Háromszék választott
A megyében leadott szavazatok valamivel több mint felének feldolgozottsága mellett már éjjel egykor kétségtelen volt, hogy három parlamenti képviselője, illetve két szenátora lesz Háromszéknek az RMDSZ színeiben az eljövendő négy évben a bukaresti törvényhozásban. A támogatottságot tekintve ez a szavazatok valamivel több mint hetven százalékát jelentette az említett feldolgozottság mellett.
Nem tülekedtek tegnap a háromszékiek az urnáknál, este kilenc óráig a lakosság 38,25 százaléka (70 221 polgár) szavazott, bő egy százalékkal kevesebben az országos átlagnál és a négy évvel ezelőtti részvételi aránynál. A nők közül kicsit többen voksoltak, mint a férfiak, és egy kicsivel nagyobb volt a városiak részvételi aránya, mint a falvakon élőké. Legnagyobb mértékben a 43 és 64 év közöttiek járultak az urnákhoz, és akárcsak országosan, megyénkben is gyenge volt a fiatalok szereplése, a 65 év fölöttiek közül jóval többen nyilvánítottak véleményt, mint a 35 év alattiak. A Beör-palotában már az urnazárás után két órával elkezdődött az ünneplés, az országos exit poll eredmények, illetve a párhuzamos számlálás alapján már sejteni lehetett, hogy a befutó helyen szereplők közül legkevesebb négyen bejutnak a törvényhozásba, majd a kezdetben nagyon lassan érkező adatok alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy a harmadik képviselői mandátum is biztos. Egy órára már kialakult a végső sorrend: Benkő Erika, Márton Árpád, valamint Kulcsár-Terza József – az MPP részéről – képviselőként, míg Fejér László Ödön és Miklós Zoltán biztos szenátorként tevékenykedhet az eljövendő négy évben. Mivel az RMDSZ–MPP közös listára többen szavaztak, mint ahány a biztos mandátumokhoz szükséges volt, felvetődött a negyedik képviselői hely elnyerésének lehetősége Könczei Csaba által, de ennek esélyét mindenki alacsonyra taksálta. Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke úgy vélte, van ok az örömre, mivel úgy tűnik, az emberek értékelték, hogy odafigyeltek a véleményükre, mely szerint nem jó a magyar–magyar testvérharc. Ennek eredménye, hogy támogatták a Magyar Polgári Párttal létrejött összefogást, és ezáltal tíz év után sikerült megtörni egy negatív spirált (a szavazatok számának választásról választásra csökkenése). Az elnök szerint fontos jel, hogy a magyarok nagyobb arányban mentek el szavazni. Tamás Sándor abbéli meggyőződésének is hangot adott: esély van arra, hogy megyeszinten akár a magyarság etnikai aránya fölötti szavazati aránnyal zárják a választást, azaz 73 százalék feletti eredmény szülessen. Ami az országos eredményeket illeti, Tamás Sándor szerint a szavazatok visszaosztása nyomán az RMDSZ mandátumbeli aránya elérheti a hét százalékot is a törvényhozásban, és ezáltal olyan tényezővé válhat, amelyet nem lehet megkerülni. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a jobb forgatókönyv az RMDSZ számára az lett volna, ha a Szociáldemokrata Párt kevésbé nyeri túl magát, és a szövetség segítségére is szorul a parlamenti többség, és esetleg a kormányalakítás terén. A jelenlegi helyzet beszűkíti a szövetség mozgásterét, viszont még mindig jobb, mintha a román pártok 2018 előtt nagykoalíciót alkotnának – tette hozzá. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a szövetség megyeszékhelyi szervezetének vezetője is úgy vélte: a választások előtt meghirdetett összefogás, illetve az, hogy az RMDSZ megpróbálta a politikáját a magyar emberektől érkező visszajelzések alapján korrigálni, vezetett oda, hogy sikerült megtörni a választásról választásra való egyre gyengébb szereplés trendjét mind megyei, mind országos szinten. Antal Árpád szerint a szavazás bebizonyította, hogy az RMDSZ egy megújulásra képes alakulat (és ezt folytatni akarják, hogy minél nagyobb mértékben megfeleljenek az emberek elvárásainak). Ami a választások hozta helyzetet illeti, Antal Árpád úgy vélte: az RMDSZ-nek most arra kell törekednie, hogy minden számottevő román politikai alakulatot megkeressenek, és egy interetnikus paktum, egyfajta társadalmi szerződés jöhessen létre. A kormányra lépés akkor bír kiemelt fontossággal, amennyiben az egy ilyen társadalmi szerződés létrejöttét segíti elő – magyarázta.
Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vörösbe borult Románia
Történelmi győzelmet aratott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), 1990 óta először ért el parlamenti választáson negyven százalék fölötti eredményt. A törvényhozást hat párt fogja alkotni: az SZDP, a nagyon gyenge eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (NLP), a meglepetésként magas eredményt elérő Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ), az utóbbi parlamenti választásokon legmagasabb százalékot elért RMDSZ, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (NMP). Liviu Dragnea, az SZDP elnöke már a tegnap esti exit poll eredmények közzététele után bejelentette, őket illeti meg a kormányalakítás joga, a kormányba beveszik az LDSZ-t, és már nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az RMDSZ-t is kormányba hívják. A kormányfőjelölt nevét egyelőre nem tette közzé, elemzők szerint ő vagy Vasile Dâncu lehet a miniszterelnök.
A választáson az országos részvétel ezúttal is alacsony volt, urnazárásig a szavazásra jogosultak 39,49 százaléka adta le voksát a Központi Választási Iroda (KVI) adatai szerint. A fővárosban élő választópolgárok 41,61 százaléka szavazott. Legmagasabb részvétel Olt megyében volt (a szavazásra jogosultak 47,16 százaléka voksolt), a legkevesebben Máramaros megyében (31,62) járultak az urnákhoz. Az erdélyi megyék közül Kovászna megyében 38,25, Maros megyében 38,35, Bihar megyében 43,80, Szatmár megyében 34,96, Kolozs megyében 40,49, Szilágy megyében 43,44 százalék járult az urnákhoz.
Az európai országok nagy részében vasárnap 22 órakor bezártak a szavazókörzetek. Addig mintegy 104 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát a KVI hivatalos adatai szerint, a legnagyobb számban a Moldovai Köztársaságban: a számukra kialakított 35 szavazókörzetben több mint 30 ezren éltek alkotmányos jogukkal. Olaszországban az ott élő mintegy 1,15 millió román állampolgár közül 16 200-an szavaztak, Spanyolországban 12 100-an az ott élő mintegy 800 ezer közül.  Liviu Dragnea úgy vélte, a választók egyértelműen döntöttek, és az eredmények alapján az SZDP-nek kell kormányt alakítania. Ennek érdekében tárgyalni fognak a Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ-szel. Dragnea kijelentette, a liberálisok a választási kampány idején úgy állították be, hogy Dacian Cioloş jelenlegi technokrata miniszterelnök és Dragnea közül kell választaniuk az állampolgároknak. Úgy vélte, a választók „egyértelműen döntöttek” a vasárnapi szavazáson. Călin Popescu Tăriceanu, az LDSZ társelnöke felszólította Klaus Iohannis államfőt, fogadja el a választói akaratot, és ne akadályozza meg egy legitim, demokratikus kormány megalakulását. Alina Gorghiu, az NLP elnöke rövid nyilatkozatában kijelentette: a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfőjelöltként támogatott Cioloş miniszterelnök maradhat vagy sem.
A választások győztesének nevezte magát az MRSZ is, amelynek elnöke, Nicuşor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként bejutott a parlamentbe a harmadik legnagyobb politikai erőként úgy, hogy áprilisban még csak 40 alapító tagja volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor elégedett az RMDSZ eredményével
Kelemen Hunor szerint a parlamenti választások urnazárásakor közzétett exit poll felmérések eredményei azt jelzik, hogy megfordult a magyar szavazatok apadási tendenciája. Hozzáfűzte, a következő négy évben erősebb parlamenti képviselete lesz a romániai magyarságnak, mint a 2012–2016-os időszakban. Az RMDSZ elnöke arról is szólt, hogy a magyarok biztonságérzetének megerősítése érdekében újrakezdésre van szükség a többségi román nemzet és a magyar kisebbség között.
Az RMDSZ elnöke a szövetség kolozsvári eredményvárójában tartott rövid sajtótájékoztatóján köszönte meg a magyar emberek bizalmát. Elmondta: az első mérések azt jelzik, hogy az RMDSZ magasan az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöb fölötti eredményt ért el, és sikerült biztosítania a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. 
Kelemen szerint a csökkenési spirál visszafordítása nem egyetlen dolognak tulajdonítható. „Az elmúlt években igyekeztünk döntéseinkkel a társadalmi elvárásokra válaszolni. Akkor is, amikor az összefogásról volt szó, akkor is, amikor az újításokról volt szó, amikor egy hiteles, megvalósítható programról volt szó, akkor is, amikor a belső szolidaritást kellett erősíteni” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Megjegyezte: az MPP-vel való összefogás, a szórvány és a tömb összefogása meggyőzte a magyar embereket arról, hogy az RMDSZ és partnerei elkötelezettek a magyar ügy iránt, elkötelezett az iránt, hogy Romániát jobbá tegyék.
Kelemen Hunor szerint a választás nemcsak arról szól, hogy hány magyar képviselő lesz a parlamentben, hanem arról is, hogy milyen jövőt képzelnek el a régiónak, az országnak és benne a magyar embereknek. „Az a fontos, hogy a közösségünk jogai megerősödjenek, és újabb jogokkal tudjuk ezeket bővíteni. (...) Holnaptól vár egy olyan munka, ami a következő négy esztendőben nem szólhat egyébről, csak a közjóról, közérdekről és a magyar érdek képviseletéről” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke a választások végeredményének a közzététele előtt nem kívánt arról nyilatkozni, hogy kormányon vagy ellenzékben folytatja munkáját a szövetség. Egy olyan szerződés megkötését tartotta a legfontosabb célnak a román többség és az erdélyi magyarok között, amely mindenki számára egyenlő jogokat, esélyegyenlőséget biztosít, a magyar közösség számára pedig az identitásmegőrzés biztonságát nyújtja.
Jó döntés volt
Biró Zsolt szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) jól döntött, amikor az RMDSZ-szel való együttműködés útját választotta. Az MPP elnöke kijelentette: az összefogás listája várhatóan arányos képviseletet biztosít az erdélyi magyarságnak a parlamentben. Ez pedig azt jelzi: az erdélyi magyar közösség azt várja el a politikusaitól, hogy a nemzeti ügyekben fogjanak össze. Arra a felvetésre, hogy a választási részvételi arány elmaradt az országos átlagtól Maros és Kovászna megyében – ahol az MPP jelöltjei is befutó helyeken szerepelnek az RMDSZ jelöltlistáin –, Biró Zsolt kijelentette: pártjának nincs oka szégyenkezni. Megjegyezte, kiemelkedő vagy az illető megye átlagának megfelelő volt a részvételi arány azokon a településeken, amelyeket MPP-s polgármester vezet. Hozzátette: a párt legfontosabb bázisa Hargita megye, ahol kiemelkedően jól sikerült a választók mozgósítása. Feljelentés uszításért
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az RMDSZ a rendőrségen a választások napján SMS-ben terjedő magyarellenes üzenetek miatt. Tegnap több megyében is olyan SMS-eket küldözgettek a Ţepeş gárdája, illetve a szélsőségesen magyarellenes Egységes Románia Szövetség nevében a választópolgároknak, amelyek arra buzdították a román szavazókat, járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből. Az RMDSZ azt kifogásolta, hogy az üzenet küldői megsértették a kampánycsendet, és a nacionalista uszítás eszközét használták. Az összefogás eredménye
Az előzetes adatokból az látszik, hogy meghozta az eredményét a két magyar párt, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt összefogása, ami jótékony hatással volt a választói részvételi hajlandóságra és a hangulatra – értékelte Hídvégi Balázs. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte Hargita megyét, ahol 44 százalékos volt a részvételi arány, de jól szerepelt Bihar és Szilágy megye is 43–43 százalékos részvétellel. Kovászna megyében pedig a magyarlakta településeken volt jóval nagyobb a részvétel a voksoláson, mint a román többségű városokban, falvakban. „Ebből az látható, hogy arányaiban a legutóbbi választásnál jobb eredmény várható magyar szempontból” – mondta. Hasonlóképp vélekedett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, hangsúlyozva: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás.” Hozzátette: „Köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben.”
Közleményében az MSZP üdvözli, hogy 2016-tól is lesz képviselete a magyarságnak a román parlamentben, ugyanakkor gratuláltak a győztes Szociáldemokrata Pártnak, és remélik, hogy az MSZP testvérpártja sikerrel fogja kormányozni az országot. „Bízunk abban is, hogy a legnagyobb kormányzó párt együtt tud majd működni a magyarság képviselőivel a következő ciklusban” – fogalmaztak. A magyarok érdeke határon innen és túl egyaránt az, hogy a román és a magyar kormány megtalálja a hangot egymással. Ezt a célt nem szolgálja a Fidesz hiteltelen szélkakas-politikája és a nacionalista retorika sem – írták. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sorsfordító választás
A tegnapi parlamenti választásról többször elhangzott, hogy sorsfordító lehet. Ez többszörösen igaz 2016 végén, amikor az egész emberiség nagy változások előtt áll. Az elmúlt hónapokban alapvető intézmények, értékrendek kérdőjeleződtek meg a világpolitikában, egyes elemzők többpólusú világpolitikát jósolnak az eddig Egyesült Államok által dominált egypólusú világrend helyett. Ezek a folyamatok általában lassan mennek végbe, nem egyik napról a másikra. Romániában sem lesznek gyors változások. Viszont egy választási eredmény elindíthat folyamatokat, amelyek idővel javulást vagy romlást hoznak a lakosság életében.
A romániai magyarság szemszögéből a választásnak egyértelmű tétje volt. A magyar közösségnek azt kellett bizonyítania, hogy akar-e továbbra is politikai közösségként megnyilvánulni, vagy feladja közösségi önállóságát, politikai érdekképviseletét, sorsát másokra bízva abban reménykedve -véleményem szerint illuzórikusan -, hogy a megszerzett jogok nem vehetők el, és ami eddig volt, az ezentúl is kijár nekünk. Ahhoz, hogy a romániai magyar közösség ne nullázza le magát politikai értelemben, és ne induljon el egy gyors közösségi leépülési folyamat, amely félő, hogy az eddiginél is gyorsabb lehet, kötelező a parlamenti bejutási küszöb elérése.
E sorok írásakor még nem lehetett tudni, hogy ez sikerült vagy nem, amennyiben nem sikerült, igencsak kellemetlen premier, ami a gyengeség fényét veti a fogyás ellenére még mindig népes európai kisebbségi közösségünkre. A magyarság ugyan nem maradna parlamenti képviselet nélkül, de egy ilyen kedvezőtlen fordulat – amit a tegnapi magatartásunkkal döntöttünk el – felerősítheti azt a magyarellenes hangulatot, amely már így is létezik. Ennél azonban még súlyosabb: elveheti a reményt több százezer fiataltól, hogy Erdély és Románia élhető világ, ahol érdemes dolgozni a jobb jövő érdekében.
Ennek a bűvös öt százaléknak nagyon erős pszichológiai hatása van. Félő, hogy az említett leépülést a pszichológiai dominóhatás gerjeszti majd automatikusan, és ezért következhet be gyors ütemben az a leépülési, önfeladási, otthonfeladási folyamat, amely gyökértelenné változtathatja, majd megszűnés szélére sodorhatja közösségünket. Amennyiben ez a forgatókönyv bekövetkezett, gyors kármentésbe kell kezdeni, és kellő figyelmet kell helyezni a pszichológiai hatás romboló következményeinek kivédésre, hogy a létező gondok ellenére pillanatig se lássuk sötétebbnek a valóságot, mint amilyen valójában.
Az 5 százalékos parlamenti küszöb elérése azt jelenti, hogy a magyarság megőrizte pozícióit, és esélyt kapott a jelentősen megújult parlamenti képviselet, hogy változást hozzon a romániai magyar politikában, és a lehető leghatékonyabban hasson a román belpolitikára úgy, hogy a magyar közösség élete is legyen jobb, biztonságosabb.
A tegnapi választás nyomán eldőlt nagymértékben, hogy Dacian Cioloș miniszterelnök folytathatja munkáját egy politikai támogatással rendelkező kormány élén, vagy ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) kerül kormányra. Akár a jobboldal, akár a baloldal kerül ki győztesként, a célok szinte azonosak kellene legyenek. Folytatni kell a közigazgatás reformját növelve annak szakszerűségét, ugyanis jelenleg a gazdasági fejlődés egyik legnagyobb kerékkötője az alacsony hatásfokú helyi és központi adminisztráció, amely képtelen beruházásokat generálni és támogatni, sokszor éppen megakadályozva ezeket legendás tehetetlenségével és működésképtelenségével. A jogállamiság helyreállítása és a bárminemű ellenőrzés alól elszabadult igazságszolgáltatás egészséges kontrolljának a kialakítása is sürgős, ami nem pártellenőrzést kell jelentsen, hanem elsősorban a bírák és az ügyészek felelősségre vonhatóságának visszaállítását.
Az autokratikus, központosított nacionalista áramlat felerősödése Romániát is veszélyezteti, ezért a következő parlamentnek sürgősen eredményeket kell felmutatnia a parlament tekintélyének visszaállítása érdekében, ellenkező esetben a demokráciát ellenségnek és úri huncutságnak tekintő szélsőséges erők olyan nagy súlyra tehetnek szert, ami a közeljövőben gyökeresen átrajzolhatja a gyenge lábakon álló, de még létező román demokráciát, amely így is a legjobb és legélhetőbb rendszernek bizonyul.
Hogy milyen irányba indul el Románia, és milyen folyamatok kezdődnek el mától, ezt nagymértékben a választások eredménye befolyásolja. A változások nem lesznek gyorsak, de a tendenciák már jövő évtől körvonalazódhatnak, négy év alatt pedig kiteljesedhetnek. Ezért nem tévedtek azok, akik sorsfordítónak nevezték a tegnapi választást.
Az új parlament összetételétől függ a kormányalakítási játszma. Biztos bejutónak csak a PSD, a PNL, a Nicușor Dan vezette USR és a Tăriceanu ALDE-ja látszott. Amennyiben sikerült felzárkóznia az RMDSZ-nek is minimum 5 százalékos erős képviselettel úgy, hogy a Băsescu PMP-je és a Bogdan Diaconu által vezetett szélsőségesen nacionalista PRU kimaradt a törvényhozásból, akkor az RMDSZ mozgástere igencsak nagy. Ellenkező esetben a PRU veheti át a koalíció tető alá hozásának szerepét az RMDSZ-től, ami igencsak kedvezőtlen lenne a magyarság számára.
Borbély Tamás Szabadság (Kolozsvár)

Semjén Zsolt: meghozta eredményét a magyar összefogás
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az MTI-hez vasárnap este eljuttatott közleményében.
A politikus ebben hangsúlyozta, „ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Az RMDSZ az urnazáráskor közzétett exit poll felmérések szerint a szavazatok több mint hat százalékát szerezte meg, átlépve ezzel az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Mint ismeretes, az RMDSZ jelöltlistáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott. Krónika (Kolozsvár)

Búcsú Bárányi Ferenctől
Megrendülten fogadtuk a hírt: elhunyt dr. Bárányi Ferenc temesvári aneszteziológus, író, az RMDSZ parlamenti képviselője (1990–2000), a Szövetségi Operatív Tanács tagja (1995–1997), a Szövetség első egészségügyi minisztere. 
Dr. Bárányi Ferenc Nagyszentmiklóson született 1936. május 13-án. 1959-ben végezte el a marosvásárhelyi orvosi egyetemet, de kommunistaellenes tevékenysége miatt két évig nem államvizsgázhatott. Moldva és a Bánság különböző vidékein dolgozott gyakornokként és szakorvosként, majd Temesváron volt főorvos. Az 1989-es rendszerváltás után az RMDSZ temesvári parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, 1996 és 1998 között Románia egészségügyi minisztere is volt. Íróként az 1974-ben megjelent Mindenki háziorvosa több kiadást is megért, legutóbbi kötete, a Boldogság délibábja Aradon jelent meg.
Azzal a reménnyel hajtunk most fejet gazdag életpályája előtt, hogy közösségi elkötelezettségét méltó módon át tudjuk örökíteni az új nemzedékekre.
Kelemen Hunor szövetségi elnök Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szatmár megyében az RMDSZ nyerte a választásokat - a voksok közel 40 százalékát kapta
A Megyei Választási Iroda meglehetősen nehezen halad az eredmények feldolgozásával, ám nem hivatalos információk már vannak a szatmári eredményekről. Ezek szerint a megyében az RMDSZ végzett az élen, őt követi a PSD, a PNL és az ALDE.
A nem hivatalos információk szerint a szenátori listára leadott szavazatok alapján az RMDSZ a voksok 39,99 százalékát szerezte meg, ami 43158 szavazatot jelent. A PSD jóval lemaradva, 28,98 százalékon áll, a PNL pedig a voksok 15,33 százalékát szerezte meg. Az ALDE 5,16 százalékkal zárta a szenátusi helyekért folytatott versenyt.
A képviselői listára leadott szavazatok 39,92 százalékát tudhatja magáénak az RMDSZ, a PSD itt 28,89 százalékot szerzett. A PNL a szavazatok 16,13 százalékát kapta, az ALDE pedig 5,10 százalékon áll. szatmar.ro

Ezzel magyarázza az RMDSZ jó szereplését Barna Gergő szociológus
A parlamenti választások másnapján Barna Gergő szociológussal kerestük a magyarázatot a várakozásokat meghaladó magyar részvételre és az ebből adódó jó RMDSZ-eredményre. 
- Volt-e még a romániai parlamenti választások történetében olyan, hogy a magyar lakosság szavazási kedve meghaladta a románokét?
- 2004 óta biztosan nem volt erre példa parlamenti választásokon. Az európai parlamenti választások alkalmával, 2007-ben és 2009-ben is jelentősen felette volt a magyar részvétel a románnak, 2014-ben nagyjából hasonló arányú volt.  Nagy valószínűséggel a ’90-es évek elején – 1990, 1992 és 1996 – hasonló lehetett a helyzet a mostanihoz, de nincsenek olyan típusú választási adataink, amik ezt a megállapítást alátámasztanák.  Viszont az RMDSZ akkori eredményéből kiindulva ez valószínűsíthető.
- Mi lehet a magyarázata annak, hogy ez a csökkenő tendencia megfordult?
- Több oka is van. Az egyik fontos tényező, hogy a román részvétel abszolút értékben alacsony volt. Nem mozdult meg a román jobboldal, szerintem ez az egyik kulcsa annak, hogy a magyar arány magasabb lett.
A másik tényező pedig mindenképpen a magyar szereplésben keresendő. Itt elsősorban a konszenzusra gondolok, ami kialakult az erdélyi magyar politikai szereplők között. Ez jelenti az RMDSZ-MPP megegyezést és azt is, hogy az EMNP végül nem indult a választásokon. Ez két szempontból fontos: egyrészt ott volt az összefogás, másrészt pedig elmaradt a konfrontáció, ami  jótékony hatással volt a részvételre; a magyar-magyar harc általában demobilizálja a választókat. Ugyanebbe a regiszterbe tartozik a konszenzus a magyarországi pártokkal, elsősorban a magyar kormánypárttal, a Fidesszel. Ez nagyon jelentős felhajtó erőt jelentett a magyar szavazók mozgósításában. És nyilván azt sem hagyhatjuk ki, hogy az RMDSZ-MPP kampánya a román pártokéhoz képest kiemelkedően jó volt. Jól voltak körvonalazva a témák, elég egyértelműek voltak az üzenetek, és mindez hozzájárult ahhoz, hogy ilyen jó legyen a részvétel.  
- Voltak olyan erdélyi megyék, például Hargita, Bihar és Szilágy, amelyek jobban teljesítettek, az országos átlag fölé nőttek.  
- Nem volt olyan nagyon kiugró, a felsorolt megyék is a 2008-as részvételeket hozzák. Talán éppen a magasabb magyar részvétel miatt ugrottak ki a többihez képest.
- Miért volt ennyire jelentős a különbség (több mint 6 százalék) a Hargita és a Kovászna megyei részvétel között?
- Háromszéken olyan szempontból különleges helyzet, hogy ott krónikusnak nevezhető a magyar demobilizáltság.
- Ezt hogy értsük?
- Nagyon mély pontról jön Kovászna megye, ott volt a legnagyobb az egymásnak feszülés az RMDSZ és a kihívói között már akár 2004-től kezdődően, ami tovább fokozódott 2008-ban és 2012-ben. Ezzel szemben Hargita megye, ezen belül Csíkszék, vagy Szilágyság mindig elől járt a magyar mobilizáltságban.  Érdemes lesz majd megfigyelni, hogy megyén belül, településekre lebontva milyenek lesznek az adatok. Kovászna megyében elég jelentős a románság aránya, nem kizárt, hogy ők húzták le a megyei részvételi arányokat.
- Először történt meg az, hogy városon körülbelül 1 millióval több szavazat született, mint vidéken, miközben Románia lakosságának több mint fele még mindig vidéken él. Ez hogyan fordulhatott elő?
- Nehéz ezt az adatot értelmezni, mert miközben a lakosság zöme még mindig falun él, addig a szavazatra jogosultak 60-40 arányban oszlanak meg a város javára.
- Ez hogyan lehetséges?
- Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy falun jobban tudják követni azt, hogy ki hol lakik, ki kerül a választói névjegyzékbe. Nem kizárt, hogy ott pontosabban tudják ezt regisztrálni, mert városon lehetetlen a külföldön tartózkodókat ilyen szinten „belőni”.
- Ehhez kapcsolódik az utolsó kérdésem. A PSD hagyományos szavazótábora vidéken van, és annak ellenére aratott fölényes győzelmet, hogy most inkább a város ment el szavazni. Nem lát-e ebben egy bizonyos ellentmondást?
- Vannak feltételezéseim, de még nem ellenőriztük le. Ehhez kellenének a településekre lebontott adatok.
Moldován Árpád Zsolt maszol.ro

Horia Grama hallani sem akar az RMDSZ-szel való közös kormányzásról
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ állásfoglalásaival és különösen a választási kampány alatt megfogalmazott üzeneteivel „önmagát tette nem kívánatossá a kormányzásra”. 
„Azt gondolom, hogyha figyelembe vesszük az RMDSZ által a kampányban megfogalmazott üzeneteket, nagyon nehezen fogadható el, hogy részt vegyenek a kormányzásban. Ez az én álláspontom, nem a párté, és ezt fenntartom Bukarestben is. (...) Szerintem az RMDSZ-nek egyenesen szélsőséges, sőt, azt mondhatnám románellenes kirohanásai voltak. (...) Szerintem, ahogyan az RMDSZ a nemzeti ünnephez viszonyult, amilyen üzeneteket használt a választási pannóin, nem kívánatossá teszi az alakulatot a kormányzásra”- mondta Grama. 
A PSD Kovászna megyei elnöke szerint, a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) alakíthat kormányt és nincs szüksége más pártra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. maszol.ro

Maros megye: három képviselője és két szenátora lehet az RMDSZ-nek a számítások szerint
Maros megyében a legtöbb választópolgár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáira adta voksát - derül ki a megye 568 szavazókörzetének összesített, végleges adataiból. 
A számítások szerint az RMDSZ három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea és Biró Zsolt személyében, illetve két szenátora lesz, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly. 
A PSD-t két képviselő - Florin Buicu és Dinu Socotar -, valamint egy szenátor,Horea Soporan képviselheti a törvényhozásban. A PNL-nek egy képviselője és egy szenátora (Doru Oprişcant, illetve Ioan Cristian Chirteş), az USR-nek pedig egy képviselője (Lavinia Abu-Amra) lesz. A visszaosztás során a PMP-nek is juthat egy képviselői mandátum, amelyet Marius Paşcan kapna. 
Maros megyében a vasárnapi parlamenti választásokon 184 421 választópolgár adta le szavazatát, a részvételi arány 38,35 százalékos volt (a 2012-es parlamenti választásokon 41,02%-os arányt jegyeztek).  A felsőházi listákra leadott szavazatok közül 3937 szavazat érvénytelen volt, és 2294 üres maradt. Az alsóházi jelöltekre leadott szavazatok közül 4448 szavazat érvénytelen volt, és 2384 üres voksot regisztráltak. (agerpres) Transindex.ro

Megyei bontás: csak hét megyében nem nyert a PSD

Az MSZP gratulált testvérpártjának, a PSD-nek és az RMDSZ-nek
Az MSZP üdvözli, hogy 2016-tól is lesz képviselete a magyarságnak a román parlamentben - közölte az ellenzéki párt az MTI-vel vasárnap este.
Mint közleményükben írták, a romániai magyarság képviselőinek együttműködése az alacsony országos részvétel ellenére eredményre vezetett. 
Gratuláltak a győztes Szociáldemokrata Pártnak, és remélik, hogy az MSZP testvérpártja sikerrel fogja kormányozni az országot. "Bízunk abban is, hogy a legnagyobb kormányzó párt együtt tud majd működni a magyarság képviselőivel a következő ciklusban" - fogalmaztak.
A magyarok érdeke határon innen és túl egyaránt az, hogy a román és magyar kormány megtalálja a hangot egymással. Ezt a célt nem szolgálja a Fidesz hiteltelen szélkakas-politikája és a nacionalista retorika sem - írták. 
"Mi Magyarországot és Romániát egyaránt az Európai Unió tagjaként szeretnénk megtartani, barátságban, együttműködésben a két ország és a határon túli magyarok közös érdekében" - hangsúlyozza a közlemény.
[Forrás: MTI] itthon.ma//karpatmedence

Az RMDSZ sikeresebben szerepelt, de Erdélyben nem hozta a magyarság arányát
Országos szinten az RMDSZ jól teljesített, kiemelten Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében, ahol az RMDSZ meg is nyerte a választást. Tömbvidéken az RMDSZ-nek sikerült közel a magyarok arányának megfelelő szavazatot elérni. Így néz ki a mozgósítás szerinti sorrend.
A mozgósítás oszlopban az adott megye magyarságának arányához képest az RMDSZ-re leadott szavazatok arányát jelenti. Azaz sehol sem teljesítettek jobban, mint amennyi a magyarság aránya.
Megállapítható, hogy a tömb-magyar területeken jobban sikerült a magyarságot mozgósítani, de sehol sem mentek el nagyobb arányban, mint amennyien az adott megyében élnek. 
Kiemelhető Kolozs és Bihar megye, ahol egynegyede a magyaroknak vagy nem szavazott, vagy román pártra szavazott. Még rosszabb a helyzet a szórvány megyékben, van ahol a magyarok több mint fele másra voksolt.
Az adatsort figyelembe véve megállapítható, hogy az RMDSZ magyar versenypárt nélkül indulva, nem kiemelkedő, hanem a magyarok arányához mért, kiegyensúlyozott eredményt ért el, amely az elmúlt nyolc év adataihoz mérve, mégis sikeresnek mondható. itthon.ma//szerintunk

Bakk Miklós szerint az RMDSZ túlnyerte magát és kormányra kerülhet
Bakk Miklós politológust kérdezte a Főtér.ro a körvonalazódó választási eredményekről. Bakk szerint a helyzet a következő:
Az exit-pollokból ítélve, két párt nyerte túl magát saját és mások korábbi várakozásaihoz képest: a PSD és az RMDSZ. A PSD győzelmének egyik kovácsa – milyen iróniája a sorsnak ! – némiképp maga Iohannis, aki a Cioloș vezette technokrata kormány megbízásának kikényszerítésével elérte, hogy az ezer sebből és perből vérző PSD egy kvázi-ellenzéki pozícióban rendezhesse a sorait, és megerősödhessen a várakozásokban.
Az RMDSZ várakozásai két-három héttel ezelőtt még az 5% teljesítéséhez kapcsolódtak, most pedig a 6% körüli eredmény hitelesítésére vár. E sikernek, amennyiben a számok beigazolódnak, megítélésem szerint két magyarázata van: 
1) egyrészt a román kormány magyarellenes kurzusa sikeresen instrumentalizálható volt az RMDSZ-kampányban,
2) sikeres volt az Orbán-kormány népszerűségtranszfere, illetve az a mód, ahogy Magyarország bekapcsolódott az RMDSZ kampányába Orbán és Kövér erdélyi szereplései révén, illetve a hivatalos Magyarország által biztosított médiaháttérrel.
Sokak számára visszatetsző volt, hogy az RMDSZ kampánya félelemkeltésre alapozott, a képviselet elvesztésének a veszélyére. De tudomásul kell vennünk, hogy a kampányok, és a modern kampányok különösképpen nem racionális érvelésmódokra, hanem erős emóciók keltésére alapoznak, erős emóciókat pedig két módon lehet kelteni a politikában, ellenségképzéssel és félelemkeltéssel. Az ellenségképzés lehetősége nagymértékben redukálódott azzal, hogy az RMDSZ-nek nem volt kihívója az etnikai szavazóbázison, így a félelemkeltés került az előtérbe.
Hogyan tovább? A vártnál erősebbnek tűnő RMDSZ-frakciók önmagukban még nem tényezők a kormányalakításhoz. De ne feledjük, nem kizárt, hogy a PSD+ALDE-kormány immár számol azzal, amivel eddig nem kellett számolnia. Ahogy nemrégiben Horațiu Pepine is megírta, a román-magyar viszony mérsékelt egyensúlyban való tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak. Ezért az új Trump-adminisztrációnak szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.
És ez növelheti az RMDSZ esélyeit a koalícióra lépésben.
[Forrás: Főtér] itthon.ma//erdelyorszag

Lemond Horváth Anna, Kolozsvár magyar alpolgármestere?
Ma a bíróság elutasította Horváth Anna felfüggesztett kolozsvári alpolgármester fellebbezését. Gáspár Szilágyi János védőügyvéd szerint a tiltás megalapozatlan.
Október 11-én a DNA ügyészei korrupció gyanúja miatt 60 napig hatósági felügyelet alá helyezték, s eltiltották Horváth Annát az alpolgármesteri tisztség gyakorlásától. December 7-én a DNA újabb 60 nappal meghosszabbította a tiltást. Az RMDSZ-es politikus fellebbezett.
Védőügyvéd: a további tiltás megalapozatlan
A Kolozs Megyei Táblabíróságon ma tíz órakor tárgyalták a Horváth Anna ügyét. – A büntető perrendtartás szerint az iratcsomó a szabadságjogok betartását felügyelő bíróhoz került, amely úgy döntött, helyben hagyja az ügyészek kérését, és újabb 60 napra meghosszabbítja a hatósági felügyeletet, amely alapján védencem nem gyakorolhatja az alpolgármesteri tisztséget. Az intézkedés értelmében Horváth Anna nem hagyhatja el az országot az ügyészek előzetes beleegyezése nélkül, illetve nem veheti fel a kapcsolatot bizonyos személyekkel. Szerintünk az újabb 60 napos tiltás teljesen megalapozatlan – fogalmazott a védőügyvéd.
Egyelőre nem tudni, ezután mi a felfüggesztett RMDSZ-es alpolgármester szándéka. Szárnyra kaptak olyan hírek is, amelyek szerint, amennyiben a bíróság jóváhagyja az ügyészeknek a hatósági felügyelet újabb 60 napra vonatkozó meghosszabbítására vonatkozó kérését, Horváth Anna lemond.
- A titkos, zárt ajtók mögött zajlott mai tárgyaláson meghallgatták az érveinket. Az ügyészek azt állították, amennyiben Horváth Anna továbbra is gyakorolná tisztségét, sérülne a közérdek. Szerintük, ha védencem folytatná alpolgármesteri tisztségét, a bűncselekmény gyanúja miatt ez ártana a közösségnek.
Gáspár Szilágyi János közölte a Szabadsággal: a bíró akár egy nap alatt is írásban megindokolhatja az általa hozott ítéletet, ez viszont szintén titkos. Ugyanúgy, mint az, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) miért kérte a Legfelsőbb Bíróságtól Horváth Anna kommunikációjának folyamatos lehallgatását. A bíróság 6 hónapig hagy jóvá ilyen intézkedést. A védelem eddig sikertelenül kérte az okok megnevezését, ugyanis ez is titoknak minősül.
- Álláspontunk szerint a hatósági felügyelet 60 nappal történő meghosszabbítása nem megalapozott. A tanúkat kihallgatták, semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy az alpolgármesteri tisztség gyakorlása által bárkinek is sérülne bármiféle érdeke.
A védőügyvéd semmilyen információt nem tudott szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy Horváth Anna lemond-e vagy sem tisztségéről. Amint arról beszámoltunk, a hivatali felügyelet életbe lépésének pillanatától mostanáig Horváth Anna fizetés nélküli szabadságot vett ki.
- A személyes vagy politikai döntések nem rám tartoznak. Annyit tudok csupán mondani, hogy védencemet az ítélet rendkívül negatívan érintette. Horváth Anna továbbra is be fogja tartani a hatósági felügyelet által meghatározott korlátozásokat és tiltásokat – fogalmazott a védőügyvéd. itthon.ma/erdelyorszag

AZ ELSŐ KÜSZÖBÖN TÚL
Erőn felül teljesített a romániai magyarság a december 11-i parlamenti választáson. A két korábbi voksoláson regisztrált saját részvételi indexét meghaladva, helyenként az idei országos átlagot is túllépő jelenléttel, példás mobilizálással juttatta be képviseleti pártszövetségét a bukaresti törvényhozásba. Minden kedvezőtlen előjel, kiábrándultság, népességfogyás és elvándorlás dacára. Sőt, annak ellenére, hogy a kampánybüdzséket erősen limitáló, a korábban megszokott látványelemeket kiküszöbölő választási törvény előírásainak következtében legfeljebb választási „hőemelkedést” lehetett mérni Románia-szerte. A korlátozások fokozott terepezésre kényszerítették a közös RMDSZ–MPP-lista jelöltjeit, amelynek során bizony kiderült, hogy az emberek jó néven veszik – mi több, elvárják –, hogy meghallgassák őket. S ha egy-egy kiadós lélekkönnyítő választópolgári kifakadást még jól is kezelt az „áldozat”, az mozgósítóbb erővel hatott, mint tíz óriásplakát.
Csakhogy a győzelem mámora mindjárt az első pohár pezsgő buborékaival elszállt – vagy legalábbis el kellett volna szállnia. Az elvégzendő munka ugyanis, amely a drasztikusan megfiatalodó parlamenti RMDSZ-képviseletre hárul, az elmúlt negyedszázad legfaggatóbb feladatsorának tűnik. A 2017 januárjában kezdődő törvényhozási ciklusban egyrészt Románia adminisztratív-területi átalakításának olyan változatát kellene elérniük, amely nem engedélyezi az ország közepén élő tömbmagyarság etnikai „felvizezését” – miközben az országot kompatibilissá teszi az uniós normák szerinti régiófejlesztés feltételrendszerével. De egyenes gerinccel kellene kikerülni a nagy román egyesülés századik évfordulója máris grandomán, magyar érzékenységeket bőven sértő szimbólumokat felvonultató 2018-as ünnepségsorozatából. És ezzel korántsem merül ki mindazon ügyek képviselete és védelme – anyanyelv- és szimbólumhasználat, magyarspecifikus elemeket is érvényesítő oktatási reform –, amelyek állapotát igencsak kikezdték az elmúlt években újra felizzó magyar–román feszültségei, illetve a kampány hónapjai. Mindezt valahogy úgy, hogy az RMDSZ ne szoruljon be folyamatosan a saját tizenhatosára, mert akkor alig marad energiája az építésre.
Márpedig a romániai magyar választópolgárnak egyértelműen elege lett képviselőinek tájba simulós politizálásából. A csapat újoncai akár történelmet is írhatnak, ha szakmai tudásukhoz, egyelőre alig látható erodálódásukhoz még időben társítani tudják azt a fajta politikai „szakmunkástudást”, ami nélkül talán még a parlamenti büfé rendeltetésszerű használata is nehézségekbe ütközhet. A rossz hír az, hogy a választások eredménye, a szociáldemokraták szökőárszerű győzelme nyomán elsőre égen-földön nem látni szövetségesgyanús politikai formációt. Az RMDSZ politikai ereje első fontos fokmérőjének éppen a partnerkereső tárgyalások ígérkeznek.
Mint ahogy válasszal szolgálhatnak arra is, milyen mértékben konvertálható politikai szövetséggé a tulipános alakulat legendás szavatartása – amelyet egyszerre díjaztak és kihasználtak a korábbi partnerek.
Az RMDSZ-nek újra megadatott, hogy a piros szőnyegen és ne a hátsó bejáraton vonulhasson be a bukaresti parlamentbe. A pragmatikus felismerés – miszerint bűn lenne szembemenni a romániai magyarság egységigényével – alakította közös képviselőjelölt-lista még egyszer összerántotta a magyar szavazókat. Most már a Bukarestbe költözőkön múlik, hogy a választópolgárok ne kamatostul követeljék majd vissza a megelőlegezett hitelt, hanem egyszer csak azzal szembesülhessenek, hogy a nép vissza nem fizetendő kölcsönné minősíti át a bizalmát.
Csinta Samu Magyar Idők (Budapest)

Romániai választások - Kutatóintézeti igazgató: az összefogásnak és a fiatalításnak is köszönhető az RMDSZ jó eredménye
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint az RMDSZ jó eredménye a romániai választásokon a Magyar Polgári Párttal történő összefogás mellett a fiatalításnak és annak is köszönhető, hogy számos konkrétumot fogalmaztak meg kampányukban.
Kántor Zoltán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn az előző napi voksolás eredményeit értékelve kiemelte, hogy nemcsak általános szlogeneket lehetett hallani, hanem oktatási, nyelvhasználati jogokról, gazdasági fejlesztésekről, autópálya-építésről is szó esett.
Ugyanakkor a magyarellenes lépések is mobilizálták a magyarságot, ez is közrejátszott a jó eredményben, az elért 6,2-6,3 százalékban - mutatott rá. Kitért Magyarország és a magyar média támogatására is.
Illyés Gergely, a kutatóintézet munkatársa kiemelte, hogy az előző választási rendszer bizonytalan és kiszámíthatatlan volt, a mostani voksolásra ugyanakkor visszatértek a listás, arányos rendszerhez. Az új választási törvény jóval kiszámíthatóbb - vélte.
Az elemző jelezte, csak 2008-ban volt némileg alacsonyabb a mostani 39,4 százaléknál a részvétel. Hozzátette: a hét erdélyi megyében a részvétel meghaladta a négy évvel ezelőttit, az erdélyi városok közül Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen magasabb volt, mint az országos átlag, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön némileg elmaradt.
Kántor Zoltán problémaként jelölte meg a választási hajlandóság hiányát, mint mondta, ezzel szembesülnek Felvidéken, Délvidéken is.
Illyés Gergely az eredményeket értékelve elmondta: az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította. Az RMDSZ-nek 22-23 fős parlamenti frakciója lesz és 9 szenátora, ezzel a román parlament negyedik legnagyobb képviselőcsoportjával bír majd.
Szávay István (Jobbik) kiemelte a lényegesen nagyobb szavazatszámot, ugyanakkor megjegyezte, nem volt teljes az összefogás, abból az Erdélyi Magyar Néppárt kimaradt. Ezzel szerinte a Fidesz azt a politikai tömörülést hagyta magára, amelyiket lényegében ő hívott életre. Felvetette, hogy jó-e, ha az RMDSZ kormányra lép, hiszen a szociáldemokratáknak nincs feltétlenül szükségük a mandátumaikra. Rákérdezett, az RMDSZ képviselőinek hány százaléka "új".
Szabolcs Attila a bizottság fideszes alelnöke is felvetett, mennyire lenne ésszerű kormányzati szerepet vállalnia ebben a helyzetben az RMDSZ-nek.
Pánczél Károly (Fidesz), a testület elnöke kiemelte, hogy új, listás rendszerben zajlottak a választások, egyéni jelöltek nem voltak, gyakorlatilag hiányzott a kampány, nem lehetett nagygyűléseket tartani, utcai nagyplakátok sem voltak. A jó eredmény véleménye szerint az összefogásnak köszönhető, ha ez nincs meg, az RMDSZ valószínűleg csak az alternatív küszöbbel jutott volna be a parlamentbe. Reményének adott hangot, hogy a legalább 22 tagú parlamenti frakció elegendő erővel bír majd, hogy megakadályozzon egy olyan közigazgatási reformot, amivel a következő választásokon a magyaroknak esélyük sem lenne.
Kántor Zoltán reagálásában kiemelte: valóban indokolt a kérdés, hogy szükséges-e az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. Szerinte nincs egyértelműen jó vagy rossz válasz, előnyök és hátrányok vannak: kormányzati pozícióból, államigazgatási szerepekből segíthetik a fejlesztéseket, ugyanakkor kormányon legitimációt is biztosíthatnak és azt jeleznék a külvilág felé, hogy rendben vannak a kisebbségi jogok.
Illyés Gergely az RMDSZ-MPP listáról elmondta, a bejutott képviselők 40 százaléka új.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi urnazáráskor közzétett exit poll felmérések szerint a szavazatok több mint hat százalékát szerezte meg, átlépve ezzel az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Az RMDSZ jelöltlistáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott. (MTI)

RMDSZ-siker Maros megyében Két szenátor, három képviselő
A Maros megyei 28. számú választókerületi választási iroda befejezte a megyében felállított 568 szavazókörzet adatainak feldolgozását. Eszerint a megyében az állandó választási névjegyzékben szereplő 482.197 szavazópolgár közül december 11-én 184.421 választó adta le a voksát. Az érvényes szavazatok száma 177.566, az érvénytelen szavazatok száma 4.448. Amegyében a legtöbb szavazatot a Romániai Magyar Demokrata Szö- vetség kapta. Az RMDSZ-re leadott szavazatok száma 68.564 (38,61%). A Szociáldemokrata Párt (PSD) 47.267 szavazatot kapott, ami a leadott szavazatok 26,61%-át jelenti. A Nemzeti Liberális Pártra (PNL) leadott szavazatok száma 25.284, azaz 14,23%. A negyedik helyen a Szövetség Románia Megmentéséért (USR) végzett 10.602 szavazattal (5,97%). A választásokon részt vett többi politikai párt nem érte el az 5 százalé- kos parlamenti küszöböt.
Az eredmények nyomán Maros megyének 8 képviselői és 4 szenátori mandátum jár. Mandátumot nyert képviselők: RMDSZ – három mandátum: Vass Levente, Csép Éva Andrea, Bíró Zsolt PSD: – két mandátum: Buicu Corneliu Florin, Socotar Dinu PNL – egy mandátum: Oprişcan Doru USR – egy mandátum: Lavinia Abu-Amra A nyolcadik mandátum a leosztásból jön ki, amelyet vagy az RMDSZ, vagy a PNL, vagy a Népi Mozgalom Pártja (PMP) kap majd. A szenátusi listákra leadott szavazatok száma: RMDSZ: 68.986 (38,71%), PSD: 48.171 (27,03%), PNL 26.065 (14,62%), USR 10.854 (6,09%). A többi politikai alakulat nem érte el a bejutási kü- szöböt. Maros megyei szenátorok: RMDSZ – két mandátum: Novák Csaba Zoltán, Császár Károly PSD – egy mandátum: Horea Soporan PNL – egy mandátum: Cristian Chirteş Mérföldkő az erdélyi és a Maros megyei magyarság életében Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ politikai alelnöke és kampányfőnöke az eredmények tükrében a következőket nyilatkozta: „Maros megye magyarságát ezután egy új politikusgeneráció fogja képviselni a törvényhozásban. Köszönjük a választóknak, hogy bizalmat szavaztak ennek az új csapatnak. A magyarság megtisztelő voksaival sikerült megőriznünk képviselőink számát és ez erős alapot biztosít az RMDSZ további munkájához, amelyet továbbra is a polgárokkal fenntartott szoros kapcsolattartásra építve tudunk elképzelni. A megválasztott képviselő- ink fiatalok és energikusak, az elmúlt időszakban is bebizonyították, hogy az újszerű kihívásoknak és vá- lasztói elvárásoknak megfelelően akarnak és tudnak dolgozni. A mai nap mérföldkő az erdélyi és a Maros megyei magyarság közösségi életében is, hiszen egy 27 éves értéket sikerült együttes erővel megőriznünk. A magyar érdekképviselet az összefogásnak kö- szönhetően legyőzte a kishitűséget és a közönyt. Kö- zösségünk a szülőföldünkön való maradásra, az erdélyi, a Maros megyei magyar jövőre szavazott.”
Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ jobban teljesít
ERDÉLYI ÖSSZEFOGLALÓ – A négy évvel ezelőtti eredményeihez képest lényegesen jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon: az adatok 95,8 százalékos feldolgozottságánál a szövetség képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos adatsorában.
A hétfő kora esti összesítés szerint a szövetség képviselőjelölt-listája 433 631, szenátorjelölt-listája pedig 438 027 szavazatot kapott, ezáltal biztosítani tudja a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. A számok azt is mutatják, hogy az erdélyi magyarság körében nagyobb volt a szavazói kedv, mint négy évvel ezelőtt, amikor a két tulipános jelöltlista 388 528, illetve 380 656 voksot tudott begyűjteni, ami 5 százalékos átlagot ért.
Bejöttek a székelyföldi számítások
Az országosan mért, 39 százalékos részvételi arányhoz képest Hargita megyében nem adódtak problémák a mozgósítást illetően. A legnagyobb székelyföldi megyében a szavazók 44 százaléka kívánt beleszólni az új parlament összetételébe – ez az erdélyi megyék közt a legmagasabb részvételi aránynak számít –, a magyarság pedig hathatós segítséget nyújtott abban, hogy az RMDSZ-nek bejöjjenek a számításai.
A szövetség képviselő- és szenátorjelölt-listája a megyében leadott voksok 85 százalékát gyűjtötte össze 99 százalékos feldolgozottságnál, így a számítások szerint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és a Szeben megyéből befutó helyre került Benedek Zakariás képviselői mandátumot szerzett, míg az 1990 óta honatyaként tevékenykedő Verestóy Attila folytathatja szenátori munkáját. Verestóy egyébként az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy a visszaosztást követően Tánczos Barna is szenátorként folytathatja, ugyannakkor van remény egy ötödik képviselői mandátumra is.
Bejött a papírforma Kovászna megyében is, mi több, az RMDSZ listája a 73 százalékos magyarság arányán felüli támogatottságot szerzett: a szenátusi jelöltlista a szavazatok 74,4, a képviselőjelölt-lista pedig 74,1 százalékát kapta meg. „Jóval több szavazatot kaptunk, mint az elmúlt 10 évben bármely parlamenti választáson. Az emberek méltányolták, hogy odafigyeltünk a véleményükre” – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. A háromszékiek továbbra megőrzik a súlyukat az RMDSZ-frakcióban: Benkő Erika, Márton Árpád (aki Verestóyhoz hasonlóan a rekordnak számító nyolcadik mandátumára készül) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által jelölt Kulcsár Terza József képviselői mandátumhoz jutott, Fejér László Ödön és Miklós Zoltán pedig a szenátusban foglalhat helyet. Az alakulat helyi szervezete úgy számol, van matematikai esély arra, hogy Könczei Csaba megszerezze a negyedik képviselői tisztséget a visszaosztást követően. A részvételi arány kevéssel haladta meg a 38 százalékot.
Győzelmet aratott az RMDSZ Maros megyében is, ahol az 568 szavazókörzet összesített adatai alapján a szövetség 38 százalékos részvételi arány mellett a voksok 38,6 százalékát zsebelte be, és teljesen új csapattal készül Bukarestbe. A számítások szerint az RMDSZ így három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea, illetve Biró Zsolt MPP-elnök személyében, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly pedig szenátori mandátumhoz jut. Az RMDSZ egyébként 68 564 szavazatot kapott a képviselőjelölt-listájára, míg a felsőházi jelöltlistát 68 968-an támogatták.  
A helyhatósági választásokhoz hasonlóan az RMDSZ ismét bebizonyította, hogy Szatmár megyében nincs nála hatékonyabban mozgósító politikai alakulat. A szövetség a szociáldemokratákat és a liberálisokat legyőzve a voksok 39,9 százalékát kapta meg. Bár végleges eredmények még nincsenek, valószínűsíthető, hogy Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselői, Turos Loránd pedig szenátori mandátumhoz jutott. 
Megerősödtek a bihariak
Az eddig feldolgozott adatok alapján Bihar megyében az RMDSZ a voksok 23 százalékát gyűjtötte be. Az alakulat számításai szerint Szabó Ödön és Biró Rozália képviselőjelölt, valamint Cseke Attila szenátorjelölt biztosan mandátumhoz jut, a visszaosztás azonban még felfele kerekítheti az RMDSZ eredményét. „Az RMDSZ listáira leadott szavazatok alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Hargita és Maros megyét követően a harmadik helyen állunk, 50 ezer szavazat fölötti eredménnyel. A Bihar megyei RMDSZ megerősödött az elmúlt évek választási eredményeihez képest” – kommentálta a számokat hétfőn Cseke Attila. Biharban egyébként országos átlagon felüli, 43 százalékos részvétel mellett a szociáldemokrata alakulat vitte a legtöbb voksot, megelőzve a legfontosabb riválisát, a liberálisokat.
Kolozs megyében a szavazatok 14 százalékát tudhatja magáénak a szövetség a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, ami a Mediafax hírügynökség számításai szerint három parlamenti mandátumot biztosít az RMDSZ-nek. Csoma Botond és Hegedüs Csilla tehát képviselői mandátumhoz jut, a szenátusban pedig László Attila képviselheti továbbra is a megye magyarságát. A megyében egyébként a részvételi arány 40,49 százalékos volt, öt százalékkal kevesebb, mint a 2012-es parlamenti voksoláson.
Szilágy megyében is a PSD teljesített a legjobban, a második helyen a PNL, a harmadikon az RMDSZ végzett – derül ki a megyei választási iroda által ismertetett végleges adatokból. A képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatból az RMDSZ 21 189 szavazatot kapott (a voksok 25 százalékát), a szenátorjelöltek pedig 21 279-et. A szövetség valószínűnek tartja, hogy Seres Dénes képviselői, Végh Sándor pedig szenátori mandátumra válthatja a voksokat.
Arad megyében a szavazók 8 százaléka támogatta az RMDSZ listáit, míg Máramaros megyében a szövetség 6,7 százalékos teljesítményt tudott felmutatni. Brassó megyében – ahol a szociáldemokraták 1990 óta először tudtak nyerni – az RMDSZ szintén 6 százalék feletti eredményt ért el, hétfőn azonban még nem derült ki, hogy négy év szünet után lesz-e újra magyar képviselője a megye magyarságának.
A visszaosztást várja a szövetség Temes megyében is, ahol a szavazók 3,7 százaléka szeretné, ha Molnár Zsolt folytatná képviselői munkáját. Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ voksszámlálója 4,67 százalékot jelzett. Fehér megyében 3,5, Hunyad megyében pedig mintegy 3 százalékos teljesítményt nyújtott a szövetség, míg Szebenben csaknem 2, Krassó-Szörénybenpedig 0,65 százalék az RMDSZ eredménye.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)

Orbán „megemelte kalapját” Kelemenék előtt
Levélben, „kalapemeléssel” gratulált Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének Orbán Viktor a romániai választáson elért magyar eredményhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
A választáson elért eredmény az egész romániai magyarság közös sikere, a két magyar szervezet együttműködése pedig hasznos példaként szolgálhat a magyarság egészének – fogalmazott leveleiben a kormányfő. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a magyar választóktól kapott bizalommal, és erős érdekképviseletet teremtenek, amely hozzásegíti a magyar közösséget jogai érvényesítéséhez.
A miniszterelnök az RMDSZ és az MPP vezetőjét is biztosította arról, hogy Magyarország kormánya a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja munkájukat, illetőleg a Kárpát-medencei magyar embereket – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Potápi: történelmi sikert ért el az RMDSZ és az MPP
Történelmi sikert ért el a magyar összefogás, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése a vasárnapi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáját megnyitó beszédében.
Potápi Árpád János a Parlamenti választások Romániában című tanácskozáson köszönetet mondott mindazon erdélyieknek, akik elmentek szavazni, és a magyar összefogás listáját választották. Úgy fogalmazott: „győztes csapatot támogattak". Hangsúlyozta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke nagy munkát végzett, de a teljes tagság és az összes aktivista kivette a részét a „mozgósításból". Hozzátette: a magyar kormány minden segítséget megadott a sikerhez; miniszterek és államtitkárok utaztak Romániába az utóbbi időben, a miniszterelnök is látogatást tett a szomszédos országban.
Az államtitkár köszönetet mondott a közmédiának, amely tematikus napot szervezett vasárnapra. Ez szintén szerepet játszott a magyar összefogás eredményességében – mondta. Potápi Árpád János a voksolás legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy ha a magyar politikai erők összefognak, ezt a választópolgárok is „díjazzák”: képesek félretenni a szembenállásukat, mert látják, hogy a vezetők szintén így tettek. Összefogás esetén sokkal jobban lehet „mozgósítani” – vélekedett.
A másik tanulság, hogy a magyar politikai intézményrendszert nem lehet „lesöpörni az asztalról". A magyar nemzet bebizonyította, hogy jelen van Erdélyben, és megkérdezése nélkül nem lehet intézkedni az erdélyi emberek feje felett – hangoztatta. Az RMDSZ és az MPP képviselői „küzdelmes" éveknek néznek elébe, de ha meg tudják határozni a céljaikat, és mindent megtesznek elérésükért, Magyarország is segíteni tudja majd őket – nyomatékosította az államtitkár. Krónika (Kolozsvár)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

Tőkés a Maszolnak az RMDSZ választási eredményeiről: eltúlzott az ünneplés
Eltúlzottnak tartja az RMDSZ választási eredménye fölötti ünneplést Tőkés László, mert az EP-képviselő szerint ez a papírforma szerint alakult. A Maszolnak adott nyilatkozatában ugyanakkor gratulált az RMDSZ-nek, amiért „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
A Fidesz támogatásának tulajdonítja Tőkés László, hogy az RMDSZ több mint egy százalékkal az öt százalékos parlamenti küszöb feletti szavazatarányt ért el a vasárnapi választásokon. A Maszol kérdésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden azt nyilatkozta: eltúlzottnak tartja az ünneplést.
„Az RMDSZ választási eredményei a papírforma szerint alakultak, éppen ezért nem is nagyon értem ezt az eltúlzott ünneplést. Az RMDSZ 27 év óta ehhez hasonló szavazatarányokat ért el az országos választásokon. Valószínűleg az öt százalékos küszöbtől való félelem nyomasztó érzése váltott át örömujjongásba az eredmények láttán” – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Tőkés László gratulált a Fidesznek, mert szerinte a parlamenti küszöb feletti 1-1,5 százalék az intenzív magyarországi és határon átnyúló kampánynak köszönhető. Gratulált az RMDSZ-nek is, amiért – szavai szerint – a szövetség a nemzeti irányba mozdult el, és „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért – szerinte – az összefogás egyoldalú volt a választásokon. „Az EMNT-vel például nem fogtak össze, sem az EMNP-vel, sem az SZNT-vel. Ez az összefogás rendkívüli hiányos, és még azt sem lehet megállapítani, hogy az MPP hozott vagy elvitt szavazatokat” – jegyezte meg.
Magyar sziget a "vörös tengerben"
A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényes győzelmét kérdésünkre úgy kommentálta: Románia a kommunista visszarendeződésben újabb csúcsot dönt, miközben a szovjet tömb többi országaiban már lecsengeni látszik a visszarendeződés. „A baloldal elsöprő győzelmében jelképes módon, szigetszerűen fuldoklik a zöld színekben megjelenő magyarság” – utalt Románia választási térképére. Hozzátette, reméli, hogy az RMDSZ nem fog kormányra lépni „ezzel a posztkommunista rendszerrel”, hanem a „nemzeti vonalon megmaradva”, az Európai Néppárt és a Fidesz által fémjelzett értékrend szerint fog politizálni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eredményeiről Tőkés László elmondta: többre számított Dan Nicușor pártjától. „Nem ismerek rá a román közéletre annak viszonylatában, hogy a Colectiv-tűzeset alkalmával az egész politikai osztályt le akarták váltani. Ehhez képest a visszarendeződésnek nyitottak teret. Sajnos Romániában nincsenek meg azok a demokratikus politikai erők, amelyek érdemben fordítani tudnának az ország sorsán” – jelentette ki az EMNT elnöke.
„Nem szavaztam román pártra”
Mint ismert, Tőkés László a választások napján kijelentette, nem szavaz az RMDSZ-re, korábban pedig nem írt alá Budapesten az RMDSZ-t támogató MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Kérdésünkre ugyanakkor határozottan tagadta, hogy román párt listájára ütötte volna a pecsétet. Szerinte ezt rosszhiszeműen terjeszti róla a sajtó.
„A rendszerváltozás folytatására szavaztam, a lehetőségeim szerint. Tartom azt az elvet, hogy a magyarok magyarokra, vagy legalábbis kisebbségekre szavazzanak. Mindenki beláthatja, hogy én nem szavazhattam arra a bihari RMDSZ-listára, amelyik vezető helyein olyan emberek szerepelnek, akik a püspökségem idején az egyházamat 320 millió forint Széchenyi-pályázatban elnyert támogatási pénzzel meglopták” – jelentette ki Tőkés László.
Cs. P. T. maszol.ro

Hargita megyei végeredmény: közel százezer szavazat az RMDSZ-re
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy előnnyel nyerte meg Hargita megyében a parlamenti választásokat. A Hargita megyei választási iroda végleges adatai szerint az RMDSZ szenátorjelölti listájára a választók 85,3 %-a, míg a képviselőjelölt-listájára 84,82%-uk adta voksát. A megye 290 szavazókörzetének összesített adatai szerint a szövetség szenátusi listájára 99.368 szavazó nyomta a pecsétjét, ami 85,3 százalékos eredményt jelent. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szenátorjelöltjeire 8.493-en szavaztak (7,29%), a Nemzeti Liberális Párt felsőházi listájára pedig 3.663-an (3,14%). A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Román Ökologista Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Egységes Románia Párt (PRU) az érvényes szavazatok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg. A szenátorjelölti listákra összesen 116.484 érvényes szavazatot adtak le, 1.852 szavazólap érvénytelen volt és 1.889, urnába dobott szavazólapra egyáltalán nem ütöttek pecsétet. A képviselőjelöltek listáit tartalmazó szavazólapok közül 99.375 esetben nyomták az RMDSZ névsorára a pecsétet, ami az érvényes szavazatok 84,82%-át jelenti. Második helyen a PSD áll 8.950 szavazattal (7,63 százalék), a harmadik hely a PNL listájáé 3.320 szavazattal (2,83%). A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Hargita megyei képviselőjelöltjeire 1304-en szavaztak (1,1%). Az alsóházi jelöltlistákra 117.154 érvényes szavazatot adtak le, 1.887 szavazat érvénytelen és 1.189 'fehér' volt. Az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke, Verestóy Attila úgy nyilatkozott hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek, hogy Hargita megyének egy RMDSZ-es szenátora (Verestóy Attila) és négy képviselője (Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és Benedek Zakariás) lesz. Verestóy biztos benne, hogy a szavazatok újraleosztásakor még egy szenátori mandátumhoz jut a Hargita megyei RMDSZ, és ennek várományosa Tánczos Barna. (agerpres)

Transindex.ro, 2016. dec. 13.
Háromszéki végeredmény: 50 ezer szavazat az RMDSZ-nek
szna megyében az RMDSZ fölényesen megnyerte a parlamenti választásokat, a vasárnap leadott szavazatok több mint 70 százalékát szerezve meg. A megyei választási iroda tájékoztatása szerint Kovászna megyében a képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatok a következőképpen oszlanak meg: RMDSZ - 50.135 szavazat, ez 75.04%-nak felel meg, Szociáldemokrata Párt (PSD) - 6.811 szavazat (10,20%). Nem érte el az 5 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek listájára 3.100-an szavaztak (4,64%), a Népi Mozgalom Párt (PMP) - 1.967 voks (2,94%), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - 1.966 voks (2,94%), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - 1.109 szavazat (1,66%), az Egységes Románia Párt (PRU) - 815 szavazat (1,22%), a Román Ökologista Párt (PER) - 365 voks (0,55%), a Szövetségünk Románia (ANR) - 331 szavazat (0,49%) és a Román Szocialista Párt (PSR) - 219 voks (0,32%). A szenátusi listákra leadott szavazatok összeszámlálása után a következő sorrend alakult ki: RMDSZ 50.418 szavazat (74,40%), PSD - 7.035 (10,38%), PNL - 2.937 (4,33%), PMP - 2.066 (3,05%), ALDE - 1.909 (2,82%), USR - 1.220 (1,80%), PRU - 883 (1,30%), PER - 530 (0,78%), ANR - 365 (0,53%), PSR - 351 (0,51%). A képviseleti norma szerint Kovászna megyének négy képviselői és két szenátori mandátum jár. A választáson a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 38,25 százaléka vett részt. (agerpres) Transindex.ro

Majdnem végleges eredményeket közölt a BEC
Kedden délelőtt 10 órakor 99,82 százalékos feldolgozottságú eredményeket közölt a Központi Választási Iroda (BEC). Marian Muhuleț, a BEC szóvivője elmondta, 100 százalékos feldolgozottságú adatokat a következő napokban közölnek csak, mivel egy pár szavazókörzetnél „gondok adódtak”.
Az összesen 19 044 szavazókörzet közül 19 011-ben zárták le a jegyzőkönyveket, eszerint a következő eredmény alakult ki:
Képviselőház
PSD - 45,5%
PNL - 20,04%
USR - 8,83%
RMDSZ - 6,19%
ALDE - 5,62%
PMP - 5,34%
Szenátus
PSD - 45,71%
PNL - 20,42%
USR - 8,88%
RMDSZ - 6,25%
ALDE - 6%
PMP - 5,64%
A képviselőjelölt-listákra 7.033.092 érvényes szavazatot számoltak össze, az érvénytelen szavazatok száma 213.610, és 60.679 szavazólapot úgy dobtak az urnába, hogy egyáltalán nem ütöttek rá pecsétet.
A PSD képviselőjelöltjeire 3.200.502, a PNL jelöltjeire 1.409.764 személy adta voksát. További eredmények a képviselői listák esetében: USR - 621.083, RMDSZ - 435.922, ALDE - 395.636, PMP - 375.698.
A szenátorjelöltek listáira 7.038.664 érvényes és 205.672 érvénytelen szavazat került az urnákba, valamint 63.026 olyan szavazólap, amelyen egyáltalán nem volt VOTAT pecsét.
A PSD szenátorjelöltjeire 3.217.488 személy szavazott. További eredmények: PNL - 1.437.520, USR - 625.321, RMDSZ - 440.388, ALDE - 422.823, PMP - 397.440. 
[Forrás: Maszol] itthon.ma//erdelyorszag

Így reagált a választási eredményekre Tánczos és Korodi
A választók által kinyilvánított bizalom felelősséget jelent – hangsúlyozta Tánczos Barna és Korodi Attila a keddi sajtótájékoztatón. A csíki szenátor szerint az RMDSZ-nek vissza kell kapnia mozgalomjellegét, a képviselő pedig úgy látja, jobban kell figyelni a csíkszeredaiakra is.
Az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke, Borboly Csaba megköszönte a csíki magyar választópolgároknak a vasárnapi parlamenti választásokon való példás részvételt, és úgy értékelt, óriási bizalmat kaptak. Hozzátette, ez felelősséget jelent számukra, az RMDSZ üzenetét elfogadták. Külön kiemelte, hogy országos szinten az RMDSZ-re leadott szavazatok 23 százalékát adta Hargita megye.
Korodi Attila képviselő szerint a csíkszeredai lakosság a választásokon való részvétellel is jelezte számukra, hogy vannak olyan területek, amelyeken eredményekre van szükség, az oktatás, egészségügyi ellátás helyzetét és a gazdasági élet fellendítésének igényét nevezte meg. „Nagyra értékelik a csíkszeredaiak a városi infrastruktúra fejlesztésében és a várostervezésben elért eredményeket, de legalább ekkora az igény arra, hogy a város gazdasági életét is indítsuk be. Reméljük, nem csak törvénytervezetekkel, hanem itthoni önkéntes munkával is hozzá tudunk ehhez járulni” – fejtette ki.
Tánczos Barna szenátor úgy látja, megadatott a lehetőség, hogy az RMDSZ visszakapja a mozgalomjellegét, és ez most a legnagyobb kihívás. „Egy ilyen általános, minden területre kiterjedő összefogás azt bizonyítja, hogy szükség van Erdélyben egy olyan mozgalomra, amely felölel mindent, ami az erdélyi magyarok életének része. A nemzeti kérdésektől kezdődően a gazdasági problémákon keresztül a vidéki gazdálkodók életén át az oktatásig. Az RMDSZ-nek többnek kell lennie egy politikai szervezetnél, egy olyan mozgalom kell legyen, amely minden területen, országos, regionális és helyi szinten is megoldásokat keres ezekre a problémákra” – összegzett.
„Szigorúbb és felelősségteljesebb” tárgyalás következhet
A választásokon nyertes Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttműködésre vonatkozó kérdésünkre Tánczos úgy válaszolt, hogy együttműködés nélkül nincsenek eredmények, az RMDSZ egymagában nem tud eredményt elérni. „Ezért minden párttal, kivéve a szélsőséges pártot, együtt fogunk működni, a legkézenfekvőbb ez most a magát túlnyerő PSD-vel lenne” – mondta. Korodi szerint nagy visszafogottsággal kezelik a kormányra lépés kérdését, mivel kedvezőtlen tapasztalataik vannak. „Bármilyen tárgyalás a kormányalakításról sokkal de sokkal szigorúbb és felelősségteljesebb lesz, mint eddig” – tette hozzá.
Kovács Attila Székelyhon.ro

Tőkés László: Romániai és szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk elcsatolásunk ünnepén
Szerbia nem lehet az EU része, amíg kisebbségellenes állóháborút folytat – erről Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszélt a DélHír szabadkai hírportálnak adott interjújában.
A romániai forradalom és rendszerváltás kiemelkedő alakját a Délvidék elcsatolásának napjának nemzeti nneppé nyilvánításáról, Vajdaság új zászlójáról, ezek romániai párhuzamairól, valamint az intézkedések magyarságra néző üzenetéről beszélgettünk.  
– Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök bejelentette: szeretné, ha november 25., a Délvidék Szerbiához csatolásának napja állami ünnep lenne. Romániában az azonos jelentésű december elseje már ünnepnap, ott milyen üzenetet hordoz a magyarság számára e jelképes dátum?
– Azzal kezdeném, hogy mégis nagy különbség van a két ország között, mivel nálunk, Romániában már 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánították december elsejét. Szerbiában pedig ezek szerint 27 évet kellett várni, amíg kísérteties hasonlósággal ugyanez megtörténjen. Ennek az üzenete még a romániainál is rosszabb, mert 27 év az EU felé haladó szerbiai úton elég kellett volna legyen a kijózanodáshoz. Mindenképpen érthetetlen, hogy ezzel a „belépővel” akar Szerbia az Európai Unióba bejutni. Az üzenet számomra egyértelmű: ami Romániának örömünnep, az a magyarság számára gyászos évforduló, és ugyanez érvényes szerbiai vonatkozásban is. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy azt ünnepeltetik a románokkal és szerbekkel, hogy más országtól területet vettek el. Ráadásul úgy, hogy ezekben az országokban, tehát mind Romániában, mind Szerbiában a legnagyobb nemzeti kisebbség a magyar. Ezek szerint mi másodrangú állampolgárok vagyunk ezekben az országokban, hiszen arra sem méltatnak bennünket, hogy olyan nemzeti ünnepet válasszanak, amely szétválasztás helyett inkább egyesíthetne bennünket a többségi román vagy a szerb államalkotó néppel. 
– Romániában a politika és a magyarellenes szervezetek mennyire telepedtek rá erre az ünnepre?
– Talán még azt is elfogadhatónak találnám, hogy a lezárt múlt körébe tartozó történelmi évfordulót ünneppé nyilvánítsák, ez azonban Romániában egészen másképpen működik. A román nemzeti többség állami ünnepe az elnyomott magyarság állandó megalázására szolgál, hiszen az egész román közbeszéd és média szinte provokálja a magyarokat december 1-je táján. Ünneplésre akarnak bennünket rákényszeríteni. Számon kérik rajtunk, hogy nem ünneplünk a román többséggel együtt. A saját nemzeti érzékenységükre hivatkoznak, miközben a miénket figyelmen kívül hagyják. Erről tanúskodtak az idei sepsiszentgyörgyi vagy éppen a tavalyi kézdivásárhelyi december elsejei események, ugyanis akkor vádolták terrorizmussal az ottani székely fiatalokat. A szinte színmagyar Kézdivásárhelyen tartották meg a központi állami ünnepséget, ahová a moldvai Galacról és más román többségű városokból hoztak ünneplő sokaságot, hiszen a kézdiszéki székely közösségből bizony nem tellett volna ki az ünneplő tömeg, ezért buszokkal szállították oda a románokat. Ilyenkor külsőségeiben is és az alkalmazott jelszavakban is megnyilvánul a megalázó szándék, magyarellenes rigmusokat kiáltoznak, és miközben betiltják a székely zászlót, térképnyi nagyságú hatalmas román trikolórokat feszítenek ki, csak hogy ezzel is bosszantsák az őslakos magyarságot. Így tehát történelmi értelemben sem beszélhetünk lezárt múltról, hanem állandó politikai kurzusról, a folyamatos jelen értelmében. 
– A tartományi parlament magyar voksokkal fogadta el, hogy a Délvidék zászlaja az a lobogó legyen, amelyet 1848-ban a magyar szabadságharc ellen vonuló szerbek használtak, mindezt nem sokkal az aradi vértanúk emléknapja előtt. Most pedig szintén egy, a magyarság szempontjából sértő napot készülnek nemzeti ünnepé tenni. Az EU mennyire figyel fel ezekre a folyamatokra egy csatlakozni kívánó ország esetében? 
– Erre is találunk párhuzamot Romániában. Éppen egy-két héttel ezelőtt nyilvánította a román parlament állami hőssé Avram lancu parasztvezért, akinek a kezéhez rengeteg vér tapad. 1848/49-ben a magyar szabadságharcot hátba támadva valóságos népirtást végeztek, dúltak-raboltak-gyilkoltak  Aranyosszéken, a Erdélyi-érchegység vidékén, olyan ősi magyar városokban, mint például Nagyenyed. Számomra ugyanezt az üzenetet hordozza a szerbiai 48-as zászló és címer elfogadása. Megítélésem szerint Európában megengedhetetlen kellene, hogy legyen az ilyen történelmi állóháborúk folytatása. Európa nyilvánossága elé kellene vinni ezeket az ügyeket. Szerbia csatlakozási tárgyalásain mindenképpen fel kellene vetni ezeket az eseteket, hiszen addig nem zárhatják le a 23. Integrációs fejezetet, amíg ilyen emberi és kisebbségi jogokat sértő jelképháborút folytatnak ellenünk. 
– Miközben a magyar külügyminisztérium arra kérte a diplomatáit, ne vegyenek részt az idei december elseji ünnepeken, addig Pásztor István jelen volt az újvidéki ünnepségen, ahol az államfő bejelentette a nemzeti ünnep tervét. Ön szerint hogyan kellene hozzáállni az anyaországtól való elszakításunk nemzeti ünneppé való nyilvánításához? 
– A Máért (Magyar Állandó Értekezlet: a Kárpát-medencei magyar pártok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma – a szerk.) múlt hét csütörtöki ülésén maga Orbán Viktor emelte ki: nagyon reméli, hogy nemcsak a magyar diplomaták nem vesznek részt Erdély elcsatolásának román nemzeti ünnepségein, hanem a magyar pártok és szervezetek képviselői is hasonlóképpen fognak tartózkodni. Sokan emlékezünk arra a hírhedt koccintásra, amelyre 2002-ben került sor a Kempinski Hotelben a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Adrian Năstase között. Sajnos hozzájuk csatlakoztak az RMDSZ magas rangú képviselői, mint Kelemen Attila képviselő vagy Verestóy Attila szenátor, de ugyanabban az évben a Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő – aki ma a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – Bukarestben román trikolórral a testén ünnepelt Traian Băsescu államfővel, ami már akkor is nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok soraiban. Remélem, soha többé ilyenre nem fog sor kerülni. Tehát a megítélésem szerint sem a romániai, sem a szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk ilyen ünnepi rendezvényeken.
(Szabó Attila – Delhir.info, 2016. december 7.) tokeslaszlo.eu

Sógor: az EU végre kimondja a nyilvánvaló tényeket a nemzeti kisebbségekről
Először készült olyan uniós éves jelentés az alapvető jogok helyzetéről, amely hangsúlyosan foglalkozik a kisebbségek védelmével is. Sógor Csaba szerint az Európai Unió végre rögzített számos olyan tényt, amelyek kimondásával már régóta adósa volt a területén élő nemzeti kisebbségi közösségeknek.  Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint fontos eredmény az, hogy a legújabb uniós jelentés – amely a 2015-ös év tekintetében vizsgálja az alapvető jogok érvényesülését – végre külön fejezetet szánt a kisebbségeknek. A jelentésről december 13-án, hétfő este vitáztak, majd kedden megszavazták a képviselők a strasbourgi plénumban.
A dokumentum jelentéstevője a felvidéki Nagy József volt. A jelentés kisebbségekre vonatkozó részének kidolgozásában és módosító javaslatok megfogalmazásában pedig több magyar ajkú EP-képviselő – köztük a fideszes Gál Kinga, a felvidéki MKP-s Csáky Pál és az RMDSZ-es Sógor Csaba – vállalt hangsúlyos szerepet.
„Az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) kompromisszumokkal ugyan, de végül elfogadta a módosítóinkat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a hosszú évek munkája végre beérni látszik. Egyre többen kezdik megérteni azt, hogy az EU-nak válaszolnia kell 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgárának, meg kell győznie őket arról, hogy odafigyel a helyzetükre” – véli Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő a hétfő esti vitában elmondta: őszintén reméli, hogy e jelentés elfogadásával ösztönözni lehet az Európai Bizottságot a nemzeti kisebbségek problémáira való odafigyelésre, a proaktív magatartásra, hiszen a rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a teljes Parlament tekintélye szenvedhet csorbát.
Az RMDSZ-es képviselő szerint nagyon fontos, hogy végre uniós dokumentum kimondja: a kisebbségek problémáinak megoldása során szükség van a kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó minimumnormák megállapítására. Véleménye szerint hasonlóképpen fontos, hogy a szövegben tételesen szerepel: elő kell mozdítani e közösségek teljes mértékű egyenlőségét a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén. A jelentés ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy állapítson meg szakpolitikai normát a kisebbségek védelmére, mivel e csoportok védelme része a koppenhágai kritériumoknak, amelyek a tagállamokra is vonatkoznak. Sógor Csaba szerint az is nagyon fontos, hogy a tagállamokat a szöveg a jó gyakorlatok cseréjére sürgeti, külön kiemelve, hogy a közigazgatási átszervezéseknek nem szabad negatív hatást gyakorolniuk a kisebbségekre.
Közlemény Erdély.ma

Sebestyén Csaba képviselő lesz, Józsa-Svella Beáta nem biztos
Sebestyén Csaba is bekerült a parlamentbe: a szavazatok visszaosztása után egy újabb képviselői mandátumot kapott az RMDSZ Hargita megyében, amelyet a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke foglalhat el.
A Központi Választási Irodától kapott információkra hivatkozva Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, a szavazatok visszaosztása nyomán Benedek Zakariás mellett Sebestyén Csaba is mandátumot szerzett a parlamentben, így most már ketten képviselhetik a térséget. Bíró kijelentette, nagyon örül, hogy lesz támaszuk az udvarhelyszéki embereknek, akiknek nagy része hagyományosan földművelésből és állattenyésztésből él.
Sebestyén Csaba megkeresésünkkor azt mondta, nagyon örül a mandátumnak, hiszen mindvégig ebben bízott, ám egyelőre maga sem hiszi el, hogy bejutott a parlamentbe. Hivatalos értesítést cikkünk publikálásáig még nem kapott.
„Elsősorban a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság terén szereztem tapasztalatokat, illetve szakmám is ez. Úgy gondolom, parlamenti képviselői mandátumom elfoglalása után is ezen a téren kell tevékenykednem. A mezőgazdasági bizottságnak szeretnék tagja lenni” – fogalmazott. Rámutatott, ismeri a vidéki problémákat, elsősorban ezekre fog megoldást keresni.
Nem szentegyházi fogja képviselni a Tulcea megyeieket
Megtudtuk, hogy a sajtóban felröppent hírek ellenére a jelenlegi állás szerint nem szerzett mandátumot a Tulcea megyei RMDSZ-listán szereplő, szentegyházi Józsa-Svella Beáta, viszont nem sok szavazat hiányzott.
Értesüléseink szerint a PMP jelöltje lehet esélyes az említett képviselői szék betöltésére. A szövetség hagyományosan minden megyében összeállít egy szenátori, illetve képviselői jelöltlistát, amivel az a céljuk, hogy összegyűjthessék a szavazatokat, melyeket más megyékben adnának le az RMDSZ-re – magyarázta az ügyvezető elnök. Ezekre a listákra általában fiatalok kerülnek fel, akik a szavazatok visszaosztása után mandátumot nyerhetnek, ezáltal tanulhatnak, tapasztalatokat szerezhetnek, amit a magyarlakta megyék hasznára fordíthatnak. Így került közel a parlamentközelbe Józsa-Svella Ildikó Beáta is, mivel az RMDSZ listájára 245-en szavaztak Tulcea megyében.
A Hargita megyei bejutók listája
Tánczos Barna (Csíkszék) és Verestóy Attila (Udvarhelyszék) szenátori listán szerzet befutó helyet, míg Kelemen Hunor (Csíkszék), Korodi Attila (Csíkszék), Bende Sándor (Gyergyószék), Benedek Zakariás (szórvány, Udvarhelyszék) és Sebestyén Csaba (Udvarhelyszék) parlamenti képviselőként állhat munkába. Egy korábbi, az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában Tánczos azt nyilatkozta, mivel a Hargita megyei románok nem jutottak parlamenti mandátumhoz, az ő képviseletüket is felvállalja a szövetség.
Fülöp-Székely Botond Erdély.ma

Kettős könyvbemutató a Bernády Házban Időtár és Penelopé
Kettős könyvbemutatónak adott otthont hétfőn délután a Bernády Ház. Sebestyén Mihály két új, a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent könyvének ismertetésére került sor telt házas közönség jelenlétében: a szerző Marosvásárhely történeti kronológiájának sorozatzáró, Időtár V/2. című munkájáról, valamint a Penelopé ruhája című, az erdélyi zsidóság történetéről szóló tanulmánykötetéről hallhattak az érdeklődők. A megjelenteket ifj. Király István üdvözölte, sorrendben elsőként pedig az Időtárról esett szó: Sebestyén Mihályt a kötet szerkesztője, Gálfalvi Ágnes kérdezte.
– Az Időtár sorozat utolsó, állítólag befejező kötetéről van szó, a másik kettő is igencsak fontos és tartalmas kiadvány. Keresztelő vagy búcsúztató-e ez? – Erre igazából nincs jó kifejezés, az idő végtelen folyamat – válaszolta Sebestyén Mihály. – A sorozatot valahol le kellett zárni, most ezt tekintem befejező kötetnek. Általa azon adatokat pótolom, amik az előzőekből hiányoznak. A kiadó két részre tagolta a kötetet: az időhatár a 19-20. század fordulója, a záró évszám pedig 1944. A kutatások időközben sokat haladtak előre, számos új részlet kiderült. Fontosnak tartottam, hogy az első világháború éveit megosszam – azért, hogy az olvasó tudjon arról, ami száz évvel ezelőtt e városban történt. Sokak számára végzetes időszak volt ez. A második világháborút megelőző esztendők is fontosak számomra. Vakarcs Szilárd szerzett egy listát azon üzletekről, amelyeket zsidó tulajdonosaik miatt bezártak – ez a lista azért fontos, mert általa pontosan felmérhetjük, hogy hány zsidó tulajdonban lévő üzlet volt Marosvásárhelyen. – Ez egy pótkötet – ezeken az éveken már végigfutottunk, de egy csomó adat kimaradt az előző könyvekből. Az Időtár nagyon fontos része a helyi tudományos kiadványoknak. 2009-ben jelent meg az első rész, azóta megkerülhetetlenné vált a sorozat, amely Marosvásárhely és Erdély történetéről ma is használt adatokat tár fel. A kötetnek van egy nagyon hasznos bibliográfiája is, amely azt is jelzi, hogy a Sebestyén Mihály és mások által a Népújságban közölt helytörténeti cikkek mennyire fontosak: az említett bibliográfiába is bekerültek. – Számomra az volt fontos, hogy a város lakosságát arányosan szerepeltessem a kötetben. Vásárhely esetében nem lehet csak egy etnikumról beszélni. E tekintetben bőséges forrásunk van. Viszonylag örömteli, hogy megújult a kisebbségkutatás ezen iránya. Immár vannak e folyamatnak tanulmányozói Marosvásárhelytől Amerikáig. Amikor az embert egy nemzetiségre ítélik, kötelességének érzi, hogy foglalkozzon a származásával. Ma már ott tartunk, hogy az összefoglalók mellett léteznek részkutatások is, amelyek keretében újabb és újabb eredményekkel próbálkozunk, olyan adatokkal, amelyek kiegészítik a képünket arról, hogy mi is történt valójában. Ebben a kötetben, azon intézkedések mellett, amelyek egy polgári diktatúrába hajló rendszerben megszülettek, azt is megmutattam, ami a közösségen belül történt. Ami az Időtár felhasználását illeti, az a kutatóra van bízva, nem szoktam megnézni, hogy hányan idéztek tőlem. A bibliográfiával kapcsolatban pedig megjegyezném, hogy nagyon érezzük egy állandó marosvásárhelyi helytörténeti kiadvány hiányát. A Népújság a maga efemer voltában e tekintetben nem elég időtálló. Nagyszerű ugyan, hogy a lap megengedi magának, hogy publikáljon ilyen jellegű cikkeket, de ennél több kellene. Valószínűleg nincsen rá pénz, mert szerkesztő akadna. A többi megyei lapban ilyenszerű cikksorozat nincs is. A Népújság ebben élen jár.
Káli Király István a Penelopé ruhája című kötettel kapcsolatosan szólalt fel, illetve kérdezte a szerzőt. – A Penelopé ruhája című kiadvány a Nyúlgát az idő ellen című, a polcokról régen elfogyott kötet újrakiadása. Az eredeti szövegből kiemeltünk és hozzá is tettünk – így született a Penelopé ruhája című könyv. Az eredeti tanulmánykötetet Sebestyén Mihály teljesen át- szerkesztette, és e munka közben rájött, hogy a tanulmányok nem elégségesek ahhoz, hogy az olvasó rátaláljon erre a témára. Lelkiséget kell belevinni: ezért folyamodott az esszéíráshoz. Miért találtad fontosnak a kötet lelki magját adó esszésorozatot? – Amit a tanulmányokban elmesélek, az maga a puszta történelem, amelyben események, helyszínek vannak, ahol a magyar társadalom hozzáállása volt fontos számomra. Ehhez képest az, amit most hozzá- tettem, a példaszerű illusztráció. Miként látszik ez a nagy történelem abban a világban, amely számunkra fontos, hogyan tükröződik mindez az én családi múltamban? Hiszen a családtörténeti vonatkozások általában rímelnek a nagy történelemmel. Az embert, az emberi vonatkozásokat is meg akartam mutatni. Mindenkinek ott vannak ezek a történetek az életében, és ezeket le lehet írni. Ezen leírt történetek pedig Erdély történetéről fognak szólni, és ez okból igencsak számottevőek. Fontos, hogy ezen emberek emlékezete át- húzódjon a huszadik századra. A kérdés, amit a kötetben boncolgatok, leginkább azt feszegeti, hogy milyen volt az egykori erdélyi zsidóság? Nem voltak kiváló elmék, egyszerű emberek voltak, akik együtt éltek a többiekkel. A személyes történelmen keresztül kap hitelt az általános történelem, illetve a családi történelmen keresztül léphetünk be a nagy történelembe. – A kiegyezés után lehetségessé vált a zsidóság emancipációja, az a kérelme, hogy ismerjék el őket magyarnak, 1989 után pedig te mondtad: most már magyar vagyok. Mi történt Jókai és ‘89 között? – 1895-öt követően, amikor a vallás tekintetében is elismerték őket, az emancipáció jogilag sikeresnek számított. Az Osztrák-Magyar Monarchia világában szocializálódott a saját családom is, amelynek első nyomaira 1774-ben bukkantam – ekkor már itt éltek Marosvásárhely mellett, Várhegyen. A család ezen része azóta is hihetetlenül keveset mozgott. Az apám családja Galíciából jött, és a Mezőségen telepedtek le, nagyapám a földreformig bérlő volt az Ugron családnál. A földreformot követően szinte mindenét elvesztette, azóta a család nagy része Vásárhelyen él. A nagyapám szerény és viszonylag megbecsült kereskedőként élt itt, még a nevét sem írta ki az üzletre. 59 éves korában Auschwitzban halt meg, nagyanyámmal együtt. Apám orvos lett, majd Marosvásárhelyen egyetemi tanár. Büntetésből orvostörténésznek tették, ami mindig is szeretett volna lenni. Az öcsémmel együtt úgy nőttünk fel, hogy tudtuk, kik vagyunk, és számomra a magyar írás teljesen természetes volt. Elsőéves koromban kezdtem el publikálni – akkor Bodor Pál volt a Gaál Gábor Kör körvezetője. Természetes volt, hogy magyar körben, magyar emberekkel dolgozom. Ami pedig 1989-et illeti: az akkori euforikus hangulatban, december 24-én este Gálfalvi György az RMDSZ alakuló gyűlésére hívott, és kihangsúlyozta: rám van szükség. Ekkor éreztem igazán, hogy magyar vagyok. Ami pedig a kisebbségi helyzetet illeti, ennek velejárója, hogy rossz időkben van jogvesztés, jobb időkben pedig jogbővítés. Mi nem vagyunk már számottevő ki- sebbség: néprajzi kuriózummá lettünk. A Penelopé ruhájának folyamatos szövése pedig amiatt van, hogy vannak emberek, akikben nagy a sikertelenség, és ezért mindig okolnak valakit – mondta a számos, részletgazdag történetben bővelkedő beszélgetéssorán Sebestyén Mihály.
Káli Nagy Botond Népújság (Marosvásárhely)

Elengedték a bikát!
Régen nem láttam olyan elkeseredett, szomorú nőt, mint a választási videoklipjeiben Horváth Annát. Bizony, nem egyszerű olyan emberek gyűrűjében állni, akikről lerí, hogy rosszadat akarják. Még akkor is, ha senkinek sem ártott, sőt, tisztségviselőként csak segíteni akart. Népszerű is lett emiatt, elismert vezér. Ennyi elég volt a politikai osztályt szétverni, megfélemlíteni akaróknak. Fel is függesztették Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéből, s hagyták – az ügyészek szavaival élve – a saját levében főni. Sokak szerint bízni kell a jogállamban (?), ha nem bűnös, majd ezt bebizonyíthatja. Hát ez az, amiben kételkedem.
A magyarok között is akad szájhős, aki Bukarestbe, tehát román közegbe kerülve hallgat, mint a sír. Valaha erről beszélgettünk a nemrég elhunyt dr. Bárányi Ferenccel, meg arról, hogy miként maradt egyedül, amikor a legnagyobb szüksége lett volna a mellette való kiállásra. Őt a miniszteri tisztségből menesztették, pedig tudták, a „bűne” annyi volt, hogy nem akarta aláírni a katonák, jogászok meg belügyesek külön nyugdíjpénztárának létrehozását célzó határozatot. Ekkor ezek „elengedték a bikát”, s addig mesterkedtek, amíg – az RMDSZ nagy hallgatása és félreállása közepette – leváltották. Később hiába nyerte meg a pert, hogy nem működött együtt a szekuval, erről csak pár sor jelent meg néhány lapban, addigra az egyik legfelkészültebb és legjobb miniszter pályája rég kettőbe tört.
Ennyit a meghurcoltatásról. S még azt, hogy az ilyenfajta vádaskodás engedélyezése nem kis mértékben a politikumnak köszönhető. Mert egy alapjaiban rossz Btk.-t szavaztak meg, és az alkotmánybírósági határozatot, amely szerint a Btk. nem egy cikkelye ellentmond a legfőbb törvénynek, nem fogadták el. Ezek között szerepel az alaptalan vádaskodás is. A félsz azonban visszatartotta a régi képviselőket, szenátorokat, hogy a módosításokat megejtsék.
Remélem, a friss honatyák nem reszketnek majd, hiszen azért voksoltunk rájuk, hogy tegyék rendbe az egész jogrendszert. A korruptak fizessék vissza, amit elloptak, a cselekvő, közért kiálló, jóhiszemű embereket azonban hagyják békén. Ez többet jelentene, mint az „Anna, veled vagyunk!”
Román Győző Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)