Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

Király Károly a Nagyváradon rendezett polgári fórumon bírálta az RMDSZ vezetőrétegét, mondván, nem tartja szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

"Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./"

Huszonkettőre emelkedetett Kolozsváron a polgármester-jelöltek száma. Az RMDSZ nem indít a városban önálló jelöltet, viszont vár annak bejelentésével, hogy melyik jelöltet támogatja. Az ilyen megosztottság éppen Funarnak kedvez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Megtartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete Kolozsváron. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi dolgozók kisebb számban voltak jelen, mint régebben, holott az egyesület tagságának többsége munkás. Az egyesület vállalt feladataiból - székház és pénzügyi alapok hiánya miatt - keveset teljesített. Mintegy 30 munkanélkülinek sikerült állást keresni. Az emberek egyre passzívabbak lesznek. A dolgozók, munkanélküliek, nyugdíjasok helyzetének rendezésébe sokkal erélyesebben kell bekapcsolódnia az RMDSZ-nek. Javasolják, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hozzon létre munkaügyi főosztályt. Az erdélyi magyarságnak legalább 50 %-a alkalmazott, ezért kellene egy főosztály, amely felmérné a városi lakosság foglalkoztatottságát, bérviszonyait, a munkanélküliek átképzési lehetőségeit. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete az RMDSZ társszervezete, de eddig támogatást csak az RMDSZ szociáldemokrata platformjától kaptak, olvasható a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnökségének közleményében. /Figyelni a munka világára. Közgyűlés tanulságokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-i ülésén a helyhatósági választási kampánnyal foglalkozott. Felkérték az RMDSZ-frakciót, hogy interpelláljon a televíziós kampányműsorok késedelmes szabályozása miatt. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Demeter János kampányfőnök bejelentette, hogy a jelöltlisták letétete során nem tapasztalt különösebb törvénysértéseket. A nehézségek nagy része annak tulajdonítható, hogy a törvény egyes cikkelyei ellentmondóak. Kötő József elmondta, hogy a FUEV temesvári kongresszusán a hatalom, a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa korlátozni akarja a magyar nyelv használati jogát a kongresszuson, annak ellenére, hogy ez a kisebbségek összejövetele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 777. sz./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Fey László nem fogadta el Balogh Edgár írását, mondván, az RMDSZ-en belül igenis létezik olyan vonal, amelyet Tőkés László, Szőcs Géza, Katona Ádám és Borbély Imre képviselnek. Tőkés László ugyanis nem határolta el magát tőlük. Fey hangsúlyozza, hogy az RMDSZ-en belül két szárny van, de hazugságnak nevezte, hogy Borbély Imre a mérsékelteket kommunistáknak bélyegzi, a maga táborát pedig antikommunistáknak. Fey szerint a mérsékeltek pragmatikusok, reálpolitikusok, a másik táborba tartozók pedig voluntaristák. Balogh Edgár Fey László antiklerikalizmusának tulajdonította, hogy nem tetszik neki a püspök az RMDSZ élén. Fey László ezt a megállapítását is visszautasítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./ Balogh Edgár cikke: 680. sz. jegyzet /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-én Kolozsváron megtartott ülésén elfogadta a magyar nemzeti autonóm közösség jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a romániai nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. Az elnökség a dr. Csapó József által kidolgozott személyi elvű autonómiára vonatkozó statútumot egy szakértői csoporttal kodifikálta, majd az RMDSZ parlamenti frakció jogászaival véleményeztette. Az elnökség javasolja, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója terjessze be a két törvénytervezetet a parlamentbe. A részletes szabályozást az elnökség kidolgozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13./

Máj. 13-án a képviselőházban megvitatták 50 ellenzéki képviselő indítványát, amely elmarasztalta a kormányt a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmények nem teljesítéséért /emiatt a Valutaalap befagyasztotta a hitel folyósítását/. A beadványt a többség elutasította, az RMDSZ a szavazásnál tartózkodott, a szakmailag és politikailag primitíven megfogalmazott beadványt az RMDSZ nem írta alá, mivel ezt nem igényelték tőlük. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17., 782. sz./

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

"Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

A szenátus titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága máj. 15-én meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, illetve Constantin Bucur titkosszolgálati tisztet a kirobbant lehallgatási botrány miatt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén ugyanis Corneliu Vadim Tudor pártelnök bemutatott tíz kazettát, politikusok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseiről. A jelen levő Bucur százados és Magureanu két egykori helyettese, Dumitru Cristea és Victor Marcu igazolták a felvételek eredetiségét. A meghallgatáson Magureanu kifejtette, hogy a bemutatottak közül egyik lehallgatást sem engedélyezte, újságírókat és politikusokat nem hallgattak le. Bucur százados, akit kitettek a titkosszolgálatból, azt vallotta, hogy parancsra cselekedett a lehallgatásokkal. Felettese, Zamfir ezredes cáfolta ezt. Szabó Károly /RMDSZ/ szenátusi bizottsági tag szerint, nem biztos, hogy az SRI készítette a hangfelvételeket, mert vannak más intézmények is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében máj. 16-án nyílt meg Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban nem kezdődött el a kisebbségben levő népközösségek sorsának rendezése, ellenkezőleg, folytatódtak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 781. sz./

Máj. 11-re virradóan ismeretlenek meggyalázták a Brassótól néhány kilométerre, a Brassó-Predeal országút mentén felállított emlékművet, amelyet az 1848-ban a Tömösi-szoros védelmében elesett hősök tiszteletére emeltek. Az emlékműhöz minden évben zarándoklatot szerveztek. Ismeretlenek letörtek egy darabot a hősök neveit őrző emlékműből, a táblát bemázolták, az emlékmű körüli földemelvényt letaposták Ezelőtt négy évvel hasonlóan megrongálták az emlékművet, akkor az RMDSZ ezt nem tette szóvá, a lakosság közadakozásból felújította az emlékművet, most viszont az RMDSZ Brassó megyei szervezete feljelentést tett, tiltakozva az emlékmű meggyalázása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 17-én a kormány kezdeményezésére a parlamenti parlamenti pártok megbeszélést tartottak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdésekről. Szabó Károly szenátor nehezményezte, hogy a katonák nem találkozhattak a jelöltekkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

"25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége a 108-as számú határozatával elfogadta a romániai magyar nemzeti autonóm közösség jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a romániai magyar nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége határozatában javasolta az SZKT-nak: amennyiben úgy dönt, a törvénytervezetet az RMDSZ parlamenti frakciói terjesszék a román parlament elé. /RMDSZ-határozat az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/

A tanügyminiszterrel való megbeszélésen, melyen Markó Béla elnök, Magyari Lajos szenátor és Asztalos Ferenc képviselő vettek részt, tisztázódott, hogy idén is lehetőség nyílik az anyanyelven való felvételizésre azokból a tárgyakból, amelyeket a jelentkezők ezen a nyelven tanultak. Erről Liviu Maior miniszter körlevelet bocsátott ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./

"Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

Máj. 20-án a képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a 118/1990-es törvényben előírt határidőt módosítsák, így a volt hadifoglyok kérelmeiket 1997. dec. 31-ig nyújthatják be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 784. sz./

1992-höz viszonyítva idén 30 százalékkal nőtt Brassó megyében az RMDSZ-tagok száma, jelentette be Török Ernő megyei ügyvezető elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Brassó megye 25 helységében állított jelölteket, 14 esetben teljes tanácsosi listát terjesztett elő, magyar polgármester-jelölt 9 helyen indul. Brassó városban Mina László az RMDSZ polgármester-jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

"A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

Az RMDSZ Maros megyei szervezete máj. 21-én Marosvásárhelyen politikai fórumot rendezett, ahol a város polgármester-jelöltje, Fodor Imre mérnök bemutatkozott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./

Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

"Dumitrascu kormánypárti szenátor máj. 20-án a szenátusi ülésen kijelentette: "ami nem sikerült" az 1989 decembere előtti önkényuralomnak, s "ami nem sikerült Iliescu diktatúrájának", azt elvégezte az RMDSZ. Európa közepén kiirtott egy népcsoportot, a székelyeket. Levonta a következtetést: "Az RMDSZ a székelyek sírásója". Dumitrascu felszólította a székelyeket: "segítsenek a román államnak az RMDSZ szétzúzásában". Szerinte az RMDSZ totalitárius szervezet, amely 1,6 millió állampolgárt foszt meg a szabad választás jogától. A szenátor szavaiból kiderült, hogy létezik egy terv, egy kormányprogram az RMDSZ megsemmisítésére. - Ugyanezen a napon, 20-án a szenátusban visszatértek a háborús veteránok ügyére. Nemrég egységesítették a joggyakorlatot, az igazságszolgáltatásban nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a veterán melyik hadseregben harcolt, most a hadügyminiszter megkülönböztetést eredményező parancsot hozott: igazoláskor elő kell teremteni a katonai okmányokat is. Hajdú Gábor szenátor interpellációjában kérte a parancs visszavonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"