Az Európai Unió és Románia: hogyan tovább a Brexit után?
Romániának új országprojektre van szüksége, amelyben meghatározza közép- és hosszú távú jövőképét az Európai Unióban – fogalmazódott meg az elnöki hivatalban kedden tartott találkozón, amelyen az államfő a kormányfővel, a jegybank kormányzójával és a parlamenti pártok vezetőivel konzultált a brit népszavazás után kialakult helyzetről.
A tanácskozáson részt vevő Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak elmondta, Klaus Johannis egy munkacsoport megalakítását kezdeményezte a romániai társadalom közös célkitűzéseinek megfogalmazására. Az elnöki hivatal által koordinált testület a parlament, a kormány és nemzeti bank képviselőiből áll majd, akiknek munkáját szakemberek is segítik. A munkacsoport konszenzusra törekedne, és – tekintettel az őszi választási kampányra – várhatóan a jövő év elején fejezné be küldetését.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ is egyetért azzal, hogy Romániának az EU-csatlakozás után tíz évvel új országprojektre van szüksége. Szerinte a munkacsoport által kidolgozandó tervnek két összetevőből kellene állnia.
„Az egyiknek arról kell szólnia, hogyan látjuk Romániát a következő 5-10 évben, hol tartunk, hová szeretnénk eljutni, és közérthető módon meg kell fogalmaznunk, hogy mit ajánlunk az ország polgárainak. A másik arról szólna, hogy hogyan látja Románia az Európai Uniót a következő 5-10 év perspektívájában, és milyen kezdeményezései lesznek a következő néhány évben, a brit kilépésig tartó időszakban, amelyben az EU reformjához szükséges döntések megszületnek” – magyarázta a politikus.
Kelemen Hunor a tanácskozáson elhangzott hozzászólásában kifejtette: meg kell a választ keresni arra, hogy hogyan jutott el Nagy-Britannia a Brexithez, és mit várnak el az EU polgárai az Uniótól. A politikus megkerülhetetlennek tartja annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy Románia hogyan látja az EU-t: mint a tagállamok teljes szuverenitását megőrző politikai intézményrendszert, vagy olyan rendszert, amely átvesz bizonyos hatásköröket a tagállamoktól.
Az elnöki hivatal hétfő esti közleménye szerint az országprojektben azt kell tisztázni: hogyan látja Románia a helyét és szerepét, illetve "ambícióinak mértékét" az Európai Unióban. Klaus Johannis kifejtette: lassan tíz év telt el Románia uniós csatlakozása óta, ezért minden politikai párt elismerte, hogy szükség van újabb országprojektre. Annak ellenére, hogy Romániában az idén választási év van, a pártok mindegyike kész részt venni a közös munkában - tette hozzá.
„Én meg vagyok győződve, hogy a Brexit oka az volt, hogy a döntéshozatalnak jelentős része messze került a polgároktól. Brüsszel olyan dolgokkal foglalkozott, amelyek a polgárokat nem érdekelték és zavarták, nem olyan kérdésekkel, amelyeket elvártak volna. Egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között, szétfejlődnek a társadalmak, és nagyon sokan úgy érzik, hogy az európai uniós döntéshozók az óriáscégek, a multinacionális vállalatok érdekeit képviselik. Nincs egy érezhető gazdasági növekedés, inkább csak stagnálás van” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök szerint Románia számára nagyon fontos lenne, hogy ne olyan országként lépjen fel az Európai Unióban, amely mindig csak alkalmazkodik, nem kezdeményez, végrehajtja a feladatlistát, de a nagy kérdésekben nincs határozott álláspontja. A politikus a következő időszak kihívásának nevezte, hogy Románia tud-e belátható időn belül perspektívát adni az eurózónához való csatlakozásnak, és képes lesz-e ebben az időszakban schengeni csatlakozása ügyében sokkal határozottabban fellépni.
Szeptemberig semmi nem történik
Az elnöki hivatalban tartott találkozón a kormányfő szétosztott egy elemzést a Brexit Romániára gyakorolt hatásairól. Elhangzott, hogy a népszavazás eredményének nem volt számottevő hatása a román gazdaságra. „A referendum másnapján kicsit megingott ugyan a lej, de a jegybanki kormányzó szerint a helyzet nagyon gyorsan normalizálódott” – tájékoztatott Kelemen Hunor. Hozzátette, a Brexit hatása nem is lesz igazán érezhető, amíg az új brit kormányfő hivatalosan be nem jelenti Nagy-Britannia kilépési szándékát, és életbe lép az EU alapszerződésének 50-ik cikkelye.
Ez a bejelentés leghamarabb szeptember második felében történhet meg – idézte fel az RMDSZ elnöke a találkozón elhangzottakat. A következő két hónapban ugyanis nem lesz új miniszterelnök, valamikor szeptember elején alakul meg az új brit kormány. London arról biztosította a múlt heti EU-csúcson a tagállamok vezetőit, hogy a kilépés bejelentéséig teljes jogú tagként részt kívánnak venni az Európai Unióban. Az uniós kormány- és államfők abban is megegyeztek, hogy nem siettetik a briteket, és külön tárgyalásokat senki nem folytat velük – tájékoztatta Klaus Johannis a tanácskozás résztvevőit.
Bukarest az EU híve mArad
Az államfő a brit népszavazás után tartott június 24-i első válságtanácskozás alkalmával leszögezte: Románia elkötelezett mArad az európai projekt mellett. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, amelyet újra kell gondolni, meg kell újítaniuk és Románia része akar lenni ennek az építkezésnek.
"A románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára" - állapította meg korábban Johannis.
Cs. P. T
maszol.ro

Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete hétfőn felszólította Tőkés Lászlót, hogy hagyja abba „a magyar közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire”.
A három szervezet közleményében arra reagált, hogy a fideszes EP-képviselő a múlt héten azzal gyanúsította meg a KREK püspökét, Csűry Istvánt, hogy 1989 előtt együttműködött a román kommunista hatalom politikai rendőrségével, a Szekuritátéval. Tőkés László azt állította, hogy közvetett bizonyítékai vannak az egyházi vezető állítólagos besúgói múltjáról. Az EP-képviselő ugyanakkor már korábban is azzal vádolta Csűryt, hogy „egyoldalú és látványos módon” az RMDSZ mellett kötelezi el az egyházat.
A püspök védelmére kelő három RMDSZ-szervezet szerint Csűry István (aki Tőkés László utódja a püspöki székben) eddig mandátuma alatt megmutatta: van más út is. „Igen, a folytonos viszálykeltésen kívül, van másfajta egyházi és világi szolgálat. Lehet úgy egyházat, közösséget vezetni, hogy a békesség ne csak automatizált köszöntés legyen, hanem a mindennap elvégzett munkánk, gyakorlatba ültetett gondolataink eredménye” – olvasható a közleményükben.
Az RMDSZ-szervezetek szerint Csűry István mandátuma alatt már nem a püspök politikai ambícióit kiszolgálandó épülnek intézmények az egyházkerületben, hanem mert szükség van rájuk. „Ma nem pénzügyi eladósodás, hanem fenntartható intézményfejlesztés van. Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök” – írják.
A közleményük szerint Tőkés Lászlót megzavarhatta, hogy a Csűry püspök által következetesen vállalt, a magyar emberek által támogatott út, eredményes.
„Zavarja, mert az utód jó munkája mutat rá legtöbbször, legjobban az előd hibáira. Igen, hibásnak és eredménytelennek bizonyult többek között a politikai viszály, megosztottság megteremtése. Félszájjal ugyan elismerte, legutóbb létrehozott pártja, az EMNP választási eredménytelenségét, de ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösség-megosztó aknamunkájának kudarcát és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik” – fogalmaznak az aláírók.
Közleménye végén a három RMDSZ-szervezet megemlíti azt is, hogy Tőkés László legutóbb "a sikeres Kolozsvári összefogás egyik szereplőjét", Gergely Balázst is kizáratta a Néppártból. "Szinte már beteges kedves Tőkés úr, hogy önnek csak az állandó harc a fontos, nem az eredmények elérése" – olvasható az állásfoglalásban.
maszol.ro

Felmérés készül a magyarság helyzetéről (Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács)
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) szervezésében hétvégén a Szeged melletti Domaszéken került sor arra a szakértői konferenciára, melynek keretében a jelenlevők értékelték a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai helyzetét. A konferencián a Kárpát-medencei politikai pártok és szervezetek képviselői, valamint felkért szakértők voltak jelen. Az erdélyi szervezetek közül nem vett részt a megbeszélésen sem az RMDSZ, sem az MPP.
A Tőkés László elnök által vezetett KMAT 12 tagszervezete közül 7 szervezet küldött képviselőket. A konferenciát a KMAT jelenlegi és korábbi titkárai, Bedő Árpád és Mécs László készítette elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakmai segítségével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviseletében Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt részéről pedig Zakariás Zoltán alelnök volt jelen. A KMAT további erdélyi tagjai közül jelen volt még Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács megbízásából. Erdélyi szakértőként vett részt a megbeszélésen Bodó Barna, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A magyar kormány részéről a tanácskozás egy részén jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos, valamint Ötvös Sándor, Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság képviseletében. A tanácskozás célja a KMAT korábbi ülésén elfogadott Kárpát-medencei monitoring rendszer gyakorlati munkájának elkezdése volt. Az állapotfelmérést lehetővé tevő kérdőívek szakmai összeállítása után minden tagszervezet kitölthette azt, a domaszéki tanácskozáson pedig összegezték és értékelték, kisebb mértékben módosították. A beérkezett válaszok alapján őszre elkészül egy átfogó jelentés, amely együttes képet ad a Kárpát-medencei magyar közösségek saját államon belüli politikai, jogi helyzetéről.
A tanácskozás keretében ugyanakkor napirendre került a legutóbbi, Erdélyben és Délvidéken lezajlott választások kiértékelése, a koszovói szerbek helyzetének elemzése. A jelenlevők a nemzeti együttműködés rendszerét is értékelték, és konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. A KMAT őszi rendes ülésére a tervek szerint szeptember 24-én Budapesten kerül sor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Máté András a parlament hiteléről, a helyes középútról
Interjú Máté András képviselőházi RMDSZ-frakcióvezetővel a vitatott jogszabályokról
– Miért volt szükség arra, hogy alkotmánybírósághoz forduljon a képviselőház annak a törvénynek az ügyében, amelynek értelmében nem minősül bűncselekménynek, ha egy honatya 2013. augusztus 21. előtt alkalmazta valamely családtagját a képviselői vagy szenátori irodájában, és amelyet csupán egy héttel korábban nagy többséggel megszavazott?
– A beadvány, amelyet nem csupán a törvényt beterjesztő PSD és RMDSZ, hanem az összes frakció képviselői aláírtak, arról szól, hogy az alkotmánybíróság ellenőrizze: alkotmányos-e a most elfogadott értelmező jogszabály. Tisztázni kell ugyanis egy dolgot: a parlament nem dekriminalizálta azt, hogy a képviselők és szenátorok rokonaikat alkalmazzák. Ehhez az lett volna szükséges, hogy teljes egészében eltöröljük a vonatkozó törvényi szakaszt. A törvényben mi csupán értelmeztük a vonatkozó szabályozást.
– Egyáltalán miért volt szükség erre a jogszabályra?
– 2013-ban iktattuk be a képviselők és a szenátorok státusát szabályozó jogszabályba, hogy tilos a rokonok alkalmazása a képviselői irodákban. Az új polgári törvénykönyv rögzíti, hogy a jogszabályok értelmezése azon fórumok jogköre, amelyek meghozták azokat. Tehát a szenátus által elfogadott törvényeket a szenátus, a képviselőház által megszavazottakat a képviselőház, a helyi önkormányzatok által elfogadott határozatokat pedig a helyi önkormányzatok feladata értelmezni.
A mostani jogszabályban tehát mi ezzel a lehetőséggel éltünk, és értelmeztük a 2013-ban elfogadott tiltást, mégpedig úgy, hogy csak az számít bűncselekménynek, ha valaki annak hatálybalépése után alkalmazta valamely rokonát. Amúgy 2013 előtt is létezett tiltás – azonban az csupán arra vonatkozott, hogy egy képviselő vagy szenátor nem nyithatja meg az irodáját olyan ingatlanban, amely negyedfokú rokonságig valamely családtagja tulajdonában áll.
– Vagyis nem létezett konkrét, arra vonatkozó tiltás, hogy bárki a rokonait alkalmazza?
– Nem. Érdemes amúgy a német Süddeutsche Zeitung egy 2010-es cikkét elővenni, amely a német parlamenti képviselők helyzetét vizsgálta, és amelyből kiderül, hogy a honatyák nagy része valamely rokonát alkalmazta irodájában – teljesen legálisan. Márpedig Németországot demokratikus országként tartják nyilván...
– Ez már a sokadik olyan törvény volt, amely azt az érzést keltette, hogy a választottak a saját érdekeiket védik. Ott volt az a jogszabály, amely a helyi választott elöljárók számára irányoz elő nyugdíjat, illetve az, hogy a szenátus nem járult hozzá a Titus Corlățean volt külügyminiszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez, amelyet a DNA a 2014-es államfőválasztáson a külföldön élő románok szavazásának megakadályozása miatt indított volna ellene.
– A polgármesteri illetmények esetében valóban nem ártott volna jobban odafigyelni. Persze egyes esetekben valóban szükség van a helyzet méltányos rendezésére. Ha például valaki polgármester, de egyéni vállalkozóként méhészkedik is, az összeférhetetlenségi törvények miatt nem pályázhat uniós forrásokra. Mivel emiatt bevételtől esik el – hiszen a polgármesteri fizetések nem túl nagyok –, valamilyen szinten kellett bizonyos kompenzáció. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy nem így kellett volna eljárni. Meg kellett volna állapítani, hogy hány mandátum után mekkora illetmény jár – nem feltétlenül a nyugdíjak szintjén kellett volna hozzányúlni az ügyhöz.
Ami Titus Corlățeant illeti, ellene azért akart eljárást indítani a korrupcióellenes ügyészség, mert nem rendezett be elegendő szavazóhelyiséget a külföldön élő választóknak. Ez azonban nem a miniszter, hanem a választási hatóság feladata.
– Nem gondolja, hogy az ilyen jogszabályok tovább rombolják az amúgy sem a legnépszerűbb intézmények közé tartozó parlament nimbuszát?
– Valahol középen van a helyes út – persze lehet szidni a parlamentet, és föl is lehet számolni, egy új központi bizottságot állítva fel helyette. Volt is olyan demonstráció, amelyen a parlament felszámolását követelték...
– Jó, de ezek szélsőséges megnyilvánulások, épeszű ember nem követel ilyet.
– Igaz, de akkor is: volt ilyen. A lényeg az, hogy meg kell találni a helyes középutat. Oda kell figyelni arra, hogy amikor jogharmonizációt akarunk végrehajtani, akkor az eredmény olyan legyen, mint a példának tekintett európai országokban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kinyithatja Pandóra szelencéjét az „Azomureş-nyugdíj”
Számos nehézséget okoz majd a néhány héttel ezelőtt elfogadott „Azomureş-nyugdíjtörvény” – jelentette ki lapunk érdeklődésére Kerekes Károly. Az RMDSZ szociális és nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakértője úgy véli, a tervezet elfogadásával a parlament megnyitotta Pandóra szelencéjét.
Mint ismert, előbb a szenátus, majd döntéshozó testületként a képviselőház is elfogadta a Maros megyei szociáldemokrata párti (PSD) képviselők – Vasile Gliga, Corneliu Buicu és Alexandru Petru Frătean – által kezdeményezett törvénymódosítást, miszerint azok a Marosvásárhelyi és annak nyolc kilométeres körzetében lakó polgárok, akik több mint harminc évet éltek a városban vagy annak közelében, jogosultak lehessenek előrehozott nyugdíjazásra úgy, hogy erre a kétéves időszakra ne alkalmazzák a törvény által előírt juttatáscsökkentést. Ezennel Marosvásárhely is felkerült arra a listára, amelyen korábban a honatyák előrehozott nyugdíjazást hagytak jóvá Nagybánya, Zalatna és Kiskapus lakosainak a térség szennyezettsége miatt.
Viszonyítás kérdése
„Nem azt mondom, hogy Marosvásárhelyen rendkívül tiszta a levegő, de aki járt az említett három településen, láthatta, érezhette, mit jelent az igazi légszennyezés. Az Azomureş és Marosvásárhely felvétele a listára lényegében megnyitotta Pandóra szelencéjét. Amióta megszületett a Vasile Gliga-féle törvény, egyre több honatya kezdeményezte az általa képviselt település felvételét a listára. Félő, hogy választási évben, akárcsak a Marosvásárhelyi kezdeményezést, azokat is meg fogják szavazni” – hívta fel a figyelmet Kerekes Károly képviselő, aki szerint még így sem tudni, a kormány honnan teremti elő a szükséges anyagi forrást. Marosvásárhely után a képviselőház a vâlceaiak kérését is elfogadta, így az Oltchim miatt Râmnicu Vâlcea lakói is hasonló előjogokat élveznek.
Máshol sincs ilyen
Az RMDSZ politikusa emlékeztetett, hogy szociáldemokrata kollégája ötlete se nem újszerű, se nem eredeti. Évekkel ezelőtt Ionela Ciotlăuş, Marosvásárhely volt alpolgármestere vetette fel először, aki azonban helyi politikusként nem terjeszthette javaslatát a parlament elé. Ezelőtt öt évvel sem a kormány, sem a honatyák zöme nem támogatta a kezdeményezést.
Kerekes szerint míg Nagybánya, Zalatna és Kiskapus esetében jól megindokolt és alaposan dokumentált tervezet született, Marosvásárhelyen eléggé felületes dossziét állítottak össze. Az RMDSZ képviselője ugyanakkor hozzáfűzte, hogy sehol a világon nincsenek efféle kedvezmények; legfeljebb azok részesülhetnek előrehozott nyugdíjban, akik az említett ipari egységben dolgoztak.
Honnan fúj a szél?
Az is vitatható meglátása szerint, hogy nyolc kilométeres körzetben kiket érint lényegében a vegyipari kombinát füstje, hisz Marosvásárhely fölött a szél általában nyugatról fúj. Egy másik gondot a törvény alkalmazása jelenti majd – véli Kerekes Károly.
„Hogyan bizonyítod, hogy valóban Marosvásárhelyen vagy annak nyolc kilométeres körzetében éltél harminc évet? Ha csak a személyazonosságidban lévő adatokat veszik figyelembe, az ma már nem annyira mérvadó” – fogalmazta meg kételyeit a nyugdíjtörvényben rendkívül jártas politikus.
Florea is ellenzi
Nem tartja jó ötletnek a parlament döntését Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sem, aki szerint a hatalomnak inkább a vállalkozókat kellene segítenie, hogy azok ne szennyezzenek. „Ha életbe lép, ezzel a törvénnyel lényegében elismerjük, hogy a lakosság különböző megbetegedéseknek van kitéve” – vélekedett az elöljáró, aki civilben orvos.
A Maros megyei nyugdíjosztálytól megtudtuk, egyelőre a törvény alkalmazási módszertanának a kidolgozását és megjelentetését várják, utána tudnak pontos információkkal szolgálni az érintetteknek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Hegedüs Csilla: társadalmi nyomás alakul ki az épített örökségért
Kézzelfogható hatása van az RMDSZ ügyvezető elnöksége által szervezett Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket kezdeményezésnek, egyfajta társadalmi nyomás alakul ki ezen a téren – mondta el Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök a Maszolnak adott interjúban.
Június 30. és július 3. között közel száz fiatal táborozott az Örökségünk őrei kalotaszentkirályi táborában. Milyen élményekkel gazdagodtak?
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben résztvevő iskolák nyertes csapatait hívtuk meg, így aztán jelen voltak dévai, Nagyenyedi, besztercei, Kolozsvári és kalotaszentkirályi diákok. Meg akartuk nekik köszönni a részvételt, hogy kiválóan védték az épített örökségünket, és éppen azért, hogy ezt még hatékonyabban tegyék a jövőben, szerveztünk egy kommunikációs napot is számukra Maksay Ágnes rendező, forgatókönyvíró, a Video Pontes stúdiótól Csép Gergő és Péter Anna, Krippán Kinga, a Paprika Rádió műsorvezetője, Benedek István és Tamás Ágnes kommunikációs szakemberek segítségével.
Milyen feladatot kaptak tőlük a táborlakók?
Azt kellett kitalálniuk, hogy szerintük hogyan fog kinézni Kalotaszentkirály száz év múlva. Nyolc csapat alakult, amelyekben összekevertük a diákokat, így megtapasztalhatták azt is, hogy milyen együtt dolgozni, közös arculatot tervezni vadidegen emberekkel. Rövid filmet is készítettek az elképzeléseikről, rádiós anyagot készítettek és online kommunikációt is tanultak. Számomra ugyanakkor nagy öröm volt, hogy amint beosztottuk a csapatokat, rögtön elkezdtek ötletelni, és érdekes elképzelések születtek, a helybeliekkel is jól működtek együtt.
Ez tökéletesen talál az Örökségünk őrei koncepciójával, hiszen az a cél, hogy megismertessük és megszerettessük a fiatalokkal az épített örökséget, ami az életük részévé válna. Ezt hozta a kalotaszentkirályi tábor is a feladatok mellett a kirándulással, tábortűzzel, filmnézéssel, csokievéssel és minden egyébbel, ami ehhez hozzátartozik.
Hogyan folytatódik a projekt?
Ősztől újra elindítjuk a kezdeményezést elsősorban a szórványmegyékben, mert az RMDSZ főtitkársága 2011-ben elfogadta a szórvány cselekvési tervet, amelynek része az Örökségünk őrei. Hunyad, Fehér, Beszterce és Kolozs megyeben biztosan folytatjuk ezt, Szeben és Brassó megyében szeretnénk felélénkíteni a projektet, ugyanakkor nagy öröm számunkra, hogy Maros megye és Csíkszereda jelezte, hogy szeretnének bekapcsolódni.
Egy iskolai éven keresztül zajlik majd a tevékenység, a tábort is meg szeretnénk szervezni, mert a kalotaszentkirályi Ady Endre iskola kiváló gazdának bizonyult, nagy szeretettel fogadtak, a helybéliekkel együtt.
Mindaz, ami az egy év alatt megszületett ötletként, hogyan foganatosítható a jövőben?
Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata örökbe fogadta az Uránia épületét, és ezáltal olyan sikeresen felhívták a figyelmet az értékeire, hogy a polgármesteri hivatal – Horváth Anna alpolgármester támogatásával – úgy döntött, megvásárolja az épület földszintjét. A fiatalok elkezdték visszahozni a köztudatba, hogy mennyire fontosak ezek az épített örökségek, és csak arra gondoljunk, hogy nekik vannak testvéreik, szüleik, nagyszüleik, akik szintén bekapcsolódhatnak. Nagyon-nagyon sokan megjelentek támogatóként, segítőként. Lassan kezd kialakulni az a nyomás, amely miatt kénytelenek lesznek a városvezetők kiállni az épített örökségek mellett.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Martfeszt, IV. Martosi SzabadegyetemMartfeszt, IV. Martosi Szabadegyetem
“Színezzük újra Felvidéket! - Július 6-tól 10-ig az év legjobb 5 napja Martoson, a Feszty-parkban. 120 óra tömény szórakozás, koncertek, bulik, előadások, játékok és még sok érdekesség.” – hirdetik a fesztivál szervezői. Részletes program itt: http://martosiszabadegyetem.sk/ - A rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A MartFeszt negyedik évada is színes és tartalmas szórakozást ígér, ugyanakkor kiváló lehetőséget teremt az együttgondolkodásra, a felvidéki jövőkép kialakítására. A zenei program a legkiválóbb hazai és magyarországi előadókat vonultatja fel, a szabadegyetem pedig fajsúlyos problémák felvetését és kibontását jelenti, mindezt a nyárhoz illő kötetlen formában. Idén két tematikus nap is szerepel a programban, július 7-én, csütörtökön Feszty-emléknapot tartanak, pénteken a Széchenyi Emlékév keretében „a legnagyobb magyar” előtt tisztelgünk. „Széchenyi kora és szellemi hagyatéka” megismerése mellett azt is megtudhatjuk, „Hogyan vélekedett Széchenyi a pálinkáról”. A nemzetpolitika mindig is kiemelt téma volt a MartFeszten. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Kelemen Hunorral (RMDSZ), Pásztor Istvánnal (VMSZ), Mester Andrással (KMKSZ) együtt értékeljük az elmúlt év történéseit, és felvázoljuk a jövő lehetséges irányvonalát. Az MKP több szakpolitikusa is szerepel majd a programban, Kiss Beáta oktatási kérdésekről, Berényi József az amerikai szabadkereskedelmi egyezményről beszélget. A Velemjáró mobiltelefonos alkalmazást, az elektronikus törvénytárat és a felvidéki autonómia-koncepció infografikáját Őry Péter és Horony Ákos mutatja be.
mkp.sk

Törvényértelmező hatóságot szorgalmaz Antal Árpád
Romániában megbénult a közigazgatás, az államigazgatás, ezt kellene sürgősen feloldani, fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n. Az elöljáró részt vett a hét elején a Bukaresti önkormányzati konferencián, melyen véleménye szerint számos értékelhető stratégia elhangzott – többek közt a régióátszervezés és a decentralizáció is terítékre került –, ám kérdés, hogy ezekből mit lehet majd megvalósítani.
„Óvatos vagyok, mert az elmúlt években azt tapasztaltam, ha Bukarestben a decentralizációról harsognak, utána mindig központosítás következik” – jegyezte meg Antal Árpád. Úgy véli, a már évekkel ezelőtt kidolgozott decentralizációs törvénycsomag megoldás lehetne, azzal kellene továbblépni, tisztázva az alkotmánybíróság forrásokra vonatkozó kifogásait. Antal szerint előrelépés lehet, ha ágazatonként megvalósítják a hatáskörök és a források átcsoportosítását, de még akkor is gondot jelent, hogy egy-egy területet tucatnyi törvény szabályoz, így nehéz olyan döntést hozni, hogy az ne ütközzön valamelyik törvény egy cikkelyével, vagy éppen egy rendelet valamelyik mellékletével, részletezte a polgármester.
Szerinte a konferencián résztvevő önkormányzati alkalmazottak egyetértettek abban, hogy a rendszer jelenleg abban érdekelt, hogy ők minél kiszolgáltatottabbak legyenek. „Ott tartunk, hogy sem Bukarestben, sem máshol az országban senki nem mer vállalni egy döntést, vagy aláírni bármit” – mondta a polgármester. Antal éppen ezért javasolta a konferencián, hogy hozzanak létre egy kormányzati intézetet, egy hatóságot, amely a törvényértelmezési kérdésekben állást foglal, és az álláspontját elfogadják az ellenőrző szervek.
„Jelenleg bármelyik minisztériumhoz fordulnak a közigazgatásban dolgozók, azt a választ kapják, hogy járjanak el a törvény értelmében, és vállalják a felelősséget. Furcsa lehet ez a javaslat, de Románia nem egy normális ország. Ha az ellenőrzések során valakit el akarnak kapni, akkor biztosan megteszik a számtalan jogszabály valamilyen előírása alapján. Ezért lenne szükség egy mindenki által elfogadott, kötelező érvényű törvényértelmezésre” – mutatott rá Antal Árpád.
Az önkormányzati konferencián elhangzottakat kommentálta keddi hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki pozitívumnak tartja, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök a rendezvényen elhangzott beszédében a régióátszervezésről szóló társadalmi vita újraindítását sürgette. Kovács Péter szerint az őszi romániai választások tétje a magyarság számára az, hogy képes lesz-e jó irányba befolyásolni az ország régióátszervezését, mert erős képviselet nélkül csupán külső szemlélője mAradhat a folyamatnak.
A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ továbbra is 16 gazdasági-fejlesztési régió létrehozását támogatja. „A közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági-fejlesztési régiókat kell átalakítani” – mondta Kovács Péter. Emlékeztetett: az RMDSZ törvényjavaslata 16 gazdasági-fejlesztési régiót javasol, köztük a Székelyföldi térséget magában foglaló Hargita, Kovászna, és Maros megye, illetve a partiumit tömörítő Szatmár, Szilágy és Bihar megye is különálló fejlesztési régiót alkotna. Az ügyvezető elnök szerint a mostani nyolcrégiós felosztás miatt az ország elesik az európai uniós forrásoktól, régión belül a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak.
Amint arról beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök a konferencián közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta, és reményét fejezte ki, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerülhet a régióreform – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Nagy Zoltán: a fejlődéshez elengedhetetlen a békesség
Nagy Zoltán alpolgármesterből lett megbízott polgármester, júniustól pedig a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ együttműködése révén választott polgármester Gyergyószentmiklóson. Átszervezéssel, rendrakással kezdi a munkát.
– Választott polgármesterként dolgozik a júniusi helyhatósági választások óta. Melyek az első tennivalók?
– Ez az az időszak, amikor meglátásom szerint új alapokra kell helyezni a városháza működését. Már korábban is láttam, hogy egyes személyekre, irodákra túl nagy súly nehezedik, némelyek ennek nem tudnak úgy megfelelni, ahogy kellene. Az átszervezésnek már korábban meg kellett volna történnie, Mezei János volt polgármester is tervezte, de miután eltávolították, ez elmAradt, de most eljött az ideje.
– Hosszabb ideje napirenden szerepel a közszolgáltatások helyzete. A fűtésszolgáltató távozni akart, a közüzemek csődbe ment. Ezeknek a problémáknak a megoldása Önre hárul.
– Így van, és elmondhatom, hogy már a megoldásokat is tudom mindegyik kérdéses közszolgáltatás helyzetének rendezésére. A fűtés ügyében például november óta tárgyalások, egyeztetések folynak az E-Starral, de más érintettekkel is. A nyár végéig nagyon fontos döntéseket kell meghozni. Hogy konkrétan melyek ezek, egyelőre, míg a tárgyalások folynak, nem mondanék többet. A közüzemek, a víz- és csatornaszolgáltatás kapcsán is tudjuk, merre van a kivezető út. Közöltük, hogy kistérségi szolgáltató létrehozásán dolgozunk. Leszögezem: év végéig rendezni akarom ezeket a sok fejtörést okozó és a várost bizonytalanságban tartó közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeket.
– Hogyan értékeli a választás eredményét, hogy a szavazatok 84 százalékát sikerült megszerezni?
– Természetesen jólesik, hogy ilyen nagy arányban támogattak szavazatukkal a választáson résztvevők, ugyanakkor hatalmas felelősség is ez. Az eredményből azt szűrtem le, hogy az embereknek nagy elvárásaik vannak irányomban, ennek meg kell felelnem.
– Miként látja az önkormányzati testületben kialakult erőviszonyokat?
– A szavazók távolmAradásának a következménye, hogy az erőviszonyok felaprózódnak. Ebben azonban jelen esetben nem látok problémát. Azáltal, hogy több szervezet is bejutott, több nézet megjelenik, színesebb lesz a testület. És ha ez a sokszínűség pozitívan jelentkezik, az csak hasznára lehet a városnak.
Az is hasznos lehet, hogy a román közösség is képviselve van a nemzeti liberális párti (PNL) Teodor-Constantin Dobrean úr révén. Ő már korábban is felajánlotta segítségét, kapcsolatrendszerét, politikai összeköttetéseit a város érdekében, biztos vagyok benne, hogy együttműködésünk, részvétele a testületben, eredményes lesz. Különösen fontos, hogy a választás előtti megegyezések jóvoltából az RMDSZ-szel közösen fogunk dolgozni. Ez az összefogás egy erős, stabil többséget jelent, ami – bízunk benne – nyugalmat hoz politikai szinten is.
– Gyergyószentmiklóson szokatlan az is, hogy a másik tábor, jelen esetben az RMDSZ jelöl alpolgármestert.
– Hosszú ideje hangoztatom, hogy a város fejlődéséhez elengedhetetlen a békesség. A választások előtt sikerült leülnünk egy asztalhoz az RMDSZ-szel. Korábban több kérdésben is radikálisan különböző állásponton voltunk, ellenséges volt a viszony. A választások előtt mégis tudtunk beszélni egymással az együttműködés érdekében. Ekkor jelezte az RMDSZ: függetlenül attól, hogy melyik párt hány képviselőt juttat az önkormányzati testületbe, alpolgármestert jelölnének. Mi ezt elfogadtuk.
– Jelöltjük, György István személyét viszont sokan ellenzik.
– Az RMDSZ-nek György István volt az egyedüli jelöltje. Elképzelésük szerint ő tudja legjobban képviselni értékrendjüket, felfogásukat a városvezetésben. Az együttműködés egy új helyzet. Volt tiszta RMDSZ-es vezetés, láttuk az MPP-s vezetést is. Úgy látjuk, közösen kell dolgoznunk, akkor lehetünk eredményesek. György Istvánt gyergyóalfalvi polgármestersége idején személyesen nem ismertem közelről, mondanak róla sok mindent, de amióta pár napja együtt dolgozunk, segítőkész, tenni akaró embernek látom. Ami viszont tény, és ez a legfontosabb: munkáját jellemzi, hogy Alfalu az első község volt a környéken, de talán egész Székelyföldön, ahol kiépült a víz- és csatornarendszer, megtörtént az aszfaltozás.
– Így, a mandátuma elején milyen célt tűzött ki a következő négy évre?
– Szerencsére nem a nulláról kell kezdenem, alpolgármester voltam, és egy éve meg kellett ismerkednem a polgármesteri munkával is. A látványos eredmények azonban csak egy-két év múlva várhatók, ugyanis most nyílnak meg a pályázati lehetőségek. Júliusban nyújtjuk be a tömbház-rehabilitációs pályázatot, közel 30 tömbház újul meg. Ezzel a város arculata is jelentősen javul, de a lakók is láthatják majd az előnyeit a csökkenő fűtésszámlán.
A felújításig azonban még idő kell. Az ősszel lesz lehetőség annak a pályázatnak a benyújtására, ami 14 utca – vagy több – teljes felújítását hozza. Az is látványos eredmény lesz, de szintén időbe telik a pályázat lebonyolítása. Ami viszont biztos, jövő évben megtörténik az úgynevezett teherforgalmi út – a Halászok–Békény–Dózsa György útvonal újjáépítése pályázat révén vagy megyei tanácsi segítséggel. Ha esetleg erre nem nyílik lehetőség, akkor hitelből újítjuk fel, további halasztást nem tűrhet.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)

Kreatív örökségvédelem Kalotaszentkirályon
MAradandó élményekkel és szakmai tudással gazdagodott közel száz fiatal értékmentő az RMDSZ ügyvezető elnökségének kulturális főosztálya által szervezett Örökségünk őrei program kalotaszentkirályi táborában június 30-a és július 3-a között.
A fiatalok meghívott szakemberek által vezetett kommunikációs képzésen, kreatív feladatok elvégzésével készülhettek örökségvédelmi munkájuk folytatására. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke azt mondta, sikeresen zárták a tábor első kiadását, a diákok lelkesedéssel végezték a feladatokat, a terepmunka, a helyi értékekkel való közvetlen foglalkozás hatékonynak bizonyult, így újabb lépést tettek a kulturális örökség megőrzéséért.
„A tábort jutalomként szerveztük meg az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket kezdeményezés résztvevőinek és az őket irányító pedagógusoknak. Munkájuknak, kitartásuknak köszönhetően az Örökségünk őrei mozgalommá nőtte ki magát, több mint 1000 érdeklődő kapcsolódott be a programba” – jelentette ki az ügyvezető alelnök. Hozzátette, biztató volt látni a fiatalok érdeklődését a történelmi, kulturális örökséghez kapcsolódó témák, a hagyományok iránt. „Rendkívül fontos, hogy bevonjuk a generációjukat az épített örökségünk, identitásunk megőrzéséért folytatott harcba, hiszen ezzel a magyar értékek fennmAradását is biztosítjuk” – mondta Hegedüs Csilla.
Kilenc iskolából összesen 89 diák és 11 kísérő tanár érkezett a táborba: Beszterce-Naszód, Hunyad és Fehér megye győztes csapatain kívül a Kolozsvári forduló öt iskolájának döntősei, valamint a kalotaszentkirályi iskola diákjai vettek részt. A táborozók kommunikációs képzésen sajátíthatták el a szakmai lépéseket, nyolc csoportban, szakértő mentoraik segítségével oldották meg a Kalotaszentkirály 100 év múlva elnevezésű feladatot. A fiatalok kreatívan oldották meg a feladatot, focilabdával kötöttek össze jövőt és múltat, bemutatták Pistika bácsi pincéjét, a Bánffy-házat, és több, a helyi hagyományhoz köthető értéket. A falu bejárása után minden csoport rövid videóval, rádiós anyaggal és online kommunikációs tervvel népszerűsítette a kiválasztott helyi elemeket, emellett a csapatok saját arculatukat is megtervezték, és élménybeszámolók is készültek a táborról.
„A tábor eszméletlenül jól telt, rengeteg embert ismertem meg, új barátokat szereztem. A feladatok, amelyeket meg kellett oldanunk, sok kreativitást és csapatmunkát igényeltek. Elképesztő, hogy ilyen sokféle ember, ennyi korosztályból, különböző helyekről mennyire jól együtt tudott dolgozni, és még az eső meg a sokszor égető nap sem állított meg minket” – mesélte Farkas Ágnes Anna, a Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tizedikes diákja. „Nagyon tetszett a tábor, főleg azért, mert Kalotaszentkirályon volt. Amellett, hogy jól éreztem magam, legfőképpen annak örültem, hogy megismerhettem ennyi új, kreatív személyiséget” – emlékezett vissza a táborra Bogdán Farkas, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tizedikes diákja.
Kifejtette, nagyon jó ötlet volt csoportokra osztani a résztvevőket, hiszen mindenki teljesen ismeretlen társaságba került. „Kiderült, hogy a csapat összes tagja más-másfajta személyiség, ami hasznos volt a különböző feladatok elvégzésénél. A tábor az örökségeink és a hagyományok megőrzését célozta, ugyanakkor tökéletes esemény volt, hogy új baráti kapcsolatokra leljünk” – mondta Bogdán Farkas. A résztvevők által készített anyagok az Örökségünk őrei Facebook-oldalon tekinthetők meg.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ továbbra is 16 régió létrehozását támogatja
"Az RMDSZ álláspontja nem változott, továbbra is azt mondjuk, a közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági- fejlesztési régiókat kell átalakítani. Törvényjavaslatunk szerint Románia 16 gazdasági-fejlesztési régióval kell működjön: ebből Hargita-Kovászna-Maros megyek Székelyföld különálló régióként, Szatmár-Szilágy-Bihar megyék Partium külön régióként. Ez nem csak pénzügyi, gazdasági megoldásból, hanem a magyar érdeket is figyelembe véve a legjobb megoldás" – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kedden annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette, a kormány hamarosan napirendre tűzi a régiókról szóló társadalmi vitát.
Az ügyvezető elnök szerint a mostani 8 régiós felosztás miatt az ország elesik az európai uniós forrásoktól, szétfejlődés tapasztalható régión belül, a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak. Kovács Péter elmondta, az őszi választás tétje az, hogy az új parlament alakulásakor ott tudnak-e lenni és jó irányba tudják-e befolyásolni a régióátszervezést, vagy csak külső szemlélői lesznek a döntésnek, amely Románia gazdasági fejlődését 10-20 évre jelentősen meghatározza.
"Bízunk abban, hogy megfelelő súllyal ott leszünk, és ha nem is tudjuk elfogadtatni teljes mértékben elképzelésünket, de fékezni fogunk, meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges változatok megvalósulhassanak. Sokszor már ez is nagy eredmény!" – hangsúlyozta.
Az RMDSZ nem tartja rossznak, hogy most kezdődik a régióátszervezésről szóló társadalmi vita, hiszen választási kampányban a pártok be tudják mutatni saját elképzeléseiket, kampányban pedig a közvélemény is jobban odafigyel a témára. A jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új régiók kialakításáról, ezért a döntés valószínűleg jövő év elején, a társadalmi vita és a parlamenti választás után várható.
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ ügyvezető elnök: a magyarság erős képviselet nélkül külső szemlélője mAradhat a romániai régióátszervezésnek
Az őszi romániai választások tétje a magyarság számára az, hogy képes lesz-e jó irányba befolyásolni az ország régióátszervezését, mert erős képviselet nélkül külső szemlélője mAradhat csupán a folyamatnak – hangoztatta Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arra reagálva, hogy a Bukaresti kormány ismét napirendre tűzte a régiókról szóló társadalmi vitát.
A szövetség keddi hírlevele a politikust idézve arról írt, hogy az RMDSZ továbbra is 16 gazdasági-fejlesztési régió létrehozását támogatja. “A közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági- fejlesztési régiókat kell átalakítani” – mondta Kovács Péter.
Emlékeztetett: az RMDSZ törvényjavaslata 16 gazdasági-fejlesztési régiót javasol, köztük a Székelyföldi térséget magába foglaló Hargita, Kovászna, és Maros megye, illetve a partiumit tömörítő Szatmár, Szilágy és Bihar megye is különálló fejlesztési régiót alkotna. Az ügyvezető elnök szerint a mostani nyolc régiós felosztás miatt az ország elesik az Európai Uniós forrásoktól, régión belül a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak.
Az RMDSZ nem tartja rossznak, hogy a régióátszervezésről ismét társadalmi vitát kezdeményeztek, hiszen választási kampányban a pártok be tudják mutatni saját elképzeléseiket, kampányban pedig a közvélemény is jobban odafigyel a témára. Megjegyezte: a jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új régiók kialakításáról, ezért a döntés valószínűleg a jövő év elején, a társadalmi vita és a parlamenti választás után várható.
Kovács Péter szerint ez a társadalmi vita is az év végi parlamenti választások tétjét jelzi. “Bízunk abban, hogy megfelelő súllyal ott leszünk, és ha nem is tudjuk elfogadtatni teljes mértékben elképzelésünket, de fékezni fogunk, meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges változatok megvalósulhassanak. Sokszor már ez is nagy eredmény” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Romániában főleg a kialakítandó régiók számától és méretétől függ az, hogy a magyarlakta térségek milyen súllyal vehetnek részt a regionális döntéshozatalban. 2013-ban a Ponta-kormány olyan (alkotmánymódosítással megvalósítható) regionális felosztást javasolt, amely a jelenlegi fejlesztési régiókat ruházta volna fel közigazgatási hatáskörrel. A tervet – amelynek megvalósulása esetén a legnagyobb magyar tömb, a székelység is kisebbségbe kerülne az úgynevezett Központi régióban – azért nem léptették életbe, mert a kormány időközben elvesztette az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többségét.
erdon.ro

Tisztázó nyilatkozat: MAradjunk a tárgynál!
„Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai (…) a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet”. Tőkés László nyilatkozatát közöljük.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában kibocsátott, folyó év június 27-én kelt Nyilatkozatomra rövid néhány nap alatt a következő számos és heves válasz jelent meg a napi sajtóban: „Csűry István püspök: nem voltam besúgó” (Krónika, 2016. június 29.); „Tőkés László kampányármányára való válasz” (Bihari Napló, június 30.); „Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében” (Maszol.ro, július 4.), „Állásfoglalás: valaki, valami mellett” (BN, 2016. július 5.), „Valaki, valami mellett” (Reggeli Újság, július 6.), illetve – járulékos hozzászólásként – ez utóbbi pártlap főszerkesztőjének július 1-i replikája.
Minek is szól ez a burjánzó szövegáradat?
Miért a felfokozott izgatottság, harag és lárma?
Amint már jeleztem: Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet. Netalán azt képzelik, hogy hangerővel felülmúlhatják a tényeket, és nemlétezővé tudják tenni a szekuskollaboráció, valamint a politikai és a gazdasági korrupció tárgyi valóságát?
Sajnálatos, hogy az inkriminált sajtóorgánumok éppen azt a Feljegyzést hagyták ki közléseikből, mely fekete-fehéren Csűry István, alias „Kiss” és „Roşescu” informátor beazonosítását tartalmazza. Tárgyi szempontból szinte mellékes, amit ezen túlmenően elevenükben érintett támadóim összeírnak.
Cinkosságvállalás
Szép, igen szép a partiumi RMDSZ-szervezetek Csűry István iránt tanúsított szolidaritása. Röviddel ezelőtt 23 bihari polgármester hasonló akcióegységben vette védelmébe Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ korrupcióval vádolt ügyvezető elnökét. Csakhogy tudnivaló, hogy az ilyes „szolidaritás” nem más, mint cinkosságvállalás.
Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „ Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél” és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél” tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől.
Erdélyi magyarként minderre csak azt mondhatom, hogy az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei, valamint Bihar megyei polgármesterei hagyjanak fel bűnpártoló magatartásukkal. Megválasztott helyi és területi képviselőinkre pedig Isten áldását kérem, hogy a hatalmi, anyagi és pártérdekeken felülemelkedve, híven töltsék be nemzeti és közszolgálati hivatásukat.
Strasbourg, 2016. július 6.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő
erdon.ro

Valaki, valami mellett
Ezúton felszólítjuk Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a KREK tisztségviselőire.
Csűry István püspök megmutatta: van más út is. Igen, a folytonos viszálykeltésen kívül van másfajta egyházi és világi szolgálat. Lehet úgy egyházat, közösséget vezetni, hogy a békesség ne csak automatizált köszöntés legyen, hanem a mindennap elvégzett munkánk, gyakorlatba ültetett gondolataink eredménye.
Történelmi egyházainkkal több évtizedes együttműködés köti össze Szövetségünket, az RMDSZ-t. Helyi, megyei és országos közösségi szinteken, kölcsönösen egymás munkájának sikeréért dolgozunk. Egyházi vezetők, lelkészek alapítói, szervezői Szövetségünknek, mint ahogyan Szövetségünk tagjai aktív világi munkásai, tisztviselői egyházainknak. Nem viszályt kell folyton kelteni köztük, hanem együtt kell tudni szolgálni ugyanazt a magyar közösséget.
Csűry püspök türelemmel elkezdte visszabillenteni a dolgokat a helyes mederbe. A diakóniai szolgálatot egyházi közösségi üggyé tette. Ma százával vannak olyanok, akik az egyház és az RMDSZ-es polgármesterek által vezetett önkormányzatok együttműködésének köszönhetően érzik, mit jelent a szükségben a segítség. Ma nem a püspök politikai ambícióit kiszolgálandó épülnek intézmények, hanem mert szükség van rájuk. Ma nem pénzügyi eladósodás, hanem fenntartható intézményfejlesztés van. Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök.
Kedves Tőkés László! Értjük, látjuk, tapasztaljuk, mennyire zavarja önt, hogy ez a Csűry püspök által következetesen vállalt, a magyar emberek által támogatott út eredményes. Zavarja, mert az utód jó munkája mutat rá legtöbbször, legjobban az előd hibáira. Igen, hibásnak és eredménytelennek bizonyult többek között a politikai viszály, megosztottság megteremtése. Félszájjal elismerte ugyan legutóbb létrehozott pártja, az EMNP választási eredménytelenségét, de ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösségmegosztó aknamunkájának kudarcát, és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik.
A kudarcból, mint oly sokszor, most is előre próbál menekülni. Volt püspökhöz nem méltó módon alaptalanul rágalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választott vezetőit. Ostorozza és bünteti azokat, akik egységteremtő munkásságban dolgoznak. Legutóbb a sikeres Kolozsvári összefogás egyik szereplőjét, unokaöccsét, Gergely Balázst is kizáratta a Néppártból. Szinte már beteges, kedves Tőkés úr, hogy önnek csak az állandó harc a fontos, nem az eredmények elérése.
Ezúton felszólítjuk Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire. Anyaországi politikusként, ha tud, segítsen, de ha nem, akkor ne ártson sem egyházi, világi vagy civil közösségi ügyeink szolgálatának.
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Rárontottak az RMDSZ-esek Tőkésre
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség gyakorlatilag a létét köszönheti Tőkés Lászlónak, a romániai rendszerváltás elindítójának, a szövetség időnként mégis ráront korábbi tiszteletbeli elnökére, főként másod- és harmadvonalas aktivistái, illetve bértollnokai révén.
A harmadik mandátumát töltő Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke nyilatkozatot juttatott el június 27-én a sajtóhoz „a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában” címmel, amihez egy olyan feljegyzést is mellékelt, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a KREK jelenlegi püspöke 1989 előtt jelentett a kommunista rezsim politikai rendőrségének.
A média jobbára elhallgatta az omoinózus nyilatkozatot, de voltak kivételek is, ám maga a sokat mondó feljegyzés portálunkon kívül szinte sehol nem jelent meg. Ezzel szemben az RMDSZ-es sajtóban részben magyarázkodó-mentegetőző, részben a nyilvánosságot tájékoztató Tőkést meghazudtolni próbáló, részben pedig a tárgytól teljesen eltérő, diktálással megszületett vádaskodások jelentek meg.
Ezekre reagálva adta ma ki az EP-képviselő az alábbi „tisztázó nyilatkozatot” MAradjunk a tárgynál! címmel:
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában kibocsátott, folyó év június 27-én kelt Nyilatkozatomra rövid néhány nap alatt a következő számos és heves válasz jelent meg a napi sajtóban: „Csűry István püspök: nem voltam besúgó” (Krónika, 2016. június 29.); „Tőkés László kampányármányára való válasz” (Bihari Napló, június 30.); „Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében” (Maszol.ro, július 4.), „Állásfoglalás: valaki, valami mellett” (BN, 2016. július 5.), „Valaki, valami mellett” ( Reggeli Újság, július 6.), illetve – járulékos hozzászólásként – ez utóbbi pártlap főszerkesztőjének július 1-i replikája.
Minek is szól ez a burjánzó szövegáradat?
Miért a felfokozott izgatottság, harag és lárma?
Amint már jeleztem: Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet. Netalán azt képzelik, hogy hangerővel felülmúlhatják a tényeket, és nemlétezővé tudják tenni a szekuskollaboráció, valamint a politikai és a gazdasági korrupció tárgyi valóságát?
Sajnálatos, hogy az inkriminált sajtóorgánumok éppen azt a Feljegyzést hagyták ki közléseikből, mely fekete-fehéren Csűry István, alias „Kiss” és „Roşescu” informátor beazonosítását tartalmazza. Tárgyi szempontból szinte mellékes, amit ezen túlmenően elevenükben érintett támadóim összeírnak.
Szép, igen szép a partiumi RMDSZ-szervezetek Csűry István iránt tanúsított szolidaritása. Röviddel ezelőtt 23 bihari polgármester hasonló akcióegységben vette védelmébe Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ korrupcióval vádolt ügyvezető elnökét. Csakhogy tudnivaló, hogy az ilyes „szolidaritás” nem más, mint cinkosságvállalás.
Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „ Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél” és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél” tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől.
Erdélyi magyarként minderre csak azt mondhatom, hogy az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei, valamint Bihar megyei polgármesterei hagyjanak fel bűnpártoló magatartásukkal. Megválasztott helyi és területi képviselőinkre pedig Isten áldását kérem, hogy a hatalmi, anyagi és pártérdekeken felülemelkedve, híven töltsék be nemzeti és közszolgálati hivatásukat.
itthon.ma/erdelyorszag

Történelmi fordulat
Először van magyar alpolgármestere Segesvárnak, ahol a magyar lakosság számaránya alig 16 százalék. Az RMDSZ-es Tóth Tivadart a helyi önkormányzati testület választotta alpolgármesterré, miután a szövetség Maros megyeben a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodást, és ennek köszönhetően vált a megyei önkormányzat elnökévé Péter Ferenc.
A megyei megállapodásnak volt része a Segesvári alpolgármesteri tisztség is. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke történelmi fordulatként jellemezte az alpolgármester-választást, hiszen a helyi magyarság a rendszerváltozás után először szerzett tisztséget Segesvár vezetésében. Az RMDSZ-nek az eddigi két önkormányzati képviselő helyett hármat sikerült bejuttatnia az önkormányzatba, a hét szociáldemokrata képviselővel együtt pedig éppen hogy többséget alkotnak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ellenzi az RMDSZ a régiós közigazgatási szintet
Változatlan az RMDSZ álláspontja a régiósítással kapcsolatban, ezért a szövetség úgy véli, hogy a közigazgatási régiók bevezetése jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítsanak fel a megye és az országos szint közé. Az RMDSZ ehelyett a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását szorgalmazza.
Minderről Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott. Emlékeztetett, hogy a szövetség egy törvénymódosítást terjesztett be, amely szerint a jelenlegi nyolcról 16-ra kellene növelni a gazdasági fejlesztési régiók számát. Ezek között Hargita, Kovászna és Maros megyeknek különálló régiót kellene alkotniuk, akárcsak Szatmár, Szilágy és Bihar megyéknek.
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ vezetőivel tárgyalt az MSZP elnöke
Erdélybe vezetett első, pártelnökként megtett utazása Molnár Gyulának, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frissen megválasztott elnökének. Ezt maga a politikus közölte kedden Facebook-oldalán.
Beszámolója szerint többek között Markó Béla szenátorral, az RMDSZ korábbi elnökével, Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Péter Ferenccel, a Maros megyei Tanács elnökével, László Attila szenátorral és Horea Soporannal, a szociáldemokraták Marosvásárhelyi elnökével találkozott.
„Arról biztosítottam őket, hogy az MSZP támogatja a határon túli magyarság törekvéseit. Elmondtam nekik, hogy új, a nemzeti határokon is túlnyúló baloldali politikára van szükség Magyarországon. Ha a szociáldemokraták nyerik az őszi romániai választást, az MSZP a baloldali pártcsalád tagjaként is segíteni fogja a határon túli magyarokat, hiszen felelősséggel tartozunk egymás iránt – egy nemzethez tartozunk. Mi Magyarországot és Romániát is Európa részeként szeretnénk megőrizni" – fogalmazott Molnár Gyula.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére szerdán elmondta: a találkozóra vasárnap került sor, Molnár Gyula kezdeményezésére, és protokolláris jellegű bemutatkozó látogatásnak tekinthető. „A találkozó során az idei kihívásokról tájékoztattam Molnár Gyulát: a parlamenti választásokról, a régióátszervezésről, a magyar–magyar versenyről, illetve arról, hogy mi várható a parlamenti választások után” – mondta el Kovács Péter.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, Molnár Gyula az MSZP nemzetpolitikai álláspontját is ismertette. Eszerint a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) belül az alapvető kérdésekben nincsenek politikai nézetkülönbségek, nincs vita – ilyen a kettős állampolgárság ügye –, csupán árnyalatnyi véleménykülönbségekről lehet beszélni.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Káoszt okozhat a diákstatútum a tanügyben
A Tanügyminisztérium, a Tanulók Országos Tanácsával közösen dolgozta ki a tanulók jogállására vonatkozó dokumentumot, melyet a tervek szerint szeptemberben léptetnének hatályba. Biró Rozália szenátor június végén egy politikai nyilatkozatot tett a tanulók jogállására vonatkozó jogszabály-tervezet kapcsán.
Biró Rozália RMDSZ-es szenátor szerdai sajtótájékoztatóján elemezte ennek a dokumentumnak a pozitívumait és negatívumait. Megemlítette, hogy június végén egy politikai nyilatkozatot tett a tanulók jogállására vonatkozó jogszabály-tervezet kapcsán. A nyilatkozatban és a sajtótájékoztatón is a pozitívumok közé sorolta azt a tényt, hogy a minisztérium magukkal az érintettekkel, vagyis a tanulók képviseleti testületével közösen dolgozta ki ezt a statútumot. Örvendetes kitétel az, hogy azok a diákok, akik képesek erre, egy év alatt két tanévet is elvégezhetnek, és hogy a tanulók fellebbezhetnek az írásos vizsgák eredményei ellen, hogy nem lehet tőlük elvenni anyagi javaikat, és nem lehet őket nyilvánosan megszégyeníteni. Hiányossága viszont a dokumentumnak az, hogy egy szót sem ejt a tanulók kreativitásának, személyiségének, szellemiségének fejlesztéséről, az a kitétel pedig gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy a tanulók képviselőiről minden egyes diáknak szavaznia kell. Komoly hiányosságnak tartja a szenátor továbbá azt, hogy a statútum mindössze évi egy óra pszichológiai tanácsadást ír elő. A politikus szerint valóságos káoszt okozna az oktatásban az, ha elfogadásra kerülne a statútumnak az a kitétele, miszerint egy osztály kétharmadának kérésére le lehetne váltani bármelyik az illető osztályt oktató tanárt anélkül, hogy emellett bármiféle más indoklást vagy szempontot figyelembe kellene venni.
Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet Biró Rozália arra, hogy ezen dokumentum mellett elengedhetetlenül szükséges az, hogy megszülessen az oktatók jogállására vonatkozó törvényerejű statútum is, amely az oktatókat védő rendelkezéseket is tartalmazna. Nem utolsó sorban pedig egy etikai kódexet is el kell fogadni, amelynek alapján a tanintézmények etikai bizottságai eljárhatnak majd. Biró Rozália hozzátette, hogy különböző tanintézmények oktatóival, illetve szülőkkel konzultálva olyan jelzéseket kapott, miszerint a statútumban szerepelnie kellene a tanulók egészségére, az iskolai higiéniára, illetve az iskolai biztonságra vonatkozó kitételeknek is, valamint hangsúlyt kellene fektetni a szülők és az oktatók párbeszédének folyamatossá tételére is. Biró Rozália kifejtette: a következő időszakban tovább folytatja majd a konzultációt a témában az érintettekkel és szeptember elején benyújtja majd módosító javaslatait a statútum-tervezethez.
Ingyenes közlönyt
A sajtótájékoztató második részében Biró Rozália az általa kezdeményezett, július 4-én a Bukaresti parlamentben lezajlott megbeszélés részleteit ismertette, melyen a meghívott szakemberek a polgárok jogbiztonságának kihívásairól értekeztek. Biró Rozália elmondta: a megbeszélés aktualitását többek között az adja, hogy bár Romániában már tíz éve létezik a mediátor intézménye, ennek ellenére csak az elmúlt évben kétmillió bírói ítélet született, vagyis Romániában sokkal több a per, mint más Európai Uniós tagállamban. Biró Rozália idézte dr. Artin Sarchiziannak, az Emberi Jogok Romániai Társasága elnökének szavait, aki az említett rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában sok a különféleképpen interpretálható törvény, ráadásul ezek alkalmazása sem egységes, és mindez félelmet kelt a polgárokban. Elena Bustea ügyvéd, az Ügyvédek Nemzetközi Szövetségének romániai elnöke beszédében azt emelte ki, hogy addig nem beszélhetünk jogbiztonságról, amíg nem elemezzük alaposan a jogbiztonságot a jelenben érő kihívásokat. Utalt itt az ügyvédnő a terrorizmus jelenségének egyre aggasztóbb terjedésére, illetve arra, hogy az ügyvédek rendkívüli nyomásnak vannak kitéve, hogy az ügyvédi titkot megsértve ügyfeleikre vonatkozó információkat adjanak ki. Bustea hozzátette, hogy jelenleg Romániában az ártatlanság vélelme nem egy alkalmazott jogi alapelv, hanem egy tartalom nélküli lózung csupán.
Cristi Danileţ bíró, a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja beszédében azt emelte ki, hogy a törvények interpretálhatósága miatt a bírók szubjektív mérlegelése dönt sok ügyben, illetve jó lenne Romániában is alkalmazni a precedens elvet, emellett pedig a közoktatásban is hangsúlyt kellene fektetni a jog oktatására.
Mugur Mitroi, a Mediátorok Tanácsának elnöke azt emelte ki, hogy a mediátori szolgálat sokkal fontosabb része kellene legyen a romániai jogszolgáltatásnak.
A maga során Biró Rozália egy javaslattal állt elő: kezdeményezni fogja a következő parlamenti ülésszak elején azt, hogy a Hivatalos Közlöny ingyenesen hozzáférhető legyen bárki számára.
Pap István
erdon.ro

Az RMOGYKE tiltakozást és tüntetést tervez a magyar tagozat önállóságáért
Az egyetem választott vezetői az eszközökkel nem értenek egyet
Nem adhatjuk fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának az önállóságáért és bővítéséért folytatott küzdelmet, miközben érvényben van az a törvény, amely a magyar nyelvű oktatás fölötti önrendelkezést lehetővé teszi, és a másik két multi-kulturálisnak nyilvánított egyetemen a vonatkozó előírásokat életbe ültették – állítja dr. Ádám Valérián.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke március óta az egyetemmel szembeni járdán, a Győzelem téri parkban, időközben pedig Bukarestben az Oktatásügyi Minisztérium és az Egyesült Államok nagykövetsége előtt tüntetett, óriásplakáton és hangosbemondón hozva a hivatalosságok és a járókelők tudomására, hogy a MOGYE román vezetősége elzárkózik a 2001-es közoktatási törvény 135. cikkelyének az életbe ültetésétől.
– Akkor sem mondhatunk le az önállóság érvényesítését célzó törekvésekről, ha az egyetem magyar oktatói belefáradtak ebbe a küzdelembe. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetem vezetőségéből való kivonulás s a visszatérés nem oldotta meg a magyar tagozat helyzetét, ahogy az RMDSZ közvetítésével kicsikart és az akkor tisztségben levő miniszterekkel megkötött megállapodást sem tartották be. A magyar oktatók az idén befejeződött egyetemi választások nyomán csak másodrendű tisztségeket foglalhattak el a MOGYE vezető testületeiben, és hiába vannak jelen az egyetem szenátusában, a többséggel szemben nem érvényesülnek a szavazataik, az önrendelkezésre vonatkozó kérések pedig szóba sem jöhetnek. A diplomáciai útról, a jelenlegi vezetőség által színlelt együttműködésről, a korábbi ígéretekről újra bebizonyosodott, hogy nem vezetnek eredményre, ezért a rendszerváltás nyomán kivívott egyéb demokratikus eszközöket – mint a tüntetés és az ülősztrájk – kell igénybe vennünk jogaink érvényesítésére – állítja Ádám Valérián.
Elképzelései szerint, ha nem tér jobb belátásra az egyetem román vezetősége, szeptember 28-án nagyszabású gyertyás utcai tüntetéssel és ülősztrájkkal kell a törvény biztosította jogokat követelni a külön intézetekben működő teljes körű és önálló magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatás megvalósítása érdekében. Csángó származású orvosként úgy látja, hogy szülőföldjén, ahol nem küzdöttek időben és minden eszközzel a magyar nyelv érvényesítéséért, egy adott ponton túl nagyon nehéz, talán már nem is lehet a kialakult helyzetet visszafordítani. Ezért szeretné megértetni a magyar tagozat vezetőivel, hogy vegyenek részt a szeptemberre tervezett tüntetésen és ülősztrájkon, amelyet a civil szervezetként működő RMOGYKE kezdeményez. Bár a diákszövetség jelenlegi elnöke is elzárkózik az együttműködéstől, a kérdőívet, amelyet a MOGYE-n folyó magyar nyelvű oktatás jelen- és jövőbeli stratégiájának kialakítása érdekében indítottak, 700 hallgató írta alá. 95 százalékuk pozitívan válaszolt a kérdésre, hogy amennyiben az egyetem vezetősége a jövő egyetemi évtől sem tesz eleget a 2001-es tanügyi törvény előírásainak, szeptember 28-án a Színház térről induló tiltakozó gyertyás felvonulással, majd az egyetem épületében sorra kerülő ülősztrájkkal követelnék a jogszabály vonatkozó előírásainak a betartását. Az egyesület egyik fő tevékenysége az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés megerősítése, amelynek érdekében 150 neves magyarországi egyetemi tanárt hívott meg előadásokat tartani, több mint 700 hallgatónak szervezett részképzéseket, és közel 40 Erdélyben dolgozó rezidens számára tette lehetővé a munka mellett a doktori képzést anyaországi egyetemeken. Az RMOGYKE tevékenységének másik fő területe az érdekérvényesítés. Ennek keretében vállalta és vállalja a peres eljárások mellett az utcai tiltakozást kis számú, de lelkes önkéntesek segítségével, mint legutóbbi hűséges segítőtársa, Kürti Jenő fogtechnikus.
Elsősorban a magyar oktatók közösségét irányító és az egyetem vezetőségében részt vevő tanárokat szeretné meggyőzni arról, hogy az elutasítás helyett álljanak melléjük. Mivel a folyamatos visszautasítások után nehezen kicsikart párbeszéd nem vezetett eredményre, tegnaptól Marosvásárhely lakóinak a körében kezdtek aláírásgyűjtésbe. A helyi magyarságtól azt várják, hogy aláírásukkal erősítsék meg a kérést, hogy a magyar oktatók lépjenek túl a személyes érdekeken és sértődésen, és vegyenek részt a tüntetés és ülősztrájk megszervezésében. Ha nem sikerül meggyőzni őket, Tusványoson, s ha ott sem járnak sikerrel, Magyarországon fogják kérni, hogy a magyar állam szüntesse be a támogatását azoknak, akik nem vállalják, hogy minden eszközzel kiálljanak a törvény biztosította jogok érvényesítéséért. Az egyesület ugyanakkor levelet intézett Áder Jánoshoz, Magyarország elnökéhez, hogy kérje számon az elődje, Schmitt Pál elnök által kitüntetett magyar oktatóktól, köztük a megválasztott vezetőktől, hogy mit tesznek a magyar tagozat önállóságáért.
Az Ádám Valérián által megfogalmazott vádak kapcsán dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, a MOGYE szenátusának alelnökét kérdeztük, hogy miképpen vélekednek azokról, és a továbbiakban hogyan akarnak érvényt szerezni a magyar tagozat önállóságának és a gyakorlati oktatást is magába foglaló teljes körű anyanyelvi oktatásnak.
Amint a válaszából kiderült, a napokban sorra kerülő sajtótájékoztatón ismertetik álláspontjukat.
– Ádám Valérián céljaival tudunk azonosulni, de a megválasztott eszközökkel nem – szögezte le Szabó Béla professzor. Hűbelebalázs módjára nem lehet komoly eredményeket elérni. Mivel nem veszik komolyan, és látja, hogy nincs támogatottsága, minket, oktatókat támad. Bár megígérte, hogy nem zavarja meg a Tudományos Diákköri Konferencia munkálatait, ennek ellenére, ahogy elkezdődött a diákok szervezte tanácskozás, a Kultúrpalotával szemben folytatta a tüntetést.
Ami a felvonulást és az ülősztrájkot illeti, szeptember 28-án még nem lesznek Marosvásárhelyen a hallgatók, a többévi tapasztalat szerint a csonka hétre nem érkeznek meg. Tagozatvezetőként pedig elvárnám, hogy csak azután hirdessen meg egy közösre tervezett akciót, amelyben szeretné, hogy mi, oktatók is részt vegyünk, miután együtt megbeszéltük és egyetértettünk a részleteket illetően – mondta többek között Szabó professzor.
– Nem veszünk részt a tervezett tüntetésen, mivel nem egyeztettünk ebben a témakörben és a módszereket illetően sem értünk egyet Ádám Valériánnal – nyilatkozta dr. Nagy Előd rektorhelyettes, aki korábban tagja volt a Romániai Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesületnek.
Az indulásakor nemes célnak éreztem a magyar oktatás fejlesztésére irányuló törekvéseket, de az RMOGYKE lassan egyszemélyes egyesületté válik, a tudományos súlyát kezdi elveszíteni, és a menedzsment módszereit sem tudom elfogadni. Ezért léptem ki, és azt gondolom, hogy mindenki járja a saját útját – fogalmazott a rektorhelyettes, aki Szabó professzorhoz hasonlóan azt ígérte, hogy a sajtó képviselőivel szervezett jövő heti találkozón beszámolnak terveikről.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

EMNP: el kell számolnia a KREK püspökének
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is azzal vádolja Csűry István királyhágómelléki református püspököt, hogy az RMDSZ szolgálatába próbálja állítani az általa vezetett egyházkerületet.
Csütörtöki közleményében az EMNP Bihar megyei szervezete úgy véli, miközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökének 1989 előtti múltjának tisztázásával a hívei mellett elsősorban lelkiismeretének tartozik elszámolni, addig az RMDSZ-szel ápolt kapcsolatáról elsősorban már a reformátusoknak tartozik elszámolással.
A néppárt szerint Csűry István püspöknek tudnia kellene, hogy Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke alapítványi igazgatóként elsőrendű felelőse az Érmindszentre tervezett Ady-központra szánt 320 millió forint egyházától való „eltérítésének és eltűnésének". „Továbbá az a Szabó, aki történelmi egyházainkat „óvja", mai napig nem adott magyarázatot arra sem, hogyan került családja tulajdonába a váradújvárosi Szent László plébánia nagy értékű kántorlakja" – szerepel az EMNP közleményében.
A bihari néppártosok felróják Csűry püspöknek, hogy a KREK új Nagyváradi püspöki székházának nemrég rendezett avatására „a tulipános párt korrupt megyei vezetőit sikerült meghívni", az egyházkerület korábbi püspökét, Tőkés Lászlót viszont nem.
„Jó lenne, ha nem csupán kórházígérő püspökként vonulna be a történelembe, mert most csak ama püspökként tekinthetünk rá, aki a velejéig korrupt PSD mellett Szabó Ödön másik fő támasza volt a bihari magyar közösségen belüli teljes pártdiktatúra megteremtésében" – állapítja meg az EMNP, sérelmezve, hogy az RMDSZ bihari vezetői és az egyházi átvilágítást „harmadrangú ügyként kezelő" egyházi elöljárók „kórusban gyalázzák" Tőkés László volt királyhágómelléki püspököt.
Mint arról beszámoltunk, kibékíthetetlennek tűnik az ellentét a KREK volt és jelenlegi püspöke között, miután Tőkés László EP-képviselő a „hatalomhoz való dörgölőzéssel", az RMDSZ-szel való „összebútorozással" és ügynökmúlttal vádolta meg Csűry Istvánt. Az egyház jelenlegi vezetője a Krónikának nyilatkozva cáfolta a vádakat, leszögezve, a KREK már hat éve arra törekszik, hogy megvalósuljon a magyar összefogás, a helyhatósági választások előtt pedig az önkormányzatiság jegyében arra biztatták a partiumi magyarságot, hogy járuljanak az urnák elé, ugyanúgy megszólítva az EMNP szimpatizánsait, mint az RMDSZ-pártiakat. Később az RMDSZ három területi – a Bihar, Szatmár és Szilágy megyei – szervezete védelmébe vette Csűry István püspököt.
Tőkés László szerdán kibocsátott közleményében ugyanakkor cinkosságvállalásnak nevezte az RMDSZ-szervezetek kiállását. „Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet (...) Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél" és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél" tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől" – olvasható az EP-képviselő nyilatkozatában.
Krónika (Kolozsvár)

Kialakul egy mindenfajta igénynek megfelelő repertoár
Czvikker Katalin, a Nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója adott exkluzív interjút az Erdély Online-nak
– Milyen évadot zárt a Nagyváradi Szigligeti Színház?
– Nem tudok úgy beszélni az elmúlt évadról, hogy eltekintsek attól, hogy ez volt az ötödik évadunk önálló színházként. Akarva-akaratlanul is öt év távlatából szemlélem a Szigligeti Színház fejlődését. Induláskor a felmérésünkből azt a következtetést vontuk le: amiatt, hogy a színház hosszú évekig restaurálás alatt állt, illetve a különböző terekben egyenlőtlen számú volt a férőhely, emiatt nagyon nehéz volt a nézőket bérletrendszerre szoktatni. Arra is gondoltunk, hogy mivel az új struktúra a három társulattal együtt úgymond egy új útra indult, ezért mindenképpen kézen fognánk a most felnövekvő generációt. Emiatt nagy hangsúlyt fektettünk az iskolaprogramra, ami látványosan és töretlenül az elmúlt öt esztendőben végigkísérte a tevékenységünket. Az alapprogramnak több kiágazása is lett, mint például az önkéntességi program, ami kiválóan működik, vagy a Szigligeti Tanoda, ami már drámapedagógiai képzést is tartalmaz bábok segítségével, és néhány hete tartottuk az első tanfolyam záróünnepségét. Ősztől már a második generációs Szigligeti-tanodásoknak hirdetünk majd felvételit, és egy újabb iskolaprogrammal fogunk bemutatkozni, melyet most készítünk elő a nyár folyamán. Alkotótáborokat szervezünk szintén a diákoknak, nemsokára immár ötödik alkalommal fog zajlani a Kolozs megyei Havasrekettyén a hagyományos színházi táborunk, ahol A rút kiskacsa című diákelőadást próbálják a résztvevők. Folytatódik emellett az esztergomi bábtáborban a munka, és az idei évtől a bábszínészek kezdeményezésére a várba is egy, az esztergomihoz hasonló bábtábort hirdettünk, melyre egy hét alatt beteltek a helyek. Augusztus 22-26. között ötven gyermekkel fogunk foglalkozni ennek keretében, bemutatni nekik a bábos szakmát különböző oldalakról.
Diákok
– Miért fontos nagyobb figyelmet fordítani a diákokra?
– Annak köszönhetően, hogy kitüntetett figyelmet fordítunk a diákságra, a diákbérletek számát a kezdeti 800-ról az idei évadra 2352-re sikerült feltornászni. Rengeteget köszönhetünk az iskolák igazgatóinak, akik egy közös csapatot alkotva velünk, évről-évre nagy segítségünkre vannak a bérletkonstrukciók kialakításában. Tekintettel vagyunk a kéréseikre, visszajelzéseikre, és amikor találkozik az igény azzal, amit mi nyújtani tudunk, akkor igen jelentős százalékbeli növekedést tudunk felmutatni. Összességében a tavalyi évhez képest elmondható- ami kellemes meglepetés volt számomra-, hogy 4105-re emelkedett a bérletesek száma, ami tavalyi évadhoz viszonyítva több mint 9 százalékos bővülést jelent. Ez a szám, ha figyelembe vesszük a váradi magyar lakosok részarányát, ezek tíz százalékát teszi ki.
– Minek köszönhető ez a növekedés?
– Annak is betudható ez a növekedés, hogy az idei évtől Novák Eszter művészeti vezető ötlete nyomán bevezettük azt a kedvezményes bérlettípust, ami nem helyhez és időhöz kötött, illetve egész évadban megvásárolható. Sokan igénybe vették ezt a típusú bérletünket, és örömömre szolgált az is, hogy alkalmazhattuk az Arany János-vándorbérletünket, és a nagyszalontai közönségnek is előadásokkal kedveskedhettünk. Fontos tartjuk ezt, akárcsak azt is, hogy a szalontai önkormányzat, illetve Török László polgármester felkérésére a jövő évi Arany-évfordulót mi is igyekszünk megünnepelni, és olyan előadást előkészíteni, mellyel méltó módon tudunk majd erről megemlékezni. Ha az elmúlt öt évre visszatekintek ugyanakkor, a nézőszám szempontjából az érzékelhető, hogy volt egy kiemelkedő év, és ehhez képest a fizetős nézőszámunk hozzávetőleg ugyanazon szám szintjén mozgott. Azt gondolom tehát, hogy sikerült stabilizálni a közönséget. Ettől eltekintve, egy többször fesztiválszervező évad tudna még ebből többet kihozni, mint ahogy történt a 2012-2013-as évadban.
– Mekkora az esélye ennek?
– Ha megint sorra kerülünk, és hamarosan így lesz, akkor biztos, hogy igen. Egy másik megoldás pedig, ha az Infinite Dance Festival a kellő mértékben támogatott lenne.
Pozitívum
– Segít ebben az, hogy a Bihar Megyei Tanácsnak ismét magyar, illetve RMDSZ-es vezetője van, Pásztor Sándor személyében?
– Kétségkívül a pozitívumok közé tartozott, hogy a Bihar Megyei Tanácsnak az elmúlt nyolc évben magyar alelnöke volt, Kiss Sándor. Még nagyobb támogatásban volt azonban része a színháznak akkor, amikor korábban négy évig ő volt az önkormányzat elnöke. Azt gondolom tehát, hogy minőségileg csak emelheti a színvonalat, ha az RMDSZ-nek nem alelnöke, hanem elnöke van a Megyei Tanácsnál, mindamellett természetesen, hogy egy megyei tanácselnöknek nem csak a magyar közösséget, hanem mindenkit képviselni kell.
– Miért volt szükség a stúdiótérre?
– Nagyon hiányzott nekünk a stúdiótér. Ezt mindenki tudta, a próbalehetőségek szempontjából is, hiszen az évadonkénti tizenhárom új előadás, amiből kilencet a táncegyüttes és a színtársulat kellett a nagyszínpadon létrehozzon. Azzal együtt, hogy a román színháztól is ugyanez volt az elvárás, lehetett tudni, hogy ez a rendelkezésünkre álló tér kicsi és kevés. Erre az általunk létrehozott alternatív térre tehát mindenképpen szükség volt, de ez azt is jelenti, hogy a kamarastúdiónak az előadásokat össze kell állítani, kell egy állandó repertoár. Első évben inkább a táncegyüttes használta a stúdiót, ettől az évtől pedig a színtársulat is. A nagyszínpadon is játszó színészek párhuzamos szereposztással kellett próbáljanak, erre két alkalommal is voltak precedens. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a társulatnak ez nagyon megerőltető volt. A színművészeken túl a műszaki személyzetet is érintette ez, akiknek nagyon hálásak vagyunk azért, hogy ezt végigcsinálták velünk. Arról sem szabad azonban megfeledkezzünk, hogy a kamara előadásokkal együtt szép lassan kialakul egy mindenfajta igénynek megfelelő repertoár, és végül is ez volt a célunk.
– A határ menti jelleget hogyan lehet kiaknázni?
– A határ menti jellege a színházunknak segít abban, hogy kihasználjuk azt a lehetőséget, amit a határmentiség kínál, hiszen bérleteseink vannak Hajdú-Bihar megyéből, és mi magunk is többször kiszálltunk előadásokkal kisebb Hajdú-Bihar megyei településekre. A kapcsolatrendszerünk is bővült, hiszen azok magyarországi színházak, amelyek részint befogadószínházként működnek, előszeretettel látják vendégül az előadásainkat, mert a művészi színvonalunk olyan értéket képvisel, melyet díjaznak. A távolság pedig nem nagy, ezért jobb eséllyel indulunk egy-egy fesztiválon való részvételért, mint például egy belső-erdélyi színház. Hiába volna azonban a határmentiség, ha nem volnánk képesek olyan színvonalú előadásokat létrehozni, amelyeket előszeretettel meghívnak, márpedig mi létre tudunk hozni ilyen előadásokat. Az elmúlt évek díjai, szakmai elismerései azt igazolják, hogy a Szigligeti Társulat jó, ápolt állapotban van. Mint társulat, nagyra értékelik a szakma részéről azt az együttgondolkodást és azt az együtt létezést, ami az egyes előadások keretében üzeni és sugározni tudnak. A pozitív kritikák, melyek egy-egy fesztiválon elhangzanak, vagy írott formában úgy a hazai, mint az anyaországi sajtóban visszaköszönnek, abban nyújtanak segítséget, hogy még inkább növelni tudjuk a népszerűségünket.
A mi osztályunk
– A mi osztályunk című előadást tekinthetjük-e az elmúlt öt év csúcsprodukciójának?
– Ebben a szakmában azt mondják és tanítják, hogy a tehetség mellett nagyon-nagyon fontos szerepe van a szerencsének. Nem lehet kizárólag a szerencsére alapozni, de a szerencse ott van mindig egy icike-picikét, amikor valaki lehetőséghez jut, illetve felfigyelnek rá. A kérdés, hogy az illető tud-e élni a lehetőséggel, vagy sem. Az adottság, a környezetbeli adottság, a szerencse és a jó időzítés, ha társul a nagyon erős fejlődésben levő társulattal, és művészeti szempontból nagyon jó színvonalú előadások létrehozásával, akkor kibontakozhat egy olyan elismerés, mint amiben A mi osztályunk című előadás részesült. A mi osztályunk egy nagyon jó előadás, nem igazán találkoztam olyannal, aki mást mondott volna. Egy olyan díjat hoztunk el tavaly, amiről nem állítom ugyan, hogy nem überelhető, de nem biztos, hogy az kell legyen a cél, hogy melyik évben milyen szakmai elismerést gyűjtünk be. Ha úgy vesszük, idén is nagyon pozitívan értékelték a Szigligeti Társulat munkáját Az eset című dráma kapcsán, és a rendezői nagydíjat elnyerő Sardar Tagirovsky a mi előadásunknak is köszönhetően részesült ebben az elismerésben. Ezáltal az előadás a figyelem középpontjába került, és már meghívták a Budapesti Kortárs Dráma Fesztiválra, illetve a szatmárnémeti színház művészeti vezetője, aki szintén látta az előadást, azt mondta, hogy ezt mindenképpen a szatmári közönségnek is látnia kell. Képesek vagyunk tehát olyan előadásokat létrehozni, amelyek, ha nem is hozzák el a nagydíjat minden létező fesztiválról, de mindenképpen valamilyen olyan szakmai elismerésekben részesülnek, melyekkel felhívják a figyelmet a társulatunkra, és a színházunkra, aminek ezáltal a népszerűsége egyre nagyobb a saját közegében. A nevében viselve Nagyváradot, ugyanakkor a város hírnevét is öregbíti, és erre külön büszke vagyok.
Értékek
– Milyenek a kapcsolataik a társintézményekkel?
– A már létező kapcsolatainkat megőriztük, úgy az anyaországi színházakkal, mint a romániai magyar színházakkal. Örömmel jelenthetem be, hogy egy újabb együttműködésre készülünk a Miskolci Nemzeti Színházzal. Béres Attila főigazgatóval megállapodtunk egy jövő évi váradi bemutatkozó előadásról Miskolcon, illetve közösen pályázunk az előadásainkra. Emellett koprodukcióra léptünk a Közép-Európa Táncszínházzal, a Stabat Mater előadással több fesztiválon ott volt. Úgy vélem, hogy úgy a Szigligeti Társulat, mint a Lilliput Társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes meg tudja őrizni azokat a kapcsolatokat, melyeket eddig kiépített, és képes bővíteni is ezeket, hiszen nagyon sokrétű tevékenységet fejtenek ki az évadterv összeállításán is túl. Elég csak arra gondolni, hogy partnerségben a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel immár másodjára írtuk ki azt a drámaíró pályázatot, amit nagyon sokszor emlegetnek, és amit pályázatként, illetve a létrehozó díjnyertes pályamunkák „ápolása” miatt is rendkívül jó ötletnek és nagyszerű kezdeményezésnek bizonyult. A kortárs magyar drámaírás ilyenképpen való ösztönzése, felvállalása és drámakötetbe való megjelenítése, a díjnyertes munkák színpadra állítása és a pályakezdők ilyen típusú támogatása ugyanis fontos értéket képvisel főleg kisebbségi környezetben. Egy színháznak a felsorolt feladatai is kell legyenek, az előadások létrehozása mellett, mert erős kapaszkodót jelentenek a jövőt illetően.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Semjén: eddig 850 ezer embert honosítottak
Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott sajtótájékoztatón pénteken, Kisvárdán.
A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állampolgársági megállapítást - mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet. A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár - jelentette ki.
Semjén Zsolt a határon túli magyarság képviselőivel megtartott sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt a várhatóan az év végén tartandó romániai parlamenti választásokon. Elmondta, a mintegy hárommillió Nyugat-Európában élő és dolgozó román állampolgár levélben szavazhat, az ő távolmAradásuk a voksolástól súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet Romániában.
"Miután akaratunkon kívül világnemzetté váltunk, nem lehet közömbös számunkra, hogy mi történik a körülöttünk lévő országok magyarsága szempontjából" - fogalmazott a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt megismételte, fontos, hogy a honosított magyarok és a - román állampolgársággal rendelkező - magyarországi románok egyaránt leadják majd voksaikat. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, egy sikeres önkormányzati választás után nagyon fontos, hogy megőrizzék az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, mert a helyhatóságok erejét meg lehet duplázni a mögöttük álló parlamenti frakcióval.
A román kormány által bevezetett levelezéses szavazás regisztrációköteles, ezért az RMDSZ is arra buzdít minden érintettet, hogy a következő hónapokban regisztráljanak a levelezéses szavazásra az interneten - figyelmeztetett Kelemen Hunor. Hozzátette, a szavazás technikai részleteit a magyar kormány segítségével a médián keresztül eljuttatják majd a román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez.
szatmar.ro

Külhoni magyar politikusok tanácskoztak a kisvárdai nyári táborban- A külhoni magyarságot érintő anyaországi szavazások, valamint Magyarország és a külhoni nemzetrészek kapcsolata voltak a témái egyebek mellett annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a magyar kormány és a határon túli magyarságot képviselő szervezetek vezetőinek részvételével tartottak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborában pénteken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében a külhoni nemzetrészek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a magyar államnak az célja, hogy a magyar nemzet fennmAradjon, megmAradjon a magyar emberek életminősége, de ez csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész megmArad. Ha bármelyik elvész, akkor az egyetemes magyar nemzet csonkul meg és léte válik kérdésessé - tette hozzá. A kormányfő-helyettes a környező országokban idén tartott választásokra utalva ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy politikai értelemben mi történik ott, ahol a nemzetrészek élnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hozzászólásában a választások évének nevezte Romániában 2016-ot, emlékeztetve arra, hogy az önkormányzati választások után év végén ismét urnákhoz járulnak a román állampolgárok.
Arra vállalkoztak, hogy az erdélyi magyarságot szolgálják - emelte ki a szövetségi elnök, aki összességében jónak, politikailag vállalhatónak nevezte az RMDSZ által elért választási eredményeket, problémaként említve ugyanakkor az alacsony választási részvételt. Ennek ellenére csaknem kétszáz polgármestert ad az RMDSZ, kétszázharminc körül van az alpolgármestereik száma, öt megyét vezet a párt, és az összes jelentős magyar közösségű megyében van testületi alelnöke.
Kelemen Hunor szerint a 2012-es választásokhoz képest idén abszolút számban rengeteg szavazót vesztett az RMDSZ, többek között az alacsony részvétel, a törvényi feltételek megváltozása és az új kampányfinanszírozási szabályok miatt. Két megyében nem sikerült önkormányzati listát állítani, ezért az országos arányok is gyengébbek lettek, mint 2012-ben - tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szerbiában áprilisban megtartott választásokra utalva elmondta, pártja teljesítette a korábban kitűzött célokat, a következő időszakban pedig megpróbálják a magyar közösséget jobban összefogni, és a párt köré egy olyan erőteret építeni, amely maximalizálni tudja az eredményeket.
Kevesebb szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt, ennek oka, hogy az elmúlt években több mint tízezerrel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma - értékelt Pásztor István, hozzátéve, elégedett a választási eredményekkel, mivel a párt megőrizte politikai befolyását és négy képviselőt delegálhatott a belgrádi parlamentbe.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a márciusi szlovákiai választásokon több mint 105 ezer szavazatot szerzett a párt, ennek ellenére harmadszor is kimAradt a szlovák törvényhozásból. A korábban hozott számokat megtartották annak ellenére is, hogy a népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 110 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában.
A tisztújítás során az MKP bebizonyította, hogy él és tenni akar, az új elnök és az új elnökség közösségben gondolkodik, ezt az elvet pedig a pártépítésébe is bele tudták kapcsolni - tette hozzá Menyhárt József.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint pártja jelentős sikereket ért el az idei ukrajnai választásokon, amiben fontos szerepet játszott a megegyezés a másik magyar párttal.
MTI
Kisvárda

Plüssállatként kezelt medvék
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint a kormány „plüssállatként tekint a medvére”. Emlékeztetett, csapatával kidolgozott egy, a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozó javaslatcsomagot, de hiába nyújtották át a jelenlegi illetékeseknek, nem történt előrelépés. Eközben Etéd községben az elmúlt időszakban hét háztartásból rabolt el jószágokat a nagyvad, mely a népszerű üdülőhelyeken is rendszeresen feltűnik.
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a nagyvadak, elsősorban a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. A testület csütörtökön rendkívüli ülésen fogadta el a miniszterelnöknek címzett levelet, melyben többek között arra is rámutatnak, hogy a nagyvadakra vonatkozó európai szabályozás nincs összhangban a sajátos romániai viszonyokkal.
A Székelyföldi megyében az elmúlt időszakban egyre több medvetámadásról számolnak be a gazdák, ezért a kormányfőhöz intézett levélben többek között a vonatkozó törvények módosítását kérik, rámutatva: a nagyvadak elleni védekezés súlyos anyagi megterhelést jelent a gazdáknak, ezért a vadkárok megtérítésére külön állami alapra lenne szükség. A testület elsősorban a gyorsabb beavatkozás, illetve kárrendezés érdekében kéri Dacian Cioloş támogatását az emberéleteket veszélyeztető nagyvadak kérdésében. Hangsúlyozzák, nemcsak Hargita megyei problémáról van szó, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Kovászna, Maros és Neamţ megyében is nagyobb a medvepopuláció az előírtnál.
A Cioloşhoz intézett levélben konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, például azt ajánlják, hogy amennyiben egy személy vadállat okozta sérülés miatt munkaképtelenné válik, váljon lehetővé az előre hozott nyugdíjazása, részesülhessen szociális juttatásban, valamint ingyenes kórházi kezelésben. Továbbá azt is kérik, hogy vadkár esetén a tulajdonos közvetlenül fordulhasson kárfelmérő szakemberhez, és annak jelentése alapján a polgármester láttamozásával együtt továbbíthassák a kártérítési igényt a központi hatóságnak vagy az adott vadászterület kezelőjének, azt pedig elfogadható határidőn belül bírálják el.
Borboly Csaba tanácselnök a szavazás előtt emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a megyei testület sokat foglalkozott a kérdéssel, ő maga pedig az Európai Unió Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is felszólalt a kérdésben. Kifejtette: a Brüsszeli illetékes főigazgatóság akkor jelezte: Romániának sokkal nagyobb a mozgástere a kérdésben, mint amennyit kihasznál. A tanácselnök elmondta, Hargita megyében a medvepopuláció négyszerese a korábbinak, ezt a problémát pedig kezelni kell.
Korodi: a kormány plüssállatnak hiszi a medvét
A kormány „plüssállatként tekint a medvére”, és nem tesz semmit az egyre nagyobb riadalmat keltő gond megoldása érdekében – jelentette ki lapunknak Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. „Örülök, hogy a Hargita megyei önkormányzat újra és újra jelzi ezt a problémát, de pesszimista vagyok. Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter Brüsszelben a harmadik világ környezetvédelmi problémáival foglalkozott, itthon úgy kezeli a medvekérdést, mint egy plüssállatos történetet” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei honatya.
Emlékeztetett, környezetvédelmi miniszterként csapatával kidolgozott egy javaslatcsomagot a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozóan. A szakmai anyagban a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés viszonyrendszerében vizsgálták a védett vad korlátozását, illetve egy cselekvési táblázat is készült, melyről kikérték a zöldszervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét. Ezt az anyagot átadták a mostani minisztériumnak, mondta Korodi, ahol néhány munkacsoportot létrehoztak ugyan, de érdemi előrelépés nem történt.
Az RMDSZ-es képviselő szerint abban bíztak, hogy Viorel Lascu biodiverzitásért felelős államtitkár, aki barlangászként a hegyek embere, megérti és kézbe veszi az ügyet, de ez sem történt meg. Mint mesélte, az általuk készített akcióterv több területet szabályozna, az erdeigyümölcs-begyűjtéstől a legeltetésig, de ezeket különböző kormányhatározatokkal, miniszteri rendeletekkel kellett volna kötelező érvényűvé tenni.
Mégsem az Unió a mumus?
Korodi Attila akkori elképzelése szerint ráadásul nemcsak korlátozásokat vezettek volna be, hanem a szükséges pénzügyi hátteret is biztosították volna például villanypásztorok felszerelésére a medvék tranzitzónájában, a kritikus helyeken, és több erdőfelügyelőt is alkalmaztak volna. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós vállalások tulajdonképpen csak a vadászati szempontból meghatározott kilövési kvótában korlátozzák a kormányt, de ezek is sokat lazultak, másrészt a medvekérdés nem kimondottan a kilövési engedélyt jelenti.
A vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az állattartás vagy éppen a vadgyümölcs-gazdálkodás területén kell sorozatos döntéseket meghozni, hogy a medve természetes környezetében találjon elegendő élelmet, és ne a települések közelében, a mezőgazdasági területeken kutasson eleség után, magyarázta. Hozzátette, emellett összetett tanulmányokat kellene végezni, hogy pontosan meghatározzák, mekkora medvepopuláció él Romániában. Bár ezek költséges mérések, van rá uniós támogatás, viszont e téren sem lépett a szaktárca, fejtette ki a volt környezetvédelmi miniszter.
Visszajár a nagyvad Etédre
Hargita megyéből az elmúlt időszakban számos medvetámadást jelentettek, csak az elmúlt héten például tíz háziállatot ölt meg a medve Etéd község három településén. A kárfelmérésen jelen lévő vadőr szerint legalább két nagyvad garázdálkodott a térségben. Siklódon este tíz óra körül tört be a medve Szilveszter Ilonka portájára, beszakította a disznóól hátsó, beszögezett ajtaját, majd az elkerített részen lévő süldők közül az egyiket elragadta – emlékezett vissza a múlt keddi esetre a károsult.
Mint mondta, amint meglátta a nagyvadat, rögtön sikoltozni kezdett, mire az állat továbbállt prédájával. A falubeliek és családtagjai siettek a 73 éves asszony segítségére, és üldözőbe vették a medvét: hangoskodtak, illetve lámpáztak a ragadozóra, ám az nem ijedt meg. Végül egy mellé dobott petárda robbanására engedte el az akkor már döglött sertést.
Szilveszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Disznójuk elpusztítása után is többször látták házuk körül a ragadozót, amely rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkül, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. A medve garázdálkodása után villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja.
Az elmúlt napokban összesen hét háztartásból rabolt el jószágokat a medve, Siklódon, Etéden és Küsmödön okozott károkat – közölte a község polgármestere. Szőcs László elmondta, a bejelentések szerint a vad kilenc disznót és egy juhot ragadott el, ezért a hivatal azt javasolta a vadásztársulatnak, kérjen kilövési engedélyt a minisztériumtól. „Úgy látjuk, a medveállomány jóval nagyobb a község környékén, mint az elmúlt években bármikor. Nem vagyunk a ragadozó léte ellen, de előbb-utóbb emberre fog támadni, ezt pedig szeretnénk elkerülni” – magyarázta.
Nagy a medvepopuláció
Az etédi kárfelméréseken jelen lévő Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgásztársulat vadőre elmondta, jelenleg 50–60 medve él a környéken, miközben 20 lenne az ideális. Hangsúlyozta, nem voltak telepítések az elmúlt években, a megnövekedett medvepopuláció a természetes szaporulatnak tudható be. Sánta Mihály szerint két medve is garázdálkodik a községben, ellenük csak a villanypásztor nyújthat védelmet, így arra biztatják a gazdákat, hogy azzal védjék jószágaikat. Szőcs László polgármester arra kérte a gazdákat, hogy 48 órán belül jelentsék a vadkárokat, különben nem tudnak állami kártérítést igényelni. „Az elmúlt évben leadott igénylések túlnyomó részét kifizette a minisztérium, így idén is jó esély van a kárpótlásra” – mondta.
Sánta hozzátette, sokan azért nem jelentik a ragadozók okozta károkat, mert nem bíznak a kártérítés megítélésében. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a gazdák hivatalos panaszt tegyenek, hisz azok alapján döntenek a minisztériumban a kilövési engedélyekről. A vadőr addig is folyamatosan járja a falvakat, tájékoztatva az embereket arról, hogy mit tehetnek jószágaik védelméért, illetve az esti órákban riasztólövéseket is lead ott, ahol rendszeresen látnak medvét. „A problémák megelőzése és az emberek biztonsága a legfontosabb” – jelentette ki Sánta. Elmondta, a nagyvadak ebben az időszakban azért mennek be a portákra, mert még nem érnek a gyümölcsök, illetve a gabonafélék, így azokkal nem tudnak táplálkozni, a háziállatok pedig könnyű prédát jelentenek. Noha a vadásztársulat etetőket helyezett ki az erdőben, az nem elég a medvék étvágyának csökkentésére. A vadőr szerint ráadásul az erdőkben folyamatos a fakitermelés, ami megriasztja a nagyvadakat.
Az elmúlt időszakban egyébként nemcsak falvakból, hanem népszerű üdülőhelyekről is érkeztek bejelentések medvékről. A minisztérium nemrég rendelte el egy anyamedve és két bocsa áttelepítését Tusnádfürdőről, miután azok naponta bejártak a telepre, ahol a turisták enni adtak nekik. De szemtanúk szerint rendszeresen látni a nagyvadat a Szent Anna-tónál is, egy hete pedig Buşteni-ban támadt egy medve egy sátorozóra, de fel szokott tűnni a Prahova-völgy más látogatott üdülőtelepén is.
Bíró Blanka, Fülöp-Székely Botond, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Külhoni magyar politikusok tanácskoztak egy ifi táborban
A külhoni magyarságot érintő anyaországi szavazások, valamint Magyarország és a külhoni nemzetrészek kapcsolata voltak a témái egyebek mellett annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a magyar kormány és a határon túli magyarságot képviselő szervezetek vezetőinek részvételével tartottak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborában pénteken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében a külhoni nemzetrészek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a magyar államnak az célja, hogy a magyar nemzet fennmAradjon, megmAradjon a magyar emberek életminősége, de ez csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész megmArad. Ha bármelyik elvész, akkor az egyetemes magyar nemzet csonkul meg és léte válik kérdésessé – tette hozzá. A kormányfő-helyettes a környező országokban idén tartott választásokra utalva ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy politikai értelemben mi történik ott, ahol a nemzetrészek élnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hozzászólásában a választások évének nevezte Romániában 2016-ot, emlékeztetve arra, hogy az önkormányzati választások után év végén ismét urnákhoz járulnak a román állampolgárok.
Arra vállalkoztak, hogy az erdélyi magyarságot szolgálják – emelte ki a szövetségi elnök, aki összességében jónak, politikailag vállalhatónak nevezte az RMDSZ által elért választási eredményeket, problémaként említve ugyanakkor az alacsony választási részvételt. Ennek ellenére kétszáz polgármestert ad az RMDSZ, kétszázharminc körül van az alpolgármestereik száma, öt megyét vezet a párt, és az összes jelentős magyar közösségű megyében van testületi alelnöke.
Kelemen Hunor szerint a 2012-es választásokhoz képest idén abszolút számban rengeteg szavazót vesztett az RMDSZ, többek között az alacsony részvétel, a törvényi feltételek megváltozása és az új kampányfinanszírozási szabályok miatt. Két megyében nem sikerült önkormányzati listát állítani, ezért az országos arányok is gyengébbek lettek, mint 2012-ben – tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szerbiában áprilisban megtartott választásokra utalva elmondta, pártja teljesítette a korábban kitűzött célokat, a következő időszakban pedig megpróbálják a magyar közösséget jobban összefogni, és a párt köré egy olyan erőteret építeni, amely maximalizálni tudja az eredményeket.
Kevesebb szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt, ennek oka, hogy az elmúlt években több mint tízezerrel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma – értékelt Pásztor István, hozzátéve, elégedett a választási eredményekkel, mivel a párt megőrizte politikai befolyását és négy képviselőt delegálhatott a belgrádi parlamentbe.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a márciusi szlovákiai választásokon több mint 105 ezer szavazatot szerzett a párt, ennek ellenére harmadszor is kimAradt a szlovák törvényhozásból. A korábban hozott számokat megtartották annak ellenére is, hogy a népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 110 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában.
A tisztújítás során az MKP bebizonyította, hogy él és tenni akar, az új elnök és az új elnökség közösségben gondolkodik, ezt az elvet pedig a pártépítésébe is bele tudták kapcsolni – tette hozzá Menyhárt József.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint pártja jelentős sikereket ért el az idei ukrajnai választásokon, amiben fontos szerepet játszott a megegyezés a másik magyar párttal. (MTI)
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Hámos László: fordulat állhat be a restitúció ügyében
Mint arról a Maszol is beszámolt, az első ízben megszervezett ReConnect Transylvania program keretében a napokbanErdélyben járt egy nagy csapat amerikai fiatal. Az öt éve zajló ReConnect Hungary programnak és idei erdélyi leágazásának célja megerősíteni a másod-, harmad- és negyedgenerációs amerikai magyar fiatalok magyarságtudatát. A fiatalokat elkísérte Hámos László, a programot megvalósító Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnöke is. Őt faggattuk az alapítvány megalakulásáról, annak céljairól.
Milyen céllal jött létre az alapítvány?
Immár negyven éve annak, hogy alapítványunkat létrehoztuk, 1976-ban. Olyan célból, hogy a Ceausescu-diktatúra növekvő nyomásával szemben ellenállást alakítsunk ki, mert akkoriban Ceausescuról dícshimnuszokat zengtek: az amerikai sajtó és a kormányzati körök is el voltak ájulva attól, hogy milyen különutas, nagyszerű szövetségesünk van Európa keleti térfelén.
Amikor elkezdtek érkezni a hírek arról, hogy milyen - nem csak a magyarokat érintő - jogtipró intézkedéseket hoz ez a diktátor, és akkor tömegtüntetések, fizetett újsághirdetések útján ismertettük a valós helyzetet és azt, hogy az Egyesült Államok kormánya – mint amerikait, engem ez mélyen sértett – támogatja ezt a diktatúrát. Amerikai magyarként engem az is sértett még, hogy az erdélyi magyar közösség ellen is intézkedéseket hozott. Ugyanakkor rendkívül felháborított, hogy kormányunk – a kommunista országok közül egyedüliként - a legnagyobb vámkedvezményt nyújtotta Romániának. Ez ellen én 25 egyéni tanúvallomást tettem a kongresszus különböző bizottságai előtt évről évre, dokumentálva. Ez volt akkoriban a HHRF munkájának egyik fő vetülete.
A másik az volt, hogy a Helsinki folyamatban, 11 különböző helsinki utókonferencián ismertettük és lobbiztunk amellett, hogy vegyék górcső alá a román állam jogtipró intézkedéseit és tegyenek valamit ellene. Végül 1987-ben az amerikai kormányzat felfüggesztette a Romániának nyújtott vámkedvezményt és így szélesebb nyilvánosságot is kapott a színfalak mögött végzett munkánk. A HHRF amerikai magyarok tömegeit tudta maga mögé állítani, akik egyénileg megkeresték megválasztott képviselőiket és meggyőzték őket, hogy az erdélyi magyarok ügyével foglalkozzanak. Így, lassan-lassan összegyűlt az a kritikus tömeg, amely elhatározta, hogy Ceasusecut ejteni kell.
Tiltakoztak a falurombolás ellen is. Hogyan?
Számos ilyen akciónk volt, hosszú lenne most felsorolni, de van már egy kötet, amely bemutatja ezt részleteiben. Akkor, 1988-ban 27 világvárosban rendeztünk ugyanazon a napon tömegtüntetéseket és tiltakozásokat a falurombolások ellen. Ez volt az egyik akció, amely nagyon nagy figyelmet kapott az Egyesült Államokban és világszerte is. Egy másik fontos momentum volt, hogy megjelent a Romániából disszidált Ion Mihai Pacepa titkosszolgálati tiszt könyve. Ebben nagyon részletesen leírta mindazokat, amiket mi addig is állítottunk és igazolta állításainkat az amerikai üzleti és külügyi érdekekkel szemben. Nagyon kemény küzdelem volt azokban az években.
Aztán jött Romániában a forradalom. Mi történt azután?
1989 után sikerült végre a panaszpolitika mellé pozitív irányú törekvéseket is tenni. Ilyen például a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása, amely részére az évek során több mint negyedmillió dollár értékű adományt – pénzt és felszereléseket – gyűjtöttünk.
Továbbra is foglalkozunk azzal, hogy Romániában van 2140 olyan egyházi ingatlan – iskolák, árvaházak, kórházak, stb. – amik mind-mind a civil társadalom alappillérei voltak Erdély-szerte, amiket a kommunizmus alatt egy tollvonással elkoboztak és a mai napig is csak töredékét juttatták vissza az illetékes tulajdonosokhoz. Ezzel kapcsolatban több mint egy évtizede folytatunk egy kemény küzdelmet, amelyet Lantos Tamás, most már elhunyt amerikai képviselő kezdeményezett, aki annak idején a kongresszus külügyi bizottságának volt az elnöke. Egy határozatot szavazott meg a Kongresszus, hogy ezeknek az ingatlanoknak a visszaszolgáltatását gyorsított ütemben kell végrehajtani. De nemhogy gyorsítottak volna az ütemen, hanem pont fordítva, lelassult a folyamat. Az elmúlt hetekben Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének sikerült Washingtonban a visszaesésekről tájékoztatni a kongresszust. Előtte az RMDSZ vezetősége, Kelemen Hunorral az élen, a kongresszusban és a külminisztériumban ismertette a fogyatékosságokat. És itt egy nagyon érdekes fordulat állt be: az amerikai kongresszus költségvetési bizottságának két vezető személyisége, a jobboldali Andy Harris (a Kongresszus egyetlen magyar származású tagja – szerk. megj.) és a nagyon baloldali Marcy Kaptur közösen adtott le egy olyan határozatot, – amit elfogadott az egész kongresszus, – hogy a külügyminisztérium költségvetéséhez kötik azt, hogy Romániában milyen mértékben zajlik, vagy nem, ezeknek a tulajdonoknak a visszaszolgáltatása. Ez a fejlemény meglepte a külügyminisztériumot is, hiszem most már saját érdeke, hogy tegyen is valamit a tényleges restitúcióért. Ennek nyomán, nem arrogánsan, nem erőszakos módon, hanem tájékoztatóan mutatta be Kató Béla a mai állapotokat. Nagyon remélem, nem kell újabb negyven évet várnunk, hogy ez be is következzen.
Gyakorlatilag ez mit jelent?
A teljes körű visszaszolgáltatását azoknak az ingatlanoknak, amelyek – sok helyen persze, már romos állapotban vannak – lehetővé tennék, hogy a történelmi magyar egyházak elláthassák hivatásukat.
A Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Gyulafehérvári Batthyaneum kulcspéldái annak, hogy a román állam továbbra se akarja visszaadni az épületeket jogos tulajdonosoknak. A román állam mindenféle kitérő manőverekkel arra törekszik, hogy megakadályozza a visszaszolgáltatást. Washingtonban is jól ismert Markó Attila meghurcolása, akit börtönre ítéltek jogellenes módon, pont őt, aki a törvény betűjét tiszteletben tartotta és közreműködött az elkobzott Sepsiszentgyörgyi ingatlan visszaszolgáltatásához. Mi azért dolgozunk, hogy ezek a visszásságok megszűnjenek. A magántulajdonhoz való jog Amerikában szent és sérthetetlen, ezt a washingtoni döntéshozók feltételek nélkül támogatják.
Megpróbálnak tehát nyomást gyakorolni Romániára?
A washingtoni Külügyminisztérium az itteni nagykövetség útján személyes kapcsolatban áll a román miniszterelnökkel és olyan tárgyalás zajlik közöttük, amire én nem vagyok hivatott, hogy elmondjam, pontosan milyen. Ebben igenis kell előrehaladás, amennyiben az Egyesült Államok barátságát és stratégiai partnerségét továbbra is igényli Románia. Ha nem történnek meg a külügyminisztrium részéről ezek a lépések, akkor ott van a kongresszus, amely szorítja a külügyet. A kongresszus megválasztott képviselői, akkor is, ha halvány kötődésük sincs a konkrét témához, viszont szavazópolgáraik kérik tőlük, fel fognak lépni. A HHRF 40 éve ebből az alapfelvetésből kiindulva végzi munkáját.
maszol.ro

Elvesztegetett esztendők
Évről évre ugyanazokat a köröket futjuk: az iskolások vizsgái után döbbenten megállapítjuk, hogy a Székelyföldi magyar gyermekek ismét gyengén teljesítettek a román megmérettetésen. Ez történt a nyolcadikosok képességvizsgáját követően, és várhatóan megismétlődik az érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala után.
Semmi sem változik, nem is változhat, hisz ugyanazon módszer, tankönyvek szerint oktatják ma is a románt, mint tíz vagy húsz éve, nem módosult a követelményrendszer annak dacára sem, hogy öt esztendeje immár törvény biztosítja a lehetőséget, és az alternatív tantervek is elkészültek. Döbbenetes, amikor a zord valóságot politikusaink is felismerik, ahogy tette ezt a hétvégén Borboly Csaba, aki annak az RMDSZ-nek egyik vezető egyénisége, amely néhány éve hatalmas vívmányként ünnepelte az új tanügyi törvényt, többek között éppen az alternatív románnyelv-oktatás bevezetése okán. Mindez 2011-ben történt, azóta több ízben kormányon volt a szövetség, folyamatosan államtitkára van a tanügyi tárcánál, ám ez a fogas kérdés megoldatlan mAradt. Király András – a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős magyar államtitkára – minden megkérdezéskor elismételi: folyamatban az ügy rendezése. Pedig még az elemisták esetében is ott a szépséghiba, módszertan, tanterv ugyan létezik, de a harmadikosok román könyve két éve, a negyedikeseké egy éve késik. Az RMDSZ-es államtitkár pedig cseppet sem tűnik elégedetlennek, újabb és újabb, mind távolibb időpontokat jelöl meg, a legfrissebb változat szerint valamikor 2017 után kezdenék meg a sajátos tantervek fokozatos bevezetését.
Nehéz eldönteni, a közöny vagy a tehetetlenség miatt késik ennek az oly sok, elsősorban a Székelyföldön és a tömbben élő magyar gyermek számára fontos kérdésnek a rendezése. Tizenkét éven át nyúzzák a román nyelvet, kínlódnak a nehéz irodalmi szövegek bebiflázásával, de érettségi után többségük még egy üzletben is alig boldogul. Rengeteg befektetett energiával alig érnek el eredményt, s míg angolul majd mindenikük jól beszél már X–XI.-es korára, román környezetben meg sem mernek szólalni. És mivel kínlódásuknak alig van látszatja, megutálják a nyelvet, az országot, s távoznak, ahogy lehetőségük adódik, jobb pénzért, jobb nyelven építgetik életüket. A magyarság képviseletét felvállaló, sikereiket sűrűn hangsúlyozó politikusaink esetében az ilyen és hasonló gondok évente egyszer-kétszer kerülnek napirendre, s míg saját gyermekeik, unokáik nem ütköznek ugyanezen akadályokba, eszükbe sem jut, hogy ez is ott tornyosul a megoldatlan kérdések sorában. Mintha nem fognák fel fontosságát, tétjét. Nem is veszik tudomásul, hogy minden újabb elvesztegetett esztendővel tovább szaporodik azok száma, akik nem indulhatnak román társaikkal egyenlő eséllyel az életben.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Riporttábor Temesváron
Kötet készül a nagyvárosi szórványról
Az elmúlt hét végén Temesvár volt a helyszíne a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei riporttáborának. A szervezők célja az volt, hogy betekintést nyújtsanak a nagyvárosi szórvány életébe, és az elkészült riportok egy kötetben rögzítsék a múlt– jelen–jövő metszéspontjában tapasztalt pillanatképet, amely a sokadik lesz abban a sorozatban, amelyet az újságíró- szövetség a különböző erdélyi helyszínekről megjelentetett.
A táborban hat megye 11 szerkesztőségéből a nyomtatott és az elektronikus sajtó 25 képviselője vett részt, és három újságíró szakos egyetemi hallgató Kolozsvárról. A vendégfogadó Temesvári kollégák kitettek magukért. Bartha Csaba Temesvári rádiós kolléga, a MÚRE területi képviselőjének vezetésével olyan gazdag programot szerveztek, hogy nehezen mAradt idő a résztvevők által jobbára előzetesen kiválasztott témában elmélyülni és beleszippantani a színes, vonzó, soknemzetiségű nagyváros pezsgő életébe. Arról viszont meggyőződhettünk, hogy a villamosjáratok és a sűrű gépjárműforgalom miatt zajos Temesvár belvárosát hogyan alakította emberarcúvá a helyhatóság kövezett sétálóutcák, tágas, forgalommentes terek kialakításával, amelyeken este a vendégfogadók előtt zajlik az élet, a mediterrán városokhoz hasonló módon.
A "nagy furcsaságok és pAradoxonok" városának kialakulásáról, a két folyó, a Temes és a Bega által határolt területen Szekernyés János helytörténész, újságíró tartott tartalmas, érdekes előadást. A városban, amely Károly Róbert idején a magyar királyság székhelye volt, s hosszú török és Habsburg-uralom után került vissza Magyarországhoz, majd Trianon után a nagyhatalmak Romániához csatolták, ő vezette a többórás sétát is. Ez a város nevének utótagját adó vár megmAradt falaitól a történelmi emlékekban gazdag utcákon át a Dózsa György kivégzésének helyszínétől nem messze levő református templomig tartott, ahonnan a romániai rendszerváltás elindult. Közben megtekintettük a szoborparkot, amelyben Róbert Károly magyar király mellett a város történetében fontos szerepet játszó magyar személyiségeknek is szobrot emeltek.
A szakmai tevékenység már a pénteki megérkezés után megkezdődött. A Rácz Éva egyesületi elnök vezette média-kerekasztal során Temesvári kollégáink mutatták be a helyi sajtót. Nem könnyű, de érdekes a munkájuk – számolt be Bartha Csaba és Lehőcz László kollégánk az 1989. december 22-én magyarul is megszólaló Temesvári Rádió magyar adásáról. A napi kétszer egyórás magyar nyelvű műsort három főállású szerkesztő és egy Aradi tudósító, valamint a bedolgozó munkatársak készítik. Szavukat a szomszédos megyékben hallhatják, de megtörténik, hogy messzi magyarországi régiókból is kapnak visszajelzéseket. Az írott sajtó hőstörténetét Graur János, az 1994- ben hetilappá alakult Heti Új Szó főszerkesztője és kollégája, Makkai Zoltán mutatta be. A négy belső munkatársat foglalkoztató lap népszerű szerkesztője volt a nemrég elhunyt Koczka György, aki utolsó percig, betegágyából is elküldte írását a lapba. Napilapként az Aradon kiadott Nyugati Jelent olvashatják a Temesváriak, erről Pataki Zoltán szerkesztő beszélt. Hogy olvasóit maga köré gyűjtse és megtartsa, a Heti Új Szó az állandó előfizetőkből létrehozta a lap Baráti Körét, amelynek tagjaival kölcsönös előnyöket biztosítanak egymásnak, rendszeresen kiadják a Baráti Kör adatbázisát, és évente találkozót tartanak.
Temes megye lakosságának öt százalékát teszi ki a 36.000 körüli magyar nemzetiségű személy. Számuk az 1992-ben nyilvántartott 62.000-ről csökkent megyei szinten 44, Temesváron 51 százalékkal, és mára már nem mAradt olyan közigazgatási egység, ahol a többséget képviselné. A beolvadás, az elvándorlás megtette a hatását, és mindössze 11 településen működik magyar iskola – ismertette a statisztikai adatokat Halász Ferenc, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, főtanfelügyelő- helyettes. Mivel vannak olyan helységek, ahol az elfogyó gyermeklétszám miatt megszűntek a magyar osztályok, a fakultatív magyar oktatás bevezetésétől remélték azt, hogy idővel újraindíthatják, de elképzeléseik e téren nem váltak valóra. Ennek ellenére továbbra is fontosnak tartják az 1997-ben elkezdett fakultatív oktatást, amelyben 20 településen 388-an vesznek részt, és előfordul, hogy nem magyar szülők is beíratják a gyermeküket – számolt be Marossy Zoltán, volt alprefektus, a fakultatív magyar oktatás ötletgazdája. Ottjártunkkor Iakab Ilona, a líceum igazgatónője, Magyari Sára szakmai irányító, továbbá a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok jelenlétében műsoros esttel zárult a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szervezett Tanulj meg írni, olvasni magyarul! egyhetes tábor, amelyet a fakultatív oktatásban részt vevő gyermekek számára szerveztek.
A kerekasztal-megbeszélésen azt az átfogó tevékenységet, amely a Temesvári magyar tannyelvű Bartók Béla Elméleti Líceumban folyik, dr. Erdei Ildikó igazgatónő ismertette.
Tudatosan számolják, keresik a diákokat, meggyőző munkát végeznek a családokban, hogy magyar iskolába írassák a gyermeküket. Ehhez fel kell venni a versenyt a más tannyelvű iskolákkal, s a színvonalas oktatás mellett a közösségépítés feladatát is vállalni kell, hasonlóképpen a differenciált oktatást, a magyarul kevésbé jól beszélő gyermekek felzárkóztatását. A Józsefvárosban levő tanintézményben 600 diák tanul, és alapítványi támogatással 15 kilométeres körzetből naponta iskolabusz szállítja őket. Néptánccsoport, citeraegyüttes, diákszínpad működése teszi színesebbé a diákéletet, vetélkedők, versenyek, gyakori ünnepi alkalmak helyszíne az iskola, amelynek felszerelése az évek során fokozatosan bővült. Évkönyv, diáklap kiadásával népszerűsítik a tanintézményt, az elemi osztályok felkaroltak egy-egy elszigetelten működő óvodai csoportot, kétnyelvű kiadványban biztatják a vegyes családokat arra, hogy kisgyermekkorban kell mindkét szülő nyelvét megtanítani a gyermekeknek – említhetünk néhányat a beszámolóban elhangzott tevékenységek közül.
A beszélgetésen részt vett Farkas Imre, Temesvár újonnan megválasztott alpolgármestere.
Az utolsó napon a tábor fő témája, a szórványkérdés szerepelt a napirenden. A meghívott dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Szórvány Alapítvány keretében működő Kisebbségi- szórványkutató Műhely vezetője volt.
Átfogó és részletes beszámolójában a téma minden vetületére kitért, és bemutatta a szórványkérdésről szóló igényes kiadványokat, a FESS (Feleljünk Együtt Saját Sorsunkért) Füzetek sorozat különböző példányait, beszélt az e téren futó európai projektekről. A hatodik FESS- füzet hat pontban foglalja össze a szórványmentés eszközeit: szórványiskola-program, szórványgondnokprogram, szórványhelyzetkutatási program, szórványok gazdasági helyzete program, szórványképviseleti program, értelmiség- képzési program a szórványok számára. A konkrét projektek kidolgozása az egyes történelmi régiók képviselőinek a feladata – vonja le a következtetést a szerző, amit jó lenne, ha a döntéshelyzetben levő tisztségviselők is felvállalnának.
A többórás vita kérdéseire nincs mód egy beszámoló keretében kitérni, de tanulságai valószínűleg megjelennek az őszire elkészülő újabb riportkötetben.
A rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, amelyen egy fogyatékos fiatalokat segítő alapítvány számára gyűjtöttek támogatást.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Régészeti szakgyakorlat diákoknak Vajdahunyadon
Európa-napot tartottak a hét végén a július 4–13. között zajló vajdahunyadi régészeti táborban, ahol a 18 egyetemista és középiskolás Erdély egyik legjelentősebb, Szent István korabeli ispánsági várának árkát kutatja.
A résztvevők nemcsak arra voltak kíváncsiak az Európa-napon, hogy miként alakult meg az Európai Unió és milyen lehetőségeket biztosít az erdélyi fiataloknak, hanem arra is, hogy az öreg kontinens hogyan kezeli a migránsválságot. A táborban a dévai Téglás Gábor Elméleti Gimnáziumból öten, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négyen, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt.
A Vajdahunyadi Magyar Házban szervezett kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Csók Zsolt régész, a tábor szakmai vezetője, Winkler Gyula EP-képviselő is részt vett. „Azt szerettük volna, ha az egyetemisták az ispánsági vár kutatásába kapcsolódnának be, a kisebb diákok pedig életpályamodellt láthatnának, megismerhetnék, hogy mivel foglalkoznak a régészek, de az is fontos, hogy az ilyen táborok közösségformálók" – emelte ki Hegedüs Csilla.
Felidézte, számára is életre szóló élmény volt diákként részt venni a magyarlétai régészeti táborban. „Megtanultunk csapatban dolgozni, elosztani a munkát, azt, hogy miben kire hagyatkozhatunk, ezek az élmények a mai napig elkísérnek, örülök, hogy egy ilyen kezdeményezés ma is támogatásra talál. Itt, a szórványban kiemelten fontos a közösségépítő programok szervezése. Hunyad megyében az Örökségünk Őrei után ez a második örökségvédelmi program, amit elindítunk" – tette hozzá. A siker alapja és kulcsa a kétkezi és értelmi munka, ha ezt betartják, akkor a határ a csillagos ég – biztatta a diákokat Csók Zsolt régész, kiemelve, hogy a kutatás azért is fontos, mert itt van az egyik legrégebbi, Árpád-kori ispánsági vár.
„Szeretnénk ezt a projektet folytatni, jövőre is hasonló tábort szervezni egyetemistáknak és középiskolás diákoknak. És nemcsak itt Hunyad megyében, hanem egész Erdélyre kiterjesztenénk a programot" – jelentette be a tábor szakmai vezetője. A régészeti szakgyakorlatot az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ ügyvezető elnökségének kulturális főosztálya szervezi a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei ifjúsági igazgatóság, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával.
Krónika (Kolozsvár)