Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete memorandumot intézett Grigore Zanc megyei prefektushoz, kérve: éljen törvényadta jogával és támadja meg a városi tanács azon határozatát, amely márc. elsejétől tiltja idegen országok zászlóit és himnuszait, mivel ez a határozat alkotmányellenes. A megyei prefektúrán márc. 12-én átvették a kérvényt, a polgármesteri hivatal viszont a kétnyelvű pecsétre hivatkozva elutasította az iktatást. /Memórium a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./

"Márc. 15-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szülővárosában, Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédet. "Azt kérdezik tőlünk sokan: kinek az ünnepe ez? Minden magyaré, bárhol is éljünk a világon, mindannyiunké, akik egy nyelven, egy kultúrán nevelkedtünk..." "Tanulnunk kell sok évszázad erdélyi tapasztalataiból..." Erdély "a türelem, a megértés, a közösségi autonómia földje" volt. "És éppen nekünk, székelyeknek van erre hagyományunk, nekünk, aki az önkénynek sohasem engedtünk, belső szabadságunkat megőriztük..." Határozottan kell felelni. "lesz iskola, lesz egyetem, lesz kultúra, lesz magyar önigazgatás!" /Markó Béla: Kinek az ünnepe ez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ "

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője interjút készített Ion Iliescu elnökkel. Az interjú saját lapjában és a Magyar Nemzetben jelent meg. Iliescu kifejtette, hogy értek el eredményeket, megszületett a korszerű alkotmány, a nemzeti kisebbségek szabadságjogait illetően "Románia máris eleget tesz a legmagasabb nemzetközi mércéknek." Szemtanúi vagyunk az európai integrációnak, "másfelől mit látunk? Szeparatista nemzeti szegregációs tendenciákat, amint arra az RMDSZ is törekszik." Iliescu hangsúlyozta, hogy "nem fogjuk támogatni a szegregációs, a szeparatista, a kisközösségek bantusztanizálását célzó tendenciákat." Más a helyi autonómia és "egészen más az etnikai alapon való elkülönülés. Ez nemcsak korszerűtlennek tűnik nekem, nemcsak nem európainak, hanem olyan lépésnek is, amely századokkal visszavet..." A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek, magyarázta a román elnök. Sajnálja, hogy nem talált megértésre ajánlata a legmagasabb szintű találkozóra. Nem érti, hogy "miután több felelős magyar államférfi kijelentette: országaink határai sérthetetlenek, miért vannak fenntartásaik, amikor ezt konkrétan is le akarjuk szögezni a szerződésben." Iliescu elnök állásfoglalása a másik vitás kérdéssel, a romániai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban: "Meg kell azonban érteni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az államok belügyeinek körébe tartoznak, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei." Iliescu szerint országa eredményeket ért el a demokratizálódás útján. Megszületett az alkotmány, melyet szerinte korszerűnek tekint a világ. /Gyarmath János: Interjú Ion Iliescu román elnökkel. = Magyar Nemzet, márc. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levelet intézett az ország vezetőihez és képviselőihez, kérve a tanügyi törvénytervezet visszavonását. Kifogásolják a túlzott központosítást, a törvénytervezet nem tartalmazza az iskolai autonómia alapelveit, az egyetemi autonómia pedig puszta fogalom marad, az egyházi oktatást csak az egyházi személyek képzésére szűkíti, a központosítás jellemzi a nemzeti kisebbségek oktatását is, elfogadhatatlan a kisebbségek oktatásával kapcsolatos rész /egyes tárgyakat csak románul lehet tanítani, több szakon nem lehet anyanyelven tanulni/. /A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20-21./

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 24-én terjedelmes levelet intézett Gyarmath János főszerkesztőhöz, amelyben félretájékoztatással vádolta meg a Romániai Magyar Szó vezetőjét. Gyarmath János márc. 19-én közölte az Iliescu elnökkel készített interjúját, majd a márc. 20-i számban kommentálta az elhangzottakat. A főszerkesztő jelezte, hogy a márc. 31-i számban közli Chebeleu levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

"Tőkés László püspök a hazai és nemzetközi közvéleménytől védelmet kért. Féktelen propagandakampány indult ellene, a Román Nemzeti Egységpárt hazaárulás vádjával bűnvádi eljárást indít a püspök ellen. Névtelen leveleket kap, egyesek letartóztatását követelik, kilakoltatását akarják elrendelni. /Tőkés László: Egy "hazaáruló" vallomása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27-28./"

A Református Világszövetség főtitkára, dr. Milan Opocensky Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a református püspökséget. /Felvállalta harcunkat a szabad világ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27-28./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 30-án Kolozsvárott munkaülést tartott. Szükségesnek tartják az RMDSZ saját - magyar és román nyelvű - sajtójának elindítását. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Sepsiszentgyörgyön márc. 29-én a Kovászna és Hargita megyei területi RMDSZ szervezetek, a helyi önkormányzatok és parlamenti RMDSZ-képviselők összeültek és nyilatkozatot adtak ki, melyet eljuttattak Iliescu elnöknek, a kormánynak és a nemzetközi emberjogi szervezeteknek: a romániai magyarság elleni újabb súlyos diszkriminációnak minősítik azt, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat neveztek ki. A polgári engedetlenség különböző formáit latba vetve fognak harcolni az intézkedés visszavonásáért. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez, Gyarmath Jánoshoz írt terjedelmes levelében kifogásolta a főszerkesztő kommentárját és szerinte Iliescu elnök nem állította, hogy az erdélyi magyarság törekvései korszerűtlenek, azt csupán egyes RMDSZ-vezetőkre értette. A főszerkesztő válaszában szó szerint idézte az elnök szavait, román eredetiben /ebből kiderül, hogy Iliescu az egész RMDSZ-t elmarasztalta/. Chebeleu kérte, hozza nyilvánosságra levelét, ugyanakkor az elnöki szóvivő levelét eljuttatta a Rompreshez, a rádióhoz, a sajtóhoz. Olyan közeghez jutott el a levél, ahol viszont az eredetit nem ismerik. - Chebeleu további pontosításokat szorgalmazott, megjegyezve, hogy az ET 1993. február elsején elfogadott dokumentuma csupán ajánlás. /Levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

"Hivatalosan többször kijelentették, hogy Kincses Előd ellen semmilyen eljárás nem indult. A Maros megyei Rendőrség viszont hivatalosan értesítette Kincses Elődöt, hogy "belekeveredett az 1990-es márciusi eseményekbe", a bűnügyi kivizsgálás érdekében kötelező a személyes megjelenése. A lap közölte az eredeti, 1993. márc. 12-én kelt rendőrségi értesítést és magyar fordítását. /Marosi Barna: Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./"

"A parlament ülésén Kozsokár Gábor szenátor interpellált, tolmácsolta a két magyar többségű megye lakosságának felháborodását, amiért politikai megfontolások alapján román prefektusokat neveztek ki. Utána Vacaru demokrata frontos vezető és Paunescu szenátor vádaskodott, mint máskor is, hozzátette, a kinevezés a kormány dolga, nem a szenátusé. Verestóy Attila szenátor a választók iránti felelősségről beszélt: "nem RMDSZ-prefektust kérünk, még magyar eredetűt sem feltétlenül - csak olyat, aki bírja a lakosság rokonszenvét". Suianu egységpárti szenátor szerint a terem figyelmét az RMDSZ, ez a "politikai szörnyeteg", ez a gátlástalan bolsevik párt mindig képes elterelni az ország súlyos gondjaitól és Tőkés László püspök nyilatkozatát hozta fel. Markó Béla szenátor felelt, mondván, az állami intézményekből, helyi adminisztrációból, kormányszevekből, iskolai, kórházi stb. vezetőségeiből félreállított magyarok igenis etnikai szempontoknak, diszkriminációnak esnek áldozatul. Coia agrárdemokrata történész szenátor az egész RMDSZ-t támadta, amiért elmagyarosították a székelyeket. Az ellenzéki szenátorok hallgattak, nem keltek az RMDSZ védelmére. /Demeter J. Ildikó: Parlamenti rapszódia Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ "

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról hazatérve Spiroiu védelmi miniszter kijelentette, hogy 1994-től Románia részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. Spiroiu tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

"Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett. A román hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése. "Az e célt követő gyakorlat eszköztárába tartozik az etnikai tisztogatás is." Az SZKT "elítéli ezt a gyakorlatot, kinyilvánítja egyetértését az RMDSZ tiszteletbeli elnökének ilyen értelmű nyilatkozatával." Ugyanakkor felháborító, hogy "politikai állásfoglalás okán koncepciós jellegű perre kerülhessen sor...". Ezt a nyilatkozatot 55 SZKT-képviselő aláírta. Akkor már sokan eltávoztak a nagyváradi gyűlésről, ezért a nyilatkozatot eljuttatják a többi képviselőhöz is. Nyolcvankilenc aláírás esetén ez az SZKT hivatalos nyilatkozata lesz. /Nyilatkozat. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./ Megjegyzés: Az SZKT tagjaiból Tőkés László melletti nyilatkozatot aláíró nyolcvanegy fő névsorát közli a bukaresti napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

A márc. 31-i külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana szóvivő azt állította. hogy Nagyváradon a református püspöki székhely sohasem volt a református egyház tulajdonában, mindig is állami tulajdon volt. - A szóvivő elhallgatta, hogy az épület a hívők adományaiból épült, a harmincas években. /Székely László: Külügyi sajtókonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

"Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./ "

"Egy kezdeményező bizottság megkezdte a Román Kommunista Párt /RKP/ újraszervezését Szilágy megyében. Március végén újból megjelent Zilahon a Nazuinta, a volt kommunista párt Szilágy megyei hetilapja. Az új kiadvány a régi lap örökségének felvállalója, magát "kényelmetlen időszaki kiadványnak" nevezi. A volt diktátor, Ceausescu képét közli első oldalán. A lap a diktátor haláláért a "munkások bosszújában" reménykedik. /Ceausescu munkalátogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ "

"Csíkszeredában a román líceum /Octavian Goga Líceum/ igazgatója Miron Dusa valóságos kiskirály lett a középiskolában. Első dolga volt minden magyar eltávolítása, még az adminisztratív személyzet köréből is. Többször kijelentette, hogy még a kilincset is kicserélteti, melyeket valaha is bozgor kéz érintett. Nem ismerte el a Hargita megyei tanfelügyelőséget, közvetlenül a minisztériumhoz fordult, nem fogadta el magyar tanfelügyelők ellenőrzését, és mindezt a minisztérium elfogadta. 1991-ben Miron Dusa elnökletével Goga Alapítvány jött létre a megyében "mostoha" sorsra jutott román oktatás támogatására. Nagy összegű adományokat kapott az alapítvány, Miron Dusa igazgató autót vásárolt az alapítvány pénzén és saját kft-t hozott létre. Tübb román tanár fellázadt az igazgató önkény ellen, ezeket elbocsátotta. Ezek a tanárok a minisztériumhoz fordultak. Onnan nagy vizsgáló bizottság érkezett, mindenben az igazgatónak adtak igazat, a tanárokat megfélemlítették. A minisztériumi bizottság ugyanolyan elfogult, igazságtalan volt, mint amikor a tanfelügyelőséget ellenőrizte. A román tanárok végül - egyszerre harminc tanár-? sztrájkba lépett, mind felmondtak. Az iskolában két hétig szünetelt a tanítás. Először a helyi román lap kezdett cikkezni az igazgató intézkedései ellen, majd a nagyobb lapok, végül felfigyelt a tévé is. Erre már lépni kellett: a megyei tanfelügyelőség leváltotta Miron Dusa igazgatót. Azóta másfél hónap eltelt, azonban a minisztérium még mindig nem váltotta le Miron Dusát, ezért új igazgatót sem lehet kinevezni. /Beder Tibor: Üzenet, amely végül is valóra válhat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ "

Tizenkét romániai egyház és felekezet, köztük a román ortodox és pünkösdista képviselői tárgyaltak Kolozsváron, ápr. 1-2-án megtartott ökumenikus értekezletükön, az egyházak szerepéről az etnikumok közötti békés együttélés előmozdításában. Az előterjesztések közül kiemelkedő volt Tőkés Lászlónak A nemzetiségi megbékélés szolgálatában című előadása. A kiadott közlemény szerint a résztvevők erőfeszítéseket tesznek az etnikai és vallási béke érdekében, elengedhetetlenül szükségesnek tartják az elkobzott, államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Elhatározták egy felekezetközi szervezet megalakítását. - Tőkés László külön javaslatokat tett, de ezek nem kerültek be a záróközleménybe. Szerinte az elfogadott állásfoglalás túlságosan általános. /Országos felekezetközi megbeszélések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., Romániai egyházak a megértésről. = Új Magyarország, ápr. 3./

"Tőkés László püspök - eleget téve a meghívásnak - Hollandiába, majd Franciaországba /máj. 1-5./ látogatott, egyházi és politikai jellegű megbeszéléseket folytatott, a Romániának nyújtandó segélyekről tárgyalt. Tárgyalópartnereit megismertette az RMDSZ álláspontjával. /Tőkés László Párizsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ A vele készített telefoninterjúban elmondta, hogy Hollandiába a Románia segélyezésével is foglalkozó Telos Alapítvány hívta meg. Az EBEÉ kisebbségi főbiztosának munkatársait tájékoztatta a kisebbségi problémákról. Hollandiában az egyik lap /Traw/ Tőkés püspök ártalmas a romániai magyarok szervezetére címmel írt cikket, ismeretlen forrásokra hivatkozva. A Washington Post pedig azt állította, hogy "Tőkés László radikális magyar nacionalizmusát" többen is elítélik. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A hivatkozott cikk szerzője David B. Ottoway, aki A román politika nyitása a kisebbség felé címen azt írta, hogy "Tőkés és más radikális magyar nacionalisták Erdély autonómiájának visszaállítására, vagyis területi önkormányzat megteremtésére törekszenek, s ez a román nacionalisták értelmezése szerint a terület Magyarországhoz való csatolásának első lépése." /The Washington Post, ápr. 3./ "

Kolozsváron a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete interetnikai békéltető testület létrehozásán fáradozik, jelezte Alexandru Farcas, a parasztpárt Kolozsvári szervezetének elnöke. A városban kiéleződött a román-magyar feszültség, ezért szeretnék létrehozni a párbeszédet. Tudják, hogy hasonló célja van az Interetnikai Párbeszéd Szövetségnek, de azt vallják, hogy több ilyen szervezetre van szükség. /Miklós László: Román-magyar békéltető tanács Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./

Sütő András és Szász János levélváltását újraközölte a Magyar Nemzet. /Magyar Nemzet, máj. 15./ - Sütő András levele először: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

"Sütő András nyílt levélben reagált Szász János korábbi cikkére, amelyben elismeréssel írt ugyan Tőkés Lászlóról, de hozzátette: tévedett. "Ettől még Tőkés László továbbra is az erdélyi-romániai magyar elővéd legelőlretoltabb harcosa marad. Számítson engem is testőrei közé." /Szász János: Néhány tanulság és egy vallomás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Sütő András igazat adott Tőkés Lászlónak, egyfajta etnikai tisztogatás folyik, "súlyos közösségi fenyegetettségünkben súlyosan és lényegre törően kell szólni." A tömeges kivándorlás nem egyfajta etnikai tisztogatás eredménye? - tette fel a kérdést az író. Tőkés László nem az etnikai tisztogatás fölemlegetésével tévedett, hanem abban, hogy "látszólag személyes vélekedésként szólt olyan ügyben, amelynek politikai súlya rendkívüli." Előzetes egyeztetésre lett volna szükség az RMDSZ elnökségében, hogy többes számban szólhasson, nagyobb súlyt adva a megállapításnak. Tőkés László második tévedése módszerbeli, úgy gondolta, hogy az RMDSZ országos vezetősége működőképesen áll mögötte, " a világ elé tárja menten az etnikai tisztogatást igazoló, országosan összegezett tények, bizonyítékok ezreit." Ez nem történt meg. /Sütő András: Levél Szász Jánosnak egy tévedés tagadásának ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.4./ "

Az előző héten a Nyugat-Európai Unió küldöttsége járt Bukarestben, hogy tájékozódjon Románia ET-felvételével kapcsolatban. Találkoztak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte, aki elmondta, hogy a román képviselők sorban biztosították a küldöttséget: nincs semmiféle kisebbségi probléma. Verestóy Attila megjegyezte, hogy ismét a többség mondja el azt, hogy mi jó a kisebbségnek. Romániában ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert. Verestóy nem folytathatta, mert a protokollfőnök bezárta a megbeszélést: be kell fejezni, késő van. /Demeter J. Ildikó: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

"A prefektusok kinevezésével kapcsolatos botrányról a nemzetközi média is tudósított. Az erdélyi prefektusok ügyében kirobbant vita akkor következett be, amikor "Romániának be kellene bizonyítania politikai jó szándékát, hogy megfeleljen az Európa Tanács által a nemzeti kisebbségek jogai terén támasztott feltételeknek" - állapította meg a La Croix francia lap. A Die Welt "És most Románia alázza meg nemzeti kisebbségét" címmel, "A magyarok védekeznek a megfigyelés és fenyegetés ellen -majdnem olyan a helyzet, mint Ceausescu idején" alcímmel közölt cikket. Megállapította, hogy ennek a politikának a célja "Erdély lopakodó románosítása". A Reuter idézte Markó Bélát, aki szerint a kormány a nacionalizmus kártyáját játssza ki. /Nemzetközi visszhang: "Erdély lopakodó románosítása". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ "

Ápr. 2-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök és dr. Csapó József szenátor. Tőkés László ismételten kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. Nem a román néppel, hanem a jelenlegi hatalom képviselőivel, a rágalmazó, szélsőséges politikusokkal és sajtójukkal áll szemben. A megjelent RMDSZ-politikusok a magyarság hátrányos megkülönböztetésének tényét hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet, hogy nemcsak a nemzetiségi sérelmek napirenden tartása csökkenti Románia felvételi esélyeit az Európa Tanácsba. Ott van még a hatalom toleráns viszonyulása a szélsőséges megnyilvánulások iránt. C. V. Tudor diktatúra-követelésétől sem az elnök, sem a kormány nem határolta el magát, továbbá az ügyészség katonai vezetése, a televízió függetlenségének kérdése. A nemzetiségi sérelmeket lehetne orvosolni, de erre nem került sor. Az RMDSZ megjelent képviselői hangsúlyozták: nem vonják vissza az RMDSZ-nyilatkozatokat. /Bartunek István: Az RMDSZ nem vonja vissza nyilatkozatait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

"Csíkszeredában két osztályban moldvai csángó gyermekek tanulnak. A Bákó megyei román sajtó ezt magyarosításnak tüntette fel, az iskolát és tanárnőt magyarosítással vádolta. Borbáth Erzsébet magyartanárnőt személyében érte támadás a sajtóban. A tanárnő meglepődve olvasta a román lapban, hogy az iskolában magyarosítás zajlik: moldvai román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarok legyenek. A román újságíró Borbáth Erzsébet tanárnő szavait idézte, valójában azonban az újságíró nem is járt iskolájukban. Természetesen nincs szó magyarosításról, a csángó szülők szabad akaratukból hozták gyermeküket az iskolába, hogy anyanyelvükön tanuljanak. /B. Kovács András: Mint szarva közt keresik a tőgyét? A "magyarosítás" újabb esetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"