Tőkés Lászlóra célzott.
1997. november 20.
Cseke Péter 1987 és 1997 között írt tanulmányait foglalja magába a Kriterion Kiadónál megjelent kötet: Metaforától az Élet felé. Kisebbségi értelmiség-kisebbségi nyilvánosság /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1997. november 21.
További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/
1997. november 21.
Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1997. november 21.
Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 22.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/
1997. november 22.
Somai József tanulmányában az RMDSZ kormányba lépésének hatását vizsgálta. Ma sem ismeretes "a koalíció egyezségrendszerének ránk vonatkozó minden tétele", állapította meg. A választás után a demokratikus pártok kormányszövetségének együttműködési ajánlatát az RMDSZ-nek el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben megváltoztak az RMDSZ céljain belül a prioritások. A "radikális" megoldáskeresés helyett az egzisztenciális kérdések kerültek a politikai törekvések elé. A kompromisszum a konfliktushelyzetek megoldásának legfőbb eszköze, azonban a kompromisszumok sorozata a lemondások akkumulációja is. A kormányba lépéssel az RMDSZ-nek le kell mondania a társadalmi engedetlenségi harc formáiról. - A kiegyezés látszatpolitikája nem sokáig tartott, mert vulkánszerűen feltört ismét az erdő nacionalizmus, amiben a koalíciós partnerek is nyíltan cinkosok. A kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha a tanügyi törvény módosítása és a kulturális autonómia tételesen garantált. "Ezt négy évig nincs jogunk halasztani" - figyelmeztetett Somai. Akkor meg ki kell lépni a koalícióból. Viszont "ma a bentmaradás kényszere nagyobb, mint az egykori belépés kényszere." A látszat, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, gátolja a nemzetiségpolitika kibontakozását. Mindenképpen stratégiaváltásra van szükség, ezt ki kell dolgozni, azonban erre még nem futotta az RMDSZ politológusainak és politikusainak az energiájából. - Somai hiányolja az RMDSZ-ben a pluralizmust, ami még nem valósult meg. - Az autonómiáról sem beszél az RMDSZ a jelenlegi helyzetében. Az RMDSZ a működőképességéhez szükséges struktúrát eddig még nem találta meg, az Egyeztető Tanács léte csak szimbolikus. "A struktúra torzulásának bizonyítéka az Ügyvezető Elnökség túlzott politikaorientáltsága"'. - Az új politizáló struktúrának lehetővé kell tenni a szövetségen belüli ellenzéki politizálást. - A kormányba lépést vizsgálva Somai azt a következtetést vonta le, hogy "nagy horderejű kérdésekben ne döntsünk egy közösség sorsáról felkészületlenül és alapos, szakszerű és az egész közösség részéről elfogadott elemzés nélkül." /Somai József: Gondolatok az RMDSZ struktúrájával és működésével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. november 24.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 24.
Kovács János irodalomtörténész özvegye a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaságra és a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékére hagyta 4000 könyvtárát. Az értékes adományért köszönetet mondott dr. Lőrinczi Gyula szenátor, a társaság elnöke és dr. Molnár Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1997. november 25.
Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
A Brassó megyében működő két önálló magyar középiskolában évről évre gondot jelent a jóváhagyott helyek betöltése. A Rab István Líceum /Zajzon/ eddig minden évben biztosítani tudta, hogy két-két párhuzamos osztály induljon. Idén először evangélikus osztály is indult, Négyfaluban él a legtöbb evangélikus. Papp Árpád, a líceum igazgatója elmondta, hogy a hitoktatást a brassói esperesség segédlelkésze, Szász Lilla végzi. Az evangélikus osztály tanulói máris bekapcsolódtak egyházközségük munkájába, ifjúsági kört működtetnek, betegeket látogatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 26.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/Állandó Bizottsága /ÁB/ javaslatot tett Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy december 6-7-re hívja össze az SZKT-t. Mivel a soros SZKT-ülést eredetileg december 12-14-re időzítették, az ÁB azt javasolta, hogy a rendes és a Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök által kezdeményezett rendkívüli SZKT-ülést vonják össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 27.
A szenátusban nov. 25-én éles szópárbajok jellemezték az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Petre Roman elmondta, hogy nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, a tanügy összeomlóban van, az iskolák helyzete siralmas. Frunda György bemutatta, hogy milyen volt a román nyelvű oktatás a történelmi Magyarországon. George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke nagy beszédet tartott, kifejtve, hogy neki kék-sárga-piros vér folyik az ereiben, majd az RMDSZ szenátorait vette sorra, mindegyiküket jellemezte, egyértelműen kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.Pruteanu "a román politikai osztály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézkedéseket elfogadja-e a szenátus. Pruteanu kirohant a magyar egyetem vagy főiskola gondolata ellen. "Hát hol élünk?" - kérdezte. Pruteanu szenátor hevesen ostorozta Laurentiu Ulici-ot, a Romániai Írók Szövetségének elnökét is, aki a múlt héten a vitában vele szemben állást foglalt a román történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása mellett. Ulici a válasz jogán kifejtette: jelenleg az ukrajnai románok nemzetiségi iskoláikban románul tanulhatják az összes tárgyat és önálló egyetemük van, de Pruteanuval egyidőben Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani román iskolákban is. Pruteanu titkos szavazást sürgetett, abban a meggyőződésben, hogy annak oltalma alatt a koalíciós pártok képviselői is csatlakoznak álláspontjához. A testület azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában több, viszonylag kisebb fontosságú kérdésben máris a szélsőséges álláspont kerekedett felül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ A szenátus kötelezővé tette a 8. osztály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag románul kerül majd sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök ama – egyébként Pruteanu által is elfogadott – indítványát, amely egyenlő helyzetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. /MTI/
1997. november 27.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 25-i állásfoglalása elfogadhatatlannak minősítette, hogy az RMDSZ belső parlamentjének első embere, illetve az RMDSZ elnöke – Dézsi Zoltán, illetve Markó Béla – nem hívta össze november 15-re, majd 22-re a testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ülését a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi vita témájában. Az SZKT rendkívüli ülésének összehívását november 12-én Tőkés László kezdeményezte, a következő héten 44 SZKT-tag, a testület létszámának egyharmada támogatta a javaslatot. Tőkés szerint a Dézsi Zoltán által megjelölt december 6-i időpont értelmét veszti, mivel addigra a szenátus túl lesz a kérdés vitáján. A tiszteletbeli elnök Markó Bélát és az SZKT állandó bizottságát indítványának "kijátszásával" vádolja, és szemére veti Markónak azt is, hogy ilyen értelmű javaslatát nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő operatív tanács november 11-i ülésén sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Komán János arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszumokkal nem tud kibékülni, valószínűleg mások is osztják véleményét. Az RMDSZ vezetői "együgyű keresztény jó szándékkal, hiszékenységgel, a parasztpárti és a többi felek megbízhatóságának nem ismerésével jellemezhetők. Olyan partnereket választottak, akik újra bebizonyították a világ előtt, hogy Európának ezen a részén bárkit becsaphatnak." Felteszi a kérdést: "Szabad-e nemzeti közösségünket megalázó »kompromisszumokkal«, diktált megoldásokkal becsapni?" Nem fontosabb-e, hogy "ellenzékbe tömörülve erősítsük nemzetiségünk egységét"? /Komán János: Ez már nem is politika, hanem szerencsejáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Frunda György a szenátus nov. 25-i, sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos vitáján elmondott beszéde nagyon hasznos volt. Frunda György ismertette a Monarchia idejebeli román oktatás helyzetét, bemutatva konkrét adatokat: 1913-ban már több mint 2000 román iskola működött, a korabeli tanügyi törvény 11. cikkelye pedig előírta az anyanyelvű oktatást. Kifejtette, meggyőződése, hogy a tisztelt szenátorok közül sokan most hallottak először ilyesmit, s a szélsőséges román nacionalista propaganda rágalomáradata után, amely oly szép muzsika volt füleiknek, kissé megdöbbentek, esetleg lelkiismeret-furdalásuk van. Hangsúlyozta: csupán azt kívánjuk, hogy gyermekeink egyenlőek legyenek a román gyermekekkel, hogy a nemzeti kisebbségek tanulói ugyanolyan tanulási esélyekkel rendelkezzenek, mint a román többség. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy George Pruteanu szélsőséges nacionalista elemeket nem nélkülöző beszédét követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította a szenátus oktatási bizottsága elnökének "aberrációit". Markó elmondta, kár, hogy "a professzor úr lerombol mindent, amit a koalícióban együtt építettek". Az RMDSZ-elnök megemlítette az ukrajnai románok helyzetét is. Elmondta, ők jelenleg még iskoláikban mindent román nyelven tanulnak, a földrajzot és a történelmet is. "De az ukrán többség lesi, várja a romániai törvényhozás lépéseit, hogy amit a romániai oktatási szabályok megvonnak az itt élő nemzetiségektől, azonnal megvonhassák ők is az Ukrajnában élő románoktól" – mondotta Markó. Kifejtette, akik most önkezűleg visszahozzák a tanügyi törvénybe a nemzetiségi oktatással szembeni gátakat, korlátozásokat, megkülönböztetéseket, önkezűleg sújtják román testvéreiket. "Hát micsoda hazafiság, micsoda nemzetszeretet ez?" – tette hozzá az RMDSZ-politikus. Az ügyrendi felszólalások alkalmával Frunda György tiltakozott amiatt, hogy Pruteanu az Európai Közösség dokumentumait "deformáltan" idézte. Mint kiderült, Pruteanu nem a Románia által is aláírt és bevezetett európai megállapodásokat, hanem holmi gyűlésszövegeket lobogtatott a tisztelt ház előtt. A lap tájékoztat, hogy a szakaszonkénti vita a szakbizottsági módosításokat szentesítette. Amennyiben a szenátus elfogadja a bizottság javaslatait, akkor azt csak egyetlen módon lehet kivédeni, ha valamelyik szenátor a szakbizottság módosítási javaslatának a törlését kéri. Egy ilyen javaslatnak szavazáskor elsőbbsége van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 28.
Costantinescu államfő, aki korábban kijelentette, hogy bármikor kész közvetíteni olyan kérdésekben, amelyek a nemzet alapvető érdekeit érintik, azóta nem foglalt állást a tanügyi kérdés vitájában. Nov. 25-én, a szenátus ülésével egyidőben, az államfő azt hangsúlyozta, hogy minden koalíciós pártnak, tehát a Parasztpártnak és az RMDSZ-nek is magának kell vállalnia döntéseiért a felelősséget, és jelezte, hogy a vita jelenlegi szakaszában nem kíván közvetlen szerepet vállalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1997. november 29.
Nov. 26-án keveset haladt előre a tanügyi törvény egyes szakaszainak elfogadása. Az egyiknél újra Pruteanu módosítását fogadták el, a kormánypártiak nem szóltak ellene, de most az RMDSZ szenátorai is némák maradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1997. november 29-30.
Az imecsfalvi Cserey Jánosné Baráti Társaság szervezésében nov. 23-án emlékünnepség keretében avatták föl Imecsfalván a Székely Nemzeti Múzeum alapítója, Cserey Jánosné Zathureczky Emília /1824-1905/ domborműves emléktábláját, Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotását. Imecsfaluban a falu lámpása, Turóczy Árpád több mint három évtizede lelke a közművelődésnek, vállalta a Cserey-kúria önkéntes gondnoki tisztét. Előadást tartott - többek között - Szabó Judit kézdivásárhelyi tanítónő, Cserey Jánosné életének kutatója. Közreműködött a baróti Zatureczky Gyula Egyházi Dalárda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./
1997. december 1.
A székelyudvarhelyi önkormányzat ún. Cserehát Bizottsága nov. 28-i közleménye szerint Szász Jenő polgármester kezdeményezésére tanácskozás folyt a történelmi magyar egyház vezetői, illetve képviselői, Takács Csaba és az önkormányzati képviselők részvételével, amelynek során megállapodtak abban, hogy továbbra is elsődlegesnek tartják a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek részére épülő iskola ügyének törvényes rendezését, tiltakoznak a város vezetőit ért zaklatások ellen, eltökélt szándékuk a hazai és nemzetközi jogorvoslás eszközeit is igénybe venni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1997. december 2.
Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás nov. 28-i interjújában Emil Constantinescu államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. Emil Constantinescu leszögezte: "Romániában nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom idején nem lesz etnikai alapú területi autonómia". Hozzáfűzte: Románia "minden részében, minden falvában, minden állampolgár emberi jogait tiszteletben fogják tartani". Ha bárkinek jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képviselnie kell, és jogait tiszteletben fogják tartani - mondotta az államfő, aki ugyanakkor arra szólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Egy kérdés "a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetére, problémáira" vonatkozott. A riporter azt is tudakolta, mikor látogat az államfő a két megyébe. Constantinescu elnök válaszában óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani helyzettel kapcsolatban "mindkét részről elhangzanak, és senkinek sem használnak". A jövő év elejére ígérte látogatását a székely megyékbe. Az elnök nagyobb aktivitást, helytállást sürgetett a két székely megyében élő (román) pedagógusoktól, vállalkozóktól. Elmondta, fiatal teológusokat is arra szólított fel, hogy a nehéz körzetekben vállaljanak missziót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1., Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./