"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 15-én Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel. Markó Béla reagált Király Károly írására /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, arra emlékezetve, hogy hét éve éppen Király Károly szorgalmazta az RMDSZ kormányba lépését. Markó Béla károsnak nevezte, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök platformszellemű elkötelezettséggel bocsátkozik politikai csatározásokba. Az RMDSZ-nek jó viszonyt kell fenntartania a mindenkori magyar kormánnyal, s ennek jellege nem hasonlítható az egyes pártokhoz fűződő viszonyhoz. Markó Béla elégedetlen a kormánykoalíció működésével, nyugtalanítóan széteső a kormányzati munka. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Az RMDSZ platformjai mára sokat veszítettek fontosságukból. Helytelen, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Orbán Viktorral és Lezsák Sándorral erdélyi körútra indult, mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. A találkozón újra felmerült, hogy az RMDSZ nem alakított ki gyors tájékoztatási kapcsolatot a magyar sajtóval. Ezért elkerülhetetlen a szóvivői iroda létrehozása. /Szabó Piroska. Magyar közélet a sajtó tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Komán János hozzászólt Király Károly helyzetelemzéséhez /Romániai Magyar Szó, szept. 10./ és a két érintett, Tokay György és Verestóy Attila válaszához. A magyarellenes kampány folyamatosan jelen van, ez "egyelőre romániai axióma". A magyarellenes uszítás hallgatólagos elfogadása tapasztalható. Az államelnök vagy Petre Roman szenátor nem lép fel a szélsőséges megnyilvánulások ellen. A magyar helységnévtáblák elhelyezése még ott is problematikus, ahol a lakosságnak több mint 50 %-a magyar, a kormány pedig nem intézkedik. A románosítási törekvések folytatódnak. "Szomorú, hogy az a túlzó politikai jószándék, melyet Magyarország tanúsít Románia iránt, viszonzatlanul marad." Örülni kellene, hogy létezik az RMDSZ-nek egy figyelmeztető radikális irányzata. A közömbösség és az elszigetelődés már valóság. Komán szerint a két említett válaszcikk szerzői "inkább képesek együttműködni a koalíciós partnerekkel, mint a radikálisokkal". Ez szomorú jelenség. /Komán János: Ez a helyzet a kételyeket ébreszti. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"A Csíki RMDSZ területi választmánya is megválasztotta az RMDSZ közelgő kongresszusának csíki küldötteit. Csíki Albin, a választmány elnöke elmondta, hogy sikerült javítani kapcsolatukat az RMDSZ országos vezető testületeivel, azonban hiányolta az együttműködést a kinevezett RMDSZ tisztségviselők és a területi szervezetek vezetőségei között. Szólt az aggasztó pénzhiányról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Szept. 14-én, vasárnap Emil Constantinescu államelnök Kolozsváron járt. Kijelentette, hogy a nemzetközi egyezményekkel bizonyos kötelezettségek járnak együtt, amelyeket tiszteletben kell tartani. Két lehetőség közül lehet választani: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatást, vagy pedig búcsút veszünk az európai beilleszkedéstől. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét, és nem kellene szétválnia magyar, illetve román egyetemre. Szerinte a multikulturális felépítés példát mutat Európának. Az elnök nem volt hajlandó kommentálni az egyházi javak visszaadására vonatkozó kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Az államfő a tanévnyitó alkalmából látogatott Erdély több városába és részt vett egy ukrán kisebbségi középiskola felavatásán. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ "

"A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester az Avram Iancu ünnepségek ürügyén ultranacionalista "csúcstalálkozót" szervezett, s azon az egybegyűltek üdvrivalgása közepette egy kétmilliós közösség kiűzését követelte. Ami szept. 12-én és 13-án Kolozsváron, majd szept. 14-én Cebén, Avram Incu szülőhelyén történt, amit a televízió is bemutatott, az hadüzenet a demokráciának, állapította meg Gyarmath János. C. V.Tudor, egy parlamenti párt /Nagy-Románia Párt/ elnöke kijelentette, hogy megkezdi a lakosság "felfegyverzését", mert a jelenlegi hatalom képtelen megérteni a "hungarizmusban" és "horthyzmusban" rejlő veszélyt. Emil Constantinescu államelnök csak annyit tett, hogy elismerte, fokozódnak az ultranacionalista megnyilvánulások, de akárcsak elődje, Ion Iliescu, ő is úgy látja, hogy a szélsőséges erők mindkét oldalon működnek, a kisebbség és a többség soraiban is. Ezzel az elnök lehetetlenné tette az eredményes fellépést. /Gyarmath János: Hol a tűréshatár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Miklós László, a lap munkatársa elmarasztalta Király Károly helyzetelemzését /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, a kritizáló hangot. Nem elég, hogy a román sovénnacionalisták össztüzet nyitnak az RMDSZ-re, a "mi műkritikusaink is" támadnak. Az RMDSZ-kongresszusnak le kell számolni ezekkel a szélsőségesekkel, olvasható az újságíró értékelésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Gagyi Mihály hevesen elutasította Király Károly írását /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, egyben hitet tett a mérsékeltek mellett. Gagyi visszamenőlegesen sem talált semmi pozitívumot Király Károly életművében, sőt megkérdőjelezte a kommunista rendszerben tanúsított helytállását /amikor 1972-ben lemondott első titkári posztjáról/, azt állítva, hogy amennyiben Király Károly funkcióban marad, többet tehetett volna. /!/ /Gagyi Mihály: A radikálisok és mérsékeltek dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"

"Szatmárnémetiben még épül a Hildegárd templom mögött a Szent Alajos Katolikus Kollégium, de az első lakók - 93 diák, többségük a helyi Hám János Katolikus Gimnázium tanulói - már bekötöztek tanévnyitáskor. Még be kell fejezni a közösségi termeket, társalgót és a könyvtárat. /Lakók a Szent Alajos Katolikus Kollégiumban. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Szept. 20-án és 21-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Emil Constantinescu államelnöknek és a koalíció felelős politikusainak határozottan fel kell lépniük az ellen a szélsőséges nacionalizmus ellen, amely Madrid óta eltelt időszakban a romániai közéletben és sajtóban az ellenzéknek köszönhetően felerősödött, fejtette ki beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki politikusok részéről fasisztoid megnyilvánulások is elhangzanak, nemcsak Funar polgármester szájából, azzal céllal, hogy megrontsák Magyarország és Románia viszonyát. Ezeket a törekvéseket egyes koalíciós politikusok is támogatják, például Dejeu belügyminiszter bizonyos állásfoglalásai vagy Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke, aki fellép saját pártja határozatai ellen. A kormányzatot az RMDSZ-szel kötött koalíciója miatt támadják. A koalíció működését a habozás, sok esetben az RMDSZ-szel kötött megállapodások ellenzése jellemzi. El kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek módosítása hónapok óta húzódik. - Markó Béla szorgalmazta a szekuritátés dossziék megnyitását. Az SZKT-n elvetették az Operatív Tanács politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SZKT-ülés között a szükséges döntéseket továbbra is a szövetségi elnöknek kell meghoznia. Vitát váltott ki a tiszteletbeli elnök hatáskörének kérdése is. "Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tiszteletbeli elnök politikai tevékenysége" - válaszolta Tőkés László püspök a Népszabadság kérdésére. Hozzátette: "folytatódik a követett periferizálásom." Szept. 21-én az SZKT az RMDSZ alapszabály-tervezetet vitatta meg. Az SZKT kifutott az időből, így az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két dokumentumot, az alapszabály módosítását csak részben, a programtervezetet viszont nem tudta megvitatni. Ezért Markó Béla javaslatára bizottságot hoznak létre a kongresszus elé kerülő dokumentumok szövegének véglegesítésére. - Az SZKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták viszont azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. Az SZKT-n Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője "Kongresszus előtti politikai erkölcsi válság az RMDSZ-ben" címen osztogatta sokszorosított röpiratát, illetve az SZTK kolozsvári ülésen elhangzott felszólalását és más dokumentumokat. Katona Ádám élesen ostorozta a "román és magyar nyelvű hírközlést", amelyet szerinte az RMDSZ-en belüli hatalom birtokosai bevontak a hatalom megőrzésért, illetve a jogos kritika elhallgattatásáért vívott harcukba. Székelyföld militarizálásának alátámasztására Katona Ádám statisztikai kimutatást közölt: Székelyudvarhely és környékén a rendőrök száma az 1989 előtti 129-ről 1995-ig 290-re emelkedett, az utóbbiak közül csak 44 tud magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

"Csíkszeredában a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban 189 diák kezdte meg az új tanévet. A vidékieket az iskola részben elkészült új kollégiumában szállásolták el. Gyimesfelsőlokon a Szent Erzsébet Katolikus Gimnáziumban idén több mint százan folytatják tanulmányaikat abban a házban, amelyet a debreceni katolikus értelmiségiek alapítványa és a helybeliek segítségével építettek. /Katolikus gimnáziumok hírei. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ "

"A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./"

"A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"Vastagh Pál igazságügyi miniszter Valeriu Stoica román igazságügyminiszter meghívására szept. 22-én Romániába látogatott. Tárgyalt meghívójával, majd az RMDSZ-székházban találkozott az RMDSZ jogász-képviselőivel és szenátoraival. Szept. 23-án a két minisztérium együttműködéséről írtak alá megállapodást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A szilárd alapokat nélkülöző megbékélési politika eredményeként felbátorodtak a szélsőséges politikai irányzatok. Általános a bizalomvesztés. Magyarország nem támogatja a közösségi autonómia gondolatát, a magyar-magyar párbeszéd nem folyik, általános jelenséggé vált a "kisebbségi közösségek belső tartásának a megroppanása, a növekvő kivándorlás, az anyagi és erkölcsi tartás ellehetetlenülése". "A magyar kormánynak pl. szakítania kellene azzal a nézettel, hogy a határon túli magyarokat tehernek tekintse, amely tovább apasztja az ország csekélyke erőtartalékait. Mert a határon túli magyarok nem elvonnak, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez. S a cél a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának megvalósulása." /Kisgyörgy Réka: Teher vagy együttműködés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"Végre megszületett az önálló magyar iskola Nagybányán. Az ötvenes évek elején önkényesen megszüntetett iskola jogaiba való visszahelyezéséről van szó. Az engedélyezést beárnyékolja az, hogy a volt iskolaépületben kötöttárugyár-részleg üzemel, az új iskolaépületet először tatarozni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Vetési László tiszteletes teológiai tanári munkáján kívül az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója. A szórványmagyarság híveivel, lelkipásztoraival való kapcsolattartás tartozik hozzá. Vetési szerint a romániai magyarság egyharmadát érintő kérdéskör ez. A tévé magyar adásában Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című műsort vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./"

"Szept. 29-én tartották az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga rektor beszédében az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Az ünnepségen nem hangzott el magyar nyelven köszöntő. Ugyanebben az időben kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel a jogi karon a magyar hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert szerintük ez diszkrimináció. A tüntetők között volt Liviu Medrea is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Szept. 29-én megnyitotta kapuját a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola 36 magyar és 24 román hallgatóval. Dr. Domokos Ernő, a főiskola igazgatója mondott beszédet. Orbán Árpád megyei tanácselnök egy több éves álom megvalósulásáról beszélt. /Éltes Enikő: Valóra vált álom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Gazda József felhívta a figyelmet arra, hogy a régi és új kormánynak egyaránt szüksége van a "belső ellenzékre", mert ez segíti "rejtett szándékai" megvalósításában. Abban, hogy "ne is merjük az autonómia szót kiejteni a szájunkon, álljunk el attól a tervünktől, hogy önálló oktatási hálózatot akarunk kiépíteni". Funar és társai a szükséges ellenzék. És mit teszünk mi? - tette fel Gazda József a kérést. "Mi a saját belső ellenzékünket kiátkozzuk, igyekszünk teljesen kiszorítani" az RMDSZ vezetéséből, annak ellenére, hogy ez az ellenzék éppen az érdekvédelmért harcol. Holott "nekünk is van egy közös ügyünk, a nemzet ügye, a magyarság ügye". Gazda József szerint "nem használjuk ki harcunkban ezt az ellenzéket, ahogy a román politikai élet is teszi." /Gazda József: RMDSZ, figyeljünk a román modellre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

Emil Constantinescu elnök szept. 29-én utazott Brüsszelbe, szept. 30-án az Európai Unió soros - luxemburgi - elnökével tárgyalt, okt. 1-jén pedig a Nyugat-európai Unió főtitkárával, José Cutileróval találkozik. A román elnök azt kérte Jacques Santertól, hogy az EU ne diszkriminálja a tagjelölt államokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Az 1992-es népszámlálást aránylag megbízhatónak tartják, ennek alapján készítette el Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársa ennek alapján elkészítette Erdély etnikai térképét. A kiadványt a hozzá tartozó tanulmánnyal együtt nemrég bemutatta a Professzorok Házában. A háromnyelvű /magyar-román-angol/ mappa mintegy 5200 erdélyi település etnikai összetételét ábrázolja kördiagramok segítéségével, emellett a 13 legnagyobb város népcsoportarányainak változását is bemutatja. - A közeljövőben még vita tárgyát képezheti az, hogy az 1992-es adatokon alapuló térkép mennyire tekinthető megbízhatónak. /Erdély etnikai arculata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ A kiadvány címe: Erdély etnikai térképe, 1992. A hátsó oldalán látható Erdély etnikai térképe 1495-ből, 1910-ből és 1992-ből, továbbá itt kapott helyet Kocsis Károly tanulmánya: Erdély változó etnikai arculata.

Az RMDSZ-nek - súlyánál fogva - szava lehetne a nemzetközi politikai életben, azonban alig hallatszik a szervezet szava. Gazda József szerint az az oka, hogy "vert helyzetből politizálunk! Szinte még ki sem merünk mondani olyan jogos követeléseket, melyek a nemzetközi dokumentumokban mint már elért, elfogadott, megszavazott, szabványosított..." és Románia is aláírta. Ez a felfogás nem helyes. "Merjünk kezdeményezni, merjünk akár új eszméket megfogalmazni, harcra kelni érettük." – mondta. /Gazda József: Legyen nemzetközi politikai tényező az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ szept. 27-én Szatmárnémetiben tartott elnökségi ülésén állást foglaltak a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazása során jelentkező visszásságokkal kapcsolatban, a megyei elnökök részletes jelentéseinek elemzésével. Kiadott közleményükben megállapították, hogy a rendelkezések alkalmazását országszerte, talán a két székely megyét kivéve, esetlegesség, egyenetlenség jellemzi. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető az ellenzék és a koalíciós partnerek részéről is érvényesülő nacionalista retorika, belső okként nevesíthetők a magyar tisztségviselők ingadozó, beletörődést sugalló reakciói. Mindezek miatt határozottan ki kell állni a módosító intézkedések mellett, az RMPSZ elutasít minden további kompromisszumot. - A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence magyar pedagógusainak szakmai továbbképzését felvállaló tanfolyamait színvonalasnak értékelték. - Szükség van a hazai magyar oktatáskutatás megindítása és a szakmai megújulásnak fórumot adó sajtóorgánumra. A Közoktatás folyóirat megújult szerkesztőgárdával betölthetné ezt a feladatot. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Okt. 9-12-e között Gyergyószentmiklóson vendégeskedett a Bácstopolyán levő Kodály Zoltán Művelődési Egyesület népi tánccsoportja. Gyergyószentmiklós testvérvárosa Bácstopolya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Magyar Bálint okt. 12-én Kolozsváron nyilatkozott, kiemelve az ilyen szemináriumok jelentőségét. "Eddig e rendezvényeknek sajnos csak magyarországi történetük volt", jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az "önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését.", azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül kialakuljon a belső autonómia. "Jó lenne, ha minden visszahúzó erő ellenére ezt a folyamatot nem lehetne megállítani." /Csomafáy Ferenc: Magyar Bálint az önálló egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./