Az RMDSZ nem vesz részt a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói nem vesznek részt a Grindeanu-kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán, de az azt megelőző vitában kifejtik álláspontjukat a jogállamiságról – közölte a magyar közmédiával Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 7-én, kedden.
Az RMDSZ-frakcióban kedden hozott döntést Kelemen Hunor azzal indokolta, hogy sem a kormánybuktató kezdeményezésre, sem ellene nem tudnak „jó lelkiismerettel” szavazni. Kifejtette: az RMDSZ szerint a Grindeanu-kormány téves döntéseket hozott a büntető törvénykönyv és perrendtartás módosításakor. A szövetség úgy véli: mind az alkalmazott módszer, mind a módosítás tartalma elfogadhatatlan, így az RMDSZ-frakció nem szavazhat a bizalmatlansági indítvány ellen.
Másfelől az ellenzék semmilyen alternatívát nem javasol, ezért az RMDSZ-frakció a bizalmatlansági indítvány mellett sem teheti le voksát – mutatott rá Kelemen Hunor. Megjegyezte, a bizalmatlansági indítványt beterjesztő jobbközép pártok sem gondolják komolyan, hogy meg tudják buktatni a kormányt, hiszen a PSD-ALDE koalíciónak 54 százaléka van, feltehetően ezért nem javasoltak alternatívát, miniszterelnök-jelöltet, kormányprogramot.
A vitában azért vesz részt az RMDSZ, mert ezt jó alkalomnak tekinti, hogy a parlament gyakorolja a kormány feletti ellenőrző szerepét, a jogállamiság témáját pedig kiemelkedően fontosnak tartja. Kelemen Hunor szerint nyíltan kell beszélni arról, hogy működik-e egyáltalán Romániában a jogállamiság, és szétválasztották-e a hatalmi ágakat, „vagy ez csak fikció”.
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi napokban Erdélyben többen szorgalmazták, mondja fel az RMDSZ a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködését, Kelemen Hunor azt mondta: egyelőre azt sem tudják, működik-e ez a megállapodás. „A politikában ésszerűen kell dönteni, ez nem érzelmi, nem ideológiai kérdés, nem szimpátiáról szóló kérdés. Van egy megállapodás, amibe bele lehet kapaszkodni ahhoz, hogy a magyar ügyet képviseljük. Ha fölmondjuk ezt a megállapodás, akkor magyar ügy miatt kell felmondani, és valamit általában érdemes a helyére tenni” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a megállapodás első próbája a költségvetési vita volt, amelyen a kormánypártok az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét elfogadták. Ezért a megyei szervezetek vezetőinek egy részével konzultálva a frakció úgy döntött, a tavaszi ülésszakon kipróbálják a szociálliberális koalícióval kötött parlamenti együttműködést, és ha nem bizonyul működőképesnek, az ülésszak végén felbontják azt. Kelemen Hunor megjegyezte: az ellenzék nem ajánlott semmilyen együttműködést, csak elvárja, hogy álláspontjukat az RMDSZ elfogadja.
A Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítványról szerdán szavaz a bukaresti parlament. Romániában egy kormány beiktatásához, illetve megbuktatásához is a törvényhozók többségének voksára van szükség, attól függetlenül, hogy hány ellenszavazatot adnak le.
MTI 
Székelyhon.ro

Fügedes a… PKE színpadán
Sütő András Fügedes a pokolban, avagy Sáronnak nárcisza című színdarabját mutatta be a Nagyvárad-Velencei Református Egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja a váradi PKE dísztermében.
Ügyesek, talpraesettek, megállják a helyüket a világot jelentő deszkán- a vasárnap esti előadás után legalábbis ezt a megállapítást lehetett tenni a Nagyvárad-Velencei Református Egyházközség ifjúsági színjátszó csoportjáról, mely Sütő András Fügedes a pokolban, avagy Sáronnak nárcisza című színdarabját mutatta be a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
A szép számú érdeklődőt Farkas Antal várad-velencei református lelkipásztor köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: a gyülekezetben több mint tíz éve működik egy ifjúsági színjátszó csoport,mely az előadásait nem egy alkalomra készíti elő, hanem evangelizációs célzattal az ország határain belül és természetesen az anyaországban is meghívásra bemutatja. 2016-ban is több ilyen fellépésre került sor. Minden esztendőben azonban van egy nagy gondjuk, márpedig az, hogy hol találjanak keresztyén témájú műre, lévén hogy ezekkel igen „csehül állunk”. Emellett arra is törekednek, hogy a darabok szórakoztatók is legyenek.
Úgy gondolták, hogy a Reformáció 500. Emlékévében méltó, hogy az évforduló előtt egy Sütő András-írással tisztelegjenek. A Kortárs Színpad ’71 valamikor 1975 vagy 1976-ban bemutatta már ezt a színdarabot, melyre nagy szeretettel emlékeznek vissza azok, akik látták, vagy akik anno ennek a társulatnak a tagjai voltak. Az akkori előadást Hajdu Géza rendezte, a főszereplő Fügedes Károly pedig nem más volt, mint Pete István, a későbbi RMDSZ-es szenátor, majd állami számvevőszéki vezetőtanácsi tag, aki a most a közönség soraiban foglalt helyet.
Szereplők
Az ifjúsági színjátszó csoport nevében a tiszteletes köszönetet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a támogatásért, valamint a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amiért helyet biztosított számukra a próbák idején is, külön kiemelve Pintér István személyét. A díszletekért és a jelmezekért pedig a Szigligeti Színháznak, Trifán Lászlónak és Schneider Máriának járt köszönet, ezek átalakításában a velencei gyülekezet néhány tagja nyújtott segítséget.Mint elhangzott, fél évig készültek az előadásra.
Rendező: Farkas Antal, művészeti vezető: Meleg Vilmos.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Elfogadta az idei költségvetést a parlament
Megszavazta a parlament kedden a 2017-es állami költségvetést, amely 2,98 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A büdzsé elfogadása mellett 208-an, 105-en ellene voksoltak. A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló aránnyal szavazta meg a törvényhozói testület. A voksolást követően Sorin Grindeanu miniszterelnök megköszönte a parlament támogatását. A kormány 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kabinet becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) értéke eléri idén a 815,195 milliárd lejt.
A számítások szerint az államadósság az év végére eléri a GDP 37,7 százalékát, az infláció 1,4 százalék lesz. A kormány szerint az idén 4,3 százalékkal nő a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra mérséklődik. A költségvetést kifogásoló ellenzéki pártok szerint túlméretezték a bevételeket, amelyek a kormány reményei szerint 15 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet; illetve kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy a gazdaság valóban 5,2 százalékkal fog nőni. A várt gazdasági növekedést több elemző is túl optimistának nevezte, ők 3,4-4,3 százalék közötti GDP-bővülésre számítanak.
A törvényt az RMDSZ is megszavazta, mivel az lehetővé teszi több, az erdélyi magyarság számára fontos projekt finanszírozását.
Az amerikai kereskedelmi kamara romániai kirendeltsége szerint a kormány csak úgy teljesítheti a gazdasági növekedésre és a bevételek növelésére vonatkozó célkitűzését, ha maradéktalanul megvalósítja a közberuházási programokat, illetve ha növeli és hatékonyabbá teszi az adóbehajtási kapacitásokat.
MTI

Erdély.ma

„A magyarok számára fontos fejlesztéseket biztosít a 2017-es költségvetés"
Megszavazták kedden az RMDSZ parlamenti frakciói a 2017-es állami költségvetésről szóló törvényt, mivel az lehetővé teszi több, az erdélyi magyarság számára fontos projekt finanszírozását – tájékoztat közleményében az alakulat. Eszerint az elmúlt hetekben a szövetség szakpolitikusai több módosító javaslatot is beterjesztettek, amelyek nagy része bekerült az idei állami költségvetés-tervezetbe.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila szerint a költségvetés-tervezetben 903 millió lejt különített el az állam az észak-erdélyi autópálya építési munkálataira.
„Az RMDSZ parlamenti csoportja azt kérte a bizottsági munkálatok alatt, hogy gyorsítsák fel a munkafolyamatokat a kivitelezés alatt álló szakaszok esetében, Aranyosgyéres és Marosvásárhely között, illetve hogy a sztráda Bors-Berettyószéplak közötti szakaszára, amelynek munkálatait tavaly leállították, mihamarabb írjanak ki újabb versenytárgyalást. A Gyalu-Magyarnádas szakasz befejezésének támogatását is kértük, illetve az ehhez szükséges Szamos fölötti híd versenytárgyalásra való kiírását és annak megépítését' – idézi Korodit az RMDSZ közleménye.
A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a dél-erdélyi autópálya Lugost Dévával összekötő szakaszára 805 millió lejt különítettek el a költségvetésben, a Tordát Szászsebessel összekötő sztrádára 950 millió lejt.
Korodi Attila rámutatott arra is, hogy minden magyarlakta megye esetében átlagban 1 millió lejjel emelkednek a megyei önkormányzatoknak visszaosztott, megyei és községi utak javítására szánt összegek, ugyanakkor a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, maroshévízi és székelyudvarhelyi vasútállomás felújítására a Román Vasúttársaság fog pénzalapokat biztosítani saját költségvetéséből.
Az infrastrukturális fejlesztések kapcsán az RMDSZ szenátusi frakcióját vezető Cseke Attila kiemelte, a nagyváradi repülőtér termináljának bővítését 8 millió lejjel, a marosvásárhelyi légikikötő kifutópályájának javítását 10 millió lejjel támogatja az állam.
Cseke szerint egy másik javaslatuk 2 millió lejt irányoz elő az államkasszából egy kisebbségi szakmai továbbképző központ létrehozására pedagógusok számára. Emellett „sikerült bevinni a költségvetésbe, hogy a magyarok által is lakott megyékben 5%-kal emeljék a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ezt azt jelenti, Hargita megyében összesen 16, Kovászna megyében 10, Maros megyében 36, Szatmár megyében 22, Szilágy megyében 26, Bihar megyében 43, Arad megyében 21 személlyel nő a nem klerikális alkalmazottak száma' – emelte ki Cseke.
A képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja, Erdei-Dolóczki István szerint az RMDSZ javaslatára 2017-ben több erdélyi város körgyűrűjének kiépítéséhez járulna hozzá az állam, így: a szatmárnémeti kerülőút megépítésére 137 millió lejt, a marosvásárhelyi körgyűrű építésére 106 millió lejt, a brassói körgyűrű munkálatainak befejezésére 51,7 millió lejt, a Bihar megyei, vaskohsziklási körgyűrű munkálatainak folytatására 48,9 millió lejt, a nagykárolyi kerülőút kivitelezésére 24 millió lejt, az élesdi terelőút munkálatainak elkezdésére 16 millió lejt, valamint a székelyhídi körgyűrű kivitelezésére 4 millió lejt irányoz elő. Emellett idén állami forrásokat utalnak olyan, nagy forgalmat lebonyolító országos jelzésű utakra, mint a Dévát Nagyváraddal összekötő út, a Nagyszeben-Medgyes-Segesvár út vagy a Marosvásárhely és Szászrégen közötti útszakasz.
Az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, a kulturális bizottság tagja, Túros Lóránd kifejtette, a bizottsági munkálatok alatt a szövetség javaslatára egy olyan finanszírozási modellt rendeltek a közszolgálati tévé és rádió támogatásához, amely jelentősen könnyíti a magyar szerkesztőségek működését is.
Az állami költségvetés törvényét 208 támogató és 105 ellenszavazattal fogadta el kedden a parlament két háza.
agerpres.ro
Erdély.ma

Kelemen: a kérdés igazából nem az, hogy mi lesz a kormány sorsa
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 8-án, szerdán, a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján úgy fogalmazott, hogy a kérdés igazából nem az, hogy mi lesz a kormány sorsa, hanem hogy Romániában van-e jogállamiság vagy nincs.
„Számunkra jelen pillanatban nem a Grindeanu-kormány sorsa a legfontosabb, mint ahogy az sem, hogy két hónappal a parlamenti választások után még megvan-e a többsége vagy nincs. Minket az érdekel, és így tevődik fel a kérdés: 2017 Romániájában valóban szét vannak-e választva a hatalmi ágak, vagy ez a szétválasztás csak egy fikció” – fogalmazott a szövetség elnöke.
„Az én válaszom világos, és mélységes szomorúsággal mondom: Romániában egyre nehezebb azt mondani, hogy létezik a jogállamiság. Évek óta nem beszélhetünk jogállamiságról” – tette hozzá.
Megjegyezte, megalapozott a gyanú, hogy az igazságszolgáltatási intézmények döntéseit bizonyos esetekben befolyásolták, mint ahogy az is bizonyos, hogy az intézmények átláthatatlansága miatt sérülnek az alapvető emberi jogok.
Kelemen közölte, az RMDSZ képviselői és szenátorai tartózkodnak a szavazástól.
„Annak, hogy mi történik a Grindeanu-kormánnyal, már nincs különösebb fontossága. A kormány tévedései nyomán nem lehet jó lelkiismerettel sem a bizalmatlansági indítvány ellen szavazni, de ellene sem” – szögezte le Kelemen Hunor.
szabadsag.ro

Illyés: egyik oldalnak sincs szüksége az RMDSZ-re
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint helyén marad a román kormány, ugyanakkor a jövőben is konfliktusos helyzetre kell számítani, az RMDSZ pedig a parlamenti erőviszonyok alapján meglehetősen kellemetlen helyzetben van, egyik oldalnak sincs rá igazán szüksége.
Illyés Gergely a romániai belpolitikai helyzetet kedden az MTI-nek úgy értékelte: a bizalmatlansági indítvány megszavazására nincs esély, az meg fog bukni, és a kormánykoalíció maradni fog. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormánypártok mintegy 54 százalékos többséget tudhatnak magukénak a román törvényhozásban.
Az elemző kitért arra is: bár a vitatott kormányrendeletet visszavonták, jelezték, hogy parlamenti eljárással szeretnék a büntető törvénykönyvet módosítani. Ennek tartalmáról még semmit nem tudni, annyit közöltek, hogy széles körű, akár több hónapos konzultáción vitatnák meg, s ebbe a szakmai szervezeteket, valamint akár a Velencei Bizottságot is bevonnák. A kutató szerint a módosításra valóban szükség van, hiszen az alkotmánybíróság számos ponton kifogásolta a jelenlegi törvényt, és több cikkelyt fel is függesztettek.
Megjegyezte: a parlament előtt van a közkegyelmi törvénytervezet is, ezt nem kormányrendelettel kívánták módosítani. Ez is rendkívül vitatott, bár az elmúlt napokban már kevesebb szó esik róla. Illyés Gergely szólt az államfő által várhatóan a közeljövőben, a korrupcióellenes küzdelemről kiírandó népszavazásról is. Kiemelte: a téma továbbra is nagyon erőteljesen szerepel majd a politika napirendjét, viták ezentúl is várhatóak.
Illyés szerint a jobboldali román ellenzék szempontjából probléma, hogy két hónappal ezelőtt voltak a választások, s demokratikus úton ezt a kormányt leváltani nem lehet. Elmondta, nagyon nehéz előrehozott választásokat „kierőszakolni" az alkotmány miatt. Hozzátette: az államfőnek sincs olyan jogköre, hogy a miniszterelnököt visszahívja. Az elemző arra számít, hogy a tüntetések intenzitása csökkenni fog, már a rendelet visszavonása is csökkentette az indulatokat. Ugyanakkor ha népszavazás lesz, akkor ehhez kampány is kapcsolódni fog, és ha nem is több százezres nagyságrendben, de a bukaresti Győzelem téren gyakran lesznek tömegtüntetések.
Illyés Gergely az RMDSZ helyzetéről szólva rámutatott: a kormányoldalnak kényelmes többsége van, az ellenzék megosztott. Valójában egyik oldalnak sincs szüksége a szövetségre, a kormányoldalnak nem kell a többséghez, az ellenzék pedig velük sem tud kormányt buktatni. „A kormány és az RMDSZ közötti parlamenti együttműködési megállapodásnak pedig nem igazán van alternatívája" – mondta. Szerinte rossz helyzetben van az RMDSZ, mert hiába volt jó a választási eredmény, a parlamenti aritmetika úgy alakult, hogy nincs rá szükség, és az alakulat súlya jelenleg csekély a bukaresti politikában. Illyés Gergely hozzátette: a szövetség rá van utalva a kormánypártok párbeszédkészségére és jóindulatára.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Tüntetsz? Magyar revizionista vagy!
Ha minden kötél szakad, riogass a magyarveszéllyel – régi gyakorlat ez a román politikában, és a PSD–ALDE-kormány kétségbeesését és cinizmusát egyszerre jelzi, hogy a büntető törvénykönyv módosítására sunyi módon, előzetes bejelentés nélkül, késő este elfogadott, a korrupt politikusok megmentését is célzó sürgősségi rendelet miatt utcára vonult tömeget ezzel próbálja leszerelni.
A kabinet egyelőre meghátrálni kényszerült, és a több százezres utcai tüntetések hatására visszavonta a botrányos rendeletet. Emellett a jelek szerint bűnbakként beáldozza az azt kidolgozó Florin Iordache igazságügy-minisztert.
Csakhogy a tüntetők, akiknek nagy része nem pártalapon vonult utcára – már abban az értelemben, hogy a kormányzó PSD-t ugyan „Vörös pestisnek" titulálja, de nem rajong különösebben az ellenzéki pártokért sem – ezt már nem tartják elégségesnek. Mert azt a vitathatatlan tényt elfogadva, miszerint a Btk. több cikkelyét is módosítani kell, hiszen az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta őket, nem bíznak abban a kabinetben, amely egyszer már átvert egy egész országot, és immár az egész kormány távozását követelik.
A PSD most válaszcsapásként a suttogó propagandát vetette be. A kormányoldal udvari televízióiban ülő „szakértők" elkezdték azt pedzegetni, hogy a tüntetések mögött okkult külföldi erők állnak, és utaltak arra, hogy az ország területi épségére törő orosz–magyar összeesküvés állhat a háttérben. De maguk a PSD vezető politikusai sem maradtak adósak az összeesküvés-elméletek gyártásával: Liviu Dragnea pártelnök is külső erők beavatkozásáról beszélt, és amellett, hogy Igor Dodon moldovai elnök Nagy-Moldováról szóló nyilatkozatait idézte, arra is utalt, hogy az országon belül is vannak „mozgolódások". Sejthető, hogy ezzel a magyar önrendelkezési törekvésekre utalt, amelyeket a román politikum igyekszik a függetlenedési, elszakadási szándékkal összemosni.
De ha esetleg valaki számára nem lenne egyértelmű az utalás, akkor Șerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke besegített: szerinte a külföldi beavatkozást az bizonyítja, hogy az általa „revizionistának" nevezett Tőkés László is támogatja a tüntetéseket. Vagyis az üzenet egyértelmű: aki kimegy az utcára a kormány ellen tüntetni, az a magyar „revizionizmus" érdekeit szolgálja, és mint ilyen, akár szándékán kívül is nemzetáruló.
Vészhelyzetben rendszerint ez a román politikum ultima ratiója, ha gond van, bármelyik oldal bedobhatja a köztudatba. A PSD viszont a Ceaușescu fasiszta kommunista rendszerét fenntartó állampárt első számú jogutódjaként szinte már kiszámíthatóan veszi elő a magyarkérdést, amikor megszorongatják. Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük: ha nem csitul a kormány lemondását követelő megmozdulások intenzitása, a kormánypárt előbb-utóbb minden egyes tüntetőt fizetett magyar ügynöknek bélyegez majd, és azzal próbálja hergelni az ország polgárait, hogy a magyarok orosz támogatással Erdélyt akarják.
A jelek szerint azonban a kormánypártokkal parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötő RMDSZ-t még ez sem zavarja. Persze tudjuk, hogy tudják: a PSD sem gondolja komolyan az összes vérlázító ostobaságot, amellyel a hiszékeny polgárokat kábítja, de ez nem mentő körülmény. Azáltal ugyanis, hogy kitart a kormány mellett, nem tesz egyebet, mint hogy legitimálja a gyakorlatot, miszerint ha szorul a kapca, akkor egy kis magyarveszéllyel való riogatás mindig megteszi a hatását.
És nemigen elfogadható érv, hogy az együttműködés igazából még el sem kezdődött, a Btk. módosításáról pedig nem kérték ki az RMDSZ véleményét. Egyrészt nehezen tudjuk elképzelni, hogy az RMDSZ olyan helyzetben, hogy nélküle is megvan a kormánytöbbség, képes lesz olyan ügyeket keresztülverni a magyar kártyát rutinszerűen használó PSD-n, amelyeket akkor sem sikerült megvalósítania, amikor a kormánytöbbséghez kellettek a voksai. Másrészt pedig ez a kormány – és a mögötte álló két párt – már országnak-világnak megmutatta, mennyit ér, és mennyire lehet bízni benne. És ez az RMDSZ-en kívül lassan már minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

UNESCO-várólistára javasolták a székely kaput
Az UNESCO-várólistára javasolta a székely kaput az RMDSZ, a dokumentáció benyújtása óta azonban nem született döntés ebben a kérdésben. A szövetség szerint a teljes folyamatot újra kellene kezdeni.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) várólistájára javasolta a székely kaput az RMDSZ. Hegedüs Csilla, a szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, ezzel a lépéssel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában az erdélyi magyarság kiemelkedő kulturális, szellemi értékekkel rendelkezik.
A szövetség politikusától megtudtuk, az elmúlt év végén a szakértői kormány „suttyomban” eldöntötte, hogy változtat a várólistán: a művelődési minisztérium feltett a honlapjára egy erre vonatkozó hírt, amely szerint december végéig fogadnak újabb javaslatokat. Hegedüs Csilla rámutatott, a javaslatok benyújtásának határideje előtt négy nappal tudták meg, hogy a kormány módosítani akarja ezt a listát, és utolsó percben küldték el a székely kapura vonatkozó kész dokumentációt a kulturális örökségvédelmi hivatalnak. A politikus azonban úgy tudja, ebben a kérdésben azóta sem történt előrelépés, az újabb lista nem készült el.
Kérdésünkre elmondta továbbá, a várólista azt tartalmazza, amiről a kormány, a kulturális minisztérium vezetői úgy vélik, hogy különleges értéke miatt helye van az UNESCO világörökség-lajstromában, és amiről záros határidőn belül el is készítik a dokumentációt, hogy a világörökség részévé válhasson.
„Újra kellene kezdeni a teljes folyamatot”
„A jelenlegi romániai várólista is egy saláta – fogalmazott Hegedüs Csilla. – Sokan sok mindent javasoltak a módosítás bejelentése után. Ezután következik a konzultáció, majd el kell döntsék, hogy a javaslatok közül mi az, amit felvesznek, és mit nem. Bármennyire fontos ez a kérdés, az ország és a kormány ebben a pillanatban ezt nem kezeli prioritásként.” A szövetség politikusa úgy véli, az egész folyamatot újra kellene kezdeni, s széles körű konzultáció kellene megelőzze már a javaslatok beküldését is. A kulturális minisztérium országos műemlékbizottságának és az országos szellemiörökség-bizottságnak csak ezt követően kellene eldöntenie, hogy mi kerüljön fel a várólistára – tette hozzá.
Hegedüs Csilla leszögezte: a szövetség folyamatosan lobbizni fog majd a székely kapuért.  A dokumentáció összeállításában egyébként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzszakértői is segítettek – mondta el lapunknak Vargha Mihály múzeumigazgató. Hangsúlyozta, az anyagban nem arra törekedtek, hogy felsorolják a fellelhető székely kapukat, de tucatnyi példával illusztrálták, hogy mekkora kulturális és szellemi értéket jelentenek. Elmondta továbbá, azért, hogy még jobban ráirányítsák a figyelmet az erdélyi építészet, épített örökség szimbolikus elemére, a székely kapura, március 3-án a múzeum bemutatja Balassa M. Iván A székely kapu című kötetét, és konferenciát is szerveznek ebben a témában.
Mentik a népművészeti értéket
Hargita és Kovászna megyében egyébként már több éve elkezdődött a székely kapuk megmentésére irányuló program. Kovács Piroska elhunyt máréfalvi néprajzkutató Europa Nostra Nagydíjat is kapott a székely kapuk mentéséért, népszerűsítéséért. Hargita megyében a program 2009-ben kezdődött, amikor a megyei önkormányzat betársult a Kőlik Egyesület munkájába, hogy megyei szintre terjeszthesse Kovács Piroska több évtizedes munkáját, megmentve az értékes székely kapukat.
A megyében működő múzeumok néprajzosai, illetve hagyományőrző egyesületek bevonásával indították el a megye székely kapuinak a felleltározását. 2009 óta a megyei önkormányzat restaurálási tervek elkészítését is finanszírozta műemlékvédelmi közszolgálata révén, ugyanakkor számos népművészeti remekművet sikerült megmenteni a pusztulástól. Kovászna megyében pedig a Kovászna Megyei Tanács fenntartásában működő Székely Nemzeti Múzeum megbízásából tucatnyi székely kaput restauráltak. Vargha Mihály igazgató úgy vélekedett, ebben a kérdésben nagy a felelőssége a falusi értelmiségnek, akiknek feladata lenne, hogy a falu vezetőségével együttműködve segítsenek az értékmentésben.
Amint arról beszámoltunk, az UNESCO közgyűlése tavaly decemberben nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút. A búcsút Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális minisztersége idején, 2011-ben terjesztették fel az örökségi listára. Kelemen egyébként a döntés kapcsán úgy nyilatkozott, a minisztérium képviselői nemcsak hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást az említett UNESCO-közgyűlésen, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját. A művelődési minisztérium közölte, a dokumentáció kiegészítésre szorul, de nincs szó arról, hogy végleg lemondtak a projektről.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

„Ne törvényesítsétek a lopást” – a bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament
Elutasította szeptember 8-án a parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást. Grindeanu-kabinet megbuktatása mellett 163-an szavaztak, az indítvány sikeréhez 233 szavazatra lett volna szükség. Az RMDSZ nem vett részt a szavzáson. Felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszélt, hogy Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni. 
maszol.ro

Hírsaláta
TILTOTT IGAZI SÖR. Az Igazi Csíki Sör Manufaktúra Facebookon jelentette be, hogy átmenetileg Tiltott Igazi Sörre változtatja az Igazi Csíki Sör nevet, a rövid bejegyzés szerint „az üveg tartalma változatlan marad”. A Marosvásárhelyi Táblabíróság január végén jogerősen helyt adott a Heineken Románia keresetének, és az Igazi Csíki Sört gyártó vállalatnak megtiltotta a Csíki Sör márkanév használatát. A döntés értelmében többek között arra is kényszerítik a vállalatot, hogy az ítélet közlésétől számított 30 napon belül semmisítsék meg az összes Csíki Sör elnevezésű terméket. A döntésnek Magyarországon is rendkívül nagy visszhangja volt, Hódmezővásárhely önkormányzata például bojkottra hívta az embereket, és azt javasolta a lakosságnak, hogy ne fogyasszák a Heineken által gyártott termékeket. A felszólításra a magyarországi holland nagykövetség is reagált, aki jelentést készít az esetről a holland hatóságoknak. (Transindex)
OLCSÓN ÉTKEZÜNK. Az uniós statisztikai hivatal 440, valamennyi tagországban kapható élelmiszer árát hasonlította össze, s az eredmény azt mutatja, hogy csak Lengyelországban lehet olcsóbban étkezni, mint nálunk. Mivel a tanulmány 2015-ös adatokon alapszik, szinte biztos, hogy időközben a romániai árak kisebbek lettek mint a lengyelek, az áfacsökkenéseknek köszönhetően. Az élelmiszerek mellett szeszes italt és dohánytermékeket is tartalmazó árukosarat nálunk az EU-s átlag 64 százalékáért lehetett megvásárolni, Lengyelország 1 százalékkal volt olcsóbb. Jövedelmek tekintetében a bolgárok kullognak leghátul az unióban, miközben bevásárlásra többet költenek nálunk, a kosár értéke náluk az átlag 70 százaléka. Magyarország szintén az olcsó tagállamok közé tartozik, ott a termékkosár 21 százalékkal kerül kevesebbe az uniós átlagnál. A legdrágábban a dánok vásárolnak, az uniós átlagérték 145 százalékáért, tehát náluk az árak több mint kétszer nagyobbak a mieinknél. Sajnálni azért nem kell őket, mivel az átlagkeresetük 3100 euró, vagyis hat és félszer annyi, mint egy romániainak. (Maszol)
UNESCO-LISTÁRA JAVASOLTÁK A SZÉKELY KAPUT. Az UNESCO-várólistára javasolta a székely kaput az RMDSZ, a dokumentáció benyújtása óta azonban nem született döntés ebben a kérdésben. A szövetség szerint a teljes folyamatot újra kellene kezdeni. Hegedüs Csilla, a szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke szerint ezzel a javaslattal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában az erdélyi magyarság kiemelkedő kulturális, szellemi értékekkel rendelkezik. A politikus elmondta: az elmúlt év végén a szakértői kormány „suttyomban” eldöntötte, hogy változtat a várólistán, a művelődési minisztérium feltett a honlapjára egy erre vonatkozó hírt, amely szerint december végéig fogadnak újabb javaslatokat. Hegedüs Csilla azt állítja, a javaslatok benyújtásának határideje előtt négy nappal értesültek a lista módosításáról, így utolsó percben küldték el a székely kapura vonatkozó dokumentációt a kulturális örökségvédelmi hivatalnak. A politikus azonban úgy tudja, a kérdésben azóta sem történt előrelépés, az újabb lista nem készült el. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ javaslatai a nagyváradi városvezetésnek
Harminchárom tételből álló javaslatcsomagot nyújtott be Nagyvárad városvezetésének a városi helyi tanács RMDSZ-frakciója, mely többek között Szent László szobor elkészítését is javasolja.
Huszár István, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke és ifj. Ritli László, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke tartottak csütörtökön sajtótájékoztatót, melyen ismertették azokat a projekteket, amelyeket a szövetség megítélése szerint a váradi önkormányzat idei évi költségvetéséből támogatni kellene. A politikusok hangsúlyozták, hogy az RMDSZ által összeállított lista nem csak a magyar közösséget, hanem a város teljes lakosságát érintő projekteket is magában foglal. Mint ifj. Ritli László elmondta, számos helyről és számos módon kaptak jelzéseket polgároktól, szervezetektől, és a kapott ötletekből egy prioritási listát állítottak össze. A tervek megvalósítása az RMDSZ számításai szerint mintegy 46,5 millió lejbe kerülne. Ritli László hozzátette, hogy a tavaly a város beruházási költségvetése mintegy 115-120 millió lej volt, ami azonban nem foglalta magában a nemzetközi finanszírozású beruházásokat, ugyanakkor az RMDSZ javaslatcsomagja sem csak beruházásokat foglal magában, hiszen például az egyházak támogatására 500 ezer lejt irányozna elő.
Az összesen harminchárom tételből álló javaslatcsomagot tegnap nyújtotta be a városvezetéshez a nagyváradi helyi tanács RMDSZ-frakciója. Ritli László hozzátette: igyekeztek úgy kidolgozni a javaslatokat, hogy azok illeszkedjenek a városvezetés elképzeléseibe. Többek között ezzel is magyarázható, hogy az RMDSZ tervezetében szerepel a gyorsforgalmi út befejezésére vonatkozó, 2,7 millió lejes költségvetési tétel és a Bémer (Ferdinand) tér felújításáról szóló javaslat, mely utóbbira az idén kilencmillió lejt kellene elkülöníteni az RMDSZ szerint. A csomagban vannak olyan beruházások is, amelyeknek elvégzését nem lehet már halogatni. Ebben a vonatkozásban Huszár István kiemelte az egykori Szabadság mozi felújításának a fontosságát, hiszen az az épület olyan rossz állapotban van, hogy félő, egyes részei összeomlanak. Ugyanilyen sürgős lenne a Szacsvay iskola főépületének a felújítása is, ugyanakkor a főépület belső udvarán lévő épületre egy emeletet kellene ráépíteni, hogy legyen végre a sulinak sportterme és díszterme. Noha nem számít sürgősnek, de a Szacsvayt érinti az iskolához tartozó biharpüspöki Juhász Gyula iskolában a műfüves sportpálya megépítésére vonatkozó RMDSZ-es javaslat. Huszár István szintén sürgősen megoldandó ügynek nevezte a nagyállomás mögötti városrész rehabilitációját, hiszen elfogadhatatlan az, hogy egy-egy nagyobb esőzés után az ott lakók gumicsizmában kell járjanak az utcán. Szintén költségvetési tételt kellene kiadni a meddő iszaptározó és a volt timföldgyár területének környezetvédelmi rehabilitációjára. Huszár István megjegyezte: tisztában van azzal, hogy ott magántulajdonok vannak, de a városvezetésnek mihamarabb le kell ülni tárgyalni a tulajdonosokkal erről a kérdésről. Az idén már el is lehetne készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, amire 450 ezer lejet kellene elkülöníteni.
Mire költsön a város
Kiemelten fontos lenne egy tanmedence építése az akvapark és az Alexandrescu elnevezésű városi uszoda közelében. Fontos lenne továbbá, ha a város támogatná az olyan jelentős kulturális eseményeket, mint a Festum Varadinum, vagy a Szent László Napok, előbbire 100 ezer, utóbbira 40 ezer lejnyi támogatást kér az RMDSZ a városvezetéstől, de a Mandala nyári színházi fesztivál és a virágkarnevál megszervezésében is anyagi támogatást kérnek, mint ahogy a váradi színházak által rendezett eseményekre is 100 ezer lejnyit költségvetési tételre tett javaslatot a szövetség. Ifj. Ritli Lászó nagyon fontosnak nevezte azt, hogy az idén ismét beindítsák a 2012-ben elkezdett, de akkor meg is rekedt orvosi szűrőprogramot előkészítő osztályos és ötödik osztályos diákok számára, ami ingyenes szem-, és fogvizsgálatot, ortopédiai vizsgálatot, valamint egy általános egészségfelmérő vizsgálatot foglalna magában. Erre a célra 400 ezer lej elkülönítését javasolja az RMDSZ. Külön kategóriát képeznek a javaslatcsomagban a különböző emlékhelyek rehabilitációjára, illetve új emlékhelyek létrehozására vonatkozó javaslatok. Huszár István elmondta, hogy fel kellene újítani a Szacsvay Imre szobor körüli térséget, amelyre egyébként 2016-ban elő is irányoztak költséget, csak éppen a munkát nem végezték el. Emlékhely kialakítását javasolja a szövetség a nagyváradi szőnyegbombázásban elhunytak, továbbá az egykori szőllősi temetőben eltemetettek emlékére, mely beruházásokra összesen 450 ezer lejt kellene előirányozni a költségvetésben. Az RMDSZ szerint a Rimanóczy családnak és Kabos Endrének, Nagyvárad egyetlen olimpiai bajnokának is szobrot kellene állítani a városban az idén, ezekre a tervekre külön-külön 400 ezer lejes költségvetési tételt ajánl a szövetség a városvezetésnek.
Szent László szobor
Szent László lovas szobrának elkészítését és köztérre állítását is kéri az RMDSZ, mely 900 ezer lejből gondolja megvalósíthatónak ezt az elképzelést, a szobor lehetséges helyszínéül pedig a Szent László teret vagy a nagyváradi vár belső udvarát jelölte meg. Az általános javaslatok között szerepel, de a történelmi múlt ápolását szolgálná a belváros történelmi utcaneveinek kihelyezése úgy mint ahogy történt az Medgyesen, Segesváron és Nagyszebenben. Ezt az elképzelést 200 ezer lejből lehetne megvalósítani.
Pap István
erdon.ro

Biró Zsolt: most esélytelen az autonómiastatútumról szóló vita
A Magyar Polgári Pártnak az RMDSZ listáján tisztséget nyert két parlamenti képviselője hat irodát nyit Székelyföldön. Továbbá lapunk azt is megtudta, hogy az autonómia kérdését érdemben szeretnék tárgyalni, amire a mostani helyzetet nem tartják alkalmasnak.
Mindhárom székelyföldi megyében két-két parlamenti képviselői irodát tervez nyitni a Magyar Polgári Párt. Erről Biró Zsolt pártelnök számolt be lapunk érdeklődésére. Megtudtuk, Kulcsár-Terza József Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Csíkszeredában, míg Biró Zsolt Marosvásárhelyen, Makfalván és Székelyudvarhelyen fogadja majd a lakosság észrevételeit, javaslatait.
„Marosvásárhelyen a prefektúra, azaz a régi városháza épületének 82-es szobájában lesz az irodám. Emellett Makfalván is főleg a Küküllő-mentiek rendelkezésére állunk, a településen eddig Borbély László működtetett képviselői irodát. Továbbá fontosnak tartom, hogy az MPP fellegvárának számító Székelyudvarhelyen is legyen a pártelnöknek irodája. Mindezek hamarosan megnyílnak” – mondta érdeklődésünkre a képviselőház oktatási bizottságában tevékenykedő Biró Zsolt.
Lapunk továbbá arra is kíváncsi volt, hogy mikor várható az RMDSZ-MPP autonómiatervezet benyújtása a parlamentbe, illetve az önrendelkezés témáját mikor tervezik a képviselők elé vinni. „Az autonómiát sosem tehetjük zárójelbe. Minden lépés, amely a valós decentralizációt szolgálja, az az önrendelkezés irányába is elmozdulást jelent. Emellett kétség nem férhet hozzá, hogy az autonómiastatútumot is iktatni kell, de annak nincs sok értelme, hogy az MPP képviselői akár naponta iktassák és minden alkalommal vita nélkül lesöpörjék az asztalról. Akkor kell ezt letenni, amikor valamennyi esély mutatkozik arra, hogy erről valós politikai vitát folytassunk, legalább a szakbizottságokban, de miért ne, a plénumban is. Így elmondhatnánk, hogy mit értünk kulturális autonómia alatt, mit jelentene a területi autonómia, és mindezt miért tartjuk fontosnak” – fogalmazott a Vásárhelyi Hírlap kérdésére Biró Zsolt.
Ami a Btk. és a perrendtartás módosítását, valamint az emiatt kialakult helyzetet illeti, Biró Zsolt elmondta, ez a gond nem újkeletű, hiszen az elmúlt kormányok összesen 156 alkalommal módosították a rendelkezéseket.
A kormánypártokkal kötött megállapodás pedig erre nem vonatkozik, hanem a magyarságot érintő kérdéseket és infrastrukturális beruházásokat érint. „Ezekben a kérdésekben még nem történt olyan, amiért fel kéne rúgnunk a megállapodást. Amikor majd például a marosvásárhelyi iskolaügyekben nem lesz előrelépés, akkor felülvizsgáljuk az egyezséget” – ismertette a parlament magyar frakciójának álláspontját Biró.
Hétvégén kongresszust tart az MPP
A hétvégén Szatmárnémetiben kongresszust tart az MPP, amelynek legfőbb napirendi pontja a teljes körű tisztújítás és az alapszabály-módosítás. Az eseményre nyolc megyéből mintegy 90 küldöttet várnak, valamint erdélyi és magyarországi meghívottakat. A szervezéssel megbízott Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke szerint a kongresszus ünnep és munkaülés is egyben, amelyet a számadás, a mérlegkészítés és az új kihívások alakítanak. A pártelnöki tisztségre egyedül Biró Zsolt pályázik, és egy új testület létrehozását is kezdeményezik, amely a párt választott tisztségviselőiből – polgármesterek, tanácsosok, parlamenti képviselők – áll majd.
Gáspár Botond 
Székelyhon.ro

Borbély Imre szellemi hagyatéka
Miért van az, hogy többnyire csak akkor tudatosodik bennünk, milyen érték birtokában voltunk, amikor elveszítjük azt? Napok óta feszül bennem ez az érzés – ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül – amióta barátom, harcostársam és mesterem, Borbély Imre időnek előtte itt hagyta ezt a földi létet, és átköltözött az örök vadászmezőkre.
Úgy alakult életem az elmúlt bő három évtizedben, hogy útjaink többször találkoztak. Nagy ajándéka a sorsnak, hogy az 1989-es rendszerváltozás utáni lázas években közeli munkatársa, barátja, házának gyakori vendége lehettem. Igazi szellemi kaland volt követni okfejtéseit, azonosítani a történések mögötti törvényszerűségeket, meglátni az erdőt, amit a fák elfednek előlünk.
Temesváriként és fiainak fizikatanáraként a nyolcvanas évek közepe táján hozott össze az élet. Már az elején éreztem a szellemi rokonságot, de nem volt időnk és lehetőségünk elmélyíteni kapcsolatunkat. Igazi egymásra találásunk 1989. december 17-én történt, amikor összefutottunk Temesvár főterén vele és feleségével, Vikivel. Mellettünk katonák masíroztak harci indulókat énekelve – Ceauşescu személyes utasítására erődemonstrációnak szánták a Tőkés parókia körül kialakult „rendbontás” után, de szánalmasra sikeredett. Imre és Viki pedig összefoglalták az egy nappal azelőtti történéseket, amiből valahogy kimaradtam, bár családunk Tőkés László harcát a rendszerrel az elejétől fogva figyelemmel kísérte. Akkor szembesültem először Imre lényeglátásával, amelyet később számos más kérdésben is megtapasztalhattam. Valószínűleg ez a találkozás alapozta meg későbbi kapcsolatunkat és kísért a gondolat, hogy döntő módon befolyásolta későbbi életemet.
Következő találkozásunk a Temesvár Társaság környékén történt néhány hét után. Győzött a forradalom Temesváron és már javában zajlott a rendszerváltozás kisajátítása Bukarestben. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnökeként elsők között írtam alá a közélet erkölcsi megtisztulását szorgalmazó Temesvári Kiáltványt. Nem véletlen, hogy ennek elhíresült 8. pontját, amely kizárta volna a közéletből a régi rendszer hivatásosait, éppen Borbély Imre javasolta. Mi lett volna, ha a lusztráció normaerőre emelkedik és gyakorlatba ültetik? De a történelem nem tud mit kezdeni a „mi lett volna, ha” típusú kérdésekkel.
A Magyarok Világszövetségében találkoztunk ismét. Imre stratégiai gondolkodása itt jó táptalajra hullott. Mindig a nagy összefüggéseket kereste, az egészben gondolkodott, nem a részletekben. Kutatómérnöki rendszerszemlélete széles társadalomtudományi ismeretekkel párosult. A szubszidiáris nemzetstruktúra, a nemzetstratégia elméleti megalapozása, posztmodern dinamikus magyar paradigma, társnemzeti státus, később a külhoni magyar állampolgárság gondolata ennek a korszaknak a meghatározó termékei. Úttörő módon a többiek előtt járt, vállalva a vitákat, a konfrontációt. Tételeit többször szemléletes harcászati példákkal, hasonlatokkal illusztrálta, ezért háborús retorikával vádolták, holott mindig békés megoldásokban gondolkodott.
Az erdélyi magyarság társnemzeti státusáról szóló tanulmánya az RMDSZ második kongresszusán szinte ismeretlenül az akkor még egyetlen érdekvédelmi szervezetünk országos elnökségébe repítette. Jómagam a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) képviseletében kerültem a testületbe. Sokat utaztunk együtt, igazi munkakapcsolatunk ekkor kezdődött. Lenyűgöző volt lényeglátása, ahogyan a stratégiailag releváns elemeket ki tudta emelni a kevésbé lényeges történések közül. Különös jelentőséget tulajdonított a kül- és geopolitikai szemléletnek, folyamatosan az önálló külpolitika kialakítását szorgalmazta. A német újraegyesítés vagy Jugoszlávia és Csehszlovákia széthullása korszakát éltük, de a Domokos Géza által vezetett szövetség más pályán mozgott: inkább Bukarest körül gravitált. Imre azt még elérte, hogy a szövetség elsőként ismerje el Horvátország önálló államiságát, ezt Horvátországban azóta is jegyzik, de az áttörést az RMDSZ külpolitikai vonalvezetésében nem tudta elérni.
Országos politikai tevékenységének talán legfontosabb eredménye az 1992 októberében elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat, amelynek kezdeményezője és értelmi szerzője volt. Ebben fogalmazódik meg először programszinten az a politikai jövőkép – a többszintű közösségi autonómiák közjogi rendszere –, amelynek azóta sem született életképes alternatívája, bár a román főhatalomba beépülő, a közösségi önkormányzás helyett a bukaresti kormányperifériát választó magyar politikai elit komoly erőfeszítéseket tett, hogy ezt levegye a politikai napirendről és mással helyettesítse. Meghatározó élményem az unitárius püspökség dísztermében tartott Küldöttek Országos Tanácsának ülése volt, ahol a „helyzetteremtők” és a „tájbasimulók” drámai elemeket sem nélkülöző egymásnak feszülése végül a Tőkés László és Borbély Imre vezette tábor kiütéses győzelmét hozta.
A Kolozsvári Nyilatkozat sikerén felbuzdulva az autonómia-párti tábor bizakodva tekintett az RMDSZ harmadik brassói kongresszusa elé, ahol ennek strukturális és cselekvési elemeit kellett beleépíteni a szövetség programjába, alapszabályába. Imre mellett részese lehettem annak az alkotó és tárgyalási folyamatnak is, amelynek eredménye az érdekvédelmi szervezetünk – azóta sajnos elfelejtett – önkormányzati modelljének kidolgozása, majd működtetése kellett volna, hogy legyen. Azt gondoltuk – mint utólag kiderült, végzetesen tévedtünk –, hogy fontosabb a program és a rendszer elfogadása, akár annak árán is, hogy a végrehajtást a neptuni vonal oportunista képviselőire bízzuk. Kecskére a káposztát. Imre élete végéig bánta ezt az akkor racionálisnak és integrálónak tűnő kompromisszumot, amely végül az önkormányzati modell kiüresedéséhez, a szövetség elpártosodásához és az autonómiaprogram feladásához vezetett.
A rendszer lassan kivetette magából azokat, akik ezt nem akarták elfogadni. Kit előbb, kit utóbb. Imrét 1996-ban, amikor parlamenti mandátuma lejártával sikeres karaktergyilkosság áldozata lett. Azt a „kijárásos”, engedménymorzsákért a nagy célokat feladó politikát kérték számon rajta az egyre inkább egypártrendszeri ismérvek szerint működő székelyföldi pártaktivisták, amelyeket ő tudatosan tartott távol magától parlamenti munkájában. Stratégiai gondolkodása, elképzelései, bátor kiállása, helyzetteremtő akciói egyre jobban zavarták a Bukarestben kormányra készülő „neptunista” vezérkart.
A székelyföldi választási kudarc után – lehetetlenre vállalkozva, az „egységbontás” bélyegét viselve, függetlenként méretkezett meg – Borbély Imre visszavonult az aktív politikai harcoktól, és elméleti munkáira koncentrált. Tanácsaival, éleslátásával azonban segítette azokat, akik nyomdokain haladva vállalták a harcot. A Reform Tömörülés küzdelmét az egypártrendszerrel nagy rokonszenvvel figyelte, tanácsaival segítette. Sokat tanultunk tőle.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének aktív tagjaként Tőkés László hívására ott volt 2003-ban az EMNT megalakításánál is, de az operatív vezetésben már nem vállalt szerepet. Az EMNT autonómiaműhelyének viszont egyik meghatározó alakja volt, az autonómiastatútumok kidolgozásának elméleti magalapozásában vállalt oroszlánrészt.
Borbély Imre viszonyítási pont volt és maradt élete végéig. Táborok felett és azoktól függetlenül. Most, hogy már nincs közöttünk, döbbenünk rá, kit és mit veszítettünk el. Hogy a nemzeti gondolat egyik legbátrabb, legeredetibb, legkövetkezetesebb, legnagyobb tudású művelője volt a kortársunk.
Egyetlen módon tehetünk jóvá valamennyit abból, hogy így hagytuk elmenni: ha nem adjuk fel, ha tovább haladunk azon az ösvényen, amit ő taposott ki. Szép és felelősségteljes feladat, de nem lehetetlen: szelleme mutatja a jó irányt, és világít a reménytelenség sötétjében.
Toró T. Tibor
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Lesz-e román tavasz?
A kormánybuktatást megcélzó tüntetések gyanakvásra adnak okot az „arab tavasz”, az ukrán álforradalom vagy akár a 2014-es magyarországi tüntetéshullám után. Hiba lenne ugyanakkor azt állítani, hogy elemi erejű népi tiltakozás csak titkosszolgálati szervezéssel és háttérrel lehetséges. Ott van örök érvényű példaként a Gyurcsányék által 2006. október 23-án szétvert Kossuth téri több hetes tiltakozás, amelyről tudni lehet, hogy valóban spontán volt.
A napjainkban Románia-szerte zajló tömegtüntetések kapcsán nemcsak az utódkommunista kormánypárt propagandistái emlegetik Soros Györgyöt és a globális háttérhatalom erőközpontját, hanem független elemzők is. Jelentheti ez azt, hogy odaálljunk a „lokalitást” képviselő PSD mellé? Aligha. Még akkor sem, ha figyelmen kívül hagyjuk e politikai tábornak mélyen fekvő magyarellenességét. Az ugyanis éppen annyira jellemzi az antikommunista jelmezbe öltözött ellentábort is.
A közérdek és a közakarat nem ugyanaz
Errefelé nincs olyan politikai erő, amely hitelesen és következetesen képviselné az ország érdekeit a mindent letaroló globalizmussal, a csak és kizárólag profitérdeket ismerő, a modern kori rabszolgaságot minden eddiginél erősebb tudatbefolyásolással, körmönfont médiamanipulációval ötvöző „szép új világ” uraival szemben. Ez a nagy különbség a visegrádi négyek és Románia között. Másik oldalról bármennyire is realistán, tárgyilagosan, visszafogottan figyeljük az eseményeket, azt aligha tagadhatjuk, hogy a tüntetéshullám esetleges manipuláltságától függetlenül jogos volt. Ennyire nyíltan szembemenni a közérdekkel, a közakarattal és a közjoggal – ráadásul mindezt a nyers klikkérdektől vezérelve – nem lehet. Örömteli, hogy ezt megtapasztalja a politikai elit.
A közérdek és a közakarat megkülönböztetése lényeges demokráciaelméleti kérdés, hiszen e két kategória szükségképpeni egybeesését hirdető Jean Jacques Rousseau-nak a valóságot teljesen figyelmen kívül hagyó, elvakult híveit leszámítva ma már mindenki elismeri: a közérdek sok esetben más, mint amit a többség akarata kíván. Példának okáért közérdek lenne a népbutító kereskedelmi szennymédia drasztikus rendszabályozása, de ez aligha találkozik a nem kis részben épp e média által kitermelt általános „kultúrigényekkel”.
Konkrét és idevágó példával élve: a rendőrök által nehezen begyűjtött és elítélt zsebtolvajok szabadon engedése (a közkegyelem ugyebár csak az erőszakos bűncselekményt és hivatali visszaélést elkövetőkre nem vonatkozik, az átlagpolgárnak nem kevés bosszúságot és jogsérelmet okozó csalók és tolvajok mehetnének vissza a társadalomba folytatni immorális üzelmeiket) egyértelműen ütközik mind a közérdekkel, mind a közakarattal. Az ország legfontosabb jogszabályai közül kettőnek, a büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárási törvénynek sürgősségi kormányrendelettel való módosítása közbotrány, a demokratikus jogállam működési alapelveinek lábbal tiprása. A 200 ezer lejes határt meg nem haladó ügyek kivonása a vizsgálandók köréből vérlázító, különösen azzal kontrasztolva, hogy az ország gazdaságát nem kis mértékben vállán vivő kis- és középvállalatokat – apró-cseprő hibák, a mindennapi életben is jelentéktelen összegnek számító tételek könyvelési szabálytalanságai miatt – milyen aránytalan mértékben büntetik a hatóságok. Azt pedig nem is veszik figyelembe, hogy sokan a szabályok átláthatatlansága vagy figyelmetlenség miatt követnek el hibákat.
A tüntetők akarata érvényesült
A kormány visszavonja a több sebből vérző sürgősségi kormányrendeletet és az alkotmánybíróság előírásainak megfelelő módosítást. Ha hinni lehet a hivatalos nyilatkozatoknak, az ország törvényhozó testülete, a parlament szavazza majd meg, remélhetőleg a kérdés kellő mélységű megvitatása után. A tüntetések ezzel együtt tovább folytatódnak, a cél immár a kormány leváltása.
Lesz-e „román tavasz”? Megítélésem szerint nem lesz. Sem pozitív értelemben, hiszen az egész politikai garnitúrát kellene ahhoz kicserélni, sem pejoratív értelemben: a globális háttérhatalom ki fog egyezni ezzel a lábon megvehető elitrésszel, s nem lesz miért erőltetnie a további tüntetéseket, nem lesz miért fokoznia a válságot, mint Ukrajnában.
Kérdés, hogy az erdélyi magyar nemzeti tábornak be kell-e ebbe szállnia. Az eddigi tiltakozás támogatása erkölcsileg és politikailag egyaránt indokolt volt, most azonban egy alapvető demokratikus elv sérül. Tetszik, nem tetszik, ez a korrupt, sovén, utódkommunista politikai kommandó kapott többséget a korábbiaknál nem csalásgyanúsabb választásokon. A vesztesek elismerték vereségüket, a többség pedig kormányt alakított. (Nem állom meg, hogy vissza ne utaljak az Egyetem téri 1990-es tüntetésekre. Az 1990 májusában megtartott választások után értelmetlen volt Ion Iliescu lemondását követelni. A célnak inkább az 1989. december 22. előtti és utáni vérengzések kivizsgálásának kellett volna lennie. Az utóbbiak vonatkozásában több mint 25 év elteltével, tavaly novemberben lehetett először bíztató híreket hallani a katonai ügyészségtől.)
RMDSZ-politika: kullogni az események után
Olvashattunk olyan tárgyilagos anyaországi elemzést, amely szerint az RMDSZ bölcsen távol maradt a történésektől. Jómagam inkább úgy fogalmaznék: kullogott az események után. Az RMDSZ 1996-ban szövetségi szintű politika rangjára emelte az 1993-as neptuni tárgyalás logikáját, azóta ez határozza meg politikai mozgását: a mindenkori politikai hatalomhoz való dörgölőzés, akár saját emberei levadászásának tudomásul vétele (lásd Nagy Zsolt és Markó Attila esetét), a vélelmezett román elvárásoknak való megfelelési igyekezet, cserében eredményként kommunikálható, nem ritkán ideiglenes, román szempontból konjunkturális engedményekért.
Az RMDSZ még azt sem mondhatja el az utóbbi két évtized neptuni politizálásáról, hogy legalább azt sikerült megtartani, amit az önálló külpolitika feladásával, a román etnokrácia, a hivatalos magyarellenes kurzus legitimálásával megnyertek (lásd például Mikó-ügy). A szövetség most is kitart a kompromittálódott utódkommunista hatalom mellett.
Nincs ebben semmi meglepő. Az RMDSZ foglya az eddigi két évtizednek. Próbál mindig a győztes oldalán állni úgy, hogy közben a választói síkon se veszítsen. Ez ideig-óráig még lehetségesnek tűnik, főként anyaországi hátszéllel, de a léggömbök előbb-utóbb kipukkadnak, a látszatképviselet, a tartalmatlan politika pedig lelepleződik.
Borbély Zsolt Attila 

Újabb szabadrablási kormányrendelet derült ki a napokban
Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön aktuális belpolitikai ügyekről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, illetve Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke. Szerintük előrehozott választások kellenének.
Zatykó egy nemrég napvilágra került újabb kormányrendeletről (2017/9) beszélt, amellyel az országos költségvetésre vonatkozó 2002/500. számú törvény azon cikkelyeit módosították, amelynek eredményeként gyakorlatilag lehetőséget biztosítottak a közpénzek szinte korlátlan elszívására. Az ominózus rendelet gyakorlatilag egy olyan pénzügyi trükk, amellyel szinte minden átláthatóságot és elszámolási kötelezettséget eltöröltek, szabadkezet adva a klientúrának, főleg a regionális fejlesztési alapok gátlástalan megcsapolására, akár úgy is, hogy az ország újabb hitelekből fedezze a költekezést. A 9-es kormányrendelet jelentőségét teljesen elhomályosította a 13-as számú, amely a büntető törvénykönyv módosításáról szólt, és amely miatt immár tizedik napja tüntetnek az országban.
A fentiek tükrében Csomortányi úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy a román politikai életben a szociáldemokraták (PSD) minden rossznak és minden elutasításnak a megtestesítői, amely ellen 1989 óta folyamatosan küzdenek az igazi rendszerváltók. Ez a politikai alakulat a korrupción és a gátlástalan harácsoláson kívül semmiben nem jeleskedett az elmúlt 27 évben. Sorozatos kudarcait talán csak a magyarellenes megnyilvánulásai múlták felül, semmibe véve a nemzetiségekre vonatkozó törvény adta jogokat, illetve az erdélyi értékeket.
Ha csak 2012-ig tekintünk vissza – mondta Csomortányi –, amikor szintén PSD-irányítású kormánykoalíció vezette Romániát (PSD+PNL), ezt az időszakot is csak az instabilitás és a káosz jellemezte. Ennek a kormánynak a többszöri bukása olyan súlyos gazdasági válságba sodorta az országot – tomboló korrupció, gátlástalan osztozkodás, nyílt rablás –, hogy 2015 végére önként adták át az irányítást egy technokrata kormánynak. Ez a visszavonulási trükk kellett ahhoz, hogy 2016 végén minden idők leghazugabb és legpiszkosabb kampányával ismét válastást nyerjenek. A cél ezúttal sem változott: folytatják az ország kirablását, teret és lehetőséget biztosítva a klientúrának, amint azt az egyhónapos kormányzás eredményei is mutatják. Sokat mondó tényező a kormány regnálásának második hónapjában indított bizalmatlansági indítvány is, amelyet természetesen a PSD szocialistái és az ALDE balliberálisai az RMDSZ támogatását élvezve elhárítottak. 
Amikor 2014 márciusában a PSD oldalán az RMDSZ is belépett a kormányba, négy feltételhez kötötte a közreműködést: a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem önálló magyar karának a létrehozása, a kisebbségi törvény megalkotása, a zászlóhasználati jog törvényes keretbefoglalása, valamint az észak-erdélyi autópálya befejezése. Ezekből semmi sem valósult meg, azonban szemtelen módon 2016-ban ismét elhangzottak ugyanezek az ígéretek az RMDSZ kampányában. Nyilvánvaló tehát, hogy aki ezt a PSD-s politikai maffiát támogatja, az csak az ország jelenlegi kilátástalan helyzetét súlyosbítja. A bihari szociáldemokraták és RMDSZ-esek összefonódása is komoly múltra tekint vissza, Bihar megyét jelenleg is ők vezetik, és ugyanolyan károkat okoznak regionális, mint országos szinten.
Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja szerint az lenne a szerencsésebb, ha nemcsak a Grindeanu-kormány bukna meg, de vele együtt a teljes román baloldal is, és előrehozott választásokat írnának ki.
Zatykó Gyula pár mondat erejéig visszatért a politikum és az igazságügy jelenlegi elmérgesedett viszonyára is, mivel a napokban elbocsátották a bírói testületből azt a Camelia Bogdant, aki mintegy tíz olyan fajsúlyos korrupciós ügyben hozott ítéletet, mely vagyonelkobzással, azaz az elrabolt pénz visszaszerzésével is járt. Az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomás és fenyegetés miatt is az utca kell, hogy hallassa a hangját, mivel a törvényhozásban teljesen el vannak tolódva az erőviszonyok, ami azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés teljességgel lehetetlenné vált.
A január 25-én meghozott 9-es számú sürgősségi kormányrendelet pedig – bár csak egy évre szól – azért jött létre, hogy mindamellett, hogy lehetőséget teremt a korlátlan költekezésre, káoszt is teremt az ország gazdálkodásában, ami csak elősegíti mindazok ténykedését, akik a zavarosban szeretnek halászni – fűzte hozzá az alelnök az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája szerint.

itthon.ma//erdelyorszag

Az árulás ára – az MPP kongresszusa elé
Bármennyire is hihetetlen, állítólag mégiscsak létezik, van a Magyar Polgári Párt. Legalábbis abból ítélve, hogy a hírek szerint február 11-én Országos Tanácskozást – a gyengébbek kedvéért: kongresszust – tart Szatmárnémetiben.
Hogy miért nem rendes időben kongresszusoznak a „polgáriak”, ahogyan azt az alapszabályzat előírja, azt talán a halasztásban illetékesek majd hitelt érdemlően megmagyarázzák. Vagy nem.
Emlékeztetőül: az MPP-t annak idején azért hozták létre, hogy a mindenkori román hatalomhoz dörgölőző, abba beépülő RMDSZ-szel szemben alternatívát nyújtson az erdélyi magyarságnak, megteremtve az erdélyi magyar politikai pluralizmust, ahogyan akkoriban mondták: a választás szabadságát. A 2008-as helyhatósági választásokon való ígéretes indulás után azonban 2012-re megfeneklett az RMDSZ egyeduralkodói pozícióját megingatni hivatott próbálkozás. Hogy ebben az erdélyi magyar politikai jobboldal megosztottságának – 2012-től, a Tőkés László bábáskodása mellett született Erdélyi Magyar Néppárt színre lépésétől kezdődően már két párt vetélkedett a nemzeti, autonomista erők képviseletéért –, vagy a Fidesz–RMDSZ-viszonyban beállt hirtelen változásnak volt nagyobb szerepe, azt egyelőre képtelenség megítélni.
2012-től kezdődően, Biró Zsolt elnöksége alatt az MPP elindult az önfeladás útján. Hogy ezt miként fogadta a tagság, arról a pártelnökük tavaly március 10-i marosvásárhelyi beszédét kísérő füttyszó és hurrogás árulkodik. Az MPP mára nem tekinthető többnek, mint az RMDSZ önálló politikai akarat nélküli függelékének. Amit az „összefogásért” cserébe kapott az RMDSZ-től – a pártelnök és egy megyei elnök parlamenti mandátuma –, az nem több az ominózus tál lencsénél. Talán érezhetik ezt a pártban, ezzel magyarázható az a szándék is, hogy a február 11-ei kongresszuson arányos részt kérjenek a Communitas Alapítványnak juttatott, az erdélyi magyarság számára utalt állami pénzekből. Ha jól meggondoljuk, ez lenne a minimum, hisz az a pénz, minden eddigi gyakorlat ellenére, nem csak az RMDSZ-t illeti meg.
Egy pozitív válasz esetén – gyakorlatilag ez lenne az árulás ára! – valahogy még magyarázható lehetne a magyarázhatatlan: miért is kellett önálló politikai arculatát feladnia a pártnak. Ha az RMDSZ visszautasítja a kérést, akkor kerül csak nehéz helyzetbe Biró Zsolt…
Szentgyörgyi László
itthon.ma//szerintunk

A katolikus gimnázium mellett tették le a voksukat
A marosvásárhelyi önkormányzat pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, az RMDSZ frakcióvezetője.
 rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat.
MTI |
Székelyhon.ro

Katolikus gimnázium: sikerült kivédeni a hivatal időhúzását
A marosvásárhelyi önkormányzati testület pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője. A rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését.
Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat. MTI
Erdély.ma

Kelemen Hunor: a párbeszédben, a kölcsönös tiszteletben hiszünk …
A Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület (HIPA) meghívására február 9-én, csütörtökön Budapesten tartott aktuálpolitikai tájékoztatót Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke a közel harminc fős, nagyrészt Budapesten dolgozó külföldi tudósítókból álló közönségnek a romániai magyarokat ért jogtiprásokról, a jogállamiság hiányáról beszélt, az elmúlt időszak jelentős történéseit hangsúlyozva.
Bizalmatlansági indítvány, parlamenti együttműködési megállapodás
„Helyesen cselekedtek azok, akik az elmúlt napokban kimentek tüntetni. Mivel bennünket a büntető törvénykönyv és büntetőeljárás témájában nem kérdezett meg a kormánykoalíció, a mozgásterünk szabad, bíráltuk és bíráljuk is a kormányt. A szerdai bizalmatlansági indítványon nem lehetett jó szívvel szavazni, sem a kormány mellett, sem ellene. Leadtuk szavazatunkat, de tartózkodtunk. Voltak olyan hangok a magyar közösségen belül, akik azt kérték, hogy bontsuk fel a parlamenti együttműködési megállapodást. Én azt gondolom, hogy ezt először nekünk ki kell próbálni, meg kell nézni, hogy működik-e a gyakorlatban. Ha kiderül a következő időszakban, hogy nem, éspedig olyan magyar ügyekben, kérdésekben nem, amelyekre nagy hangsúlyt fektetünk, a tavaszi ülésszakot követően felbontjuk a megállapodást.”
A jogállamiság hiányáról
„Sajnos, ma Romániában nem lehet jogállamról beszélni, a törvények egy részét nem tartják be. A hatalmi ágak nincsenek egyértelműen szétválasztva, egyes intézmények pedig semmilyen ellenőrzést nem fogadnak el. Az alkotmánybíróság döntéseit nem tudja, nem akarja érvényesíteni sem a parlament, sem a kormány. A törvényhozás alig-alig működik, a kormány számtalanszor megkerüli a parlamentet. De a kormány sem működik – az egészségügyi minisztérium tavaly csupán hatvanöt százalékot költött el költségvetéséből, beruházásokra semmit. És ez majdnem így van a többi tárca esetében is, van ahol jobb, van ahol rosszabb a helyzet. Romániában valós társadalmi igény van arra, hogy felszámolják a korrupciót, amit magam is támogatok. A probléma az, hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás, a törvénykezés nem tiszta. Az igazságszolgáltatás gumitörvényeken alapszik. Emellett mindenki számára egyértelmű, hogy a titkosszolgálatokat összekapcsolták a korrupcióellenes ügyészséggel – 2016 tavaszáig titkosszolgálati megfigyelések adataira is építhettek váddossziét. Azóta, bár született egy olyan döntés, miszerint alkotmányellenes ez az eljárás, nem egy példa van arra, hogy továbbra is így jár el a DNA.”
Büntető törvénykönyv és büntetőeljárás
„2009 óta három alkalommal is úgy módosították a kormányok a büntető törvénykönyvet és perrendtartást, hogy azt egyszer sem előzte meg parlamenti vita. Az alkotmány ezt lehetővé teszi, a probléma az átláthatóság hiányában van. Ez idáig több mint 40 olyan alkotmánybírósági döntés született, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a büntető törvénykönyvet és büntetőeljárást. Az első tanulság az, hogy nem szabad a parlamentet megkerülve törvénykezni. A második, hogy az alkotmánybíróság döntéseit figyelembe véve kell módosítani a büntető törvénykönyvet és -eljárást. A legfontosabb, hogy a büntető törvénykönyvnek világos előírásokkal kell rendelkeznie. Ebből egyiket sem tudta teljesíteni a román törvényhozás az elmúlt időszakban.”
A hatalommal való visszaélés
„Mindössze öt európai uniós tagállam büntető törvénykönyvében szerepel a hatalommal való visszaélés, a Romániájéban ez az előírás 1969-ből származik. Az alkotmánybíróság tavalyi döntése értelmében – amely egyben a Velencei Bizottság javaslata is – tisztázni kell, hogy mit is jelent ez a törvény a gyakorlatban. Jelenleg a DNA-nál kétezer olyan dosszié van vizsgálat alatt, amely a hatalommal való visszaélés vádjára épül, több mint ezer esetében pedig bírósági eljárást kezdeményeztek. Ezzel pedig kezdeni kell valamit. A mostani kormány, sajnos, rosszul nyúlt hozzá a büntető törvénykönyvhöz és büntetőeljáráshoz. Azt a látszatot keltette, hogy saját politikusait szeretné megmenteni, mégpedig sürgősségi kormányrendelettel, minden transzparenciát nélkülözve, nem beszélve arról, hogy az alkotmánybíróság negyven döntését sem vette figyelembe. Tavaly a Cioloș-kabinet szintén sürgősségi kormányrendelettel módosította a Btk.-t és büntetőeljárást, akkor nem háborodott fel senki. A feszültség a társadalom szintjén most élesedett ki. Nem fogadják el az emberek, és ez jogos, hogy a kormány megkerüli a parlamentet, azt, hogy nincs transzparencia, nincs közvita.”
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye
„1949-ben a kommunista karhatalom egyházi iskolákat záratott be Romániában, köztük a római katolikus egyház iskoláit is. A törvényeink jelenleg lehetővé teszik, hogy az egyházak visszakapják ingatlanjaikat, iskolákat nyissanak. Természetes, hiszen a kommunista diktatúra elrabolta a vagyonukat. Marosvásárhelyen a római katolikus egyház újra is indította azt az iskolát, amelyet 1949-ben zártak be, és amely ellen 2016-ban eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség. Házi őrizetbe zárta a főtanfelügyelőt, hatósági felügyelet alá helyezte az igazgatót. A vád: visszaéltek hivatali hatalmukkal, a DNA szerint valahol hiányzott egy jóváhagyási papír az iskola alapításakor. Ma nem tudni, hogy az a 400 gyermek, aki ott tanul, hol folytathatja jövő évtől az iskolát. Ha volt egy adminisztratív hiba, annak adminisztratív szankciót kéne feltételeznie, közben pedig büntetőeljárás van folyamatban. Ez az eset is azt bizonyítja, hogyan lehet visszaélni azzal, hogy a büntetőeljárásban nincs definiálva a hatalommal való visszaélés. Meggyőződésem, szükség van a DNA-ra, arra, hogy legyen valaki, aki a korrupciós ügyeket kivizsgálja, de pontosan meg kellene húzni a határvonalat, hogy hol kezdődik a munkajogi, polgárjogi, és hol a büntetőjogi felelősség. Hogy ne az ügyész döntse el, hogy egy iskolaindításkor adminisztratív hiba történt, vagy büntetőjogi esetről beszélhetünk.”
A többség és kisebbség viszonya
„A politikai eszközökön túl semmilyen más eszközt nem tudok elképzelni a kisebbségek helyzetének orvoslására. A párbeszédben, a rációban, a kölcsönös tiszteletben, érvekben hiszünk, abban, hogy csakis ezekre építkezve lehet előrelépni. Az elmúlt 27 év választásai során, amikor az RMDSZ a mérleg nyelve lehetett, adminisztratív eszközökkel tartottuk egyensúlyban a romániai politikát. Ahhoz, hogy Románia Parlamentjében előre lehessen lépni, mindig szükség van egy másik partner 44 százalékára. Nekünk pragmatikusaknak kell lenni, partnereket kell keresni egy-egy ügyhöz.”
EU és NATO
„Mi, RMDSZ-ként mindig arra törekedtünk, hogy politikai eszközökkel érvényesítsük a romániai magyar emberek törekvéseit. Ugyanakkor nekünk már az első pillanattól nagyon fontos volt, hogy Románia az EU-hoz, a NATO-hoz csatlakozzon, két olyan értékrendet képviselő politikai szövetséghez, amelyben a kisebbségi jogokat tiszteletben tartják. Látni kell, hogy 2007-et, az Európai Unióba való belépést követően Románia már nem ragaszkodik azokhoz a kritériumokhoz, amelyeket azelőtt csatlakozási feltételekként szabtak meg neki. Ezt pedig a kisebbségek, a romániai magyar közösség tagjai érzik meg a leginkább, a leghamarabb.”
Az RMDSZ árnyékjelentései
„Tavaly két árnyékjelentést is kidolgoztunk. Az elmúlt 4-5 év olyan problémáit vázoljuk fel ezekben, amelyek magyar embereket érintenek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy orvoslásra szorulnak. Van törvényünk arra, hogy a közigazgatásban milyen körülmények között lehet az anyanyelvet használni, de a húsz százalékos küszöböt, a kétnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezéseket nagyon sok helyen nem tartják be. A nyelvi jogokra vonatkozó törvények nagy részét is 2007 előtt fogadta el a parlament. Ezután minden lelassult, egyedül az oktatási törvényt sikerült 2011-ben elfogadni, amikor kormányon voltunk. Ez az anyanyelvű oktatást kétségkívül kiszélesíti, de két előírását mindmáig nem alkalmazzák. A tapasztalat az, ha van egy külső nyomás, elvárás-rendszer, akkor ahhoz Románia is igazodik. Az 1990-es években Amerika, utána az Európai Unió volt az a tényező, amelyhez igazodnia kellett az országnak.” (RMDSZ tájékoztató)
 
Szabadság (Kolozsvár)

Aranyosgyéresi Népfőiskola 28. alkalommal
Az aranyosgyéresi RMDSZ február 13–16. között immár 28. alkalommal rendezi meg a Népfőiskolát.
Az RMDSZ 1990 januárjában megalakult aranyosgyéresi szervezetének első rendezvénye annak idején a Népfőiskola volt, azóta hagyománnyá vált a szervezése. Az alig egy éve tisztségbe került új választmány Szabó Róbert István elnök – aranyosgyéres első magyar alpolgármestere – vezetésével a nemrég megtartott éves beszámolón az alábbi programot terjesztette elő:
február 13, hétfő: Marosán Csaba (színművész) – Tarka-barka strófák (Dsida Jenő írásaiból)
február 14., kedd: Szilágyi Imre (aranyosgyéresi református lelkész) – A reformáció 500 éve
február 15., szerda: Politika est
február 16., csütörtök: Lupescu-Makó Mária (egyetemi adjunktus) – Szent István, Szentkirály és Gyéres.
Az előadások helyszíne az aranyosgyéresi Magyar Ház (Andrei Mureşanu utca 7., a magyar óvoda épületében), a kezdési időpont minden nap 17.30 óra.
A rendezvény nagy érdeklődés előzi meg, minden valószínűség szerint zsúfolásig fog telni a helyi magyarság kedvenc találkozó helye, azaz a Magyar Ház.
Schmid Jenő 
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: az utcán nem lehet törvényt alkotni
Az RMDSZ elnöke szerint jogos az emberek dühe, elégedetlensége, és az elvárás is, hogy tisztességes kormányzás legyen.
Kelemen Hunor az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában, a Romániában zajló tüntetésekről szólva, ugyanakkor megjegyezte, „az utcán nem lehet törvényt alkotni”.
A politikus szerint a bukaresti kormányzatnak be kell látnia, hogy „nem lehet mindenhez sürgősségi kormányrendelettel, buta módon, rejtőzködve hozzányúlni". Utalt arra, hogy 2009 óta hatszor módosították a kabinetek sürgőségi kormányrendelettel a büntető jogszabályokat, "és mindig baj lett belőle".
Kelemen Hunor szerint az egyetlen kiút a választások után alig két hónappal, a büntető törvénykönyv (Btk.) ilyen módosítása miatt kitört válságból, ha a pártok megállapodást kötnek az alapértékekről, a Btk. módosításának mikéntjéről, és „hogy nem használják a sürgősségi kormányrendeleteket, bárki kormányozzon is Romániában” – számolt be az MTI.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor az MPP kongresszusán: meg kell óvnunk a romániai magyar közösséget attól, hogy pillanatok alatt az étlapra kerüljön!
Ma egy olyan hatalmi harc folyik Romániában, amely arról szól, hogy kik hozzák meg a döntéseket a következő években. Azok, akiket az emberek megválasztottak, akik felelősségre vonhatók négyévente a választásokon, vagy olyanok, akik más hatalmi ágakat képviselnek – a bűnüldözést, a titkosszolgálatokat –, akik nem választhatók, és nem is vonhatók felelősségre – véli Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szombaton a Magyar Polgári Párt szatmárnémeti kongresszusán mondott ünnepi beszédet.
Szerinte az RMDSZ és az MPP akkor áll a jó oldalon, ha ahhoz ragaszkodik, hogy érvényesüljenek az emberi és kisebbségi jogok, semmilyen körülmény között ne essenek a hatalmi harc áldozatává.
„Nekünk a hatalmi ágak szétválasztását kell képviselni. Nekünk nem szabad egyetlen román párt utánfutójává sem válni. Nekünk azt kell nézni, hogy a demokrácia alapértékei, alapelvei ne sérüljenek. Egy sérült állam áldozatává mindig egy kisebbségi közösség, esetünkben a romániai magyar közösség esik, amit évek óta megtapasztalunk a bőrünkön. Nemcsak akkor, amikor egyik-másik kollégánkat nemzetbiztonsági mandátummal figyelik meg éveken, évtizedeken keresztül, hanem akkor is, amikor az anyanyelvhasználatot, a közösségi szimbólumok használatát megpróbálják eltiporni, megtiltani” – hangsúlyozta a Szövetség elnöke, akinek meggyőződése, hogy ezekben a nehéz időkben is egyenes beszédre van szükség, a romániai magyar közösség vezetőinek bátraknak kell lenniük, felelősségteljes döntéseket kell meghozniuk. „Itthon kell jövőt építenünk, erre vállalkoztunk akkor, amikor a magyar ügy képviseletét tűztük ki magunk elé” – tette hozzá.
A tüntetések mögött „hatalmi harc” is van
Arra is figyelmeztette az MPP kongresszusán résztvevőket, hogy pontosan kell látni mindazt, ami az országban történik, azoknak pedig, akik a politikára adták a fejüket, nem szabad hagyniuk, hogy a romániai magyar közösség pillanatok alatt étlapra kerüljön.
Akkor pedig, amikor százezrek tüntetnek az utcákon, az erdélyi magyar politikusoknak tudniuk kell empátiát érezni azokkal, akik kimennek a terekre, és tisztességes kormányzást, korrupciómentes országot szeretnének, azokkal viszont sosem lehet közösséget vállalni, akik annak a látszatát keltik, hogy minden baj eredője a romániai magyar közösség.
„Miközben százezrek mennek ki az utcára a kormány eszméletlenül rosszul ütemezett rossz döntését bírálni, azt is látni kell, hogy a tüntetések mögött valami más is van, egy olyan hatalmi harc, amely a jogállamiságról szól, a különböző hatalmi ágak szétválasztásáról. Arról, hogy a lényeges politikai döntéseket hol és kik hozzák meg a következő években. Erről pedig minden időkben egyenesen kell beszélnünk, figyelmeztetnünk kell közösségünket” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
„Felelősségteljes döntés” volt az RMDSz és az MPP együttműködése
Az RMDSZ–MPP viszonyáról elmondta: egy változó világban nem lehet egy helyben topogni, nem a magas falak árnyékában való megbújás a helyes út, hanem a változás szelének kifogása, azoknak az eszközöknek az érvényesítése, amelyek jobbá tudják tenni a romániai magyar közösség életét. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt felelősségteljes döntést hozott akkor, amikor az összefogást, az együttműködést választotta, hiszen az erdélyi magyar közösség ezt várta el tőle. Azt kérte tőlünk, hogy ne egymással vitázzunk, hanem ehelyett nyújtsunk kezet egymásnak. Akkor, amikor ezt 2014-ben megtettük, helyes döntést hoztunk, azon kezdtünk dolgozni, hogy megerősítsük a bizalmat a politikum és a közösség tagjai között” – érvelt a szövetségi elnök, arra is rámutatva, hogy egy nemzet tagjai akkor sikeresek, ha alapvető kérdésekben bizalommal tekintenek egymásra.
Összegzésként kiemelte: a 2016-os év nem az RMDSZ és az MPP sikere, hanem az erdélyi magyar emberek sikere, azoké, akik visszakapták a bizalmat: „az a közös érdekünk, hogy a romániai magyar közösség erős legyen, azt érezze, hogy azok, akikre rábízta a képviseletet, nap mint nap fellépnek a közös ügyekért, az erdélyi magyar ügyekért.”
maszol.ro

Óriási hiba a szociális szervezetek állami finanszírozásának felfüggesztése az RMDSZ szerint
A Gyulafehérvári Caritas szerint a munkaügyi minisztérium felfüggesztette februárra az otthoni beteggondozási program támogatásának folyósítását, írta pénteken az Agerpres hírügynökség. Az RMDSZ a parlamentben kérné számon a munkaügyi minisztert.
„Óriási hibát követ el a munkaügyi minisztérium a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek finanszírozásának csökkentése által. A szakminisztérium legújabb rendelete értelmében a januárban folyósított összegek 60 százalékát fordítja erre a célra februárban, a kivágott összegek többnyire az otthoni beteggondozásra és a gyerektevékenységekre fordított összegekből vesznek el. Ezt olyan körülmények között teszi, hogy tavaly decemberben 2017-re is jóváhagyta a támogatásokat az akkori kormány, így a szociális tevékenységeket lebonyolító szervezetek számoltak ezzel a pénzzel. A parlament megtette a dolgát, de hiába biztosítottunk a költségvetésben forrásokat erre a tételre, hogyha a minisztérium önkényesen felfüggeszti a kifizetéseket” – mutatott rá Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei képviselője, a képviselőház munkaügyi bizottságának titkára.
„Az elmúlt évben az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa határozatot fogadott el a szociális szolgáltatók támogatására vonatkozóan és több törvényjavaslatot is iktatott e téren. Emellett folyamatosan tárgyalt az előző kormány képviselőivel és sikerült eljutni oda, hogy a távozó kormány 2017-re jóváhagyta a támogatásokat. Ezt a rendszert rúgta fel a jelenlegi munkaügyi miniszter és ennek sajnos előreláthatatlan következményei lesznek országos szinten” – fogalmazott Csép Éva Andrea képviselő, majd hozzátette: többször is elmondták, hogy a szociális szolgáltatóknak kiszámítható normatív támogatásra van szükségük, hiszen ezek a civil szervezetek valójában az állam feladatait veszik át.
„A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a tanügyhöz hasonlóan minden munkaügyi miniszter saját kedve szerint írja át ezt a rendszert. Éppen ezért az RMDSZ kezdeményezni fogja egy szociális kódex kidolgozását, amelyben a civil szervezetek által nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozását garantálni tudjuk. Azonnali megoldást kell találni, hiszen nemcsak a szervezetek munkatársai, hanem a szociális szolgáltatásban érintettek helyzete is bizonytalan. Ezért a parlament előtt interpelláció által fogjuk számon kérni a munkaügyi minisztert, de a rendszer működésének hosszú távú biztosítása érdekében ki kell dolgozni egy stabil jogi keretet is” – mutatott rá Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei törvényhozója.
Péter György, a Caritas szociomedikális részlegének igazgatója pénteken úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, hogy "a távozóban lévő kormány a 2017-es évre jóváhagyta a támogatást a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, alapítványok számára. A mostani kormány, Olguţa Vasilescu asszonnyal, felfüggesztette februárban ezt a támogatást. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaink 20 százalékát el kell bocsájtanunk és csökken a gondozottak száma is. Ez egy általános helyzet, az ország összes szolgáltatóját érinti és nem hivatalosan úgy értesültem, hogy ezt a februári csökkentést egész évre meghosszabbítanák" - nyilatkozta Péter György. Az igazgató szerint a Caritas ápolói körülbelül 5 000 háztartásba látogatnak el Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Hunyad és Fehér megyékben is, ahol 6 500 idős, fogyatékos, krónikus vagy ágyhoz kötött beteget ápolnak. Ezeknek a személyeknek nemcsak a gyógyulásban segítenek az ápolók, hanem a ház körüli teendőkben, bevásárlásban is. Az idézett forrás szerint a munkaügyi minisztérium döntése miatt több mint 1 000 személy esik el a szolgáltatásoktól, akik nem tudják fedezni teljes mértékben a költségeket.
maszol.ro

Semjén: székely virtust és regáti ravaszságot!
MTI  - Semjén Zsolt szerint Magyarország keze ki van nyújtva Románia felé, és a magyar–szlovák, valamint a magyar–szerb kapcsolatok kedvező alakulása azt jelzi, hogy a magyar–román kapcsolatok javítása nem Magyarország miatt késik.
A magyar miniszterelnök–helyettes a Magyar Polgári Párt (MPP) országos tanácsának (kongresszusának) gyűlésén beszélt erről szombaton Szatmárnémetiben. „A magyarság és a románság egymásra utalt. A két országnak együtt kell működnie. Nemcsak azért, mert (Románia) Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere, hanem azért, mert másfél millió magyar él itt. (...) Megértük azt, hogy szlovák és cseh katonák védik a magyar határt, megértük azt, hogy Milosevic Szerbiájában megvalósult a magyar kulturális autonómia. Ma Magyarország a legnagyobb támogatója annak, hogy Szerbia bekerüljön az Európai Unióba. A mi kezünk Románia felé is ki van nyújtva” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Hozzátette: látni kell azonban azt, hogy a jelenlegi kiélezett romániai belpolitikai helyzetben egyesek újra magyarellenes retorikával próbálják elfedni a gondokat. „Látni kell, hogy Romániában jogi köntösbe öltöztetett magyarellenesség zajlik” – állapította meg Semjén Zsolt. Úgy vélte, a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) a magyar önkormányzati vezetők ellen, valamint magyar iskolák ügyében indított eljárásaival szemben nem sikerült megtalálni a megfelelően hatékony védekezést. „Nem lehet nem látni azt a szándékot, hogy a legjelentősebb magyar vezetőket főleg az önkormányzatokban megpróbálták eltántorítani attól, hogy politikai szerepet vállaljanak” – állapította meg.
Semjén Zsolt szerint a romániai jogállamiságot egyaránt fenyegeti a korrupció és a korrupcióellenes harccal való visszaélés. Hozzátette: a jogállamiság alapja az államhatalmi ágak szétválasztása. „A kormány és a parlament nem lehet alárendelve az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak, mert akkor sérül a jogállam” – fogalmazott. A miniszterelnök-helyettes gratulált az MPP-nek a felelősségteljes politikájához, ahhoz, hogy a párt a legutóbbi romániai választásokon összefogott az RMDSZ-szel. „Biztosítani kell az egységet, az egységen belül pedig a sokszínűséget” – jelentette ki Semjén Zsolt. „Székely virtust és regáti ravaszságot” kívánt az MPP-nek és az RMDSZ-nek egy olyan korban, amikor „együtt kell lavírozni a sziklák között”. Hozzátette, ami Erdélyben történik, annak kihatása lesz az egész Kárpát-medencére.
Köszöntőjében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a politikai elit kötelességének nevezte, hogy képes legyen változni. E változás jelének tekinti, hogy az RMDSZ és az MPP megértette a magyar társadalom elvárását, és összefogott egymással. Úgy vélte, hogy az erdélyi magyarok önbizalmát adta vissza a közösen elért 2016-os választási siker. Kelemen Hunor azt is hozzátette: az együttműködést is tanulni kell.
A romániai belpolitikai helyzetre utalva az RMDSZ elnöke jogosaknak tartotta a kormány rossz döntései elleni utcai megmozdulásokat. Azt is megjegyezte azonban, hogy ezek mögött egy hatalmi harc is áll, amely a jogállamiságról szól. Szerinte az a kérdés, hogy azok hozzák-e a politikai döntéseket, akik választásokon szereztek legitimitást, vagy azok, akik a bűnüldözést és a titkosszolgálatokat képviselik, és nem méretkeztek meg a választók előtt. „Ha mindenki a maga dolgát végzi, abból baj nem származhat” – állapította meg Kelemen Hunor arra utalván, hogy a bűnüldöző szervek túllépik a hatáskörüket. Hozzátette: azért kell vigyázni arra, hogy az alapelvek ne sérüljenek, mert elsőként mindig a kisebbség esik a sérülés áldozatává. A köszöntőbeszédek után az országos tanács küldöttei rátértek az alapszabály és a program módosítására, az alelnökök és az elnök megválasztására.
kronika.ro

Eseteim lágyszívű szekusokkal
SZILÁGYI ALADÁR újabb emlékező írása arról szól, hogy miként került közvetlen, személyes-szívélytelen kapcsolatba a Securitate néhány tisztjével a hetvenes-nyolcvanas években.
Fiatal házasokként a régente Sal Ferenc (manapság Dunărea) nevű utcában laktunk, annak sikátorrá szűkülő felvégén, melynek alvégén, szemtől szembe a Barátok templomával a Securitate székelt. Mivel naponta elhaladtunk a laktanyaépület előtt, gyakran láttuk ki-bejárkálni kapuján a belbiztonságiakat. Sokukat ismertük látásból, s néha azzal szórakoztunk a párommal, hogy a hátuk mögött haladva, a tarkójuk láttán tippeltünk: az ipse benyit-e vagy sem a Dunărea 2. szám alatti szárazkapun. Valamiféle aurája lehetett az elvtársak tarkójának is, hiszen általában beváltak a tippjeink…
Sokáig volt szemközti szomszédom itt, az Eminescu (régente: Szaniszló) utcán egy kvietált kapitány, aki forgalmas ügyvédi irodát működtetett. Magyar volt az istenadta, hangulatos úr benyomását keltette. Hamar köszönőviszonyba kerültünk. Még javában fúrtam-véstem új otthonunk falait az elavult szerelékeket kicserélendő, amikor egy délelőtt beállított, és érdeklődéssel asszisztálta a bergmanncsövekkel való birkózásomat. Egyszer rajta kapott, amint a létra tetején – a saját munkamorálom emelése végett – munkadalokat improvizálok, afféléket, hogy „nincs szebb, mint a szerelem, / míg a villanyt szerelem…” Produkcióm sikert arathatott, mert hazaugrott, és egy jóféle szatmári szilvapálinkát tartalmazó butykossal tért vissza. Amidőn alkoholszintje a kérkedhetnékig emelkedett, elmesélte, hogy ő ifjúkorában – már a Securitate állományának tagjaként – Kolozsvárott tanult jogot, méghozzá magyarul, a Bolyai Egyetemen. És tejfölösszájú hadnagyocskaként azt a harci feladatot kapta, hogy néhány kollegájával karöltve személyesen faggassa ki a professzorait, Balogh Edgár, Demeter János és Jordáky Lajos elvtársakat. Sajnos, a későbbiekben már nem vette elő ilyen mértékű őszinteségi roham, bár szívesen rögzítettem volna az emlékeit, legalább azzal az ominózus koncepciós egyetemi perrel kapcsolatban.
Egyébiránt derék magyar lehetett, nyugodjék békében, elvégre az RMDSZ létrejötte után, annak hőskorában, ott láttam tüsténkedni az alapító atyák körében. Jogi tudományoknak sem lehetett híjával, hiszen ő maga készítette fel sikeresen egy szem lányát az egyetemre. Az ambíciózus leányzó – szülei nem kis büszkeségére – a rendszerváltás után nem sokkal egyetemet váltott, a Babeş-Bolyait otthagyva, meg sem állott Oxfordig…
Az őrnagy, aki közel fél esztendőn keresztül „foglalkozott velem” a 70-es években, a nagy „Ady-körös balhénk” idején, joviális hivatalnok kinézetű emberke volt. Verejtékben úszva rótta gyöngybetűit a kihallgatási jegyzőkönyv lapjaira. Ha pocolista korában még létezett volna olyan diszciplína, hogy „szépírás”, bizonyára csupa kitűnővel jutalmazta volna a tanító nénije. Alapos önismeretre vallott, hogy amikor úgy érezte, be kell erősítenie, csatlakoztatott maga mellé egy szúrósabb tekintetű, megtermettebb fickót, segítségül. Nem, nem bántottak, meg se simogatták a fejemet. Én meg úgy védekeztem, ahogy tudtam. Amikor egy-egy éjszakai műszak leteltével fölszólt a villanytelep portársa a vezérlőterembe, hogy „Sziszikém, már várnak!”, mire a kapuhoz értem, gyakran sikerült kívülre helyeznem magamat magamon. Ilyen felülkerekedett állapotban, outsiderként mertem nekik szegezni a kérdést:
„Árulják el, magukat addig nem engedik haza, amíg nem produkálnak rólunk valamit, akármit, irredenta szeánszot, szexorgiát, székelyhimnuszt, egyebet?”
Olyankor szemlátomást meg is sértődtek, de az én őrnagyom hamar túltette magát az efféléken.
Később, amikor felső utasításra lezárták – ha nem is tették ad acta – az ügyünket, összefutottam vele a Fő utcán. Őrnagyom széles mosollyal üdvözölt, és megkérdezte: „Ce mai face cenaclul Ádi?” Úgy érdeklődött az Ady kör hogyléte felől, mintha egy kedves, közös ismerősről lett volna szó…
Harmadik példaesetem a rendszerboruláshoz közeli történet. Ennek a lakásnak, melyet 1982-ben béleltünk otthonunkká, előzőleg egy román család volt az albérlője. Az asszony tanárnő, a férfi szekus alezredes volt. Valamiféle nosztalgia mocoroghatott bennük az Eminescu utcai kertes ház iránt, hiszen elköltözésük után néha meg-meglátogatták az udvar lakóit. Egyszer az alezredes egyedül állított be. Az volt a feltűnő rajta, hogy ez a mindig kifogástalan öltözékű, vőfély eleganciájú, kinyalt férfiú, most fésületlenül, megbontott nyakkendővel, nyitott ingnyakkal, alkoholbűzbe burkolózva jelent meg. A markában egy félig telt borosüveget szorongatott. Egyedül voltam otthon, éppen bevallatlanul rejtegetett írógépemen pötyögtettem valamit a kerti bádogasztalon. Elmagyarázta, hogy az ő ötvenedik életévét ünneplő szülinapi bankettjéről szökött meg. Engedélyt kért, hogy letelepedhessen velem szemben. Majd arra is, hogy kicsit körülnézhessen a lakásban, mely „az első nagyváradi otthonunk volt, ahol nagyon boldogok voltunk, ahol a kisfiúnk gügyögte az első szavait, ahol megtette az első lépéseit stb., stb.” Bejelentetlen látogatóm nosztalgiája elég csöpögősre-nyúlósra sikeredett. Valamit kiolvashatott tartózkodó testtartásomból, mert kérdezés nélkül, diszkrét böffentések közepette, elkezdett mentegetőzni. Elmagyarázta, hogy őurasága szívesebben maradt volna a tanári pályán, csak hát fiatal házasokként semmi esélyük sem volt arra, hogy az isten háta mögötti hegyi faluból, ahová repartizálták őket, jobb helyre kerülhessenek. A Securitate a 60-as években fiatal, több nyelven beszélő értelmiségieket toborzott, ő az anyanyelvén kívül magyarul, oroszul is értett, angolul is valamelyest. Jelentkezett, és fél éven belül bekerültek Nagyváradra, ebbe a zárt városba, a felesége is kapott állást. Három évig laktak itt albérletben, aztán saját lakáshoz jutottak a központban. Mindezt sűrűn mentegetőzve, sunnyogva szövegelte, talán megérezhetett valamit a széljárásból, hiszen ’89 őszét írtuk akkoriban…
Rezzenetlen arcom láttán, elibém tolta a maradék italt. Amikor felállt, akkor vettem észre, hogy megereszkedett nadrágján jókora húgyfolt terjeszkedik.
A negyedik eset nem sokkal későbbi, 1989. október hatodikához kötődik. Gábor barátom a maga nyíltan merész módján felhívott telefonon, és aziránt érdeklődött, hogy holnapután nem tartok-e vele Aradra. Igenlő válaszom mások érdeklődését is fölkelthette, mert másnap délelőtt három férfiú állított be hozzánk. Bevezettem őket, s az egyikük ékes magyarsággal próbált lebeszélni arról, hogy hajnalban felüljek az aradi vonatra. Azt nem kérdeztem meg hívatlan vendégeimtől: ugyan honnan van tudomásuk arról, hogy hová készülünk, inkább affelől érdeklődtem: mitévők lettek volna, ha nem találnak idehaza? Holnap hajnalban az állomáson vártuk volna – válaszolták készségesen. Kiderült, hogy a másik két vizitelőm is beszél magyarul. Anyanyelvemre fordítva a szót, kevésbé választékosan, de nagy igyekezettel igyekeztek lebeszélni a zarándoklatról. „Ezek az idők nem alkalmasak az ilyen gyülekezésekre!” – hajtogatták sokat sejtetően.
Valóban, nem mentem el. Másnap este a Kossuth rádió bemondta, hogy az aradi vesztőhely környékét október 6-án motorverseny miatt lezárták, meg sem lehetett közelíteni. Tehát „beigazolódott” jóakaróimnak az időpont „alkalmatlanságára” vonatkozó jóslata. Különben amikor távoztak, az egyikük visszaszólt:
„Reméljük, be is tartja az ígéretét, nehogy holnap véletlenül egy autó elgázolja Aradon!”
Értettem a szóból. Azt viszont én sem sejtettem, hogy a kisebbik gyermekem aznap nem ment iskolába, mindent hallott a szomszéd szobából. A tizenhat éves leányka riadt őzikeszemekkel került elő az érettem „aggódó” szekusok távozása után…

erport.ro

A megszelídített párt
Nagyon sokat változott a Magyar Polgári Párt a megalakulása óta eltelt kilenc évben, mondhatjuk, hogy fegyelmezettebbé vált, megérett, de akár azt is, hogy a parlamenti helyeket hozó szövetség jegyében feladta önállóságát. Szombaton szervezett kongresszusa rendkívüli módon hasonlított a „nagy testvér”, az RMDSZ ilyen jellegű rendezvényeihez.
2009 márciusában első Országos Tanácsukat botrányok egész sora fűszerezte, az alig egy éve bejegyzett pártban már horgaskodott a belső ellenzék, Szász Jenő alapító elnök pedig a vitatható megoldásoktól sem riadt vissza, hogy biztosítsa újraválasztását. Kibővített testülettel – az alapszabályzatban lefektetett 144 hivatalos küldött helyett a meghívottakkal felduzzasztott 425 fővel – kenette fel magát elnökké, és már érezhető volt, az RMDSZ-ellenesség nem elég összetartó erő, prominens személyiségei egész sora nem fér meg Szásszal egy csárdában. Szakadt a párt, és két esztendővel később az elnökkel szemben álló Tőkés-hívek bejegyeztették az Erdélyi Magyar Néppártot. A két kis párt ezt követően elsősorban egymás legyűrésével foglalatoskodott, tovatűnt a 2008-as választási siker, 2012-ben nemhogy növelték volna polgármestereik, önkormányzati képviselőik számát, de még összeadva sem érték el a négy évvel korábbi arányt. Az MPP-sek árulóztak – nem bírták lenyelni, hogy Tőkés 2009-ben az RMDSZ listáján jutott be a parlamentbe –, nehéztüzérségüket (ha létezett ilyen egyáltalán) az EMNP ellen fordították, és már a korábban oly sokat szidott RMDSZ is elfogadhatóbbá vált számukra, mint egykori testvéreik. A Szász Jenő által elnökként hátrahagyott Biró Zsolt aztán igazított egy jó nagyot az MPP kormánykerekén, 2015-ben megkezdte a tárgyalásokat, 2016-ban pedig véglegesítette a paktumot az RMDSZ-szel. A közös indulásnak köszönhetően szereztek 15 polgármesteri tisztséget, és ami még fontosabb, mert addig ilyen soha nem volt, két képviselői helyet, egyet az elnöknek, egyet jobbkezének, Kulcsár-Terza Józsefnek. 
Mindezek után kétség sem fért ahhoz, hogy gond nélkül újraválasztják Birót. Ellenjelöltje nem akadt, a küldötti testület kilencven főnél is kevesebbre fogyott. A retorika fegyelmezettebbé vált, az eddig oly fontosnak kikiáltott autonómiaharc pedig egyre inkább háttérbe szorul. Biró Zsolt kongresszust megelőző nyilatkozatait akár Kelemen Hunor is megfogalmazhatta volna: az autonómiastatútumot akkor terjesztik be, ha időszerű lesz, s mindezt most szombaton megfejelte még azzal, hogy „Székelyföldön nem a jogelméletileg legjobb, hanem a lehetséges legjobban és legegységesebben támogatott autonómiatörvény-tervezetre van szükség”. Magyarán, a Székely Nemzeti Tanácsnak ideje lenne visszavonulót fújnia.
Így vált hát kilenc esztendő alatt az MPP egy RMDSZ-szel szemben álló, pluralizmust és alternatívát ígérő autonomista pártból a szövetség egyik platformjává. És mivel az EMNP-nek is sikerült felőrlődnie e testvérharcban, a romániai magyarságnak szép lassan újra bele kell törődnie az egypártrendszerbe, és ami még nagyobb baj, a nagy célkitűzések ismételt feláldozásába a kompromisszumok oltárán.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Interpellációban kérte számon az RMDSZ a munkaügyi minisztert
Derzsi Ákos Bihar megyei szenátor hétfőn írásban interpellált a munkaügyi miniszterhez a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek finanszírozásának csökkentése miatt.
„Érthetetlen számunkra, hogy a munkaügyi minisztérium miért vágta vissza drasztikusan a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek februári támogatását. Lia-Olguța Vasilescu tárcavezetőt arra kérjük, hogy írásban indokolja meg a finanszírozás csökkentésére vonatkozó döntését. Továbbá közölje, milyen módon kívánja megoldani a minisztérium annak a több mint 6 ezer személynek a helyzetét, akik ebben a hónapban nem részesülnek szociális ellátásban a gondozásukat ellátó szervezetek támogatásának visszavágása miatt” – idézte a politikust az RMDSZ hírlevele.
A munkaügyi minisztérium legújabb rendelete értelmében az elmúlt hónaphoz képest 814 484 lejjel csökken februárban a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek támogatása, a visszavágott keretösszeg az otthoni beteggondozásra szánt forrásokból vesz el, illetve veszélybe került az érintett civil szervezetek alkalmazottainak bére is.
Az előző kormány januárra mintegy 2 millió lejt hagyott jóvá a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára. Ebből az összegből 132 egyesület és alapítvány 279 munkapontját támogatták, közel 12 ezer kedvezményezettje volt a finanszírozásnak. Ehhez képest a jelenlegi kormány munkaügyi minisztériuma 1,2 millió lejre csökkentette a szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek februári támogatását. Ebből a finanszírozásból 108 egyesület és alapítvány mintegy 174 munkapontja részesül, a kedvezményezettek száma pedig 5600-ra csökken.  
Derzsi Ákos emlékeztetett, hogy az idősek megszokott környezetükben való, otthoni ápolása elfogadható alternatívát nyújt a különböző egészségügyi központokban való gondozásukra, ezért elfogadhatatlannak tartja az otthoni beteggondozást vállaló civil szervezetek támogatásának csökkentését. Idézte a legfrissebb felméréseket, amelyek szerint Románia lakosságának 20 százaléka otthoni gondozásra szorul, ehhez képest mindössze 0,2 százaléka részesül ilyen szolgáltatásban.
„Az Európai Unióban az otthoni beteggondozásban részesülők aránya tízszerese a romániai aránynak. Ilyen körülmények között, úgy gondolom, sokkal inkább növelni kellene a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek támogatását. Meggyőződésem, hogy a támogatás visszavágásával megspórolt összegnél jóval nagyobb kiadást eredményez majd az államnak, ha a szociális szolgáltatók pénzhiány miatt kénytelenek lesznek abba hagyni tevékenységüket” – nyilatkozta Derzsi Ákos szenátor.  
maszol.ro

Az ügyészek és bírák büntetőjogi felelősségre vonását javasolja az RMDSZ
Ismét a parlament elé terjesztette az RMDSZ az ártatlanság vélelméről szóló 2016/343-as európai uniós irányelv romániai alkalmazásáról szóló törvénytervezetét, amely a bűnügyi eljárást módosítaná – erősítette meg Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes az MTI-nek.
A román hírügynökségek hétfőn számoltak be arról, hogy az RMDSZ olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely ugyanarra az uniós irányelvre hivatkozik, mint az országos tüntetéseket kiváltó január 31-i kormányrendelet.
Márton Árpád elmondta, az RMDSZ számára roppant fontos, hogy ne a gyanúsítottnak kelljen bebizonyítania ártatlanságát, hanem a hatóságnak a bűnösségét. „Nekünk nagyon fontos az ártatlanság vélelme, mert itt sajnos a magyarságot eléggé vegzálják, mindegy, hogy zászlóról, vagy Wass Albert utcáról van szó, vagy katolikus gimnáziumról, vagy két petárdáról. Mert ezek terroristák, ugye? A kézdivásárhelyieket terroristáknak nevezték. Nos, ezt tiltja ez az (uniós) irányelv, de egyelőre a román jogrend nem tiltja" – jelentette ki Márton Árpád.
A politikus hozzátette: az RMDSZ azért kényszerült ismét iktatni az ártatlanság vélelméről szóló törvénytervezetét, mert az uniós irányelv hatályba lépése után, tavaly áprilisban beterjesztett tervezetét nem tűzte napirendre a szenátus a határidő lejárta előtt. A tervezet megtiltaná, hogy a hatóságok bűnösként emlegessenek egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt, továbbá az ügyészek és bírák büntetőjogi felelősségre vonását is előírná, ha súlyos mulasztásuk vagy rosszhiszeműségük miatt a román államot kártérítésre ítélik.
A szövetség törvénymódosító javaslata kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben az állam kártérítési eljárást indítson az államnak okozott kár behajtása érdekében a kárt okozó ügyész vagy bíró ellen. Ez eddig csak lehetőségként szerepelt a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényben, de sosem alkalmazták – magyarázta a frakcióvezető-helyettes.
A román médiában az keltett nagy visszhangot, hogy az RMDSZ a bírák és ügyészek büntetőjogi elszámoltatását kezdeményezte a hivatali visszaélés büntetőjogi meghatározása alapján. Erről Márton Árpád elmondta: az alkotmány szerint senki sem áll a törvények felett, és elvileg eddig is létezett a bírák és ügyészek büntetőjogi felelőssége, csak nem érvényesítették, az RMDSZ tervezete pedig csak azt pontosítaná, hogy miként kell ezt alkalmazni.
„Gondoljunk a kézdivásárhelyi esetre is, a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumra, és folytathatnám a polgármesterek és mások vegzálását olyankor, amikor – a mi megközelítésünkben – egyértelműen hatalommal való visszaélés esete forog fenn" – mutatott rá Márton Árpád. Megjegyezte, a bírák és ügyészek büntetőjogi és anyagi felelőssége egy év alatt elévül, holott egy esetleges strasbourgi emberi jogi bírósági ítéletre ennél sokkal többet kell várni.
Mint ismeretes, az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a korrupcióellenes szigor fenntartását követelő jobboldali ellenzék és az utcán demonstráló kormányellenes tüntetők, illetve az igazságszolgáltatás túlkapásaira és titkosszolgálati összefonódásaira panaszkodó kormánypártok között. A tüntetéssorozat azt követően kezdődött, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjog néhány előírását, amelyeket a közfelháborodás nyomására később hatálytalanított.
MTI 
Székelyhon.ro

Interpellál az RMDSZ a szociális szolgáltatások finanszírozásának visszavágása miatt
„Érthetetlen számunkra, hogy a munkaügyi minisztérium miért vágta vissza drasztikusan a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek februári támogatását. Ezért az RMDSZ interpellációban fordult Lia-Olguța Vasilescu tárcavezetőhöz, amelyben arra kérjük, hogy írásban indokolja meg a finanszírozás csökkentésére vonatkozó döntését. Továbbá közölje, milyen módon kívánja megoldani a szakminisztérium annak a több mint 6 ezer személynek a helyzetét, akik ebben a hónapban nem részesülnek szociális ellátásban a gondozásukat ellátó szervezetek támogatásának visszavágása miatt” – mondta Derzsi Ákos Bihar megyei szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja, azt követően, hogy interpellációban fordult február 13-án, az RMDSZ a munkaügyi miniszterhez a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek finanszírozásának csökkentése miatt.
A munkaügyi minisztérium legújabb rendelete értelmében az elmúlt hónaphoz képest 814.484 lejjel csökken februárban a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek támogatása, a visszavágott keretösszeg az otthoni beteggondozásra szánt forrásokból vesz el, illetve veszélybe került az érintett civil szervezetek alkalmazottainak bére is. Az előző kormány januárra mintegy 2 millió lejt hagyott jóvá a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára. Ebből az összegből 132 egyesület és alapítvány 279 munkapontját támogatták, közel 12 ezer kedvezményezettje volt a finanszírozásnak. Ehhez képest a jelenlegi kormány munkaügyi minisztériuma 1,2 millió lejre csökkentette a szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek februári támogatását. Ebből a finanszírozásból 108 egyesület és alapítvány mintegy 174 munkapontja részesül, a kedvezményezettek száma pedig 5600-ra csökken. 
„Közismert, hogy az idősek megszokott környezetükben való, otthoni ápolása elfogadható alternatívát nyújt a különböző egészségügyi központokban való gondozásukra, ezért elfogadhatatlan az otthoni beteggondozást vállaló civil szervezetek támogatásának csökkentése. A legfrissebb felmérések szerint Románia lakosságának 20 százaléka otthoni gondozásra szorul, ehhez képest mindössze 0,2 százaléka részesül ilyen szolgáltatásban. Az Európai Unióban az otthoni beteggondozásban részesülők aránya tízszerese a romániai aránynak. Ilyen körülmények között, úgy gondolom, sokkal inkább növelni kellene a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek támogatását. Meggyőződésem, hogy a támogatás visszavágásával megspórolt összegnél jóval nagyobb kiadást eredményez majd az államnak, ha a szociális szolgáltatók pénzhiány miatt kénytelenek lesznek abba hagyni tevékenységüket” – nyilatkozta Derzsi Ákos szenátor.
Erdély.ma

Készül a románnyelv-tanítás magyarbarát változata
A 2017/2018-as tanévben ötödik osztályt kezdő diákok lesznek a haszonélvezői annak az új tantervnek, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből tanulhassák.
Hétfőn lehet utoljára hozzászólni az oktatásügyi minisztérium január 27-én közvitára bocsátott új tantervéhez, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből, főként a kommunikációra fókuszálva tanulhassák. A tanügyi törvény rendelkezik arról, hogy a magyar gyermekek számára a román nyelvet sajátos módon, mint második nyelvet tanítsák minden iskolai szinten, ne csak a négy elemi osztályban. Az elmúlt hat évben a minisztérium mindössze az 1–4. osztályosok számára készítette elő a törvény alkalmazását.
A mostani fejlemény az, hogy ez a roppant lassú életbe léptetés a második szakaszához érkezett: elkészült az 5–8. osztályosok számára a román nyelv tanterve, és ezt az előírt gyakorlat szerint közvitára bocsátották. Az új tantervnek azok a diákok lesznek az első haszonélvezői, akik ősszel kezdik az ötödik osztályt. Hátravan még e tervezőmunka harmadik szakasza, amely a 9–12. osztályt érinti – jegyezte meg az RMDSZ szombati közleményében Magyari Tivadar, a szövetség oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnöke.
Magyari: nem szabad tovább késni
„A 2011-es tanügyi törvény 46. cikkelye valóban történelmi előrelépést jelentett: az iskolai oktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű, magyarul tanuló diákoknak úgy tanítanák a román nyelvet, hogy tekintettel legyenek arra, ez nekik nem anyanyelvük, és elsősorban a beszélt román nyelv elsajátítását célozzák meg. A nyolcvanas évek közepéig az 1–8. osztályban volt erre lehetőség, azóta, harminc éven keresztül csak az 1–4. osztályban. Most a történelemben először mindez az elsőtől a tizenkettedik osztályig megvalósulna” – mutatott rá Magyari.
Úgy véli, az RMDSZ által érvényesített elv hiába van törvénybe vésve immár hat éve, mert a törvény megszületése után a tanügyi tárca minden tantárgy esetén egy nagyon lassú, hosszadalmas és körülményes átmenetet tervezett meg, a különféle szakbizottságoknak hosszas határidőket szabott meg. Így a magyaroknak szánt speciális románnyelv-tanítás tantárgyaiban is. „Az új, a mindennapi nyelvhasználatra tanító román tantárgyakról e késés miatt több évjárat tanulói maradnak le. Így évekkel a törvény kedvező rendelkezése után sem rendezték a tömbvidéken felnövő magyar gyermekek hatékony románnyelv-tanulását, ráadásul a nyolcadik és tizenkettedik osztályosok országos vizsgái, tehát például az érettségi román próbái hátrányosak a magyar anyanyelvűek számára” – mutatott rá az oktatásügyi szakember, aki szerint a tervezési szakaszt tovább késleltetni nem szabad. A tantervek kialakítását követően a tankönyvek megírásának, kiadásának szintén bonyolult procedúrája következik, ami további elodázást jelenthet – hívta fel a figyelmet.
Kárp Ágnes: sok könnyítést tartalmaz a tervezet
Kárp Ágnes marosvásárhelyi tanítónőt, a magyar ajkú elemi osztályosok számára készített román tantervek kidolgozóját arról kérdeztük, mennyire biztosít folytonosságot, mennyire kapcsolódik szervesen az 1–4. osztályos tantervhez a most közvitán lévő 5–8. osztályos román tanterv. A szakember úgy fogalmazott, véleménye szerint összességében véve rengeteg könnyítést tartalmaz az új tervezet. „Az ötödikes tananyag például szervesen kapcsolódik, illeszkedik a negyedikeshez, így az átmenet korántsem olyan drasztikus, mint a jelenlegi, amelyben az ötödikeseknek a román anyanyelvűek számára készített tanterv szerint kell elsajátítaniuk a nyelvet és irodalmat” – fejtette ki a pedagógus.
Példaként említette: az új tervben az szerepel, hogy az irodalmi és nem irodalmi szövegeket is adaptálni lehet, ez pedig azt jelenti, hogy az archaikus vagy valami miatt nehezen érthető szavakat, kifejezéseket ki lehet cserélni közérthetőbbekre. „Ez fontos, hiszen eddig nagyon megnehezítették a nehéz szövegek a gyerekek tanulását” – tette hozzá Kárp Ágnes. A Krónikának nyilatkozó szakember azt is lényegesnek tartja, hogy a tanterv meghatározza, pontosan hány szöveggel kell dolgozniuk az ötödikes diákoknak egy évben, ez pedig nem tűnik soknak, hiszen 8–14 szövegről van szó.
„A tervezet megszabja azt is, hogy maximum hány szavas szövegeket kell tartalmazniuk majd a tankönyveknek. Míg negyedik osztályban maximum 350 szavas szövegeket kaphattak kézhez a diákok, az új tanterv értelmében ötödikben ez a szám nem növekszik meg nagyon, csak 450-re. A mostani ötödikeseknek viszont legalább kétszer ilyen hosszú szövegekkel kell megbirkózniuk, ami sokszor irreális elvárásnak tekinthető” – mondta a szakember.
Kitért arra is, megszabják ezentúl, hogy a gyerekektől maximum hány szavas írásbeli dolgozatot várhatnak el románból. Kárp Ágnes úgy fogalmazott, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mostani tantervnek az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy nem tanította meg kommunikálni a gyerekeket, és úgy kell elsajátítaniuk a nyelvtant, hogy közben tulajdonképpen nem tanulnak meg románul beszélni. A közvitán lévő tantervben viszont úgymond funkcionálisan szerepel a nyelvtani elemek elsajátítása, vagyis oly módon tanítanák a gyerekeket, hogy minél könnyebben megtanuljanak kommunikálni. „Kérdéses viszont, hogy sikerül-e tankönyveket írni az új tervek szerint, hiszen nálunk voltaképpen az egyetemeken, a pedagógusképzésben sem tanítják meg a jövendőbeli tanárokat, tanítókat arra, hogy hogyan kell idegen nyelvként oktatni a románt” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes. Mint mondta, a tankönyvírás is rengeteg akadályba ütközik a licitek, közbeszerzési eljárások nehézkessége miatt.
„Mindazonáltal nagyon jó lenne, ha minél több pedagógus érdemben hozzászólna a tantervhez, javaslatokat tenne tapasztalatai alapján, hiszen a jól megalapozott szakvéleményeket minden bizonnyal figyelembe veszi a tantervkészítő munkacsoport” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes.
Gyergyai Csaba, Kiss Judit |
Krónika (Kolozsvár)