A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A BBC jún. 19-i adásában megállapította, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a romániai kétmilliós magyarságról, s e nézetek népszerűsége kezd veszélyes méreteket ölteni. Az RMDSZ képviselője kijelentette, hogy Románia fasizálódása megkezdődött. A BBC értékelése szerint a román gazdaság romokban hever, a szélsőségesen nacionalista erők bőséges utánpótlással rendelkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Iliescu elnök jún. 19-én Bukarestben fogadta Marie-Pierre de Gérando Teleki grófot, aki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjának avatására érkezett Romániába. A találkozó után a gróf az MTI tudósítójának elmondta: az államfőnek kifejezte aggodalmát az oktatási törvény legújabb változata miatt, hozzátéve, hogy a romániai magyarok nem kiváltságokat kérnek, hanem ugyanolyan jogokat, mint a többi állampolgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 19-én a Rompres hírügynökség bukaresti központja búcsút mondott a telexgépeknek, Neaug Udroi vezérigazgató átvette az új számítógépes hírközpontot, amelyet a kormány, az UNESCO, Franciaország és az AFP francia hírügynökség segítségével létesítettek. A rendszer kifejlesztése 1991-ben kezdődött, az első számítógépes munkahelyeket 1992-ben alakították ki. Az új rendszerben 70 számítógép működik. A fejlesztés következő állomása - a Hughes amerikai cég segítségével - a műholdas adásra való áttérés és a számítógépes multimédia adatbázis megteremtése lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"Az EMKE, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a maroshévízi Kemény János Alapítvány meghívója szerint jún. 24-én Marosvécsen leleplezik Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. A felirat magyar, román és német nyelven hirdeti: "Báró Kemény János, az író és az áldozatkész irodalompártoló jóvoltából az Erdélyi Helikon írói közössége ebben a kastélyban tartotta évi találkozóit 1926 és 1943 között." Ezt a szervezési formát azóta sem tudta feléleszteni a romániai magyar íróközösség, írja Komán János. 1945 után a klánszellem lett az uralkodó és ez ma is él. Marosvécs szelleme egy nyitott írótársadalmat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

A gyulafehérvári érsekséghez tartozó Caritas segítségével Székelyudvarhelyen többszáz milliós beruházással létrehozták a Szent Lukács Egészségügyi Központot. Máj. 25-én volt az avatása. Derzsy András, a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a rászorultakat ingyenesen ellátják gyógyszerekkel, fogászati, orr-fül-gége, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, szemészet és fizikoterápiai rendelő is működik. Nyugati segítséggel épült fel a központ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án estig hírzárlat volt az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyaláson. A tárgyaláson nem sikerült előre lépni. Az Adevarul jún. 20-i száma szerint Magyarország továbbra is a lehetetlent kéri: etnikai autonómiát és kollektív jogokat. A lap szerint előrelépésre a jún. 27-i cannes-i európai csúcsértekezleten kerül sor, ahol valószínű egy Horn-Iliescu találkozó. /Magyar Hírlap, jún. 21./ A szakértői megbeszélések nem igazolták a bizakodó előrejelzéseket, közölte dr. Szénási György külügyi főosztályvezető, a magyar szakértői csoport vezetője. A magyar fél kifejtette, melyek azok a sarokkövek. határpontok, amelyeken nem léphet túl. Ezeket a határpontokat a magyar-szlovák alapszerződés is érzékelteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Románia a cannes-i csúcs alkalmával beterjeszti tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, jelentette be Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyminiszter jún. 20-án Luxemburgban, az EU és a társult kelet-európai országok igazságügy- és belügyminisztereinek együttes ülésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Jún. 20-án a Kovászna megyei rendkívüli tanácsülésen elfogadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozást tartalmazó állásfoglalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Gheorghe Tinca védelmi miniszter jún. 21-én találkozott Washingtonban Willam Perry amerikai védelmi miniszterrel és átadta magyar kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel közösen írt levelét, melyben kérik az Egyesült Államok további támogatását a két ország katonai együttműködéséhez, többek között a Budapest és Bukarest közötti forró drót létesítéséhez, amelyet amerikai segítséggel hoznának létre. Tinca útjának egyik legfontosabb célja Románia NATO-csatlakozásának előmozdítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., Magyar Hírlap, jún. 22./

"Melescanu külügyminiszter jún. 22-én Párizsban átadta Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét a francia kormány európai ügyekkel megbízott miniszterének, Michel Barnier-nak, jelenleg ugyanis Franciaország tölti be az EU soros elnöki tisztét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ A kérelemhez mellékelik a "nemzeti csatlakozási stratégiát", amelyet a román pártok az előző napon véglegesítették Snagovban. /Esti Hírlap, jún. 22./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 22-i sajtóértekezletén a román-magyar szakértői tárgyalásoktól elmondta, hogy azok "nagyon aktív szakaszban vannak". Az alapszerződésről nyilatkozott Melescanu külügyminiszter a Der Standard bécsi lapnak, mondván: "gyors eredményt várunk". A külügyminiszter elmondta, hogy sokan félnek az autonómiától, a félelemhez az alapot az RMDSZ legutóbbi kongresszusa szolgáltatta, amelyen szélsőséges kijelentések is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./ "

Nagy Benedek RMDSZ-képviselő részletezte a tanügyi törvénytervezetnek a szenátus által elfogadott változatának kisebbségellenes pontjait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Jún. 16-18-a között Nagyváradon magyar-román történészkonferenciát rendeztek. A szervezésben oroszlánrészt vállalt Sasianu Alexandru muzeológus, a nagyváradi Keresztény Kutatóközpont igazgatója. A tudományos találkozót Szent László király halálának 900. évfordulója alkalmából rendezték. A bemutatott dolgozatokat magas tudományos színvonal jellemezte, állapította meg Sasianu Alexandru. 1992-ben Nagyváradon volt már egy történésztalálkozó - a Varadinum alkalmával - Történelmi kölcsönhatások címmel. 1994-ben ugyancsak Nagyváradon ülésezett a magyar-román történelmi vegyes bizottság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"84 éves korában Párizsban elhunyt Emile M. Cioran tanulmányíró, filozófus. Cioran Resinarban született 1911. ápr. 8-án. 1937-ben érkezett Párizsba, ahol haláláig élt. Egyik legfontosabb ifjúkori művét /A kétségbeesés csúcsain/ 1933-ban románul írta, 1947 óta franciául publikált. Világszemlélete pesszimista, misztikus, nihilista. Korát gyűlölte és lerombolni kívánta. Saját magát "a legrosszabb megszállottjának" nevezte, azt vallotta, hogy "a teremtés végleges szabotázs". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ "

Jún. 21-én Snagovban, ünnepélyes keretek között Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök, a két ház elnöke és a parlamenti pártok vezetői nyilatkozat aláírásával szentesítették Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát. Az integrációs stratégiai programban az RMDSZ javaslatára külön pontként jelenik meg az emberi jogok és kisebbségi jogok kérdése, valamint az egyházak szerepe az integrációs folyamatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

"A képviselőház jún. 21-én elutasította a földtörvény - a hírhedt 18-as - módosítását, amelyet az ellenzék kezdeményezett. Elek Barna RMDSZ-képviselő mondta erről a törvényről, hogy ez "maga a megszervezett szervezetlenség". Az a kifogás a törvény ellen, hogy nem azt a földet adják vissza, amelyet elkoboztak, iskolák, egyházak elvett földjeinek visszaadásáról pedig nem intézkedik ez a törvény. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"

A Milánóban élő Constantin Dragan az általa alapított Európai Dragan Alapítvány segítségével egyre terjeszkedik. Először a médiát hódította meg /Temesváron és Lugoson tv, rádió és újság van a birtokában/, szülővárosában, Lugoson magánegyetemet alapított. Terjeszkedését törvényszegésekkel oldotta meg. Temesvári sajtóbirodalma a magyarok által épített Magyar Házban székel. A tulajdonában levő Timpex Kft. kilakoltatási pert indított a Magyar Házban levő Heti Új Szó és a helyi RMDSZ ellen, melyet első fokon megnyert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Száz kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar, valamint negyven magyarországi román és szlovák tanító vesz részt az ötödik alkalommal rendezett békéscsabai Kőrösi Nyári Akadémián, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola által szervezett továbbképzésen. Az előadások jún. 24-én kezdődnek és júl. 1-ig tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

A rendőrség megtalálta a legutóbbi szoborrongálás tettesét. Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobrát a 19 éves Pomian Cezar Petru rongálta meg. Állítólag azért követte el tettét, mert egy MADISZ-összejövetelen bántalmazták. A Madisz vezetői cáfolták, hogy az összejövetelen bármiféle rendbontás történt volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./

Ismeretlenek 86 zsidó sírt szentségtelenítettek meg Bukaresten, a Giurgiului úti temetőben, közölte a FEDROM, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, hangsúlyozva, hogy nem ez az első eset, hogy zsidó sírokat gyaláztak meg 1989 után, de ez a legsúlyosabb. Igaz, hogy ugyanakkor hasonló támadás áldozata volt jónéhány keresztény temetőbeli sír is. A FEDROM nem tartja kizártnak, hogy sátánisták voltak az elkövetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./

Hajdú Gábor szenátor kérdésére Liviu Maior tanügyminiszter elmondta, hogy jelenleg az egyetemeken 11929-en tanulnak jogot, közülük 98 magyar nemzetiségű. A hivatalos statisztikák szerint az ország lakosságának 7 százaléka magyar nemzetiségű, a joghallgatóknak viszont csak 0,8 százaléka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./

"Herédi Gusztáv írt Gáll Ernő A nacionalizmus színeváltozása című könyvéről, hozzátéve azt, hogy "a romániai magyarságnak előbb-utóbb kell hogy legyen egy önismereti tudományos szervezete, nevezzük azt Magyarságtudományi vagy Hungarológiai Intézetnek, Politológiai Akadémiának vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamilyen önálló szakosztályának." A politikatudomány - ezen belül a nemzetiségi kérdés - intézményesített művelésére nagy szükség van. Az idő múltán pedig ez a tevékenység a politikatudomány, a nemzetiségpolitika erdélyi iskolájává növekedhet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabad Szombat mell., jún. 24-25./"

Jún. 22-én a sepsiszentgyörgyi bíróság júliusra halasztotta az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokkal kapcsolatos tárgyalást. A bíró kiegészítő dokumentumokat kért a pénzügyőrségtől. A svájciak érdeklődéssel követik az ügy alakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Jún. 28-30-a között tartják soron következő, bukaresti lelkészértekezletüket Nagyszeben, Brassó, Ploiesti, Galac, Bákó és Bukarest lelkészei és a brassói református egyházmegye lelkészeinek közössége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"Az "Interconfessio Emberjogi Társaság a romániai kisebbségi felekezetek vallásszabadságáért" jún. 17-én gyűlést tartott Etéden, amelyre egész Székelyföldről érkeztek meghívottak. A napirendi pontok voltak: Az RMDSZ IV. kongresszusa - régi gátak, új lehetőségek, Magyar paradigma és a székelyföldi területi autonómia, A székelyföldi területi autonómia, A székelyföldi területi autonómia statútuma, Székely Diéta, Önszerveződő struktúrák és az újraszervezés lehetőségei, Székely autonómia és társadalomlélektan. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke politikai tanulmányában elemezte az RMDSZ eddigi útját és a kongresszus eredményeit, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozatának felépítését ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron jún. 23-án. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján résztvevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték. A tiltakozó levélben kifejtették, hogy a törvénytervezet sérti az egyházak jogait és sújtja a híveket. A tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. Amennyiben nem kapnak orvoslást az egyházi javak visszaszármaztatásával kapcsolatban, testületileg Strasbourgba fognak utazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Magyar Hírlap, jún. 27./

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adat az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius. A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

"Románia a "régi gárda" kezében - ez a Süddeutsche Zeitung /München/ Romániáról szóló cikkének egyik mellékcíme, ismerteti az írást Hollai Hehs Ottó Németországból. Az országban az infláció 70 %-os, a munkanélküliség 10 %-os, komoly politikai ellenzék nem létezik, mert senki sem lát kiutat a politikai válságból. A volt nomenklatúra és a volt Securitate kezében tartja a politikai és gazdasági hatalmat, az SRI nem sokkal jobb elődjénél, emellett együttműködik a nacionalista, szélsőséges pártokkal, állítólag a soviniszta Romania Maret is ők pénzelik. A franciák egy része nyíltan támogatta a románok "latinos nacionalizmusát", azonban az új államelnök konzervatív, nem valószínű, hogy segíteni fogja a bukaresti gárdát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./"