Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. szeptember 15.
Félreértelmezett nemzetállam
Nemrég jelent meg a Népszabadságban egy elemzés Markó Béla tollából, melyben az RMDSZ volt elnöke bírálja a „tusványosi” nemzetállamot, és figyelmen kívül hagyja a magyar miniszterelnök keresztény szemléletű javaslatát.
Több mint egy hónappal a magyar kormányfő tusványosi beszéde után befolyásos nyugati és nyugat-baráti körökben továbbra is az üzenet hiteltelenítésén munkálkodnak. Egyesek ellenzéki forrásokra hagyatkozva ítélkeznek, mások nem értik vagy manipulatív módon értelmezik Orbán Viktor üzenetét. A Süddeutsche Zeitung például azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy számára a sikerek fontosabbak az emberi jogoknál. A Die Zeit szerint „nem szeretne több külföldit megtűrni az országában”. A balliberális ellenzék pedig azt hangoztatja, hogy nemet mondott a szabadságra, és bejelentette, Magyarországon vége a demokráciának.
Hasonló színvonalú vélemények jelentek meg az RMDSZ-közeli Maszol.ro hírportálon is, ahol Ágoston Hugó szerint Orbán bevallottan zsarnok, Magyarországon pedig győzött az elnyomó állam. A sor folytatható, a hagyományosan „magyarbarát” román sajtót természetesen említeni sem érdemes. A globalizmus elsőségét hirdető kritikusok többsége az európai alapértékek, a demokrácia és a szabadság védelmezőjeként lép fel.
Csakhogy Orbán Viktor is demokráciában és szabadságban gondolkodik, s az emberi alapértékeket promoválja. De akkor miért ez az olthatatlan vágy a vádaskodásra és a rágalmazásra, van-e valamilyen különbség a két szemlélet között?
Elvileg nincs. Mert az európai alapértékek egyben emberi alapértékek is. Csakhogy a gyakorlat mást mutat. Mégpedig azt, hogy a befolyásos pozíciókkal rendelkező transzatlanti szélsőbal politikai alapon kisajátította magának az „európai alapértékek” kifejezést. Ezért igencsak zavarja őket, ha valaki nem az ő szemléletük szerint értelmezi a világot.1 Ők az emberiség önjelölt megmentői, akik szalonképes kiválóságokként birtokolják a spanyolviaszt, összekeverik a nemzetit a nacionalistával, a tekintélyt a diktatúrával, a szabadságot a szabadossággal és magukat Istennel. Nem tűrik a keresztény szellemiséget a hatalomban, Orbánt pedig az állítólag vallásos nacionalizmust promováló Putyin diktátorhoz hasonlítják.
Szerintük a magyar miniszterelnök eltér a személyes jogok, a tolerancia, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus korszerű nyugati értékeitől, vagy ellentétesen viszonyul hozzájuk. Ezért a tusványosi beszéd nyomán többen is felszólították az Európai Bizottságot, hogy azonnal foganatosítson intézkedéseket Magyarország ellen, az Európai Néppárt pedig zárja ki soraiból a Fideszt.
Marx istenítése, keresztényellenesség
Ebbe a képbe illeszkedik Markó Béla elemzése is, mely A nemzetállam: rémálom címen látott nemrég napvilágot.2 Az elemzésben az RMDSZ korábbi vezetője a nemzetállam hiteltelenítésére tesz kísérletet. Elképzelésének alátámasztásához a 89-es idők szellemiségét használja fel, melyet azonban a saját elképzelésének megfelelően értelmez: „1989 végén (…) semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen.”
Erre csak azt tudom mondani, hogy amióta én a ’89-es véres eseményeket Temesváron személyesen átéltem, most hallok először olyat, hogy ’89 végén nem akartunk volna nemzetállamban élni. Igaz, a dákoromán származás elmélete is valamivel később (több mint másfél évezreddel...) született. Markó összekeverhette ’89 végét a 90-es évekkel, vagy a nemzetállamot a románistenítő propagandával. Bárhogy is van, félrevezető összemosni a demagógiát vagy ’89 szellemiségét a nemzetállam fogalmával.
Egy nemzetállamot lehet működtetni akár darwini fajelmélet alapon is. Nem beszélve „Marx isten” tudományos elveiről, az önistenítő dogmatikákról vagy a keresztény normatívákról. A lényeg nem a keret, hanem a tartalom, vagy annak hiánya. Markó azonban továbbmegy és kifejti, hogy szerinte a magyarság jogai „csakis egy decentralizált, állampolgárainak és helyi közösségeinek minél nagyobb szabadságot biztosító rendszerben érvényesíthetők igazán. (...) Persze ezt nem csupán a romániai nacionálkommunizmus tapasztalata mondatja velem, hiszen a nemzetállami rémálom – igenis, Európának ebben a részében a nemzetállam: rémálom – egyáltalán nem köthető egyetlen ideológiához.”
Valóban, a román helyzet sürgős decentralizációt igényel. Reálisat, nem a Dragnea-féle változatot. Amíg a mosdóba menéshez is Bukaresttől kell engedélyt kérni, valami nagyon nem jól van. Ráadásul a központosított hatalomért való reszketés hisztérikus rohamokban tör elő, valahányszor egy magyar igény – pl. az autonómia – terítékre kerül. Kifelé meg azt halljuk, hogy a kisebbségek jogai Romániában modellértékűek...
Traian Băsescu államfőtől legalább öt alkalommal hallottam ezt az elmúlt hetekben. A magyarság képviselői pedig hallgatnak. Eszerint a részükről is minden rendben. De akkor miért nem tisztázzák ezt le nyilvánosan a magyar választók előtt? És miért volna probléma a jogok érvényesítése? És nem lehet civilizált párbeszédet folytatni a magyar igényekről anélkül, hogy gyűlöletlángba borulna a román média? Remélem, hamarosan választ kapunk ezekre a kérdésekre.
Addig is maradjunk a szállóigénél: „Romániában nincs diszkrimináció. Mint ahogy korrupció sincs.” A magyarság jogainak kivívásához első- és másodsorban helytálló képviselőkre van szükség. Nem olyanokra, akik igazság helyett a „minden a hatalom” elvét követik, tükörbe nézés helyett a rendszert hibáztatják, négyévente ígérgetnek egy sort, aztán visszatérnek kényelmes érdekeik homályába és hiába keresi őket a magyar szavazópolgár a gátakon, mert ott bizony nincsenek. Az ilyenek irányításában legyen bármilyen a rendszer, nem várható egészséges fellendülés.
Összességében tehát nem a román nemzetállam a rémálom, hanem az azzal visszaélő románok, meg a magyar képviselők, akik szavazóiktól távol, a hatalomittas bojárok nótája szerint táncolnak. És akik felelőtlen tevékenységének köszönhetően a kiszolgáltatott magyarság elsivárosodik. Ennek megoldása pedig a jelen kérdése, nem a jövőjé.
Veszélyben Európa
A nemzeti berendezkedés bűnbakként való beállítása torz értelmezésekhez vezet. Mint ahogy az is, ha humánkérdésekben különválasztjuk a Nyugatot „Európának ebben a részében”-től, azt sejtetve, hogy a Nyugat nem csak technikailag jobb, hanem emberileg is, és a megoldás majd onnan fog érkezni. Az elmúlt tíz évet tekintve valóban megköszönhetjük a nyugatnak, hogy a vadimizmus nem vadult el errefelé (de több évtized távlatából el kell ismerni, hogy Trianont is a Nyugatnak „köszönhetjük”).
Ennél viszont többre van szükség egy egészéges kultúrkörnyezethez. Való igaz, hogy a Nyugat gazdagabb, és jobban csillog. De ha az emberi alapértékek felől közelítjük meg az elmúlt évszázadot, ott bizony jól szervezett monstrumtenyészdékre bukkanunk. A kommunizmust ugyanis nyugatról exportálták „Európának ebbe a részébe”. És Hitler is Nyugaton élt. A rasszizmus meg a hatvanas évek család- és tekintélymegvető mozgalmai is ott alakultak ki, a csalódásba torkolló amerikai és európai álommal együtt.
Nem kell hát csodálkozni, ha Szodoma és Gomora kultúrája is ott szökkent szárba, megfertőzve Európát és a hadviselések nyomán demokratizált világot (nem mintha a befogadók ezért nem lennének felelősek!). Komoly szakembereikkel szöges ellentétben a Nyugat szélsőséges papjai ma sem vállalnak felelősséget semmiért.
A megújulás szükségességét kizárólag másokra értik, ők pedig a szabadosság (modern nyelven: szabadság) zászlaja alatt erőltetik mindenkire tudománycsúfoló ideológiáikat, öncélúan értelmezve a történelmet, és elavultnak bélyegezve a nemzetállamot meg a kereszténységet.3 Szemükben az igazság előtti alázat naivitás, és a „fejlődés” égisze alatt csak azt tolerálják, ami kontroll alatt van. Tipikus vitrinfigurák. Védik az európai értékeket, miközben ők hozzák a legnagyobb veszélyt Európára. Szívükben a civilizált jelszó: Heil Imperium!
Ezzel a keresztényellenes szellemiséggel harmonizál Markó Béla szemlélete. Különben nem valószínű, hogy beállt volna a globális kérdések megoldását és a liberális szabadosságot mindenek fölé helyezők kórusába (Tavares-jelentés támogatása, Gyurcsány–Bajnai-barátság, nemzetfóbia, Kempinski), ahol részrehajló magyarázatokkal riogatnak egy olyan szemlélettel szemben, mely a demokrácia jegyében a nemzeti érdekek védelmét tekinti prioritásnak és az európai alapértékekkel összhangban a kereszténységet, a szabadságot és az emberi jogok értékeit a jövendő pilléreinek.
A magyar út
Orbán Viktor miniszterelnök kizár minden ideológiába öltöztetett áltudást, mivel azok feleslegesen degradálják a rendszert. Ezért Tusványoson a „mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti” liberális szervezőelv helyett az időtálló bibliai törvényt, az „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd másokkal”-t javasolta. Ezzel verte ki a biztosítékot a szalonképes álszentek táborában. Holott ez egy keresztény-konform, praktikus javaslat. Az meg külön üdvözlendő, hogy vele rezonál a magyar kormány eddigi munkája.
Ha csak a legújabbakat említjük: elindult a Sorsok Háza projekt és a zsidó szervezetekkel való baráti együttműködés, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a miniszterelnökségnek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a roma kisebbség megsegítésére. Ezekről szólnak a tények és a visszajelzések. De nem azoktól, akikről Louis Kovacs a The Washington Postban azt írja, hogy mások szemében a szálkát is, a magukéban a gerendát sem látják meg. Az ilyenek megfeledkeznek róla, hogy „Magyarország sikeresen megvédte új alkotmányát a megalapozatlan és bizarr bírálatokkal szemben”, Orbán miniszterelnök pedig „egyszer sem dicsérte a diktatórikus rezsimeket” (Luca Volontè olasz kereszténydemokrata politikus). Lehet hát nyugodtan nemzetállamban gondolkodni. Aki ezt elveti, akaratlanul is helyt ad a torz értelmezéseknek.
Ezektől óvott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, mikor arra figyelmeztetett, hogy a román alkotmánnyal kapcsolatos tévhitek makacsul visszatérnek a közbeszédbe – többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke által. Ezen tévhitek szerint a jelenlegi román alkotmányos keretek közt lehetetlen a területi autonómia (megint a „nemzetállam”...). Izsák szerint a Székelyföld autonómiája nem ellentétes Románia alkotmányával.
Az igazi problémát tehát a félrevezetések és tévhitek, a román visszaélések és a gátakról hiányzó magyar képviselők jelentik. A romániai magyar politika kétségtelenül megújulásra szorul. Meddő megnyilvánulások, kereszténymegvető cinizmus, balliberális utódnevelés és nemzetállamokkal való szórakozások helyett az egészséges alapértékeket promoválva kellene dolgozni a gátakon. Minél előbb, annál jobb. Erdélyi magyaroknak, Romániának és Európának egyaránt.
Jegyzetek: 1 Ez a gyakorlat igen veszélyes az Unióra nézve. Mert a nyugati véleményformálók is könnyen tévednek. Marxnak, Hitlernek és Ceauşescunak is tapsoltak, miközben azok kisajátították maguknak az igazságot. Aztán jött a meglepetés.
2 Markó Béla tavaly ősszel is írt egy elemzést, a szintén balliberális HVG-be. Ebben a Rui Tavares-jelentés elfogadása mellett állt ki.
3 Nem csoda, hogy olyan botrányos háttéréletű nő, mint Corina Creţu, magas pozícióba kerülhetett az Európai Bizottságban.
Lőrinczi Loránd
Kiegészítés: Az említett elemzés: Markó Béla: A nemzetállam: rémálom, Népszabadság, 2014 augusztus 29.
Krónika (Kolozsvár)
Nemrég jelent meg a Népszabadságban egy elemzés Markó Béla tollából, melyben az RMDSZ volt elnöke bírálja a „tusványosi” nemzetállamot, és figyelmen kívül hagyja a magyar miniszterelnök keresztény szemléletű javaslatát.
Több mint egy hónappal a magyar kormányfő tusványosi beszéde után befolyásos nyugati és nyugat-baráti körökben továbbra is az üzenet hiteltelenítésén munkálkodnak. Egyesek ellenzéki forrásokra hagyatkozva ítélkeznek, mások nem értik vagy manipulatív módon értelmezik Orbán Viktor üzenetét. A Süddeutsche Zeitung például azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy számára a sikerek fontosabbak az emberi jogoknál. A Die Zeit szerint „nem szeretne több külföldit megtűrni az országában”. A balliberális ellenzék pedig azt hangoztatja, hogy nemet mondott a szabadságra, és bejelentette, Magyarországon vége a demokráciának.
Hasonló színvonalú vélemények jelentek meg az RMDSZ-közeli Maszol.ro hírportálon is, ahol Ágoston Hugó szerint Orbán bevallottan zsarnok, Magyarországon pedig győzött az elnyomó állam. A sor folytatható, a hagyományosan „magyarbarát” román sajtót természetesen említeni sem érdemes. A globalizmus elsőségét hirdető kritikusok többsége az európai alapértékek, a demokrácia és a szabadság védelmezőjeként lép fel.
Csakhogy Orbán Viktor is demokráciában és szabadságban gondolkodik, s az emberi alapértékeket promoválja. De akkor miért ez az olthatatlan vágy a vádaskodásra és a rágalmazásra, van-e valamilyen különbség a két szemlélet között?
Elvileg nincs. Mert az európai alapértékek egyben emberi alapértékek is. Csakhogy a gyakorlat mást mutat. Mégpedig azt, hogy a befolyásos pozíciókkal rendelkező transzatlanti szélsőbal politikai alapon kisajátította magának az „európai alapértékek” kifejezést. Ezért igencsak zavarja őket, ha valaki nem az ő szemléletük szerint értelmezi a világot.1 Ők az emberiség önjelölt megmentői, akik szalonképes kiválóságokként birtokolják a spanyolviaszt, összekeverik a nemzetit a nacionalistával, a tekintélyt a diktatúrával, a szabadságot a szabadossággal és magukat Istennel. Nem tűrik a keresztény szellemiséget a hatalomban, Orbánt pedig az állítólag vallásos nacionalizmust promováló Putyin diktátorhoz hasonlítják.
Szerintük a magyar miniszterelnök eltér a személyes jogok, a tolerancia, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus korszerű nyugati értékeitől, vagy ellentétesen viszonyul hozzájuk. Ezért a tusványosi beszéd nyomán többen is felszólították az Európai Bizottságot, hogy azonnal foganatosítson intézkedéseket Magyarország ellen, az Európai Néppárt pedig zárja ki soraiból a Fideszt.
Marx istenítése, keresztényellenesség
Ebbe a képbe illeszkedik Markó Béla elemzése is, mely A nemzetállam: rémálom címen látott nemrég napvilágot.2 Az elemzésben az RMDSZ korábbi vezetője a nemzetállam hiteltelenítésére tesz kísérletet. Elképzelésének alátámasztásához a 89-es idők szellemiségét használja fel, melyet azonban a saját elképzelésének megfelelően értelmez: „1989 végén (…) semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen.”
Erre csak azt tudom mondani, hogy amióta én a ’89-es véres eseményeket Temesváron személyesen átéltem, most hallok először olyat, hogy ’89 végén nem akartunk volna nemzetállamban élni. Igaz, a dákoromán származás elmélete is valamivel később (több mint másfél évezreddel...) született. Markó összekeverhette ’89 végét a 90-es évekkel, vagy a nemzetállamot a románistenítő propagandával. Bárhogy is van, félrevezető összemosni a demagógiát vagy ’89 szellemiségét a nemzetállam fogalmával.
Egy nemzetállamot lehet működtetni akár darwini fajelmélet alapon is. Nem beszélve „Marx isten” tudományos elveiről, az önistenítő dogmatikákról vagy a keresztény normatívákról. A lényeg nem a keret, hanem a tartalom, vagy annak hiánya. Markó azonban továbbmegy és kifejti, hogy szerinte a magyarság jogai „csakis egy decentralizált, állampolgárainak és helyi közösségeinek minél nagyobb szabadságot biztosító rendszerben érvényesíthetők igazán. (...) Persze ezt nem csupán a romániai nacionálkommunizmus tapasztalata mondatja velem, hiszen a nemzetállami rémálom – igenis, Európának ebben a részében a nemzetállam: rémálom – egyáltalán nem köthető egyetlen ideológiához.”
Valóban, a román helyzet sürgős decentralizációt igényel. Reálisat, nem a Dragnea-féle változatot. Amíg a mosdóba menéshez is Bukaresttől kell engedélyt kérni, valami nagyon nem jól van. Ráadásul a központosított hatalomért való reszketés hisztérikus rohamokban tör elő, valahányszor egy magyar igény – pl. az autonómia – terítékre kerül. Kifelé meg azt halljuk, hogy a kisebbségek jogai Romániában modellértékűek...
Traian Băsescu államfőtől legalább öt alkalommal hallottam ezt az elmúlt hetekben. A magyarság képviselői pedig hallgatnak. Eszerint a részükről is minden rendben. De akkor miért nem tisztázzák ezt le nyilvánosan a magyar választók előtt? És miért volna probléma a jogok érvényesítése? És nem lehet civilizált párbeszédet folytatni a magyar igényekről anélkül, hogy gyűlöletlángba borulna a román média? Remélem, hamarosan választ kapunk ezekre a kérdésekre.
Addig is maradjunk a szállóigénél: „Romániában nincs diszkrimináció. Mint ahogy korrupció sincs.” A magyarság jogainak kivívásához első- és másodsorban helytálló képviselőkre van szükség. Nem olyanokra, akik igazság helyett a „minden a hatalom” elvét követik, tükörbe nézés helyett a rendszert hibáztatják, négyévente ígérgetnek egy sort, aztán visszatérnek kényelmes érdekeik homályába és hiába keresi őket a magyar szavazópolgár a gátakon, mert ott bizony nincsenek. Az ilyenek irányításában legyen bármilyen a rendszer, nem várható egészséges fellendülés.
Összességében tehát nem a román nemzetállam a rémálom, hanem az azzal visszaélő románok, meg a magyar képviselők, akik szavazóiktól távol, a hatalomittas bojárok nótája szerint táncolnak. És akik felelőtlen tevékenységének köszönhetően a kiszolgáltatott magyarság elsivárosodik. Ennek megoldása pedig a jelen kérdése, nem a jövőjé.
Veszélyben Európa
A nemzeti berendezkedés bűnbakként való beállítása torz értelmezésekhez vezet. Mint ahogy az is, ha humánkérdésekben különválasztjuk a Nyugatot „Európának ebben a részében”-től, azt sejtetve, hogy a Nyugat nem csak technikailag jobb, hanem emberileg is, és a megoldás majd onnan fog érkezni. Az elmúlt tíz évet tekintve valóban megköszönhetjük a nyugatnak, hogy a vadimizmus nem vadult el errefelé (de több évtized távlatából el kell ismerni, hogy Trianont is a Nyugatnak „köszönhetjük”).
Ennél viszont többre van szükség egy egészéges kultúrkörnyezethez. Való igaz, hogy a Nyugat gazdagabb, és jobban csillog. De ha az emberi alapértékek felől közelítjük meg az elmúlt évszázadot, ott bizony jól szervezett monstrumtenyészdékre bukkanunk. A kommunizmust ugyanis nyugatról exportálták „Európának ebbe a részébe”. És Hitler is Nyugaton élt. A rasszizmus meg a hatvanas évek család- és tekintélymegvető mozgalmai is ott alakultak ki, a csalódásba torkolló amerikai és európai álommal együtt.
Nem kell hát csodálkozni, ha Szodoma és Gomora kultúrája is ott szökkent szárba, megfertőzve Európát és a hadviselések nyomán demokratizált világot (nem mintha a befogadók ezért nem lennének felelősek!). Komoly szakembereikkel szöges ellentétben a Nyugat szélsőséges papjai ma sem vállalnak felelősséget semmiért.
A megújulás szükségességét kizárólag másokra értik, ők pedig a szabadosság (modern nyelven: szabadság) zászlaja alatt erőltetik mindenkire tudománycsúfoló ideológiáikat, öncélúan értelmezve a történelmet, és elavultnak bélyegezve a nemzetállamot meg a kereszténységet.3 Szemükben az igazság előtti alázat naivitás, és a „fejlődés” égisze alatt csak azt tolerálják, ami kontroll alatt van. Tipikus vitrinfigurák. Védik az európai értékeket, miközben ők hozzák a legnagyobb veszélyt Európára. Szívükben a civilizált jelszó: Heil Imperium!
Ezzel a keresztényellenes szellemiséggel harmonizál Markó Béla szemlélete. Különben nem valószínű, hogy beállt volna a globális kérdések megoldását és a liberális szabadosságot mindenek fölé helyezők kórusába (Tavares-jelentés támogatása, Gyurcsány–Bajnai-barátság, nemzetfóbia, Kempinski), ahol részrehajló magyarázatokkal riogatnak egy olyan szemlélettel szemben, mely a demokrácia jegyében a nemzeti érdekek védelmét tekinti prioritásnak és az európai alapértékekkel összhangban a kereszténységet, a szabadságot és az emberi jogok értékeit a jövendő pilléreinek.
A magyar út
Orbán Viktor miniszterelnök kizár minden ideológiába öltöztetett áltudást, mivel azok feleslegesen degradálják a rendszert. Ezért Tusványoson a „mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti” liberális szervezőelv helyett az időtálló bibliai törvényt, az „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd másokkal”-t javasolta. Ezzel verte ki a biztosítékot a szalonképes álszentek táborában. Holott ez egy keresztény-konform, praktikus javaslat. Az meg külön üdvözlendő, hogy vele rezonál a magyar kormány eddigi munkája.
Ha csak a legújabbakat említjük: elindult a Sorsok Háza projekt és a zsidó szervezetekkel való baráti együttműködés, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a miniszterelnökségnek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a roma kisebbség megsegítésére. Ezekről szólnak a tények és a visszajelzések. De nem azoktól, akikről Louis Kovacs a The Washington Postban azt írja, hogy mások szemében a szálkát is, a magukéban a gerendát sem látják meg. Az ilyenek megfeledkeznek róla, hogy „Magyarország sikeresen megvédte új alkotmányát a megalapozatlan és bizarr bírálatokkal szemben”, Orbán miniszterelnök pedig „egyszer sem dicsérte a diktatórikus rezsimeket” (Luca Volontè olasz kereszténydemokrata politikus). Lehet hát nyugodtan nemzetállamban gondolkodni. Aki ezt elveti, akaratlanul is helyt ad a torz értelmezéseknek.
Ezektől óvott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, mikor arra figyelmeztetett, hogy a román alkotmánnyal kapcsolatos tévhitek makacsul visszatérnek a közbeszédbe – többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke által. Ezen tévhitek szerint a jelenlegi román alkotmányos keretek közt lehetetlen a területi autonómia (megint a „nemzetállam”...). Izsák szerint a Székelyföld autonómiája nem ellentétes Románia alkotmányával.
Az igazi problémát tehát a félrevezetések és tévhitek, a román visszaélések és a gátakról hiányzó magyar képviselők jelentik. A romániai magyar politika kétségtelenül megújulásra szorul. Meddő megnyilvánulások, kereszténymegvető cinizmus, balliberális utódnevelés és nemzetállamokkal való szórakozások helyett az egészséges alapértékeket promoválva kellene dolgozni a gátakon. Minél előbb, annál jobb. Erdélyi magyaroknak, Romániának és Európának egyaránt.
Jegyzetek: 1 Ez a gyakorlat igen veszélyes az Unióra nézve. Mert a nyugati véleményformálók is könnyen tévednek. Marxnak, Hitlernek és Ceauşescunak is tapsoltak, miközben azok kisajátították maguknak az igazságot. Aztán jött a meglepetés.
2 Markó Béla tavaly ősszel is írt egy elemzést, a szintén balliberális HVG-be. Ebben a Rui Tavares-jelentés elfogadása mellett állt ki.
3 Nem csoda, hogy olyan botrányos háttéréletű nő, mint Corina Creţu, magas pozícióba kerülhetett az Európai Bizottságban.
Lőrinczi Loránd
Kiegészítés: Az említett elemzés: Markó Béla: A nemzetállam: rémálom, Népszabadság, 2014 augusztus 29.
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 15.
Tanévnyitó számos hiányossággal
Nem szegte kedvét az ország miniszterelnökének és oktatási tárcavezetőjének, hogy az első és második osztályosok új tankönyvek nélkül vágtak neki a hétfőn megkezdődött tanévnek: Victor Ponta és Remus Pricopie máris az oktatási rendszerrel kapcsolatos távlati tervekről, újításokról beszélt.
A kormányfő szerint a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak minél előbb át kell térniük „a jövő oktatására”, hiszen „nincs már olyan gyermek, aki ne tudná használni a számítógépeket és táblagépeket”, ilyen körülmények között Ponta szerint valódi reformnak számít a digitális tankönyvek kidolgozása.
Pricopie eközben arról beszélt, hogy kevesebb tantárgyat kellene oktatni a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosoknak, ezzel párhuzamosan pedig növelni kellene a tanév hosszát – elmondása szerint mindezt ugyan nem fogja már jövő évre megvalósítani, de „mindenképpen érdemes elgondolkodni a lehetőségeken.”
Szabályzatot dolgoztak ki az iskoláknak
Amint arról többször is beszámoltunk, az első és másodikos diákok számára kiírt tankönyvlicitet nem sikerült határidőn belül lebonyolítania az oktatási minisztériumnak – az óvások miatt a beérkezett pályázatokat újra meg kell vitatnia a fellebbezéseket elbíráló országos tanácsnak (CNSC), így a kisdiákokat egyelőre a tankönyveknek csak a digitális változata várta az első iskolai napon. A tanügyi tárca néhány napja közleményben jelezte, hogy „a könyveket a licit lezárása után azonnal az elemi osztályosok rendelkezésére bocsátják.”
A minisztérium ugyanakkor egy gyakorlatban is megvalósított újdonsággal, szervezeti szabályzattal „kedveskedik” az új tanévben: a projekt szerint – Romániában első ízben – a tanintézeteknek oktatási szerződést kell kötniük a szülőkkel (vagy gyámokkal), amelyben a két fél jogait és kötelezettségeit rögzítik a rendszer hatékony működése érdekében.
Ennek nyomán a szülőknek egyebek mellett „kötelességük biztosítani minden feltételt, hogy gyermekük, illetve gyermekeik rendszeresen részt vegyenek a tanórákon, és befejezzék a kötelező oktatást”, a pedagógusoknak pedig „kötelességük felelősségteljesen viselkedni és ízlésesen öltözni az iskolában.”
A projekt a diákokra is kitér, akiknek immár szerződéses formában is tilos lesz alkoholt, cigarettát és kábítószert fogyasztaniuk, illetve forgalmazniuk az iskola területén, de azon kívül is, ugyanakkor nem használhatnak mobiltelefont a tanórák alatt.
Pricopie állami nyomdát hozna létre
A tanévnyitó kapcsán Remus Pricopie oktatási miniszter kifejtette: amennyiben a következő öt évben nem sikerül megoldani az új tankönyvek körüli problémákat, a szaktárca állami könyvkiadót hozhat létre.
„Öt éven belül ki kellene cserélnünk minden tankönyvet az elsőtől a tizenkettedik osztályig, de ha minden esztendőben ugyanilyen botránnyal kell szembenéznünk, inkább mondjunk le a szabadpiacról, és minden kiadványt nyomtasson egyetlen állami nyomda. Személy szerint ugyan nem támogatnám ez, mert a piacnak is megvan a maga szerepe” – fogalmazott Pricopie.
Lemondatnák a tanügyminisztert
Az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) eközben a tanügyminiszter lemondását követeli, érvelésük szerint ugyanis a kisdiákok Pricopie hozzá nem értése és közömbössége miatt kénytelen tankönyvek nélkül kezdeni a tanévet.
„Az iskolai tantervet már 2012-ben módosította a Ponta-kormány, a szaktárca viszont azóta sem volt képes kinyomtatni az új tankönyveket. Erre sem a minisztériumnak, sem a kormánynak nincs mentsége” – szögezte le Raluca Turcan, az ACL alelnöke. Hozzátette: a kabinet másik megbocsájthatatlan hibája, hogy lehetőséget adott arra, hogy az egyetemek főiskolai képzést tartsanak az érettségi oklevéllel nem rendelkező diákoknak, ami Turca szerint teljes képtelenség.
Remus Pricopie hétfőn az oktatási rendszer távlati terveiről is beszélt: szerinte három–négy éven belül csökkenteni kellene a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosok tantárgyait, a diákoknak pedig érdeklődési körük és képességeik alapján kellene már középiskolában szakosodniuk, majd ennek nyomán tehetnének le különböző szintű érettségit, illetve választhatnának egyetemet.
„Minél kisebb mértékben kellene terhelni azokat a diákokat, akikre komoly vizsga vár a tanév végén, így sokkal nagyobb hangsúlyt fektethetnének a megmérettetésre, ez minden normális országban így zajlik” – érvelt a tárcavezető. Pircopie emellett a tanév bővítésének lehetőségét is vizsgálja, amit szerinte azzal lehetne kezdeni, hogy a tanévnyitó előtt Iskola másként hetet szerveznek a tanintézetek.
A miniszter indoklása szerint Románia a legkevesebb iskolai nappal rendelkező országok közé tartozik. „A 2015/2016-os tanévben természetesen még semmit nem módosítunk, de érdemes megfontolni a lehetőséget” – fogalmazott a tárcavezető.
Ponta: minden kisdiák rendelkezik táblagéppel
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn, az első iskolai napon a digitális tankönyvek fontosságát emelte ki. „A digitális kiadványok valódi reformot jelentenek. Az internet-hozzáférést biztosító modern eszközöket már minden diák használni tudja, ezért szeretném felhívni a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy haladnunk kell a korral, fel kell zárkóznunk a jövő oktatásához” – fogalmazott a kormányfő egy évnyitón.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban köszöntötte az új tanévet, ahol kifejtette: több száz olyan diák jár ebbe a tanintézetbe, aki megtanult már eligazodni a változó világban. „Számukra ma már nincsenek határok a tudásban, kommunikációban, bárhol elhelyezkedhetnek az országban vagy az ország határain kívül. A mi kötelességünk, feladatunk számukra olyan Erdélyt teremteni, ahol otthon érzik maguk, vagy ahová vissza tudnak jönni, mert tudják, hogy van jövő” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette: az erdélyi magyarok gyakran beleesnek az önsajnálat csapdájába, és elfelejtik, hogy „nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis közösségek is képesek a csodákra.”
„A Téglás Gábor Iskolaközpont a kitartó munka eredménye. Bizonyítja, hogy ha egy közösség pontosan tudja, mi a célja, akkor azt meg is tudja valósítani” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Kőrössy Andrea, Székelyhon.ro
Nem szegte kedvét az ország miniszterelnökének és oktatási tárcavezetőjének, hogy az első és második osztályosok új tankönyvek nélkül vágtak neki a hétfőn megkezdődött tanévnek: Victor Ponta és Remus Pricopie máris az oktatási rendszerrel kapcsolatos távlati tervekről, újításokról beszélt.
A kormányfő szerint a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak minél előbb át kell térniük „a jövő oktatására”, hiszen „nincs már olyan gyermek, aki ne tudná használni a számítógépeket és táblagépeket”, ilyen körülmények között Ponta szerint valódi reformnak számít a digitális tankönyvek kidolgozása.
Pricopie eközben arról beszélt, hogy kevesebb tantárgyat kellene oktatni a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosoknak, ezzel párhuzamosan pedig növelni kellene a tanév hosszát – elmondása szerint mindezt ugyan nem fogja már jövő évre megvalósítani, de „mindenképpen érdemes elgondolkodni a lehetőségeken.”
Szabályzatot dolgoztak ki az iskoláknak
Amint arról többször is beszámoltunk, az első és másodikos diákok számára kiírt tankönyvlicitet nem sikerült határidőn belül lebonyolítania az oktatási minisztériumnak – az óvások miatt a beérkezett pályázatokat újra meg kell vitatnia a fellebbezéseket elbíráló országos tanácsnak (CNSC), így a kisdiákokat egyelőre a tankönyveknek csak a digitális változata várta az első iskolai napon. A tanügyi tárca néhány napja közleményben jelezte, hogy „a könyveket a licit lezárása után azonnal az elemi osztályosok rendelkezésére bocsátják.”
A minisztérium ugyanakkor egy gyakorlatban is megvalósított újdonsággal, szervezeti szabályzattal „kedveskedik” az új tanévben: a projekt szerint – Romániában első ízben – a tanintézeteknek oktatási szerződést kell kötniük a szülőkkel (vagy gyámokkal), amelyben a két fél jogait és kötelezettségeit rögzítik a rendszer hatékony működése érdekében.
Ennek nyomán a szülőknek egyebek mellett „kötelességük biztosítani minden feltételt, hogy gyermekük, illetve gyermekeik rendszeresen részt vegyenek a tanórákon, és befejezzék a kötelező oktatást”, a pedagógusoknak pedig „kötelességük felelősségteljesen viselkedni és ízlésesen öltözni az iskolában.”
A projekt a diákokra is kitér, akiknek immár szerződéses formában is tilos lesz alkoholt, cigarettát és kábítószert fogyasztaniuk, illetve forgalmazniuk az iskola területén, de azon kívül is, ugyanakkor nem használhatnak mobiltelefont a tanórák alatt.
Pricopie állami nyomdát hozna létre
A tanévnyitó kapcsán Remus Pricopie oktatási miniszter kifejtette: amennyiben a következő öt évben nem sikerül megoldani az új tankönyvek körüli problémákat, a szaktárca állami könyvkiadót hozhat létre.
„Öt éven belül ki kellene cserélnünk minden tankönyvet az elsőtől a tizenkettedik osztályig, de ha minden esztendőben ugyanilyen botránnyal kell szembenéznünk, inkább mondjunk le a szabadpiacról, és minden kiadványt nyomtasson egyetlen állami nyomda. Személy szerint ugyan nem támogatnám ez, mert a piacnak is megvan a maga szerepe” – fogalmazott Pricopie.
Lemondatnák a tanügyminisztert
Az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) eközben a tanügyminiszter lemondását követeli, érvelésük szerint ugyanis a kisdiákok Pricopie hozzá nem értése és közömbössége miatt kénytelen tankönyvek nélkül kezdeni a tanévet.
„Az iskolai tantervet már 2012-ben módosította a Ponta-kormány, a szaktárca viszont azóta sem volt képes kinyomtatni az új tankönyveket. Erre sem a minisztériumnak, sem a kormánynak nincs mentsége” – szögezte le Raluca Turcan, az ACL alelnöke. Hozzátette: a kabinet másik megbocsájthatatlan hibája, hogy lehetőséget adott arra, hogy az egyetemek főiskolai képzést tartsanak az érettségi oklevéllel nem rendelkező diákoknak, ami Turca szerint teljes képtelenség.
Remus Pricopie hétfőn az oktatási rendszer távlati terveiről is beszélt: szerinte három–négy éven belül csökkenteni kellene a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosok tantárgyait, a diákoknak pedig érdeklődési körük és képességeik alapján kellene már középiskolában szakosodniuk, majd ennek nyomán tehetnének le különböző szintű érettségit, illetve választhatnának egyetemet.
„Minél kisebb mértékben kellene terhelni azokat a diákokat, akikre komoly vizsga vár a tanév végén, így sokkal nagyobb hangsúlyt fektethetnének a megmérettetésre, ez minden normális országban így zajlik” – érvelt a tárcavezető. Pircopie emellett a tanév bővítésének lehetőségét is vizsgálja, amit szerinte azzal lehetne kezdeni, hogy a tanévnyitó előtt Iskola másként hetet szerveznek a tanintézetek.
A miniszter indoklása szerint Románia a legkevesebb iskolai nappal rendelkező országok közé tartozik. „A 2015/2016-os tanévben természetesen még semmit nem módosítunk, de érdemes megfontolni a lehetőséget” – fogalmazott a tárcavezető.
Ponta: minden kisdiák rendelkezik táblagéppel
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn, az első iskolai napon a digitális tankönyvek fontosságát emelte ki. „A digitális kiadványok valódi reformot jelentenek. Az internet-hozzáférést biztosító modern eszközöket már minden diák használni tudja, ezért szeretném felhívni a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy haladnunk kell a korral, fel kell zárkóznunk a jövő oktatásához” – fogalmazott a kormányfő egy évnyitón.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban köszöntötte az új tanévet, ahol kifejtette: több száz olyan diák jár ebbe a tanintézetbe, aki megtanult már eligazodni a változó világban. „Számukra ma már nincsenek határok a tudásban, kommunikációban, bárhol elhelyezkedhetnek az országban vagy az ország határain kívül. A mi kötelességünk, feladatunk számukra olyan Erdélyt teremteni, ahol otthon érzik maguk, vagy ahová vissza tudnak jönni, mert tudják, hogy van jövő” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette: az erdélyi magyarok gyakran beleesnek az önsajnálat csapdájába, és elfelejtik, hogy „nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis közösségek is képesek a csodákra.”
„A Téglás Gábor Iskolaközpont a kitartó munka eredménye. Bizonyítja, hogy ha egy közösség pontosan tudja, mi a célja, akkor azt meg is tudja valósítani” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Kőrössy Andrea, Székelyhon.ro
2014. szeptember 16.
Az RMDSZ nem érti, miért nem tetszik az SZNT-nek az autonómiatervezete
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem érti, miért nem tetszik a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az az autonómiatervezet, amelyet a szövetség készített el, és amelynek a múlt héten egy munkaváltozata került nyilvánosságra.
Minderről Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozott a maszol.ro portálnak Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnapi közleményére reagálva. Az SZNT elnöke úgy vélte, az RMDSZ „autonomista arculatát építi”, ezért hoz létre új autonómiapárti mozgalmat, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Szerinte az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel kerültek egy táborba”.
Borbély László kijelentette, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének a kidolgozásánál a dél-tiroli autonómiamodellt tekintették kiindulási pontnak, amit az SZNT is követhető példának tekint. Az alelnök hozzátette, minden felkészült politikus vagy jogász, aki beletekint a romániai jogrendbe, tudja, hogy nem lehet újabb régiót létrehozni az alkotmány módosítása nélkül.
„Nem lehet semmit közfelkiáltással kivívni” – jelentette ki Borbély László, utalván arra, hogy az SZNT közfelkiáltással fogadtatta el a tömegmegmozdulásai petícióit. Az alelnök szerint az RMDSZ 1990 óta építi az „autonomista arculatát”, 1993 óta pedig a programjának is része az autonómia. Hozzátette, „ha végignézzük a 25 éves tevékenységüket, egyértelműen látszik: megpróbálták bevinni a román törvénykezésbe az autonómia elemeit.
Borbély László címkézésnek vélte és elutasította, hogy egyes szervezeteket autonomistának, másokat pedig nem autonomistának tekintsenek.
„Mi odafigyelünk arra is, amikor a szórványban egy iskolai osztályt akarnak megszüntetni, és arra is, hogy a székelyföldi magyaroknak nagyobb autonómiájuk legyen” – fogalmazott Borbély.
MTI, Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem érti, miért nem tetszik a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az az autonómiatervezet, amelyet a szövetség készített el, és amelynek a múlt héten egy munkaváltozata került nyilvánosságra.
Minderről Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozott a maszol.ro portálnak Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnapi közleményére reagálva. Az SZNT elnöke úgy vélte, az RMDSZ „autonomista arculatát építi”, ezért hoz létre új autonómiapárti mozgalmat, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Szerinte az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel kerültek egy táborba”.
Borbély László kijelentette, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének a kidolgozásánál a dél-tiroli autonómiamodellt tekintették kiindulási pontnak, amit az SZNT is követhető példának tekint. Az alelnök hozzátette, minden felkészült politikus vagy jogász, aki beletekint a romániai jogrendbe, tudja, hogy nem lehet újabb régiót létrehozni az alkotmány módosítása nélkül.
„Nem lehet semmit közfelkiáltással kivívni” – jelentette ki Borbély László, utalván arra, hogy az SZNT közfelkiáltással fogadtatta el a tömegmegmozdulásai petícióit. Az alelnök szerint az RMDSZ 1990 óta építi az „autonomista arculatát”, 1993 óta pedig a programjának is része az autonómia. Hozzátette, „ha végignézzük a 25 éves tevékenységüket, egyértelműen látszik: megpróbálták bevinni a román törvénykezésbe az autonómia elemeit.
Borbély László címkézésnek vélte és elutasította, hogy egyes szervezeteket autonomistának, másokat pedig nem autonomistának tekintsenek.
„Mi odafigyelünk arra is, amikor a szórványban egy iskolai osztályt akarnak megszüntetni, és arra is, hogy a székelyföldi magyaroknak nagyobb autonómiájuk legyen” – fogalmazott Borbély.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 16.
Ráduly Róbert-Kálmán: Kelemen Hunor a magyar közösség hangja
„Az erdélyi magyarság saját hagyományokkal, értékekkel és érdekekkel rendelkező autonóm közösség, amelynek kötelessége a romániai politikai szintéren is megmutatni akaratát, és feladata a jelöltállítás az államelnök-választáson is” – fogalmazott Ráduly Róbert-Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki rámutatott, Kelemen Hunor a közelgő kampányban is minden magyart képvisel, hangot ad közösségünk törekvéseinek.
„Kevés olyan ember él Romániában, akár a többségi nemzeten belül is, aki olyan magas szintű közképviseleti, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, mint a szövetségi elnök. A magyar államelnök-jelölt jól ismeri az erdélyi magyar közösség problémáit, elvárásait, de a román állam berendezkedését is” – hangsúlyozta az RMDSZ polgármestere.
Hozzátette: Kelemen Hunor komoly, kiegyensúlyozott vezető, akiben megbíznak a magyarok, és akit tisztelnek a románok is. Szót ért a többségi politikusokkal, kiáll a mi ügyeink mellett. Ráduly Róbert elmondta: „olyan jelöltet kell támogatni a közelgő választáson, aki a magyarok közül való, közösségének hangja.”
RMDSZ közlemény
Erdély.ma
„Az erdélyi magyarság saját hagyományokkal, értékekkel és érdekekkel rendelkező autonóm közösség, amelynek kötelessége a romániai politikai szintéren is megmutatni akaratát, és feladata a jelöltállítás az államelnök-választáson is” – fogalmazott Ráduly Róbert-Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki rámutatott, Kelemen Hunor a közelgő kampányban is minden magyart képvisel, hangot ad közösségünk törekvéseinek.
„Kevés olyan ember él Romániában, akár a többségi nemzeten belül is, aki olyan magas szintű közképviseleti, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, mint a szövetségi elnök. A magyar államelnök-jelölt jól ismeri az erdélyi magyar közösség problémáit, elvárásait, de a román állam berendezkedését is” – hangsúlyozta az RMDSZ polgármestere.
Hozzátette: Kelemen Hunor komoly, kiegyensúlyozott vezető, akiben megbíznak a magyarok, és akit tisztelnek a románok is. Szót ért a többségi politikusokkal, kiáll a mi ügyeink mellett. Ráduly Róbert elmondta: „olyan jelöltet kell támogatni a közelgő választáson, aki a magyarok közül való, közösségének hangja.”
RMDSZ közlemény
Erdély.ma
2014. szeptember 16.
Kovács Péter. nincs miről vitázni – reagált az RMDSZ az EMNP kihívására
Szövetség jelöltje az államelnöki-kampányban is a romániai magyarok problémáit, elvárásait képviseli, kiáll közösségünk ügye mellett, ez pedig minden vitán felül áll – reagált ma reggel Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltjének tegnapi nyilatkozatára, amelyben nyilvános vitára hívta ki az RMDSZ államelnök-jelöltjét.
„Nincs miről vitáznunk Szilágyi Zsolttal, a mi szempontunkból nincsenek közöttünk vitás kérdések”– jelentette ki Kovács Péter, majd hozzátette: nevetséges, ahogyan a Néppárt jelöltje kétségbeesetten próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy kevesebb, mint egy héttel a hivatalos leadás előtt még mindig kritikusan állnak az összegyűjtött aláírások számával.
„Szilágyi Zsolt és csapata a gyenge politikai thrillerbe sorolható képtelen elmélet-gyártás és a primitív üzengetés helyett azzal kéne foglalkozzon, hogy megfelelő időben prezentálja a támogatói aláírásokat. Komolyan megkérdőjelezhető, ugyanis, hogy ha az általuk nyilvánosságra hozott ütemben haladnak, akkor törvényes módon összegyűlnek az aláírások” – hangsúlyozta a kampányfőnök. Közlemény
Erdély.ma
Szövetség jelöltje az államelnöki-kampányban is a romániai magyarok problémáit, elvárásait képviseli, kiáll közösségünk ügye mellett, ez pedig minden vitán felül áll – reagált ma reggel Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltjének tegnapi nyilatkozatára, amelyben nyilvános vitára hívta ki az RMDSZ államelnök-jelöltjét.
„Nincs miről vitáznunk Szilágyi Zsolttal, a mi szempontunkból nincsenek közöttünk vitás kérdések”– jelentette ki Kovács Péter, majd hozzátette: nevetséges, ahogyan a Néppárt jelöltje kétségbeesetten próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy kevesebb, mint egy héttel a hivatalos leadás előtt még mindig kritikusan állnak az összegyűjtött aláírások számával.
„Szilágyi Zsolt és csapata a gyenge politikai thrillerbe sorolható képtelen elmélet-gyártás és a primitív üzengetés helyett azzal kéne foglalkozzon, hogy megfelelő időben prezentálja a támogatói aláírásokat. Komolyan megkérdőjelezhető, ugyanis, hogy ha az általuk nyilvánosságra hozott ütemben haladnak, akkor törvényes módon összegyűlnek az aláírások” – hangsúlyozta a kampányfőnök. Közlemény
Erdély.ma
2014. szeptember 16.
Sem egység, sem statútum
Nem az a baj az RMDSZ autonómiatervezetével, hogy van, sokkal inkább az, hogy nincs, illetve nincs egység mögötte.
Merthogy azt mégiscsak előrelépésnek minősíthetnénk, hogy az RMDSZ kidolgozott és a parlament elé készül terjeszteni egy, a székelyföldi önrendelkezésről szóló jogszabályt – csakhogy egyelőre a szövetség vezetősége által is felvállalt hivatalos dokumentum nem létezik, a sokadik ígéret szerint e hét végén mutatják majd be.
Van viszont kiszivárogtatott tervezet, amiről annyit tudunk, hogy hivatalos munkaváltozat. Van körülötte hatalmas hőzöngés román részről – még a Legfelső Bírói Tanács is fenyegető állásfoglalásban jelezte kifogásait egy nem létező valamivel szemben – , de van hatalmas zavar is magyar részről. Mert lassan senki nem érti, hogy mi történik. Az RMDSZ hétről hétre csak halogatja a tervezet bemutatását, lassan egyéves késésben lesznek a saját maguk által megjelölt eredeti időponttól. Az MPP kissé magára hagyatottan várja a közvitát. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem bízik Kelemen Hunorékban, és a Székely Nemzeti Tanács statútumának képviseletét vállalta fel, az SZNT meg attól tart: román érdekeket, az autonómiamozgalom ellenőrzés alá vonását szolgálja csupán az RMDSZ – egyelőre nem hivatalos – tervezete. És ha alaposabban elemezzük, mitől e zűrzavar, illetve kinek az érdekeit szolgálja, ijesztő következtetésekre juthatunk. Az RMDSZ felelőssége ebben nyilvánvaló. Nem vonták be ugyanis a munkába az autonómiamozgalom legfőbb képviselőjének számító SZNT-t, figyelmen kívül hagyták a már létező statútumot, aztán meg egyre csak halogatták a tervezet bemutatását, közvitára bocsátását, mintha készakarva az államfő-választási kampányra akarták volna időzíteni. Ebben az időszakban minden politikai szereplő nyer a lépésből. Az RMDSZ azt bizonyítja választói előtt, hogy felvállalja az autonómia ügyét, a román pártok meg versenghetnek nacionalizmusban, abban, hogy ki félti jobban az ország egységét. De még csak nem is az időzítés a legnagyobb gond – Romániában tényleg szinte állandó a kampány –, hanem a konszenzusra törekvés hiánya, illetve annak következményei. Miután ugyanis az előzetes egyeztetés elmaradt, az SZNT elítélte az RMDSZ lépését, s mert a közvita módjáról, időpontjáról továbbra sem tudni semmit, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint hamarosan két autonómiatervezete lesz a székelyföldi magyarságnak. Megbomlik tehát az az egység, amely oly erőteljesen megnyilvánult például tavaly októberben, a székelyek nagy menetelésén. És ez olyan fokú zavart okozhat a közösségen belül, amely végérvényesen kompromittálhatja az autonómiamozgalmat. Kinek is érdeke ez?
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem az a baj az RMDSZ autonómiatervezetével, hogy van, sokkal inkább az, hogy nincs, illetve nincs egység mögötte.
Merthogy azt mégiscsak előrelépésnek minősíthetnénk, hogy az RMDSZ kidolgozott és a parlament elé készül terjeszteni egy, a székelyföldi önrendelkezésről szóló jogszabályt – csakhogy egyelőre a szövetség vezetősége által is felvállalt hivatalos dokumentum nem létezik, a sokadik ígéret szerint e hét végén mutatják majd be.
Van viszont kiszivárogtatott tervezet, amiről annyit tudunk, hogy hivatalos munkaváltozat. Van körülötte hatalmas hőzöngés román részről – még a Legfelső Bírói Tanács is fenyegető állásfoglalásban jelezte kifogásait egy nem létező valamivel szemben – , de van hatalmas zavar is magyar részről. Mert lassan senki nem érti, hogy mi történik. Az RMDSZ hétről hétre csak halogatja a tervezet bemutatását, lassan egyéves késésben lesznek a saját maguk által megjelölt eredeti időponttól. Az MPP kissé magára hagyatottan várja a közvitát. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem bízik Kelemen Hunorékban, és a Székely Nemzeti Tanács statútumának képviseletét vállalta fel, az SZNT meg attól tart: román érdekeket, az autonómiamozgalom ellenőrzés alá vonását szolgálja csupán az RMDSZ – egyelőre nem hivatalos – tervezete. És ha alaposabban elemezzük, mitől e zűrzavar, illetve kinek az érdekeit szolgálja, ijesztő következtetésekre juthatunk. Az RMDSZ felelőssége ebben nyilvánvaló. Nem vonták be ugyanis a munkába az autonómiamozgalom legfőbb képviselőjének számító SZNT-t, figyelmen kívül hagyták a már létező statútumot, aztán meg egyre csak halogatták a tervezet bemutatását, közvitára bocsátását, mintha készakarva az államfő-választási kampányra akarták volna időzíteni. Ebben az időszakban minden politikai szereplő nyer a lépésből. Az RMDSZ azt bizonyítja választói előtt, hogy felvállalja az autonómia ügyét, a román pártok meg versenghetnek nacionalizmusban, abban, hogy ki félti jobban az ország egységét. De még csak nem is az időzítés a legnagyobb gond – Romániában tényleg szinte állandó a kampány –, hanem a konszenzusra törekvés hiánya, illetve annak következményei. Miután ugyanis az előzetes egyeztetés elmaradt, az SZNT elítélte az RMDSZ lépését, s mert a közvita módjáról, időpontjáról továbbra sem tudni semmit, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint hamarosan két autonómiatervezete lesz a székelyföldi magyarságnak. Megbomlik tehát az az egység, amely oly erőteljesen megnyilvánult például tavaly októberben, a székelyek nagy menetelésén. És ez olyan fokú zavart okozhat a közösségen belül, amely végérvényesen kompromittálhatja az autonómiamozgalmat. Kinek is érdeke ez?
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 16.
Becsengetés ugyanott három iskolába
Történelmi pillanat helyszíne volt tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és Református Kollégium udvara, ahol három iskola évnyitóját tartották egyszerre. Pénteken délután ugyanis dr. Tamási Zsoltnak, a 7-es számú általános iskola volt igazgatójának a megyei tanfelügyelőségen átadták a Római Katolikus Teológiai Líceum élére szóló kinevezését. Az új intézmény szeptember 15-től önálló jogi személyiségként működik, e tanév során még a Bolyai épületében.
A Láday Zoltán vezette nyitóünnepségen az iskolák vezetői, politikusok, lelkészek köszöntötték a diákokat, tanárokat és szülőket. Bálint István, a Bolyai igazgatója üdvözölte a legkisebbeket, akik az előkészítő osztályt kezdik, és a kilencedikeseket, akik a Bolyai iskolát választották. Ígérete szerint továbbra is a minőségi oktatásra helyezik a hangsúlyt, hogy a Bolyai megmaradjon az erdélyi magyar középiskolák élcsapatában.
Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója szintén a kilencedikesekhez szólt elsősorban, akiknek meg kell tanulniuk, hogy mit jelent "refis" diáknak lenni, hogy továbbvigyék a Kollégium szellemiségét. Beszédét a harmadik magyar iskola köszöntésével zárta.
A kérdésre, hogy az elmúlt évtől változott-e valami az életünkben, lettünk-e jobbak, többek, Markó Béla RMDSZ-szenátor határozott igennel válaszolt, hiszen nem két, hanem három iskolát köszöntenek a becsengetés napján. Nem kell egyetértenünk Bolyai Jánossal, aki azt állította, hogy a semmiből teremtett egy új, más világot, hisz azért tudott másképpen, eredetien gondolkodni, mert jó alapokat kapott az iskolától, tanáraitól, édesapjától, környezetétől. Ma is hasonló az iskola feladata, olyan diákokat nevelni, akik jobbá, mássá tehetik a világot.
Peti András alpolgármester az utóbbi időszak három történésére emlékeztette a jelenlevőket: önálló jogi személyiséget nyert a katolikus iskola, utcát neveztek el Marosvásárhelyen dr. Kozma Béláról, a Bolyai volt igazgatójáról, felújították a sportpályát. Bármennyire természetesnek tűnik, mindez a közösségben való gondolkodás, a jól szervezett csapatmunka eredménye volt – hangsúlyozta az alpolgármester. Ezt emelte ki dr. Bakos Levente városi képviselő, az iskola igazgatótanácsának tagja is.
Az oktatás mellett a nevelés jellem- és személyiségformáló szerepét, a felelősségvállalás fontosságát emelte ki Kiss Tünde tanfelügyelő.
Jakab István református esperes Michelangelo példáját idézte, aki meglátta a márványtömbben az angyalt. Ez a feladata a pedagógusnak is, akinek meg kell látnia a diákban azt, akivé válhat, és segíteni kell, hogy tehetségét kibontakoztassa. A miatyánkot a jelenlevők Hajlák Attila római katolikus iskolalelkésszel mondták el, aki örömmel újságolta, hogy a Szűzanyának ajánlott évben jött létre az önálló római katolikus főgimnázium.
Az iskola küszöbét először átlépő előkészítő osztályos diákokat, az osztályt kezdő tanítókat és tanárokat Horváth Gabriella, a Bolyai középiskola aligazgatója mutatta be.
Utoljára hagytuk dr. Tamási Zsolt igazgató beszédét, aki bejelentette az újonnan önállóvá vált római katolikus főgimnázium első tanévének megnyitását 66 évi szünet után.
A továbbiakban köszönetet mondott azoknak, akik az iskola újraindítását elősegítették. Először is a Római Katolikus Egyháznak, amely felvállalta az iskolarendszerek működtetését, a jezsuita atyáknak, akik 300 évvel ezelőtt megteremtették a római katolikus oktatás alapjait Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Státusnak, amely folyton korszerűsítve, építve 1948-ig működtette a város rangos főgimnáziumát, az öregdiákoknak, akik még jelen voltak az 1947-es tanévnyitón, s nem hagyták kihunyni a parazsat. Köszönetet mondott a Református Egyháznak, amely befogadta az iskolát, a diákoknak, akik benépesítették az osztályokat, a szülőknek, akik támogatják a katolikus osztályok önállósulását. Továbbá RMDSZ- politikusoknak, önkormányzati tanácsosoknak, tanügyi képviselőknek, akik megyei és országos szinten sokat tettek az új kezdetért.
"Az újraindulás... nemcsak ünnep, hanem óriási feladat, kihívás is. A marosvásárhelyi római katolikus főgimnáziumnak fel kell nőnie hivatásához. Bizonyítania kell, hogy szükség van rá, bizonyítania kell, hogy olyan nemzedékeket képes felnevelni, akikre büszke lesz majd egykor a város s Erdély magyarsága. Ahogy az újraindulás is csak összefogással, kitartással, küzdelemmel volt lehetséges, a növekedés, a megerősödés, a fejlődés is csak így sikerülhet – hangsúlyozta Tamási Zsolt.
Az igazgató előtt bokros teendők állnak, meg kell alakítani az iskola vezetőtanácsát, intéznie kell a működéshez szükséges egyéb teendőket. Elő kell készíteni a polgármesteri hivatallal megkötendő szerződést, amely a Erdélyi Római Katolikus Státus őszi közgyűlése elé kerül majd. A jövő tanévtől pedig a régi-új épületben indulhat az előkészítő, egy ötödik és egy kilencedik osztály – vette számba a teendőket az igazgató, aki nyitóbeszédének végén az iskola leendő névadója, II. Rákóczi Ferenc zászlaján olvasható feliratot idézte, "cum Deo", azaz Istennel együtt lehet és szabad tenni a jövőért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Történelmi pillanat helyszíne volt tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és Református Kollégium udvara, ahol három iskola évnyitóját tartották egyszerre. Pénteken délután ugyanis dr. Tamási Zsoltnak, a 7-es számú általános iskola volt igazgatójának a megyei tanfelügyelőségen átadták a Római Katolikus Teológiai Líceum élére szóló kinevezését. Az új intézmény szeptember 15-től önálló jogi személyiségként működik, e tanév során még a Bolyai épületében.
A Láday Zoltán vezette nyitóünnepségen az iskolák vezetői, politikusok, lelkészek köszöntötték a diákokat, tanárokat és szülőket. Bálint István, a Bolyai igazgatója üdvözölte a legkisebbeket, akik az előkészítő osztályt kezdik, és a kilencedikeseket, akik a Bolyai iskolát választották. Ígérete szerint továbbra is a minőségi oktatásra helyezik a hangsúlyt, hogy a Bolyai megmaradjon az erdélyi magyar középiskolák élcsapatában.
Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója szintén a kilencedikesekhez szólt elsősorban, akiknek meg kell tanulniuk, hogy mit jelent "refis" diáknak lenni, hogy továbbvigyék a Kollégium szellemiségét. Beszédét a harmadik magyar iskola köszöntésével zárta.
A kérdésre, hogy az elmúlt évtől változott-e valami az életünkben, lettünk-e jobbak, többek, Markó Béla RMDSZ-szenátor határozott igennel válaszolt, hiszen nem két, hanem három iskolát köszöntenek a becsengetés napján. Nem kell egyetértenünk Bolyai Jánossal, aki azt állította, hogy a semmiből teremtett egy új, más világot, hisz azért tudott másképpen, eredetien gondolkodni, mert jó alapokat kapott az iskolától, tanáraitól, édesapjától, környezetétől. Ma is hasonló az iskola feladata, olyan diákokat nevelni, akik jobbá, mássá tehetik a világot.
Peti András alpolgármester az utóbbi időszak három történésére emlékeztette a jelenlevőket: önálló jogi személyiséget nyert a katolikus iskola, utcát neveztek el Marosvásárhelyen dr. Kozma Béláról, a Bolyai volt igazgatójáról, felújították a sportpályát. Bármennyire természetesnek tűnik, mindez a közösségben való gondolkodás, a jól szervezett csapatmunka eredménye volt – hangsúlyozta az alpolgármester. Ezt emelte ki dr. Bakos Levente városi képviselő, az iskola igazgatótanácsának tagja is.
Az oktatás mellett a nevelés jellem- és személyiségformáló szerepét, a felelősségvállalás fontosságát emelte ki Kiss Tünde tanfelügyelő.
Jakab István református esperes Michelangelo példáját idézte, aki meglátta a márványtömbben az angyalt. Ez a feladata a pedagógusnak is, akinek meg kell látnia a diákban azt, akivé válhat, és segíteni kell, hogy tehetségét kibontakoztassa. A miatyánkot a jelenlevők Hajlák Attila római katolikus iskolalelkésszel mondták el, aki örömmel újságolta, hogy a Szűzanyának ajánlott évben jött létre az önálló római katolikus főgimnázium.
Az iskola küszöbét először átlépő előkészítő osztályos diákokat, az osztályt kezdő tanítókat és tanárokat Horváth Gabriella, a Bolyai középiskola aligazgatója mutatta be.
Utoljára hagytuk dr. Tamási Zsolt igazgató beszédét, aki bejelentette az újonnan önállóvá vált római katolikus főgimnázium első tanévének megnyitását 66 évi szünet után.
A továbbiakban köszönetet mondott azoknak, akik az iskola újraindítását elősegítették. Először is a Római Katolikus Egyháznak, amely felvállalta az iskolarendszerek működtetését, a jezsuita atyáknak, akik 300 évvel ezelőtt megteremtették a római katolikus oktatás alapjait Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Státusnak, amely folyton korszerűsítve, építve 1948-ig működtette a város rangos főgimnáziumát, az öregdiákoknak, akik még jelen voltak az 1947-es tanévnyitón, s nem hagyták kihunyni a parazsat. Köszönetet mondott a Református Egyháznak, amely befogadta az iskolát, a diákoknak, akik benépesítették az osztályokat, a szülőknek, akik támogatják a katolikus osztályok önállósulását. Továbbá RMDSZ- politikusoknak, önkormányzati tanácsosoknak, tanügyi képviselőknek, akik megyei és országos szinten sokat tettek az új kezdetért.
"Az újraindulás... nemcsak ünnep, hanem óriási feladat, kihívás is. A marosvásárhelyi római katolikus főgimnáziumnak fel kell nőnie hivatásához. Bizonyítania kell, hogy szükség van rá, bizonyítania kell, hogy olyan nemzedékeket képes felnevelni, akikre büszke lesz majd egykor a város s Erdély magyarsága. Ahogy az újraindulás is csak összefogással, kitartással, küzdelemmel volt lehetséges, a növekedés, a megerősödés, a fejlődés is csak így sikerülhet – hangsúlyozta Tamási Zsolt.
Az igazgató előtt bokros teendők állnak, meg kell alakítani az iskola vezetőtanácsát, intéznie kell a működéshez szükséges egyéb teendőket. Elő kell készíteni a polgármesteri hivatallal megkötendő szerződést, amely a Erdélyi Római Katolikus Státus őszi közgyűlése elé kerül majd. A jövő tanévtől pedig a régi-új épületben indulhat az előkészítő, egy ötödik és egy kilencedik osztály – vette számba a teendőket az igazgató, aki nyitóbeszédének végén az iskola leendő névadója, II. Rákóczi Ferenc zászlaján olvasható feliratot idézte, "cum Deo", azaz Istennel együtt lehet és szabad tenni a jövőért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2014. szeptember 16.
RMDSZ-es kormányszerep
Nézeteltérések a koalícióban
Éles vitáink vannak PSD-s koalíciós partnerünkkel, ahogy korábban is voltak a PNL-vel, vagy a PDL-vel, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői dévai sajtóértekezletén.
Az egyik ilyen vitatott téma a politikai vándorlást lehetővé tévő sürgősségi kormányrendelet, amelyet az RMDSZ nem támogat elvi megfontolásokból. „A vándorlás a román politika gyógyíthatatlan betegsége”, vélekedett Kelemen koalíciós partnere „zseniális húzásáról”. Holott figyelmezették őket, hogy ne ássanak másnak vermet, mert könnyen beleeshetnek saját maguk, e jelenség ugyanis kétélű fegyver, most a PSD-nek kedvez, máskor viszont lehet, hogy a szocdemeknek okoz vérveszteséget. Az RMDSZ-t nem érinti a kormányrendelet, a magyar politikai alakulat az egyetlen, amely konzekvensen kiállt a politikai vándorlás ellen.
Az érettségi nélküli egyetemmel sem értenek egyet, ez „valós katasztrófa lenne”, vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint most nem erről van szó, s a riadalom fölösleges. Ellenben a pénzügyi amnesztiával egyetértenek, mivel az érintett magánszemélyek nem hibásak az állami hatóságok melléfogásaiért.
Tüskés kérdés az autonómia
Ami a székely autonómiát illeti, az RMDSZ–MPP erről szóló tervezete nem az erős skót vagy a katalán függetlenségi törekvésekből merít (inkább az olaszországi Dél-Tirol példájából), nincs közöttük közvetlen összefüggés, legfeljebb annyi, hogy az etnikai béke, a kisebbségi kérdés megoldása mindenütt megerősíti az adott országot, ennek hiánya viszont destabilizáló tényező. Bárhol a világon, bármely konfliktusban, túl a gazdasági és politikai ellentéteken, mindig ott húzódik a háttérben a megoldatlan kisebbségi kérdés.
Kelemen Déván is határozottan elítélte a CSM részéről érkezett autonómia-bírálatokat, szerinte ezzel a magisztratúra legfelsőbb tanácsa meghaladta hatáskörét, és átlépett a törvényhozás területére. Éppen a hatalmi hatáskörök átlépése veszélyezteti a jogállamiságot, a CSM feladata az igazságügy szabályozása, véleményt fogalmazhat meg a parlament által elfogadott jogszabályokról, de a sajtóban megjelent tervezetekről nem.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)
Nézeteltérések a koalícióban
Éles vitáink vannak PSD-s koalíciós partnerünkkel, ahogy korábban is voltak a PNL-vel, vagy a PDL-vel, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői dévai sajtóértekezletén.
Az egyik ilyen vitatott téma a politikai vándorlást lehetővé tévő sürgősségi kormányrendelet, amelyet az RMDSZ nem támogat elvi megfontolásokból. „A vándorlás a román politika gyógyíthatatlan betegsége”, vélekedett Kelemen koalíciós partnere „zseniális húzásáról”. Holott figyelmezették őket, hogy ne ássanak másnak vermet, mert könnyen beleeshetnek saját maguk, e jelenség ugyanis kétélű fegyver, most a PSD-nek kedvez, máskor viszont lehet, hogy a szocdemeknek okoz vérveszteséget. Az RMDSZ-t nem érinti a kormányrendelet, a magyar politikai alakulat az egyetlen, amely konzekvensen kiállt a politikai vándorlás ellen.
Az érettségi nélküli egyetemmel sem értenek egyet, ez „valós katasztrófa lenne”, vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint most nem erről van szó, s a riadalom fölösleges. Ellenben a pénzügyi amnesztiával egyetértenek, mivel az érintett magánszemélyek nem hibásak az állami hatóságok melléfogásaiért.
Tüskés kérdés az autonómia
Ami a székely autonómiát illeti, az RMDSZ–MPP erről szóló tervezete nem az erős skót vagy a katalán függetlenségi törekvésekből merít (inkább az olaszországi Dél-Tirol példájából), nincs közöttük közvetlen összefüggés, legfeljebb annyi, hogy az etnikai béke, a kisebbségi kérdés megoldása mindenütt megerősíti az adott országot, ennek hiánya viszont destabilizáló tényező. Bárhol a világon, bármely konfliktusban, túl a gazdasági és politikai ellentéteken, mindig ott húzódik a háttérben a megoldatlan kisebbségi kérdés.
Kelemen Déván is határozottan elítélte a CSM részéről érkezett autonómia-bírálatokat, szerinte ezzel a magisztratúra legfelsőbb tanácsa meghaladta hatáskörét, és átlépett a törvényhozás területére. Éppen a hatalmi hatáskörök átlépése veszélyezteti a jogállamiságot, a CSM feladata az igazságügy szabályozása, véleményt fogalmazhat meg a parlament által elfogadott jogszabályokról, de a sajtóban megjelent tervezetekről nem.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)
2014. szeptember 16.
Sikeres XV. Magyar–magyar Gazdatalálkozó
A Kárpát-medence mezőgazdaságának jelene és jövője
Amint arról előzetesen hírt adtunk, Aradon a Kiállítási Csarnok B pavilonjában szombaton szervezték meg a XV. Magyar–magyar Gazdatalálkozót. Ezt megelőzően, pénteken este a Wine Princess vállalat ópálosi borpincéjében tartották a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az országos, bővített elnökségi ülését. A közel 20 tagú fórumon egyeztették a másnapi programot, megvitatták az országos gazdaszervezet időszerű kérdéseit.
Rangos gazdafórum
Szombaton 10 órától fogadták a vendégeket, majd házigazdaként Kocsik József AMMGE-elnök köszöntötte a XV. Magyar–magyar Gazdatalálkozó hazai és anyaországi résztvevőit, és a munkálatok levezetésére felkérte a prezídiumban helyet foglaló Horváth Imre alelnököt. Az első felszólaló a Csarnok igazgatója, Adrian Negrău volt, aki megtiszteltetésnek érezte a magas rangú hazai és magyarországi vendégek jelenlétét, nagyra értékelte az AMMGE-vel másfél évtizede működő felhőtlen kapcsolatokat, majd abban a reményben zárta mondanivalóját, hogy a következő másfél évtizedben is rendszeresen házigazdái lehetnek a két ország gazdálkodóinak, mezőgazdaságának a haladását célzó további rendezvényeknek.
A tényleges munkálatok kezdetén Szevelényi János anyaországi evangélikus-lutheránus lelkipásztor magyarul mondott fohászt, illetve a vezetésével közösen elmondták a miatyánkot. A rövid szertartást románul Jakab István aradi evangélikus-lutheránus lelkipásztor vezetésével ismételték meg.
Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester üdvözlő beszédében – Nagy Andrea tolmácsolt – kiemelten fontosnak tartotta a másfél évtizedes munkát, amivel a határon inneni és túli gazdák érdekeit, a közösségeiknek az építését szolgálják. Ugyanezt teszi az RMDSZ is, immár 25 éve, és a munkában mindig segítő partnerre talált a gazdaszervezetben, annak vezetőségében. Ezt követően, Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök köszöntötte a fórum résztvevőit. Visszaemlékezve az eddigi aradi rendezvényekre, megfogalmazta Aradnak a gazdákhoz szóló üzenetét: a gazdafórumokon nem kulturális, hanem rangos szakemberek és politikusok közreműködésével magas színvonalú szakmai előadások, megbeszélések zajlottak. Ezekre van szükség a mezőgazdaság és a gazdálkodás valós fejlődéséhez.
Daniel Bogoşel, az Arad Megyei Agrárkamara alelnöke, miután tolmácsolta Gheorghe Grad elnök üdvözletét, bizalommal tekintett a magyar és a román agrárkamarák együttműködése elé, megjegyezve: tényleges eredményt csak tízéves munkával lehet felmutatni, de reméli, ennél sokkal tovább fog tartani a mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés. Mondanivalóját ugyancsak NAGY Andrea tolmácsolta.
Miután a lippai Degré Alajos Olvasókör szervezője, Czernák Ferenc egy valódi csikóbőrös kulaccsal alátámasztva mondanivalóját, nagy átéléssel szavalta el Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című költeményét, Horváth Imre értékelte az idei búzatermést – az mennyiségileg kielégítő, minőségileg valamivel gyengébb, de az értékesítésével komoly gondok vannak. A nagybani felvásárlók ugyanis 0,5 lejért kívánják átvenni, noha a kenyér ára nem csökken. A lehetetlen helyzet megoldását a kormánytól reméli.
EU-költségvetés függvényében
A továbbiakban Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök az Európai Unió 2014–2020. közötti költségvetési időszakát elemezve, érintette az abban megfogalmazott prioritásokat: a mezőgazdaság zöldítését, az ökogazdálkodás, a fiatal gazdálkodók, illetve a kisgazdaságok támogatását, a tematikus alprogramok támogatását. Új szerepkört kívánnak adni a szaktanácsadásnak, az együttműködésen alapuló nemzetközi befektetéseknek és az innovációnak. Támogatni kívánják a nehézségekkel küszködő ágazatokat és a hátrányos helyzetű hegyvidékeket. Mivel tagja az államelnöki hivatal mezőgazdasági tanácsadó testületének, betekintést nyújtott abba a kemény küzdelembe, amit a nagygazdaságok képviselőivel kellett véghezvinniük a kisgazdaságok támogatásáért. Szerinte ugyanis, nem a gépet, hanem az embert, a családi vállalkozásokat kell támogatni, amelyekből Erdélyben van a legtöbb. Románia a következő 7 évben 8,1 milliárd euró támogatást kap vidékfejlesztésre, amiben a családi vállalkozások fejlesztését kiemelt prioritásnak tartaná.
Utána dr. habil Horváth József dékán, a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának a tanára tartott előadást Az agrár-felsőoktatás szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében címmel. Szerinte a fejlődés fontos eleme a szakosodás, ami azt jelenti, az idei termesztési tervet a jövő évi támogatások ismeretében, figyelembe vételével kell elkészíteni. Ezzel párhuzamosan a munka nem csak emberi képességet, hanem menedzserkészséget is feltételez, ugyanis ha nem követjük nyomon a piaci folyamatokat, komoly zavarok állhatnak be a gazdálkodásunkban. Ami a mezőgazdasági szakképzést illeti, az új tanévben az agrármérnöki karra jelentkező fiatalok száma 15%-kal növekedett, de az Egyetem is folyamatosan méri a piaci igényeket, ezért juh- és kecsketenyésztő szakot is beindítottak. Előadása végén kitért arra a sikeres pályázatra, amit az egyetem, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemmel, illetve az AMMGE, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá az Orosháza és Vidéke Gazdakör közösen nyert a falusi turizmusnak a régióban történő fellendítése érdekében.
A továbbiakban Horváth Levente Ákos, a Szociális, Családi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára tartott magvas előadást Munkahelyteremtő mezőgazdaság címmel. Ebben részletes adatokkal alátámasztva elemezte a hazai mezőgazdaságban foglalkoztatott, továbbá a nyugati mezőgazdasági szektorban tapasztalatot szerzett romániai munkaerő hazahívásának, tapasztalata hasznosítását célzó elképzeléseit. Az előadás fontosságára való tekintettel, arra egy későbbi időpontban részletesen visszatérünk.
Utána Lázár Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke tartott előadást A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kárpát-medencében – A pártoló tagság fogalma címmel. Ebben részletesen kitért az anyaországi helyzetre, ahol az Agrárgazdasági Kamarának 380 ezer tagja van, 600 falugazdász hatékonyan segíti szaktanácsaival a gazdálkodókat. Mivel az Agrárkamara első alkalommal vesz részt hivatalosan romániai rendezvényen, ez a kezdő lépés afelé, hogy a Kárpát-medencében működő magyar gazdaszervezetek számára is elérhetővé tegyék mindazokat az előnyöket, amelyeket az anyaországiak a vetőmagbeszerzés, az üzemanyag-vásárlás, illetve a szaktanácsadás terén élveznek.
Ezt követően Vasile Buta, az Archim Fertil Kft.-nek az öthalmi telepén található, a marosvásárhelyi Azomureş Vegyipari Kombinát termékeiről tartott román nyelvű bemutatót. Utána Marozsán Henrietta, a Marton Genetics Kft. kereskedelmi igazgatója tartott színes, termékismertetők szórásával egybekötött előadást Újgenerációs Marton Genetics hibridkukoricák címmel.
A résztvevők közül Nagy Miklós, a Vajdasági Gazdaszervezetek Szövetségének az elnöke ismertette az EU-tagjelölt szerbiai, illetve vajdasági mezőgazdaság helyzetét, ahol egy-egy családra hozzávetőleg 5 hektár termőföld esik, és a feldolgozóiparban mutatkozó munkanélküliség miatt nőtt a gazdálkodók aránya.
Bográcsos pörköltfőző-verseny
A rövid kávészünet előtt Horváth Imre javaslatára, a kültéri kiállítás szélén javában zajló bográcsos pörköltfőző verseny zsűrijébe beválasztották Farkas Viktóriát, Pallér Istvánt és Bóka Eriket. Kávészünet után Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezetének az elnöke, gabona minőségi ellenőrként eltöltött 40 évének a tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával, az idei kenyérgabona minőségével kapcsolatban. Bodó Géza, az Udvarhelyszéki Gazdakör elnöke, az országos elnökség tagja, a burgonyaértékesítés és -tárolás nehézségeit ecsetelve, a gazdálkodók által létrehozandó és működtetett értékesítés szövetkezet fontosságát emelte ki. Pallér István szabadkígyósi biogazdálkodó az ökögazdálkodásban rejlő lehetőségeket domborította ki.
A Magyar–magyar Gazdatalálkozó Sebestyén Csaba értékelőjével zárult, amiben köszönetet mondott a rangos előadásokért, Kocsik József AMMGE-elnöknek és csapatának a kiváló szervezésért, az ebben közreműködő RMDSZ Arad megyei szervezetének, a Románia Magyar Gazdák Egyesületének, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamarának, valamint a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, illetve a támogatásért a Magyar Földművelésügyi Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Arad Megyei Kulturális Központnak. Zárszavában a Székelyudvarhelyen november 8-ára tervezett, az RMGE és jogelődjei alapításának a 170 éves évfordulója alkalmából terezett nagyszabású ünnepségre hívott minden résztvevőt.
Kiállítók között
A kiállítócsarnokban járva, mindenfajta kézműves terméket, élelmiszereket, italokat, háztartási felszereléseket kínáltak eladásra. Közöttük közös standon újra megtaláltuk Csipkár Imre, Fazekasvarsándon munkálkodó fűszerpaprika termesztőt, aki a felfűzött, csöves fűszerpaprikával, mezőgazdasági terményekkel ékesített standon idei, őrölt fűszerpaprikát kínált eladásra, különböző csomagolásban. Nem is akármilyet, mert a termesztő szerint, az idei közepes termésből készített őrleménye jobb a szegedinél. Amint a stand társbérlőjétől, a Tulipán Kft. jelen lévő képviselőjétől, Balta Emesétől megtudtuk, ismét anyaországi és ménesi palackozott borokat, színes szakácskönyveket, lapokat, Arad feliratú, illetve a várost ábrázoló képekkel díszített csuprokat, hűtőmágneseket kínáltak eladásra, a tavalyinál nagyobb sikerrel. A pörköltfőző verseny helyszínéhez vezető úton főként korszerű mezőgazdasági gépeket, traktorokat, mezőgazdasági kellékeket, az állatrészlegen kevés lovat láttunk.
Közben a zsűri meghozta döntését, és a három induló közül az arad-gáji RMDSZ, Khell Levente és Péter Vilmos gazdák által képviselt csapata győzött. A résztvevők a sörsátrak alatt minden pörköltet jó étvággyal elfogyasztottak, közben jó hangulatba beszélgettek, ismerkedtek, együtt tervezték a gazdálkodás közös jövőjét.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)
A Kárpát-medence mezőgazdaságának jelene és jövője
Amint arról előzetesen hírt adtunk, Aradon a Kiállítási Csarnok B pavilonjában szombaton szervezték meg a XV. Magyar–magyar Gazdatalálkozót. Ezt megelőzően, pénteken este a Wine Princess vállalat ópálosi borpincéjében tartották a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az országos, bővített elnökségi ülését. A közel 20 tagú fórumon egyeztették a másnapi programot, megvitatták az országos gazdaszervezet időszerű kérdéseit.
Rangos gazdafórum
Szombaton 10 órától fogadták a vendégeket, majd házigazdaként Kocsik József AMMGE-elnök köszöntötte a XV. Magyar–magyar Gazdatalálkozó hazai és anyaországi résztvevőit, és a munkálatok levezetésére felkérte a prezídiumban helyet foglaló Horváth Imre alelnököt. Az első felszólaló a Csarnok igazgatója, Adrian Negrău volt, aki megtiszteltetésnek érezte a magas rangú hazai és magyarországi vendégek jelenlétét, nagyra értékelte az AMMGE-vel másfél évtizede működő felhőtlen kapcsolatokat, majd abban a reményben zárta mondanivalóját, hogy a következő másfél évtizedben is rendszeresen házigazdái lehetnek a két ország gazdálkodóinak, mezőgazdaságának a haladását célzó további rendezvényeknek.
A tényleges munkálatok kezdetén Szevelényi János anyaországi evangélikus-lutheránus lelkipásztor magyarul mondott fohászt, illetve a vezetésével közösen elmondták a miatyánkot. A rövid szertartást románul Jakab István aradi evangélikus-lutheránus lelkipásztor vezetésével ismételték meg.
Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester üdvözlő beszédében – Nagy Andrea tolmácsolt – kiemelten fontosnak tartotta a másfél évtizedes munkát, amivel a határon inneni és túli gazdák érdekeit, a közösségeiknek az építését szolgálják. Ugyanezt teszi az RMDSZ is, immár 25 éve, és a munkában mindig segítő partnerre talált a gazdaszervezetben, annak vezetőségében. Ezt követően, Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök köszöntötte a fórum résztvevőit. Visszaemlékezve az eddigi aradi rendezvényekre, megfogalmazta Aradnak a gazdákhoz szóló üzenetét: a gazdafórumokon nem kulturális, hanem rangos szakemberek és politikusok közreműködésével magas színvonalú szakmai előadások, megbeszélések zajlottak. Ezekre van szükség a mezőgazdaság és a gazdálkodás valós fejlődéséhez.
Daniel Bogoşel, az Arad Megyei Agrárkamara alelnöke, miután tolmácsolta Gheorghe Grad elnök üdvözletét, bizalommal tekintett a magyar és a román agrárkamarák együttműködése elé, megjegyezve: tényleges eredményt csak tízéves munkával lehet felmutatni, de reméli, ennél sokkal tovább fog tartani a mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés. Mondanivalóját ugyancsak NAGY Andrea tolmácsolta.
Miután a lippai Degré Alajos Olvasókör szervezője, Czernák Ferenc egy valódi csikóbőrös kulaccsal alátámasztva mondanivalóját, nagy átéléssel szavalta el Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című költeményét, Horváth Imre értékelte az idei búzatermést – az mennyiségileg kielégítő, minőségileg valamivel gyengébb, de az értékesítésével komoly gondok vannak. A nagybani felvásárlók ugyanis 0,5 lejért kívánják átvenni, noha a kenyér ára nem csökken. A lehetetlen helyzet megoldását a kormánytól reméli.
EU-költségvetés függvényében
A továbbiakban Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök az Európai Unió 2014–2020. közötti költségvetési időszakát elemezve, érintette az abban megfogalmazott prioritásokat: a mezőgazdaság zöldítését, az ökogazdálkodás, a fiatal gazdálkodók, illetve a kisgazdaságok támogatását, a tematikus alprogramok támogatását. Új szerepkört kívánnak adni a szaktanácsadásnak, az együttműködésen alapuló nemzetközi befektetéseknek és az innovációnak. Támogatni kívánják a nehézségekkel küszködő ágazatokat és a hátrányos helyzetű hegyvidékeket. Mivel tagja az államelnöki hivatal mezőgazdasági tanácsadó testületének, betekintést nyújtott abba a kemény küzdelembe, amit a nagygazdaságok képviselőivel kellett véghezvinniük a kisgazdaságok támogatásáért. Szerinte ugyanis, nem a gépet, hanem az embert, a családi vállalkozásokat kell támogatni, amelyekből Erdélyben van a legtöbb. Románia a következő 7 évben 8,1 milliárd euró támogatást kap vidékfejlesztésre, amiben a családi vállalkozások fejlesztését kiemelt prioritásnak tartaná.
Utána dr. habil Horváth József dékán, a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának a tanára tartott előadást Az agrár-felsőoktatás szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében címmel. Szerinte a fejlődés fontos eleme a szakosodás, ami azt jelenti, az idei termesztési tervet a jövő évi támogatások ismeretében, figyelembe vételével kell elkészíteni. Ezzel párhuzamosan a munka nem csak emberi képességet, hanem menedzserkészséget is feltételez, ugyanis ha nem követjük nyomon a piaci folyamatokat, komoly zavarok állhatnak be a gazdálkodásunkban. Ami a mezőgazdasági szakképzést illeti, az új tanévben az agrármérnöki karra jelentkező fiatalok száma 15%-kal növekedett, de az Egyetem is folyamatosan méri a piaci igényeket, ezért juh- és kecsketenyésztő szakot is beindítottak. Előadása végén kitért arra a sikeres pályázatra, amit az egyetem, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemmel, illetve az AMMGE, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá az Orosháza és Vidéke Gazdakör közösen nyert a falusi turizmusnak a régióban történő fellendítése érdekében.
A továbbiakban Horváth Levente Ákos, a Szociális, Családi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára tartott magvas előadást Munkahelyteremtő mezőgazdaság címmel. Ebben részletes adatokkal alátámasztva elemezte a hazai mezőgazdaságban foglalkoztatott, továbbá a nyugati mezőgazdasági szektorban tapasztalatot szerzett romániai munkaerő hazahívásának, tapasztalata hasznosítását célzó elképzeléseit. Az előadás fontosságára való tekintettel, arra egy későbbi időpontban részletesen visszatérünk.
Utána Lázár Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke tartott előadást A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kárpát-medencében – A pártoló tagság fogalma címmel. Ebben részletesen kitért az anyaországi helyzetre, ahol az Agrárgazdasági Kamarának 380 ezer tagja van, 600 falugazdász hatékonyan segíti szaktanácsaival a gazdálkodókat. Mivel az Agrárkamara első alkalommal vesz részt hivatalosan romániai rendezvényen, ez a kezdő lépés afelé, hogy a Kárpát-medencében működő magyar gazdaszervezetek számára is elérhetővé tegyék mindazokat az előnyöket, amelyeket az anyaországiak a vetőmagbeszerzés, az üzemanyag-vásárlás, illetve a szaktanácsadás terén élveznek.
Ezt követően Vasile Buta, az Archim Fertil Kft.-nek az öthalmi telepén található, a marosvásárhelyi Azomureş Vegyipari Kombinát termékeiről tartott román nyelvű bemutatót. Utána Marozsán Henrietta, a Marton Genetics Kft. kereskedelmi igazgatója tartott színes, termékismertetők szórásával egybekötött előadást Újgenerációs Marton Genetics hibridkukoricák címmel.
A résztvevők közül Nagy Miklós, a Vajdasági Gazdaszervezetek Szövetségének az elnöke ismertette az EU-tagjelölt szerbiai, illetve vajdasági mezőgazdaság helyzetét, ahol egy-egy családra hozzávetőleg 5 hektár termőföld esik, és a feldolgozóiparban mutatkozó munkanélküliség miatt nőtt a gazdálkodók aránya.
Bográcsos pörköltfőző-verseny
A rövid kávészünet előtt Horváth Imre javaslatára, a kültéri kiállítás szélén javában zajló bográcsos pörköltfőző verseny zsűrijébe beválasztották Farkas Viktóriát, Pallér Istvánt és Bóka Eriket. Kávészünet után Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezetének az elnöke, gabona minőségi ellenőrként eltöltött 40 évének a tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával, az idei kenyérgabona minőségével kapcsolatban. Bodó Géza, az Udvarhelyszéki Gazdakör elnöke, az országos elnökség tagja, a burgonyaértékesítés és -tárolás nehézségeit ecsetelve, a gazdálkodók által létrehozandó és működtetett értékesítés szövetkezet fontosságát emelte ki. Pallér István szabadkígyósi biogazdálkodó az ökögazdálkodásban rejlő lehetőségeket domborította ki.
A Magyar–magyar Gazdatalálkozó Sebestyén Csaba értékelőjével zárult, amiben köszönetet mondott a rangos előadásokért, Kocsik József AMMGE-elnöknek és csapatának a kiváló szervezésért, az ebben közreműködő RMDSZ Arad megyei szervezetének, a Románia Magyar Gazdák Egyesületének, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamarának, valamint a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, illetve a támogatásért a Magyar Földművelésügyi Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Arad Megyei Kulturális Központnak. Zárszavában a Székelyudvarhelyen november 8-ára tervezett, az RMGE és jogelődjei alapításának a 170 éves évfordulója alkalmából terezett nagyszabású ünnepségre hívott minden résztvevőt.
Kiállítók között
A kiállítócsarnokban járva, mindenfajta kézműves terméket, élelmiszereket, italokat, háztartási felszereléseket kínáltak eladásra. Közöttük közös standon újra megtaláltuk Csipkár Imre, Fazekasvarsándon munkálkodó fűszerpaprika termesztőt, aki a felfűzött, csöves fűszerpaprikával, mezőgazdasági terményekkel ékesített standon idei, őrölt fűszerpaprikát kínált eladásra, különböző csomagolásban. Nem is akármilyet, mert a termesztő szerint, az idei közepes termésből készített őrleménye jobb a szegedinél. Amint a stand társbérlőjétől, a Tulipán Kft. jelen lévő képviselőjétől, Balta Emesétől megtudtuk, ismét anyaországi és ménesi palackozott borokat, színes szakácskönyveket, lapokat, Arad feliratú, illetve a várost ábrázoló képekkel díszített csuprokat, hűtőmágneseket kínáltak eladásra, a tavalyinál nagyobb sikerrel. A pörköltfőző verseny helyszínéhez vezető úton főként korszerű mezőgazdasági gépeket, traktorokat, mezőgazdasági kellékeket, az állatrészlegen kevés lovat láttunk.
Közben a zsűri meghozta döntését, és a három induló közül az arad-gáji RMDSZ, Khell Levente és Péter Vilmos gazdák által képviselt csapata győzött. A résztvevők a sörsátrak alatt minden pörköltet jó étvággyal elfogyasztottak, közben jó hangulatba beszélgettek, ismerkedtek, együtt tervezték a gazdálkodás közös jövőjét.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)
2014. szeptember 17.
Az MPP egyesülne a Néppárttal
Újra egyesíteni kell a nemzeti oldalt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek tárgyalniuk kell, és meg kell találniuk az együttműködés módját, hogy a 2016-os választásokon már közösen induljanak – nyilatkozták tegnap az MPP két legerősebb szervezetének – a háromszékinek és a Hargita megyeinek – elnökei.
Kulcsár-Terza József háromszéki elnök felidézte, hogy ugyanezt elmondták a két megye tanácsa előtt is, ám több politikus viccként értelmezte felvetésüket, kigúnyolta javaslatukat. „Mi komolyan gondoltuk akkor is, most is. A szándék az, hogy ami egyszer jó és eredményes volt a nemzeti oldal számára, az újra létrejöjjön” – fogalmazott. Feidézte Tőkés László 2007-es sikerét és a 2008-as önkormányzati választásokat, amikor még egységesen léptek fel, majd a 2012-es külön-külön indulás kudarcát.
Mint ismert, Tusványoson a két pártelnök vitája során Toró T. Tibor néppárti vezető megfogalmazta erre vonatkozó javaslatát, Kulcsár szerint azóta elkezdődött egy folyamat, azon dolgoznak, hogy valamilyen módon újra összekapcsolják a két pártot. Elmondta: konzultáltak a tagsággal, a megyei és helyi elnökökkel, és egyértelműen megfogalmazódott a közös indulás igénye. „El kell felejteni a sérelmeket, bár nem könnyű, hisz akik szétverték a nemzeti oldalt, felelősséggel tartoznak ezért, de előre kell tekinteni. Olyan zűrzavaros az erdélyi politika, nincs szükség ennyi pártra” – fogalmazott Kulcsár-Terza. A részletekről, hogy egy pártba, szövetségbe vagy milyen módon egyesítenék a két pártot, az egyeztetések során kell megállapodniuk – mondotta, kiemelve: ha megfogalmazódik a politikai akarat, a részletek már nem jelenthetnek akadályt. Salamon Zoltán, a Hargita megyei MPP elnöke megerősítette Kulcsár szavait: ma kell lépniük a holnap sikeréért. „Egyesíteni kell a nemzeti oldalt, de ehhez egészséges önkritikára, kevés szerénységre és határozottságra van szükség” – fogalmazott. Kiemelte, az MPP erős székelyföldi potenciállal rendelkezik, ők hirdették meg a választás szabadságának szükségességét is, ám most felismerték a nemzeti oldalon való közös fellépés fontosságát. „Felkérjük az EMNP politikusait, értékeljék át az elmúlt időszak történéseit, és a nemzeti oldal egyesítésére vonatkozó felajánlásunkat tekintsék a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok elvárásának” – hangsúlyozta Salamon Zoltán. Kulcsár-Terza ismét elmondta, az államelnök-választási kampányban nem vesz részt az MPP. Sem az RMDSZ, sem az EMNP nem kérte támogatásukat, véleményük szerint ennek a megmérettetésnek nincs tétje. Kiemelte, az RMDSZ-szel van egy kimondottan nemzetpolitikai ügyekre vonatkozó együttműködési szerződésük, az EMNP-vel – mint Tőkés László is fogalmazott – „egy tőről fakadnak”. Salamon elmondta, szeptember 23-a után, amikor véglegesítik az államelnökjelöltek névsorát, mindenkinek elküldik a párt ötpontos alkotmánymódosító javaslatát, és az ehhez való viszonyulás alapján döntenek arról, kit támogatnak és kit nem.
Közvitára a statútumot
Az RMDSZ-szel közösen kidolgozott autonómiastatútum kapcsán elmondták, közvitára kell bocsátani azt, meghallgatni az egyházak, civil szervezetek képviselőinek véleményét is, és minél hamarabb benyújtani a parlamentbe. Meglátásuk szerint a tervezet elkészülése egy következő lépésnek tekinthető a tavalyi nagy menetelés után, ugyanakkor elismerték a Székely Nemzeti Tanács tizenegy éves munkáját, mint fogalmaztak, anélkül most nem lenne egyetlen autonómiatervezet sem.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Újra egyesíteni kell a nemzeti oldalt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek tárgyalniuk kell, és meg kell találniuk az együttműködés módját, hogy a 2016-os választásokon már közösen induljanak – nyilatkozták tegnap az MPP két legerősebb szervezetének – a háromszékinek és a Hargita megyeinek – elnökei.
Kulcsár-Terza József háromszéki elnök felidézte, hogy ugyanezt elmondták a két megye tanácsa előtt is, ám több politikus viccként értelmezte felvetésüket, kigúnyolta javaslatukat. „Mi komolyan gondoltuk akkor is, most is. A szándék az, hogy ami egyszer jó és eredményes volt a nemzeti oldal számára, az újra létrejöjjön” – fogalmazott. Feidézte Tőkés László 2007-es sikerét és a 2008-as önkormányzati választásokat, amikor még egységesen léptek fel, majd a 2012-es külön-külön indulás kudarcát.
Mint ismert, Tusványoson a két pártelnök vitája során Toró T. Tibor néppárti vezető megfogalmazta erre vonatkozó javaslatát, Kulcsár szerint azóta elkezdődött egy folyamat, azon dolgoznak, hogy valamilyen módon újra összekapcsolják a két pártot. Elmondta: konzultáltak a tagsággal, a megyei és helyi elnökökkel, és egyértelműen megfogalmazódott a közös indulás igénye. „El kell felejteni a sérelmeket, bár nem könnyű, hisz akik szétverték a nemzeti oldalt, felelősséggel tartoznak ezért, de előre kell tekinteni. Olyan zűrzavaros az erdélyi politika, nincs szükség ennyi pártra” – fogalmazott Kulcsár-Terza. A részletekről, hogy egy pártba, szövetségbe vagy milyen módon egyesítenék a két pártot, az egyeztetések során kell megállapodniuk – mondotta, kiemelve: ha megfogalmazódik a politikai akarat, a részletek már nem jelenthetnek akadályt. Salamon Zoltán, a Hargita megyei MPP elnöke megerősítette Kulcsár szavait: ma kell lépniük a holnap sikeréért. „Egyesíteni kell a nemzeti oldalt, de ehhez egészséges önkritikára, kevés szerénységre és határozottságra van szükség” – fogalmazott. Kiemelte, az MPP erős székelyföldi potenciállal rendelkezik, ők hirdették meg a választás szabadságának szükségességét is, ám most felismerték a nemzeti oldalon való közös fellépés fontosságát. „Felkérjük az EMNP politikusait, értékeljék át az elmúlt időszak történéseit, és a nemzeti oldal egyesítésére vonatkozó felajánlásunkat tekintsék a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok elvárásának” – hangsúlyozta Salamon Zoltán. Kulcsár-Terza ismét elmondta, az államelnök-választási kampányban nem vesz részt az MPP. Sem az RMDSZ, sem az EMNP nem kérte támogatásukat, véleményük szerint ennek a megmérettetésnek nincs tétje. Kiemelte, az RMDSZ-szel van egy kimondottan nemzetpolitikai ügyekre vonatkozó együttműködési szerződésük, az EMNP-vel – mint Tőkés László is fogalmazott – „egy tőről fakadnak”. Salamon elmondta, szeptember 23-a után, amikor véglegesítik az államelnökjelöltek névsorát, mindenkinek elküldik a párt ötpontos alkotmánymódosító javaslatát, és az ehhez való viszonyulás alapján döntenek arról, kit támogatnak és kit nem.
Közvitára a statútumot
Az RMDSZ-szel közösen kidolgozott autonómiastatútum kapcsán elmondták, közvitára kell bocsátani azt, meghallgatni az egyházak, civil szervezetek képviselőinek véleményét is, és minél hamarabb benyújtani a parlamentbe. Meglátásuk szerint a tervezet elkészülése egy következő lépésnek tekinthető a tavalyi nagy menetelés után, ugyanakkor elismerték a Székely Nemzeti Tanács tizenegy éves munkáját, mint fogalmaztak, anélkül most nem lenne egyetlen autonómiatervezet sem.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 17.
Az erdélyi politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie (Interjú Szilágyi Zsolttal az EMNP államelnökjelöltjével)
Két magyar jelölt is vállalná a megmérettetést az őszi államelnök-választáson. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség színeiben szállna ringbe, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében. Kelemen Hunort nem kell bemutatni, Szilágyi pályáját, terveit, elképzeléseit azonban kevesebben ismerik. Hogyan lett politikus? Miért indul az elnökválasztáson? Miben képvisel mást, mint Kelemen Hunor? Káros vagy hasznos lehet a magyarság számára a versenyhelyzet? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi interjú szűk egy héttel a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer aláírás leadásának határideje előtt.
— Hogyan indult el a politika felé?
— Temesváron ismerkedtem meg Tőkés Lászlóval a híressé vált Dsida-szavalóest kapcsán. 1988. október 25-én, a reformáció ünnepe alkalmával Tőkés László szervezte meg a szóban forgó szavalóestet, melyben én a Thália diákszínjátszó csoport tagjaként vettem részt. Műsorunk nagy port kavart a hatalom körében, aminek az lett a következménye, hogy a Securitate nyomására előbb a Tháliát betiltották, majd engedélyezték, de minket kizártak a színjátszó csoportból. Rá egy évre jött a rendszerváltás az erdélyi magyarság komoly részvételével, mi pedig elkezdtük szervezni az erdélyi magyar fiatalok első mozgalmát, a MISZSZ-t. 1990 májusában megtartották az első szabad választásokat, 22 évesen Románia történelmének legfiatalabb képviselője lettem. Így a sors felülírta eredeti terveimet, a Műszaki Egyetemet ott kellett hagynom. Végül az ELTE Állam- és Jogudományi Karán szereztem politológus diplomát a kilencvenes évek végén. Képviselőként a tanügyi majd a külügyi és az integrációs bizottságban dolgoztam. Különböző tanulmányi ösztöndíjakkal Strasbourgban, Londonban, Németországban, Dél-Tirolban, majd több ízben az Egyesült Államokban is jártam. A 14 és fél éves képviselői pályafutásom legemlékezetesebb kezdeményezései közül a Székely Nemzeti Tanács felkérésére benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet és a kulturális autonómia kerettörvényét említeném. Ezeket Toró T. Tiborral és öt másik képviselő kollégával kezdeményeztük úgy, hogy sajnos, párttársaink sem álltak mellénk. A Bolyai Egyetem újraindításáról szóló tervezettel ugyanez történt. 2004-ig voltam képviselő, ugyanis ezek után nem láttam más kiutat, mint hogy lemondjak RMDSZ-tagságomról. Ezt követően világos volt számunkra, hogy egy erős autonómiamozgalmat kell indítanunk, így lettem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik alapítója, később ügyvezető elnöke, majd alapító alelnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak, mely funkciót azóta is betöltöm. — Mintha minden út a politika felé vezette volna.
— Valahogy mindig megtalált a munka és a feladat. Nem tagadom, már 1989 decemberének utolsó napjaiban is élveztem: akkor még sodort bennünket a hév és a szenvedély, később jóval racionálisabbnak kellett lennünk, a lelkesedés önmagában már nem volt elég. — És most?
— Egy elnökválasztási kampány remek eszköz lehet arra, hogy tudatosítsuk az erdélyi emberekben, magyarokban és románokban egyaránt, hogy az autonómia és Románia föderális átszervezése közös, erdélyi érdek. — Kivitelezhetőek ezek az elképzelések? Van-e közös akarat?
— Szerintem igen. A románok körében is egyre népszerűbb Erdély autonómiája és a föderális Románia gondolata. Ezt az érzést erősítenünk kell bennük, másokat pedig meg kell győznünk arról, hogy ezektől a gondolatoktól ne féljenek, ne fenyegetésként éljék meg, hanem álljanak mellé, mert legalább annyira érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Erdélyt csakis az itt lakó népekkel együtt emelhetjük fel. Ha Svájc, Ausztria vagy Németország sikeres a föderális államszerkezettel, akkor Románia is nyerne az átalakítással. Egy központosított és korrupt állam sikertelen a nemzetközi viszonyokban is, nem képes például felhasználni a számára elérhető uniós alapokat. Éppen ezért Románia mély szerkezeti reformra szorul, ennek célja pedig a történelmi régiók szövetségén létrehozott, a regionalizmus minden előnyét hasznosítani tudó állam. Románia nyerne azáltal, ha az önmagukat kormányozni, igazgatni tudó közösségek autonóm módon élhetnének. Ezen túlmenően a nyugati példákhoz hasonlóan székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómiák rendszere egy élhetőbb, otthonosabb, biztonságosabb országot eredményezne. — Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is indul az államelnök-választáson.
— Romániában van egy Erdély-központú magyar politika és van egy Bukarest-központú magyar politika. Őszintén be kell vallanunk, hogy mind ez idáig a Bukarest-központúság fölényes túlsúlyban volt. Persze a mindenkori román kormányzatok hathatós pénzügyi és politikai támogatásával. Ezen változtatni kell! Az erdélyi magyar politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie a fővárosban, nem pedig fordítva. — Rivalizáló magyarok Romániában... érdekes helyzet.
— Én azonban nem valaki ellen, hanem valamiért indulok. Azért, hogy az erdélyi magyaroknak és az erdélyieknek legyen hangjuk. Persze, értem az utalás lényegét, ugyanis sokan úgy érzik, hogy a volt kommunista utódpárttal kormányzó RMDSZ már jó előre megegyezett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel a magyar szavazatok átirányításáról. A jelek szerint ez a sejtés megalapozott. Az emberek nem szeretik, ha azt látják, hogy előre eladják szavazataikat. Nem titok, akik támogatnak, abban bíznak, hogy az államelnöki versenyben lesz végre valaki, aki tisztán kimondja a magyarok és az erdélyiek akaratát. Másrészt a magyaroknak is jár a választás szabadsága. Több magyar fog elmenni szavazni, ha nem az egypártrendszer logikája szerint kell voksolnia. Két jelöltnek pedig nyilván erősebb lehet a hangja, mint egynek. — Milyen esélyei vannak?
— Teljesen világos, hogy egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van elnöknek lenni, mint kettőnek... Ettől még kérdezhetné valaki, hogy nagyobb lesz-e az esélye egy magyar jelöltnek Románia elnökének lenni, ha a másik visszalép? A kérdés azonban költői. — Mikor lesz a választás?
— Az elnökválasztás első fordulójára idén november 2-án kerül sor. Ahhoz pedig, hogy a rajthoz tudjunk állni, szeptember 23-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Nem mondom, hogy könnyű feladat, mikor még olyan román jelölt, mint a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu is küszködik az aláírások összegyűjtésével, de örömmel jelzem, hogy gyűlnek az aláírások. Bízom abban, hogy határidő előtt meglesz a szükséges számú támogató kézjegy. Egy olyan csapattal harcba indulni, amelyben ott van Tőkés László és Toró T. Tibor, komoly biztonságérzetet ad. De meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is, aki szintén biztosított támogatásáról.
Peleskei Bíró Juli (Magyar Demokrata)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Két magyar jelölt is vállalná a megmérettetést az őszi államelnök-választáson. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség színeiben szállna ringbe, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében. Kelemen Hunort nem kell bemutatni, Szilágyi pályáját, terveit, elképzeléseit azonban kevesebben ismerik. Hogyan lett politikus? Miért indul az elnökválasztáson? Miben képvisel mást, mint Kelemen Hunor? Káros vagy hasznos lehet a magyarság számára a versenyhelyzet? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi interjú szűk egy héttel a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer aláírás leadásának határideje előtt.
— Hogyan indult el a politika felé?
— Temesváron ismerkedtem meg Tőkés Lászlóval a híressé vált Dsida-szavalóest kapcsán. 1988. október 25-én, a reformáció ünnepe alkalmával Tőkés László szervezte meg a szóban forgó szavalóestet, melyben én a Thália diákszínjátszó csoport tagjaként vettem részt. Műsorunk nagy port kavart a hatalom körében, aminek az lett a következménye, hogy a Securitate nyomására előbb a Tháliát betiltották, majd engedélyezték, de minket kizártak a színjátszó csoportból. Rá egy évre jött a rendszerváltás az erdélyi magyarság komoly részvételével, mi pedig elkezdtük szervezni az erdélyi magyar fiatalok első mozgalmát, a MISZSZ-t. 1990 májusában megtartották az első szabad választásokat, 22 évesen Románia történelmének legfiatalabb képviselője lettem. Így a sors felülírta eredeti terveimet, a Műszaki Egyetemet ott kellett hagynom. Végül az ELTE Állam- és Jogudományi Karán szereztem politológus diplomát a kilencvenes évek végén. Képviselőként a tanügyi majd a külügyi és az integrációs bizottságban dolgoztam. Különböző tanulmányi ösztöndíjakkal Strasbourgban, Londonban, Németországban, Dél-Tirolban, majd több ízben az Egyesült Államokban is jártam. A 14 és fél éves képviselői pályafutásom legemlékezetesebb kezdeményezései közül a Székely Nemzeti Tanács felkérésére benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet és a kulturális autonómia kerettörvényét említeném. Ezeket Toró T. Tiborral és öt másik képviselő kollégával kezdeményeztük úgy, hogy sajnos, párttársaink sem álltak mellénk. A Bolyai Egyetem újraindításáról szóló tervezettel ugyanez történt. 2004-ig voltam képviselő, ugyanis ezek után nem láttam más kiutat, mint hogy lemondjak RMDSZ-tagságomról. Ezt követően világos volt számunkra, hogy egy erős autonómiamozgalmat kell indítanunk, így lettem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik alapítója, később ügyvezető elnöke, majd alapító alelnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak, mely funkciót azóta is betöltöm. — Mintha minden út a politika felé vezette volna.
— Valahogy mindig megtalált a munka és a feladat. Nem tagadom, már 1989 decemberének utolsó napjaiban is élveztem: akkor még sodort bennünket a hév és a szenvedély, később jóval racionálisabbnak kellett lennünk, a lelkesedés önmagában már nem volt elég. — És most?
— Egy elnökválasztási kampány remek eszköz lehet arra, hogy tudatosítsuk az erdélyi emberekben, magyarokban és románokban egyaránt, hogy az autonómia és Románia föderális átszervezése közös, erdélyi érdek. — Kivitelezhetőek ezek az elképzelések? Van-e közös akarat?
— Szerintem igen. A románok körében is egyre népszerűbb Erdély autonómiája és a föderális Románia gondolata. Ezt az érzést erősítenünk kell bennük, másokat pedig meg kell győznünk arról, hogy ezektől a gondolatoktól ne féljenek, ne fenyegetésként éljék meg, hanem álljanak mellé, mert legalább annyira érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Erdélyt csakis az itt lakó népekkel együtt emelhetjük fel. Ha Svájc, Ausztria vagy Németország sikeres a föderális államszerkezettel, akkor Románia is nyerne az átalakítással. Egy központosított és korrupt állam sikertelen a nemzetközi viszonyokban is, nem képes például felhasználni a számára elérhető uniós alapokat. Éppen ezért Románia mély szerkezeti reformra szorul, ennek célja pedig a történelmi régiók szövetségén létrehozott, a regionalizmus minden előnyét hasznosítani tudó állam. Románia nyerne azáltal, ha az önmagukat kormányozni, igazgatni tudó közösségek autonóm módon élhetnének. Ezen túlmenően a nyugati példákhoz hasonlóan székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómiák rendszere egy élhetőbb, otthonosabb, biztonságosabb országot eredményezne. — Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is indul az államelnök-választáson.
— Romániában van egy Erdély-központú magyar politika és van egy Bukarest-központú magyar politika. Őszintén be kell vallanunk, hogy mind ez idáig a Bukarest-központúság fölényes túlsúlyban volt. Persze a mindenkori román kormányzatok hathatós pénzügyi és politikai támogatásával. Ezen változtatni kell! Az erdélyi magyar politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie a fővárosban, nem pedig fordítva. — Rivalizáló magyarok Romániában... érdekes helyzet.
— Én azonban nem valaki ellen, hanem valamiért indulok. Azért, hogy az erdélyi magyaroknak és az erdélyieknek legyen hangjuk. Persze, értem az utalás lényegét, ugyanis sokan úgy érzik, hogy a volt kommunista utódpárttal kormányzó RMDSZ már jó előre megegyezett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel a magyar szavazatok átirányításáról. A jelek szerint ez a sejtés megalapozott. Az emberek nem szeretik, ha azt látják, hogy előre eladják szavazataikat. Nem titok, akik támogatnak, abban bíznak, hogy az államelnöki versenyben lesz végre valaki, aki tisztán kimondja a magyarok és az erdélyiek akaratát. Másrészt a magyaroknak is jár a választás szabadsága. Több magyar fog elmenni szavazni, ha nem az egypártrendszer logikája szerint kell voksolnia. Két jelöltnek pedig nyilván erősebb lehet a hangja, mint egynek. — Milyen esélyei vannak?
— Teljesen világos, hogy egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van elnöknek lenni, mint kettőnek... Ettől még kérdezhetné valaki, hogy nagyobb lesz-e az esélye egy magyar jelöltnek Románia elnökének lenni, ha a másik visszalép? A kérdés azonban költői. — Mikor lesz a választás?
— Az elnökválasztás első fordulójára idén november 2-án kerül sor. Ahhoz pedig, hogy a rajthoz tudjunk állni, szeptember 23-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Nem mondom, hogy könnyű feladat, mikor még olyan román jelölt, mint a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu is küszködik az aláírások összegyűjtésével, de örömmel jelzem, hogy gyűlnek az aláírások. Bízom abban, hogy határidő előtt meglesz a szükséges számú támogató kézjegy. Egy olyan csapattal harcba indulni, amelyben ott van Tőkés László és Toró T. Tibor, komoly biztonságérzetet ad. De meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is, aki szintén biztosított támogatásáról.
Peleskei Bíró Juli (Magyar Demokrata)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 17.
A II. Néptánctalálkozó sikere
Hagyomány teremtődött Ágyán
Ágyán szombaton szervezték meg a II. Néptánctalálkozót. 15 órától az iskolában fogadták a fellépő néptánccsoportokat, majd 15.30 órától a Meteor együttes zenekíséretével, Hadi Tünde óvónővel az élen, a helybeli óvodások felvezetésével indult toborzó útjára a színes népviseletbe öltözött menet. A falu végétől visszafordultak, a központi útkereszteződésben körtáncot jártak, majd a falubeliek tapsa közepette bevonultak a kultúrotthonba. A színpadról Kiss P. Anikó iskolaigazgató, majd Erdős Bálint polgármester köszöntötte a nagy számú közönséget, megemlítve Bognár Levente RMDSZ megyei elnök, aradi alpolgármester, nt. Módi József református esperes, Pavel Carmen szintyei iskolaigazgató, Lucian Fluieraş szintyei alpolgármester nevét.
Bognár Levente üdvözlő szavait követően a hagyományápolás, a népszokások megtartó erejét, a közösségépítés fontosságát ecsetelte, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Ünnepi műsor
A műsorvezető, Kiss P. Anikó elsőként az óvodások Hadi Tünde által betanított táncát konferálta be. A produkciót vastapssal jutalmazta a közönség, Erdős Márta főszervező a fellépő csoportok betanítóinak virággal kedveskedett, részvételi oklevelet nyújtott át. Utánuk Bodó Enikő tanítónő betanításával a Pitypang csoport, majd Spătaru Florica jóvoltából a szintyei Moştenitorii román tánccsoport gyermekei mutattak be alföldi román táncot. A nagyzerindi Furulyások Kasza Rozália tanítónő vezetésével magyar népdalokat játszottak, illetve énekeltek. Ezt követően az ágyai Cinkosok csoportja mutatta be Az aranyszőrű bárány című mesejátékot, Kiss P. Anikó betanításával. A majláthfalvi Százszorszép néptánccsoport dinamikus fellépése, illetve a magas színvonalon előadott délalföldi, illetve mezőségi táncai külön dicséretet kaptak a szervezőktől.
A nagyzerindi Ibolya néptánccsoport Szilágyi András betanításával, Kiss Csilla vezetésével előadott szilágysági táncai nagy sikert arattak. A csoport először lépett fel a közelmúltban tragikus balesetben elhunyt táncos, Kiss Lacika nélkül, ezért a csapat minden tagja, Lacika emlékére, gyászszalagot hordott a népviseletén. Állítólag idén minden fellépésük alkalmával viselni fogják, ami igen tiszteletre méltó, mély emberi gesztus.
Utánuk a simonyifalvi, Péter Anikó és Bablina Norbert vezette Leveles lendületes szatmári táncai arattak sikert, majd a majláthfalvi Százszorszép Orbán László és Bagi Ferenc által betanított marosszéki táncának tapsolt a közönség. A szintyei Moştenitorii felnőtt csapata által előadott bánsági és bihari román táncok új színt hoztak a programba, amit tovább fokozott a simonyifalvi Levelesnek az eredeti ruhákban előadott kalotaszegi tánca. A műsor csattanóját képezte, amikor, az ágyai Tőzike Nagy Rozália és Haász Endre által betanított délalföldi és szatmári táncait ünnepelte a hazai közönség. Fellépésük után a színpadra hívták az együttes vezetőjét, Erdős Márta magyartanárt, akinek megköszönték a több évi szervező-vezetőmunkát, majd a születésnapja alkalmából a tánccsoport tagjai virággal kedveskedtek, ajándékot nyújtottak át neki. Erdős Márta meghatottan mondott köszönetet a gratulációért és az ajándékért, majd kifejtette: a közösségi munkát a fiatalokért és az ágyai közművelődési élet fellendítéséért teszi. Reméli, a néptánccsoport, de a repertoárja is bővülni fog. Ezt követően az erdőhegyi lányok, majd a Farkasok moderntánc-csoportjai mutatkoztak be Pusztai Matild betanításával. Utánuk az ágyai iskolások moderntánc-csoportja, illetve a Black Vite csoport lépett fel Gomoi Beatrice betanításával. A felemás ruhába öltözött ágyai lányok rendhagyó tánca nagy sikert aratott.
z ünnepi program után a kultúrotthonban a Meteor együttes húzta a talpalávalót a késő estig tartott bálon. Reméljük, az ágyai II. Néptánc-találkozó megszervezése egyúttal egy tartós, szép hagyomány kezdő lépése is volt.
Elismerés, köszönet
A szervezők gondoskodása, vendégszeretete nyomán minden fellépő fiatalt és gyermeket, de a meghívottakat is ebéden, illetve vacsorán látták vendégül. Az ízletes bográcsos pörköltet ezúttal is Székely Éva és férje, Attila főzték számukra, míg a finom süteményeket a fellépő gyermekek édesanyái, nagymamái készítették.
Az ágyai II. Néptánc-találkozó sikere nagyban köszönhető a támogatóknak, a Szintyei Polgármesteri Hivatalnak és Községi Tanácsnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, a Communitas Alapítványnak, az RMDSZ megyei és ágyai szervezeteinek, a Lazăr és Fiai vállalatnak. Mindenkinek, aki bármiben is segített vagy a munkájával járult hozzá a rendezvény sikeréhez, elismerés jár.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)
Hagyomány teremtődött Ágyán
Ágyán szombaton szervezték meg a II. Néptánctalálkozót. 15 órától az iskolában fogadták a fellépő néptánccsoportokat, majd 15.30 órától a Meteor együttes zenekíséretével, Hadi Tünde óvónővel az élen, a helybeli óvodások felvezetésével indult toborzó útjára a színes népviseletbe öltözött menet. A falu végétől visszafordultak, a központi útkereszteződésben körtáncot jártak, majd a falubeliek tapsa közepette bevonultak a kultúrotthonba. A színpadról Kiss P. Anikó iskolaigazgató, majd Erdős Bálint polgármester köszöntötte a nagy számú közönséget, megemlítve Bognár Levente RMDSZ megyei elnök, aradi alpolgármester, nt. Módi József református esperes, Pavel Carmen szintyei iskolaigazgató, Lucian Fluieraş szintyei alpolgármester nevét.
Bognár Levente üdvözlő szavait követően a hagyományápolás, a népszokások megtartó erejét, a közösségépítés fontosságát ecsetelte, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Ünnepi műsor
A műsorvezető, Kiss P. Anikó elsőként az óvodások Hadi Tünde által betanított táncát konferálta be. A produkciót vastapssal jutalmazta a közönség, Erdős Márta főszervező a fellépő csoportok betanítóinak virággal kedveskedett, részvételi oklevelet nyújtott át. Utánuk Bodó Enikő tanítónő betanításával a Pitypang csoport, majd Spătaru Florica jóvoltából a szintyei Moştenitorii román tánccsoport gyermekei mutattak be alföldi román táncot. A nagyzerindi Furulyások Kasza Rozália tanítónő vezetésével magyar népdalokat játszottak, illetve énekeltek. Ezt követően az ágyai Cinkosok csoportja mutatta be Az aranyszőrű bárány című mesejátékot, Kiss P. Anikó betanításával. A majláthfalvi Százszorszép néptánccsoport dinamikus fellépése, illetve a magas színvonalon előadott délalföldi, illetve mezőségi táncai külön dicséretet kaptak a szervezőktől.
A nagyzerindi Ibolya néptánccsoport Szilágyi András betanításával, Kiss Csilla vezetésével előadott szilágysági táncai nagy sikert arattak. A csoport először lépett fel a közelmúltban tragikus balesetben elhunyt táncos, Kiss Lacika nélkül, ezért a csapat minden tagja, Lacika emlékére, gyászszalagot hordott a népviseletén. Állítólag idén minden fellépésük alkalmával viselni fogják, ami igen tiszteletre méltó, mély emberi gesztus.
Utánuk a simonyifalvi, Péter Anikó és Bablina Norbert vezette Leveles lendületes szatmári táncai arattak sikert, majd a majláthfalvi Százszorszép Orbán László és Bagi Ferenc által betanított marosszéki táncának tapsolt a közönség. A szintyei Moştenitorii felnőtt csapata által előadott bánsági és bihari román táncok új színt hoztak a programba, amit tovább fokozott a simonyifalvi Levelesnek az eredeti ruhákban előadott kalotaszegi tánca. A műsor csattanóját képezte, amikor, az ágyai Tőzike Nagy Rozália és Haász Endre által betanított délalföldi és szatmári táncait ünnepelte a hazai közönség. Fellépésük után a színpadra hívták az együttes vezetőjét, Erdős Márta magyartanárt, akinek megköszönték a több évi szervező-vezetőmunkát, majd a születésnapja alkalmából a tánccsoport tagjai virággal kedveskedtek, ajándékot nyújtottak át neki. Erdős Márta meghatottan mondott köszönetet a gratulációért és az ajándékért, majd kifejtette: a közösségi munkát a fiatalokért és az ágyai közművelődési élet fellendítéséért teszi. Reméli, a néptánccsoport, de a repertoárja is bővülni fog. Ezt követően az erdőhegyi lányok, majd a Farkasok moderntánc-csoportjai mutatkoztak be Pusztai Matild betanításával. Utánuk az ágyai iskolások moderntánc-csoportja, illetve a Black Vite csoport lépett fel Gomoi Beatrice betanításával. A felemás ruhába öltözött ágyai lányok rendhagyó tánca nagy sikert aratott.
z ünnepi program után a kultúrotthonban a Meteor együttes húzta a talpalávalót a késő estig tartott bálon. Reméljük, az ágyai II. Néptánc-találkozó megszervezése egyúttal egy tartós, szép hagyomány kezdő lépése is volt.
Elismerés, köszönet
A szervezők gondoskodása, vendégszeretete nyomán minden fellépő fiatalt és gyermeket, de a meghívottakat is ebéden, illetve vacsorán látták vendégül. Az ízletes bográcsos pörköltet ezúttal is Székely Éva és férje, Attila főzték számukra, míg a finom süteményeket a fellépő gyermekek édesanyái, nagymamái készítették.
Az ágyai II. Néptánc-találkozó sikere nagyban köszönhető a támogatóknak, a Szintyei Polgármesteri Hivatalnak és Községi Tanácsnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, a Communitas Alapítványnak, az RMDSZ megyei és ágyai szervezeteinek, a Lazăr és Fiai vállalatnak. Mindenkinek, aki bármiben is segített vagy a munkájával járult hozzá a rendezvény sikeréhez, elismerés jár.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)
2014. szeptember 17.
Látványos magyar irodalmi atlasz iskolásoknak
Az RMDSZ Főtitkárságának székhelyén mutatták be tegnap az Irodalmi atlaszt, amely segédeszközként szolgál a magyarul tanuló hazai középiskolások számára.
Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes a sajtónak elmondta, hogy a 2009-ben elkezdett program keretében rendszeresen adnak ki tanszereket és tankönyveket, kiegészítő anyagként a több mint százezer magyar nyelven tanuló iskolásnak. 2011-től pedig, amióta a törvény magyarul is lehetővé teszi a történelem és a földrajz oktatását, térképeket és atlaszokat jelentetnek meg. A kiadványok füzetszerűek, de nagyon hasznos tartalmúak, pedagógiailag jó felépítésűek, és az anyaországi kivitelező cég munkájának köszönhetően, a különben számítógépekhez szokott fiatalok számára is vonzóak, így az egyetlen szépséghiba az, hogy megfelelő anyagi háttér hiányában kevés példányra futja belőlük…
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ Főtitkárságának székhelyén mutatták be tegnap az Irodalmi atlaszt, amely segédeszközként szolgál a magyarul tanuló hazai középiskolások számára.
Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes a sajtónak elmondta, hogy a 2009-ben elkezdett program keretében rendszeresen adnak ki tanszereket és tankönyveket, kiegészítő anyagként a több mint százezer magyar nyelven tanuló iskolásnak. 2011-től pedig, amióta a törvény magyarul is lehetővé teszi a történelem és a földrajz oktatását, térképeket és atlaszokat jelentetnek meg. A kiadványok füzetszerűek, de nagyon hasznos tartalmúak, pedagógiailag jó felépítésűek, és az anyaországi kivitelező cég munkájának köszönhetően, a különben számítógépekhez szokott fiatalok számára is vonzóak, így az egyetlen szépséghiba az, hogy megfelelő anyagi háttér hiányában kevés példányra futja belőlük…
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)
2014. szeptember 17.
Román külügyminiszter: jobba közvita, mint a tüntetés
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:Nem "lelkesedik" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlatean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán.
A szociáldemokrata politikust szerdán, a Titulescu Alapítvány fórumán kérdezték a kormányban részt vevő magyar érdekképviselet törvénytervezetéről, amelynek egy munkaváltozatát múlt héten a román sajtó ismertette.
"A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk" - mondta Corlatean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években "stabilitás" volt Romániában.
"Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk. Nem jelenti azt, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában" - hangoztatta a román diplomácia vezetője.
A rendezvényt házigazdaként moderáló - a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott - Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a "Fidesz politikájához való idomulás" jele, és a szövetségen belüli generációváltással áll összefüggésben.
Az RMDSZ szerda este bejelentette, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön sajtóértekezleten ismerteti a szövetség autonómia-statútumát.
2014 szeptember 17., Bukarest
MTI
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:Nem "lelkesedik" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlatean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán.
A szociáldemokrata politikust szerdán, a Titulescu Alapítvány fórumán kérdezték a kormányban részt vevő magyar érdekképviselet törvénytervezetéről, amelynek egy munkaváltozatát múlt héten a román sajtó ismertette.
"A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk" - mondta Corlatean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években "stabilitás" volt Romániában.
"Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk. Nem jelenti azt, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában" - hangoztatta a román diplomácia vezetője.
A rendezvényt házigazdaként moderáló - a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott - Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a "Fidesz politikájához való idomulás" jele, és a szövetségen belüli generációváltással áll összefüggésben.
Az RMDSZ szerda este bejelentette, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön sajtóértekezleten ismerteti a szövetség autonómia-statútumát.
2014 szeptember 17., Bukarest
MTI
2014. szeptember 18.
Fába faragja a történelmet
A történelem és a fafaragás különleges módon kapcsolódik egybe Szentes Gábor madéfalvi fafaragó, helytörténész munkásságában. Nemcsak egyedi faragott tárgyak kerülnek ki műhelyéből, hanem a családfákat, történelmi eseményeket is könyvekbe gyűjti, fába faragja, és a madéfalvi veszedelem után elvándorolt székelyek útját is nyomon követi munkáival.
Szentes Gábor madéfalvi portájához érve nem nehéz kitalálni, hogy a gazda mivel is foglalkozik, a saját maga faragta székely kapu fogadja a vendéget. A házban saját készítésű bútorok, domborművek, fába faragott családfák. De Madéfalva történelméről is sokat tud a falumonográfia, család- és egyháztörténeti kötetek szerzője.
„Madéfalván születtem, felmenőim minden ága idevaló. Az a család, amelyikbe születtem, ritka memóriával, ismeretekkel rendelkezett. Abban az időben nem volt tévé, rádió, este összeültek, beszélgettek. Érdekelt a történelem, az iskolában nem tanították azt a helyi jellegű történelmet, ami egy ilyen nevezetes történelmi falunak a sajátossága. Nagybátyám élő lexikon volt, az éjfélbe nyúló beszélgetések során tőle tanultam” – emlékezik a 65. évében járó faragómester.
A mozdony füstjének vonzása
Anyai nagyapja volt az, akit szerinte, Moldova Györgyöt idézve „a mozdony füstje megcsapott”, egész életét a vasútnál élte le mozdonyfűtőként, és az unokáiból is mozdonyvezetőket csinált. „Sikerült is neki, két öcsém mozdonyvezető lett, én is huszonöt évet dolgoztam ott, amiből tíz évet a személyforgalomban. A falunak is nagy része mozdonyvezető volt, vagy az szeretett volna lenni gyermekkorában. Én álmomban sem gondoltam gyermekkoromban, hogy mozdonyvezető leszek, de elértem. Hét évet voltam összesen Brassóban, ott tanultam, továbbképzéseket végeztem” – mesélte.
Ezzel párhuzamosan a famegmunkálásba is belekóstolt. Édesapja ács volt, szabadidejében megtanulta tőle az alapvető dolgokat, a faragó szerszámok élezését. Szomszédjuk, aki Szervátiusz Jenőtől tanult faragni, megismertette a faragással.
A kopjafáktól a gyökérbútorokig
Mint mondja, az első faragott tárgyai kopjafák voltak, az alapmintákat készítette el. „A nyolcvanas években Tekerőpatakon egy Balló István nevű idős bácsi gyökérből bútorokat készített. Apósom elvitt oda, s mikor megláttam, milyen remekművek jönnek létre egyszerű fagyökerekből, megfogadtam, ha nyugdíjba jövök, én is azt készítek. Amikor megnősültem, az első bútorokat kezdtem magamnak készíteni, egy szobában azok vannak, jöttek ilyen-olyan felkérések, ha székely kaput kellett faragni, azt faragtam. Miután beindult a Varga Károly fafaragó iskola, ott csiszolgattam tudásomat” – elevenítette fel.
Szentes Gábor a természetben járva a vízmosásos helyeket, völgyeket keres fel, hogy a kimosott gyökereket összegyűjtse, ezeket illeszti össze bútorokká. Feszületeket is készít, amelyek közül kettő sem egyforma.
Láda székely furfanggal
Azt mondja, őseit hívták tempósnak, furfangosnak, mindegyiküknek ragadványneve volt. A furfang belőle sem hiányzik, különleges zárszerkezetű ládákat is készít. „Gyermekkoromban volt egy olyan ládikó, amelynek szalagszerkezete a sarkaiban volt, szétszedhető, furfangos ládának hívták, de megrongálódott. Nem volt szegecselve, ragasztva, össze lehetett rakni. Ezt próbáltam rekonstruálni, több változatát el is készítettem. Kiállításokra szoktam vinni, újabbnál újabb példányokat készítek. Van dupla, sima záras. Azt tudni kell, hogy ezeknek a záraknak az alapja a régi csűrkapukon, gazdasági épületeken levő zár volt. Csak a székelyek tudták kinyitni, két mozgó rész elmozdításával nyílt ki. Ezeket én is beépítettem a ládaszerkezetekbe, de újabban a kapukba is, mert már nyomuk veszett” – avatott be az idős mester. Egy másik, saját fejlesztésű terméke a székely rovásírás betűi, amelyek szétszedhetők és összerakhatók.
Vándorbotokkal az ősök útján
Szentes Gábor szerint a fafaragás legegyszerűbb dolgai azok a vándorbotok, amelyeket őseink a kezükbe vettek és elvándoroltak. Ő nemcsak itthon, szülőfalujában rendezett már kiállításokat az általa készített vándorbotokból, amelyek vásárokon is megjelennek. Idén augusztusban a Tolna megyei Bonyhádon rendezték meg a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivált, ahol a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének szervezésében mutatták be Vándorbot című kiállítását.
Faragott domborművein is követi a Bukovinába kivándorolt, majd a világ számos tájára kitelepült és kitelepített székelyek útját. És közben érdekes, kontinenseken átnyúló rokoni kapcsolatok tárultak fel. „Innen a jól ismert történelmi okok miatt majdnem háromezer ember kivándorolt. A felmenőim között olyan is van, nagyapámnak a dédnagyapja, Szentes István nevű, aki kitelepedett Józseffalvára. Vándorbottal kellett elmennie. Most megértem azt, hogy van egy kilencedik unokatestvérem Kanadában, és egy tizedik Magyarországon. Ezt mind egy amerikai hölgy nyomozta ki, aki az öt bukovinai székely faluról (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva) géntérképet készített Amerikában elvégzett vizsgálatokkal” – magyarázta.
Madéfalva monográfiája, családtörténete
Helytörténészként is bizonyított Szentes Gábor. Madéfalva hagyatéka című falumonográfiája, amelyet lányával, Szidóniával közösen állított össze, 2005-ben jelent meg, nemrég másodszor is kiadták. Ezt követte három évvel később a madéfalvi családfák története, újabb három év múlva a madéfalvi egyházközség története, amelynek megírására a helyi plébános kérte fel. „A monográfia elkészítése édesapámnak is köszönhető, aki biztatott, hogy meg tudom csinálni a lányom és a fiam segítségével. Öt évig készült az első könyv, olyan dokumentumok kerültek elő a levéltárból és helyi családoktól, amelyek eredetéről nagybátyám és édesapám beszélt. Amikor megláttam leírva ezt a történetet, akarva akaratlanul a könnyeim sokszor kiestek. Éjjeleken át dolgoztam, amíg össze tudtam úgy rakni, ahogy kellett” – elevenítette fel.
Mindent elért, amit akart
Az mondja, minden elkészült munkája kedves számára. Három oltárasztalt is készített domborművekkel, mindhárom használatban van, egyik a helyi ravatalozóban, a másik a templomban, a harmadik a kápolnában. Az épülő Siculicidium kápolnába kerülnek majd az általa faragott stációk is, amelyeket a plébános felkérésére készít. „Idős embernek munka kell, ha nincs munka, beteg. Továbbadom a faragás tudományát falubeli fiataloknak, vannak erre hajlamos gyermekek, igaz, nem sokan. Ha nincs meg a kitartás, az ember leteszi a vésőt, leteszi a könyvet, nem folytatja, nem olvassa végig. Ma ez jellemző” – véli Szentes Gábor.
„Nagy vihar jöttekor – bármi legyen bére – valakinek állni kell a tornác küszöbére” – úgy tartja, ezek a Gellért Sándor költőtől származó szavak ráillenek életére, és jelzik azt, amit mindig is képviselt. 1990-ben a megalakuló helyi RMDSZ elnöke lett, a madéfalvi veszedelem évfordulójára akkor szervezett első szabad megemlékezésen is beszédet mondott. Volt a közbirtokosság elnöke, több mint húsz éve a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja. „Azt hiszem, annyit tettem a közért, mint a családomért. Mindent elértem, amit szerettem volna. Kevés embernek adatik meg, hogy azt csinálhat, amit akar, amit szeret. Nekem megadatott” – állítja.
Kovács Attila, Székelyhon.ro
A történelem és a fafaragás különleges módon kapcsolódik egybe Szentes Gábor madéfalvi fafaragó, helytörténész munkásságában. Nemcsak egyedi faragott tárgyak kerülnek ki műhelyéből, hanem a családfákat, történelmi eseményeket is könyvekbe gyűjti, fába faragja, és a madéfalvi veszedelem után elvándorolt székelyek útját is nyomon követi munkáival.
Szentes Gábor madéfalvi portájához érve nem nehéz kitalálni, hogy a gazda mivel is foglalkozik, a saját maga faragta székely kapu fogadja a vendéget. A házban saját készítésű bútorok, domborművek, fába faragott családfák. De Madéfalva történelméről is sokat tud a falumonográfia, család- és egyháztörténeti kötetek szerzője.
„Madéfalván születtem, felmenőim minden ága idevaló. Az a család, amelyikbe születtem, ritka memóriával, ismeretekkel rendelkezett. Abban az időben nem volt tévé, rádió, este összeültek, beszélgettek. Érdekelt a történelem, az iskolában nem tanították azt a helyi jellegű történelmet, ami egy ilyen nevezetes történelmi falunak a sajátossága. Nagybátyám élő lexikon volt, az éjfélbe nyúló beszélgetések során tőle tanultam” – emlékezik a 65. évében járó faragómester.
A mozdony füstjének vonzása
Anyai nagyapja volt az, akit szerinte, Moldova Györgyöt idézve „a mozdony füstje megcsapott”, egész életét a vasútnál élte le mozdonyfűtőként, és az unokáiból is mozdonyvezetőket csinált. „Sikerült is neki, két öcsém mozdonyvezető lett, én is huszonöt évet dolgoztam ott, amiből tíz évet a személyforgalomban. A falunak is nagy része mozdonyvezető volt, vagy az szeretett volna lenni gyermekkorában. Én álmomban sem gondoltam gyermekkoromban, hogy mozdonyvezető leszek, de elértem. Hét évet voltam összesen Brassóban, ott tanultam, továbbképzéseket végeztem” – mesélte.
Ezzel párhuzamosan a famegmunkálásba is belekóstolt. Édesapja ács volt, szabadidejében megtanulta tőle az alapvető dolgokat, a faragó szerszámok élezését. Szomszédjuk, aki Szervátiusz Jenőtől tanult faragni, megismertette a faragással.
A kopjafáktól a gyökérbútorokig
Mint mondja, az első faragott tárgyai kopjafák voltak, az alapmintákat készítette el. „A nyolcvanas években Tekerőpatakon egy Balló István nevű idős bácsi gyökérből bútorokat készített. Apósom elvitt oda, s mikor megláttam, milyen remekművek jönnek létre egyszerű fagyökerekből, megfogadtam, ha nyugdíjba jövök, én is azt készítek. Amikor megnősültem, az első bútorokat kezdtem magamnak készíteni, egy szobában azok vannak, jöttek ilyen-olyan felkérések, ha székely kaput kellett faragni, azt faragtam. Miután beindult a Varga Károly fafaragó iskola, ott csiszolgattam tudásomat” – elevenítette fel.
Szentes Gábor a természetben járva a vízmosásos helyeket, völgyeket keres fel, hogy a kimosott gyökereket összegyűjtse, ezeket illeszti össze bútorokká. Feszületeket is készít, amelyek közül kettő sem egyforma.
Láda székely furfanggal
Azt mondja, őseit hívták tempósnak, furfangosnak, mindegyiküknek ragadványneve volt. A furfang belőle sem hiányzik, különleges zárszerkezetű ládákat is készít. „Gyermekkoromban volt egy olyan ládikó, amelynek szalagszerkezete a sarkaiban volt, szétszedhető, furfangos ládának hívták, de megrongálódott. Nem volt szegecselve, ragasztva, össze lehetett rakni. Ezt próbáltam rekonstruálni, több változatát el is készítettem. Kiállításokra szoktam vinni, újabbnál újabb példányokat készítek. Van dupla, sima záras. Azt tudni kell, hogy ezeknek a záraknak az alapja a régi csűrkapukon, gazdasági épületeken levő zár volt. Csak a székelyek tudták kinyitni, két mozgó rész elmozdításával nyílt ki. Ezeket én is beépítettem a ládaszerkezetekbe, de újabban a kapukba is, mert már nyomuk veszett” – avatott be az idős mester. Egy másik, saját fejlesztésű terméke a székely rovásírás betűi, amelyek szétszedhetők és összerakhatók.
Vándorbotokkal az ősök útján
Szentes Gábor szerint a fafaragás legegyszerűbb dolgai azok a vándorbotok, amelyeket őseink a kezükbe vettek és elvándoroltak. Ő nemcsak itthon, szülőfalujában rendezett már kiállításokat az általa készített vándorbotokból, amelyek vásárokon is megjelennek. Idén augusztusban a Tolna megyei Bonyhádon rendezték meg a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivált, ahol a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének szervezésében mutatták be Vándorbot című kiállítását.
Faragott domborművein is követi a Bukovinába kivándorolt, majd a világ számos tájára kitelepült és kitelepített székelyek útját. És közben érdekes, kontinenseken átnyúló rokoni kapcsolatok tárultak fel. „Innen a jól ismert történelmi okok miatt majdnem háromezer ember kivándorolt. A felmenőim között olyan is van, nagyapámnak a dédnagyapja, Szentes István nevű, aki kitelepedett Józseffalvára. Vándorbottal kellett elmennie. Most megértem azt, hogy van egy kilencedik unokatestvérem Kanadában, és egy tizedik Magyarországon. Ezt mind egy amerikai hölgy nyomozta ki, aki az öt bukovinai székely faluról (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva) géntérképet készített Amerikában elvégzett vizsgálatokkal” – magyarázta.
Madéfalva monográfiája, családtörténete
Helytörténészként is bizonyított Szentes Gábor. Madéfalva hagyatéka című falumonográfiája, amelyet lányával, Szidóniával közösen állított össze, 2005-ben jelent meg, nemrég másodszor is kiadták. Ezt követte három évvel később a madéfalvi családfák története, újabb három év múlva a madéfalvi egyházközség története, amelynek megírására a helyi plébános kérte fel. „A monográfia elkészítése édesapámnak is köszönhető, aki biztatott, hogy meg tudom csinálni a lányom és a fiam segítségével. Öt évig készült az első könyv, olyan dokumentumok kerültek elő a levéltárból és helyi családoktól, amelyek eredetéről nagybátyám és édesapám beszélt. Amikor megláttam leírva ezt a történetet, akarva akaratlanul a könnyeim sokszor kiestek. Éjjeleken át dolgoztam, amíg össze tudtam úgy rakni, ahogy kellett” – elevenítette fel.
Mindent elért, amit akart
Az mondja, minden elkészült munkája kedves számára. Három oltárasztalt is készített domborművekkel, mindhárom használatban van, egyik a helyi ravatalozóban, a másik a templomban, a harmadik a kápolnában. Az épülő Siculicidium kápolnába kerülnek majd az általa faragott stációk is, amelyeket a plébános felkérésére készít. „Idős embernek munka kell, ha nincs munka, beteg. Továbbadom a faragás tudományát falubeli fiataloknak, vannak erre hajlamos gyermekek, igaz, nem sokan. Ha nincs meg a kitartás, az ember leteszi a vésőt, leteszi a könyvet, nem folytatja, nem olvassa végig. Ma ez jellemző” – véli Szentes Gábor.
„Nagy vihar jöttekor – bármi legyen bére – valakinek állni kell a tornác küszöbére” – úgy tartja, ezek a Gellért Sándor költőtől származó szavak ráillenek életére, és jelzik azt, amit mindig is képviselt. 1990-ben a megalakuló helyi RMDSZ elnöke lett, a madéfalvi veszedelem évfordulójára akkor szervezett első szabad megemlékezésen is beszédet mondott. Volt a közbirtokosság elnöke, több mint húsz éve a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja. „Azt hiszem, annyit tettem a közért, mint a családomért. Mindent elértem, amit szerettem volna. Kevés embernek adatik meg, hogy azt csinálhat, amit akar, amit szeret. Nekem megadatott” – állítja.
Kovács Attila, Székelyhon.ro
2014. szeptember 18.
Közel 270 ezer támogatás – Az RMDSZ befejezte a támogatói aláírások gyűjtését
Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) befejezte a novemberi elnökválasztáson való részvételhez szükséges támogatói aláírások gyűjtését: Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták – derült ki az RMDSZ szerdai hírleveléből. A román választási törvény szerint azok a jelöltek kerülnek fel a szavazólapra és vehetnek részt az október elején kezdődő egyhónapos kampányban, akiknek indulását legalább 200 ezer aláíró támogatja. „Ez a támogatás, ez a megelőlegezett bizalom számomra felelősség és feladat. Magyar államelnökjelöltként az a feladatom, hogy minden magyar ember akaratát, vágyát, gondját elmondjam. Ezt más nem fogja megtenni. Minden magyart képviselni, számomra ez becsületbeli ügy. Az önök segítségével, támogatásával biztosan sikerül" – idézte az RMDSZ államelnök-jelöltjének választóihoz intézett üzenetét a szövetség hírlevele.
Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke szerint az egyhónapos aláírásgyűjtési akció tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek bíznak Kelemen Hunorban. „Komoly, kiegyensúlyozott vezetőnek tekintik, akit aláírásukkal arra hatalmaztak fel, hogy a magyarság hangját hallassa, a mi közösségünket képviselje az államelnöki-kampányban is" – mondta a Kovács Péter. Az RMDSZ hétfőn, szeptember 22-én iktatja az államfőválasztással kapcsolatos dokumentumokat a Központi Választási Irodában, Bukarestben.
MTI, Erdély.ma
Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) befejezte a novemberi elnökválasztáson való részvételhez szükséges támogatói aláírások gyűjtését: Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták – derült ki az RMDSZ szerdai hírleveléből. A román választási törvény szerint azok a jelöltek kerülnek fel a szavazólapra és vehetnek részt az október elején kezdődő egyhónapos kampányban, akiknek indulását legalább 200 ezer aláíró támogatja. „Ez a támogatás, ez a megelőlegezett bizalom számomra felelősség és feladat. Magyar államelnökjelöltként az a feladatom, hogy minden magyar ember akaratát, vágyát, gondját elmondjam. Ezt más nem fogja megtenni. Minden magyart képviselni, számomra ez becsületbeli ügy. Az önök segítségével, támogatásával biztosan sikerül" – idézte az RMDSZ államelnök-jelöltjének választóihoz intézett üzenetét a szövetség hírlevele.
Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke szerint az egyhónapos aláírásgyűjtési akció tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek bíznak Kelemen Hunorban. „Komoly, kiegyensúlyozott vezetőnek tekintik, akit aláírásukkal arra hatalmaztak fel, hogy a magyarság hangját hallassa, a mi közösségünket képviselje az államelnöki-kampányban is" – mondta a Kovács Péter. Az RMDSZ hétfőn, szeptember 22-én iktatja az államfőválasztással kapcsolatos dokumentumokat a Központi Választási Irodában, Bukarestben.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 18.
RMDSZ: az SZNT rossz célpontra lő
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 18.
Iskolabuszok sofőr nélkül (Kétszer vették át a kampányajándékot)
„Megköszöntem Victor Ponta miniszterelnöknek az iskolabuszt, mivel nagy szükségünk lenne rá, de azt kértem tőle, hogy biztosítsák a fizetésalapot is a gépkocsivezető részére, mivel nem tudunk sofőrt alkalmazni.
Ezért a második buszt kénytelenek leszünk az árnyékban vagy a garázsban tartani” – nyilatkozta lapunknak Tusa Levente, Kézdiszentkatolna polgármestere, aki a múlt csütörtökön Csíkkozmáson a Boga Alajos-iskola udvarán Nagybacon, Előpatak és négy Hargita megyei település polgármesterével a miniszterelnöktől átvette az új, tizenhat személyes iskolabuszokat, melyekre a székelyföldi önkormányzatok a Helyi Fejlesztési Országos Program részeként pályáztak. Az öt falut magában foglaló Szentkatolnának feltétlenül kellett a második iskolabusz is, hogy zökkenőmentesen és kényelmesen bonyolítsa le a pedagógusok és tanulók utaztatását a község területén. Tusa Levente azt is hozzáfűzte, hogy miután elmondta panaszát a miniszterelnöknek, az odahívta Liviu Dragnea kormányfőhelyettest, aki megígérte, hogy valamilyen formában próbálják orvosolni a problémát.
Mint ismert, Victor Ponta az elmúlt időszakban már másodszor látogatott Székelyföldre, első alkalommal a nyergestetői csata évfordulóján szervezett megemlékezésen vett részt, az RMDSZ ellenfelei szerint korteskedése a Székelyföldön nem véletlenszerű, és a magyarok iránti „barátsága” sem érdek nélküli: az RMDSZ csúcsvezetőinek segítségével megpróbálja elnyerni a magyar szavazók egy részének bizalmát a közelgő államfőválasztás előtt, hogy az esetleges második fordulóban a székelység rá, és ne Klaus Johannisra, a másik esélyes államfőjelöltre adja voksát. BukarestA dolog pikantériája, hogy az iskolabuszokat már egy-másfél hónappal ezelőtt elhozták ből, és a forgalomba is beíratták. Csíkkozmáson tehát tulajdonképpen másodszor vették át a székelyföldi polgármesterek azokat, most éppen a nagyobbik kormánypárt államfőjelöltjétől.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
„Megköszöntem Victor Ponta miniszterelnöknek az iskolabuszt, mivel nagy szükségünk lenne rá, de azt kértem tőle, hogy biztosítsák a fizetésalapot is a gépkocsivezető részére, mivel nem tudunk sofőrt alkalmazni.
Ezért a második buszt kénytelenek leszünk az árnyékban vagy a garázsban tartani” – nyilatkozta lapunknak Tusa Levente, Kézdiszentkatolna polgármestere, aki a múlt csütörtökön Csíkkozmáson a Boga Alajos-iskola udvarán Nagybacon, Előpatak és négy Hargita megyei település polgármesterével a miniszterelnöktől átvette az új, tizenhat személyes iskolabuszokat, melyekre a székelyföldi önkormányzatok a Helyi Fejlesztési Országos Program részeként pályáztak. Az öt falut magában foglaló Szentkatolnának feltétlenül kellett a második iskolabusz is, hogy zökkenőmentesen és kényelmesen bonyolítsa le a pedagógusok és tanulók utaztatását a község területén. Tusa Levente azt is hozzáfűzte, hogy miután elmondta panaszát a miniszterelnöknek, az odahívta Liviu Dragnea kormányfőhelyettest, aki megígérte, hogy valamilyen formában próbálják orvosolni a problémát.
Mint ismert, Victor Ponta az elmúlt időszakban már másodszor látogatott Székelyföldre, első alkalommal a nyergestetői csata évfordulóján szervezett megemlékezésen vett részt, az RMDSZ ellenfelei szerint korteskedése a Székelyföldön nem véletlenszerű, és a magyarok iránti „barátsága” sem érdek nélküli: az RMDSZ csúcsvezetőinek segítségével megpróbálja elnyerni a magyar szavazók egy részének bizalmát a közelgő államfőválasztás előtt, hogy az esetleges második fordulóban a székelység rá, és ne Klaus Johannisra, a másik esélyes államfőjelöltre adja voksát. BukarestA dolog pikantériája, hogy az iskolabuszokat már egy-másfél hónappal ezelőtt elhozták ből, és a forgalomba is beíratták. Csíkkozmáson tehát tulajdonképpen másodszor vették át a székelyföldi polgármesterek azokat, most éppen a nagyobbik kormánypárt államfőjelöltjétől.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 18.
Belföldi hírek
Orosz–román vita Moldováról
Stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a kisinyovi Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság újra egyesüljön az Európai Unióban – nyilatkozta tegnap Victor Ponta miniszterelnök válaszul arra, hogy korábbi, hasonló tartalmú kijelentését az orosz külügyminisztérium felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette.
Ponta a tegnapi kormányülés elején kifejtette: elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és – bár ez túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet – azt szeretné, hogy Moldova 2018–2019-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unió tagja legyen. v Tavaly novemberben Traian Băsescu államfő hasonló nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot: kijelentette, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen, de később úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli „egymásra találásra” gondolt. Ponta akkor bírálta Băsescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Elemzők szerint most Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart.
Európai kórházaknak is tartozunk
Az Európai Román Közösségek Egyesületeinek Szövetsége kéri a román kormányt, hogy sürgősen fizesse ki több mint 200 millió eurós adósságát a különböző európai kórházaknak, mert ha nem törleszt, a romániai betegeket nem fogják kezelni az európai egészségügyi intézményekben. A föderáció megemlíti, hogy egyre több súlyos, esetleg Romániában kezelhetetlen betegségben szenvedő román állampolgár megy el külföldre, hogy megműtsék vagy kezeltesse magát. Egy 2007-es szabályozás ezt megengedi, de a román egészségbiztosítónak meg kell térítenie a külföldi kórházaknak a román betegekre fordított kiadásait. A felhalmozott, 200 millió eurót meghaladó adósságok miatt sok kórházban nem akarnak már romániai betegeket fogadni. A legnagyobb összegekkel Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Franciaországnak tartozik Románia.
Leszavazták a migrációs tervezetet
Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők – polgármesterek és tanácstagok – politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A végső szavazáson 195-en voksoltak a rendelet mellett (ellene 109-en, 21-en pedig tartózkodtak), de ez nem volt elég az elfogadásához. A tervezet ezzel nem bukott el, a szenátusi szavazáson még fordulhat a kocka. A szeptember 2-ától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel, és az ellenzék soraiból valamelyik kormánypárthoz igazoltak át. Az RMDSZ nem támogatja a migrációs tervezetet. v Ugyancsak tegnap utasította el a képviselőház a Keresztény-Liberális Szövetség (KLSZ) által a magas adók és a hanyatló gazdaság ügyében benyújtott egyszerű indítványt. Később a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt is felolvasták, ezt is a KLSZ dolgozta ki, és hétfőn vitatják meg, bár Victor Ponta kormányfő szerint az alkotmánybíróság keddi döntése után tárgytalanná vált.
Nincsenek titkos ügynökök
A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint sem az államelnökjelöltek, sem a miniszterek és a parlamenti képviselők között nincs titkos ügynök – jelentette be tegnap Ilie Sârbu SZDP-frakcióvezető, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet Teodor Melescanu hírszerzési igazgató írt alá. Sârbu szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak is hasonlóan kellene eljárnia, és el kellene küldenie jelentését a parlamenti szakbizottságnak. Inog a tanügyminiszter széke
Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült tankönyvek problémáját, azt sugallva, hogy a gyors megoldás hiánya a menesztéshez vezethet. Az utasítás a tegnapi kormányülésen hangzott el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Orosz–román vita Moldováról
Stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a kisinyovi Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság újra egyesüljön az Európai Unióban – nyilatkozta tegnap Victor Ponta miniszterelnök válaszul arra, hogy korábbi, hasonló tartalmú kijelentését az orosz külügyminisztérium felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette.
Ponta a tegnapi kormányülés elején kifejtette: elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és – bár ez túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet – azt szeretné, hogy Moldova 2018–2019-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unió tagja legyen. v Tavaly novemberben Traian Băsescu államfő hasonló nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot: kijelentette, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen, de később úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli „egymásra találásra” gondolt. Ponta akkor bírálta Băsescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Elemzők szerint most Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart.
Európai kórházaknak is tartozunk
Az Európai Román Közösségek Egyesületeinek Szövetsége kéri a román kormányt, hogy sürgősen fizesse ki több mint 200 millió eurós adósságát a különböző európai kórházaknak, mert ha nem törleszt, a romániai betegeket nem fogják kezelni az európai egészségügyi intézményekben. A föderáció megemlíti, hogy egyre több súlyos, esetleg Romániában kezelhetetlen betegségben szenvedő román állampolgár megy el külföldre, hogy megműtsék vagy kezeltesse magát. Egy 2007-es szabályozás ezt megengedi, de a román egészségbiztosítónak meg kell térítenie a külföldi kórházaknak a román betegekre fordított kiadásait. A felhalmozott, 200 millió eurót meghaladó adósságok miatt sok kórházban nem akarnak már romániai betegeket fogadni. A legnagyobb összegekkel Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Franciaországnak tartozik Románia.
Leszavazták a migrációs tervezetet
Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők – polgármesterek és tanácstagok – politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A végső szavazáson 195-en voksoltak a rendelet mellett (ellene 109-en, 21-en pedig tartózkodtak), de ez nem volt elég az elfogadásához. A tervezet ezzel nem bukott el, a szenátusi szavazáson még fordulhat a kocka. A szeptember 2-ától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel, és az ellenzék soraiból valamelyik kormánypárthoz igazoltak át. Az RMDSZ nem támogatja a migrációs tervezetet. v Ugyancsak tegnap utasította el a képviselőház a Keresztény-Liberális Szövetség (KLSZ) által a magas adók és a hanyatló gazdaság ügyében benyújtott egyszerű indítványt. Később a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt is felolvasták, ezt is a KLSZ dolgozta ki, és hétfőn vitatják meg, bár Victor Ponta kormányfő szerint az alkotmánybíróság keddi döntése után tárgytalanná vált.
Nincsenek titkos ügynökök
A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint sem az államelnökjelöltek, sem a miniszterek és a parlamenti képviselők között nincs titkos ügynök – jelentette be tegnap Ilie Sârbu SZDP-frakcióvezető, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet Teodor Melescanu hírszerzési igazgató írt alá. Sârbu szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak is hasonlóan kellene eljárnia, és el kellene küldenie jelentését a parlamenti szakbizottságnak. Inog a tanügyminiszter széke
Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült tankönyvek problémáját, azt sugallva, hogy a gyors megoldás hiánya a menesztéshez vezethet. Az utasítás a tegnapi kormányülésen hangzott el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 18.
Az RMDSZ nem szavazta meg a politikai migrációt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója nem szavazta meg szeptember 17-én, szerdán a román Parlament Alsóházában azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a választott helyi tisztségviselők politikai migrációját hagyta volna jóvá. Ennek következtében nem gyűlt össze a szükséges támogató szavazat.
A Szövetség képviselőházi frakciójának vezetője Máté András Levente elmondta, az RMDSZ nem ért egyet a politikai migrációval, és ezért nem is támogatja a sürgősségi kormányrendeletet: „Nem támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ellenkeznek a Szövetség 25 éve vallott elveivel. A sürgősségi kormányrendelet 45 napra felfüggesztette volna a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltását mandátumvesztéssel büntető törvénycikkelyek hatályát” – fogalmazott Máté András Levente, Kolozs megyei parlamenti képviselő.
Nyugati Jelen (Arad)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója nem szavazta meg szeptember 17-én, szerdán a román Parlament Alsóházában azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a választott helyi tisztségviselők politikai migrációját hagyta volna jóvá. Ennek következtében nem gyűlt össze a szükséges támogató szavazat.
A Szövetség képviselőházi frakciójának vezetője Máté András Levente elmondta, az RMDSZ nem ért egyet a politikai migrációval, és ezért nem is támogatja a sürgősségi kormányrendeletet: „Nem támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ellenkeznek a Szövetség 25 éve vallott elveivel. A sürgősségi kormányrendelet 45 napra felfüggesztette volna a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltását mandátumvesztéssel büntető törvénycikkelyek hatályát” – fogalmazott Máté András Levente, Kolozs megyei parlamenti képviselő.
Nyugati Jelen (Arad)
2014. szeptember 18.
Képviselőházi nem a migrációra
Nem szavazta meg a képviselőház az 55/2014-es sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a választott önkormányzati tisztségviselők a rendeletben megjelölt 45 nap alatt pártot cserélhessenek anélkül, hogy mandátumukat elveszítenék – jelenti a Mediafax. Az RMDSZ a szavazás során tartózkodott.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Nem szavazta meg a képviselőház az 55/2014-es sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a választott önkormányzati tisztségviselők a rendeletben megjelölt 45 nap alatt pártot cserélhessenek anélkül, hogy mandátumukat elveszítenék – jelenti a Mediafax. Az RMDSZ a szavazás során tartózkodott.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. szeptember 18.
Egységes oktatási stratégiát sürgetnek a szakma képviselői
Nagyon sok a tennivaló a romániai magyar oktatáspolitikában, a szakma egységes stratégiát sürget. Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnökkel és Dávid Lászlóval, a Sapientia EMTE rektorával beszélgetve kiderült, célkitűzéseik hasonlóak.
Egységes romániai magyar oktatási stratégia kialakítását sürgetik az oktatási szakemberek. Amint arról beszámoltunk, a csíksomlyói kegytemplomban szombaton megtartott országos magyar tanévnyitó ünnepségen Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke és Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is emellett érvelt.
A Krónika most arról faggatta őket, milyen konkrét tervek kidolgozására gondoltak. Kifejtették, a különböző cselekvési terveket kellene összehangolni, és el kell azokat fogadtatni a politikai, hatósági és szakmai szervezetekkel.
Valakinek meg kell határozni a közös célokat, és ha ezeket minden tényező elfogadta, akkor ezeknek alárendelve kell közösen fellépni, vélik a szakemberek, akik szerint ez lehetne az RMDSZ, az autonómiatanács vagy éppen a Kárpát-medencei Oktatási Tanács. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese közölte, a szövetség éppen a szakmai szervezetek terveit fogadja el, és teszi saját oktatási politikája irányelvévé.
„Civil szervezetként szinte nap mint nap világosan tapasztaljuk, hogy nincsenek meg azok az egyértelmű, mindenki által elfogadott célok, amelyeknek alárendelve közösen tudnánk fellépni, és érdekeinket érvényesíteni” – fogalmazta meg lapunknak Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
„Az RMPSZ-nek megvan a programja, ami szerint próbáljuk a munkánkat végezni, de ez messze nem hatósági vagy oktatáspolitikai megközelítéseket kimerítő jellegű. Ezért kellene ennek a három tényezőnek: az oktatáspolitikának, az oktatási hatóságoknak – a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek –, valamint a civil szervezeteknek együttműködniük” – szögezte le a szakmai szervezet elnöke. Hangsúlyozta, a közoktatás a felsőoktatástól nem választható el, mindenkinek megvan a szerepe, mindenki a maga területén meg is határozza a célokat, de ezek között az összhangot kellene megteremteni, és olyan egységes rövid és hosszabb távú célokat meghatározni, amelyeket mindenki elfogad, tehát konszenzuson alapul, ennek megfelelően lehet építkezni.
Burus-Siklódi Botond szerint a közoktatás területén sokkal nehezebb a közös stratégia kialakítása, mint például a felsőoktatásban, hiszen van egy országos elképzelés, egy kormánypárti megközelítés, és ezen belül kell hogy meglegyen a kisebbség, így a magyar oktatás megtartásának, fejlesztésének a stratégiája.
„Erre még rátevődik, hogy a hazai oktatási rendszer fenntartása is két lábon áll, van egy kormányzati és egy önkormányzati része, ezeket a tényezőket mind be kellene vonni az egyeztetésbe” – mutatott rá a szakember, aki szerint az RMDSZ oktatási főosztályának is van cselekvési terve, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának is van egy elképzelése, más politikai alakulatnak is lehet, de ezeket deklaratív módon megjelenítve nem véli felfedezni.
„Azt tapasztaljuk, hogy nagy a segítőkészség Magyarország részéről is, ott is vannak oktatási stratégiák. Ezeket mind összhangba kell hozni, hogy ne csak éppen az aktuális helyzetmegoldó, tűzoltási elképzelések érvényesüljenek. Lehetne szerepe az autonómiatanácsnak, a tavaly létrejött Kárpát-medencei Oktatási Tanácsnak is” – hangsúlyozta az RMPSZ elnöke, aki szerint kardinális kérdés a konszenzuskeresés, ha más nem teszi meg, civil szervezetként ők is felvállalják.
Közös jövőkép kellene
Az erdélyi magyar közoktatásban és felsőoktatásban is közös jövőképet, cselekvési tervet kell kidolgozni – vallja hasonlóképpen Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
„A felsőoktatásban az nehezíti a közös stratégia kialakítását, hogy jelenleg valamennyi egyetem a saját jövőjét szem előtt tartva indít szakokat, csak azért, mert kereslet van iránta – mutatott rá a helyzet visszásságára a felsőoktatási intézmény vezetője. – Megpróbálhatnak az egyetemek közös nevezőre jutni, de mi kényszeríthet egy intézményt, hogy ha jól működő szaka van valamelyik helyszínen, azt csak a közös jövő miatt feladja, és más utat keressen? Ez azt jelentené, hogy például a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bizonyos területeken nem terjeszkedik, hiszen arra is volt példa, hogy a vidéken indított szaka éppen a kolozsvárit ölte meg.”
Dávid László szerint egyébként a politikai képviseletnek kellene vállalnia, hogy összehozza a szereplőket, de – tette hozzá – vállalhatja az autonómiatanács is, hiszen Dél-Tirolban éppen az autonómiatanács szerepe az egyetemek összehangolása. A Sapientia rektora úgy látja, ez a felelősség hiányzik, pedig „valakinek tiszta jövőképpel meg kell rendelnie az egyetemektől, hogy adott szakon hány diákot képezzenek, majd számon is kell kérnie, hogy milyen minőségben tették ezt meg”.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy megterheli az oktatási rendszert, ha kiképeznek egy fiatalt, de végül csak az általános műveltsége számít, mert kénytelen lesz más szakmát választani, „holott tudjuk, hogy ha megfelelő szakmát adunk a kezébe, harminc év múlva is jól fog élni”.
Dávid László felidézte, hogy korábban már kezdeményeztek ilyen fórumot, a magyarul is oktató romániai egyetemek képviselői összeültek, felvetették ezeket a kérdéseket, de a különböző álláspontok nem közeledtek. „Mert például az államilag finanszírozott Babeș–Bolyai Tudományegyetem úgy gondolja, hogy minden szakot elindít, amit a társadalom számára hasznosnak tart, és nem kell senkitől jóváhagyást kérnie, abból kiindulva, hogy hadd fizesse a román állam, mert ez a kötelessége” – fejtette ki a Sapientia rektora. Szerinte ezzel az a gond, hogy megtörténhet, ha egyik egyetem elindít egy szakot, lenullázhatja a másik tizenéves munkáját.
A rektor egyúttal leszögezte, azt is figyelembe kell venni, hogy a versenyhelyzet kényszerítette ki, hogy a központi román hatóságok sokkal könnyebben engedélyeznek magyar szakokat, a verseny nélkül az történhetne más szakokkal is, mint a marosvásárhelyi orvosival.
Fel kell mérni a piac igényeit
„A magyarul is tanító romániai egyetemeknek fel kell mérniük, hogy a piac milyen igényeket támaszt, milyen szakon hány diáknak kell meghirdetni helyet, majd ezt kellene egymás között leosztaniuk helyszínekre és egyetemekre” – részletezte elképzeléseit Dávid László, aki azt tapasztalta, hogy jelenleg nagy a jelentkezés a „könnyebb” szakokon, ami sok esetben a humán szakot jelenti, és visszafogottabb a természettudományi, műszaki vagy éppen informatika szakokon, annak ellenére, hogy mindenki tudja, ha valaki ezeket végzi el, nem marad munka nélkül, nagyobb fizetése lesz, jobban éli le az életét.
Meglátása, hogy már a középiskolákban sem úgy készítik fel a gyermeket, hogy vállalják a nehezebben elérhető, de távlatilag jobb jövőt. Az egyetemek között jelenleg is vannak átfedések, ezt Dávid azzal magyarázza, hogy nagyok a távolságok, vagy például a Székelyföldről nem minden fiatal megy Kolozsvárra tanulni, mert nem akar, vagy mert nincs rá anyagi lehetősége.
„Akik otthon tanulnak, nagy valószínűséggel otthon is élik le az életüket, míg ha Kolozsvárra összpontosul az egyetemi oktatás, fennáll a veszélye, hogy a székely kisvárosok kiürülnek az értelmiségiektől, mert akik Kolozsváron végzik az egyetemet, kevesen térnek haza. Társadalom-jövőkép alapján ki kell alakítani azokat az oktatási stratégiákat, amelyekben az is benne van, hogy egy régiónak milyen szakemberekre van szüksége, hogyan lehet őket úgy képezni, hogy otthon is maradjanak” – ecsetelte a Sapientia rektora.
Példaként említette, hogy a nyugat-európai országokban egymás mellé teszik a statisztikákat, hogy az adott területen hányan dolgoznak, hány állást hirdetnek, és a közeljövőben mekkora szükség lesz ilyen szakemberekre. „A romániai egyetemeken viszont úgy gondolkodnak, hogy ha egy szakra sokan jelentkeznek, akkor arra biztos szükség van, de nem foglalkoznak azzal, hogy tíz-húsz év múlva mi lesz ezekkel a fiatalokkal” – hívta fel a figyelmet Dávid László.
Az RMDSZ a szakmára vár
„Valójában ez fordítva volt, van és lesz: a szakmai szervezetek – pontosabban az általános támogatottságnak örvendő, demokratikusan szervezett és így legitim szakmai szervezetek – oktatási jövőterveit fogadja el az RMDSZ, és teszi a maga oktatási politikája irányelvévé” – fejtette ki lapunknak Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese szerint ilyen fontos, Erdély-szintű szakmai szervezet az RMPSZ.
„Nincs az az oktatáspolitikai terv, amit az RMDSZ felvállalna, ha az nem a szakmabeliektől széleskörűen, demokratikusan támogatott szervezetektől, testületektől származik. Ugyanis egy tartalmas terv elsősorban szakmai jellegű, a szakmát nem lehet megkerülni, a szakmával való szembenállás csapdájába eddig se mentünk bele. Természetesen mindenféle eddigi és további terv előkészítésében az RMDSZ együttműködik, a maga programjaival, például elemzéssel, kutatómunkával, információval segít, részt vállal, kezdeményez” – szögezte le a szakpolitikus a közoktatási témák kapcsán.
A felsőoktatásban Magyari szerint szintén ugyanazok az elvek érvényesülnek, és ennek kapcsán az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott programjából idézett: „A szövetség a magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézetek saját, illetve az egymás között egyeztetett tervezeteit – úgy, ahogy azt az egyes intézetek legitim képviselői kommunikálják – a maga stratégiái kiindulópontjának és magjának tekinti.”
Krónika (Kolozsvár)
Nagyon sok a tennivaló a romániai magyar oktatáspolitikában, a szakma egységes stratégiát sürget. Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnökkel és Dávid Lászlóval, a Sapientia EMTE rektorával beszélgetve kiderült, célkitűzéseik hasonlóak.
Egységes romániai magyar oktatási stratégia kialakítását sürgetik az oktatási szakemberek. Amint arról beszámoltunk, a csíksomlyói kegytemplomban szombaton megtartott országos magyar tanévnyitó ünnepségen Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke és Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is emellett érvelt.
A Krónika most arról faggatta őket, milyen konkrét tervek kidolgozására gondoltak. Kifejtették, a különböző cselekvési terveket kellene összehangolni, és el kell azokat fogadtatni a politikai, hatósági és szakmai szervezetekkel.
Valakinek meg kell határozni a közös célokat, és ha ezeket minden tényező elfogadta, akkor ezeknek alárendelve kell közösen fellépni, vélik a szakemberek, akik szerint ez lehetne az RMDSZ, az autonómiatanács vagy éppen a Kárpát-medencei Oktatási Tanács. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese közölte, a szövetség éppen a szakmai szervezetek terveit fogadja el, és teszi saját oktatási politikája irányelvévé.
„Civil szervezetként szinte nap mint nap világosan tapasztaljuk, hogy nincsenek meg azok az egyértelmű, mindenki által elfogadott célok, amelyeknek alárendelve közösen tudnánk fellépni, és érdekeinket érvényesíteni” – fogalmazta meg lapunknak Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
„Az RMPSZ-nek megvan a programja, ami szerint próbáljuk a munkánkat végezni, de ez messze nem hatósági vagy oktatáspolitikai megközelítéseket kimerítő jellegű. Ezért kellene ennek a három tényezőnek: az oktatáspolitikának, az oktatási hatóságoknak – a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek –, valamint a civil szervezeteknek együttműködniük” – szögezte le a szakmai szervezet elnöke. Hangsúlyozta, a közoktatás a felsőoktatástól nem választható el, mindenkinek megvan a szerepe, mindenki a maga területén meg is határozza a célokat, de ezek között az összhangot kellene megteremteni, és olyan egységes rövid és hosszabb távú célokat meghatározni, amelyeket mindenki elfogad, tehát konszenzuson alapul, ennek megfelelően lehet építkezni.
Burus-Siklódi Botond szerint a közoktatás területén sokkal nehezebb a közös stratégia kialakítása, mint például a felsőoktatásban, hiszen van egy országos elképzelés, egy kormánypárti megközelítés, és ezen belül kell hogy meglegyen a kisebbség, így a magyar oktatás megtartásának, fejlesztésének a stratégiája.
„Erre még rátevődik, hogy a hazai oktatási rendszer fenntartása is két lábon áll, van egy kormányzati és egy önkormányzati része, ezeket a tényezőket mind be kellene vonni az egyeztetésbe” – mutatott rá a szakember, aki szerint az RMDSZ oktatási főosztályának is van cselekvési terve, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának is van egy elképzelése, más politikai alakulatnak is lehet, de ezeket deklaratív módon megjelenítve nem véli felfedezni.
„Azt tapasztaljuk, hogy nagy a segítőkészség Magyarország részéről is, ott is vannak oktatási stratégiák. Ezeket mind összhangba kell hozni, hogy ne csak éppen az aktuális helyzetmegoldó, tűzoltási elképzelések érvényesüljenek. Lehetne szerepe az autonómiatanácsnak, a tavaly létrejött Kárpát-medencei Oktatási Tanácsnak is” – hangsúlyozta az RMPSZ elnöke, aki szerint kardinális kérdés a konszenzuskeresés, ha más nem teszi meg, civil szervezetként ők is felvállalják.
Közös jövőkép kellene
Az erdélyi magyar közoktatásban és felsőoktatásban is közös jövőképet, cselekvési tervet kell kidolgozni – vallja hasonlóképpen Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
„A felsőoktatásban az nehezíti a közös stratégia kialakítását, hogy jelenleg valamennyi egyetem a saját jövőjét szem előtt tartva indít szakokat, csak azért, mert kereslet van iránta – mutatott rá a helyzet visszásságára a felsőoktatási intézmény vezetője. – Megpróbálhatnak az egyetemek közös nevezőre jutni, de mi kényszeríthet egy intézményt, hogy ha jól működő szaka van valamelyik helyszínen, azt csak a közös jövő miatt feladja, és más utat keressen? Ez azt jelentené, hogy például a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bizonyos területeken nem terjeszkedik, hiszen arra is volt példa, hogy a vidéken indított szaka éppen a kolozsvárit ölte meg.”
Dávid László szerint egyébként a politikai képviseletnek kellene vállalnia, hogy összehozza a szereplőket, de – tette hozzá – vállalhatja az autonómiatanács is, hiszen Dél-Tirolban éppen az autonómiatanács szerepe az egyetemek összehangolása. A Sapientia rektora úgy látja, ez a felelősség hiányzik, pedig „valakinek tiszta jövőképpel meg kell rendelnie az egyetemektől, hogy adott szakon hány diákot képezzenek, majd számon is kell kérnie, hogy milyen minőségben tették ezt meg”.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy megterheli az oktatási rendszert, ha kiképeznek egy fiatalt, de végül csak az általános műveltsége számít, mert kénytelen lesz más szakmát választani, „holott tudjuk, hogy ha megfelelő szakmát adunk a kezébe, harminc év múlva is jól fog élni”.
Dávid László felidézte, hogy korábban már kezdeményeztek ilyen fórumot, a magyarul is oktató romániai egyetemek képviselői összeültek, felvetették ezeket a kérdéseket, de a különböző álláspontok nem közeledtek. „Mert például az államilag finanszírozott Babeș–Bolyai Tudományegyetem úgy gondolja, hogy minden szakot elindít, amit a társadalom számára hasznosnak tart, és nem kell senkitől jóváhagyást kérnie, abból kiindulva, hogy hadd fizesse a román állam, mert ez a kötelessége” – fejtette ki a Sapientia rektora. Szerinte ezzel az a gond, hogy megtörténhet, ha egyik egyetem elindít egy szakot, lenullázhatja a másik tizenéves munkáját.
A rektor egyúttal leszögezte, azt is figyelembe kell venni, hogy a versenyhelyzet kényszerítette ki, hogy a központi román hatóságok sokkal könnyebben engedélyeznek magyar szakokat, a verseny nélkül az történhetne más szakokkal is, mint a marosvásárhelyi orvosival.
Fel kell mérni a piac igényeit
„A magyarul is tanító romániai egyetemeknek fel kell mérniük, hogy a piac milyen igényeket támaszt, milyen szakon hány diáknak kell meghirdetni helyet, majd ezt kellene egymás között leosztaniuk helyszínekre és egyetemekre” – részletezte elképzeléseit Dávid László, aki azt tapasztalta, hogy jelenleg nagy a jelentkezés a „könnyebb” szakokon, ami sok esetben a humán szakot jelenti, és visszafogottabb a természettudományi, műszaki vagy éppen informatika szakokon, annak ellenére, hogy mindenki tudja, ha valaki ezeket végzi el, nem marad munka nélkül, nagyobb fizetése lesz, jobban éli le az életét.
Meglátása, hogy már a középiskolákban sem úgy készítik fel a gyermeket, hogy vállalják a nehezebben elérhető, de távlatilag jobb jövőt. Az egyetemek között jelenleg is vannak átfedések, ezt Dávid azzal magyarázza, hogy nagyok a távolságok, vagy például a Székelyföldről nem minden fiatal megy Kolozsvárra tanulni, mert nem akar, vagy mert nincs rá anyagi lehetősége.
„Akik otthon tanulnak, nagy valószínűséggel otthon is élik le az életüket, míg ha Kolozsvárra összpontosul az egyetemi oktatás, fennáll a veszélye, hogy a székely kisvárosok kiürülnek az értelmiségiektől, mert akik Kolozsváron végzik az egyetemet, kevesen térnek haza. Társadalom-jövőkép alapján ki kell alakítani azokat az oktatási stratégiákat, amelyekben az is benne van, hogy egy régiónak milyen szakemberekre van szüksége, hogyan lehet őket úgy képezni, hogy otthon is maradjanak” – ecsetelte a Sapientia rektora.
Példaként említette, hogy a nyugat-európai országokban egymás mellé teszik a statisztikákat, hogy az adott területen hányan dolgoznak, hány állást hirdetnek, és a közeljövőben mekkora szükség lesz ilyen szakemberekre. „A romániai egyetemeken viszont úgy gondolkodnak, hogy ha egy szakra sokan jelentkeznek, akkor arra biztos szükség van, de nem foglalkoznak azzal, hogy tíz-húsz év múlva mi lesz ezekkel a fiatalokkal” – hívta fel a figyelmet Dávid László.
Az RMDSZ a szakmára vár
„Valójában ez fordítva volt, van és lesz: a szakmai szervezetek – pontosabban az általános támogatottságnak örvendő, demokratikusan szervezett és így legitim szakmai szervezetek – oktatási jövőterveit fogadja el az RMDSZ, és teszi a maga oktatási politikája irányelvévé” – fejtette ki lapunknak Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese szerint ilyen fontos, Erdély-szintű szakmai szervezet az RMPSZ.
„Nincs az az oktatáspolitikai terv, amit az RMDSZ felvállalna, ha az nem a szakmabeliektől széleskörűen, demokratikusan támogatott szervezetektől, testületektől származik. Ugyanis egy tartalmas terv elsősorban szakmai jellegű, a szakmát nem lehet megkerülni, a szakmával való szembenállás csapdájába eddig se mentünk bele. Természetesen mindenféle eddigi és további terv előkészítésében az RMDSZ együttműködik, a maga programjaival, például elemzéssel, kutatómunkával, információval segít, részt vállal, kezdeményez” – szögezte le a szakpolitikus a közoktatási témák kapcsán.
A felsőoktatásban Magyari szerint szintén ugyanazok az elvek érvényesülnek, és ennek kapcsán az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott programjából idézett: „A szövetség a magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézetek saját, illetve az egymás között egyeztetett tervezeteit – úgy, ahogy azt az egyes intézetek legitim képviselői kommunikálják – a maga stratégiái kiindulópontjának és magjának tekinti.”
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 18.
Közvitán az RMDSZ autonómiatervezete
Az erdélyi magyarság nemzeti identitásának biztonsága számára teremtené meg az intézményes keretet az RMDSZ által közzétett autonómiatervezet. A Kelemen Hunor szövetségi elnök által csütörtökön Kolozsváron bemutatott statútum alapján Hargita, Kovászna és Maros megye jelenlegi határain belül jönne létre a székelyföldi régió, amelyben megmaradnának a jelenlegi megyei intézményrendszerek. Az RMDSZ az egységes román nemzetállam keretében képzeli el az autonóm entitást.
Jelentős médiaérdeklődés közepette, kissé szokatlan módon csütörtök délutánra összehívott sajtótájékoztató keretében ismertette az RMDSZ által kidolgozott autonómiatervezetet Kelemen Hunor.
A szövetség elnöke kolozsvári sajtóértekezletén elöljáróban felvázolta, milyen politikai-társadalmi kontextusban készült el a dokumentum, fontosnak tartva kihangsúlyozni, hogy az alakulat autonómiatörekvése egyidős az 1989-es romániai rendszerváltás után létrejött demokratikus berendezkedés kialakulásával.
Kelemen elmondta, a Székelyföld számára autonómiát előirányzó törvénytervezet nagyon erős jövőképet kínál a régió, sőt Erdély magyar közössége számára, megteremtve az intézményes keretet nemzeti identitásának biztonságához. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a legitim, alkotmányos, a jogállami elveket és értékeket tiszteletben tartó dokumentum úgy kerüljön közvitára, hogy ne lehessen megkérdőjelezni az RMDSZ stabilizáló tényezői szerepét.
Preambulumában a statútum hivatkozik az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra és a Románia által az elmúlt 25 évben ratifikált nemzetközi szerződésekre. A vitaanyag nem a román állam területi integritását sértve tesz javaslatot a Székelyföld önrendelkezésére, hanem a dél-tiroli autonómiamodellt a román jogi környezetbe átültetve biztosítana autonómiát az egységes és oszthatatlan román állam keretében Maros, Kovászna és Hargita megye településeinek.
Kelemen Hunor rámutatott, azért tekintik a dél-tiroli autonómiát modellnek, mert az olaszországi többség és a német kisebbség viszonyának rendezésével megszűntek a korábbi feszültségek, sikerült megteremteni a régió stabilitását, példaértékű gazdasági fejlődését.
A dokumentum értelmében nem a történelmi Székelyföld, hanem Hargita, Kovászna és Maros megye jelenlegi határain belül jönne létre az autonóm régió. Megmaradnának a megyei intézmények is, ugyanakkor szabályozná a tervezet a nyelvhasználatot, biztosítva a különböző intézményekben az etnikai arányosság elvét. Kelemen Hunor kérdésünkre elmondta, a magyar nyelv hivatalos státust kapna a régióban, a hivatalos dokumentumokat két nyelven bocsátanák ki, ezeket pedig elismernék az egész országban. Az igazságszolgáltatásban a bírák és ügyészek kiválasztása során nem az etnikum, hanem a nyelvtudás lenne a mérvadó.
Az autonóm régió központja Marosvásárhely lenne, Székelyudvarhelyen működne a regionális tanács, Csíkszeredában a pénzügyi intézményrendszer, Sepsiszentgyörgyön kapna helyet ugyanakkor a végrehajtórendszer többi eleme. A javasolt pénzügyi decentralizáció során a helyben befizetett adólejek fele helyben maradna.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ nem tűzött ki időpontot arra, hogy mikor nyújtja be a törvénytervezet a bukaresti parlamentben. „Ennél sokkal fontosabb beindítani, lebonyolítani a közvitát a törvénytervezetről, az, hogy a többségi társadalom felé hozzunk olyan érveket, amelyek meggyőzik arról, hogy nem ellene, a román állam ellen szól ez a kezdeményezés. Arról kell meggyőznünk őket, hogy az RMDSZ is, az erdélyi magyarság is stabil, a térségben erőt felmutatni képes Romániában érdekeltek” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, hozzátéve, a javaslatról Bukarestben, Craiován és Jászvásáron is rendeznek közvitát.
A politikus közölte, tisztában van azzal, hogy éles vita övezi majd a dokumentumot, például a kétnyelvűségnek a régióban való bevezetésére vonatkozó javaslatot, de emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a román társadalom egy része egyetlen magyar felirattól is „berzenkedett”.
„Mi békés, legitim, máshol bevált megoldást kínálunk a kisebbség és többség viszonyára. A magyar-román együttélés az öröklött előítéleteken alapszik, de az elmúlt két és fél évtizedben sikerült lebontani számos klisét együttműködéssel, párbeszéddel” – jelentette ki Kelemen, felelősségteljes hozzáállásra, komolyságra intve a politikusokat a statútum tárgyában zajló közvita során.
Az RMDSZ elnöke megismételte korábban hangoztatott álláspontját, miszerint a frissen nyilvánosságra hozott – csütörtökön az alakulat honlapjára is felkerült – autonómiatervezetet nem lehet elfogadtatni a törvényhozásban a hatályos román alkotmány módosítása nélkül.
Másfél éves „alkotói munka”
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. A tervezet előkészítésébe időközben a Magyar Polgári Pártot (MPP) is bevonták, az állítólag már elkészült törvénytervezet nyilvánosságra hozatalát azonban rendre elnapolták. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egyhónapos nyilvános vita után benyújthassák a parlamentben.
A dokumentumot és annak szövegezését meglehetősen nagy titkolózás övezte, de márciusban átadták az MPP vezetőinek, hogy közösen véglegesítsék a szöveget. Borbély László politikai alelnök a napokban úgy nyilatkozott, az RMDSZ közvitára bocsátja ugyan autonómiatervezetét, de nem terjeszti a parlament elé. A politikus szerint azért terjesztik a dokumentumot a törvényhozás elé, mert azt szeretnék, hogy törvény legyen belőle, és ne „dobja vissza” azt a parlament, ahogy eddig már megtörtént néhány alkalommal. Borbély szerint ahhoz, hogy meg is szavazzák a törvényt, kétharmados többséggel alkotmányt kell módosítani, ezért a szövetség alkotmánymódosító csomagot is ki akar dolgozni.
Korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a bukaresti törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta. A legutóbbi tervezet 2012-es szenátusi szavazásáról a szövetség vezető politikusai – közöttük Markó Béla volt elnök és Frunda György szenátor – távol maradtak. A korábbi törvénytervezetek kezdeményezőinek egy része ma az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) politizál.
Corlăţean: jobb a közvita, mint a tüntetés
Nem lelkesedik az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlăţean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán. A szociáldemokrata politikust a Titulescu Alapítvány bukaresti fórumán kérdezték szerdán a kormányzó magyar alakulatnak a román sajtó által kiszivárogtatott törvénytervezetéről. „A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk” – mondta Corlăţean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években stabilitás volt Romániában. „Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában” – hangoztatta a román diplomácia vezetője. A rendezvényt házigazdaként moderáló – a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott – Adrian Năstase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a „Fidesz politikájához való idomulás” jele, és a szövetségben történt generációváltással áll összefüggésben.
Rostás Szabolcs, Székelyhon.ro
Az erdélyi magyarság nemzeti identitásának biztonsága számára teremtené meg az intézményes keretet az RMDSZ által közzétett autonómiatervezet. A Kelemen Hunor szövetségi elnök által csütörtökön Kolozsváron bemutatott statútum alapján Hargita, Kovászna és Maros megye jelenlegi határain belül jönne létre a székelyföldi régió, amelyben megmaradnának a jelenlegi megyei intézményrendszerek. Az RMDSZ az egységes román nemzetállam keretében képzeli el az autonóm entitást.
Jelentős médiaérdeklődés közepette, kissé szokatlan módon csütörtök délutánra összehívott sajtótájékoztató keretében ismertette az RMDSZ által kidolgozott autonómiatervezetet Kelemen Hunor.
A szövetség elnöke kolozsvári sajtóértekezletén elöljáróban felvázolta, milyen politikai-társadalmi kontextusban készült el a dokumentum, fontosnak tartva kihangsúlyozni, hogy az alakulat autonómiatörekvése egyidős az 1989-es romániai rendszerváltás után létrejött demokratikus berendezkedés kialakulásával.
Kelemen elmondta, a Székelyföld számára autonómiát előirányzó törvénytervezet nagyon erős jövőképet kínál a régió, sőt Erdély magyar közössége számára, megteremtve az intézményes keretet nemzeti identitásának biztonságához. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a legitim, alkotmányos, a jogállami elveket és értékeket tiszteletben tartó dokumentum úgy kerüljön közvitára, hogy ne lehessen megkérdőjelezni az RMDSZ stabilizáló tényezői szerepét.
Preambulumában a statútum hivatkozik az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra és a Románia által az elmúlt 25 évben ratifikált nemzetközi szerződésekre. A vitaanyag nem a román állam területi integritását sértve tesz javaslatot a Székelyföld önrendelkezésére, hanem a dél-tiroli autonómiamodellt a román jogi környezetbe átültetve biztosítana autonómiát az egységes és oszthatatlan román állam keretében Maros, Kovászna és Hargita megye településeinek.
Kelemen Hunor rámutatott, azért tekintik a dél-tiroli autonómiát modellnek, mert az olaszországi többség és a német kisebbség viszonyának rendezésével megszűntek a korábbi feszültségek, sikerült megteremteni a régió stabilitását, példaértékű gazdasági fejlődését.
A dokumentum értelmében nem a történelmi Székelyföld, hanem Hargita, Kovászna és Maros megye jelenlegi határain belül jönne létre az autonóm régió. Megmaradnának a megyei intézmények is, ugyanakkor szabályozná a tervezet a nyelvhasználatot, biztosítva a különböző intézményekben az etnikai arányosság elvét. Kelemen Hunor kérdésünkre elmondta, a magyar nyelv hivatalos státust kapna a régióban, a hivatalos dokumentumokat két nyelven bocsátanák ki, ezeket pedig elismernék az egész országban. Az igazságszolgáltatásban a bírák és ügyészek kiválasztása során nem az etnikum, hanem a nyelvtudás lenne a mérvadó.
Az autonóm régió központja Marosvásárhely lenne, Székelyudvarhelyen működne a regionális tanács, Csíkszeredában a pénzügyi intézményrendszer, Sepsiszentgyörgyön kapna helyet ugyanakkor a végrehajtórendszer többi eleme. A javasolt pénzügyi decentralizáció során a helyben befizetett adólejek fele helyben maradna.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ nem tűzött ki időpontot arra, hogy mikor nyújtja be a törvénytervezet a bukaresti parlamentben. „Ennél sokkal fontosabb beindítani, lebonyolítani a közvitát a törvénytervezetről, az, hogy a többségi társadalom felé hozzunk olyan érveket, amelyek meggyőzik arról, hogy nem ellene, a román állam ellen szól ez a kezdeményezés. Arról kell meggyőznünk őket, hogy az RMDSZ is, az erdélyi magyarság is stabil, a térségben erőt felmutatni képes Romániában érdekeltek” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, hozzátéve, a javaslatról Bukarestben, Craiován és Jászvásáron is rendeznek közvitát.
A politikus közölte, tisztában van azzal, hogy éles vita övezi majd a dokumentumot, például a kétnyelvűségnek a régióban való bevezetésére vonatkozó javaslatot, de emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a román társadalom egy része egyetlen magyar felirattól is „berzenkedett”.
„Mi békés, legitim, máshol bevált megoldást kínálunk a kisebbség és többség viszonyára. A magyar-román együttélés az öröklött előítéleteken alapszik, de az elmúlt két és fél évtizedben sikerült lebontani számos klisét együttműködéssel, párbeszéddel” – jelentette ki Kelemen, felelősségteljes hozzáállásra, komolyságra intve a politikusokat a statútum tárgyában zajló közvita során.
Az RMDSZ elnöke megismételte korábban hangoztatott álláspontját, miszerint a frissen nyilvánosságra hozott – csütörtökön az alakulat honlapjára is felkerült – autonómiatervezetet nem lehet elfogadtatni a törvényhozásban a hatályos román alkotmány módosítása nélkül.
Másfél éves „alkotói munka”
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. A tervezet előkészítésébe időközben a Magyar Polgári Pártot (MPP) is bevonták, az állítólag már elkészült törvénytervezet nyilvánosságra hozatalát azonban rendre elnapolták. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egyhónapos nyilvános vita után benyújthassák a parlamentben.
A dokumentumot és annak szövegezését meglehetősen nagy titkolózás övezte, de márciusban átadták az MPP vezetőinek, hogy közösen véglegesítsék a szöveget. Borbély László politikai alelnök a napokban úgy nyilatkozott, az RMDSZ közvitára bocsátja ugyan autonómiatervezetét, de nem terjeszti a parlament elé. A politikus szerint azért terjesztik a dokumentumot a törvényhozás elé, mert azt szeretnék, hogy törvény legyen belőle, és ne „dobja vissza” azt a parlament, ahogy eddig már megtörtént néhány alkalommal. Borbély szerint ahhoz, hogy meg is szavazzák a törvényt, kétharmados többséggel alkotmányt kell módosítani, ezért a szövetség alkotmánymódosító csomagot is ki akar dolgozni.
Korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a bukaresti törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta. A legutóbbi tervezet 2012-es szenátusi szavazásáról a szövetség vezető politikusai – közöttük Markó Béla volt elnök és Frunda György szenátor – távol maradtak. A korábbi törvénytervezetek kezdeményezőinek egy része ma az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) politizál.
Corlăţean: jobb a közvita, mint a tüntetés
Nem lelkesedik az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlăţean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán. A szociáldemokrata politikust a Titulescu Alapítvány bukaresti fórumán kérdezték szerdán a kormányzó magyar alakulatnak a román sajtó által kiszivárogtatott törvénytervezetéről. „A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk” – mondta Corlăţean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években stabilitás volt Romániában. „Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában” – hangoztatta a román diplomácia vezetője. A rendezvényt házigazdaként moderáló – a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott – Adrian Năstase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a „Fidesz politikájához való idomulás” jele, és a szövetségben történt generációváltással áll összefüggésben.
Rostás Szabolcs, Székelyhon.ro
2014. szeptember 18.
A régiók szövetségi államaként kell újjáépíteni Romániát
A rendszerváltás óta eltelt negyed században először fordul elő, hogy a romániai államelnök-választásokon két magyar párt is indít jelöltet. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Az aláírásgyűjtés nehézségeiről, a pártot ért támadásokról és az autonómia, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk.
– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.
– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?
– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.
– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?
– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.
– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?
– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.
– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?
– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.
– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?
– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.
– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A rendszerváltás óta eltelt negyed században először fordul elő, hogy a romániai államelnök-választásokon két magyar párt is indít jelöltet. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Az aláírásgyűjtés nehézségeiről, a pártot ért támadásokról és az autonómia, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk.
– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.
– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?
– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.
– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?
– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.
– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?
– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.
– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?
– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.
– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?
– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.
– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. szeptember 18.
Ellenőrzött autonómiamozgalom?
Amióta múlt hét elején a Hotnews.com román hírportál kiszivárogtatta az RMDSZ új autonómiatervezetét, a dokumentum az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. A romániai politizálás szokásrendjétől eltérően ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg. A CSM közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, leszögezve, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Állásfoglalása azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön. A legfelsőbb bírói testület szerint „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.
A vádakra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevezi, súlyos beavatkozás, a sajtó- és szólásszabadság jogának eltiprása”. Az RMDSZ ugyanakkor felszólította a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban. Kelemen szerint a jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Azt is tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében az anyanyelvhasználathoz való jogot az igazságszolgáltatásban.
Mindeközben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunorral és Victor Ponta miniszterelnökkel múlt héten, Székelyföldön tett kampánykörútja során úgy fogalmazott: „Semmilyen autonómiatörekvést nem támogatunk, ebben eltökéltek vagyunk. Nem is értjük, mit remél az RMDSZ egy ilyen törvénytervezettől.” Dragnea szerint kérdés, hogy a törvénytervezet elkészítése elég nyomós ok-e az RMDSZ-szel való együttműködés befejezésére, de az biztos, hogy nem erősíti az együttműködést és a bizalmat. „Azt hiszem, olyan kezdeményezés ez, amely elmaradhatott volna, hiszen semmi esélye a megvalósulásra” – jelentette ki a kormányfő-helyettes.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében úgy fogalmaz: az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, célja kizárólag az lehet, hogy alternatív jövőképet teremtsen, amelynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, amelynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek”. Izsák Balázs szerint a román hatalomnak új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, Bukarestből ellenőrözött és irányított mozgalomra van szüksége. A törekvés célja az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása, vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Az SZNT év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Amióta múlt hét elején a Hotnews.com román hírportál kiszivárogtatta az RMDSZ új autonómiatervezetét, a dokumentum az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. A romániai politizálás szokásrendjétől eltérően ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg. A CSM közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, leszögezve, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Állásfoglalása azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön. A legfelsőbb bírói testület szerint „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.
A vádakra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevezi, súlyos beavatkozás, a sajtó- és szólásszabadság jogának eltiprása”. Az RMDSZ ugyanakkor felszólította a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban. Kelemen szerint a jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Azt is tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében az anyanyelvhasználathoz való jogot az igazságszolgáltatásban.
Mindeközben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunorral és Victor Ponta miniszterelnökkel múlt héten, Székelyföldön tett kampánykörútja során úgy fogalmazott: „Semmilyen autonómiatörekvést nem támogatunk, ebben eltökéltek vagyunk. Nem is értjük, mit remél az RMDSZ egy ilyen törvénytervezettől.” Dragnea szerint kérdés, hogy a törvénytervezet elkészítése elég nyomós ok-e az RMDSZ-szel való együttműködés befejezésére, de az biztos, hogy nem erősíti az együttműködést és a bizalmat. „Azt hiszem, olyan kezdeményezés ez, amely elmaradhatott volna, hiszen semmi esélye a megvalósulásra” – jelentette ki a kormányfő-helyettes.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében úgy fogalmaz: az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, célja kizárólag az lehet, hogy alternatív jövőképet teremtsen, amelynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, amelynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek”. Izsák Balázs szerint a román hatalomnak új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, Bukarestből ellenőrözött és irányított mozgalomra van szüksége. A törekvés célja az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása, vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Az SZNT év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. szeptember 19.
Ki kit vetkőztetett pőrére?
Egyetértek, hogy jobb, ha ki-ki a maga portáján seper, merthogy bőven van mit. Ennek ellenére mindig kíváncsian olvasom, hallgatom, amikor román politikus, sajtós vagy más közéleti személyiség a magyar politikáról, politikusokról, úgy általában a magyarokról fejti ki véleményét. Ilyenkor azt remélem, hátha valami újat, általam ismeretlent fedezek fel, ami eddig – az eltérő szemszögből következően – elkerülte a figyelmemet, s ami módosítja, árnyalja véleményemet.
Aztán ismételten rádöbbenek: ha én érintettként, „szenvedő félként” szubjektív vagyok, ama másik nézőpontból rólam, rólunk vélekedők – ők is érintettek, csak egészen másként, mondjuk: „elkövetőkként” – sem lehetnek mások, csak elfogultak. Eddigi tapasztalataim mondatják velem: nagy veszély fenyeget, tehát jó résen lenni, ha román politikus mond szépet a magyarról, mármint a politikusról. Akkor abból ránk nézvést semmi jó nem következhet.
Mondandóm lényegére térve, már első pillantásra felkeltette érdeklődésemet A magyar politikusokat pőrére vetkőztető hét kérdés című, az evz.ro hírportálon megjelent írás. „Az autonómiával kapcsolatos szómenés hálójába eső magyarok közül hánynak tűnik fel, hogy a téma mindig csak akkor kerül elő, amikor a magyar politikusoknak szavazatokra van szükségük?
Székelyföld témájában az európai parlamenti választás alkalmával volt a legutóbbi nagy hajcihő. Véletlen egybeesés?”- indítja lendületesen dolgozatát a szerző. El kell ismernem: igaza van, az RMDSZ rendszerint választási kampányok idején szokott autonómiázni. A cikkíró nagyvonalúságában még azt is hajlandó elismerni, hogy a rendszerváltás utáni első években megvolt az értelmük a magyarok jogköveteléseinek.
„De azután, hogy Románia a kisebbségekre vonatkozó legkorszerűbb törvényekkel rendelkező európai állammá vált és a magyarok mindent megkaptak, amit csak kértek, az autonómiával kapcsolatos mese üres szócsépléssé vált, mely mögé sok politikus az alkalmatlanságát rejti. De azt is, hogy képtelenek követendő célokat kigondolni a magyar közösségek számára” – folytatja. És nem szakad rá az ég!
Aztán felsorolja ama hét, kizárólag gazdasági vetületű kérdését, amelyek megválaszolásától a mucsai magyarok megvilágosulását reméli.
„A magyarokat az autonómia témájával hülyítő RMDSZ-es és a kicsi pártocskákban ülő trükközőknek nincs semmilyen válaszuk a fentebbi kérdésekre. Nem is lehet semmilyen válaszuk, mert az enklávévá alakítás, az elkülönülés, a múltba révedés csak rossz irányba változtathatják meg az oda telepített közösségek életét. Ez ellentétes az Európai Unióban jólétet biztosító elvekkel és főleg a ma fejlődést produkáló mechanizmusokkal” – állítja fölényes, kioktató hangnemben.
„A kedélyeket az autonómiával felpiszkáló politikusok tudatosan, vagy ostobaságból, valójában a legnagyobb rosszat teszik a magyar közösségekkel” – vonja le a végkövetkeztetést a szerző.
Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem elegem van abból, hogy mások mondják meg, mi a jó nekem. Ami pedig az evz.ro jegyzetíróját illeti, eme írásával azt bizonyította, hogy ő sem különbözik a magyar kérdésben megszólaló elfogult gyűlöletkeltőktől. S hogy az írásával nem az általa célba vett magyar politikusokat, hanem önmagát vetkőztette pőrére.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma
Egyetértek, hogy jobb, ha ki-ki a maga portáján seper, merthogy bőven van mit. Ennek ellenére mindig kíváncsian olvasom, hallgatom, amikor román politikus, sajtós vagy más közéleti személyiség a magyar politikáról, politikusokról, úgy általában a magyarokról fejti ki véleményét. Ilyenkor azt remélem, hátha valami újat, általam ismeretlent fedezek fel, ami eddig – az eltérő szemszögből következően – elkerülte a figyelmemet, s ami módosítja, árnyalja véleményemet.
Aztán ismételten rádöbbenek: ha én érintettként, „szenvedő félként” szubjektív vagyok, ama másik nézőpontból rólam, rólunk vélekedők – ők is érintettek, csak egészen másként, mondjuk: „elkövetőkként” – sem lehetnek mások, csak elfogultak. Eddigi tapasztalataim mondatják velem: nagy veszély fenyeget, tehát jó résen lenni, ha román politikus mond szépet a magyarról, mármint a politikusról. Akkor abból ránk nézvést semmi jó nem következhet.
Mondandóm lényegére térve, már első pillantásra felkeltette érdeklődésemet A magyar politikusokat pőrére vetkőztető hét kérdés című, az evz.ro hírportálon megjelent írás. „Az autonómiával kapcsolatos szómenés hálójába eső magyarok közül hánynak tűnik fel, hogy a téma mindig csak akkor kerül elő, amikor a magyar politikusoknak szavazatokra van szükségük?
Székelyföld témájában az európai parlamenti választás alkalmával volt a legutóbbi nagy hajcihő. Véletlen egybeesés?”- indítja lendületesen dolgozatát a szerző. El kell ismernem: igaza van, az RMDSZ rendszerint választási kampányok idején szokott autonómiázni. A cikkíró nagyvonalúságában még azt is hajlandó elismerni, hogy a rendszerváltás utáni első években megvolt az értelmük a magyarok jogköveteléseinek.
„De azután, hogy Románia a kisebbségekre vonatkozó legkorszerűbb törvényekkel rendelkező európai állammá vált és a magyarok mindent megkaptak, amit csak kértek, az autonómiával kapcsolatos mese üres szócsépléssé vált, mely mögé sok politikus az alkalmatlanságát rejti. De azt is, hogy képtelenek követendő célokat kigondolni a magyar közösségek számára” – folytatja. És nem szakad rá az ég!
Aztán felsorolja ama hét, kizárólag gazdasági vetületű kérdését, amelyek megválaszolásától a mucsai magyarok megvilágosulását reméli.
„A magyarokat az autonómia témájával hülyítő RMDSZ-es és a kicsi pártocskákban ülő trükközőknek nincs semmilyen válaszuk a fentebbi kérdésekre. Nem is lehet semmilyen válaszuk, mert az enklávévá alakítás, az elkülönülés, a múltba révedés csak rossz irányba változtathatják meg az oda telepített közösségek életét. Ez ellentétes az Európai Unióban jólétet biztosító elvekkel és főleg a ma fejlődést produkáló mechanizmusokkal” – állítja fölényes, kioktató hangnemben.
„A kedélyeket az autonómiával felpiszkáló politikusok tudatosan, vagy ostobaságból, valójában a legnagyobb rosszat teszik a magyar közösségekkel” – vonja le a végkövetkeztetést a szerző.
Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem elegem van abból, hogy mások mondják meg, mi a jó nekem. Ami pedig az evz.ro jegyzetíróját illeti, eme írásával azt bizonyította, hogy ő sem különbözik a magyar kérdésben megszólaló elfogult gyűlöletkeltőktől. S hogy az írásával nem az általa célba vett magyar politikusokat, hanem önmagát vetkőztette pőrére.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma
2014. szeptember 19.
A dél-tiroli autonómiát veszi alapul az RMDSZ-modell
A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtják.
Ez jobb. Ez egy működő modell – válaszolta Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy miért volt szükség egy újabb autonómiatervezetre, amikor már létezik egy, a parlament elé beterjesztett statútum. A csütörtökön bemutatott tervezet a dél-tiroli autonómiát, tehát egy létező, működő modellt vesz alapul.
Fontos volt, hogy egy olyan modellt találjunk, amely nem szélsőséges, amely az állam egységét nem sérti, és nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető, ha valaki komolyan és nem rosszindulatúan áll hozzá, hogy szakadár mozgalom vagy állam az államban típusú megoldást jelentene, tehát egy európai uniós modell – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A székelyföldi autonóm régió Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna, a jelenlegi megyerendszert is megtartva. Fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában, a többi végrehajtó szerv pedig Sepsiszentgyörgyön működne.
Nem azt akarjuk, hogy az állam megszűnjön, hanem azt, hogy a döntések nagy többsége, amely a közösség életében fontos, helyi szinten szülessen meg, ne legyen kiszolgáltatva távoli, sokszor elérhetetlennek tűnő intézményeknek és fővárosoknak – tette egyértelművé Kelemen Hunor.
Szerinte párbeszédet kell folytatni a román társadalommal, és meg kell győzni őket arról, hogy a területi autonómia nem veszélyes, szakadár törekvés, hiszen – mint mondta – azok az európai országok, amelyeknek sikerült rendezniük viszonyukat a nemzeti kisebbségeikkel, erősebbé váltak. Az RMDSZ olyan konferenciákat tervez román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket.
hirado.hu / Duna Tv, Híradó, Erdély.ma
A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtják.
Ez jobb. Ez egy működő modell – válaszolta Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy miért volt szükség egy újabb autonómiatervezetre, amikor már létezik egy, a parlament elé beterjesztett statútum. A csütörtökön bemutatott tervezet a dél-tiroli autonómiát, tehát egy létező, működő modellt vesz alapul.
Fontos volt, hogy egy olyan modellt találjunk, amely nem szélsőséges, amely az állam egységét nem sérti, és nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető, ha valaki komolyan és nem rosszindulatúan áll hozzá, hogy szakadár mozgalom vagy állam az államban típusú megoldást jelentene, tehát egy európai uniós modell – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A székelyföldi autonóm régió Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna, a jelenlegi megyerendszert is megtartva. Fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában, a többi végrehajtó szerv pedig Sepsiszentgyörgyön működne.
Nem azt akarjuk, hogy az állam megszűnjön, hanem azt, hogy a döntések nagy többsége, amely a közösség életében fontos, helyi szinten szülessen meg, ne legyen kiszolgáltatva távoli, sokszor elérhetetlennek tűnő intézményeknek és fővárosoknak – tette egyértelművé Kelemen Hunor.
Szerinte párbeszédet kell folytatni a román társadalommal, és meg kell győzni őket arról, hogy a területi autonómia nem veszélyes, szakadár törekvés, hiszen – mint mondta – azok az európai országok, amelyeknek sikerült rendezniük viszonyukat a nemzeti kisebbségeikkel, erősebbé váltak. Az RMDSZ olyan konferenciákat tervez román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket.
hirado.hu / Duna Tv, Híradó, Erdély.ma
2014. szeptember 19.
Erdélyi politológusok bírálják az RMDSZ autonómiatervezetét
Az erdélyi magyar politológusok egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a tervezetben elvész az autonómia és a dokumentum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik.
Csalódtak az RMDSZ pénteken közvitára bocsátott székelyföldi autonómiatervezetében az MTI által megszólaltatott erdélyi magyar politológusok: egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a tervezetben elvész az autonómia és a dokumentum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik.
Salat Levente, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint az RMDSZ most szembesítette a román társadalmat azzal, hogy a Székelyföld autonómiája nemcsak az olykor szélsőségesnek megbélyegzett kis magyar pártok, hanem valamennyi romániai magyar politikai szervezet igénye.
A politológus elhibázottnak tartotta azt a stratégiát, hogy az RMDSZ a tervezet elkészítésével akarja megszólítani a román társadalmat autonómiaügyben. Úgy vélte, jobb esély lenne az autonómia elérésére, ha a román felet sikerülne előbb meggyőzni az autonómia-igény jogosultságáról, majd az ahhoz szükséges politikai akarat alapján a román partnerek bevonásával készülne el a technikai részletekre is kiterjedő törvénytervezet.
Salat Levente úgy vélte, a tervezet kidolgozói nem vállalták fel nyíltan, hogy tulajdonképpen hatalommegosztás, illetve törvényhozói és végrehajtói hatáskörök átruházása a törekvésük célja, aminek az lett a következménye, hogy éppen az autonómia lényege vész el a szövegben. „A tervezet egyrészt meg akarja nyugtatni a románokat, hogy nem is olyan nagy dolog, amit a magyarok kérnek, a magyarokkal pedig azt akarja elhitetni, hogy ez az autonómia" – jelentette ki a politológus. Salat Levente szerint a tervezet készítői elképzeléseiket megpróbálták beilleszteni a jelenlegi román jogrendbe és államszerkezetbe úgy, hogy az a lehető legkevesebb átalakítást tegyen szükségessé. Ezért „túlságosan nagy árat fizettek" – mondta a politológus, és példaként hozta fel, hogy a regionális tanács csupán jogszabály-tervezeteket készít, amelyek hatályba lépése attól függ, hogy a bukaresti kormányt képviselő prefektus megtámadja-e azokat vagy sem a közigazgatási bíróságon. „Eszerint végső soron a prefektuson múlik, hogy van-e autonómia vagy nincs, legalábbis a jogszabályalkotással kapcsolatos hatáskörök terén" – jelentette ki. A törvénytervezet hiányosságaként említette azt is, hogy anélkül adja meg a székelyföldi nemzeti közösségeknek a képviselet és a kardinális kérdések tekintetében a konzultáció lehetőségét, hogy előírná a nemzetiségi regisztrációt.
Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára is hibának tartotta azt, hogy a tervezet nem rendelkezik nemzeti névjegyzék összeállításáról. Megjegyezte, nélküle nehéz megnyugtatóan rendezni, hogy a köztisztviselői állásokat az etnikai arányoknak megfelelően töltsék be.
Bakk Miklós a tervezet hibájának tartotta, hogy az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozná létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek. Hozzátette, ha az RMDSZ úgy gondolja, hogy a három megye csak kiindulópont, és a települések csatlakozási, leválási folyamatával alakul ki a végleges terület, akkor az ezt leíró a mechanizmust is be kell építenie a tervezetbe. A terület pontos körülhatárolását azért is fontosnak tartotta a politológus, mert szerinte csak a történelmi Székelyföldön biztosítható a törekvések mozgalmi háttere, amit elengedhetetlenül fontosnak tartott a célok megvalósításához.
A politológus azt is megemlítette, hogy a tervezet közzétételét régóta halogatja az RMDSZ, mégsem sikerült kiérlelt szöveggel a nyilvánosság elé állni. Szerinte a közzétett magyar szöveg számtalan fogalmi hibát, pontatlanságot tartalmaz. A közvitára bocsátott tervezettel az RMDSZ azon a helyzeten próbál változtatni, hogy jelenleg az ellenzéke uralja az erdélyi autonómiadiskurzust – tette hozzá Bakk Miklós.
MTI, Erdély.ma
Az erdélyi magyar politológusok egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a tervezetben elvész az autonómia és a dokumentum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik.
Csalódtak az RMDSZ pénteken közvitára bocsátott székelyföldi autonómiatervezetében az MTI által megszólaltatott erdélyi magyar politológusok: egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a tervezetben elvész az autonómia és a dokumentum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik.
Salat Levente, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint az RMDSZ most szembesítette a román társadalmat azzal, hogy a Székelyföld autonómiája nemcsak az olykor szélsőségesnek megbélyegzett kis magyar pártok, hanem valamennyi romániai magyar politikai szervezet igénye.
A politológus elhibázottnak tartotta azt a stratégiát, hogy az RMDSZ a tervezet elkészítésével akarja megszólítani a román társadalmat autonómiaügyben. Úgy vélte, jobb esély lenne az autonómia elérésére, ha a román felet sikerülne előbb meggyőzni az autonómia-igény jogosultságáról, majd az ahhoz szükséges politikai akarat alapján a román partnerek bevonásával készülne el a technikai részletekre is kiterjedő törvénytervezet.
Salat Levente úgy vélte, a tervezet kidolgozói nem vállalták fel nyíltan, hogy tulajdonképpen hatalommegosztás, illetve törvényhozói és végrehajtói hatáskörök átruházása a törekvésük célja, aminek az lett a következménye, hogy éppen az autonómia lényege vész el a szövegben. „A tervezet egyrészt meg akarja nyugtatni a románokat, hogy nem is olyan nagy dolog, amit a magyarok kérnek, a magyarokkal pedig azt akarja elhitetni, hogy ez az autonómia" – jelentette ki a politológus. Salat Levente szerint a tervezet készítői elképzeléseiket megpróbálták beilleszteni a jelenlegi román jogrendbe és államszerkezetbe úgy, hogy az a lehető legkevesebb átalakítást tegyen szükségessé. Ezért „túlságosan nagy árat fizettek" – mondta a politológus, és példaként hozta fel, hogy a regionális tanács csupán jogszabály-tervezeteket készít, amelyek hatályba lépése attól függ, hogy a bukaresti kormányt képviselő prefektus megtámadja-e azokat vagy sem a közigazgatási bíróságon. „Eszerint végső soron a prefektuson múlik, hogy van-e autonómia vagy nincs, legalábbis a jogszabályalkotással kapcsolatos hatáskörök terén" – jelentette ki. A törvénytervezet hiányosságaként említette azt is, hogy anélkül adja meg a székelyföldi nemzeti közösségeknek a képviselet és a kardinális kérdések tekintetében a konzultáció lehetőségét, hogy előírná a nemzetiségi regisztrációt.
Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára is hibának tartotta azt, hogy a tervezet nem rendelkezik nemzeti névjegyzék összeállításáról. Megjegyezte, nélküle nehéz megnyugtatóan rendezni, hogy a köztisztviselői állásokat az etnikai arányoknak megfelelően töltsék be.
Bakk Miklós a tervezet hibájának tartotta, hogy az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozná létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek. Hozzátette, ha az RMDSZ úgy gondolja, hogy a három megye csak kiindulópont, és a települések csatlakozási, leválási folyamatával alakul ki a végleges terület, akkor az ezt leíró a mechanizmust is be kell építenie a tervezetbe. A terület pontos körülhatárolását azért is fontosnak tartotta a politológus, mert szerinte csak a történelmi Székelyföldön biztosítható a törekvések mozgalmi háttere, amit elengedhetetlenül fontosnak tartott a célok megvalósításához.
A politológus azt is megemlítette, hogy a tervezet közzétételét régóta halogatja az RMDSZ, mégsem sikerült kiérlelt szöveggel a nyilvánosság elé állni. Szerinte a közzétett magyar szöveg számtalan fogalmi hibát, pontatlanságot tartalmaz. A közvitára bocsátott tervezettel az RMDSZ azon a helyzeten próbál változtatni, hogy jelenleg az ellenzéke uralja az erdélyi autonómiadiskurzust – tette hozzá Bakk Miklós.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 19.
Fordulópont?
Saját vállalásaihoz és a közösségi elvárásokhoz képest jókora késéssel bár, de tegnap Kolozsváron végre hivatalosan is bemutatta autonómiastatútumát az RMDSZ.
Ezzel pedig új szakaszhoz érkezett a székelyföldi autonómiamozgalom – az erdélyi magyarság parlamenti képviselettel is rendelkező szervezete ugyanis eddig csak kampányidőszakban, jobbára mozgósító szlogenként tűzte zászlajára az önrendelkezést, s nemhogy saját elképzelése, törvénytervezete nem volt arról, de még arra sem volt hajlandó, hogy felvállalja, támogassa a Székely Nemzeti Tanács évekkel ezelőtt kidolgozott statútumát. Talán éppen ez az előtörténet, az autonómia ügyéhez való meglehetősen felemás, gyakorta képmutató viszonyulás az, amely miatt egyfajta bizalmatlanság övezi az RMDSZ lépését még a magyarság körében is. Kétségkívül, rászolgált e gyanakvásra az RMDSZ, ráadásul számtalan kérdés merül fel most is – miért éppen kampányidőszakban mutatják be a tervezetet, miért nem szabtak határidőt a parlamenti benyújtásra, miért nem törekedtek konszenzusra, az egység megteremtésére a folyamat során, miért hagyták figyelmen kívül az autonómiamozgalom leghitelesebb képviselője, a Székely Nemzeti Tanács álláspontját –, mindennek ellenére a tervezet kidolgozása, felvállalása, bemutatása mégiscsak fordulópont. Pontosabban fordulópont lehet – de csak akkor, ha tartalmas közvita követi, melynek végén a romániai magyar közösség minél jelentősebb része magáénak érzi majd. Ha elkezdődhet a párbeszéd román véleményformálókkal. Ha minél szélesebb körben ismertetik, eljuttatják nyugati államok nagykövet-ségeihez, ha szövetségeseket keresnek itthon és külföldön. Ha benyújtják és fenntartják a parlamentben, ha különféle politikai alkuk során kőkeményen ragaszkodnak hozzá. Sok feltételt kell tehát még teljesítenie az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezése hiteles legyen. Kezdhetnék talán azzal, hogy legalább a közvita során keresik majd a konszenzust, és az autonómia-képviselet egységének megteremtésére törekednek. Mert az már most látszik: az autonómia megvalósításához nem elegendőek a politikai alkuk, parlamenti eszközök, szükség lesz intenzív diplomáciai tevékenységre, okos külpolitikára és erőteljes mozgalmi háttérre is. Szükség lesz tehát mindenkire.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Saját vállalásaihoz és a közösségi elvárásokhoz képest jókora késéssel bár, de tegnap Kolozsváron végre hivatalosan is bemutatta autonómiastatútumát az RMDSZ.
Ezzel pedig új szakaszhoz érkezett a székelyföldi autonómiamozgalom – az erdélyi magyarság parlamenti képviselettel is rendelkező szervezete ugyanis eddig csak kampányidőszakban, jobbára mozgósító szlogenként tűzte zászlajára az önrendelkezést, s nemhogy saját elképzelése, törvénytervezete nem volt arról, de még arra sem volt hajlandó, hogy felvállalja, támogassa a Székely Nemzeti Tanács évekkel ezelőtt kidolgozott statútumát. Talán éppen ez az előtörténet, az autonómia ügyéhez való meglehetősen felemás, gyakorta képmutató viszonyulás az, amely miatt egyfajta bizalmatlanság övezi az RMDSZ lépését még a magyarság körében is. Kétségkívül, rászolgált e gyanakvásra az RMDSZ, ráadásul számtalan kérdés merül fel most is – miért éppen kampányidőszakban mutatják be a tervezetet, miért nem szabtak határidőt a parlamenti benyújtásra, miért nem törekedtek konszenzusra, az egység megteremtésére a folyamat során, miért hagyták figyelmen kívül az autonómiamozgalom leghitelesebb képviselője, a Székely Nemzeti Tanács álláspontját –, mindennek ellenére a tervezet kidolgozása, felvállalása, bemutatása mégiscsak fordulópont. Pontosabban fordulópont lehet – de csak akkor, ha tartalmas közvita követi, melynek végén a romániai magyar közösség minél jelentősebb része magáénak érzi majd. Ha elkezdődhet a párbeszéd román véleményformálókkal. Ha minél szélesebb körben ismertetik, eljuttatják nyugati államok nagykövet-ségeihez, ha szövetségeseket keresnek itthon és külföldön. Ha benyújtják és fenntartják a parlamentben, ha különféle politikai alkuk során kőkeményen ragaszkodnak hozzá. Sok feltételt kell tehát még teljesítenie az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezése hiteles legyen. Kezdhetnék talán azzal, hogy legalább a közvita során keresik majd a konszenzust, és az autonómia-képviselet egységének megteremtésére törekednek. Mert az már most látszik: az autonómia megvalósításához nem elegendőek a politikai alkuk, parlamenti eszközök, szükség lesz intenzív diplomáciai tevékenységre, okos külpolitikára és erőteljes mozgalmi háttérre is. Szükség lesz tehát mindenkire.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 19.
Biztos, hogy különbözünk Skóciától (Vita a sepsiszentgyörgyi tanácsban)
Egy szűk körű megemlékezéstől a skóciai népszavazásig terjedt a sepsiszentgyörgyi tanácsban tegnap kitört vita. Bár Antal Árpád polgármester mindjárt az elején leszögezte, hogy az ülést nem az Egyesült Királyság esetleges szétszakadása, hanem a tanácstagok jövő heti elfoglaltsága miatt tűzték ki egy héttel hamarabb a szokásosnál, a téma az utolsó napirendi pontnál, a különféléknél mégis előkerült.
A benyújtott határozattervezetek mindvégig olajozottan folyó megszavazása után az egyéni hozzászólásokra került sor, ezek között is utolsónak kért szót az ülést vezető Mădălin Guruianu liberális politikus. Szóvá tette, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) az önkormányzat tulajdonában levő Míves Házban szervezett egy megemlékezést 1940. szeptember 13-áról, a magyar hadsereg sepsiszentgyörgyi bevonulásáról, és ezt ő nem tartja helyesnek, mert a szélsőségesek – a Jobbik és az Új Jobboldal is – éppen elég kárt okoztak már Erdélyben. Antal Árpád válaszában leszögezte, hogy ő maga nem volt ott, és nem tudja, hogy pontosan mi történt, de ha nem fordult elő rendbontás vagy mások sértegetése, egy valóságos történelmi esemény kapcsán tartott rendezvény még nem lehet gond, akkor sem, ha egy radikálisabb csoport kezdeményezi. Vannak, akik a magyarok 1940-ben történt bevonulását ünneplik, mások az 1944-ben bekövetkezett román „felszabadítást”, ez van, a huszadik század zaklatott volt. Rendbontásra nem került sor – ismerte el Guruianu –, és az is kiderült, hogy a helyiséget egy magánszemély bérelte ki, az épületet gondozó Guzsalyas Alapítvány pedig nem tudta, mire készülnek, de a december elsejei ünnepségen ugyanezek a fiatalok kiabálták, hogy Székelyföld nem Románia!, ezért kellene elhatárolódni tőlük, ahogy más szélsőségesektől is: ilyen hangulatkeltésre semmi szükség. Jól tudjuk, hogy Székelyföld Ro-mánia része, ez az RMDSZ tegnap bemutatott autonómiatervezetének címében is szerepel – felelte erre Antal Árpád. Ő maga mindig elhatárolódott a szélsőségesektől, emlékeztetett, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a HVIM tagjai háromszéki, helybeli fiatalok, akik nem járnak Craiovára tüntetni, az Új Jobboldal azonban más megyékből jön ide feszültséget szítani, ami azért nagy különbség. Szerencse, hogy itt nincsenek olyan románok – vágott vissza Guruianu, és ekkor hozakodott elő Antal Árpád a skóciai népszavazással. Szerinte ma ez a legfontosabb, Európa jövőjét is befolyásoló kérdés, amelynek nem is annyira a kimenetele érdekes számára (ő maga az unionistáknak szurkol, nem a függetlenségieknek), hanem maga az a tény, hogy egy civilizált és demokratikus országban erről a kérdésről népszavazást lehet tartani, és a Nagy-Britannia lakosságának mindössze nyolc százalékát kitevő skótok dönthetnek saját sorsukról, a még közös állam és miniszterelnök pedig nem próbálja őket adminisztratív vagy jogi úton, törvényekkel, prefektusi beavatkozásokkal, kormányfői látogatásokkal, többségi szavazással megakadályozni ebben, hanem érvekkel iparkodik meggyőzni a skótokat arról, hogy miért lenne jobb, ha nem válnának le. Ez a különbség az angol és a román demokrácia között: nálunk nemhogy szavazni, beszélni sem igen lehet még a székelyföldi fejlesztési régióról sem, pedig hol van ez még az autonómiától is. Ez a fő kérdés tehát, és a skóciai eredménytől függetlenül megkerülhetetlen lesz Európában: hogy megengedik-e a népeknek az önrendelkezést? Erről, illetve az RMDSZ autonómiatervezetéről a választások után kész tárgyalni Mădălin Guruianu, a kampányidőszakot ugyanis nem tartja megfelelőnek. Addig is felajánlotta az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a kormányból, ha annyira elégedetlen a prefektussal és a kormányfővel. Várjuk a jobboldalnak a magyar közösségi jogokra vonatkozó ajánlatát – felelte Antal Árpád, hangsúlyozva: az autonómiatervezet nem a kormányé. A végszót Incze Sándor mondta ki: meg kell értenünk, hogy egymásra vagyunk utalva, és csak úgy tudunk együtt élni, ha megbecsüljük a másikat.
Demeter J. Ildikó, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Egy szűk körű megemlékezéstől a skóciai népszavazásig terjedt a sepsiszentgyörgyi tanácsban tegnap kitört vita. Bár Antal Árpád polgármester mindjárt az elején leszögezte, hogy az ülést nem az Egyesült Királyság esetleges szétszakadása, hanem a tanácstagok jövő heti elfoglaltsága miatt tűzték ki egy héttel hamarabb a szokásosnál, a téma az utolsó napirendi pontnál, a különféléknél mégis előkerült.
A benyújtott határozattervezetek mindvégig olajozottan folyó megszavazása után az egyéni hozzászólásokra került sor, ezek között is utolsónak kért szót az ülést vezető Mădălin Guruianu liberális politikus. Szóvá tette, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) az önkormányzat tulajdonában levő Míves Házban szervezett egy megemlékezést 1940. szeptember 13-áról, a magyar hadsereg sepsiszentgyörgyi bevonulásáról, és ezt ő nem tartja helyesnek, mert a szélsőségesek – a Jobbik és az Új Jobboldal is – éppen elég kárt okoztak már Erdélyben. Antal Árpád válaszában leszögezte, hogy ő maga nem volt ott, és nem tudja, hogy pontosan mi történt, de ha nem fordult elő rendbontás vagy mások sértegetése, egy valóságos történelmi esemény kapcsán tartott rendezvény még nem lehet gond, akkor sem, ha egy radikálisabb csoport kezdeményezi. Vannak, akik a magyarok 1940-ben történt bevonulását ünneplik, mások az 1944-ben bekövetkezett román „felszabadítást”, ez van, a huszadik század zaklatott volt. Rendbontásra nem került sor – ismerte el Guruianu –, és az is kiderült, hogy a helyiséget egy magánszemély bérelte ki, az épületet gondozó Guzsalyas Alapítvány pedig nem tudta, mire készülnek, de a december elsejei ünnepségen ugyanezek a fiatalok kiabálták, hogy Székelyföld nem Románia!, ezért kellene elhatárolódni tőlük, ahogy más szélsőségesektől is: ilyen hangulatkeltésre semmi szükség. Jól tudjuk, hogy Székelyföld Ro-mánia része, ez az RMDSZ tegnap bemutatott autonómiatervezetének címében is szerepel – felelte erre Antal Árpád. Ő maga mindig elhatárolódott a szélsőségesektől, emlékeztetett, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a HVIM tagjai háromszéki, helybeli fiatalok, akik nem járnak Craiovára tüntetni, az Új Jobboldal azonban más megyékből jön ide feszültséget szítani, ami azért nagy különbség. Szerencse, hogy itt nincsenek olyan románok – vágott vissza Guruianu, és ekkor hozakodott elő Antal Árpád a skóciai népszavazással. Szerinte ma ez a legfontosabb, Európa jövőjét is befolyásoló kérdés, amelynek nem is annyira a kimenetele érdekes számára (ő maga az unionistáknak szurkol, nem a függetlenségieknek), hanem maga az a tény, hogy egy civilizált és demokratikus országban erről a kérdésről népszavazást lehet tartani, és a Nagy-Britannia lakosságának mindössze nyolc százalékát kitevő skótok dönthetnek saját sorsukról, a még közös állam és miniszterelnök pedig nem próbálja őket adminisztratív vagy jogi úton, törvényekkel, prefektusi beavatkozásokkal, kormányfői látogatásokkal, többségi szavazással megakadályozni ebben, hanem érvekkel iparkodik meggyőzni a skótokat arról, hogy miért lenne jobb, ha nem válnának le. Ez a különbség az angol és a román demokrácia között: nálunk nemhogy szavazni, beszélni sem igen lehet még a székelyföldi fejlesztési régióról sem, pedig hol van ez még az autonómiától is. Ez a fő kérdés tehát, és a skóciai eredménytől függetlenül megkerülhetetlen lesz Európában: hogy megengedik-e a népeknek az önrendelkezést? Erről, illetve az RMDSZ autonómiatervezetéről a választások után kész tárgyalni Mădălin Guruianu, a kampányidőszakot ugyanis nem tartja megfelelőnek. Addig is felajánlotta az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a kormányból, ha annyira elégedetlen a prefektussal és a kormányfővel. Várjuk a jobboldalnak a magyar közösségi jogokra vonatkozó ajánlatát – felelte Antal Árpád, hangsúlyozva: az autonómiatervezet nem a kormányé. A végszót Incze Sándor mondta ki: meg kell értenünk, hogy egymásra vagyunk utalva, és csak úgy tudunk együtt élni, ha megbecsüljük a másikat.
Demeter J. Ildikó, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)