"Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Az RMDSZ szenátorai az őszi parlamenti ülésszakra megválasztották vezetőiket, elnök: Szabó Károly, alelnök: Verestóy Attila, titkár: Buchwald Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./"

Románia aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a visszaszolgáltatásáról, amelyeket 1940 után, a holocaust idején a fasiszták, utána a kommunisták koboztak el, közölte szept. 8-án a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. Naftali Levi elmondta: a Bukarestben aláírt dokumentum szerint a román parlamentnek egy éven belül szavaznia kell a javak törvényes visszaadásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Népszabadság, szept. 9./

Kisebbségpolitikánk igyekszik a világnak megmutatni, hogy a Kárpát-medence magyarsága csakis békés, jogállami eszközökkel él - hangoztatta Tabajdi Csaba államtitkár a szept. 7-i sajtótájékoztatón, amelyet Veszprémben Tanácskozás az emberi jogok európai védelméről címmel a határon túli magyar szakemberek részére szervezett háromnapos rendezvény előtt tartottak. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a határon túl élő magyarság hatékonyabban tudja megjeleníteni jogos igényeit és ehhez jobban ki tudja használni a nemzetközi fórumokat. A magyarság helyzete Romániában és a Vajdaságban egyértelműen romlott, és aggodalomra ad okot Szlovákiában is. - Az alapszerződésről szólva Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke kijelentette, hogy az nem cél, hanem eszköz, önmagában semmit sem fog megoldani. A folyamatban levő tárgyalások elhúzódása és a ratifikálás hiánya miatt Magyarországot semmiféle felelősség nem terheli. A magyar-román alapszerződés gyakorlatilag kész, egyetlen nyitott kérdés van még: a kisebbségi klauzula. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9-10./

Kézdivásárhelyen szept. 8-án szintén tiltakozó gyűlést tartottak, elfogadták a székelyudvarhelyi fórum kiáltványát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./

Petre Roman Iliescu elnök előtt utazik Washingtonba, szept. 12-14-én az euroatlanti ügyekben képviseli a román parlamentet. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A román nyelven egyetemet végzett magyar tanárjelöltek pályáztak tanári állásokra, eredményesen megírták versenydolgozatukat, azonban szept. 8-án közölték velük, hogy még román nyelvből is vizsgázniuk kell. Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke érdeklődött a tanfelügyelőségen, miután a tanügyi törvényben ilyen előírás nem szerepelt. Közölték, hogy valami félreértésről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia magyar tagozatán a tervezettnél több jelentkezőt /összesen kilenc főt/ vettek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

A Romániai Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására Romániába érkezett Eva Slavkovská szlovák oktatási és Ivan Hudec kulturális miniszter. A látogatás során elsősorban a román oktatási tapasztalatokról és a kulturális intézményekről szeretnének pontosabb képet kapni. Útban hazafelé Ivan Hudec találkozik Békéscsabán a magyarországi szlovákok képviselőivel, akikkel a külföldön élő szlovákokról szóló jogszabálytervezetet kívánja megvitatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Mihályfalván szept. 1-jei hatállyal leváltották az Elméleti Líceum magyar igazgatóját, helyébe román nemzetiségűt neveztek ki, a másik iskola magyar igazgatója nem várta meg a felmentését, maga mondott le. A szülők felháborodással fogadták a két magyar igazgató eltávolítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Brünnben, a CEFTA-csúcson /Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás/ szept. 11-én rövid megbeszélést tartott Horn Gyula és Nicoale Vacaroiu román miniszterelnök. Horn Gyula miniszterelnök javasolta, hogy magyar oktatási szakértők utazzanak Bukarestbe, hogy megvitassák az oktatási törvényt. Vacaroiu megerősítette, hogy szóban kötött kormányfői megállapodásnak tekinti a találkozón elhangzottakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A delegáció összetételére a külügyi tárca tesz javaslatot, miután konzultált a Határon Túli Magyarok Hivatalával, illetve a Művelődési Minisztériummal. /Magyar Nemzet, szept. 13./

Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Bukarestbe utazott és szept. 11-én tárgyalt Aurel Novac román közlekedési miniszterrel, szept. 12-én pedig jegyzőkönyvet írtak alá, amely szerint a két ország még idén megállapodást köt a vasúti szerelvények határon való kezelésének gyorsításáról, illetve a kombinált áruszállításról. Ugyancsak aláírták a légügyi egyezményt. A dr. Lotz Károly vezette magyar küldöttség tárgyalt Ilie Constantin Aurel vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel, továbbá Adrian Turicu román hírközlési miniszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Moldova hajlandó autonóm köztársasági státuszt biztosítani a Dnyeszter menti Köztársaságnak, nyilatkozta szept. 12-én Mircea Snegur moldovai elnök. Szept. 11-én Moldovába érkezett Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízottja, Volodimir Furlako, hogy közvetítsen a Chisinau és Tiraszpol közötti viszályban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

"Szept. 14-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnökletével ülésezett az RMDSZ Külügyi Tanácsadó Testülete. Megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatainak kiegészítő dokumentum-tervezetét, amelyekről Iliescu aznapra, szept. 14-re összehívott pártelnöki tanácskozáson kéri ki a parlamenti pártok véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./ A parlamenti pártok és Iliescu elnök tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. Három dokumentumról volt szó: egy nyilatkozat-tervezetről, egy jószomszédsági és partneri szerződésről és egy "magatartási kódexről" a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ évek óta tett a megbékélésre javaslatot, de annak nem lett visszhangja. A dokumentumból hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségeknek. Megújította a javaslatot, hogy alakítsanak ki párbeszéd-fórumot a romániai magyarság és a romániai társadalom, illetve a kormány között. A magatartási kódexet illetően: jogi erejű szabályozásra van szükség. A dokumentumban nincs szó külön kisebbségjogi dokumentumról, európai garanciákról, kisebbségi vegyes bizottságról. A megbékélési javaslat közzététele után sem csillapodott a hosszú ideje tartott magyarellenes kampány a sajtóban, a politikai életben és a parlamentben. Az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./"

"Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ "

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga elnöke, Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslatának fogyatékosságit. Iliescu beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor az elnök szerint a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu elnök kiindulópontja téves, szükséges a teljes történelmi igazság elismerése. Cinizmust tükröz, hogy ugyanakkor olyan kormányt szentesít, amelyben részt vesznek a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, antiszemita erők. Emiatt az elnök javaslatának nincs fedezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Az elnöknek az alapszerződés megkötésén kellene munkálkodnia. /Új Magyarország, szept. 14./

"Román ellenzéki értelmiségiek egy csoportja szept. 12-én sajtóértekezletet tartott, bírálva azt a módot, ahogy Iliescu elnök megtette javaslatát a magyar-román megbékélésre. Valentin Weber és Garbiel Andreescu, a Studii Internationale /Nemzetközi Tanulmányok/ szerkesztői rámutattak: "aberráció" megbékélésről beszélni az alapszerződés megkötése nélkül, amikor a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal. Utaltak Funarnak a romániai magyarokat illető fenyegetéseire: "Ilyen nyilatkozatokért más országokban börtönbüntetést szabnak ki, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak." Magyarország sokkal toleránsabb magatartást tanúsít, mint Románia. Renate Weber elismerte, hogy az új oktatási törvény a romániai magyarságot megfosztja olyan jogoktól, amelyeket az 1965. évi alkotmány biztosított számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

Magyarverések - román kaszárnyákban címmel adott hírt arról az Új Magyarország, hogy rendszeresen megverik a magyar katonákat Romániában. A szülők nem mernek panaszt tenni, mert félnek. A lap a Romániai Magyar Szó aug. 25-i számából vette az értesülést, Inczefi Tibor beszámolójából. /Új Magyarország, szept. 15./

Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén -az orosz vezetőknek a NATO kiszélesítését ellenző legutóbbi nyilatkozataira reagálva - megismételte Bukarest álláspontját, amely szerint ez a kérdés kizárólag a NATO-ra és a csatlakozni kívánó országra tartozik. Egyúttal hangoztatta, senki ellen nem irányul Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

A Romániai Magyar Szó megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "

"Szept. 12-én Bukarestbe érkezett Karsten Voigt, az Észak-Atlanti Közgyűlés elnöke, szept. 13-án a parlamenti pártok képviselőivel és Adrian Nastase képviselőházi elnökkel találkozott. Voigt kijelentette: amennyiben Románia gyorsítja a reformok ütemét, esélye nyílhat arra, hogy az első csatlakozó legyen. Románia és Magyarország egyidejű csatlakozását is lehetőnek nevezte, feltéve az azonos jellegű fejlődést, "ha teljesítik a megkövetelt feltételeket és nincs közöttük viszály." Verestóy Attila szenátor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánytöbbséghez tartozó RNEP és a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes álláspontja ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ "

Az új tanügyi törvény minden magyar líceumi diákot érintő egyik hátránya, hogy modern nyelvekből tankönyvet ezután csak románul nyomtatnak, a magyar diákok tehát kétszeres fordításra kényszerülnek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban öt IX. osztály indul, tájékoztatott Szilágyi Ferenc igazgató. A tanteremhiány miatt kénytelenek váltásban tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./