Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. április 23.
A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Választmánya ápr. 17-én Lészpeden tartott ülésén kiállt Tőkés László püspök mellett. A csángók asszimilálása beszédes példa az etnikai tisztogatásra. A Bákó megyei tanfelügyelőség nem tesz eleget a lészpedi szülők kérésének, hogy tegyék lehetővé gyermekeik részére az anyanyelvi oktatást. Szabófalvi diákok beadványban kérték anyanyelvi kör létrehozását. A tanfelügyelőség küldöttei erre szekuritátés stílusban folytattak kihallgatásokat. Pusztinán a hívek 200 aláírással ellátott beadványukban magyar nyelvű szentmisét kértek, eredménytelenül. /Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Választmánya: Beszédesebb példát nem is kell keresni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 23.
Bill Clinton amerikai elnök ápr. 21-én fogadást adott a Fehér Házban a Holocaust Emlékmúzeum felavatása alkalmából Washingtonban tartózkodó kilenc államfő és három miniszterelnök tiszteletére, közben az elnök és Al Gore alelnök találkozott a vezető politikusokkal. A 15 perces Clinton-Iliescu találkozó után az amerikai elnök jónak ítélte a megbeszélést. Iliescu elnök ismertette a demokratizálódás és gazdasági reform folyamatát. Iliescu elnök néhány perces megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. /Göncz ?Iliescu beszélgetés a fehér házi fogadáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 21-én Kolozsváron megvitatta a kormány Nemzeti Kisebbségek Tanácsát létrehozó határozatát. A határozat értelmében ebben egyenrangú félként vennének részt a kisebbségek képviselői és a kormánytisztviselők, nem önálló döntéshozó szerv, ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, egyelőre nem jelöli ki képviselőit a Tanácsba, de kész a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásban részt venni. /Az RMDSZ nem jelölt képviselőket az NK-ba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 23.
Nagyszalontán leváltották a helyi líceum magyar igazgatóját, majd megtiltották, hogy az iskola Arany János nevét viselje. A helyi RMDSZ tiltakozó aláírási akciót kezdeményezett ezen törvénytelenségek ellen. /Tiltakozó aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 24.
A Korunk szerkesztősége hajlandó elköltözni jelenlegi helyéről, ha a felajánlott épületben a szerkesztőségi munkának megfelelő helyiséget kap. /Miklós László: A Korunk nem alkuszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1993. április 24.
Tőkés István nyílt levélben tájékoztatott arról, hogy A Romániai Magyar Református Egyház élete 1944-1989 című könyvéről Kertész László egyházkerületi főgondnok gyalázkodó körlevelet küldött az esperesi hivataloknak. Emiatt az egyházi sajtó nem foglalkozott Tőkés István könyvével, melyet a Hungarológiai Intézet adott ki. Kertész László közzétette Tőkés István Esküszöm? című, 1980-ban, a Református Szemlében megjelent írását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./, ebben a szerző Ceausescu mellett tett hitt. Tőkés István hozzátette, nem igaz Kertész állítása, hogy elhallgatta ezt, hiszen a református egyházról szóló könyvében megemlítette ezt. /Tőkés István: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1993. április 24.
Zágonba kiszállt egy minisztériumi küldöttség és magyarázatot kért, hogy a polgármesteri hivatal falán miért áll három nyelvű tábla. /B. Kovács István: Három nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1993. április 24-25.
Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. április 24-25.
Iliescu elnök ápr. 22-én Washingtonban találkozott Al Gore amerikai alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. április 24-25.
Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. április 27.
Dr. Balázs Sándor elnök a Bolyai Társaság nevében Ion Iliescu elnökhöz és a kormányhoz írt nyílt levélben kifogásolta, hogy 1992. nov. 23-i felterjesztésére, melyben a romániai magyarság kérését tolmácsolta a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban, nem kapott választ. Iliescu kijelentette, biztosítják a kisebbség jogát a legmagasabb nemzetközi mércével, hogy anyanyelven tanulhasson minden szinten. Nem egy európai országban a romániai magyarság számarányához mérten jóval kisebb népcsoportoknak biztosítanak önálló, államilag fenntartott egyetemet, így Finnországban a svéd kisebbségnek, továbbá Spanyolországban, Belgiumban és máshol. Ehhez lenne szükség az egyetemre. /Levél Ion Iliescu elnök úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1993. április 27.
"Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. A magyar társadalom szeretné, ha megjavulna a román-magyar viszony. Magyarországnak nincs területi igénye, "elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést", mondta. A romániai magyarságnak jogos kívánságai vannak. Ha ezekben megoldás születik, akkor van értelme szerződést kötni. A "kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fogunk szerződni", hangsúlyozta a miniszter. Amennyiben a román vezetés a romániai magyarsággal leül tárgyalni és közös megállapodás születik, akkor "mehetünk bele bármilyen egyezménybe". A magyar külügyminiszter mindig szorgalmazta a határátkelők bővítését. /Székely László: Exkluzív interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"
1993. április 27.
A kolozsvári volt református gimnázium csak most nyerte el a jogot, hogy 1990 elején felvett nevét - Apáczai Csere János Líceum - jogszerűen viselheti. A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a líceumban magyar tanítóképző osztály is induljon. Tanítóképző jelenleg Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. /Kapcsolt hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1993. április 27.
Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, húsz éve sok magyar dolgozott Sepsiszentgyörgyön a megyei törvényszéken és a városi bíróságon, ma kivételesen találni egyet-egyet. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas években a magyar egyetemet végzetteket kihelyezték román vidékekre. Kozsokár szerint szándékos, megrendezett provokáció volt 1984-ben a szoborrobbantás Sepsiszentgyörgyön. Ennek nyomán leváltották a vezető tisztségben lévő magyarokat. A Har-Kov jelentés körül is a betelepítő szándék áll. /B. Kovács András: Aránytalanságok, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1993. április 28.
"Micea Pascu - korábban Iliescu elnök tanácsadója, jelenleg védelmi minisztériumi államtitkár - elemző cikke az angol nyelvű japán Daily Yominsi című lapban jelent meg. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte Pascu elemzését. Pascu szerint Magyarország kezd c fő potenciális ellenségévé válni, de a nagyhatalmak nem támogatják Romániával kapcsolatos céljai elérésében. Magyarországnak meg kell elégednie kisebb eredményekkel, és elnapolni a legfontosabbat /Erdély kérdését/, addig, amíg egy nagyhatalom nem lesz hajlandó Magyarország problémáját "rendezni". A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban Magyarország előnye jelentős. Bukarestben nem kell dramatizálni ezt az előnyt, sem alábecsülni, amíg a magyarországi vezetés és a romániai magyarok tovább folytatják ellenséges akcióikat Románia ellen. /Románia keresi helyét az új rendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"
1993. április 28.
Dr. Wilfried Schreiber, a kolozsvári Német Demokrata Fórum és az Interetnikai Párbeszéd Egyesület alelnöke elmondta, hogy Németország támogatja a romániai német kisebbséget. Kénytelenek voltak azt kérni, hogy a Németországból érkező segélyszállítmányokról minden esetben értesítsék a Német Demokrata Fórum /NDF/ központját, mert több korábbi szállítmány eltűnt. Az NDF őrzi függetlenségét, a szabad döntés lehetőségét, választáskor nem lépett koalícióba senkivel. Több oka van annak, hogy nem alakult ki kisebbségi egységfront: eltérő a lélekszám, az asszimiláció foka, mások a célkitűzések. Ennek ellenére az NDF állásfoglalásai nem mondanak ellent az RMDSZ állásfoglalásainak. /Bartunek István: Kisebbségek egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1993. április 29.
Ápr. 25-én másodízben rendezték meg a Szatmárudvariban az Amatőr Színjátszócsoportok Találkozóját, melyet a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség patronált. /Amatőr színjátszócsoportok Udvariban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 29.
Halász Anna is hozzászólt az etnikai tisztogatás kifejezés vitájához. Sok érvet hozott fel a romániai kisebbségekkel, magyarokkal, zsidókkal szembeni bánásmódról, megállapítva, hogy hideg etnikai tisztogatás lehetne a megfelelő kifejezés. /Halász Anna: Nem egyfajta, hanem hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 29.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége ápr. 22-én tartotta közgyűlését Kézdivásárhelyen. A szakemberek megállapították, hogy a hazai magyar nyelvű tévéműsorok elzárkóznak az anyanyelvápolástól. Ezt bizonyítja az is, hogy az ápr. 20-22-e között lezajlott országos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről egy szót sem szólt a magyar adás. /Komoróczy György: A televízió közömbössége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./
1993. április 29.
Désen a ferencrendi kolostor visszaadását az 1989-es események után a kisváros mintegy kétezer fős katolikus közössége tüntetésen követelte. Ily módon visszakaptak az épületből öt szobát és a raktárnak használt helyiség egy részét. Ez utóbbi kultúrterem lesz, illetve ifjúsági klubként fog működni. Ferencz Béla Ervin ferences rendfőnök elmondta, hogy szükség lenn az épület egészére. Esőfokon megnyerték a pert, azonban Kolozsváron a per egyelőre elveszett. Az egyházközség fellebbezett. /Péterszabó Ilona: Mégis kié lehet egy kolostor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 30.
Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1993. április 30.
Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./
1993. április 30.
Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 30-i sajtóértekezletén a prefektusok kinevezése elleni tiltakozást megalapozatlannak minősítette. /Cotroceni szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1993. április 30.
"Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke nem fogadta el Egyed Péter minősítését, hogy a Bolyai Társaság működése nem volt eredményes, majd fölsorolta, hogy mit végeztek eddig. Segítették a felvételi vizsgák előkészítését, vendégtanárokat hívtak meg, könyvet adtak ki a romániai magyar felsőoktatásról, létrehozták a Bolyai Alapítványt, tájékoztatták a nyugati értelmiségieket az itteni helyzetről, hozzájárultak az oktatási törvény vitájához. Beadványokat készítettek az egyetem ügyében, terveket dolgoztak ki. Megpróbáltak néhány világi kurzust bevinni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe, azonban ez - anyagiak hiánya miatt - nem sikerült. /Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke: A "modus probandi" hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./ Egyed Péter írása: ápr. 17-i jegyzet."
1993. május 1-2.
Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./
1993. május 1-2.
"Tőkés László püspök A nemzeti megbékélés szolgálatában címen kifejtette, hogy a "többségi román ortodox egyház fokozott megértésére és támogatására számítunk." A püspök beszélt a magyarság fogyásáról: a "mesterséges asszimiláció és a kényszerű kivándorlás apasztja sorainkat." Dúl a soviniszta uszítás. Az egyházak feladata a békéltetés szolgálata. Közös álláspontra kell jutni, és gondoskodni kell a megállapodások teljesítésének ellenőrzéséről. /Tőkés László püspök: A nemzeti megbékélés szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./ Tőkés Lászlónak a Kolozsváron ápr. 1-2-án összeült felekezetközi konferencián elmondott beszédének szövege. "
1993. május 1-2.
A szenátus döntése értelmében az Állami Levéltár a jövőben is a belügyminisztériumhoz tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./
1993. május 1-2.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./
1993. május 4.
Tőkés László még nem kapta meg a Romania Liberaban szemelvényesen közzétett, hozzá írt nyílt levelet. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./