Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a városi polgármesteri hivatal mindeddig nem biztosított megfelelő cserehelyiségeket az RMDSZ megyei testülete számára, noha az eddigi székházban már megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek nyomán a megyei táblabíróság veszi át a számára régebben kiutalt épületet. A huzavona 26 hónapja tart. /RMDSZ-székházügy Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Hat évig székház nélkül működött a temesvári RMDSZ, abban a reményben, hogy sikerül visszaperelni jogos tulajdonukat, a volt Magyar Házat, amelyet a város magyar lakossága épített a harmincas években. A pereskedés nem hozott eredményt. Jan. 17-én dr. Bárányi Ferenc képviselő jelenlétében szociális és művelődési központot avattak Temesváron. A központban rendelkezésre áll többezer kötet, de polcok és rendezés híján még nem indulhat meg a könyvek kölcsönzése. Orvosi rendelő is lesz a központban. Temes megyében a magyar gyermekek 70 %-a román iskolába jár, így jelentős lesz a játékos magyar nyelvtanfolyam, amelyet a központban indítanak, ugyanígy a szavalóversenyeket és vetélkedőket is terveznek. Helyet kap az új központban a magyar vállalkozók klubja, a munkaközvetítő iroda is. A házat bérelik és a falak rendbehozatala még nagyobb összeget igényel, tájékoztatott Balaton Zoltán, az RMDSZ Temes megyei ügyvezető alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Cs. Gyimesi Éva, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára jan. 9-i hatállyal lemondott az RMDSZ oktatási alelnöki tisztségéről, arra hivatkozva, hogy tanszékvezetői megbízatása összeegyeztethetetlen politikai funkcióval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Iliescu aláírását viselő elnöki rendelettel Kovászna megyében hét megyei törvényszéki bírót erősítettek meg hivatalában. A megye lakosságának háromnegyede magyar, ennek ellenére a hét bíróból csak egyetlen magyar van. Ez a példás egyenjogúság, amelyet emlegetnek román vezető politikusok. Kevés a magyar jogász, mondják. Jelenleg 11 929-en tanulnak jogot Romániában, közülük 98 magyar nemzetiségű, vagyis 8 ezrelék. Ezt az adatot Liviu Maior oktatási miniszter adta meg, Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor kérésére. /Új Magyarország, jan. 23./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Tanácsa jan. 2-i ülésén Molnos Lajos elnök a lakosság közönyösségét tette szóvá. A helyhatósági választásokon minden magyarnak el kellene menni szavazni. Funar nem lehetett volna polgármester, ha az előző alkalommal mindenki részt vett volna a választáson. /Sz. K.: Helyhatósági választások A magyarság lesz a mérleg nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Jan. 22-én ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirenden szerepelt az állami költségvetésből az RMDSZ-nek juttatott és a saját kiadványok támogatására szánt összeg elosztási kritériumainak kidolgozása, az RMDSZ személyi elvű autonómiája részletes kidolgozásának ütemterve. Náznán Jenő gazdasági alelnök a Székelyudvarhelyen jan. 13-án tartott privatizációs tanácskozásról tájékoztatott, áttekintették az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos problémákat, amelyeket az RMDSZ küldöttsége jan. 24-én Budapesten szándékozik megvitatni Magyar Bálint művelődési- és közoktatási miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./

Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője jan. 22-től részt vesz Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./

"Vocea Romaniei kormánylap /jelenleg: "országos tájékoztatási lap"/ főszerkesztője, D. D. Rujan, aki az utóbbi időben vezércikkek sorozatában támadta az RMDSZ-t, a jan. 22-i számban Az irredentizmus lidércnyomása címmel tudósított Horn Gyula miniszterelnöknek a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédéről. Rujan szerint Budapesten megünnepelték "annak 1100. évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannóniai síkságon". A főszerkesztő szerint a megemlékezések "példátlanul irredenta és soviniszta megnyilvánulásokra adtak lehetőséget", majd idézte Raffay Ernőt, aki Magyarország határainak kiigazításának gondolatát vetette fel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 24./"

Frunda György RMDSZ-szenátor jan. 23-án felszólalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó állásfoglalását ismertette, amelyet elfogadott a közgyűlés. Frunda György kifejtette, hogy az új tagországokban a nemzeti kisebbségek nehezebb helyzetben vannak. Az európai szervezetek engedékenysége miatt az ET új tagállamai nem tartják be felvételükkor vállalt kötelezettségeiket, tovább folytatják asszimilációs és etnikai diszkriminációs politikájukat. Az ET-nek hatékony jogi eszközöket kell találni a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. A jogsértések megállapításának és orvoslásának egyik legközvetlenebb eszköze a tagországok monitorizálása. A jelentéstevők fölleltározhatják a problémákat. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolandó olyan kiegészítendő protokollum elfogadása, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségeknek, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz forduljanak, a helyzet javulásához fog vezetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor többször tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, melynek eredményeként Maior döntött: a következő tanévtől a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián újraindítják a magyar tagozatot, melyet magyar prodékán fog irányítani. Jan. 25-én Maior miniszter Kolozsvárra utazik, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek, egyszersmind fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát: dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a magyar tagozat felépítését ismertetik a miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./

Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek az RMDSZ oktatásügyi alelnöki tisztségéből való lemondásának hasznosságán tűnődött Miklós László. Cs. Gyimesi Éva néhány éve már lemondott az RMDSZ-ben vállalt tisztségéből, akkor azzal, hogy egyetemi tanári munkát akar végezni. Akkoriban mondott le SZKT-tagságáról Kántor Lajos is. - Egyébként a kolozsvári főiskolai tisztújításokon egyetlen magyar személyiség sem kapott felelős vezető beosztást, sem a Zeneakadémián, sem az Agrártudományi, sem az Állatorvosi Egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Nincs tudomásom arról, hogy a magyar kormány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ részéről valaki is beavatkozott volna az RMDSZ belső ügyeibe, és nem is fogadnánk el ilyen kísérleteket - jelentette ki Markó Béla az RMDSZ jan. 30-i sajtóértekezletén. Korábban Tőkés László egy interjúban azt hangoztatta, hogy a kormány beavatkozott a szövetség életébe, támogatta az egyik vagy másik irányzatot. /Magyar Nemzet, jan. 31./ Tőkés László nyilatkozata: 138. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./

"Az Erdélyi Naplóban Sorbán Attila készített interjút Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. - A kisebbségi kérdést nem lehet megkerülni: ha ezt az alaptételt a magyar politika mint aranyszabályt fogadná el, akkor az egész román-magyar viszony új megvilágításba és az eddigieknél helyesebb összefüggésbe kerülne. Úgy hiszem, a kiindulásnál van a hiba - hangsúlyozta Tőkés László. A püspök jellegzetesnek nevezte Kovács László külügyminiszternek a román tanügyi, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. Ezt abban foglalta össze: hiú ábránd lenne feltételezni, hogy az illető kormányok lemondanak róluk, inkább arra kell törekedni, hogy alkalmazásuk minél kisebb mértékben érintse az ott élő kisebbségeket. Tőkés László kifejtette: "Ha a magyar külpolitika eleve nem tart lehetségesnek egy politikai célt, s arról önként lemond, akkor nyilvánvaló, hogy azt a célt soha nem fogja elérni. Ezért szinte károsabbnak tartom a magyar külpolitika ezen álláspontját, mint a szlovák vagy a román politika öntörvényű magatartását... Joggal várhatnánk el, hogy a magyar kormánynak a román és a szlovák politikai célokat meghaladó célkitűzései legyenek. Ilyen formában a magyar külpolitika az elbizonytalanodás és a belső meghasonulás irányába mutat... A magyar kormány elfogadja a románok, illetve a szlovákok diktálta minimális mozgásteret. Márpedig ezeket a kereteket a magyar kormánynak tágítania kellene, s erkölcsi kötelessége nem alább engedni, mint amennyire azt a határon túli magyar népközösségek érdekei és politikai célkitűzései megfogalmazzák". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala jelenleg "sokkal szélesebb körű befolyást gyakorol a romániai magyarság életére, mint az Antall-kormány idején". "Mi jó néven vesszük, sőt elvárjuk a HTMH jelenlétét, vagy a magyar kormány érdeklődését ügyeink iránt. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy adott esetekben erőteljesen meg akarják szabni politizálásunkat, s hogy előnyben részesítsenek egyes RMDSZ-en belüli politikai felfogásokat más nézetekkel szemben. Állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSZ politizálásába, mint a mostani" jelentette ki Tőkés László. Emlékeztetett: a tavaly december 18-án a HTMH-ban a Kisebbségi Nap alkalmából rendezett találkozó "a régi típusú kioktató gyűlések" módján zajlott le. "Kisebbségi önérzetünkben sértett az a fogadtatás, amelyben ott részünk volt." Az RMDSZ-politikus azonban "elemi félreértésnek" tulajdonította, hogy Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével Nagyváradon az előre tervbe vett találkozó elmaradt, ezt azóta tisztázták mondotta. - Iliescu elnök a román politika kényszerhelyzetéből, amely az alapszerződés kudarca nyomán alakult ki, elterelő hadművelettel akarta kivágni magát, így értékelte megbékélési indítványát Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hozzátéve, hogy ezt a nyitási lehetőséget nem használta ki a magyar politika, legkevésbé Göncz Árpád elnök, aki nem is válaszolt a püspök 1995. okt. 31-én kelt első levelére, majd a későbbiekre udvarias, baráti szavakat küldött válasz gyanánt. Tőkés László javaslata bevonta a romániai magyar nemzeti közösséget is az egyezség körébe. A Katona Ádám üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "Katona Ádám nemzetféltésével mindenki egyetért, még azok is, akik keményen bírálják megnyilatkozásait... Amitől azonban nekünk igazán tartanunk kell, az nem az úgynevezett vegyes házasság, hanem a háromnegyed évszázad óta tartó mesterséges asszimilációs politika." Az RMDSZ-en belüli hatalmi harcokra utaló kérdésre válaszolva kifejtette: "Olyan mozgásteret kell biztosítani a romániai magyarságon belüli pluralizmusnak, hogy az egyazon szervezet keretén belül nyilvánulhasson meg". A püspök véleménye szerint nem fenyeget belső szakadás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy "taktikai bizonytalanság" érzékelhető a magyar külpolitikában, idézte Székely Kriszta, megkérdezve Takács Csaba ügyvezető elnököt, milyen támogatásra számíthat autonómiatörekvéseiben Budapest részéről a romániai magyarság. A magyar külpolitika csak akkor tud hatékony egységet alkotni, válaszolta Takács Csaba, "ha nem hordozza magán - a szövetségi elnök által is érzékelt - bizonytalanság jegyeit." Magyarország politikai vezetése igyekezett elkerülni minden olyan megnyilvánulást, amely sértené Románia érdekeit, "Romániában mégis dúl a magyarellenes kampány. Elég csak az oktatási törvényre gondolni vagy Kolozsvár Főterére nézni - akkor, amikor a román-magyar megbékélésről van szó." A magyar külpolitika akkor lehet sikeres, ha "a nemzetközi gyakorlat szellemében szorgalmazza a határon túli magyarság helyzetének megoldását." /Székely Kriszta: Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ "

Az RMDSZ-küldöttség /Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető alelnök, Kötő József művelődési alelnök/ budapesti látogatása alkalmával jan. 25-én találkozott Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az előzőévhez képest reálértékben is jelentősen nőtt a magyar kultúrnemzet részét képező erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint a módszertani központok segítése. A felnőttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a magyar-román szakértői vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét. /Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttség megbeszélése Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet arról, hogy elfogadta Cs. Gyimesi Éva lemondását oktatási alelnöki tisztségéről. Az Ügyvezető Elnökség foglalkozott annak a látogatásnak az előkészítésével, amelyet egy RMDSZ-küldöttség tesz február második felében Dél-Tirolban. Az Ügyvezető Elnökség kialakította az RMDSZ személyi elvű autonómia-statútuma részletes megfogalmazásának ütemtervét. Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök a jan. 12-13-án tartott csángókonferenciáról számolt be. /Ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

"Iliescu elnök az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi tanácskozásainak dokumentumait, az autonómiatörekvést "szeparatista, autonómiapárti, az ország etnikai alapú szétforgácsolására irányuló" tervként értékelte. Iliescu felhívta az RMDSZ vezetőinek figyelmét, hogy alkotmányellenes céljaik következményeiért a felelősség őket terheli. /Magyar Hírlap, jan. 26./"

Elfogadhatatlanok az autonomista és szeparatista, az etnikai alapon történő területi szétaprózásra irányuló tervek - jelentette ki jan. 24-én Ion Iliescu államfő. Az RMDSZ a személyi elvű autonómiára vonatkozó tervezetet vitatott meg, és szakértői bizottság elé utalta további kidolgozásra. A jogállam és a társadalmi élet demokratikus megszervezése, mondta Iliescu, garantálják a kisebbségek számára annak természetes feltételeit, hogy megőrizzék és kifejezzék etnikai identitásukat. /Elfogadhatatlan az etnikai autonómia. Iliescu államfő ünnepi beszéde. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Jan. 24-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József művelődési alelnök. A találkozón felmérték, hogy a magyar állam miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését, hogy szolgálja a támogatás a magyar kisebbség megtartó erejét. Szóba kerültek a tankönyvtámogatás, a pedagógusképzés, a módszertani központok segítésének kérdései, a rész- és posztgraduális képzés, a távoktatás, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény megkötésének szükségessége és a magyarországi könyvek romániai terjesztése. A sajtótájékoztatón Markó Béla jónak értékelte a magyar támogatási rendszer alapelveit. Elmondta, hogy az RMDSZ politikai támogatást vár a magyar kormánytól a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 25., 704. sz./ Az RMDSZ köszönettel fogadta, hogy a magyar kormány 30 százalékkal növeli a határon túli magyarság kulturális támogatására szánt összeget. Ez is bizonyítja, hogy valóban odafigyelnek ránk. Még akkor is fontos ez az emelés, ha voltaképpen csak a tavalyi összeg reálértékét biztosítja - nyilatkozta Kötő József a Magyar Hírlapnak, a megbeszélés után. /Magyar Hírlap, jan. 27./

Jan. 27-én tartott bővített ülésén az RMDSZ Bihar megyei választmánya, ahol a helyhatósági választásokra való felkészülésről volt szó. A választmány határozatot fogadott el - az ülésen megjelent Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatára -, hogy felkérik az RMDSZ vezetését, mihamarabb tisztázza az ez évi egyetemi felvételik körülményeit, a magyar nyelven való vizsgázás lehetőségeit. A tisztázást miniszteri vagy miniszterelnöki találkozó biztosíthatná. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 706. sz./ Markó Béla elnök jan. 15-én levélben fordult Liviu Maior oktatási miniszterhez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezést, hangsúlyozva, hogy végleges megoldás csakis az tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 706. sz./

"A bukaresti Adevarul jan. 27-i száma felújította kampányát az Európa Tanács 1201-es ajánlása, illetve a magyar "irredenta tervek" ellen. Dumitru Tinu főszerkesztő "Piroska és a farkas strasbourgi változatban" címmel támadta az ET legutóbbi közgyűlésén elfogadott Bindig-jelentést az 1201-es ajánlás értelmezéséről. A főszerkesztő szerint Frunda György szenátor a többségi nemzet asszimilációs törekvéseit szóvá tevő strasbourgi felszólalásával "az RMDSZ radikálisainak családjába lépett be". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

Ferencz Csaba, az RMDSZ Temes megyei elnöke jan. 27-én öngyilkos lett. Markó Béla szövetségi elnök részvéttáviratot küldött az elhunyt családjának, méltatva a tragikus hirtelenséggel eltávozott küzdőtársnak a romániai magyar nemzeti közösség jogegyenlőségéért kifejtett elkötelezett munkásságát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. , 706. sz./

Adrian Nastase, a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a választási kampány előkészítése ügyében járt Marosvásárhelyen, ahol jan. 27-én tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy nem hisz a szeparatizmusban. Az RMDSZ nem fejtette ki, hogy kész-e az alkotmányt tiszteletben tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Adrian Nastase kifejtette: keményen állást foglaltak Katona Ádám eltévelyedett nyilatkozataival szemben. Az RMDSZ nem tisztázta, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a kormányban való részvételt az autonómiával kapcsolatos álláspontjával, illetve hogy a kormányzásban való részvétele összeegyeztethető-e az RMDSZ és Magyarország kormánya közötti állandó kapcsolattal. Nastase kijelentette, hogy a romániai magyarok a román állam polgárai, ők nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. /Nastase Marosvásárhelyen. Nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Jan. 29-én Iliescu elnök fogadta a román parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a parlament tavaszi ülésszakával, a privatizációval és Románia nemzetközi prioritásaival kapcsolatos elképzeléseit. A Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Konvenció képviselőit nem hívták meg a találkozóra. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy miközben nyilatkozatok szintjén teljes az egyetértés az európai integrációt illetően, a törvények európai jogrendhez való igazítását a kormány elmulasztja, majd emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ többször állást foglalt az európai stílusú választási kampány mellett, elítélve a nacionalista retorika felerősödését. Ennek ellenére az államelnöki hivatal újabb igazságtalan támadást indított az RMDSZ ellen, mindez nem szolgálja a megbékélés ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 707. sz., Magyar Nemzet, jan. 30./

"Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"A kormány vezető pártja, az RTDP kemény hangú közleményben ítélte el a koalíciós partner, a Gheorghe Funar vezette RNEP magatartását, és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, amelyben az utóbbihoz tartozó miniszterek elvesztik tárcáikat. Az RTDP reagálását egyrészt Gheorghe Funar Iliescuhoz intézett levele, másrészt a kormányban részt vevő RNEP-miniszterek magatartása váltotta ki. A mostani RTDP-közlemény "nem óhajtja kommentálni" a Funar által Iliescu elnökhöz intézett kérést, hogy folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról és ily módon maga is részt vegyen a szerződés megszövegezésében, de hangsúlyozza, hogy Funar kompetenciája az ügyben "csekély" - viszont "nyilvánvaló, hogy ily módon meg akarja szerezni az ellenőrzést még egy minisztérium fölött". A közlemény szerint "Valójában az RNEP a félelem stratégiáját alkalmazza, hogy megpróbáljon a nemzet megmentőjeként fellépni és ily módon szerezzen olyan legitimitást, amelyet másképp nem tud elérni. Azzal a kísérlettel, hogy feszültséget keltsen Erdélyben, és hogy az RMDSZ-szel kötött titkos szövetséggel vádolja az RTDP-t, az RNEP választási tőkére kíván szert tenni: ez Funar úr harcias kirohanásainak magyarázata." /Feszültség a kormánypártok között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31/"

Tabajdi Csaba politikai államtitkár 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen találkozott a helyi RMDSZ-vezetőkkel, a sajtó képviselői nem voltak jelen. Az államtitkár sofőrje a kocsiban ülve, a rádió keresőgombját csavargatva, az Urh-sávon meghallotta főnöke hangját. Így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSZ-székházban fedeztek fel lehallgatót. Az RMDSZ okt. 26-án Kolozsváron sajtótájékoztatón mutatta be a lehallgatót, ugyanakkor panaszt tett az ügyészségen. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Ügynökség /SRI/ szóvivője rögtön cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. Az ügyészség és az SRI három hét múlva érkezett helyszíni szemlére, a lehallgatót lefoglalták, vizsgálat céljából. A vizsgálódás azóta is tart, Incze Tibor szenátor parlamenti interpellációjára sem érkezett válasz. Csutak István már nem kért ügyészségi vizsgálatot a lakásába beszerelt lehallgatókészülék ügyében, hanem nov. 7-én lakására hívta az újságírókat, bemutatva a készüléket. András Imre képviselő interpellációjára a távközlési miniszter dec. 13-i válaszában Csutak István mulasztását hangoztatta, amiért nem fordult a kivizsgáló szervekhez, majd hozzátette, az SRI nem használ ilyen típusú lehallgatót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

AZ RMDSZ kedvezően fogadta azt a magyarországi intézkedést, miszerint a határon túli kárpótoltak számára 600 millió forint értékben részvénycsomagot különítettek el. Vida Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági szakértője nagyszerű lépésként értékelte ezt az intézkedést. /Magyar Hírlap, jan. 31./

"A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./"

Székelyudvarhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-e között tartott ülésén Borbély Ernő ismertette a Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZT/ célkitűzéseit és működési Szabályzatát. A testület 1995. ápr. 13-án alakult meg, de csak idén véglegesítette összetételét és fogadta el működési szabályzatát. A Székelyföldi Egyeztető Tanács a székely székek egyeztető és döntéshozó testülete, az RMDSZ-en belül regionális szervként kíván működni. Célkitűzései között szerepel a székelyföldi autonómia megvalósítása. Az SZT üléseit a soron következő házigazda-szervezet hívja össze. Az első tanácskozás Csíkszeredán, jan. 19-én volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./