Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
1990. február 15.
Brassóban is tüntettek az RMDSZ felhívására a magyar iskolákért, az anyanyelvű oktatásért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1990. február 16.
Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága 13-án megbeszélést tartott, napirendre került a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa megalakulása. Az RMDSZ harmadik küldöttgyűlését febr. 24-25-én tartják, Sepsiszentgyörgyön. /Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának közleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1990. február 17.
Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban közölte, hogy Vincze János, a Független Magyar Párt elnöke ellen a sajtóban súlyos - eddig meg nem cáfolt - politikai és erkölcsi vádak hangzottak el. A Független Magyar Párt többször hivatkozott az RMDSZ-szel fennálló együttműködésre. Az RMDSZ-nek semmilyen kapcsolata nincs ezzel a párttal. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1990. február 17.
Az Adevarul in Libertate febr. 13-i számában jelent meg a Vatra Romaneasca állásfoglalása a Tanügyminisztérium határozata ellen, amely a kolozsvári magyar líceumok visszaállításáról döntött, továbbá a Vatra felháborodottan visszautasította a Bolyai Egyetem újraélesztésének tervét. A Vatra Romaneasca ezzel helsinki folyamatba illeszkedő alapelveket vonja kétségbe, amikor azt állítja, hogy az iskolák é az egyetem visszaállítása a demokráciát veszélyezteti. Eszerint a demokrácia a többség könyörtelen uralma a kisebbség fölött. Az RMDSZ Kolozs Megyei Bizottsága nyilatkozatában elítélte a Vatra állásfoglalását. Az ilyen vádaskodások konfliktusokat szülhetnek. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1990. február 17.
"Lászlóffy Csaba /Kolozsvár/ számolt be arról, hogy kislányát és osztálytársait leköpdösték és hazátlannak nevezték a román fiatalok, fia hazajött, a délutáni órák elmaradtak, mert a Vatra Romaneasca tüntetést szervezett Kolozsváron. A Vatra hívei megfenyegették a román tanárokat és a román tanulókat: el ne merjék hagyni végleg az épületet /megállapodtak, hogy az újra magyar középiskola lesz/. A Vatra Romaneasca fasisztoid jelszavaival a románokat akarja mozgósítani az RMDSZ ellen. Kolozsváron valamikor 16 önálló magyar iskola volt, most kettőt sikerült több hetes huzavona után közös erőfeszítéssel előkészíteni az oktatáshoz. A Ceausescu beolvasztó politikáját szolgáló Ion Lancranjan jan. 17-én a Libertatea bukaresti lapban reményét fejezte ki, hogy ismét kiadhatja a soviniszta ideológiát propagáló munkáit. Lászlóffy Csaba mindezek ellenére bizakodó, mert reménytelennek érez minden olyan tüntetést, amelyet "gyertyáink és könyveink ellenében szerveznek". /Lászlóffy Csaba: Százfejű hidra (Háromszor is "különben"). Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"
1990. február 17.
A Puntea, az RMDSZ Kolozsváron megjelenő román nyelvű lapja kedvező fogadtatásra talált, ezt jelezte több román lap, így a 22 című lap febr. 9-i, a Romania Literara febr. 8-i, vagy a Contemporanul febr. 9-i száma. /Orbán Ferenc: Puntea ? a hídépítő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1990. február 20.
Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1990. február 22.
Egymás után jelentek meg új magyar nyelvű lapok, febr. 22-től pedig az RMDSZ sajtótájékoztatót készít Román Sajtófigyelő címmel. /Román Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 22. - 1. sz./
1990. február 24.
Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. február 27.
A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1990. március 1.
"Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./"
1990. március 1.
Marosvásárhelyen febr. 26-án megjelent a Dialog, az RMDSZ román nyelvű tájékoztatója első száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1990. március 3.
Febr. 28-án bukaresti székházában ülést tartott az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége. Király Károly, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöke tájékoztatást tartott a politikai helyzetről, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokról. Sütő András kérte, hogy egészségi állapota miatt helyette mást nevezzenek ki a parlamenti csoportba. Kérésének eleget téve helyette Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Kisebbségi Bizottságának alelnökét nevezték ki. Szerkesztőbizottságot neveztek ki a nemzeti kisebbség sérelmeit, jogfosztását bemutató Fehér könyv összeállítására. Létrehozták az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éve, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Totó Tibor. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1990. március 5.
"Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./"
1990. március 10.
Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége márc. 8-án ülésezett. Megelégedéssel fogadta, hogy márc. 12-én tárgyalások kezdődnek Marosvásárhelyen az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet vezetősége és a hallgatók között az anyanyelvű oktatás teljes helyreállításáról. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1990. március 10.
Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, egyesületek vezetőségével, a kölcsönös megismerés céljából. Találkoztak már a Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokratikus Szocialista Párt és más alakulatok képviselőivel. Az RMDSZ találkozót javasol a Vatra Romaneasca vezetőivel márc. 17-én Bukarestben. A találkozóra a nyilvánosság, a sajtó képviselői jelenlétében kerüljön sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1990. március 11.
Kolozsváron magyarellenes feliratok jelentek meg, kétes forrású anyagokat terjesztenek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában visszautasította a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1990. március 18.
Az RMDSZ Elnöksége márc. 17-i nyilatkozatában a magyarellenes provokációk ellen tiltakozott, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. Marosvásárhelyen Tőkés László, Smaranda Enache ellen tüntettek, a felvonulók magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
1990. március 18.
"Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"
1990. március 20.
Marosvásárhelyen egy gyógyszertár bejáratára kétnyelvű feliratot függesztettek ki, emiatt a román tömegek több embert megvertek, köztük a helyszínen tartózkodó magyarországi tévéoperatőröket is. A Vatra Romaneasca magyarellenes provokatív tüntetést szervezett Marosvásárhelyen /ahol a felvonulók magyar vért követeltek és kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek/, továbbá Szatmárnémetiben. /RMDSZ-nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó, márc. 20./
1990. március 20.
Márc. 17-én folytatódtak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások: tüntettek a magyarok ellen. A Vatra Romaneasca hívei márc. 16-án Marosvásárhelyen zavargásokat kezdeményeztek, több embert bántalmaztak, a magyar tévéoperatőröket és a Népújság két munkatársát megverték, alig sikerült őket megmentetni. Márc. 17-én behatoltak a református egyház felsővárosi hivatalába és bántalmazták az ott tartózkodókat, egyházi javakat tettek tönkre. Az események hátterében a Vatra Romaneasca áll. Az RMDSZ többszöri sürgetése ellenére a rendőrség nem avatkozott be, sőt az RMDSZ képviselőit kiutasították a rendőrsétől. Az RMDSZ Maros megyei szervezete követeli a nemzeti kisebbség létbiztonságának és intézményei biztonságának szavatolását. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának címzett felhívást az RMDSZ nevében Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke írta alá. /Sütő András: A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1990. március 20.
Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei vezetősége, értesülve a marosvásárhelyi tragikus eseményekről, állásfoglalásában követeli a kormány azonnali és hatékony közbelépését. Követelésük nyomatékosítására márc. 20-án 12-től 13 óráig sztrájkot szerveznek. /Tiltakozások Felős-Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
1990. március 20.
"Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatában megdöbbenéssel tapasztalta, hogy folytatódnak a magyarellenes provokációk a márc. 16-i szatmári és marosvásárhelyi erőszakos cselekményekkel. Marosvásárhelyen a román tüntetők Tőkés László ellen tüntettek, a felvonulók "magyar vért követeltek s kötelet Sütő András, Király Károly, Tőkés László és Kincses Előd nyakába." A Vatra Romaneasca sovén, szélsőséges magatartást tanúsított, rendezvényeiről minden nem román nemzetiségűt kitiltott. Az RMDSZ bírálattal illeti a kormányt, mert a beadványokra nem reagált. "Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja: küzd Románia demokratizálásáért s ennek keretében a magyar kisebbség egyéni és kollektív jogainak biztosításáért." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "
1990. március 21.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a történtek miatt, kérte az események kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1990. március 21.
Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./
1990. március 21.
"A "kormány nem oldotta fel a marosvásárhelyi feszültségeket, távol tartva magát az események pozitív befolyásolásától, március 21-én Kovászna megye egész területén általános, egész napos sztrájkot hirdetünk meg!" - olvasható az RMDSZ és a MADISZ megyei szervezetének felhívásában. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./"
1990. március 21.
"Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz. A Vatra Romaneasca tevékenysége kimeríti az elvakult fasiszta népgyűlölet fogalmát. Magas rangú katonatisztek egyértelműen a soviniszta uszítás oldalára álltak, a televízió és a román lapok a magyarság ellen uszítanak. "A romániai magyarsággal együtt a román demokrácia is életveszélyben van." A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alkossa meg a nemzetiségek létét garantáló jogszabályokat. /Tisztelt elnök úr! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./"
1990. március 22.
Az RMDSZ Maros megyei Intéző Bizottsága általános, országos sztrájkra hívta fel az RMDSZ minden tagját, valamint a Szándéknyilatkozattal szimpatizáló szervezeteket és állampolgárokat. A tüntetés: néma ülősztrájk a munkahelyeken márc. 22-én 8 és 9 óra között. A pontokba szedett követelések között szerepel: minden olyan helységben, ahol a nemzeti kisebbségek arányszáma 10 % fölött van, két vagy háromnyelvű feliratok jelenjenek meg, anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Egyetem visszaállítása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
1990. március 22.
A Kovászna megyei RMDSZ és a MADISZ márc. 22-re huszonnégy órás sztrájkot hirdettek, közzétéve Románia kormányához intézett követeléseiket: a román tömegkommunikáció mutassa be helyesen a marosvásárhelyi tragikus eseményeket, közöljön pontos információt a Hodák, Déda-Bisztra és ibanesti helységekből autókon Marosvásárhelyre szállított kaszával, villával, dorongokkal és fejszékkel felfegyverzett tömegekről, követelik a szélsőséges, fasiszta Vatra Romaneasca szervezet törvényen kívül helyezését. /Románia kormányához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
1990. március 23.
Márc. 22-én Kovászna megye közigazgatási vezetői, RMDSZ képviselői, valamint az üzemi sztrájkbizottságok tagjainak jelenlétében telekonferenciát folytattak Petre Roman miniszterelnökkel, tájékoztatva a kormányfőt a megyében folyó sztrájkról, a magyar nemzetiség jogos követeléseiről, követelték, hogy a kormány helyesbítse közleményét. Elítélték a sajtó, a rádió és televízió tendenciózusan magyarellenes megnyilvánulásait. Petre Roman ígéretet tett konkrét intézkedésekre, a nemzetiségek jogos elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Megígérte, hogy a telekonferencia tényeinek megfelelően kormánynyilatkozat hangzik el a rádióban. A miniszterelnök kérte, hogy a megye követeléseit juttassák el hozzá. A megbeszélést követően a sztrájkbizottságok úgy határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot, ugyanakkor márc. 29-ig minden nap egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./