"Jacques Chirac elnök febr. 22-én Emil Constantinescu elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén előző nap kifejtett álláspontjának megfelelően megerősítette, hogy a NATO kiszélesítésének Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon kívül ki kell terjednie egy negyedik és ötödik országra is. Hervé de Charette nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Febr. 23-án Romániába érkezett a magyar parlamenti európai integrációs bizottságának küldöttsége, élén Orbán Viktorral. A küldöttség megbeszélést folytat a román parlament integrációs bizottságával, fogadja őket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"A gazdák egyre nagyobb számban keresik fel Illyefalván a LAM Alapítvány tanácsadó szolgálatát. Nemcsak a válaszadást tekintik fontosnak, mondta Orbán Miklós mérnök, hanem a megoldás keresését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban állt ki az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése mellett, mert szerinte a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás a jelenlegi keretek között is megoldást nyerhet. Az egyetem jelenlegi felépítésének megbolygatása a rektor szerint mindkét fél számára kárt okozna. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Febr. 24-én a Képviselőház Külügyi Bizottságának tagjai találkoztak Orbán Viktorral, a FIDESZ - Polgári Párt elnökével, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A találkozón az RMDSZ részéről jelen voltak dr. Kelemen Attila és Szilágyi Zsolt, a Képviselőház külügyi bizottságának tagjai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25., 974. sz./ Adrian Severin külügyminiszter olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgálatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést, nyilatkozta Orbán Viktor a külügyminiszterrel tartott megbeszélése utáni sajtóértekezleten. Severin pedig elégedetten nyugtázta, hogy "a román-magyar partnerség, amely közös európai és euro-atlanti jövőre irányul, jó úton halad, minden szinten fejlődik és minden magyar politikai erő támogatását élvezi". /Javaslat az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"A Határon Túli Magyarok Hivatala jóvoltából a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ is részt vesz a külföldi ösztöndíjak elosztásában, nyilatkozta Antal Attila, az Országos Magyar Diákok Szövetsége /OMDSZ/ elnöke. Az elbírálásánál az elért tanulmányi eredményt, a jelentkező kreativitását és szakmai teljesítményét vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"B. Nagy Veronika reagált Szilágyi N. Sándor írására, aki szerint a szórványról készült filmek azt sugallták, hogy ezeken az embereken nem lehet segíteni. Valójában ezek a filmek felhívták a figyelmet arra, hogy sok település van, ahol az anyanyelv használata a mindennapi életben elveszti funkcióját. Szilágyi N. Sándor sok statisztikai adattal leszögezte, hogy szórványok márpedig nincsenek, ha vannak, nem olyanok, akik eddig aggódtak, az idézőjelbe tett "nemzetmentők" nem jól aggódtak, sőt, ártalmasak voltak. A szórványmagyarság igazából nem is probléma, hanem ürügy. Nincs igaza Szilágy N. Sándornak, hogy a filmek azt sugallják: ilyen az erdélyi magyarság. A film alapján nyári táborokat szerveztek a szórványvidéken élő gyermekeknek, könyveket juttattak el ezekbe a falvakba. - B. Nagy Veronika felsorolta és ismertette ezeket a filmeket, a Juhaimnak maradékát összegyűjtöm sorozat darabjait. Szilágyi N. Sándor megkérdőjelezte a sorozat készítőinek jóhiszeműségét, "szórványdemagógiát" emlegetett. Kártékonynak nevezni embereket, akik egy ügy érdekében tenni próbálnak valamit, új és bizonyos mértékig érthetetlen magatartás. /B. Nagy Veronika: Szórványok márpedig nincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Előzmény: Szilágyi N. Sándor jan. 29."

"Volt párttitkárok hirtelen megtértek. Murvai László, aki Ceausescu kormányhivatalaiban éberen őrködött, hogy az oktatásban más ne történjen, mint amit a politika megenged, most a világbanki reformok híve lett, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Murvai a tanterv- és tankönyvpályázatok bizottságába nem vonta be a kolozsvári két magyar tanszék tagjait. Orbán Gyöngyi tanárnő alternatív tankönyvsorozatot írt. Murvai nem restellte kioktatni Orbán Gyöngyit, írta felháborodottan Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: A hivatalnok, akit átmentettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Febr. 24-én Asztalos Ferenc frakcióalelnök, a Képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Béres András oktatási államtitkár találkozott a 15 nemzeti kisebbség képviselőházi frakciójával. A megoldásra váró kisebbségi oktatási gondok feltérképezéséről volt szó és körvonalazták a szükséges együttműködés módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár és Petru Cordos külügyi főigazgató vezetésével Budapesten febr. 24-én megkezdődött a magyar-román szakértői tárgyalás második fordulója. A megbeszélésen az alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról, a két külügyminisztérium együttműködéséről és a konzuli hálózat bővítéséről volt szó. Az első forduló jan. 23-24-én Bukarestben került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Febr. 25-én befejeződött Budapesten a kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy az alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc albizottságot hoznak létre. Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok ügyében is, Magyarország Kolozsváron, a román fél pedig Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. Bagi Gábor tájékoztatása szerint Kolozsváron egy-kéz hónap múlva nyílhat meg a főkonzulátus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"A magyar-román környezetvédelmi együttműködésről tárgyalt febr. 25-én Budapesten Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Kiss János Botond, a román Vízügyi, Erdőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A találkozó témája a környezet- és természetvédelmi együttműködési egyezmény előkészítése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Miklós László visszatért a Bolyai Egyetem vitájára: a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vitaestjére eljött Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Hallhatta, hogy a jelenlevők, hallgatók és tanárok, mindnyájan kiálltak az önálló magyar egyetem mellett. Az RMDSZ vezetőitől elvárják a félreérthetetlen nyilatkozattételt, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításán munkálkodnak, írta Miklós László. - A Szabadelvű Kör ülését szervező Cs. Gyimesi Éva és a többi ott előadást tartó elmondhatta volna, hogy előzetesen tárgyaltak Andrei Marga rektorral. A Szabadelvű Kör vitája attól az "életre ébreszthető illúziótól igyekezett megfosztani" mindenkit, ami a Bolyai Egyetem. /Miklós László: Rektor úr, hány az óra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./"

"A képviselőházi emberjogi és kisebbségi bizottság előtt ismertette febr. 26-án Tokay György az általa felügyelt Kisebbségvédelmi Hivatal működését. Elmondta, hogy a hivatal 46 személlyel működik, 2-2 fővel kihelyezett irodái lesznek Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában. A román integrálódásával foglalkozó osztályon hat szakértő lesz. Petre Turlea képviselő /RNEP/ azt kérte Tokaytól, hogy Hargita és Kovászna megyébe küldjön kér román megbízottat, akik az ott kisebbségben levő helyi román lakosságot képviselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Romániának semmilyen területi követelése sincs Ukrajnával szemben, a két ország közötti alapszerződést minél előbb meg kell kötni - jelentette ki Emil Constantinescu elnök az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában. Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy febr. 26-ná a két ország szakértői kilencedszer ültek tárgyalóasztalhoz az alapszerződés ügyében, ezúttal Kijevben. Kilenc nacionalista ukrán párt közös nyilatkozatban követelte Leónyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Románia lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói felhívták figyelmet arra, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Romániának az első körben való NATO-csatlakozása érdekében Dumitru Ciausu államtitkár márc. 4-én Belgiumba, majd Hollandiába és Luxemburgba utazik, ugyanakkor Sorin Ducaru, a külügyminisztériumi NATO-ügyekkel foglalkozó igazgató Prágában konzultál ugyanebben az ügyben. Febr. 25-27-e között román-finn megbeszélés volt, márc. 3-4-én pedig román-olasz megbeszélés lesz Bukarestben. Márc. 5-én Hans van der Broek látogat Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A Maros megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatói székét febr. 26-tól Náznán Jenő 53 éves agrármérnök, az RMDSZ országos gazdasági ügyvezető alelnöke foglalta el, az RMDSZ javaslatára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Az Illyés Közalapítvány 1997-re is pályázatot hirdet a romániai magyar sajtó támogatására, jelentette be a Sajtószaktestület. Prioritást élvez az ifjúsági, a művelődési-művészeti sajtó, a réteg-lapok és a műsorok. 1997-ben a támogatási összegből 15 %-ot a romániai sajtó egészét szolgáló intézményekre, illetve a továbbképzésre kívánják fölhasználni, a keret 16 %-ára célpályázatot hirdetnek, elsősorban országos jelentőségű projektre, 5 %-os tartalékalapot pedig elkülönítenek. Az írott és elektronikus sajtó támogatására keret 32-32 %-át szánják. Működési költségekre, csak külön mérlegeléssel, a keretösszeg 20 %-át tervezik. /Sajtószaktestület: Pályázat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/."

"Markó Bélának az SZKT ülésén /Marosvásárhely, febr. 8./ elhangzott beszédét olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormányba való belépést megelőzően érvek és ellenérvek ütköztek ugyan egymással, de fontos és mérvadó elvi vitára csak belső RMDSZ-tanácskozásokon és konzultációkon , illetve a bukaresti SZKT-ülésen került sor, míg a sajtóban az RMDSZ vezetők mintha csak érzelmileg próbálták volna magukkal ragadni a közvéleményt. Szerinte kevesen tudják megfejteni, hogy miért van még itt-ott vita. "El kell dönteni, hogy miről vitáznának, akik mindég vitáznának" ? jelentette ki. Úgy értékelte, hogy már az RMDSZ megalakításakor eldőlt, hogy részt akarnak venni a hatalomban, mivel a szervezet fő célja a politikai életben való részvétel volt. Ehhez a stratégiai döntéshez képest az 1996-os döntés, miszerint az RMDSZ részt vesz a kormányzásban taktikai döntésnek minősíthető, a szervezet nem változott alapvetően, hanem a helyzet, amelyhez alkalmazkodnia kell. "Jelenleg két miniszterünk és hét államtitkárunk dolgozik a kormányban." "Két prefektusunk és nyolc alprefektusunk dolgozik a különböző megyékben." A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSZ fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a belső törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása, az egyházak egyenjogúságát biztosító egyházi törvény elfogadása és az anyanyelvű műszaki, szakmai, egyetemi oktatásra vonatkozó tiltások felszámolása. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek, a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a román társadalomból. /Markó Béla: Az RMDSZ a kormánykoalícióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Márc. 3-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen volt Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Kötő József. A tanácskozás napirendjén a kormányzati munka során felmerülő kérdések megvitatása, a további teendők megjelölése szerepelt. Az Operatív Tanács úgy döntött, hogy a jan. 31-i kormányrendelettel létrehozott és ezután megalakuló új konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában az RMDSZ részt vesz. Az új testület létrehozásában, a rendelet megalkotásában fontos szerepelt játszott Tokay György. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"A Romániai Magyar Szó közölte a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló kormányhatározat magyar nyelvű fordítását. A miniszterelnöknek alárendelt, nemzetiségi kisebbségügyi miniszter vezetésével működő főosztály törvénytervezeteket dolgoz ki, véleményezi a kisebbségekre kiható törvénytervezeteket, pénzügyi támogatást nyújt a kisebbségi szervezeteknek, megvizsgálja a kisebbségek jogait sértő észrevételeket, előmozdítja a kisebbségek identitásának megőrzését. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály mellett konzultatív szervként működik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5. - a rendelet eredetileg a Monitorul Oficial al Romanei 1997. febr. 5-i, 17. számában jelent meg./"

"Febr. 16-20-a között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke olaszországi és franciaországi utazáson vett részt. Christoph Pan, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Szövetségének volt elnöke meghívására Dél-Tirolba látogatott, majd a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottságának meghívására Strasbourgba utazott. Febr. 17-én Dél-Tirolban, Bolzanóban tartott előadást a romániai helyzetről, febr. 20-án Strasbourgban Tőkés Lászlót fogadta Jeron Schokkenbroek, az Emberi Jogok Igazgatósága Kisebbségi Osztályának igazgatója. Ugyanazon a napon az Európa Parlament keretében havi ülését tartotta a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottsága, melyen Tőkés László a romániai magyarság helyzetét mutatta be. /"Integrációra törekszik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Magyarok Szövetsége, kicserélődött az egész vezetés. A Sepsiszentgyörgyön élő eddigi elnök lemondott, Csicsó Antal /Csíkszereda/ ügyvezető elnök, történelemtanár maradt tisztségében. A szövetség új művelődési, tanügyi és szociális felelősei mind Moldvában élnek, ottani csángó közösségek tagjaiként. A szövetség felszámolta eddigi székhelyét /Sepsiszentgyörgy/, új székhelye ideiglenesen Gyimesbükk lesz, de távlatilag Bákóban akar magának központot építeni. Mint ismeretes, a Moldvai Magyarok Szövetsége a hatósági ellenállás miatt eddig nem tudta tevékenységének súlypontját Moldvába áttenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Jakab Ágnest felháborította Szilágyi N. Sándor "szempontja" a szórványkérdésről. Van-e idő arra, hogy tanácskozások sorozatában vitatkozzanak, minek is kereszteljék a szórványt. A szórvány igenis létezik, Vetési László filmjei kordokumentumok. Jakab Ágnes egy példát hozott fel: a Szeben megyei Bólya faluban emléktáblát avattak. A vegyes lakosságú faluban 90 római katolikus van, de már házasságot nem kötnek és nem keresztelnek a templomban. Nincs magyar iskola, ma is 13 iskolaköteles gyermek él a faluban. A gyermekek más nyelven tanulnak, más felekezettel ismerkednek. A problémákra kell keresni a választ. "A Szilágyi N. Sándor-féle mentősöktől óvjon az Isten." /Jakab Ágnes/Medgyes/: Emléktábla-avatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Előzmény: jan. 29., febr. 26."

"A Romániai Magyar Szó tájékoztat Vida Gyula azon kijelentéséről, hogy az RMDSZ a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Szerinte az eddigi 1996. évi 109-es számú, a fogyasztási és a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvény jobb mint a korábbi, de nem éri el az európai elvek alkalmazását, viszont lehetőséget ad a falusi kisgazdák szövetkezésére. Vida Gyula szerint a szabad szövetkezés falun pozitívan befolyásolja a gazdasági tevékenységet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./"

"Háromszék egyik falujában négy testvért, cigányokat bevittek a rendőrségre és kegyetlenül összevertek, először a tizenkét évest. Több órán át verték a fiúkat, hogy adják elő a lopott pénzt. A kórházban látleletet vettek a testvérekről, megállapították a verés nyomait. Később előkerült a tettes, egy másik ember. A négy testvér tehát ártatlan volt. A rendőrök ellen megindult a kivizsgálás. /B. Kovács András: A cigánylegény álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"