Zászlóügyben vizsgálódtak Csíkmadarason
Kihelyezett tárgyalást tartott pénteken a Hargita Megyei Törvényszék C10CAF számú bírói testülete abban az ügyben, amelyben Hargita megye prefektusa a zászlóügyben hozott végleges táblabírósági döntés be nem tartásáért jelentette fel Bíró László polgármestert még idén májusban – tájékoztat közleményben Csíkmadaras Község Polgármesteri Hivatala
A törvényszék, a prefektúra, a törvényszék melletti ügyészség összesen hattagú küldöttsége érkezett péntek délelőtt a csíkmadarasi községházára. Helyszínelésük tárgya a május 27-én iktatott prefektusi feljelentés, melynek révén azt kifogásolta Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, hogy Bíró László polgármester nem hajtotta végre a Marosvásárhelyi Táblabíróság azon, 2014. június 17-én meghozott döntését, miszerint el kell távolítani a községháza homlokzatáról Magyarország zászlaját – olvasható a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban.
Az alig félórás látogatás során a küldöttség helyszínelést is végzett, azaz lefényképezték a községháza homlokzatát, rajta a magyar nemzet lobogójával (nem Magyarország hivatalos zászlójával), majd jegyzőkönyvbe foglalták a tapasztaltakat. A bírói testület elnöke közölte, az első tárgyalás ebben a perben 2016. január 20-án lesz – tájékoztat Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala.
Bíró László polgármester közölte, hogy inkább lemond a polgármesteri tisztségéről, de akkor sem veszi le a zászlót a községházáról, hiszen az épületre nem Magyarország hivatalos lobogóját tűzte ki, hanem a magyarságét, és ezt semmilyen törvény nem tiltja.
„2006-ban, amikor kitűztem Magyarország zászlóját, azt gondoltam, az úgy korrekt és úgy helyes. Ez nem is zavart senkit 2012-ig” – fogalmazott a helyzettel kapcsolatban Bíró László polgármester. Kiemelte, ez a helyzet a 22-es csapdája számára. Hiszen ha fenyítésre beveszi a magyar nemzeti lobogót, az gyengeségének és gyávaságának lenne tanúbizonysága. „Meg vagyok győződve, hogy polgármesteri mandátum nélkül is lehet tenni a közösségért. Inkább azt választom, hogy kimegyek a községházáról, mintsem hogy levegyem a zászlót. Felháborít ugyanakkor ebben a helyzetben a polgármester-társak hűtlensége és gyávasága a magyar nemzettel szemben, persze tisztelet a kivételnek” – jelentette ki a községvezető. Hozzátette, a tárgyalás során be fogja bizonyítani, hogy a községháza homlokzatán nem Magyarország zászlója van kitűzve, hanem a magyar nemzet lobogója, így a prefektusi feljelentés tárgyát vesztette.
Bíró Lászlót egyébként több ízben is megbírságolta a kormány Hargita megyei képviselője. Az RMDSZ színeiben megválasztott polgármester egyszer le is vette a zászlót de – mint korábban nyilatkozta – „mosás és vasalás után” újra kitűzte.
Székelyhon.ro

Maros megye szórványtelepülésein is megülik a magyar szórvány napját
A magyar szórvány napját egyre több Maros megyei településen is megünneplik. A Vásárhelyi Hírlap arra kereste a választ, hogy a megye kisvárosai milyen rendezvényekkel készülnek a 2011 óta ünnepelt magyar szórvány napjára, illetve, hogy milyen méreteket öltött a települések szórványosodása.
Az RMDSZ 2011. február 27-én fogadta el azt a határozatot, amely révén november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Segesváron csütörtökön este ünnepeltek. Tóth Tivadar, a Gaudeamus Ház – Oktatási és Művelődési Szórványközpont vezetője a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a tervek szerint székhelyükön tartottak rendezvényt, ahol a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatának diákjai és a Kikerics Néptáncegyüttes lépett fel. Az ünnepséget Ferencz Orsolya, a Petőfi-program ösztöndíjasa szervezte, aki az est folyamán énekesként is fellépett. Továbbá egy fotóverseny díjazását is ezen rendezvényen tartották meg. Tóth Tivadar azt is elmondta, második évben ünneplik november 15-ét, majd hozzátette: a 26 ezer lelket számláló városban érezhetően csökken a magyarság létszáma: hivatalos adatok szerint 4600-an, a valóságban viszont ennél is kevesebben vannak. Ennek okai az elvándorlásban és a vegyes házasságokban lelhetők fel.
Marosludason még renitensek
A marosludasi Kiss István alpolgármester a napilap érdeklődésére elmondta: nem készülnek erre a napra. A következőképpen indokolta: „Lehet, hogy még nem akarjuk elismerni azt, hogy szórvány vagyunk”. A város 15 ezer lakójából mintegy 3800 magyar, és itt is vannak olyanok, akik a jobb megélhetés reményében külföldön vállalnak munkát. Az összességében elöregedő város demográfiai adatai a magyarságra vetítve a következőképpen néznek ki: évente 15-20 gyereket keresztelnek és 50 személyt temetnek.
Szerény ünnepség Sármáson
Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere elmondta, a Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett szórványkollégium gyerekeivel vasárnap rövid kulturális ünnepélyt terveznek, amely után az anyagi lehetőségeikhez mérten szerény szeretetvendégséget tartanak. Az alpolgármester elmondta: a város magyarságának csökkenésének egyik oka a külföldre vagy nagyobb városokba való elvándorlás, bár a statisztikáik szerint az elvándorlási tendencia három-négy éve, ha elenyésző mértékben is, de csökken. „Nehéz, érezzük, és tudjuk” – mondta az alpolgármester, akitől azt is megtudta a lap, hogy a mintegy hétezer lelket számláló településen megközelítőleg 1300 magyar él. A magyar öntudat fenntartására már csak a városban nyílik lehetőség (diákszínjátszó csoporttal, mulatságok, bálok szervezésével), a környező kiöregedett települések fiataljai vagy elmennek, vagy vegyes házasságot kötnek. Az elöljáró elmondta: nagyon örvend, hogy egy francia befektetőnek köszönhetően közel kétszáz magyar embernek van munkahelye. Sallai Imre úgy véli, meg lehetett volna állítani a szórványosodási folyamatot, de szerinte még most sem késő külföldi vagy anyaországi programokon, pályázatokon, befektetőkön keresztül.
Előrehozott és eltolt rendezvények
A dicsőszentmártoni Fodor József a lap megkeresésére kifejtette: ők a hivatalos naptól eltértek, és november 7-én, a Kökényes Néptáncegyüttes fennállásának 10. évfordulóján ünnepelték a magyar szórvány napját. Az együttes vezetője, aki egyben önkormányzati képviselő és a Traian Általános Iskola aligazgatója elmondta: a szórványosodás egy le nem álló folyamat, és ezt azzal példázta, hogy a tavalyhoz viszonyítva idén 12-vel csökkent az általa is igazgatott iskolában a gyerekek létszáma. Úgy vélte, a folklórmozgalom meg tudja mozgatni a kisváros, de a környező települések magyar fiataljait is.
Szászrégenben minden évben megünneplik november 15-ét. Az Ady István magyarfülpösi lelkész által működtetett szászrégeni szórványkollégium megsegítésére tavaly is rendezvényt szerveztek. A szászrégeni RMDSZ elnöke elmondta: idén is kulturális műsorral ünnepelnek, melyet nem a hivatalos dátumon, hanem jövő hét közepén ülnek meg, és amelynek ismét a szórványkollégium megsegítése a célja.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Az RMDSZ-nek is takarítania kell (Tőkés László a belpolitikai válságról)
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint nemcsak a román pártok, de a politikai osztály bennfentes tagjaként számon tartható RMDSZ számára is elérkezett a változás és megtisztulás ideje. A brüsszeli honatya úgy véli, a szövetségnek is vállalnia kell a felelősséget a kialakult belpolitikai válságért.
Az EMNT elnöke úgy vélte, a bukaresti tűzvész óta lezajlott események legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupció ellen, tisztulásra, sőt, „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Tőkés László rámutatott: az államfői felszólítás „nemcsak a vezető román versenypártoknak, hanem az utca által leváltásra ítélt román politikai osztály bennfentes tagjának, az RMDSZ-nek is szól”. A szövetségre is ráfér a változás és a tisztulás, miként levitézlett többségi partnereire, „köztük is a korrupt Victor Ponta nevével fémjelzett, posztkommunista Szociáldemokrata Pártra”. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ mára már oly mértékben része lett a román politikai életnek, hogy alig lehet megkülönböztetni a többi parlamenti párttól, ezért nem kerülheti ki a felelősségvállalást. Ennek kapcsán ugyanakkor Tőkés felhívta a figyelmet: a múlt hétvégi SZKT-ülésen elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy „az RMDSZ el akarja hárítani magától a súlyos politikai helyzet, illetve a belpolitikai válság miatti felelősséget”. Tőkés László szerint a hárító kijelentéseknek pont az ellenkezője az igaz, éppen ezért az államfő szavait meg kellene fontolnia a szövetség vezetőinek, hiszen a megtisztulás nélkül nem lehet szó „újratervezésről”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bennünk van a végtelen
Születésnapi beszélgetés a 70 éves Baróthi Ádám szobrászművésszel
– Marosvásárhelyen született, de valójában tősgyökeres szászrégeni...
– Talán három napot voltam a vásárhelyi szülészeten, hetven éve itt élek a városban, neveltje vagyok.
– Milyen volt a gyermekkora?
– Színes és gyönyörű. Egészen más, mint a mai gyerekeké, akik a számítógép előtt rostokolnak. Szászrégenben három nyelvet beszélnek, mi is három nyelvet tanultunk: magyarul, románul, németül. Miénk volt az erdő, a legelő, fociztunk, játszottunk, rengeteg ifjúsági és háborús regényt, útleírást olvastam. Négyéves lehettem, amikor édesapám először kivitt a vasútállomásra, s amikor megláttam a pöfögő gőzmozdonyt, hazajöttem és lerajzoltam. Ahogy nőttem, vágyaim különböző eseményekhez kötődtek. Először mozdonyvezető akartam lenni, majd amikor megláttam az első vaskerekes traktort, traktorista, s az első vitorlázó repülőgép láttán, amit itt gyártottak, pilótának kívánkoztam. S közben agyagot gyúrtam, kis szobrok készültek, és sok-sok rajz csataképekkel. Zenetanár osztályfőnököm három évig tanított hegedülni. Azt mondta édesanyámnak: a gyereknek jó a hallása, de adja képzőművészeti iskolába. Így indultam Marosvásárhelyre. Izsák Márton szobrászművész, igazgató emlékezett arra, hogy hatodikban kitűnő eredménnyel felvételiztem.
– Kik voltak tanárai a művészeti iskolában?
– Izsák Márton, Hunyadi László a szobrászaton, Nagy Pál grafikatanár, Kemény János író veje, Barabás István festőművész, még az öreg Bordi András is leadott pár órát. Józsa Gerő volt a magyar szakos osztályfőnökünk, kiváló előadótanár.
– Ki irányította, befolyásolta leginkább pályája kezdetén?
– Hunyadi László. Nagyon lelkes volt. Beengedett a műtermébe, ott is tanultunk tőle szobrászatot, rézdomborítást, és az anyagokkal való bánásmód alázatát, szeretetét – ez a barátság most is él közöttünk. Osztálytársam volt Tamás Anna, Tamás Klára, Kiss Levente, Szabó Vilmos, Hunyadi Mária, Szép György, Nagy Dalma, akik kitűnő képzőművészek lettek. Sajnos, Anna és Vili már nincs közöttünk.
– Akik bejutottak a művészeti iskolába, azoknál számított-e a származás, vagy csak a tehetség volt mérvadó?
– Abban az időben Izsák Márton volt az igazgató, és az iskolában nem vették figyelembe a származást, csak a tehetséget. Pedig volt ott papgyerek, kulákfióka, ügyvéd- és orvosgyerek, és én is, akinek édesapját koholt vádak alapján elítélték mint a nép ellenségét. Építész volt, egy esztendő után szabadult, s rá tíz évre rehabilitálták. Akkor rájárt a rúd a régi rendszer értelmiségi gárdájára. Bezzeg más iskolában, így a régeniben is, dúlt a megtorlás ezek ellen, a gyerekeken is elverték a port. A vásárhelyi művészeti középiskola ilyen diákokat oltalmazó gyűjtőközpont volt. Izsák Marci bácsi, akit lehetett, ha tehetséges volt, begyűjtötte. Tartotta a hátát ezekért is, egyenes ember volt, tiszteletet parancsoló, szigorú, de jóindulatú; kevés szóval irányított.
– Ezután jöttek az egyetemi évek...
– Kolozsváron is jó tanáraim voltak. Akkor a román tanárok jó része beszélte a magyart. Nyolcat vettek fel a szobrászatra, abból média szerint a harmadik voltam. A felvételi nehéz volt, előbb román nyelvtanból és irodalomból vizsgáztattak. Ha volt annyi tudásod, hogy ezen keresztüljutottál, mehettél tovább a szakvizsgákra. Így aztán rengeteg jó székelyföldi gyerek – a rendszer aberrációja miatt – nem jutott be. 1966-ban már nem kellett románból vizsgázni, csak szaktantárgyakból. Végig ösztöndíjas voltam, szerettem tanulni, bennem volt apám ambíciója. Tanáraim közül szívesen emlékezem Kós Károly fiára, Kós Andrásra. Ő volt az egyik szakoktató, a katedrafőnök. De tanított Löwith Egon is, aki Mexikóban született, kitűnő tanár volt. Aztán visszakerült Romulus Ladea professzor, akit vallásos szobrai miatt korábban kiebrudaltak. Jó asszisztense volt Korondi Jenő. Tanárom volt még Földes László, aki hatalmas tudású ember volt. Ő esztétikát tanított, Borghida István művészettörténetet, a tudományos szocializmust és a filozófiát Bretter György. Bretter azzal nyerte meg a partit, hogy amikor bejött az első órára, ezt mondta: uraim, egy dolgot le kell szögezzünk, ezt a tantárgyat én fogom tanítani, de egy dolgot ne feledjenek: egy jó kapitalizmus még mindig jobb, mint egy rossz szocializmus.
– Ezt így el merte mondani?
– Úgy látszik, akkor még nem voltak közöttünk besúgók… Ledöbbentünk, utána minden óráján ott volt a társaság.
– Mennyire használták ki a kolozsvári éveket?
– Sok színházlátogatás volt, opera, operett, vasárnap délelőtti koncertek... Ruha Pista bácsi jóvoltából, aki egyszer-kétszer bevitt a saját koncertjére a Farkas utcai református templomba. Jegyünk nem volt, én vittem a hegedűtokot, a barátom a kottákat. Jó 15-20 év múlva Pista bácsi Régenben koncertezett, a református templomban és a koncert után egy nagyméretű Beethoven-linóleum-metszetemmel leptem meg. Csak nézte, nézte, sokáig, s azt mondta: ez igen, ez a tekintet és a torzonborz hajzat: az őrült zseni, a vívódó művész. Igen tetszett neki; öccse, aki elkísérte, még kettőt rendelt belőle. Igazán szép, emlékezetes találkozás volt.
– 1970-ben végezte az egyetemet, s következett a kihelyezés.
– Minden Bukarestben zajlott le. Akkor még nem tudtam, hogy országos első vagyok a szobrászaton. Szegény Vetró Arthur azt mondta: na, akkor válasszon, mi legyen, Bukarest vagy Temesvár? De én előre megbeszéltem apámmal, hogy hazajövök, ha megengedi, hogy a házunk mögött, a Maros-parton húzzam fel a műtermet. Nem szerettem a nagyváros zaját. De lehet, hogy nem is lettem volna már az országban, engem is elkapott volna a gépszíj, mint a korosztálybeli diáktársaimat. Szinte mind elhagyták az országot. Apám azt mondta: gyere haza, fiam, úgy hagytam ki a téglákat az öreg ház hátsó oldalán, hogy tovább lehessen rakni… Elkészült a műterem-lakás, és a tanárkodás mellett elkezdtem dolgozni. Az első komolyabb pályázat a Színház tér dekorálása volt 1973-ban, amikor a marosvásárhelyi új színház felépült. Kulcsár Bélával megnyertük az egyik pályamunkát, a nyolcalakos dekoratív kompozíciót. Most, néhány hónapja kettőt el akartak lopni belőlük. Sok bronzszobor tűnt el az országban az utóbbi időben, jó ára van a bronznak, alig néhány került elő. A minap tudtam meg, hogy az abafájai Huszár-kastélyról eltűnt az általam készített, RMDSZ rendelte két kétnyelvű feliratos portré és dombormű. Dsida Jenőről és Abafáji Gyulai Pál orvosról, krónikás diplomatáról készültek. Egyébként a visszakapott kastély vígan megy tönkre, a volt kisegítő iskola már nem felel érte…
– Tanított az iskolában is.
– Hat éven át a 2. sz. líceumban művészi rajzot, térmértani szerkesztést, technikai rajzot, később művészettörténetet a humán tagozaton, román-magyar osztályokban egyaránt. Mindig beloptam az órákra egy-egy művész albumát, és munkásságáról, irányzatáról, életéről is beszéltem. 1976-2010 között a szászrégeni zene- és képzőművészeti kisiskolában tanítottam rajzot, festészetet, szobrászatot és művészettörténetet. Két osztályteremben szimultán, két nyelven, mert vegyes nemzetiségű volt egy-egy osztály. Egy csomó gyereket küldtem a művészeti líceumba, Marosvásárhelyre. Egy kitűnő, lelkes kolléga lett az utódom a katedrán. A kisiskolában kezdte, a művészeti líceum után Budapesten végzett főiskolát. És hazajött, hogy itthon tanítson. Bartha Lehelnek hívják, festőművész.
– Milyen anyagból dolgozik legszívesebben, mit szeret a legjobban?
– A bronzot. Színvilágával, anyagával a legnemesebb, a legidőtállóbb, de sok munka készült alumíniumból, lévén hogy olcsóbb. De dolgoztam kőből, fából, grafitból is, és sok linómetszetet készítettem. 1996-tól művelem a festészetet, pasztellképeket, akvarelleket festek, de rajzolok is, és tus- meg préseltszén-munkáim is vannak. Nem számolom, hány szobrot készítettem eddig. Talán 200-300-at a kis plakettekkel együtt. Ebből 20-25 nagyméretű, köztereken álló emlékmű.
– Melyik a világ legtávolabbi pontja, ahol létezik Baróthi Ádám-szobor vagy dombormű?
– Amerika. Mert ott él a fiam és a lányom, családostul. Sajnos…
– A ’89-es fordulat után tanácsosi szerepet vállalt a helyi önkormányzatban.
– Igen, tagja voltam az RMDSZ-nek, benne voltam a választmányban, s amikor meghalt Balázs Lajos alpolgármester, a választmány úgy döntött, hogy legyek önkormányzati képviselő. Nagy András volt az alpolgármester, később pedig nyolc évig polgármester. 1996-tól 2004-ig két mandátumot töltöttem a városrendészetnél. Tudtunk tenni a régeni magyarságért, de főleg a város közügyeiben és a személyi ügyekben sokat.
– És hogyan alakult a Petőfi-szobor ügye? Mert ezt a szobrot most itt látom a műterem bejárata előtt…
– Háromszor tűztük napirendre. Kétszer leszavaztak, harmadszor úgy egyeztek bele, ha ott lesz mellette az Eminescué is. Több hónapi küzdelem után végre újra napirendre került, de külön volt az Eminescu- és külön a Petőfi-szobor szavazása. Először az Eminescuét tárgyaltuk, mi megszavaztuk, de amikor a Petőfié következett, a mi szobrunkat nem szavazták meg. S mi, magyarok, a 21-ből csak 7-en maradtunk, bár még két ember mellénk állt, egy független és egy roma tanácsos, de nem volt meg a kétharmados többség. A ravasz törvényalkotók jól tudták, hogy sok fontos ügy a nemzeti kisebbségekre vonatkozik – így a többség győz. A román tanácsosok azzal érveltek, hogy a római katolikus templomkertben van már egy Petőfi-mellszobor. Én meg azzal érveltem, hogy a városban él 10-11.000 magyar, és közterületen egy szobrunk sincs, ami ittlétünket igazolja. Ismét leszavaztak.
– Milyen munkái készültek az elmúlt negyedszázad alatt?
– Vegyük sorra: 2013-ban Szászrégenben felállítottuk a kommunizmus áldozatainak emlékművét, kő és bronz domborművekkel és háromnyelvű felirattal (3,65 m). Moldáviában, Ungheni város főterén áll a tölgyfából faragott Anyai szeretet c. térkompozícióm (2,35 m). 2011-ben készítettem el a Csángó Madonna a halott hőssel c. nagy bronz domborművet, mely Gyimesbükkön van a régi vámház egyik falán. 2009-ben felújították a disznajói I-II. világháborús emlékművet a bronz turulmadárral. A sasmadár a stilizált Szent Koronán őrködik (5,60 m). 2005-ben Bolyban elkészítettem Szent István mellszobrát fából, ami majd’ 2 méteres. Szászrégen a hegedűk városa: a helyi hegedűkészítés 50. évfordulója alkalmából 2001-ben pályáztam s megnyertem a Hegedűk emlékművének elkészítését, amely 7,2 m magas, kőből és bronzból készült. A galócási új római katolikus templomban található a Szűz Mária 22 magyar szenttel című, hármas tagolású, farostlemezre festett, 9 négyzetméteres szárnyas oltárképem. Ez 2003-ban készült, s én terveztem az előtte lévő, román és gótikus elemekkel díszített úrasztalát is. Két domborművem van Alsócsernátonban, az egyik Bod Pétert ábrázolja. Csak néhány munkát soroltam fel, de sok szászrégeni középületen látható még bronzdombormű és száraz falra festett kép.
– Min dolgozik jelenleg?
– A 2014-es szászrégeni egyéni tárlat után, ahol több mint 65 munkám volt kiállítva, és a 2015-ös Bernády Ház-beli, 75 munkából álló kiállítás után pihentem és azon gondolkodtam, mit tegyek? Lányom, fiam, unokáim Amerikában élnek. Ezt nehezen tudom feldolgozni. Szomorú vagyok, és kissé bezárkóztam egy ideig…
– Sosem gondolt arra, hogy elhagyja szülőföldjét?
– Nem, erre komolyan nem gondoltam. Nekem itt dolgom van, s addig el nem megyek, míg be nem fejezem. És addig lesz dolgom, amíg élek. Itt a hazám, és mélyek a gyökerek, amelyek ide kötnek.
– Milyen elismerésben részesült Szászrégenben?
– A magyarok értékelnek, a románság jó része is. Főleg a hajdani tanítványok, a város vezetősége s a kultúra jelenlegi vezető egyéniségei. Tavaly, a Szászrégeni Magyar Napokon kaptam életműdíjat, amit a Böjte Lídia vezette Kemény János Irodalmi Társaság és az RMDSZ adott. Ennél nagyobb elismerés nem kell! Ez többet ér száz éremnél, jólesett. A legszebb és legmeghatóbb pillanata e napnak az volt, amikor fent voltam a pódiumon, s jött az ötéves kis unokám, Márk, és virágcsokorral köszöntött. Most 16 ezer kilométerre vannak, nagyon messze, a világ túloldalán…
– November 21-én lesz 70 éves. Isten éltesse sokáig! Mit szeretne még megérni?
– Azt, hogy legyen annyi egészségem, hogy a hátralévő időt okosan használjam ki. Nincsenek világrengető terveim, soha nem akartam egy absztrakt, elvont világba menekülni csak azért, hogy modern művésznek tartsanak a kortársaim és az ifjabb nemzedék. Úgy találtam rá a mértékletes, modernebb forma- és színvilágomra, hogy munkáimat ne csak a művészek, hanem a képzetlenebb műélvezők is megértsék, emberi gondolatokat akarok kifejezni. Hiszen bennünk van a világegyetem kicsinyített mása és a végtelen is. Testünk, szellemünk mikrokozmosza ezernyi parányi elemből és részecskéből áll. Sejtrendszerünk talán a Tejút rendszere, s oly parányiak vagyunk, mint az űrben a legtávolabbi csillagok. Odafent minden mozgásban van, és örökkön- örökké változik. Mi is változunk, de amíg élünk, tennünk kell. A mi korosztályunk bizonyos dolgoktól már ódzkodik, mert, amint mondják, ez nem a mi világunk, de hozzánk tartozik és velünk együtt él, létezik. A művészetre való rálátás attól függ, mennyire vagyunk érzékenyek, mennyire átfogó az érdeklődési körünk. Én sokszínű embernek tartom magam, még ebben a kisvárosban is sok mindent kellett csinálnom: körvezetés, iskolások nevelése, szeretem a költészetet, szeretek olvasni. Tanítottam verssel, zenével, tánccal, technikával, tudománnyal, hogy növendékeimben az adott problémát, művészeti témát jobban elmélyítsem. Készítettem színházi díszletet, plakátokat, bábfigurákat a színjátszó körnek, tartottam kiállítás-megnyitót, tárlatokat szerveztem, értelmezni próbáltam és belelátni mások művészi világába. Elmondhatom magamról, hogy soha nem unatkoztam, közel kétezer példányos könyvtáram is segített ebben. Az emberekkel való kapcsolat, a gyerekek lelkivilágának, szépérzékének formálása mind feladat volt és marad. Ezt szerettem!
– És mit nem szeretett?
– Az emberi sunyiságot, a képmutatást. Barát csak akkor lehet valaki, ha nyílt és őszinte. A bajban ismerszik meg igazán. Ezzel kapcsolatosan van egy emlékem. Szervátiusz Jenő szobrászművész 1964-ben ment nyugdíjba, amikor felkerültem a főiskolára, de volt szerencsém látni gyönyörű festett faszobor- kiállítását Kolozsváron. Volt egy nagy kiállítása korábban is, amikor a román kultuszminisztérium egy szovjet kultúrdelegációt fogadott, és elvitték őket a Jenő bácsi kiállítására. Azok álmélkodva kérdezték: ez az ember mostanig hol volt? Mit csináltatok, hogy a világ nem tud róla? Azok hümmögtek, köntörfalaztak jobbra-balra, nem tudtak érdembeni választ adni. Megkérdezték az idős Mestert is: Ön hol volt eddig, hogy mi nem tudunk magáról? A válasz egyszerű és tömör volt: "Amíg ők fúrtak, én faragtam." Ennél szebb ars poeticát én még nem hallottam! A munka, az emberben lévő ambíció, a művészi vágy túltesz mindenen…
Székely Ferenc
Népújság (Marosvásárhely)

Bakfark Bálint emléktábla avatás
2015. november 14-én, a Magyar Szórvány Napján került sor Brassóban, a Rózsák terén, a városban született magyar lantos és zeneszerző Bakfark Bálint zeneszerző és előadóművész, a 16. századi Európa reneszánsz lantmuzsikájának messzi földön híres művelőjének emlékére állított háromnyelvű (magyar, román és német nyelvű) emléktábla leleplezésére.
Az emléktábla a Rózsák terén, ma Enescu-tér 8-as szám alatti műemléképület homlokzatán áll. Az ünnepségen Szente László RMDSZ városi tanácsos, az emléktábla állításának ötletgazdája, engedélyeztetésének kivitelezője köszöntötte az egybegyűlteket.
Máthé Sándor unitárius címzetes esperes méltatta Bakfark Bálint életművét. Alina Durbacă alpolgármester ismertette a jelenlevőkkel, hogy ezen a téren indították útjára azt a pályázatot is, amely megcélozza, hogy 2021-ben Brassó nyerje meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Méltó helye ez ennek az emléktáblának – mondotta. Cristian Macedonski tanácsos, a német közösséget képviselte a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a német közösség is magáénak érzi a neves lantművészt, ugyanis a német származású Greff család fogadta örökbe.
A leleplezést követően koszorút helyezett el az RMDSZ képviselője Szente László, Alina Durbacă alpolgármester valamint Barabás Emike, az Áprily Lajos Főgimnázium aligazgatója.
Az emléktáblát a Brassó Megyei RMDSZ, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal partnerségben állítatta.
http://klmt.ro

Magyari Tivadar: az oktatás minőségére mindenütt oda kell figyelnünk
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök a tantárgyversenyek tapasztalatából leszűrt visszatérő élményével hívta fel a temesvári konferencia résztvevőinek figyelmét arra, hogy a szórványban élő diákok a székelyföldiekhez hasonlóan jeleskednek az országos megmérettetéseken. „Kiegyenlítettnek tűnik ez az oktatási körkép, amely azt is bizonyítja, hogy az oktatás minőségére mindenütt oda kell figyelnünk, biztosítanunk kell a feltételeket. Ki kell mondanunk azt, hogy megyénként, településenként mik a bajok, melyek a válságos helyzetek, és ezekre a konkrét helyzetekre kell megoldásokat találnunk” – szögezte le az ügyvezető alelnök, aki két olyan oktatási programról is említést tett, amelyet a szórványban bonyolítottak le az előző cselekvési tervben foglaltak alapján: a szórványkollégiumok létrehozását, működésének átvilágítását, illetve az RMDSZ anyanyelvű oktatásra vonatkozó beiskolázási kampányát.
Magyari Tivadar szerint ez utóbbi tudatosító, ösztönző akciónak sokkal inkább helyi fontossága volt, helyi igyekezetet erősített meg, mint „országos látszatot”. „Az új cselekvési tervben megpróbálunk egy naprakész tudásbázist kiépíteni. Az oktatás, szerencsénkre, még mindig nagy rendszernek számít országos szinten, de a magyar közösség ügyei között is” – jelentette ki az ügyvezető alelnök, és azt is hozzátette: az RMDSZ oktatási stratégiáját véglegesítették, a naprakész, pontosan terepadatokkal pedig az érdekvédelem különböző szintjein segítik a jó döntések megszületését. Magyari fontos tevékenységként emelte ki a magyar pedagógusok kataszterének összeállítását, egyfajta „munkaerő-mérlegének” elkészítését, amely a szükséges szakmai képzések irányvonalát is megmutatja.
„Meg fogjuk újítani a beiskolázási kampányunkat is, amely kiemelt társadalomszervezési tevékenységként szerepel további terveinkben. Ugyanakkor a pedagógusok hálózatának kialakításával a szakmai érdeklődést szeretnénk helyi szintről ország szintűvé emelni” – ismertette Magyari Tivadar, aki arról is tájékoztatott: a következőkben elkezdik az oktatási stratégia helyi szintű gyakorlatba ültetését, konkrét tennivalókra való lebontását.
Közlemény
Erdély.ma

Nemet mondott az RMDSZ a kétnyelvűségre
Második nekifutásra lesz szükség Koronkán, hogy a Marosvásárhely szomszédságában fekvő település magyar polgármestere, Takács Olga elfogadtassa a magyar többségű közgyűléssel a közérdekű hirdetések kétnyelvűsítését – adja hírül Szucher Ervin a kronika.ro-n.
Legutóbb ugyanis a magyar tanácsosok nemmel szavaztak az anyanyelv használatára, így az elöljáró e hónap végén kénytelen újból napirendre tűzni az október végén is beterjesztett, ám elgáncsolt határozattervezetet, miszerint a községháza lefordíttatja a közérdekű információkat. Ez egyébként a 2001-ben megjelent 215-ös számú helyhatósági törvény értelmében nem opció kérdése: azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, az önkormányzatok kötelesek lefordíttatni a tanácsi határozatokat.
A Marosvásárhely tőszomszédságában fekvő nagyközségben a kezdeményezés éppen a volt polgármester és jelenlegi tanácsos, Nagy Márton közbelépésére bukott el. Az RMDSZ politikusa szerint értelmetlen egy fordítóirodának fizetni, amikor a községben mindenki ért románul. A dolgok hátterét viszont nem csupán az anyagi kérdés képezi; a szövetség tanácsosait rendkívül zavarja, hogy a jelenlegi polgármester által beterjesztett javaslat lényegében attól a Daniel Cheşa liberális képviselőtől származik, aki az elmúlt három évben számtalanszor tett keresztbe az RMDSZ-nek.
Brassai: rossz és buta döntés
„A koronkai kollégák szerint Cheşa folyamatosan ostromolja és provokálja a magyar tanácsosokat – legalábbis ezt állítják ők. De az, hogy tőle érkezett az indítvány, nem ok egy ilyen rossz és buta döntés meghozatalára" – fakadt ki a lapunknak nyilatkozó Brassai Zsombor, aki szerint a józan észnek felül kellene írnia az indulatokat. Az RMDSZ megyei elnökét annál is inkább bosszantja a koronkai eset, hogy ellenszavazatukkal az RMDSZ-es tanácsosok lényegében nemcsak polgármesterükkel és egy tizenöt éve alkalmazásra váró törvénnyel, hanem az érdekvédelmi szövetség alapkövetelményeivel is szembementek.
„Ellentmondtunk saját magunknak, hisz negyed évszázada küzdünk a kétnyelvűsítésért! Egyben nevetséges és groteszk, hogy ilyen döntéssel lehetetlenítjük el a törekvésünket" – jellemezte a koronkaiak álláspontját Brassai. A megyei elnök méltányolta, hogy Takács Olga saját Facebook-oldalán elnézést kért a közösségtől, és ígéretet tett a csorba kiküszöbölésére.
Takács elismerte a hibát
„Nem adjuk fel nyelvi jogainkat! Hibáztunk. Valóban az anyanyelv használata a közigazgatásban olyan jog, amit az RMDSZ 25 éves kemény küzdelemmel vívott ki. Ez a jog nem képezheti költségvetési vita tárgyát, ugyanis ezen jogok többet érnek bárminél" – írta többek között Takács. Lapunknak nyilatkozva a polgármester megerősítette, hogy még e hónap végén visszatérnek a kérdés megvitatására. Elismerte ugyanakkor, hogy rosszul esett, hogy éppen az RMDSZ-es kollégái mondtak nemet az indítványra.
Az ülés jegyzőkönyve szerint Takács Olga elődje, Nagy Márton volt az, aki fölösleges pénzkidobásnak nevezte a határozatok lefordíttatását, hisz „baj, ha valaki nem ért románul". Míg a román tanácsosok tartózkodtak a szavazáskor, az RMDSZ és a Dan Diaconescu-féle néppárt két magyar nemzetiségű tagja a határozat ellen voksolt. Közösségi oldalán Takács Olga mégis Daniel Cheşára hárítja a felelőséget, mondván, hogy a tanácsos kollégája 2012 óta folyamatosan és következetesen zaklatja a testületet.
Cheşa nem érti az RMDSZ logikáját
A liberális tanácsos nem érti, hogy mi a zaklatás abban, ha számon kéri egy törvény alkalmazását. Cheşa, akit a koronkai RMDSZ-es tanácsosok korábban többször is vádoltak magyarellenes magatartással, úgy véli: kezdeményezését akár gesztusértékűnek is vehették volna a magyarok.
„Ortodox román létemre a kétnyelvűség híve vagyok, a faluban a magyarokkal magyarul beszélek. A feleségem magyar, a lányom két nyelven és kultúrán nevelkedett, és mindannyian közel egy évtizedig Magyarországon éltünk, a panziómban a tizenkét alkalmazott közül tíz magyar. Azt tudom, hogy egyes RMDSZ-es kollégáknak valami bajuk van velem, jövevénynek neveznek, akár egy szíriai menekültet, de azt végképp nem értem, miért mennek szembe az általuk kiharcolt törvénnyel és a magyarság érdekeivel" – fejtegette lapunknak a jogász végzettségű önkormányzati képviselő. Cheşa elmondta, az anyósa kérésére szólította fel a polgármester asszonyt, hogy készítsen elő egy határozattervezetet, amellyel szentesítenék a kétnyelvűséget. Szerinte van elég értelmes és felkészült ember a községházán, aki képes lenne kétnyelvűsíteni a település honlapját és lefordítani a lakosság számára legfontosabb közgyűlési határozatokat. A kezdeményezés ellenzői a fordítóirodának kifizetendő havi több mint 2500 lejt sokallták, Daniel Cheşa viszont úgy véli, egy olyan községnek, mint Koronka, amelynek az évi költségvetése akkora, mint egy kisebb városé, ez az összeg nem jelenthet akadályt.
Mivel a román tanácsos nem első ízben kérte az önkormányzati határozatok lefordítását, és a község vezetése elutasítóan viszonyult a kérdéshez, az egynyelvű honlap miatt Cheşa a bírósághoz fordult, október 29-én pedig panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Cselekvési terv a szórványért
A magyar szórvány napján, tegnap tartott temesvári konferencia résztvevői tapssal fogadták el az RMDSZ új szórvány-cselekvési tervét. A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatni szeretné a magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha a Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza.
A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: fontos lehet a konferencia, de attól még valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban, és mindezt valakinek ki is kell fizetnie. Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalászprogramot, meg is kell azt szüntetni – utalt az ügyvezető elnök a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy november 3-án alig pár tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely szerint november 15., Bethlen Gábor (1580–1629), Erdély 1613 és 1629 közötti fejedelmének születésnapja és halálának évfordulója a magyar szórványközösség napja legyen. Mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzék – fogalmazott Pánczél Károly. A politikus jogos elvárásnak tartotta, hogy a szórványban kulturális, a tömbmagyar vidékeken pedig területi önrendelkezés illesse meg a magyar közösséget.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel, és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MÚRE-konferencia
Közösen a szórványért
"A sajtónak fontos szerepe van az asszimiláció és a nyelvvesztés megfékezésében, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnere lesz minden olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a szórványközösségek médiatermékeinek fennmaradása és támogatása" – hangsúlyozta Kelemen Hunor november 14-én, szombaton Vajdahunyadon, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) konferenciáján. Az eseményen Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke üdvözölte házigazdaként az újságírókat, Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök pedig a szövetség következő négy évre vonatkozó szórvány cselekvési tervét ismertette, amelyet Temesváron mutatnak majd be, a magyar szórvány napja rendezvénysorozat részeként. Winkler Gyula megemlékezett a párizsi tragikus eseményekről, és reményét fejezte ki, hogy Brüsszelben az európai vezetők a párbeszéd és a körültekintő megoldások útját választják majd a terrorizmus visszaszorítására, megakadályozására.
Fontos a szórványsajtó útkeresése, hogy megoldást akar találni arra, miként lehet úgy átszervezni a napilapokat, hogy életképesek legyenek, a megyei napilapokat pedig országossá tenni úgy, hogy megyénként megőrizzék sajátosságaikat – mondta az RMDSZ elnöke a konferencia résztvevőinek. "Évekkel ezelőtt is volt egy hasonló elképzelésünk, de akkor nem lehetett megvalósítani. Ennek ellenére most is úgy gondolom, hogy fel kell vállalni a bonyolultabb változtatásokat, az RMDSZ pedig partnerként támogatja, intézményes keretet és anyagi forrást biztosít arra, hogy a szórványlapok megmaradjanak, tartalmilag is megerősödjenek" – szögezte le Kelemen Hunor, aki szerint a nyelvvesztés és az asszimiláció a szórványban az anyanyelvű oktatás és sajtó térvesztésével kezdődik. "A szórványközösségek helyzete bonyolultabb a puszta demográfiai kérdésnél. Mi ennek tudatában vagyunk. Amikor a magyar szórvány napját létrehoztuk, elsősorban nem azért tettük, hogy a szórványt ünnepeljük, hanem azért, hogy olyan terveket dolgozzunk ki, amelyekre ezeknek a közösségeknek szükségük van a továbblépéshez, és amelyekhez anyagi forrásokat is hozzá tudunk rendelni" – mondta a szövetségi elnök, aki szerint csupán a sajtó hozzájárulásával lehet a szórványbeli kedvezőtlen folyamatokat, ha nem is egészében megállítani, de hatékonyan megfékezni.
Hegedüs Csilla a következő négy év prioritásait összegző szórvány cselekvési terv fontosabb programjainak bemutatásakor arra emlékeztetett, hogy a korábbi dokumentum egy MÚRE-tanácskozás eredményeként is jött létre 2011-ben. "A szórványt általában siratni szokás vagy boldog illúziókat táplálni vele kapcsolatban. Mi konkrét eredményeket előrevetítő ütemtervet dolgoztunk ki, amelyben azt is egyértelművé tesszük: van szórványra vonatkozó nemzetstratégiánk" – jelentette ki az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Hozzátette: az új dokumentumban megőrzik azokat a programokat, amelyek jól működtek, hatékonyak voltak eddig. A partnerségek terén kiterjesztenék a közösségi együttműködést a magyarországi helyi és megyei önkormányzatokra, ugyanakkor a nagyvárosi szórvány gondjait figyelembe vevő kísérleti projektet ültetnek gyakorlatba elsőként Kolozsváron. Az ütemterv szerint az ifjúságnak országszerte a magyar házakban is tartalmas programokhoz kell jutnia. "A kulturális programok turnéztatásában elsősorban azt tekintjük fontosnak, hogy a szórvány megismerje saját értékeit. Temesváron, a magyar szórvány napján a szórványmegyék beszámolnak majd azokról a sikeres közösségi programjaikról is, amelyeket máshol is alkalmazni lehet" – tájékoztatta az újságírókat Vajdahunyadon Hegedüs Csilla.
Népújság (Marosvásárhely)

Versek, történetek az anyanyelvről
Először ünnepelték mg Aradon a Magyar Nyelv Napját, amelyet ötödik éve november 13-án ülnek meg Kárpát–medence-szerte, és Romániában először hivatalosan: az RMDSZ idén tavasszal kezdeményezte a nap megünneplését, s az államelnök pár nappal ezelőtt írta alá az erre vonatkozó törvényt.
Az RMDSZ aradi székházában pénteken délután kisszámú közönség előtt Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg az összejövetelt, a magyar nyelv, anyanyelvünk fontosságát hangsúlyozva magyarnak maradásunk szempontjából. Jámbor Gyula újságíró a magyar nyelv eredetéről, hivatalossá válásának (1844. november 13.) körülményeiről, a magyar nyelvújítás, szókészlet, kifejezőerő néhány kérdéséről beszélt, Czernák Ferenc lippai versmondó pedig több kedvenc, a magyar nyelvről és hazáról szóló szép verssel örvendeztette meg a közönséget.
Nyugati Jelen (Arad)

„Aki a szórványt nem becsüli, a jövőt nem érdemli!”
Bethlen Gábor születésnapja, november 15-e immár nemcsak Erdélyben, de az Anyaországban is a Magyar Szórvány Napja. „Ez nem egy ünnep, nem egy megemlékezés, hanem egy kiemelt nap, amely próbálja a figyelmet a szórványra irányítani” – mondta a temesvári Szórványkonferencia résztvevőhez intézett köszöntője során Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, aki Vetési László szavait idézte: „A szórvány egy nemzet öregkora. Aki a szórványt nem becsüli, sem a tömböt, sem a jövőt nem érdemli!”
Az RMDSZ temesvári Szórványkonferenciáján részt vett Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hegedüs Csilla és Magyari Tivadar ügyvezető alelnökök, Winkler Gyula EP képviselő, valamint a házigazda Temes megyei RMDSZ képviselői mellett kilenc megyéből érkezett 55 küldött.
A temesvári magyar színházban megtartott Szórványkonferencia résztvevői egy perces néma felállással fejezték ki szolidaritásukat a franciaországi terrortámadások áldozataival. A Himnusz közös eléneklése után a Bokréta citerásai színes népdalcsokorral ajándékozták meg a vendégeket.
A konferencia résztvevőit Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, aki a bevezetőben bemutatta, hogy Temes megye és Temesvár hogyan kapcsolódik a magyar történelemhez. Az elnök statisztikai adatokkal illusztrálta a bánsági magyarság drámai fogyását, amelynek lélekszáma 1977 és 2012 között 77 ezerről 35 ezerre csökkent. „Ennek ellenére van magyar élet Temes megyében – hangsúlyozta Halász Ferenc –, 13 iskolában és 23 óvodában 1300 gyerek tanul magyar nyelven, vannak intézményeink, sajtónk, színházunk, magyar elitünk és érdekképviseletünk 30 településen. 18 településen van önkormányzati képviselőnk, 3 polgármesterünk és 3 alpolgármesterünk, parlamenti képviselőnk és alprefektusunk, 4 igazgatónk. Szeretnénk identitásunkat megőrizni, megmaradni és ennek érdekében együttműködünk a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel.”
A magyar országgyűlés képviseletében mondott köszöntőjében Pánczél Károly hangsúlyozta: a magyar nemzetpolitika célja, hogy a magyarság megmaradjon a szülőföldjén és gyarapodjon. Ehhez a legfontosabb eszköz a szórványban a kulturális önrendelkezés, a tömbben a területi alapú önkormányzatiság, ami valójában autonómiát jelent, de ennek a szónak a használata vörös posztó a romániai többség szemében. „Ahhoz, hogy ezt az önrendelkezést elérjük, hogy megmaradjon a romániai magyarság, egyetlen módszer van: az összefogás és a párbeszéd” – mondta Pánczél Károly, a kárpátaljai választási sikert hozva fel követendő példának, amit közösségi összefogás nélkül nem lehetett volna elérni.
A következőkben Winkler Gyula EP-képviselő köszöntötte a konferencia anyaországi és a szórványmegyékből, de a Székelyföldről is összesereglett vendégeit. „Azért gyűltünk össze itt, hogy a másságot ünnepeljük és másoktól, így Európától is elvárjuk, hogy a másságot tiszteljék. A pénteki terrortámadások kapcsán óriási a veszélye annak, hogy az indulatok elszabadulnak. Ebben a helyzetben forduljunk lelki támogatásért és idézzük fel Böjte Csaba ferences atya üzenetét: Most adj Uram bölcsességet a hatalommal rendelkezőknek, hogy ne a vak gyűlölet, a kérlelhetetlen bosszúvágy, hanem a megfontolt, gyógyító szándék vezesse őket!” – mondta Winkler Gyula.
A temesvári konferencia a 2011-ben elfogadott Szórvány cselekvési terv ismertetésével folytatódott, amelynek eredményeit Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke értékelte. Hegedűs Csilla kulturális kérdésekkel foglalkozó alelnök a 2015–2019 időszakra szóló bővített Szórvány cselekvési tervet mutatta be, amelynek címe Nemzetstratégia a szórványban. Magyari Tivadar oktatási alelnök a magyar nyelvű oktatás területén jelentkező új kihívásokról beszélt, kiemelve, hogy a hangsúly a magyar nyelvű oktatás minőségének a javításán lesz.
A konferencia szünetében Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök, Winkler Gyula EP képviselő és Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ismertették a helyi sajtó képviselőivel a Magyar Szórvány Napjának jelentőségét, a szórványban élő magyarság megmaradására, identitásának, anyanyelvének és hagyományainak megőrzésére tett erőfeszítéseket. Az RMDSZ továbbra is támogatni fogja az eddig sikeres szórványprogramokat, de a jövőben ezekbe be akarja vonni a 100 főnél kisebb magyar közösségeket is, ki szeretné terjeszteni a szórvány-tömbmagyarság együttműködéseket, javítani az oktatás minőségét, megszólítani a nagyvárosi szórványközösségeket, bővíteni a szórvány számára létfontosságú magyar sajtó támogatását, elősegíteni a fiataloknak a szülőföldjükön való boldogulását, szabadidejük hasznos eltöltését.
A konferencia a szórványmegyékben az elmúlt öt évben megvalósított sikertörténetek bemutatásával folytatódott. Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház programot ismertette.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Szórványstratégia-fejlesztés a sajtó partnerségével
„A sajtónak fontos szerepe van az asszimiláció és a nyelvvesztés megfékezésében, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnere lesz minden olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a szórványközösségek médiatermékeinek fennmaradása és támogatása” – hangsúlyozta Kelemen Hunor november 14-én, szombaton Vajdahunyadon, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) konferenciáján. Az eseményen Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke üdvözölte házigazdaként az újságírókat, Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök pedig a Szövetség következő négy évre vonatkozó Szórvány cselekvési tervét ismertette, amelyet Temesváron mutatnak majd be, a Magyar Szórvány Napja rendezvénysorozat részeként. Winkler Gyula megemlékezett a párizsi tragikus eseményekről, és reményét fejezte ki, hogy Brüsszelben az európai vezetők a párbeszéd és a körültekintő megoldások útját választják majd a terrorizmus visszaszorítására, megakadályozására.
Fontos a szórványsajtó útkeresése, hogy megoldást akar találni arra, miként lehet úgy átszervezni a napilapokat, hogy életképesek legyenek, a megyei napilapokat pedig országossá tenni úgy, hogy megyénként megőrizzék sajátosságaikat – mondta az RMDSZ elnöke a konferencia résztvevőinek. „Évekkel ezelőtt is volt egy hasonló elképzelésünk, de akkor nem lehetett megvalósítani. Ennek ellenére most is úgy gondolom, hogy fel kell vállalni a bonyolultabb változtatásokat, az RMDSZ pedig partnerként támogatja, intézményes keretet és anyagi forrást biztosít arra, hogy a szórványlapok megmaradjanak, tartalmilag is megerősödjenek” – szögezte le Kelemen Hunor, aki szerint a nyelvvesztés és az asszimiláció a szórványban az anyanyelvű oktatás és sajtó térvesztésével kezdődik. „A szórványközösségek helyzete bonyolultabb a puszta demográfiai kérdésnél. Mi ennek tudatában vagyunk. Amikor a Magyar Szórvány Napját létrehoztuk, elsősorban nem azért tettük, hogy a szórványt ünnepeljük, hanem azért, hogy olyan terveket dolgozzunk ki, amelyekre ezeknek a közösségeknek szükségük van a továbblépéshez, és amelyekhez anyagi forrásokat is hozzá tudunk rendelni” – mondta a szövetségi elnök, aki szerint csupán a sajtó hozzájárulásával lehet a szórványbeli kedvezőtlen folyamatokat, ha nem is egészében megállítani, de hatékonyan megfékezni.
Hegedüs Csilla a következő négy év prioritásait összegző Szórvány cselekvési terv fontosabb programjainak bemutatásakor arra emlékeztetett, hogy a korábbi dokumentum egy MÚRE-tanácskozás eredményeként is jött létre 2011-ben. „A szórványt általában siratni szokás vagy boldog illúziókat táplálni vele kapcsolatban. Mi konkrét eredményeket előrevetítő ütemtervet dolgoztunk ki, amelyben azt is egyértelművé tesszük: van szórványra vonatkozó nemzetstratégiánk” – jelentette ki az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Hozzátette: az új dokumentumban megőrzik azokat a programokat, amelyek jól működtek, hatékonyak voltak eddig. A partnerségek terén kiterjesztenék a közösségi együttműködést a magyarországi helyi és megyei önkormányzatokra, ugyanakkor a nagyvárosi szórvány gondjait figyelembe vevő kísérleti projektet ültetnek gyakorlatba elsőként Kolozsváron. Az ütemterv szerint az ifjúságnak országszerte a magyar házakban is tartalmas programokhoz kell jutnia. „A kulturális programok turnéztatásában elsősorban azt tekintjük fontosnak, hogy a szórvány megismerje saját értékeit. Temesváron, a Magyar Szórvány Napján a szórványmegyék beszámolnak majd azokról a sikeres közösségi programjaikról is, amelyeket máshol is alkalmazni lehet” – tájékoztatta az újságírókat Vajdahunyadon Hegedüs Csilla.
2015. november 14.
Nyugati Jelen (Arad)

Kovács Péter: a szórványt nem temetni kell!
A szórványt nem temetni kell, hanem fel kell mutatni és meg kell őrizni az értékeit – hívta fel a figyelmet Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke vasárnap Temesváron, a szövetség magyar szórvány napi központi rendezvényén.
A Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tartott rendezvényen az RMDSZ kiértékelte a szórvány cselekvési tervének eredményeit, és új irányelvekkel bővítette azt.
Kovács Péter beszédében rámutatott: a szórvány nem egy fakszni, nem egy múzeumi tárgy, az itt élők hús-vér magyar emberek, közösségek, akik csak számbelileg jelentenek kisebbséget, semmivel nem kevesebbek, mint a tömbmagyarságban élők. „A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra. Fontos lehet a tanulmány, a konferencia, de – az egyik megyei elnök szavaival élve – attól még valaki meg kell tankolja az iskolabuszt, az ebédet meg kell főzze valaki a szórványkollégiumban, és mindezt valakinek ki kell fizetnie" – fogalmazott a politikus.
Kifejtette, amikor szórványcselekvési tervről, programokról van szó, a kulcsszó az összefogás kell legyen: a többségiek és a kisebbségben élők között, szórványmegyék, egyházak, civilek, réteg- és ifjúsági szervezetek között is, de a szórványban élő közösségek és Budapest között is.
„Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni. Ha Szász Jenőnek horgászni van kedve, menjen a Duna-deltába, ne a szórványmegyékbe, hiszen ez ártalmas a szórványnak, és az ott élő magyar közösségeknek" – jelentette ki Kovács Péter, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szórványbeli gyerekek székelyföldi iskoláztatását támogató projektjére utalva.
Az ügyvezető elnök a 2011-ben kidolgozott szórványcselekvési terv megvalósításait sorolva elmondta, a legnagyobb népszerűségnek örvendő program az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! vetélkedő volt, mint mondta, mára hét megye 34 magyar vonatkozású műemlékét karolták fel.
Külön kitért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület együttműködésével lebonyolított magyar házak átvilágítására, a Kriza János Néprajzi Társaság segítségével összeírt, tájházakat, emlékházakat, helytörténeti kiállításokat összesítő adatbázisra, illetve az Összetartozunk székely–szórvány partnerségi program eredményeire. Az oktatásról beszélve kifejtette: a szórványban élő gyermekek anyanyelvű oktatása prioritás a szövetség számára, amire a Minden magyar gyermek számít országos beiskolázási kampány során is felhívták a figyelmet.
Célkeresztben a nagyvárosi szórvány
Az új szórványcselekvési tervről szólva Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök kifejtette: konkrét, megvalósítható, számon kérhető cselekvési tervet dolgoztak ki a következő négy évre, amely egyben a szövetség „szórványra vonatkozó nemzetstratégiája" is. Rámutatott: az új cselekvési tervet az „újratervezés" jegyében széles körű konzultációval dolgozták ki, melyhez hozzájárultak az RMDSZ megyei szervezetei, pedagógusok, civil és ifjúsági szervezetek, de számos egyéni hozzászólás, tanács is érkezett Brassótól Budapestig.
Az ügyvezető alelnök az új terv két különböző programtípusáról beszélt: a sikeres közösségépítő rendezvényeket továbbviszik, ugyanakkor az új programok között kiemelt helyet szánnak a minőségi magyar oktatás kiterjesztésének, a magyar közösségi terek kialakításának, a tartalmas ifjúsági programoknak, a magyar házak hálózatba szervezésének.
„A szórványban nincsenek egyéni sorsok, csak közösségi ügyek" – idézte fel Hegedüs Csilla egy nagyenyedi beszélgetés konklúzióját. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás. „Vannak jó példák ebben a környezetben is: Temesváron például megoldották a gyermekek magyar iskolába való szállítását, máshol a cserkészeknek köszönhetően van közösségi élet, és van, ahol a nőszervezet által szervezett programok nyújtanak közösségi élményt" – mondta. Kifejtette: kísérleti jelleggel Kolozsváron ültetik gyakorlatba a nagyvárosra kidolgozott elképzeléseket, és a tapasztalatok alapján átfogó, pragmatikus programcsomagot dolgoznak ki.
Következnek a konkrét tennivalók
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás minőségére mindenütt oda kell figyelni, és biztosítani kell az ehhez szükséges feltételeket. „Ki kell mondanunk azt, hogy megyénként, településenként mik a bajok, melyek a válságos helyzetek, és ezekre a konkrét helyzetekre kell megoldásokat találnunk" – szögezte le az ügyvezető alelnök. Elmondta, az RMDSZ oktatási stratégiáját véglegesítették, a naprakész, pontos terepadatokkal pedig az érdekvédelem különböző szintjein segítik a jó döntések megszületését.
A következőkben elkezdik az oktatási stratégia helyi szintű gyakorlatba ültetését, konkrét tennivalókra való lebontását, tette hozzá az alelnök. Fontos tevékenységként emelte ki a magyar pedagógusok kataszterének összeállítását, egyfajta „munkaerőmérlegének" elkészítését, amely a szükséges szakmai képzések irányvonalát is megmutatja.
Ösztönző oktatási-nevelési támogatás
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a magyar kormány oktatási-nevelési támogatásának szórványközösségek megmaradásában betöltött szerepéről beszélt. Hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szórványmegyékben élő szülők sokkal inkább igénybe veszik a támogatást, érdeklődésük konstans a tömbmagyar vidékeken élőkhöz képest. Legtöbb esetben ez a támogatás motiváló tényezőként hat a szórványban élő gyermekek beiskolázásakor, ezért fontos, hogy akár a program működtetésének újragondolásával ezeket a megyéket differenciáltan kezeljék, fejtette ki az oktatási szakember.
A temesvári konferencia második részében a sikeres szórványbeli közösségépítő rendezvényeket, tapasztalatokat ismerhették meg a jelenlévők. „Mindannyian ismerjük a demográfiai adatok negatív következményeit, tevékenységünk nehézségeit, azonban a bennük rejlő akarat, hit, reménység, összefogás bizonyítottan előbbre viheti szórványközösségeink jövőjét. Kívánom, hogy a ma bemutatott pozitív példák minél tovább fejlődjenek" – értékelte a konferenciát Winkler Gyula EP-képviselő. A rendezvény részeként a színházban A helység Kalapácsa című előadását tekintheti meg a közönség a Bánsági Vándorszínház előadásában, az est folyamán pedig Bartók Béla-kiállítást nyitottak meg.
Támogatást ígérnek a szórványsajtónak
Az RMDSZ intézményes keretet és anyagi forrást biztosít arra, hogy a szórványlapok megmaradjanak, és tartalmilag is megerősödjenek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban című vajdahunyadi konferencián. „A sajtónak fontos szerepe van az aszszimiláció és a nyelvvesztés megfékezésében, ezért az RMDSZ partnere lesz minden olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a szórványközösségek médiatermékeinek fennmaradása és támogatása" – hangsúlyozta a szövetségi elnök a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett konferencián. Rámutatott: a nyelvvesztés és az asszimiláció a szórványban az anyanyelvű oktatás és sajtó térvesztésével kezdődik.
Krónika (Kolozsvár)

A magyar szórvány napja
Erdélyi és budapesti rendezvények
Az RMDSZ Vajdahunyadon és Temesváron tartott konferenciát a magyar szórvány napja jegyében, a magyar kormánynak a nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig Budapesten szólalt meg ugyanebben a témában.
Az RMDSZ intézményes keretet és anyagi forrást biztosít arra, hogy a szórványlapok megmaradjanak, és tartalmilag is megerősödjenek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton, A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban című vajdahunyadi konferencián. „A sajtónak fontos szerepe van az asszimiláció és a nyelvvesztés megfékezésében, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnere lesz minden olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a szórványközösségek médiatermékeinek fennmaradása és támogatása”, hangsúlyozta Kelemen Hunor a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett konferencián. Tegnap Temesváron, a szórványnapi központi rendezvényen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ismertette a szórvány cselekvési tervet.
Potápi Árpád, a magyar szórvány napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által a budapesti Magyarság Házában rendezett konferencián hangsúlyozta: egy november elején elfogadott országgyűlési határozat nyomán először tartják meg hivatalos formában az eseményt az egész Kárpát-medencében. Hozzátette, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él. Elmondta, hogy a kezdeményezés Erdélyből, Böjte Csaba ferences atyától származik, majd felkarolta az RMDSZ. Azt javasolták, hogy Erdélyben nyilvánítsák a szórvány magyarság napjává november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése, illetve halála napját.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Bartók Béla szellemiségében zajlott az idei Szórvány Nap Temesváron
Temesváron tartották idén a Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényét. Tekintettel Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulójára, a programban nagy hangsúlyt fektettek a világhírű zeneszerző bemutatására.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2011-ben nevezte ki november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává. Azóta a romániai magyar szórványközösségek minden évben megünneplik ezt a napot, különös figyelmet fordítva a szórványbeli kulturális értékek felmutatására. A Szórvány Napi konferencia zárásaként a Temesvári Magyar Nőszövetség szervezésében Bartók-hangversenyt tartottak a temesvári filharmóniában, valamint megnyitották a Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő által korábban Brüsszelben is bemutatott „Európai szellemiség – Nemzeti gyökerek” című kiállítást. A tárlat, amely Molnár Zsolt parlamenti képviselő meghívására érkezett Temesvárra, Bartók Béla tevékenységét dolgozza fel, a magyar zeneszerző egyetemes zenetörténetben betöltött jelentőségéről, munkásságának elismertségéről kíván vázlatos képet adni. Sógor Csaba a megnyitón elmondta: Bartók Béla művészi nagysága abban is megmutatkozott, hogy a magyar népzenével kölcsönhatásban lévő román és szlovák népzenéket is éveken át érdeklődéssel tanulmányozta. Az EP-képviselő szerint a magyar zeneszerző élete és munkássága ugyanakkor arra tanít bennünket, hogy csak akkor lehetünk európaiak, ha nem feledkezünk meg nemzeti gyökereinkről sem. – A Magyar Szórvány Napján jó lenne, ha nem a fogyó, reményvesztett szórványközösségekről, hanem a közösségek megerősödésének és gyarapodásának lehetőségeiről beszélnénk – fogalmazott a képviselő. „Bartók Béla munkásságának és a Bánság sajátos szellemiségének összeszövődése egy világszintű életművet eredményezett. A bánsági magyar szórványközösség méltón büszke leghíresebb szülöttére, így az idei Szórvány Napi programból nem hiányozhatott a Bartók Béla emléke előtti tisztelgés” – fogalmazott Molnár Zsolt a kiállítás megnyitóján. A képviselő hozzátette, a zeneszerző életéről és munkájáról rendszeresen megemlékeznek szülővárosában, a Temes megyei Nagyszentmiklóson, ahol idén új köztéri Bartók-szobrot avattak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében.
A temesvári közönség előtt vasárnap bemutatott kiállítás tavasszal Nagyszentmiklóson is látható lesz.
erdon.ro

Kelemen Hunor: kevés és megvalósíthatatlan konkrétum van a kormányprogramban
Dacian Cioloș kormányának programja számonkérhetetlen általánosságokat tartalmaz, a kevés konkrétum – például a helyhatósági választási törvény módosítása – pedig megvalósíthatatlan.
Így kommentálta hétfőn a Maszol kérdésére Kelemen Hunor szövetségi elnök azt amindössze 13 oldalas dokumentumot, amelyet a kinevezett miniszterelnök a parlament elé terjesztett. A politikus ennek ellenére nem csalódott a kormányprogramban, mint mondta, Románia jelenlegi helyzetében nem is számított többre.
Mint ismert, a Cioloș-kabinet több sürgős módosítást javasol a jövő tavaszi önkormányzati választások előtt: kétfordulóssá tenné a polgármesterek és megyei tanácselnökök megválasztását. Ezt az RMDSZ elnöke azért tartja megvalósíthatatlannak, mert egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint a szavazást megelőző utolsó 12 hónapban már nem változhat a választási szabályozás.
„Az önkormányzati választásokig kevesebb mint egy év van hátra. Hogyha nem lehet az alkotmánybíróság döntését módosítani – mint ahogy javasoltuk az előrehozott választások kapcsán –, akkor nem lehet a választási törvényt sem módosítani. Az alkotmánybíróság határozatai általánosak és kötelező érvényűek. Tehát ez az elképzelés a megvalósíthatatlan konkrétumok közé tartozik” – magyarázta Kelemen Hunor.
A Cioloș-kabinet ugyanakkor – az európai parlamenti és államfői mandátumhoz hasonlóan – öt évben egységesítené az önkormányzati, parlamenti mandátumokat. A szövetségi elnök elmondta, ezt korábban az RMDSZ is javasolta, de a mandátumok meghosszabbítása csak alkotmánymódosítás útján valósítható meg. A következő egy évben ez a kormány alkotmánymódosítást biztos nem tud majd végrehajtani. Ez is a megvalósíthatatlan ígéretek közé tartozik” – fogalmazott a politikus.
Ezért nem csalódás
A kormányprogram kisebbségeknek szentelt három bekezdésnyi alfejezete alapelveket szögez le, de szintén nem tér ki konkrétumokra. Kelemen Hunor ezt nem érzi aránytalanságnak. „Ha azt nézzük, hogy a szállításügyről mindössze egy mondat szerepel a dokumentumban, és további fontos fejezetek is alig két-három bekezdésből állnak, akkor azt gondolom, hogy a kisebbségekre vonatkozó elképzelések arányosan vannak jelen a programban” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Kérdésünkre elmondta, számára nem jelent csalódást ez a dokumentum. „Nem is vártam nagy dolgokat ettől a kormányprogramtól. Olyan helyzetben vagyunk, amellyel Románia nem szembesült az elmúlt 25 évben. A probléma az, hogy ettől arrafelé bármilyen kormány jöhet egy 13 oldalas dokumentummal, a parlamentnek komolyan kell vennie” – fogalmazott a politikus.
Kelemen Hunor szerint ezt a kormányprogramot a parlament kedden 90 százalékos többséggel meg fogja szavazni. Hozzátette, az RMDSZ még formálisan nem döntött erről, de személyesen azt javasolja majd a kollégáinak, hogy szavazzák meg a bizalmat Dacian Cioloș miniszterelnöknek a kormányzás elkezdéséhez. „A puding próbája az evés. Meglátjuk, hogy ez a kormány hogyan fog teljesíteni. Minden egyes, parlamentbe érkező kormány-előterjesztésről külön fogunk tárgyalni” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Az RMDSZ megszavazza a Ciolos-kormány beiktatását
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megszavazza kedden Dacian Ciolos szakértői kormányának beiktatását a bukaresti parlamentben, a továbbiakban azonban a konkrét törvénytervezetekről tovább akar egyeztetni a kormány illetékeseivel – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn, miután Ciolos bemutatta miniszterei listáját és kormányprogramját az RMDSZ-frakciónak. Az RMDSZ elnöke szerint a választásokig hátralévő egy évben a Ciolos-kormány fontos reformokat indíthat el, akkor is, ha nem lesz ideje valamennyit véghezvinni.
"Ebben a pillanatban a legfontosabb, hogy helyreálljon a polgárok bizalma, beleértve a magyar közösségét, a központi közigazgatásban" – szögezte le Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-frakció ülésterméből távozó Ciolos arra az újságírói kérdésre, hogy mi a legsürgősebb teendő a kisebbségi jogok terén, Kelemen Hunorra hivatkozva a létező törvények alkalmazását jelölte meg. Úgy vélte: Romániának nagyon jó kisebbségvédelmi szabályozása van. Hozzátette: maga is prioritásnak tekinti a regionális fejlesztési programokat, amelyek a kisebbségek érdekeit is szolgálják. Ciolos elmondta: törli a kormányprogramból a parlament és az önkormányzatok ötéves mandátumának bevezetésére vonatkozó célkitűzést. A néhány órával korábban közzétett dokumentum szerint a szakértői kormány előkészítené azokat a tervezeteket, amelyek – az európai parlamenti és az államfői mandátumhoz hasonlóan – öt évben egységesítenék az önkormányzati, parlamenti mandátumokat. A kijelölt kormányfő arra hivatkozott, hogy a politikum megújulását követelő demonstrációk számos elképzelését próbálta beépíteni a programba, de a kritikák hatására belátta, hogy egy egyéves mandátummal rendelkező kabinetnek nincs esélye ilyen reformokat végrehajtani.
A kormányprogramnak a választási törvény megváltoztatására irányuló célkitűzéseit korábban Kelemen Hunor is bírálta. Az RMDSZ elnöke a Maszol.​ro portálnak nyilatkozva megvalósíthatatlannak nevezte a polgármesterválasztás kétfordulóssá tételét, mivel egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a szavazást megelőző 12 hónapban már nem változhat a választási szabályozás.
Kelemen Hunor egy másik nyilatkozatában úgy vélekedett: a Ciolos már biztosította kormánya parlamenti támogatását, hiszen a Szociáldemokrata Párt (PSD) valójában kormányon maradt azáltal, hogy Vasile Dancu szociológust jelölte kormányfőhelyettesnek. Így a PSD ellenőrzése alatt marad a legnagyobb költségvetéssel rendelkező, a megyei prefektusi hivatalokat kézben tartó regionális fejlesztési minisztérium – értékelte az RMDSZ elnöke. Dancut Liviu Dragnea PSD-elnök bizalmasaként tartják számon.
Az új kormány beiktatásáról kedden szavaz a román törvényhozás.
MTI
Erdély.ma

Szórványprogram
Nagyvárosokban vész el a legtöbb magyar
Tegnap már jeleztük, hogy a magyar szórvány napján tartott temesvári konferencián bemutatták az RMDSZ új szórvány-cselekvési tervét, ma részletekről is beszámolhatunk.
A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatná a romániai magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza. „A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra”, mondta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban, és mindezt valakinek ki is kell fizetnie. „Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni”, utalt a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel, és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Bizalom a szakértőknek (Beiktatták a Cioloş-kabinetet)
Nagy többséggel szavazta meg a parlament tegnap Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a pártoktól független – a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkező – szakértők töltik be. Este az új kormány huszonkét tagja letette a hivatali esküt Klaus Johannis előtt, az államfő beszédében arra figyelmeztetett, a jövő őszi parlamenti választásokig lehetősége van a romániai politikai osztálynak a megújulásra, és „nagyon jó volna”, ha ezt az esélyt kihasználnák.
A Cioloş-kabinet még el sem kezdte munkáját, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma máris nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, hogy a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében kisebbségben élő román közösségek védelmét szolgálja. Parlamenti támogatás
A Cioloş-kormánynak és programjának a szükséges 274 helyett 389 törvényhozó szavazott bizalmat. A technokrata kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta, a titkos voksoláson mégis 115 ellenszavazat gyűlt össze, kétszer annyi, mint ahány mandátummal a szakértői kormány ellen nyíltan állást foglaló kisebb pártok, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Román Demokrata Párt rendelkezik. A parlamenti szavazáson nem vett részt Victor Ponta lemondott miniszterelnök, a nagy hiányzók közt tartják számon még a volt liberális pártvezért, Crin Antonescut. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke arra figyelmeztette Cioloşt, hogy a szociáldemokraták addig támogatják kormányát, amíg megőrzi politikai semlegességét. Kijelentette: a Ponta-kormány megemelt fizetéseket és nyugdíjakat, kisebb adókat és az általa örököltnél kevesebb adósságot hagy utódjára. A NLP társelnöke, Alina Gorghiu kifejtette: azt várja a Cioloş-kormánytól, hogy vessen véget a közpénzek politikai célokra való felhasználásának, de nem kéri tőle, hogy az SZDP embereit az NLP embereire cserélje a közigazgatásban. Gorghiu szerint, azért volt szükség technokrata kormányra, mert az emberek csalódtak a politikusokban, és a választásokig hátra lévő évben a politikustársadalomnak meg kell újulnia. Az NLP partnerséget és szükség esetén „őszinte kritikát” ígért Cioloşnak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a társadalmi elégedetlenség a képviseleti demokráciát veszélyezteti, és erre nem lehet más válasz, mint azoknak a korrekcióknak a meghozása, amelyeket az emberek joggal kérnek számon a politikusokon. Kijelentette: a Cioloş-kormánytól a hatályos törvények betartatását várja, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. Az RMDSZ megszavazza a Cioloş-kabinet beiktatását, a további támogatásról pedig az egyes tervezetekről folytatandó egyeztetések alapján esetenként fognak dönteni – tette hozzá. Cioloş parlamenti beszédében kifejtette: kormánya a közigazgatás hatékonyságát akarja javítani, valamint visszaszerezni a társadalom bizalmát az állami intézmények számára, és megerősíteni a demokráciát. Azt ígérte, hogy a kabinet munkáját az átláthatóság, a felelősségvállalás, a párbeszédre való nyitottság fogja vezérelni. A technokrata miniszterelnök a jövő évi választások korrekt megszervezését, a társadalmi párbeszédet, a korrupció elleni harcot, a költségvetési egyensúly és gazdasági növekedés fenntartását és az emberi erőforrások menedzsmentjének javítását nevezte prioritásainak. Az új kormány
A Cioloş-kormánynak 22 tagja van, ezek a következők: Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési és közigazgatási miniszter; Costin Grigore Borc miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Lazăr Comănescu külügyminiszter; Petre Tobă belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc védelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu pénzügyminiszter; Achim Irimescu földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu kis- és középvállalkozásokért és üzleti szféráért felelő miniszter; Adrian Curaj oktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszter; Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu európai alapokért felelős miniszter; Raluca Prună igazságügyi miniszter; Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter; Claudia Ana Moarcăş munkaügyi, családügyi, szociális védelemért és idősekért felelős miniszter; Marius-Raul Bostan informatikai miniszter; Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă ifjúsági és sportügyi miniszter; Marian Dan Costescu közlekedésügyi miniszter; Victoria-Violeta Alexandru társadalmi párbeszédért felelős miniszter; Dan Stoenescu határon túli románokkal való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ciprian Bucur parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ioan Dragoş Tudorache a miniszterelnöki kancellária vezetője. Esély a megújulásra
A miniszterelnök és a miniszterek esti eskületétele után tartott beszédében Klaus Johannis kiemelte, a román társadalom megváltozott, mások elvárásai is, mint huszonöt vagy akár tíz évvel ezelőtt, és a krízis oka éppen e társadalmi változásban keresendő. A parlamentben elhangzott beszédekre utalva kifejtette, sem kormányzati, sem parlamentáris, sem politikai jellegű krízisbe nem került az ország, hanem a választópolgárok bizalma rendült meg a politikai osztályban, és ez a legsúlyosabb formájú válság. Ezért felszólította a pártokat, az elkövetkező egy évben, míg a Cioloş-kormány vezeti az országot, lehetőségük lesz visszafordulni választóikhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezt a rendkívüli alkalmat nem szalasztják el. Az új kormány tagjainak egyébként azért is gratulált, hogy a jelen körülmények között volt bátorságuk elvállalni a különböző tárcák irányítását. Románok kisebbségben
Miután október 3-án a Hargita megyei románok marosfői találkozóján a Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy memorandumot fogadtak el, melyben az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelték, most ugyanezzel a kéréssel nyílt levélben fordultak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt kívánja, a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében élő román közösségek védelmét szolgálja. Egy saját költségvetéssel rendelkező kormányfőosztályt kérnek, amelyet a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt államtitkár vezet, és amelynek feladata a székelyföldi románság támogatása. Azt is kérik, hogy a központi költségvetésből biztosítsanak számukra finanszírozást kulturális és vallási projektekre. A fórum vezetői gazdasági-fejlesztési stratégia kidolgozását is sürgetik Kovászna és Hargita megye számára, rámutatva: csak új munkahelyek teremtésével és a meglevők megtartásával lehet megállítani a román fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozzák, a térségben élő 400 ezer román nevében szólalnak fel 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei román civil szervezet ernyőszervezeteként.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Arany harmadik út?
Kihívások az erdélyi magyar szórványsajtóban
Nehéz helyzetbe került az erdélyi magyar nyomtatott sajtó, különösen a szórványban. Jóllehet a templom, iskola, politikai képviselet és civil szféra mellett az anyanyelvű sajtó létfontosságú a szórványközösségek nemzeti önazonossága megőrzéséhez.
A gondok főleg anyagi jellegűek, derült ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) hétvégi vajdahunyadi konferenciáján. Hunyad, Temes, Szeben, Brassó, Máramaros vagy Beszterce-Naszód megyékben hasonlók a gondok: a magyar írott sajtó szétszórt, kisszámú közösségekhez, városi szórványokhoz kell eljuttatni, a példányszámok alacsonyak, a hirdetési bevételek korlátozottak.
Emiatt az erdélyi magyar sajtó előtt két lehetőség áll: minőségi tartalom + hirdetések vagy mogul + propaganda, szemléltette a kilátásokat Ambrus Attila, a Brassói lapok főszerkesztője. Az első változat lenne az ideális, a szórványban viszont nehezen érhető el, hiszen olyan újságnál, amely eleve csak az adott megye lakosságának kevesebb, mint 10%-hoz szól, roppant nehéz hirdetéseket szerezni az amúgy is gyengélkedő reklámpiacról. A második változat viszont a szakszerű újságírás végét jelentené, már nem is beszélhetnének sajtóról, noha az anyagi helyzet javulna ugyan, erősítette meg brassói kollégája felvetését a kolozsvári Szabó Csaba, a Szórványtengelyek és Fehér Hollók (Corbii albi) létrehozója, a román sajtó, különösképpen az országos televíziós csatornák minőségi lezüllesztésére utalva.
Létezik-e harmadik út? Szűkös anyagi háttérrel nehéz minőségi újságírást elképzelni, pórázban viszont a jól megfizetett újságíró sem tud minőségi anyagokat produkálni, jegyezte meg Ambrus Attila. Hogyan lehetne mindezek mellett minőségi anyanyelvű sajtót biztosítani minél több szórványban élő magyarnak?
Szórvány médiaműhely
A Brassói Lapok főszerkesztője szerint az erdélyi magyar sajtó összefogása és az azt anyagilag is felkaroló politikai támogatás jelentené az arany harmadik változatot, ami erdélyi médiaműhely formájában testesülne meg. Vagyis olyan összerdélyi központ, amely ingyenes tartalmat állít elő azoknak a kis létszámú (néhol egyszemélyes) szerkesztőségeknek, amelyek ezt a tartalmat emberi és anyagi erőforrás miatt (már) nem tudják előállítani. Mindenekelőtt azokat a témaköröket fedné le – belpolitika, külpolitika, társadalom, gazdaság, kultúra, közhasznú információk, szórakoztatás – melyek amúgy is közösek, az országos hírekről vagy kiemelkedő nemzetközi eseményekről minden szórványújság beszámol. A szórvány médiaműhely 1, 2 vagy 4 oldal terjedelemben összesítené ezeket, és a betördelt oldalakat elektronikus formában juttatná el a társult szerkesztőségekhez. Az ennek nyomán felszabadított emberi erőforrást pedig minden szerkesztőség saját egyedi anyagai kidolgozására fordíthatja: helyi érdekeltségű anyagok, interjúk, riportok és publicisztika. A szórvány médiaműhely együttműködést vállal minden olyan szórványszerkesztőséggel, amely önkéntesen és ingyenesen csatlakozik a projekthez. A terv hatékonyságát három-négy megyére kiterjedő kísérleti projekt révén már 2016-ban beindítják.
Politikai támogatás vagy nyomásgyakorlás?
A médiaműhely működtetéséhez az RMDSZ támogatása szükséges, szögezte le Ambrus Attila. Az RMDSZ hajlandó is erre a Communitas Alapítvány révén, Kelemen Hunor szövetségi elnök és Winkler Gyula, a szórványfrakció elnöke is támogatásukról biztosították a szórványbéli magyar sajtó képviselőit.
Az ötlet elnyerte a szórványsajtó képviselőinek tetszését, de fenntartások is megfogalmazódtak, főleg a fiatalabb újságírók részéről. Nem veszélyeztetné az erdélyi magyar sajtó függetlenségét a politikumhoz való túl szoros kötődés? Nem válna az RMDSZ amolyan mini-mogullá ezáltal? Főleg, hogy az összerdélyi jellegű Új Magyar Szó tönkremenetele után már nincs hivatalos szócsöve! Sőt, éppen a Bukarestben szerkesztett országos magyar napilap sorsa lehet a vészharang: noha sokkal jelentősebb anyagi háttérrel rendelkezett, országosan terjesztették tömbvidéken és szórványban egyaránt, az RMDSZ-hez igen közeli Új Magyar Szó mégis csődbe jutott, míg a sokkal rosszabb anyagi helyzetű, s csak szórványban megjelenő, független újságok átvészeltek minden nehézséget, s továbbra is megjelennek!
A megfogalmazott aggodalmak nem alaptalanok, jegyezték meg az egybegyűltek, a médiaműhely ötlete mégis előrelépést jelenthet a megélhetési gondokkal küszködő szórványsajtónak. A társulás önkéntes, senki sem kényszerít egyetlen újságot sem a műhelyhez való csatlakozásra, az esetleges RMDSZ-es politikai nyomás pedig – noha teljesen nem zárható ki – távolról sem jelent akkora veszélyt, mint például egy mogul önkénye, szögezte le Szabó Csaba.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Alkotmányos a levélben történő szavazás
Nem ütközik alaptörvénybe a külföldön élő román állampolgárok levélben történő szavazását lehetővé tevő törvény – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A képviselőház által október 28-án megszavazott jogszabály ellen az RMDSZ és a Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő vezette, a két héttel ezelőtt lemondott Ponta-kormányban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nyújtott be óvást a taláros testülethez, arra hivatkozva, hogy nem garantálná a voksolás titkosságát, és diszkriminatív a belföldi szavazókkal szemben.
Kelemen Hunor a kifogás előterjesztésekor úgy vélekedett, a törvény számtalan aggályt vet fel a szavazat titkosságára, megszervezésére vonatkozóan, ugyanakkor szerinte a választási csalásra is lehetőséget ad. „Nem fogadhatjuk el, hogy a következő választásokat a szabálytalanság és a csalás gyanúja árnyékolja be egy rosszul kidolgozott törvény miatt" – hangoztatta a szövetségi elnök.
Kelemen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) november 7-i ülésén „buta vádaknak" nevezte azokat a – többnyire a román és magyar sajtóban megjelent – véleményeket, miszerint az RMDSZ azért ellenzi a levélszavazást, mert a külföldi románok nagyobb arányú részvétele esetén nehezebben tudná átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. „Ötszázezer, külföldről érkező szavazat esetén nekünk 25 ezret kell biztosítanunk belföldről és külföldről, hogy az 5 százalékos arányt megtartsuk, de ezt meg tudjuk csinálni" – jelentette ki akkor a politikus.
Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes – aki az RMDSZ képviseletében részt vett a választási törvényeket kidolgozó parlamenti különbizottságban – a jogszabályról rendezett végszavazást követően elmondta: a levélben való szavazás jelentősen torzítja majd a választások eredményeit, hiszen így a levélben leadott szavazatok egy része nem a külföldi választókerületben eredményez mandátumokat, hanem a visszaosztás után az ország különböző megyéiben, adott esetben a magyarlakta térségekben.
A jogszabály – amelyet a parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadott el – egyelőre csak arra ad lehetőséget a hivatalosan külföldön élő románok számára, hogy a parlamenti választásokon szavazzanak levélben. Az érintettek előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.
A szenátuson átment változat még az európai parlamenti és az államfőválasztás esetében is előírta a levélben voksolást, a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára azonban ezt kiiktatták a szövegből. Ugyancsak a PSD előterjesztésére került ki a jogszabályból az a passzus, amely lehetővé tette volna a levélben szavazók online feliratkozását a választói névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság szerdai egyhangú határozata nyomán a törvény hatályba lépéséhez csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség. A levélszavazás módszere már alkalmazható lesz a jövő évi, várhatóan november végén vagy december elején rendezendő törvényhozási megmérettetésen. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak, de a jelenlegi parlament mandátuma csak 2016. december 19-én jár le.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az új kormány érje el, hogy tartsák be a törvényeket – Kelemen Hunor beszéde a parlament együttes ülésén
„Tudatában vagyunk annak, hogy egy év nagyon kevés a reformok, mélyreható intézkedések, bonyolultabb procedúrákat igénylő befektetések elindítására. De egy év éppen elég megbizonyosodnunk arról, hogy nem lehet parlament nélkül kormányozni” – jelentette ki a szövetségi elnök.
„Szavazatunkkal küldetésünk könnyebbik részét teljesítjük: bizalmat szavazunk a Dacian Cioloș által javasolt kormánynak. A nehezebbik része a szavazás után kezdődik, de nem a kabinetre vonatkozik, hanem ránk, a parlament tagjaira. Alázatosan, de erős meggyőződéssel, hitelesen kell tudatosítanunk azt, hogy parlament és politikai pártok nélkül nem működik a demokrácia. Hiszen jelenleg azt a látszatot keltjük, hogy a törvényhozás és a többpártrendszer csupán alkotmányos akadálya a tökéletes kormányzásnak”– hangsúlyozta parlamenti felszólalásában Kelemen Hunor november 17-én, kedden azt megelőzően, hogy a plenáris ülésen a szenátorok és képviselők 389 „igen” és 115 „nem” szavazattal felhatalmazták a Dacian Cioloș miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányt tevékenysége megkezdésére.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szavazatával támogatja a kormányt, hangsúlyozta a szövetségi elnök. „Tudatában vagyunk annak, hogy egy év nagyon kevés a reformok, mélyreható intézkedések, bonyolultabb procedúrákat igénylő befektetések elindítására. De egy év éppen elég megbizonyosodnunk arról, hogy nem lehet parlament nélkül kormányozni” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint az új kabinet a rendelkezésére álló idő alatt nem tud csodákat tenni, ellenben Románia egy fontos pillanatában erőfeszítést tehet a stabilitás megteremtésére. Az RMDSZ elnöke szerint a parlamentre is fontos és nehéz feladat hárul a továbbiakban, hiszen be kell bizonyítania azt, hogy végre tudja hajtani a szükséges korrekciókat, amelyeket az emberek joggal követelnek meg tőle. „Kötelességünk megmagyarázni azt, hogy ez egy soron kívüli, szokatlan helyzet, nem egy tartós állapot. Világossá kel tennünk, hogy továbbra sem mondtunk le és nem is akarunk lemondani a parlamenti demokráciáról, azaz arról, hogy a választók akarata és felhatalmazása alapján teljesítsük kötelességünk” – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a törvényhozásnak vissza kell adni eredeti szerepét és súlyát, amelynek része a kormányzás hatékony ellenőrzése. „Románia, a teljes hazai társadalom különleges helyzetben találja magát. Miután 25 évig sikerült felépítenie a demokrácia intézményeit és egy működő parlamentáris rendszert, amely kétségtelenül tökéletesíthető, javítható – és amely reményeim szerint a jogállam alappillére marad –, most szédületes gyorsasággal és a teljes politikai osztály beleegyezésével zárójelbe tesszük ezeket az alapintézményeket. Ha valaki távolról és objektíven szemlél bennünket, akkor olyannak láthat, akár egy óriási, üzemanyag nélkül maradt járművet, amely a tehetetlenségi erőnek köszönhetően halad tovább” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a demokrácia alapvető intézményei mellett a közéletben továbbra is szükség van az árnyalatokra.
„Van arra vonatkozó miniszterelnöki ígéretünk, hogy december 15-ig a kabinet tagjai az ágazati intézkedéseket és programokat ismertetik. Ha szigorúak vagyunk, akkor feltesszük a kézenfekvő kérdést: mi lesz a demokráciával, a parlamenti eljárásokkal? Hogyan lehet kiegészíteni egy kormányprogramot? Milyen szavazási procedúrával, kinek a jóváhagyásával? Vagy azt fogjuk gondolni, hogy annyira kedvezőek a program irányelvei, hogy nincs okunk elveszni a részletekben. Esetleg úgy értelmezzük, hogy minden további részlet, bővebb ágazati program illeszkedik a ma megszavazott irányelvekhez” – fogalmazott beszédében a szövetségi elnök. Hozzátette: a beterjesztett kormányprogram tömörítve tartalmazza azokat az elveket, amelyekkel mindenki egyetérthet, és egy sor intézkedést is a választások előtti évre. „Szerencse, hogy a miniszterek önéletrajzai egyenként is tartalmasabbak, mint maga a kormányprogram” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki továbbá leszögezte: az általa vezetett politikai alakulat azt várja el a kormánytól, hogy betartassa a törvényeket, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket vár, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. „Azt várjuk el, hogy a döntéshozás folyamat kiszámítható legyen, a közigazgatás működése pedig átlátható és emberközeli: a helyi döntések helyben szülessenek, a decentralizáció a szubszidiaritás elvén alapuljon. Ugyanakkor olyan kritériumrendszert és procedúrákat is várunk, amelyek következtében a közigazgatás hatékonyabb és vonzóbb lesz azok számára, akik az emberekért akarnak dolgozni ” – sorolta Kelemen Hunor az RMDSZ elvárásait.
2015. november 17.
erdon.ro

„Déván vár a Téglás Gábor”
A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban címmel rendezett kétnapos konferenciát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Vajdahunyadon a Corvin Savaria Társaság közreműködésével. A találkozó szakmai vonatkozásait és kiegészítő programját Szilágyi Aladár és Szűcs László foglalja össze.
Nem előzmény nélküli a MÚRE számára, hogy a szórványvidékek közösségeivel foglalkozzék, az utóbbi időben több riporttábort szerveztek ilyen környezetben, s most Vajdahunyadon is bemutattak ilyen tematikájú kötetet, Szucher Ervin Toronyba zárt anyanyelvünk című, a Krónikában megjelent szórványriportjait összegyűjtő művét.
Komoly várakozás előzte meg annak a felmérésnek a mostani találkozóra időzített bemutatását, amely elsősorban a rádiós, televíziós kollégák számára szolgáltatott a hallgatottságokra, nézettségekre vonatkozó érdekes adatokat. (Erre a témára egy külön anyagban hamarosan visszatérünk.) Egyébként a bemutatott grafikonok adatait, az időbeni változásokat Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa ismertette.
Az Erdélyi Riportban, még nyomtatott hetilap formájában jelentek meg a később négy kötet anyagát szolgáltató Etnosz-riportjai Szilágyi Aladárnak, aki a vajdahunyadi találkozón elsősorban a nem magyar hazai kisebbségek helyzetéről tartott összefoglaló előadást. Az „egységes román nemzetállam” közel húsz, nem magyar etnikumát – néhány ukrán, szerb, horvát, szlovák, lipován tömb kivételével – a teljes asszimiláció fenyegeti. A két-három ezres lélekszámú, falusi, városi szórványokban élő kisebbségek néhány évtized múlva teljesen eltűnnek, Bukovina, Dobrudzsa, a Bánság hajdan tarka szőnyege egyszínűvé válik – hangzott el.
Médiaműhelyt a szórványnak
A találkozó tematikájához a leginkább Ambrus Attila és Winkler Gyula tervezete kapcsolódott, A média szerepe a szórványgondozásban – avagy érvek a szórvány médiaműhely(ek) működtetése mellett című projektet a Brassó Lapok főszerkesztője ismertette. A MÚRE internetes oldalán olvasható anyag egy Szórvány Médiaműhely létrehozását szorgalmazza, amely ingyenes tartalmat állítana elő azoknak a szerkesztőségeknek, amelyek emberi és anyagi erőforrás miatt (már) nem tudják ezt kellő színvonalon elkészíteni. Összesíti, szerkeszti a helyi információkat, híreket, 1, 2 vagy 4 oldal terjedelemben, s a betördelt oldalakat elektronikus formában juttatja el a társult szerkesztőségekhez. A felvetés vegyes fogadtatása azt jelzi, hogy szakmai indokoltsága ellenére sem lesz könnyű a megvalósítás, ám a későbbi egyeztetések nyomán egy életképes kezdeményezés ereszthet gyökeret.
Mindenképpen a téma fontosságát jelzi, hogy Winkler Gyula EP-képviselő mellett a projekt ismertetésén jelen volt az RMDSZ részéről Hegedüs Csilla és Kelemen Hunor is. Utóbbi emlékeztetett egy korábbi, a napilapok közötti együttműködést célzó, sikertelen kezdeményezésre.
Érdekes bejelentést tett a házigazda Winkler Gyula, aki ezer eurós pályázatot hirdetett a MÚRE tagjai számára egy, a román nyilvánosságban a szórvány kifejezés pontosabb, könnyebben értelmezhető román megfelelőjének kidolgozására. Politikai szövegekben jelenleg leginkább a diaspora interna kifejezést használják, ami félreértésekre adhat okot. (A Corbii Albi – Fehér Hollók román-magyar kontakt portál a comunități risipite kifejezést használja.)
„Ez a várunk, ide járunk”
A szakmai program elhúzódása miatt némi késedelemmel érkezik Dévára a MÚRE-csapat, mire betoppanunk a Téglás Gábor Elméleti Líceum zsúfolásig megtelt aulájába, már elkezdődött a Magyar Szórvány Napjának ünnepi műsora, a helybeli Szivárvány Nyugdíjasklub kórusának utolsó zengzeteit hallani. Őket a Csernakesztúri Hagyományőrző Egyesület tánccsoportjának fergeteges produkciója követi, majd a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság Renaissance Együttese teremt muzsikában-táncban a 17. századi fejedelmi udvarok légkörét idéző hangulatot. Az iskola énekkarának többszöri szereplése és az ünnephez illő szavalatok teszik változatossá a műsort. „Csaba atya gyermekei” – a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta néptánccsoportjának fiataljai – mutatják be igényes műsorukat, majd a líceum harmadikos kisdiákjai vidám Márton-napi gyermekjátékkal gyönyörködtetik a publikumot.
A rendezvény ünnepi szónoka, Winkler Gyula EP-képviselő lokálpatrióta büszkeséggel emlékeztet arra, hogy négy esztendővel ezelőtt Déván, éppen itt, ebben a teremben rendezték meg először a Magyar Szórvány Napját, mely azóta az egész Kárpát-medencében elterjedt, mi több: idén november elején a Magyar Országgyűlés is hivatalos ünneppé nyilvánította. A szónok Bethlen Gábor alakját felidézve, kérdez rá: „Vajon mi Bethlen életművének legfőbb üzenete a mához? Elsősorban az, hogy nincsen olyan reménytelen helyzet, amelyből ne lenne feltámadás. Jó példa erre a Hunyad megyei magyar oktatás. A kilencvenes évek végén szerteszét működő tagozatok mára, másfél étized elmúltával Erdély egyik legfiatalabb intézményévé nőtték ki magukat. (…) Bebizonyította azt, hogy egy népnek, egy közösségnek nem kell számarányaiban nagynak lennie ahhoz, hogy számottevő legyen. Erdély azóta is a csodák földje, mert Bethlen Gábortól a Téglás Gábor Elméleti Líceumig voltak mindig álmodók, akik maradandót akartak építeni.” A líceum kórusa az immár elmaradhatatlan „Téglás-himnusz”-szal zárja a műsort: „Ez a várunk, ide járunk, /Az a vágyunk, hogy helytálljunk, /Ne maradj hát te se távol, /Déván vár a Téglás Gábor!”
Az étkezdében elfogyasztott ízletes ebéd után Balogh-Botár Károly aligazgató intézménytörténeti bevezetővel egybekötött iskolaszemlére invitálja az újságírók csapatát. Akár Noé bárkájába, Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű líceumába is mindent és mindenkit „begyűjtöttek” a szórványokból: a kisóvodásoktól az érettségiző nagydiákokig. A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatás biztosításának kérdését a Geszthy Ferenc Társaság vállalta fel. Az építkezést 2004-ben kezdték el, a Communitas Alapítvány az első pillanattól a terv mellé állt (egy félig elkészült ingatlan megvásárlásával), és folyamatosan támogatta a felszerelés és a bútorzat beszerzésével is. A magyar és a román kormány kétoldalú megállapodás értelmében jelentős összegekkel járult hozzá az oktatási központ létrehozásához. A 2005 óta működő, jelenleg mintegy 550 fős diáklétszámú tanintézmény 30 osztályteremmel, szaklaboratóriumokkal, kabinetekkel, 120 férőhelyes korszerű bentlakással, valamint konyhával és 120 személyes étkezdével is rendelkezik. A Déva környéki diákokat naponta ingáztatják, a bentlakókat az iskola kisbusza segítségével szállítják hétvégeken haza, illetve vasárnap este vissza az iskolába.
Hosszabban elidőzünk az épület előcsarnokában, amelynek főfalán dicsőségtábla: az eddig érettségizettek tablói mellett díszhelyen látható az augusztus 19-én kapott Külhoni Magyarságért Díj, mellyel az iskola tíz éves kiemelkedő munkáját jutalmazta a magyar parlament. Körülötte rekeszes polcok sora, megannyi serleg, érem, díszoklevél, melyeket a különböző tantárgyversenyeken, sportvetélkedőkön nyertek az iskola diákjai. Az aligazgató elmondása szerint újabb polcokat kell felszerelni, mert el sem férnek a „trófeák”. A líceum tartalmas-elegáns honlapja is beszédesen bizonyítja, hogy – rövid múltja ellenére – hány diák öregbítette eddig az alma mater hírét-nevét. Például az iskolakrónika október 14-i feljegyzése szerint a Téglás Gábor Líceum három Mákvirág-díjassal dicsekedhet: kiváló tanulmányi előmenetelük mellett, a tizedikes, bronzfokozatot nyert Stelczner Norbert matematika, fizika, kémia tantárgyversenyeken, nővére, a tizenegyedikes, ezüstfokozatos Stelczner Britta matematika vetélkedőn és szavalóversenyeken jeleskedett, a tizenkettedikes, aranyfokozatot kiérdemelt Gáspár-Barra Szilárd pedig sokoldalúságával tűnt ki, hiszen irodalmi, történelmi, matematikai versengéseken szerepelt sikerrel, a reneszánsz együttes és a cserkészcsapat tevékeny tagja, atlétaként legutóbb sikeresen futotta végig Budapesten a maratoni távot. Még frissebb, október 27-i keltezésű hír: ezüstéremmel tért haza a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum röplabdacsapata az első ízben megrendezett Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpiáról.
Otthonosság és „iskoladiplomácia”
Az előcsarnok tágasságát néhány funkciótlannak tűnő oszlop töri meg. Kísérőnk elmagyarázza: egy már meglévő, harmadában elkészült lakóépületet kellett folytatniuk az iskola építésekor, a nem túl esztétikus betonoszlopokra emelve a további szinteket, viszont az egyik anyuka – a spácium merevségét enyhítendő – lendületes, színes növényornamentikát varázsolt az oszlop- és a falfelületekre.
A földszint az óvodások és a kisiskolások birodalma. Már a folyosókon is, majd egy-egy osztályba bepillantva az otthonosság változatossága gyönyörködtet. Minden óvó néni, minden pedagógus „szabad kezet kapott”: odabent semmi sem emlékeztet a hagyományos óvodai-iskolai osztálytermekre, a székek-asztalok nem sorakoznak katonás rendben, a falakon színek kavalkádja, a polcok roskadásig telve játékokkal, szemléltető eszközökkel, könyvekkel, a gyermekek ügyeskedte tárgyakkal. Családias fészek a napközis kicsik hálószobája, az étkezdében „liliputi” székek-asztalok várják az aprónépet. Ki is másolom a heti menüből a hétfői kínálatot. Reggeli: félszáraz szalámi, vaj, dzsem, tea; ebéd: húsleves, sült csirkecomb zöldséges tarhonyával, desszert; vacsora: párolt káposzta disznóhússal, tea. – Semmi sem emlékeztet hajdani diákkorom nyomorúságos internátusi étrendjére…
Az „iskoladiplomácia” fontos pászmája a Téglás Gábor tevékenységének. A külkapcsolatok számos lehetőséget kínálnak, a diákok, tanárok jönnek-mennek, táboroznak a testvérintézmények meghívására, októberben például „egyetemkóstolón” forgolódtak Kolozsváron, a Babeş-Bolyain. A líceum honlapján megjelent „Málta téged is vár!” című pályázati felhívás az Erasmus-program keretében kínál páratlan lehetőséget a turisztikai osztályok diákjai és tanárai számára. A részvételhez angol írásbeli és szóbeli nyelvvizsga, sikeres szakmai készség-teszt kelletik. Itt, Déván bevett gyakorlat a gyakori vendégvárás. Legutóbb a tiszafüredi Bán Zsigmond Református Iskola és Óvoda tizenhat diákját látták vendégül az itteni nyolcadikosok.
2015. június elsején immár a tizedik alkalommal szólalt meg a búcsúcsengő a Téglás Gábor Líceumban. Három osztály 44 diákját bocsátották útjára. A ballagási hagyományok egyedi mozzanata: az évfolyamelsők minden esztendőben az iskola egyik, korán elhunyt megálmodójának emlékére Hauer Erich jutalomban részesülnek. Sokatmondó és elgondolkodtató az idei legkiválóbb maturandusok neve: László Imola, Todor Franceska és Turcu Cătălina Alexandra. E nevek egy része mögött „félmagyar”, „negyedmagyar”, az anyanyelv számára visszanyert szórványbáránykák jósorsa feltételezhető. Az is, hogy mindehhez „köze van” látogatásunk következő helyszínének, a Böjte Csaba atyai irányításával működő Szent Ferenc Alapítvány áldásos tevékenységének is…
(Folytatjuk)
Téglás Gábor (1848-1916) régész, iskolaigazgató, az erdélyi turisztika egyik úttörője 1871–1904 között volt a dévai állami főreáliskola tanára, 1883–1904 között igazgatója
erdelyiriport.ro/riport

Nemzetstratégia a szórványban
Az elmúlt vasárnap a Kárpát-medencében számos színhelye volt a Magyar Szórvány Napja alkalmával szervezett ünnepségnek. Miután Magyarország Országgyűlése is felkarolta az RMDSZ Kongresszusának öt évvel ezelőtti határozatát, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és egyben halálának is évfordulója, november 15-e legyen a Magyar Szórvány Napja, idéntől hivatalos ünnep ez a nap Magyarországon és a Kárpát-medencében is.
Az erdélyi főrendezvény idén Temesváron, a bánsági szórvány fővárosában volt, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban közösen szervezett meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Szövetség Temes Megyei Szervezetével. A konferencia keretében az RMDSZ kiértékelte a szórvány cselekvési tervének eredményeit, és egy új irányelvekkel kibővített, 2015-2019 időszakra vonatkozó cselekvési tervet fogadott el.
A temesvári országos konferencia keretében Erdély kilenc szórványtelepülésének 55 képviselője ismertette munkája eredményeit, megosztva tapasztalatait a hasonló körülmények között élő és tevékenykedő magyar közösségek tagjaival, ennek során sikeres közösségépítő megvalósításokat ismertettek. A konferencián részt vett és köszöntötte a tanácskozókat Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hegedüs Csilla és Magyari Tivadar ügyvezető alelnökök, Winkler Gyula EP-képviselő. Megtisztelte jelenlétével a temesvári rendezvényt Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. A konferencia résztvevőit a Bartók Béla Elméleti Líceum citeraegyüttesének előadása köszöntötte.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke a konferencia házigazdájaként üdvözölte a jelenlévőket, akiket arra kért, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a párizsi merénylet áldozataira.
Bevezetőjében Halász Ferenc elnök vérbeli történelemtanárként ismertette az ország különböző vidékeiről és az anyaországból érkezett vendégek előtt a konferencia színhelyéül szolgáló város történelmét, amely mélyen gyökeredzik az egész magyar történelembe. Megemlítette a Csanádon tevékenykedő Gellért püspök nevét, Károly Róbert magyar királyt, akinek köszönhetően a 700 évvel ezelőtti Magyarország fővárosaként a történelmi magyar királyság székhelye volt a Béga-parti város, hogy innen indult legfontosabb hadjárataira Hunyadi János, itt élt Kinizsi Pál, a törökverő hős, itt áldozta fel életét Temesvár szabadságáért Losonczi István 1552-ben, Bethen Gábor ide menekült 1612-ben miután előzőleg 1611-ben szembefordult Bátory Gáborral, aki a Habsburg szövetség mellett kardoskodott. Itt, Temesvár mellett zajlott 1849-ben a magyar szabadságharc utolsó csatája, 1956-ban Temesváron volt a legerősebb visszhangja a magyarországi forradalomnak, és itt volt a legerősebb megtorlás is, 1989-ben pedig innen indult az a forradalom, amely gyökeresen megváltoztatta, ennek az országnak, s egyben a romániai magyarságnak az életét.
A rövid történelmi ismertető után Halász Ferenc elnök tájékoztatott a Temes megyei magyarság mai helyzetéről, rámutatott, hogy nincs olyan Temes megyei közigazgatási egység, ahol a magyar közösség többségben élne, a települések több mint felében a magyarok lélekszáma 1–100 között forog, a 2011-es népszámlálási adatok pedig arra világítanak rá, hogy jelentős a népességfogyás a magyarság körében is. 1992-ben 77 ezer magyar ember élt a megyében, ma már csak 35 ezer. Bár a statisztikai adatok lehangolóak, Temes megyében van magyar élet, biztatónak nevezte, hogy több mint 1300 magyar gyermek tanul anyanyelvén és, hogy van magyar nyelvű sajtó, színház, több népi táncegyüttes, számtalan civil szervezet tevékenykedik, s mint mondta: „van magyar érdekképviseletünk, 18 településen önkormányzati képviselőnk, összesen 3 polgármesterünk és ugyancsak 3 alpolgármesterünk, parlamenti képviselőnk és magyar alprefektusunk van. Érdekképviseleti szervezetünk szorosan együttműködik az egyházakkal és a civil szervezetekkel, amelyekkel közös célunk a megmaradás magyarként itt, a Bánságban.” Elmondta még, hogy eddig minden hatodik Temes megyei magyar igényelt magyar állampolgárságot és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat folytatódik. Halász Ferenc kifejezte örömét, hogy a Temes megyei szervezet házigazdája lehetett a szórványkonferenciának, amely számot adott arról, hogy mit sikerült megvalósítani a szórvány megyékben az elmúlt négy év alatt a kitűzött régi cselekvési tervből és, hogy itt fogadják el az újat cselekvési tervet, amely – reményei szerint – Temesvári Cselekvési Terv néven vonul be a történelembe.
A továbbiakban Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Országgyűlés határozata arról, hogy november 15-e legyen az egész Kárpát-medencében a Magyar Szórvány Napja azt tükrözi, hogy a szórvánnyal törődni kell. Idézte Vetési László szavait: „a szórvány egy nemzet öregkora. Aki a szórványt nem becsüli, sem a tömböt, sem a jövőt nem érdemli.”
Slavomir Gvozdenovics, a szerb közösség részéről köszöntötte a Konferenciát és, a két nemzetiség bánsági sorsközösségét hangsúlyozva kívánt további jó együttműködést és sikert a konferencia munkálataihoz.
Winkler Gyula EP-képviselő megköszönte a házigazdáknak, a bánsági és temesvári magyar közösségnek, hogy ötödik alkalommal, a Bánság fővárosa ad otthont a Magyar Szórvány Napjának. „Köszöntöm ugyanakkor Erdély összes szórványtelepülésének képviselőit, akik azon dolgoznak, hogy a szórványközösségekben jövőt építsenek” mondta a képviselő.
Kovács Péter ügyvezető elnök kifejtette, amikor a szórvány cselekvési tervről, programokról beszélünk, a kulcsszó egyértelműen az összefogás kell legyen: a többségiek és a kisebbségben élők között, szórványmegyék egyházak, civilek, réteg- és ifjúsági szervezetek között, de a szórványban élő közösségek és Budapest között is.
A Szövetség ügyvezető elnöke a 2011-ben kidolgozott, közösségépítésre épülő, szórvány cselekvési terv kézzelfogható megvalósításait vette számba előadásában.
Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy konkrét, megvalósítható, számon kérhető szórvány cselekvési tervet dolgoztak ki az elkövetkező öt évre. Elmondta, hogy a szórványban élő magyaroknak sokszor nagyobb erőfeszítést kell tenniük azért, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, mint azoknak, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat. Az új programok között kiemelt helyet szánnak a minőségi magyar oktatás kiterjesztésének, a magyar közösségi terek kialakításának, a tartalmas ifjúsági programoknak, a magyar házak hálózatba szervezésének. A következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás. „Vannak jó példák ebben a környezetben is: Temesváron például megoldották a gyermekek magyar iskolába való szállítását.
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök tapasztalatát ismertette, amely szerint a szórványban élő diákok a székelyföldiekhez hasonlóan jeleskednek az országos megmérettetéseken. Fontos tevékenységként emelte ki a magyar pedagógusok kataszterének összeállítását, egyfajta „munkaerő-mérlegének” elkészítését, amely a szükséges szakmai képzések irányvonalát is megmutatja. „Meg fogjuk újítani a beiskolázási kampányunkat is, amely kiemelt társadalomszervezési tevékenységként szerepel további terveinkben. Ugyanakkor a pedagógusok hálózatának kialakításával a szakmai érdeklődést szeretnénk helyi szintről országos szintűre emelni” – ismertette Magyari Tivadar.
A Magyar Szórvány Napján Temesváron a résztvevők a legsikeresebb közösségépítő megvalósításaikat ismertették.
Burus Siklódi Botond a Magyar Kormány oktatási-nevelési támogatásának szórványközösségek megmaradásában betöltött szerepéről beszélt. Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei szervezetének elnöke azt emelte ki, hogy Arad megye legnagyobb magyar ifjúsági rendezvényévé nőtte ki magát a Kaszojai Ifjúsági Fesztivál, amely immár 11 éve bizonyítja, hogy a hely, amely összeköt nem csupán jól hangzó szlogen, hiszen a fesztivál szomszédos megyék, sőt határon túli résztvevőket is meg tudott szólítani. Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei szervezetének elnöke a nagy szórványban élő gyermekek utaztatásának a gondjairól beszélt. Szerinte erre megoldást csak az önálló magyar iskola létrehozása jelentene.
Vida Noémi a Máramaros megyei Nagybányán tíz éve rendszeresen megszervezett Főtér Fesztivál sikereit mutatta be.
Lőrincz Helga, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke a magyar nyelv ápolására irányuló törekvéseikről beszélt.
Demeter László, Kovászna megyei tanácsos a székely-szórvány kapcsolat programja, 2009 óta tartó működtetésének jelentőségét és eredményeit elemezte.
Mikes Melinda, a Brassó megyei Nőszervezet elnöke a szórványközösségek, a szórványban élő egyének identitásának megőrzésében kiemelkedő szerepet tulajdonít az összefogásnak, a közös fellépéseknek. Kocsis Attila igazgató és Csatlós Zsófia pedagógus a Téglás Gábor Iskolacsoport képviseletében jogos büszkeséggel ismertették a Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű program keretében elért sikereiket. A cserkészet szórványközösségekben betöltött szerepéről beszélt Béres István, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke.
Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház sikeres történetét mutatta be a szórványkonferencián: „A vajdasági példa mintájára megalkotott Bánsági Vándorszínház nézőszáma folyamatosan nő és megfogalmazódott a közösségi igény a folytatásra.”– mondta a temesvári képviselő, aki a Vándorszínház létrehozásának az ötletgazdája. A konferencia résztvevői pedig a Vándorszínház idei turnéján visszhangos sikert aratott A helység kalapácsa című előadást tekinthették meg a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, majd pedig részt vettek a Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésre a Bánsági Magyar Nőszövetség által szervezett Bartók Béla kiállításon és hangversenyen.
Derűlátásra okot adó beteljesülések Erdély szórványvidékein
Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, a temesvári konferencia moderátora a konferenciát követően a lapunknak adott interjúban értékelte mind a temesvári konferenciát, mind a magyar szórvány sajtó helyzetéről tanácskozó vajdahunyadi konferenciát.
Nagyon örülök, hogy a Bánság fővárosában, Temesváron ünnepelhettük ötödik alkalommal a Magyar Szórvány Napját. Öt évvel ezelőtt az volt a szándékunk, hogy ezekkel a tanácskozásokkal hagyományt teremtsünk. Miután a magyar Országgyűlés is határozatban fogadta el ezt az immár hivatalos ünnepet. Itt, a temesvári konferencián kimondottan a jó példákra koncentráltunk, a szórványközösségek kiválasztották a sokrétű tevékenységük során elért eredmények közül azt a rendezvényt, kezdeményezést, amelyet a legnagyobb sikerüknek tartanak. Ezek bemutatását kértük, azért, hogy kölcsönösen tanuljunk belőlük. A több mint két és fél órás beszélgetések során a cserkész mozgalomtól a kulturális, oktatási mozgalmakig, a magyarházak munkájától az ifjúsági kezdeményezésekig, a szabadtéri fesztiváloktól a Fogadj örökbe egy műemléket mozgalomig egész értékes skála, ami azt bizonyítja, hogy a közösségeink képesek kitalálni és véghezvinni olyan kezdeményezéseket, amelyekre fogékonyak a magyar emberek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy bár sok minden az anyagi támogatásoknak a függvénye, mégis a legnagyobb hiány inkább a kezdeményezésből, az ötletességből és az önkéntességből van. Itt olyan sok szép megvalósításról hallhattunk, amit nem pénzzel oldottak meg. Ezzel távolról sem azt akarom mondani, hogy egy jó iskolarendszer, vagy a magyar házak működtetéséhez, lapok kiadásához nincs pénzre szükség, de ahhoz, hogy a közösséget megmozgassuk, ahhoz a pénz nem elég. Kell az, hogy az emberek magukénak érezzék a kezdeményezést, hogy bekapcsolódjanak. Talán ez a legfontosabb tanulsága a mai napnak, és én is remélem, ahogy Halász Ferenc helyi elnökünk mondta az itt elfogadott 2015–2019-es Cselekvési terv Temesvári cselekvési tervként vonul be a történelembe.
A temesvári konferenciával párhuzamosan Vajdahunyadon a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete képviselőinek részvételével háromnapos konferencia zajlott, amelyen szórványban működő magyar média helyzetét vehettük számba.
Igen, ott arról tanácskoztunk, hogy milyen szerepe van a sajtónak a közösségépítésben. S egyértelmű következtetés: magyar sajtó, magyar média nélkül közösségépítés a szórványban lehetetlen, hiszen általa jut el a felhívás, az üzenet, az információ magyarul, anyanyelven közösségeink tagjaihoz. Azt is megállapíthatjuk, hogy a média minden formájára szükség van, de talán a nyomtatott sajtó – amely mellesleg a legdrágábban előállítható – a legfontosabb a családok számára. Ezért az új szórvány cselekvési tervben két kérdés is erre irányul, amelyeknek megvalósításához próba jelleggel minél hamarabb hozzá kell fogni. Ezzel alapot teremthetnénk ahhoz, hogy biztosítani tudjunk nyomtatott magyar sajtót a szórványban élő nemzettársaink számára.
Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház sikeres történetét mutatta be a szórványkonferencián: „A vajdasági példa mintájára megalkotott Bánsági Vándorszínház nézőszáma folyamatosan nő és megfogalmazódott a közösségi igény a folytatásra.”– mondta a temesvári képviselő, aki a Vándorszínház létrehozásának az ötletgazdája. A konferencia résztvevői pedig a Vándorszínház idei turnéján visszhangos sikert aratott A helység kalapácsa című előadást tekinthették meg a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, majd pedig részt vettek a Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésre a Bánsági Magyar Nőszövetség által szervezett Bartók Béla kiállításon és hangversenyen.
Graur János
hetiujszo.ro

Továbblépnének a szórványban
Az oktatás színvonalának erősítését, a nyelvi asszimiláció meggátolását és a szórványkollégiumokból kikerülőkre való fokozott odafigyelést tartják a következő időszak legfontosabb teendőinek a lapunk által megkérdezett szórványbeli oktatási szakemberek. Mint rámutatnak, a szórványkollégiumok működtetése bevált, a jövőben az ezekben tanult, és szülőfalujukba visszatérő fiatalokra kell odafigyelni, hiszen ők biztosítják az utánpótlást.
„Minden gyerekért élet-halál harcot vívunk. Amikor a szórványkollégiumban egy osztály megalakulása, megtartása sok esetben egy-két gyereken múlik, létfontosságú a szülők meggyőzése" – fejtette ki lapunknak Lakatos András.
A kalotaszentkirályi Ady Endre Szórványkollégium igazgatója szerint a születésszám-csökkenés és elvándorlás mellett a nyelvi asszimiláció súlyosbítja a leginkább a szórványosodási folyamatot. Rámutatott, ezek közül utóbbi a legfájóbb, és csak a helyi közösség, civil szféra és egyházak összefogásával gátolható meg. A népességcsökkenés kormánypolitikával állítható meg, a nagycsaládok, kismamák támogatásával, a migráció is gazdaságserkentő intézkedésekkel fordítható meg, ám a nyelvi beolvadás a helyi közösségek problémája, hívta fel a figyelmet.
Elmondta, gyakran előfordul, hogy a szülők beletörődésből, kényelemből inkább a helyi román iskolába járatják gyerekeiket, és nem vállalják a 10–20 kilométeres ingáztatást, vagy azt, hogy kollégiumba küldjék. Folyamatosan tájékoztatni kell őket arról, hogy milyen előnyökkel jár, ha a gyerek az anyanyelvén tanul, nemcsak az identitás-megőrzés, hanem a további életút szempontjából is, hiszen anyanyelvén sokkal könnyebben elsajátíthatja az ismereteket.
Kalotaszegen szinte minden faluban van két-három magyar gyerek, akiket román iskolába íratnak, annak ellenére, hogy a szórványkollégiumban biztonságos, kényelmes körülmények között, szakképzett pedagógusok felügyeletével folytathatnák tanulmányaikat, mesélte a szakember.
Hiányzik a román állam támogatása
„A szórványban hatványozottan működik, hogy az egyéni érdekek mellett a közösségi érdeknek is érvényesülnie kell, a szülőket arra biztatjuk, hogy egymást is győzzék meg az anyanyelvi oktatás fontosságáról" – mondta Lakatos András.
A kalotaszegi szórványkollégium igazgatója kifejtette, a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül meghívásos pályázat révén támogatja a szórványoktatást, míg a Communitas Alapítvány a diákok, a pedagógusok ingázási, kollégiumi költségeit fedezi. A két támogatás nagyságrendileg azonos, mintegy 500 ezer lej évente, és bár a kollégiumok működtetői más, nyílt pályázati rendszerben is kapnak támogatást, ezek legnagyobb előnye a kiszámíthatóság. „Az ingázás és a kollégiumi ellátás költségeit lehetetlen áthárítani a szülőkre" – szögezte le az igazgató.
Kifejtette, bár törvény szabályozza, hogy azoknak a gyerekeknek az ingázási, bentlakási vagy étkeztetési költségeit, akik lakhelyükön nem tanulhatnak anyanyelven, át kell vállalnia az államnak, ez soha nem történt meg. „A mindenkori román kormányok csak nyilatkozatok szintjén szajkózzák, hogy az oktatás ingyenes" – mutatott rá Lakatos András.
Bajban a rendszer
A szórványbeli oktatásban felmerülő gondok egy részét a teljes oktatási rendszer átszervezésével lehetne orvosolni – mondta lapunknak Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint ugyanis a romániai oktatás egésze bajban van. Kifejtette, a szórványban is ugyanazok a gondok, mint országos szinten: nincs elég gyerek, több településen gyengén felszereltek az iskolák, óvodák és romlott az oktatás minősége. Mivel kevésbé megbecsült a tanári pálya, egyre kevesebben választják ezt a hivatást.
Amint mondta, a szórványban is próbálnak helyzetekre szabott megoldásokat találni, ám nem fognak „ráígérni a lehetőségekre". „Nem ígérjük meg, hogy lehozzuk a csillagot az égről, bár sokan erre számítanak, hogy aztán számon kérhessék, hogy mégsem tettük meg" – fogalmazott lapunknak a szakpolitikus. Hangsúlyozva, bár a szövetség ellenzékben van, az oktatási minisztériummal nem szakadt meg a kapcsolat, a leköszönő miniszterrel is folyamatos volt a párbeszéd.
A pályakezdőkre is figyelni kell
Az oktatás megtartása, fejlesztése mellett a szórványkollégiumokból kikerült fiatalokra oda kell figyelni, a szórványtelepülések gazdasági fejlesztésére is programokat kell kidolgozni – hívta fel lapunk figyelmét Balázs–Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke.
Meglátása szerint a szórványoktatásban bevált a kollégiumok, iskolaközpontok létrehozása, ha még vannak fehér foltok Erdélyben, hasonló intézmények működtetése lehet a megoldás, bár minden esetben figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, hangsúlyozta.
A szamosújvári szakember tapasztalatai szerint a szórványkollégiumokat minőségi életkörülmények, magas oktatási színvonal biztosításával lehet eredményesen működtetni, ha ezek teljesülnek, a vegyes házasságban született gyerekeket is meg tudják szólítani. Az iskolaközpontban tanuló diákok jelenleg mintegy 20 százaléka vegyes házasságból származik, mutatott rá. Balázs–
Bécsi Attila szerint további fontos előrelépés lehet a szakoktatás megszervezése, a válaszúti Kallós Alapítvány például három éve beindította a mezőgazdasági szakképzést. „Most azokra a fiatalokra kell figyelni, akik visszakerülnek falura. A továbbiakban ők biztosítják a magyar lélekszámot a szórványban, most már az első tanítványaink gyerekei iratkoznak hozzánk" – magyarázta a Téka Alapítvány elnöke. Rámutatott, a szórványkollégiumokban végzettek más igényekkel térnek vissza szülőfalujukba, míg azok, akik otthon tanultak, megelégszenek a napszámos munkával, előbbiek farmokat létesítenének, pályáznak.
Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ vasárnap fogadta el a szórvány új cselekvési tervét, amelyben többek között a minőségi oktatás biztosítását, közösségi terek kialakítását és színvonalas rendezvények biztosítását tűzte ki célul.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Az echós szekér nyomában: műkedvelő színjátszó társulatok találkozója Gagyban
Ismét útjára indul az ekhós szekér, húsz színjátszó csoport részvételével, november 21-én Gagyban. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Hargita Megye Tanácsa és Szentábrahám Község Polgármesteri Hivatala közös szervezésében megvalósuló színjátszó-találkozót szombaton 9 és 17 óra között tartják Gagy falu művelődési házában.
Az ekhós szekér nyomában elnevezésű színjátszó-találkozó a felnőtt műkedvelő színjátszók legismertebb fesztiválja a megyében. A találkozó fellépési lehetőséget nyújt az amatőr színjátszó csoportok számára, ugyanakkor komoly tapasztalatcserét jelent, új ötletekkel gazdagodnak, barátságok, későbbi együttműködések születnek.
Az elmúlt években az udvarhelyszéki településeken körbejárt e fesztivál. A kilencvenes években a Homoród menti falvak találkozójaként indított rendezvény, hosszabb megszakítás után, 2008-ban Homoródkarácsonyfalvára vonzotta a felnőtt színjátszókat. Farkaslaka 2009-ben, Lövéte 2010-ben, Rugonfalva 2011-ben volt házigazda, majd 2012-ben Kisgalambfalva, 2013-ban ismét Farkaslaka következett, majd 2014-ban Kobátfalva adott otthont a fesztiválnak. Gagy falu művelődési házában Agyagfalva, Homoródújfalu, Kecset, Kisgalambfalva, Kobátfalva, Lövéte, Nagygalambfalva, Oroszhegy, Siklód, Szentegyháza és Zetelaka műkedvelő színjátszó csoportjai lépnek fel.
A társulatok további együttműködésének ösztönzése és egymás munkájának jobb megismerése érdekében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont gondozásában a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány – Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával elkészült a Hargita megyei műkedvelő társulatokat összesítő kiadvány, amelyet a szombati találkozón mutatnak be.
L. I.
maszol.ro

Megalakult Kolozsváron a Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság
Az erdélyi magyar értékek azonosítása, felterjesztése az erdélyi magyar értéktárba és a magyarországi értékek közé a kiemelt feladata az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságnak, amely csütörtökön alakult meg Kolozsváron.
A bizottság létrejöttéről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tájékoztatta az MTI-t. A testület széleskörű összefogás nyomán, 11 civil szervezet képviselője jelenlétében alakult meg.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy a grémium megalakulása nagy lépés az ezeréves erdélyi magyar örökség megismertetése felé. Leszögezte, az erdélyi értékeknek helyük kell legyen a Magyar Értéktárban, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság megalapításával pedig megteremtették ennek szakmai keretét.
Hozzátette: a megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében a magyarországi hungarikum törvény olyan bizottság létrehozását írja elő, amelynek feladata az országhatáron túli nemzeti értékek azonosítása és megküldése a Magyar Értéktárba. A most létrejött bizottság ezt s szerepet tölti be - mutatott rá.
Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ egy hónappal ezelőtt az erdélyi magyar értékek védelmében összefogást kezdeményezett a Magyar Állandó Értekezlet négy erdélyi tagszervezete között és ennek értelmében jött létre most az erdélyi bizottság.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságnak tagja az Erdélyi Kárpát-Egyesület, az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Székely Termék, a Transylvania Trust Alapítvány és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete.
MTI

Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság
Az erdélyi magyar értékek azonosítása, felterjesztése az erdélyi magyar értéktárba és a magyarországi értékek közé a kiemelt feladata az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságnak, amely tegnap alakult meg Kolozsváron. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy a bizottság megalakulása nagy lépés az ezeréves erdélyi magyar örökség megismertetése felé.
Leszögezte, az erdélyi értékeknek helyük kell hogy legyen a Magyar Értéktárban, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság megalapításával pedig megteremtették ennek szakmai keretét. Az RMDSZ egy hónappal ezelőtt az erdélyi magyar értékek védelmében összefogást kezdeményezett a Magyar Állandó Értekezlet négy erdélyi tagszervezete között, és ennek értelmében jött létre most a bizottság.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Petícióban kérik a marosvásárhelyi összefogást
Marosvásárhely ügye mindennél fontosabb! címmel online petíciót indítványoztak civilek, akik a magyar politikum összefogását szorgalmazzák a polgármesteri szék és a tanácsi többség visszaszerzése érdekében.
Bölöni András ötletgazda Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek és Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének címezi felhívását. „Csak a magyar összefogás képes Vásárhelyt fejlődési pályára állítani, a város jelenlegi vezetőit leváltani” – írja a szerző.
Annak ellenére, hogy idén a magyar politikai pártok összefogtak és közös előválasztást szerveztek, a petíció kezdeményezője és társai attól tartanak, hogy az érintettek felrúgják az egyezséget, és mégsem sorakoznak fel maradéktalanul Soós Zoltán mögé, illetve nem indítanak közös tanácsosi jelöltlistát.
„Az elmúlt években a magyar politikusok többször is arcul csaptak minket, bíztunk abban, hogy idén változás lesz. A sajtóban megjelent hírek ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. A politikai pártok ismét marakodnak, egymás legyőzésére törekednek, pedig Marosvásárhely magyar közössége döntött és az összefogás mellett szavazott” – olvasható az aggódó hanvételű levélben.
A szerzők arra kérik Kelement és Szilágyit, hogy mielőbb vessenek véget a vitának, tegyenek eleget ígéreteiknek, és írják alá az együttműködési megállapodást: kössenek koalíciót és fogják össze a marosvásárhelyi magyarságot. Meggyőződésük ugyanis, hogy 2016-ban csak a magyar összefogás képes változást hozni.
„Nélkülünk ne osztozkodjanak, minket ne akarjanak megosztani. Elég volt a politikusok önző vezetéséből! Elég volt a magyar politikusok vitáiból! Nekünk változás kell. 2016-ban lesz az utolsó esély változtatni, tegyék tehát félre politikai érdekeiket, és végre nézzék a marosvásárhelyiek érdekeit. Marosvásárhely ügye mindennél fontosabb, hiszen a Székelyföld és Erdély reménysége Marosvásárhelyen ébredezik a magyar összefogásban” – hívják fel a politikusok figyelmét a petíció szerzői, akiknek csütörtök délutánig több mint 160 támogatót sikerült szerezniük az ügyhöz. A nyilvánosságot vállaló aláírók között egyetlen politikus neve sem szerepel.
Szilágyi Zsolt: nyílt kapukat döngetnek
Szilágyi Zsolt szerint a petíció fogalmazói nyílt kapukat döngetnek, legalábbis, ami az általa vezetett párt álláspontját illeti. „Nem tudom, hogy az RMDSZ-ben született-e valamiféle döntés, de mi petíciók és külön felkérések nélkül is az összefogást szorgalmaztuk és szorgalmazzuk továbbra is” – hangsúlyozta lapunknak az EMNP elnöke.
Szilágyi emlékeztetett, hogy már két héttel ezelőtt levelet írt Kelemen Hunornak, amelyben a valós összefogás fontosságát ecsetelte. Elképzelése szerint a marosvásárhelyi összefogásnak nemcsak a polgármester személyére kellene vonatkoznia; a pártoknak mind a városi, mind a megyei listát közösen kellene összeállítaniuk. „Nem hinném, hogy egyik vagy másik politikai alakulat zászlaja és logója alatt sikerre lehet vinni a tervezett összefogást. Egy pártsemleges listára, az öszszefogás listájára van szükség” – mutatott rá Szilágyi Zsolt.
Brassai Zsombor: a választmányon a sor
Ugyanezt szorgalmazza Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke is, csakhogy, amint mondja, véleménye ugyan lehet a kérdésről, ám a döntés nem az ő kezében van. Mindenekelőtt a marosvásárhelyi választmánynak kellene állást foglalnia, majd a Területi Állandó Tanács véleményezése következne, ahhoz, hogy a szövetség országos döntéshozó testülete, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) kimondja a végső döntést. A megyei vezető szerint a labda a választmány asztalán pattog, s mielőbb ildomos és tanácsos volna reagálni.
„A legnagyobb kihívás, amivel a magyar politikai pártok küszködnek, a marosvásárhelyi magyarok hitének és bizalmának a visszanyerése. A térvesztés csak valós összefogással fordítható vissza, ez pedig a közös jelöltlista összeállításában nyilvánulhat meg” – fejtette ki Brassai. Az RMDSZ megyei elnöke úgy véli, nincs ok afféle aggodalomra, hogy valakinek az utolsó pillanatban eszébe jusson az előválasztást megnyerő Soós Zoltán helyett mást küldeni a csatába.
„Számomra egyértelmű, hogy mindenki elfogadta az előválasztás eredményét, és az is, hogy október 11-e óta Soós a marosvásárhelyi magyarság egyetlen polgármesterjelöltje. Nem hinném, hogy létezne egyetlen politikai vezető is, aki a népakarattal szembe merne menni” – szögezte le Brassai Zsombor, utalva a 2008-as és 2012-es, kudarccal végződő „játékoscserékre”, amikor a választmány döntése ellenére a szövetség felső vezetése Borbély Lászlót, illetve Frunda Györgyöt jelölte Dorin Florea 2000 óta regnáló polgármester ellenében.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt Kolozsváron: erős Közép-Európát szeretnénk látni
A II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia pénteki reggelén Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja és Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte a résztvevőket.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke üdvözölte a MIÉRT és a Fidelitas kezdeményezését, hogy a közép-európai együttműködést ifjúsági szinten is igyekeznek építeni. „Egy erős Közép-Európát szeretnénk látni és mindannyiunknak fontos, hogy úgy közösségként, mint pedig egyes alkotórészekként is erősek legyünk.” Résztvevői kérdésre elmondta „a Schengen jövője Európa külső határainak védelmén múlik. Ahhoz, hogy egy működőképes Schengen-zónánk legyen, meg kell védenünk a külső határainkat”.
A külügyi bizottság elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva kiváló ötletnek nevezte, hogy a szervezők Kolozsvárt választották a konferencia helyszínéül, mert a visegrádi országok és Románia között ki kell alakulnia egy szorosabb együttműködésnek, és ebben fontos szerepük van a magyaroknak, ők kötik össze ugyanis a visegrádi térséget és Romániát - mondta. Rámutatott: Közép-Európának hivatása van Európában, hiszen olyan értékeket vall, mint a multikulturalitás, a kisebbségek tisztelete, a hagyományok vállalása, a keresztény Európa gondolata. "Bízom benne, hogy a régió képes lesz ezt a szemléletmódot Európában megjeleníteni és érvényesíteni" - mondta Németh Zsolt.
Kifejtette, hogy a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a Fidesznek és a magyar nemzetpolitikának olyan intézményi kerete, amely kialakította a Közép-Európáról való gondolkodás hangsúlyait az említett értékek mentén. Ezért ami Kolozsváron történik szoros kapcsolatban van Tusványossal - magyarázta. Hozzátette: a Fidelitasszal megállapodtak, hogy a következő Tusványoson visegrádi tematikájú sátrat fognak működtetni.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában Emil Boc, Kolozsvár polgármestere üdvözölte elsőként a fiatalokat. Kiemelte, hogy Kolozsvár jelenleg az Európa Ifjúsági Főváros cím birtokosa és közel százezer egyetemista otthona. Ez biztosítja város gazdasági, kulturális és akadémiai fejlődését.
„Városunk egy kis leképezése az Európai Uniónak, Kolozsvár mindenki otthona lehet. Igaz, hogy létszámban nem előzhetjük meg Bukarestet, de életszínvonalban Kolozsvár az első helyen áll Romániában. Elhihetjük, hogy az ország fővárosa lehetünk”.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja külön üdvözölte a polgármester urat, aki első alkalommal tartózkodott az épületben. Megköszönte Németh Zsoltnak, hogy itt ülhetünk az épület falai között – a Sapientia kolozsvári karának egyik alapító atyjaként nevezve meg őt. Végül büszkeségét fejezte ki, hogy a Sapientia kolozsvári karának soraiból olyan fiatalok kerültek ki, akik fontos szereplői az ifjúsági közéletnek.
maszol.ro