Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Szó /RMSZ/
9477 tétel
1990. november 17.
"Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá."
1990. november 20.
"Nov. 15-én, a brassói munkástüntetés /1987. nov. 15./ évfordulóján százezrek sereglettek össze Brassóban, emlékezve a hősökre és tüntetve a kormány ellen. Felolvasták és elfogadták a Polgári Szövetségnek a kormányhoz és parlamenthez intézett követeléseit. Gyűléseken emlékeztek meg az évfordulóról Temesváron /70 ezren/ és más városokban is. Brassóban a November 15-e Egyesület közzétette a Brassói Kiáltványt, melynek 15. pontjában követelik az "együttlakó nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak elismerését az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében". /A Brassói Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
1990. november 20.
Az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója nov. 19-én kezdődött, ezen felszólalt Iliescu elnök is. Hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-országoknak ragaszkodni kell az emberi jogok tiszteletben tartásához, ide sorolta a nemzeti kisebbségek jogait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Iliescu elnök találkozott Mitterand elnökkel. A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó problémák álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A román küldöttség tagjaként Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is elutazott. Az RMDSZ vezetősége tisztában volt vele, hogy jelenléte kirakatjellegű is lehet, de arra gondoltak, hogy Domokos Géza a francia fővárosban szót ejthet az RMDSZ-ről, a romániai magyarságról. /(K.N.K.): Miért ment Párizsba Domokos Géza? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
1990. november 20.
A Polgári Szövetség nyilatkozatban fogalmazta meg követeléseit. Ezek között szerepel a földek visszaadása a parasztoknak, parlamenti és honpolgári vegyes bizottságok létrehozása az ügyészség, a bíróság, a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat apparátusának megtisztítása céljából, a hadsereg demokratizálása szükséges, a marosvásárhelyi események kivizsgálására alakult bizottság jelentését tegyék közzé, ugyanúgy a június 13-15.i bukaresti események kivizsgálására alakult bizottság jelentését, és állítsák törvény elé azokat, akik feldúlták az egyetem, a televízió és egyes párok székházait, független televízióra van szükség, tegyék népi vita tárgyává az alkotmány tervezetet. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1990. november 20.
Anyagi problémák miatt a Romániai Magyar Szó ára nov. 20-tól 2 helyett 3 lej. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1990. november 21.
A román fővárosban a volt politikai foglyok tüntetéssel tiltakoztak a Szocialista Munkapárt néven újrainduló kommunista párt szervezése ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1990. november 21.
"A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
1990. november 21.
A magyar anyanyelvű oktatást nap mint nap támadások érik. Az a benyomás alakulhat ki, hogy kitervelt akcióról van szó, amelynek célja, hogy állandó zavart keltve ne hagyja kibontakozni a magyar nyelvű oktatási rendszert. A szakképzett tanárok hiánya miatt, meg az elavult iskolapolitika következtében, főleg faluhelyen az oktatási színvonal mélypontra zuhant. Sok iskolában egyetlen szakképzett tanár sincs. A magyar iskolahálózatban közel háromezer szakképzetlen pedagógus működik. Közöttük természetesen vannak lelkes, értékes emberek, de jelentős azon képesítés nélküliek száma, akik csupán állást akarnak betölteni, fizetést felvenni. Csak minőségi munkával lehet előbbre jutni. Az anyanyelvű oktatás a kisebbségi élet meghatározó tényezője. Az ellenséges légkör, az állandó támadások miatt nem sikerült Marosvásárhelyen, Nagybányán, Máramarosszigeten és Bukarestben kormányhatározatok és jóváhagyások ellenére önálló magyar líceumokat létrehozni. Maros megyében sorra lemondanak a magyar tanfelügyelők, mert semmibe veszik véleményüket. A népharag elűzte a régi rendszer hű kiszolgálóit, de ezek az emberek most sorra visszaszivárognak. Marosvásárhelyen a magyar oktatás élére, főtanfelügyelő-helyettesnek Kocsis Alexandrut nevezték ki, hiába tiltakoztak a magyar tanfelügyelők és tanárok. Marosvásárhelyen az 1-es Számú Ipari Líceum igazgatójának Aurel Hategan testneveléstanárt nevezték ki igazgatónak Csegzi Sándor helyére. /Bíró István: Offenzíva a magyar iskolák ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1990. november 21.
A Független Magyar Párt nov. 17-én Szatmárnémetiben fejezte be Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli országos értekezletét. Vita után határozatot fogadtak el: bukaresti elfoglaltsága miatt fölmentették dr. Lőrincz László egyetemi tanárt országos elnöki tisztségéből, kizárták soraikból Kocsis Sándor országos alelnököt. A következő országos tanácskozásig az elnöki tisztséget dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos látja el, az alelnökit pedig Kiss Kálmán /Marosvásárhely/ tanár. Az új vezetőség elhatárolja magát a korábbi vezetők tetteitől. /A Független Magyar Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Erdélyi Futár (A Független Magyar Párt lapja, (Szatmárnémeti), 6. sz./ A Magyar Futárban nincs hír arról, hogy milyen volt az októberi értekezlet, miért szakadt félbe, miért zárták ki Kocsis Sándort... /Az Erdélyi Futár előző, 5. száma szeptemberi keltezésű/
1990. november 22.
Bukaresten a Nemzeti Megmentési Front hívei tüntettek a kormány mellett, az ellentüntetők pedig a kormány ellen. A két csoport összecsapását a rendőrség akadályozta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1990. november 27.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt közleményt adott ki, melyben kifejezte aggodalmát a belpolitikai életben végbemenő események, a romániai magyarságot és parlamenti képviselőit ért nyílt támadások miatt. Az olyan sovén-nacionalista megnyilvánulások, amelyeket a Nemzeti Megmentési Frontot szolgáló nacionalista csoportosulások idéznek elő /mint például a gyulafehérvári találkozó, ahol a nemzetiségi szervezetek parlamenti beszüntetését követelte kilenc erdélyi megye állítólagos képviselője/ a román népben felgyülemlett keserűséget a magyar lakosság elleni érzéssé kívánják hangolni. Az ilyen fasisztoid megnyilvánulások a kommunista visszarendeződést szolgálják. A Romániai Magyar Kisgazdapárt igényli a nemzetiségi minisztérium létrehozását. /Az RMKgP közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1990. november 28.
Az amerikai Kongresszus Emberjogi Bizottságának tagja, Tom Lantos szenátor Romániába látogatott és részt vett Kolozsváron a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ - Magyar Emberi Jogi Alapítvány bemutatkozásán a Magyar Színházban. Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára üdvözölte a vendégeket. A HHRF elnöke, Hámos László beszélt munkájukról: 1976-1987 között 24 alkalommal fordultak az amerikai Kongresszushoz emberi jogi kérdésekben. Többek között 1982-ben angolul kinyomtatták a Szőcs Géza és társai szerkesztette Ellenpontok című szamizdatot. Alapítványuk célja a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogoknak, kulturális autonómiának biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. A találkozón meghirdették a Bolyai Egyetem céljait szolgáló nemzetközi gyűjtés megindítását. A HHRF kitüntetést nyújtott át a romániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeiért Szőcs Gézának, az RMDSZ főtitkárának, Borbély Ernő parlamenti képviselőnek, Buzás Lászlónak, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökének és Páll Béla nyugdíjas tanárnak. Szervezési hiba vagy félreértés miatt Kelemen Attila állatorvos nem kapott kitüntetést, pedig néhány napja még rajta volt a listán. Kelemen Attilát is üldözte a Securitate, ezért el kellett hagynia az országot. Romániába ment, de az 1989-es változások után hazatért Erdélybe. /Román János: A Magyar Emberi Jogok Alapítvány ? Erdélyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1990. november 28.
Nov. 26-án a képviselőházban már harmadszor hangzott el támadás a tévé magyar adása ellen. Most egy Prahova megyei képviselő tiltakozott az adás románokat rágalmazó adás ellen. Konkrét példa most sem hangzott el, amint az előző esetekben sem. Az ülésen Valeriu Butulescu képviselő cáfolta a Romania Mare súlyos sértéseit, kijelentvén, hogy nem magyar és nem cigány, a felesége sem az. Hozzátette, hogy miért lett volna ez bűn. /Béres Katalin: Kurta-furcsa ülés a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1990. november 28.
Az amerikai Kongresszus Emberjogi Bizottságának Iliescu elnökhöz írt levelét csaknem száz amerikai politikai személyiség, kongresszusi tag írta alá. Ebben felhívják az elnök figyelmét arra, hogy a titkosrendőrség még mindig aktívan tevékenykedik, nem szűnt meg a sajtó cenzúrázása, a magyar kisebbséget továbbra is zaklatják, a tiltakozók még mindig börtönben vannak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1990. november 30.
"A marosvásárhelyi Cuvintul Liber nov. 24-i számában Ion Judea mérnök "Suferintele" domnului Sütő András című cikkében durva, gyalázkodó hangú kirohanást intézett az író ellen. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte a cikket. Ion Judea azt írta, hogy Sütő András állásfoglalásait áthatja a román nép elleni beteges gyűlölet. Sütő célja a Vatra Romaneasca lejáratása, azok lejáratása, akik márciusban felléptek a destabilizáló erők ellen, ezek erők élén állt Sütő András. Sütő egy kisebbség képviselője akar lenni, ezen kisebbségnek jobb dolga van, mint bárhol Európában. Ion Judea ellenséges cikkében még azt is állította, hogy Sütő nem is látott a bal szemével. Sütő a Vatra Romaneascát lefasisztázza, ezzel sértegeti azt a népet, amely túlságosan türelmes. Nem is érdemes tovább idézni ezt a cikket. Éppen az a Judea írta, aki felelős azért, hogy a román tüntetők Sütő Andrásra és a többi magyarra támadtak. /A cikk magyarul: Ioan Judea: Sütő András úr "szenvedései". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"
1990. november 30.
"Az RMDSZ Maros megyei vezetőségének azaz álláspontja, hogy nem érdemes válaszolni azokra a provokatív, uszító támadásokra, amelyek szinte naponta érik az RMDSZ-t. Most viszont nem hagyhatják szó nélkül azt a minden mértéket fölülmúló cinizmust, amellyel Ion Judea a Cuvintul Liber nov. 24-i számában megjelent írásában Sütő Andrást és az RMDSZ vezetőségét próbáltas bemocskolni. Ion Judea az Egységtanács akkori elnökeként felelős a márc. 19-én és 20-án történetekért, aki magas katonatiszti rangjához méltatlanul viselkedve hozzájárult a Sütő Andrást ért szerencsétlenséghez. Az RMDSZ székháza elleni támadáskor Judea Sütő Andrásnak védelmet ígért, tiszti becsületszavát adva, majd sorsára hagyta Sütő András írót és társait. Az RMDSZ nyilatkozatában idézte Ion Judea korábbi cikkét, aki a Népújság márc. 31-i számában elítélte a Cuvintul Liber című román lap márc. 27-i cikkét /A hodákiak lelkében szállást talált a megértés, a türelem, a kölcsönös tisztelet/, mondván: "ez teljes ellenétében áll az 1990. március 19-n este elkövetett szégyenteljes tettekkel, melynek szemtanúja voltam." Ebben még Judea elismerte, hogy mi történt az RMDSZ-székházba menekültekkel: "tüzet gyújtottak az épületben, halállal fenyegették a padlásra menekülteket.", kétszer is átszakították a védőkordont és megtagadták azt a felszólítást, hogy hagyják el az épületet és ne folytassák annak ostromát". Az RMDSZ rágalmazás miatt Ion Judea ellen eljárást indít. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"
1990. november 30.
Az RMDSZ elnökségének 1918. december 1-jének megünneplésével kapcsolatban kiadott nyilatkozata a minden együttélő nép számára teljes nemzeti szabadságot ígérő gyulafehérvári határozat jelentőségére emlékeztetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1990. december 1-2.
Nagyváradon nov. 15-én megnyílt az RMDSZ új könyvtára, a Bunyitay Vince Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Varga Gábor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1-2./
1990. december 1-2.
Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh, felújítva a háború előtti nagymúltú kiadó tevékenységét. /Romániai Magyar Szó, dec. 1-2./
1990. december 4.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1990. december 4.
Dr. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Budapesten magához kérette Simion Popot, Románia budapesti nagykövetét és közölte, hogy a magyar felet megdöbbentette Romulus Neagu külügyi államtitkár durva hangneme, vádaskodása, ugyancsak visszautasította Simion Pop nagykövet kirohanását a magyar köztársasági elnök és miniszterelnök ellen, aki ezzel megsértette a diplomáciai szabályokat. Az elhangzottakra a nagykövet érdemben nem reagált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1990. december 8-9.
"Tőkés László nyílt levélben utasította vissza az ellene indított rágalomhadjáratot, az ellene és családja elleni fenyegetéseket. "A magyarellenes uszítások folytán előállt országos feszültségek önmagukban is fenyegetőek." - írta és a nemzetközi közvélemény, a kisebbségvédő mozgalmak hathatós erkölcsi támogatását kérte "minden veszélyeztetett román állampolgár, a magyar kisebbség és általában a romániai demokrácia számára." /Romániai Magyar Szó, dec. 8-9./"
1990. december 12.
A MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ Országos Választmánya nyilatkozatban utasította vissza, hogy az a katonatiszt kezdeményezett bűnvádi eljárást Sütő András ellen, aki tétlenül nézte az író és más személyek ütlegelését, továbbá a szenátusban Vasile Vacaru szenátor követelését, hogy indítsanak bűnvádi eljárást Tőkés László ellen. /A MISZSZ Országos Választmányának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó, dec. 12./ Ugyancsak tiltakozott nyilatkozatban tiltakozott a Sepsi Református Egyházmegye: lelkészértekezletükön elítélték Tőkés László püspökkel kapcsolatban Vasile Vacaru szenátor minősíthetetlen vádaskodását. /Tiltakozás a minősíthetetlen vádaskodás ellen. = Romániai Magyar Szó, dec. 12./
1990. december 14.
Országos szintű Gellért Sándor szavalóverseny döntője volt dec. 8-9-én Szatmárnémetiben, Kárpátaljáról és Szlovákiából is érkeztek magyar szavalók a versenyre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1990. december 18.
Nemrégiben Borsits László altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke meghívására Budapestre látogatott Vasile Ionel vezérezredes, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke, megbeszélésük után aláírták a két hadsereg közötti együttműködési megállapodás függelékét. Ez alkalommal Für Lajos honvédelmi miniszter aláírta az egyezményt /dec. 14-én/, majd Bukarestben Victor Stanculescu védelmi miniszter is aláírta, így hatályba lépett a katonai egyezményt írt alá, amely hozzá fog járulni a bizalom növeléséhez. /Magyar-román katonai együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1990. december 19.
A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Kerekes Károly képviselő lassúnak látja az igazságszolgáltatás munkáját, még addig sem jutottak el, hogy az 1987- nov. 15-i brassói munkástüntetés eltipróit felelősségre vonják. A tévé a parlamenti vitáknak csak kis részét közli és abban sem láthatók sokszor az RMDSZ felszólalásai. Több javaslata volt a parlamentben, de elfogadtatását nem tudta elérni. Az utókor számára viszont megmarad minden, mert mindent jegyzőkönyve vesznek és a parlamenti beszédek a Hivatalos Közlöny segítségével nyilvánosságra kerülnek. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1990. december 19.
A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Podhradszky László képviselő Kolozsváron népes hallgatóság előtt beszámolt parlamenti munkájáról. Sikerként értékelte, hogy az emberjogi bizottságban sikerült több törvényjavaslatot lényegesen javítani. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1990. december 20.
Kormányellenes tüntetés Temesváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1990. december 20.
"December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "
1990. december 21.
Frunda György képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy szept. 23-án kezdte meg munkáját az Alkotmányszerkesztési Bizottság, melynek 23 tagja van, köztük az RMDSZ-t ketten képviselik, Hajdú Gábor szenátor és ő, aki egyben a bizottság titkára. A munkával elkészültek és nov. 15-én az alkotmány kidolgozott tételeit átnyújtották a képviselőházi és szenátusi bürónak, az ország elnökének és a miniszterelnöknek. Az RMDSZ nevében négy kifogást emeltek. Az első az, hogy nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban /a koppenhágai záróokmányra hivatkozva, melyet 1990. jún. 29-én aláírt Románia/ az állam kötelezettsége a kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben. A bizottság nem fogadta el az RMDSZ javasolt kiegészítését. Ez elengedhetetlen, azért is, mert a parlament két háza okt. 10-i együttes ülésén elfogadott egy határozatot, amely garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Második kifogás az ellen volt, hogy megtiltanák az etnikai vagy nyelvi ismérvek alapján létrehozott pártok tevékenységét. Frundáék felhozták, hogy egyetlen európai országban sem létezik hasonló tiltás. Angliában három nemzetiségi párt van, Spanyolországban is hasonló a baszk és a katalán párt, Finnországban a Svéd Néppárt stb. Az RMDSZ javaslatát elfogadták, az ENSZ Emberjogi Bizottságához ezt a változatot vitték magukkal /Frunda is tagja volt az odalátogató bizottságnak. Frunda utólag megtudtak meg, hogy elutazásuk után újra szavazásra bocsátották az ügyet és az RMDSZ javaslata csak variánsként szerepel a szövegben. Az RMDSZ harmadik kifogás az oktatásüggyel kapcsolatos, azt javasolták, hogy az alkotmány írja elő az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden szinten. Románia 1964-ben aláírta az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt és így is szerepelt az 1965-ös román alkotmányban. Tehát nyert jogról van só, és a kisebbségeket nem lehet megfosztani megszerzett jogaitól. A negyedik kifogás szintén a nyelvhasználattal függ össze, az 1965-ös román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek az általuk lakott területen használhatják anyanyelvüket a helyi hatóságokkal szemben, írásban és szóban. Ezt az elvet a mostani tézisekből kihagyták. /D. Bartha Margit: Nyert jogaink védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./