Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem informatika-szakos magyar diákjai magyar nyelvű csoportot akartak létrehozni, de ezt az egyetem vezetősége nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség /Bodó Barna elnök aláírásával/ a Temes megyei tanfelügyelőséghez fordult egy tanár magyarellenes megnyilvánulásával kapcsolatban. Tatomirescu tanár ugyanis okt. 19-én Temesváron, a Fizika-történelem Líceumban óráján felállíttatta a magyar nemzetiségű tanulókat, közölve velük, hogy a magyarok felelősek a márciusi marosvásárhelyi eseményekért, hozzátette: akinek nem tetszik valami, távozzon másik iskolába. A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség kérdéseket tett fel a tanfelügyelőségnek: elfogadható-e ez a magatartás, miért kellett megbélyegezni a magyar tanulókat? /Bodó Barna elnök: Eminescu-lecke helyett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Egyre több magyarellenes támadás történik Maros megyében. A rendőrség nem lép fel a kisebbség védelmében A helyi román sajtó szélsőséges uszítása megteremtette gyümölcsét. A Maros-parton a magyar halászok többször érte támadás. Marosludason magyar diákokat vertek meg. A Görgény völgyében élő magyarokat is többször megtámadták, megverték Mátisz János fogorvost, mert magyar, a segítségére siető fiát is bántalmazták. Az egyik támadó, Mitu Baloaga azzal hencegett, hogy márciusban ő ütötte ki Sütő András szemét. A Mátisz-család orvosi látleletet szerzett és feljelentést tett. Mitu Baloaga megfenyegette a fogorvost, mondván, neki nem eshet baja, mert rokona Aurel Farcsa bíró, aki megvédi őt. Úgy látszik, neki lett igaza, mert a bíróság elfektette az ügyet. Újra és újra meggyalázzák Petőfi fehéregyházi síremlékét, szeptemberben Görgényszentimrén ledöntötték mindkét magyar történelmi emlékművet, temetőben magyar sírköveket meggyaláztak, összetörtek. /Martin Ferenc: Magyarellenes támadások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Temesváron okt. 26-28-a között emberi jogi konferenciát rendeztek külföldi szerveztek részvételével. Az emberjogi konferenciát a Heinrich Böll Alapítvány keretében létrehozott Romániai Emberi Jogi Bizottság szervezte. Hat szakcsoportban zajlottak a megbeszélések. Nicolae Gheorghe a cigányellenességről beszélt, ismertette a Mihai Kogalniceanu községben október elején végrehajtott cigányellenes pogromot. A magyar kisebbség helyzetéről Borbély Imre tartott előadást. /Emberjogi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., A Hét (Bukarest), nov. 22./ A nemzetközi bizottság tagjaként érkező temesvári díszpolgár, Doru Braila feltartóztatása a határnál óriási felháborodást keltett. A marosvásárhelyi RMDSZ azzal a kéréssel fordult a konferenciát rendező Temesvár Társasághoz, hogy terjesszék a bizottság elé a hat marosszentgyörgyi letartóztatott ügyét. Az a bűnük, hogy márc. 20-án Marosszentgyörgyön megpróbálták feltartóztatni a görgényvölgyi, másodjára Marosvásárhelyre igyekvő "békés tüntetőket". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

Gelu Voican Voiculescu szenátor interpellált a növekvő antiszemita hullám ellen: a sajtóban antiszemita uszítás lát napvilágot, említette a nagyváradi zsinagóga elleni támadást, zsidó temető meggyalázását és a falfeliratokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Szatmárnémetiben az Élelmiszeripari Líceumban mindent megtesznek, hogy ne szerepeljen a nyilvántartásban a magyar osztály. A magyar irodalomórákat reggel 7 és 8 között tartják, de ez a tárgy nem szerepel a naplóban. A szülői értekezletre meghívták Maiorescu főtanfelügyelőt, de nem jött el, meghívták az RMDSZ képviselőjét, de Kurtinecz, az iskola igazgatója nem volt hajlandó belépni a teremben, amíg az RMDSZ jelen van. A szülők hiába próbálkoznak mindennel, Maiorescu főtanfelügyelő azt mondta, hogy a tanügyminisztériumi rendelet nem elég konkrét. /Gál Éva Emese: A minisztériumi rendelet a tanfelügyelőséget nem utasítja semmire! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 30./

Szilágysomlyón éjjel kővel dobálták meg az RMDSZ székházát, ablakait betörték és leverték az RMDSZ-táblát. /Romániai Magyar Szó, okt. 31./

Okt. 23-24-re tűzték ki a tárgyalást a kolozsvári Katonai Törvényszéken a csíkszeredai tizenhat vádlott ügyében. Jún. 13-án Csíkszeredában a rendőrség épületéről levették a kétnyelvű táblát és románra cserélték ki. Erre a magyarlakta városban sokan összegyűltek és egyesek kövekkel betörték a rendőrség épületének több ablakát. A tömeget a katonai egységek később szétoszlatták. Másnap ismeretlenek betörtek a csíksomlyói gyermekotthonba és onnan mintegy hétezer lej értékű tárgyat loptak el. A rendőrség kezdte letartóztatni a gyanúsítottakat, akik bevallották, hogy ott voltak a jún. 13-i tüntetésen. Újabbakat tartóztattak le, mindegyikük beismerő vallomást tett. A tartóztatottak fiatalok, többségükben cigányok. Négyen kiskorúak, akiknek kihallgatásakor nem engedélyezték a szülők jelenlétét, bár ezt törvény írja elő, négyen első- és másodfokú elmebajosok, akik nem részesültek orvosi vizsgálatban, többen analfabéták. A vádlottak az ügyvédekkel csak két hét múlva beszélhettek, mire eltűnhettek a kék foltok, a verés nyomai. A kihallgatás során mellőzték a nemzetiségi nyelv használatát. Az ügyvédek kérték, válasszák szét a lopás és a tüntetés ügyét. A bíróság még okt. 23-án a vizsgálati eredmények hézagossága miatt visszautasította a vádiratot. /Román János: Visszautasított vádirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik célkitűzése, hogy újra a romániai szórványmagyarság iskolaközpontjává váljon. Idén hat IX. osztály indul, köztük egy tanító- és egy óvónőképző, adott tájékoztatást Letanovszky István, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Hozzáfogtak a bentlakás bővítéséhez. Az iskola hirdetőtábláján az RMDSZ helyi szervezetének lapja, az Egymásért is látható. Az egyik osztályt félhivatalos kántorképzőként indították. Azért félhivatalos, mert az állam részéről nem létező, viszont az egyház fenntartja. Újraindult a cserkészmozgalom is az iskolában. /Guther M. Ilona: Beszélgetés Letanovszky Istvánnal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A marosvásárhelyi Cuvintul Liber okt. 2-i száma közölte Ion Scrieciu tartalékos tábornok, néhány hónappal ezelőttig megyei tanácselnök legfőbb ügyészhez írt feljelentő levelét, melyben Sütő András, Tőkés László, Kincses Előd, Király Károly és más magyar vezetők, továbbá a helyi RMDSZ vezetősége ellen bírósági eljárás megindítását követelte. Scrieciu szerint ugyanis ők a felelősek a marosvásárhelyi eseményekért. Scrieciu vádaskodása ellen írásban tiltakozott Király Károly és Sütő András a Romániai Magyar Szó nov. 2-i számában. Itt közölték Scrieciu feljelentésének magyar fordítását is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Radu Ceontea és Adria Motiu szenátor, a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai javaslatára /melyhez csatlakozott több megmentési frontos szenátor/ a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik "1989. december 22-e után távozásra kényszerültek Kovászna és Hargita megyéből". Csiha Tamás RMDSZ-es szenátor támogatta a javaslatot, hogy kiderüljön az igazság. /D. Bartha Margit: Sokan és régen várják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ "

Az elmúlt hónapokban nem sokat hallatott magáról a Független Magyar Párt /FMP/ tiszteletbeli elnöke Soós Angéla színésznő. A tevékeny RMDSZ-választmányi tag, dr. Sófalvi György átpártolt az FMP-hez, ahol mindjárt kinevezték a párt titkárának. A legtekintélyesebb ember a pártnál dr. Sófalvi György. A párt ügyvivő elnöke Böszörményi Albert üzemmérnök. Böszörményi elmondta, hogy kétezerötszáz tagja van az FMP-nek. Böszörményi kifejtette, hogy az FMP konzervatív párt. És radikálisabb az RMDSZ-nél, ők nem kérik a jogokat, mert azokat természetes jogoknak tekintik. Síkraszállnak a kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért. /Sike Lajos: (Szék)helyét keresi a Független Magyar Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A karhatalom már a hetedik napon lezárja Bukaresten az Egyetem teret a tüntetők elől. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottsága Ion Iliescu elnökhöz írt levelében adott hangot a rendkívül nehéz, nacionalista támadások miatt megoldatlan helyzetnek. A magyar diákokat elüldözték, megverték, az iskola ablakait beverték, a nacionalisták a tanárokat nem engedték be az iskolába. A rendőrség tétlenül nézte az agresszív, magyarellenes tevékenységet. A szülők Iliescu elnöknek feltették a kérdést: Bukarestben van német, spanyol stb. iskola, egyetlen magyar líceum nem működhet a városban? /A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottságának levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség kiadott nyilatkozatában elutasította az igaztalan vádakat az EDDA-koncerttel kapcsolatban. Nov. 5-én ugyanis Marosvásárhelyen betiltották a koncertet. A betiltások ideje már lejárt. Szerencsétlen volt, hogy az utolsó pillanatban történt a betiltás, ezért történt a fiatalok tiltakozása, rendbontása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Maros megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. A 125 ezer tagot számláló megyei szervezet élére 45 tagú vezető testületéből 17 tagú elnökséget választottak, melynek elnöke Borbély László képviselő lett. /Bögözi Attila: Sok volt a pátosz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

Demokratikus utasításnak mondható Gheorghe Stefan oktatási miniszter okt. 12-én, 39997-es számú utasítása, mely szerint azokban a román iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tagozat van, az igazgatót annak a tagozatnak a személyzetéből nevezik ki, amelyiken a legtöbb osztály van, az aligazgatót pedig a kevesebb számú osztályból. Ezt a rendelkezést nagyon sok megyében még nem hajtották végre, holott ezt mindenhol alkalmazni kell. /Tulit Ilona: Csak ránk vonatkozik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

A szenátus ülésén a kormány jogkörének kiterjesztése, különleges hatalommal való felruházása ellen szavaztak az RMDSZ szenátorai. Kisebbségben maradtak, a többség megszavazta a kért jogkörnövelést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

"Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

Temesváron nov. 8-án a Temesvár Társaság tartott nagygyűlést. Ismertették eddigi tevékenységüket. A kormánynak továbbított követeléseik /17 pontos beadványuk/ között szerepelt a demokratizálás meggyorsítása, az 1989. decemberi események vétkeseinek felelősségre vonása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, a földtörvény megszavazása és a kormány lemondása. /Ferencz Károly: A kormány lemondását követelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./

"A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

Borbély László interpellációjára Victor Babiuc igazságügyminiszter válaszolt: nem indokolt a képviselő kérése, hogy bocsássák szabadon azt a hat marosszentgyörgyi lakost, akiket a márciusi események miatt tartanak fogva. Babiuc szerint súlyos a vád ellenük. Az egyik parlamenti interpelláció kérdésessé tette, hogy lehet-e etnikai alapon társadalmi, szakmai mozgalmakat létrehozni. Az igazságügyminiszter válaszában formai kifogásokra hivatkozott: a Magyar Cserkészek Egyesülete, illetve a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége azért nem kapott működési engedélyt, mert túl sokáig késett a két minisztérium jóváhagyása. /Bartha Margit: Radikalizmus, mégpedig a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Az egyházak sok mindenben segíthetnek, állapította meg dr. Demény Lajos szenátor, az anyanyelvi iskolákban, a latin, a lélektan oktatásában, külföldi tanárok meghívásában. Az egyház vonuljon be az iskolákba, legyen tanár is a lelkész, vegyen részt a tantestület értekezletein. /Bölöni Domokos: Mire képes a csendes erő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Csíkszeredán tartották a magyar pedagógusok tanácskozását az anyanyelvi oktatásról, magyar szakos tanárok és tanfelügyelők gyűltek össze. Három olyan megyében, ahol nagy számban élnek magyarok /Kolozs, Maros, Szatmár/ nincs magyar szakfelügyelő. Nagyon sok a képesítés nélküli tanár, hiányzik sok tankönyv, állapították meg. Murvai László tanügyminisztériumi főfelügyelőnek volt mit lejegyezni a tanácskozáson, amikor a hiányosságokról beszéltek. A megjelentek találkoztak a csíkszeredai NYIT /Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat/ tagjaival. /Birtók József: Tanterv, könyvek, módszerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Vajon miért gyűlöl bennünket oly szenvedéllyel ez az ember, vetődött fel önkéntelenül Romulus Vulpescu szenátor felszólalását hallgatva. Romulus Vulpescu szenátor a szenátus ülésén kijelentette: sem ő, sem népe nem hajlandó tovább tűrni a bukaresti magyar nyelvű tévéadást, ezért megszüntetését javasolta. A magyar nem világnyelv, őt ez az adás egyáltalán nem érdekli. Elég lenne területi hatósugarú adás Kolozs, Hargita és Kovászna megye számára, melyeket úgyis a magyarok tartanak megszállva, jelentette ki a szenátor. Diadalmas nevetés is hangzott a szenátor felszólalása után. /Béres Katalin: Sötét pillanat a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./