Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. július 27.
Elkezdődött a nyári színházi fesztivál
Szombaton startolt el a Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közös szervezésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál.
A Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közreműködésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál július 26-án, szombaton este kezdődött el Presser Gábor – Sztevanovity Dusán a Padlás című előadásával a váradi vár Nyári Színházában. Bár pár órával az előadás előtt még szakadt az eső, estére az ég kitisztult, így a fesztivál gond nélkül kezdődhetett el. A nézőtér már fél órával a kezdés előtt megtelt, voltak akik pótszékeken vagy a várfalon ülve nézték végig a félig mese, félig musicalt. Az előadás előtt Biró Rozália szenátor és Éder Ákos, az NMD alelnöke köszöntötte a nézőközönséget. Utóbbi elmondta, hogy „örömünkre szolgál, hogy idén harmadik alkalommal segíthettünk a színházi fesztivál megszervezésében. Reméljük, hogy élményekben gazdag heteknek nézünk elébe”.
Háromszoros öröm
Biro Rozália elmondta, hogy a szombati esemény háromszoros örömforrás. Először is a szervezőkkel együtt örül, akiknek nagy elégtétel, hogy kitartó munkájuknak megérett a gyümölcse. Másodszor „örülök azért is, mert sokan vannak itt önök között olyanok, akik valamilyen módon segédkeztek abban, hogy a váradi vár ilyen legyen, hogy megépülhessen ez a színház, amit újra és újra magunkénak tudunk azáltal, hogy itt szervezünk előadásokat. Végül és nem utolsó sorban örülök annak, hogy úgy döntöttek, hogy ma este eljönnek, mert ez a bizonyíték arra, hogy szükségünk van az együttlétre, az együtt szórakozásra, hogy anyanyelvünkben, a magyar színjátszásban gyönyörködve gazdagabbá tegyük napjainkat. Éljünk azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyeket egy napnyi, több hónapnyi vagy évi munkával megszerzünk, hogy mások is megszokják, hogy jelen vagyunk és megkerülhetetlenek vagyunk. Önök a bizonyíték, illetve ez a ma este, hogy szükség van ilyen eseményekre” – tette hozzá végezetül Biro Rozália.
Előadás
A köszöntéseket követően elkezdődhetett a mesei elemekkel tarkított musical, a népszerű A padlás című előadás Dobos László rendezésében a Mandala Dalszínház színészeinek előadásában. A közel két órás darabban a mese és valóság, a csodás és irreális elemek keveredtek, amelyeket az ismert dalok egészítettek ki. A közönség együtt énekelte a színészekkel többek között a Szilvás gombóc és a Fényév távolság című dalokat, a színdarab végén pedig hatalmas tapssal jutalmazták az előadást és a színészeket. A színházi fesztivál következő előadására, a Nejcserés támadás című vígjátékra augusztus 2-án, szombaton kerül sor 21 órától szintén a várszínházban.
Nagy Noémi, erdon.ma
Szombaton startolt el a Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közös szervezésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál.
A Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közreműködésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál július 26-án, szombaton este kezdődött el Presser Gábor – Sztevanovity Dusán a Padlás című előadásával a váradi vár Nyári Színházában. Bár pár órával az előadás előtt még szakadt az eső, estére az ég kitisztult, így a fesztivál gond nélkül kezdődhetett el. A nézőtér már fél órával a kezdés előtt megtelt, voltak akik pótszékeken vagy a várfalon ülve nézték végig a félig mese, félig musicalt. Az előadás előtt Biró Rozália szenátor és Éder Ákos, az NMD alelnöke köszöntötte a nézőközönséget. Utóbbi elmondta, hogy „örömünkre szolgál, hogy idén harmadik alkalommal segíthettünk a színházi fesztivál megszervezésében. Reméljük, hogy élményekben gazdag heteknek nézünk elébe”.
Háromszoros öröm
Biro Rozália elmondta, hogy a szombati esemény háromszoros örömforrás. Először is a szervezőkkel együtt örül, akiknek nagy elégtétel, hogy kitartó munkájuknak megérett a gyümölcse. Másodszor „örülök azért is, mert sokan vannak itt önök között olyanok, akik valamilyen módon segédkeztek abban, hogy a váradi vár ilyen legyen, hogy megépülhessen ez a színház, amit újra és újra magunkénak tudunk azáltal, hogy itt szervezünk előadásokat. Végül és nem utolsó sorban örülök annak, hogy úgy döntöttek, hogy ma este eljönnek, mert ez a bizonyíték arra, hogy szükségünk van az együttlétre, az együtt szórakozásra, hogy anyanyelvünkben, a magyar színjátszásban gyönyörködve gazdagabbá tegyük napjainkat. Éljünk azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyeket egy napnyi, több hónapnyi vagy évi munkával megszerzünk, hogy mások is megszokják, hogy jelen vagyunk és megkerülhetetlenek vagyunk. Önök a bizonyíték, illetve ez a ma este, hogy szükség van ilyen eseményekre” – tette hozzá végezetül Biro Rozália.
Előadás
A köszöntéseket követően elkezdődhetett a mesei elemekkel tarkított musical, a népszerű A padlás című előadás Dobos László rendezésében a Mandala Dalszínház színészeinek előadásában. A közel két órás darabban a mese és valóság, a csodás és irreális elemek keveredtek, amelyeket az ismert dalok egészítettek ki. A közönség együtt énekelte a színészekkel többek között a Szilvás gombóc és a Fényév távolság című dalokat, a színdarab végén pedig hatalmas tapssal jutalmazták az előadást és a színészeket. A színházi fesztivál következő előadására, a Nejcserés támadás című vígjátékra augusztus 2-án, szombaton kerül sor 21 órától szintén a várszínházban.
Nagy Noémi, erdon.ma
2014. július 28.
Orbán Viktor: eljöhet a mi időnk
Ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására – jelentette ki az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartotta meg hagyományos előadását a rendezvénysorozat népes közönsége előtt. Tőkés László EP-képviselő és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének társaságában a kormányfő beszélt a magyar–magyar és magyar–román kapcsolatokról, a nemzetpolitika alakulásáról, az anyaország törekvéseiről, ugyanakkor elemezte a nemzetközi helyzetet is.
Orbán azzal indította mondandóját, hogy köszönetet mondott a külhoni magyar állampolgároknak a Magyarországon kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők április 6-ai kétharmados győzelméhez nyújtott kiemelkedő szerepükért.
„Létezik a politikában a morális egyensúly. Évekkel ezelőtt arról beszélgettünk, a bosszúnak milyen nemes formája lenne, ha a 2004 decemberében az államhatárokon kívüli magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők úgy nyernék el büntetésüket, hogy egy választáson éppen a külhoni magyarok voksaival jönne létre a többség vagy a kétharmad” – jelentette ki a miniszterelnök, akinek szavait a hallgatóság nagy tapssal honorálta.
Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni.
Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni.
„Kormányzó párt is vagyunk, tehát egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy van egy Fidesz– KDNP, és van egy magyar kormány. A magyar kormány dolga, hogy az egészet nézze. Ha belesodródik a részek közötti vitába, akkor ki fogja nézni az egészet? Van véleményem, de ezt nem szabad politikai cselekvéssé átalakítani” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: hasonlóképpen nem kíván szembekerülni az RMDSZ választóival még akkor sem, ha időnként „elszkanderezget” a szövetség vezetőivel.
A román–magyar viszonyról kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem hangzott el olyan nyilatkozat a részéről, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek.
Szerinte azonban román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Kulcskérdésnek nevezte a tiszteletet és a nyitottságot, sőt azt ígérte, továbbra is megadja a román népnek és vezetőinek kijáró tiszteletet, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azt firtatta Orbán Viktortól, a székelyföldi önkormányzati vezetőkre nehezedő nyomás közepette mikor épül ki a virtuális magyar rakétapajzs? A miniszterelnök úgy válaszolt: olyan Vaskupolát tud elképzelni, amelynek vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet, és amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni. Félelem, begubózás helyett Orbán bátorságot, előretekintő gondolkodást, bátor cselekvést javasolt a Kárpát-medencei és a világban élő magyar közösségnek. „Könnyen megtörténhet, hogy eljön a mi időnk” – állapította meg a miniszterelnök.
Tőkés László a „lészen autonómia” kijelentéssel parafrazálta Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” kijelentését. Az EP-képviselő Tusnádfürdőn elmondta, sajnos nincs ok derűlátásra a tekintetben, hogy huszonöt év elteltével már a sikeresen megvalósult erdélyi autonómiáról értekezhetnek a Tusványosként közismert rendezvény előadói. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. A mi időnk most van, most kell cselekednünk, most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki, hozzátéve: áttörést kell elérni az autonómia kérdésében a kisebbségben élő román közösségek javára is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint Magyarországgal ellentétben Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az utódkommunisták vannak hatalmon, ugyanakkor Európa is megérett a rendszerváltozásra, hiszen elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék.
Tőkés egyúttal integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta, amely együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. „Ugyanazt kell mondani Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Másrészt a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérjük a kormányt, integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát” – hangoztatta Tőkés.
A volt püspök egyébként az RMDSZ párbeszédre való alkalmatlanságával magyarázta, hogy a Fidesz nemzeti EP-listáján kellett helyet biztosítani számára. Leszögezte: ennek ellenére továbbra is erdélyi képviselőnek tekinti magát, egyúttal párbeszédre, nemzeti együttműködésre szólította az RMDSZ vezetőit, akik közül csak az általa sztrájktörőknek nevezett székelyföldi önkormányzati vezetők látogattak el a Tusványosra.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)
Ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására – jelentette ki az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartotta meg hagyományos előadását a rendezvénysorozat népes közönsége előtt. Tőkés László EP-képviselő és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének társaságában a kormányfő beszélt a magyar–magyar és magyar–román kapcsolatokról, a nemzetpolitika alakulásáról, az anyaország törekvéseiről, ugyanakkor elemezte a nemzetközi helyzetet is.
Orbán azzal indította mondandóját, hogy köszönetet mondott a külhoni magyar állampolgároknak a Magyarországon kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők április 6-ai kétharmados győzelméhez nyújtott kiemelkedő szerepükért.
„Létezik a politikában a morális egyensúly. Évekkel ezelőtt arról beszélgettünk, a bosszúnak milyen nemes formája lenne, ha a 2004 decemberében az államhatárokon kívüli magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők úgy nyernék el büntetésüket, hogy egy választáson éppen a külhoni magyarok voksaival jönne létre a többség vagy a kétharmad” – jelentette ki a miniszterelnök, akinek szavait a hallgatóság nagy tapssal honorálta.
Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni.
Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni.
„Kormányzó párt is vagyunk, tehát egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy van egy Fidesz– KDNP, és van egy magyar kormány. A magyar kormány dolga, hogy az egészet nézze. Ha belesodródik a részek közötti vitába, akkor ki fogja nézni az egészet? Van véleményem, de ezt nem szabad politikai cselekvéssé átalakítani” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: hasonlóképpen nem kíván szembekerülni az RMDSZ választóival még akkor sem, ha időnként „elszkanderezget” a szövetség vezetőivel.
A román–magyar viszonyról kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem hangzott el olyan nyilatkozat a részéről, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek.
Szerinte azonban román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Kulcskérdésnek nevezte a tiszteletet és a nyitottságot, sőt azt ígérte, továbbra is megadja a román népnek és vezetőinek kijáró tiszteletet, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azt firtatta Orbán Viktortól, a székelyföldi önkormányzati vezetőkre nehezedő nyomás közepette mikor épül ki a virtuális magyar rakétapajzs? A miniszterelnök úgy válaszolt: olyan Vaskupolát tud elképzelni, amelynek vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet, és amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni. Félelem, begubózás helyett Orbán bátorságot, előretekintő gondolkodást, bátor cselekvést javasolt a Kárpát-medencei és a világban élő magyar közösségnek. „Könnyen megtörténhet, hogy eljön a mi időnk” – állapította meg a miniszterelnök.
Tőkés László a „lészen autonómia” kijelentéssel parafrazálta Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” kijelentését. Az EP-képviselő Tusnádfürdőn elmondta, sajnos nincs ok derűlátásra a tekintetben, hogy huszonöt év elteltével már a sikeresen megvalósult erdélyi autonómiáról értekezhetnek a Tusványosként közismert rendezvény előadói. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. A mi időnk most van, most kell cselekednünk, most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki, hozzátéve: áttörést kell elérni az autonómia kérdésében a kisebbségben élő román közösségek javára is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint Magyarországgal ellentétben Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az utódkommunisták vannak hatalmon, ugyanakkor Európa is megérett a rendszerváltozásra, hiszen elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék.
Tőkés egyúttal integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta, amely együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. „Ugyanazt kell mondani Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Másrészt a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérjük a kormányt, integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát” – hangoztatta Tőkés.
A volt püspök egyébként az RMDSZ párbeszédre való alkalmatlanságával magyarázta, hogy a Fidesz nemzeti EP-listáján kellett helyet biztosítani számára. Leszögezte: ennek ellenére továbbra is erdélyi képviselőnek tekinti magát, egyúttal párbeszédre, nemzeti együttműködésre szólította az RMDSZ vezetőit, akik közül csak az általa sztrájktörőknek nevezett székelyföldi önkormányzati vezetők látogattak el a Tusványosra.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 28.
Román segítség az autonómiatervezet népszerűsítésében
Segítséget ígért az RMDSZ készülő autonómiatervezetének a székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez Sergiu Constantin.
A Bozeni Európai Akadémia romániai származású kutatója arról az élményéről beszélt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki pódiumbeszélgetésén, hogy egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön végzett kutatásának román alanyai az autonómia pártolóivá váltak, miután elmagyarázta nekik: számukra is szavatolná az arányos jelenlétet a közhivatalokban.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére Constantin vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómiastatútum román nyelvű magyarázásában.
Az olaszországi Dél-Tirolban élő és dolgozó autonómiakutató bírálta a székelyföldi területi autonómia szorgalmazóit, amiért nem próbáltak bevonni román szakértőket is a statútum kidolgozásába. Szerinte a székelyföldi román–magyar viszonynak az a jellemzője, hogy mindkét közösség veszélyeztetve érzi magát amiatt, hogy a magyar közösség képviselői a kormánynak alárendelt intézményekből szorulnak ki, a román közösség képviselői pedig az önkormányzatokból.
Antal Árpád szerint azért nem jöhetett létre érdemi párbeszéd a székelyföldi románság képviselőivel, mert ezek meghatározó csoportjait éppen az etnikai arányok megváltoztatásának a feladatával telepítették a térségbe a kommunista diktatúra idején, másik részük pedig „abból él, hogy székelyföldi román”.
„Pár éve kiderült, a Székelyföldön szolgáló karhatalmiaknak 20 százalékos fizetéspótlék járt a magyar közegben végzett munkáért” – jelentette ki a polgármester. Szerinte a székelységet a jelenlegi geopolitikai helyzet segítheti hozzá az áhított autonómiához, az ukrajnai válság miatt ugyanis az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy az országban stabilitás legyen.
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács idén elfogadott autonómiapárti ajánlásának jelentéstevője szerint a nemzetállam fogalmát kellene modernizálni, hogy az ne kirekesztő, hanem befogadó fogalom legyen.
Gyergyai Csaba, Krónika (Kolozsvár)
Segítséget ígért az RMDSZ készülő autonómiatervezetének a székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez Sergiu Constantin.
A Bozeni Európai Akadémia romániai származású kutatója arról az élményéről beszélt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki pódiumbeszélgetésén, hogy egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön végzett kutatásának román alanyai az autonómia pártolóivá váltak, miután elmagyarázta nekik: számukra is szavatolná az arányos jelenlétet a közhivatalokban.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére Constantin vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómiastatútum román nyelvű magyarázásában.
Az olaszországi Dél-Tirolban élő és dolgozó autonómiakutató bírálta a székelyföldi területi autonómia szorgalmazóit, amiért nem próbáltak bevonni román szakértőket is a statútum kidolgozásába. Szerinte a székelyföldi román–magyar viszonynak az a jellemzője, hogy mindkét közösség veszélyeztetve érzi magát amiatt, hogy a magyar közösség képviselői a kormánynak alárendelt intézményekből szorulnak ki, a román közösség képviselői pedig az önkormányzatokból.
Antal Árpád szerint azért nem jöhetett létre érdemi párbeszéd a székelyföldi románság képviselőivel, mert ezek meghatározó csoportjait éppen az etnikai arányok megváltoztatásának a feladatával telepítették a térségbe a kommunista diktatúra idején, másik részük pedig „abból él, hogy székelyföldi román”.
„Pár éve kiderült, a Székelyföldön szolgáló karhatalmiaknak 20 százalékos fizetéspótlék járt a magyar közegben végzett munkáért” – jelentette ki a polgármester. Szerinte a székelységet a jelenlegi geopolitikai helyzet segítheti hozzá az áhított autonómiához, az ukrajnai válság miatt ugyanis az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy az országban stabilitás legyen.
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács idén elfogadott autonómiapárti ajánlásának jelentéstevője szerint a nemzetállam fogalmát kellene modernizálni, hogy az ne kirekesztő, hanem befogadó fogalom legyen.
Gyergyai Csaba, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 28.
Magyar orvos- és gyógyszerészképzés: jelen és jövő a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte.
A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem!
Kirakat-multikulti
A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar.
A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége.
A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát.
A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását.
Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt.
Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani.
Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást.
Nagymamáddal is románul
A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes.
Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította.
A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni.
Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul.
A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.
Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat.
A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet
Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba.
Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van.
Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását.
Feledékeny RMDSZ-illetékesek
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel.
Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik.
Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték.
A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza.
Újjáépítés?
Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott.
Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt.
Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte.
Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást.
A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában.
Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte.
A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem!
Kirakat-multikulti
A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar.
A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége.
A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát.
A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását.
Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt.
Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani.
Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást.
Nagymamáddal is románul
A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes.
Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította.
A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni.
Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul.
A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.
Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat.
A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet
Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba.
Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van.
Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását.
Feledékeny RMDSZ-illetékesek
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel.
Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik.
Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték.
A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza.
Újjáépítés?
Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott.
Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt.
Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte.
Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást.
A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában.
Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 28.
Augusztustól megszűnik a Szatmári Magyar Hírlap
Augusztus elsejétől megszűnik a Szatmári Magyar Hírlap. Az újságot birtokló Solpress Kft. tulajdonosa, Dumitru Păcuraru szerint nem sikerült megszabadulniuk az adósságoktól, sőt a tartozásaik egyre növekedtek, ezért döntött amellett, hogy megszüntetik a megyei napilapot.
A Szatmári Magyar Hírlapot 2005-ben alapították, miután 2004-ben az addig egyetlen megyei magyar lapot, a Szatmári Friss Újságot felvásárolta az osztrák médiatröszt, az Informmedia Kft. Dumitru Păcuraru (akinek cége Szatmár megye legnagyobb példányszámú román nyelvű napilapjának, az Informaţia Zileinek is kiadója) fele-fele arányban osztozott a tulajdonjogon Szilágyi Ferenc helyi vállalkozóval. Pár évvel később Păcuraru lemondott részéről társa javára azzal az indokkal, hogy nem bírja mindkét sajtóorgánumot irányítani egyszerre.
A Szatmári Magyar Hírlap megszüntetésének lehetősége először 2012 őszén merült fel, a tulajdonos akkor a felhalmozott hatalmas adóssággal indokolta tervezett lépését. A román üzletember azonban végül megvásárolta az újság tulajdonjogát, így megmenekült a lap a bezárástól. Păcuraru akkor úgy nyilatkozott, szándékában áll javítani a lap arculatán és tartalmán egyaránt, és azt tervezi, hogy szabad kezet ad a szerkesztőknek, hogy független lapként működhessen az addig RMDSZ-közelinek számító újság.
Utóbbira egyébként nem került sor, a lap továbbra is erősen pártközeli maradt. A régi-új tulajdonos korábban hibának nevezte azt is, hogy eleve nem ágyazták egyetlen trösztbe az Informaţia Zileit és a Szatmári Magyar Hírlapot, mivel így igen sok pénzt emésztett fel a párhuzamosan folytatott adminisztráció.
Az elmúlt nem egészen két évben a felhalmozott adósságból nem sikerült lefaragni, sőt növekedett a lap tartozása, ezért vezetője meghozta a megszüntetésről szóló végérvényes döntést. Értesüléseink szerint az elmúlt hetekben megpróbálta eladni az újságot, azonban a tartozásokkal küzdő lapra nem akadt vevő. Ezelőtt két évvel egyébként a piacvezető szatmári magyar napilap, az idén alapításának 25. évfordulóját ünneplő Szatmári Friss Újság is gazdát cserélt, a Baranyai Zoltán tulajdonában levő helyi Tradeholding Kft. vette meg.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)
Augusztus elsejétől megszűnik a Szatmári Magyar Hírlap. Az újságot birtokló Solpress Kft. tulajdonosa, Dumitru Păcuraru szerint nem sikerült megszabadulniuk az adósságoktól, sőt a tartozásaik egyre növekedtek, ezért döntött amellett, hogy megszüntetik a megyei napilapot.
A Szatmári Magyar Hírlapot 2005-ben alapították, miután 2004-ben az addig egyetlen megyei magyar lapot, a Szatmári Friss Újságot felvásárolta az osztrák médiatröszt, az Informmedia Kft. Dumitru Păcuraru (akinek cége Szatmár megye legnagyobb példányszámú román nyelvű napilapjának, az Informaţia Zileinek is kiadója) fele-fele arányban osztozott a tulajdonjogon Szilágyi Ferenc helyi vállalkozóval. Pár évvel később Păcuraru lemondott részéről társa javára azzal az indokkal, hogy nem bírja mindkét sajtóorgánumot irányítani egyszerre.
A Szatmári Magyar Hírlap megszüntetésének lehetősége először 2012 őszén merült fel, a tulajdonos akkor a felhalmozott hatalmas adóssággal indokolta tervezett lépését. A román üzletember azonban végül megvásárolta az újság tulajdonjogát, így megmenekült a lap a bezárástól. Păcuraru akkor úgy nyilatkozott, szándékában áll javítani a lap arculatán és tartalmán egyaránt, és azt tervezi, hogy szabad kezet ad a szerkesztőknek, hogy független lapként működhessen az addig RMDSZ-közelinek számító újság.
Utóbbira egyébként nem került sor, a lap továbbra is erősen pártközeli maradt. A régi-új tulajdonos korábban hibának nevezte azt is, hogy eleve nem ágyazták egyetlen trösztbe az Informaţia Zileit és a Szatmári Magyar Hírlapot, mivel így igen sok pénzt emésztett fel a párhuzamosan folytatott adminisztráció.
Az elmúlt nem egészen két évben a felhalmozott adósságból nem sikerült lefaragni, sőt növekedett a lap tartozása, ezért vezetője meghozta a megszüntetésről szóló végérvényes döntést. Értesüléseink szerint az elmúlt hetekben megpróbálta eladni az újságot, azonban a tartozásokkal küzdő lapra nem akadt vevő. Ezelőtt két évvel egyébként a piacvezető szatmári magyar napilap, az idén alapításának 25. évfordulóját ünneplő Szatmári Friss Újság is gazdát cserélt, a Baranyai Zoltán tulajdonában levő helyi Tradeholding Kft. vette meg.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 28.
PSD-s politikus: elegünk van Magyarországból!
Valóságos magyarellenes kiáltványt fogalmazott meg az adevarul.ro-n működtetett blogján vasárnap Bogdan Diaconu. A szociáldemokrata képviselőnél valószínűleg Tusványos és az újabb székely zászlók kézdivásárhelyi felvonása miatt gurulhatott el a pirula.
A politikus Elegünk van Magyarországból című írásában tételesen felsorolja Budapestnek azokat a megnyilvánulásait, amelyeket szerinte Bukarestnek nem lenne szabad eltűrnie. A lista egészen hosszúra sikeredett.
Diaconu felrója Magyarországnak, hogy a határon túli magyarokért aggódik, miközben nem oldotta meg a saját nemzeti kisebbségeinek a parlamenti képviseletét. A szerzőnek elege van a magyar történelmi egyházak ingatlan-restitúciós igényeiből, azok után, hogy szerinte a XIX. században nem engedélyezték az erdélyi románoknak a templomépítést.
A politikus szerint budapesti támogatással háborús bűnös magyar írókat népszerűsítenek Erdélyben, szobrot emelnek nekik, „átkozott hamvaikat” becsempészik Erdélybe. „Soha nem hallottam még a magyarok részéről bocsánatkérést a Horthy-rendszer erdélyi bűnei miatt” – írja.
Diaconunak elege van abból a Magyarországból, amelynek politikusai szerinte úton-útfélen a romániai magyarság eltiprására panaszkodnak, miközben a Hargita és Kovászna megyei románok „az új magyar grófok terrorja alatt élnek”.
„Elegünk van Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Tőkés László és Vona Gábor Magyarországából, Wass Albert és Nyírő József Magyarországából, a Horty-rendszert visszasíró Magyarországból, és a Tőkés által feltámasztani kívánt halálosztó székely zászlóaljak Magyarországából” – zárul az írás.
Mint ismert, Bogdan Diaconu az RMDSZ koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak a képviselője. Kelemen Hunorék már többször sérelmezték a koalícióban a politikus magatartását. „Elmondtuk, hogy ezt többé nem tolerálhatjuk. Megígérték, hogy beszélnek Diaconu fejével. Elmagyarázzák neki, hogy egy koalícióban ezt nem lehet művelni” – nyilatkozta korábban a maszol.ro-nak Borbély László politikai alelnök.
maszol/adevarul.ro
Valóságos magyarellenes kiáltványt fogalmazott meg az adevarul.ro-n működtetett blogján vasárnap Bogdan Diaconu. A szociáldemokrata képviselőnél valószínűleg Tusványos és az újabb székely zászlók kézdivásárhelyi felvonása miatt gurulhatott el a pirula.
A politikus Elegünk van Magyarországból című írásában tételesen felsorolja Budapestnek azokat a megnyilvánulásait, amelyeket szerinte Bukarestnek nem lenne szabad eltűrnie. A lista egészen hosszúra sikeredett.
Diaconu felrója Magyarországnak, hogy a határon túli magyarokért aggódik, miközben nem oldotta meg a saját nemzeti kisebbségeinek a parlamenti képviseletét. A szerzőnek elege van a magyar történelmi egyházak ingatlan-restitúciós igényeiből, azok után, hogy szerinte a XIX. században nem engedélyezték az erdélyi románoknak a templomépítést.
A politikus szerint budapesti támogatással háborús bűnös magyar írókat népszerűsítenek Erdélyben, szobrot emelnek nekik, „átkozott hamvaikat” becsempészik Erdélybe. „Soha nem hallottam még a magyarok részéről bocsánatkérést a Horthy-rendszer erdélyi bűnei miatt” – írja.
Diaconunak elege van abból a Magyarországból, amelynek politikusai szerinte úton-útfélen a romániai magyarság eltiprására panaszkodnak, miközben a Hargita és Kovászna megyei románok „az új magyar grófok terrorja alatt élnek”.
„Elegünk van Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Tőkés László és Vona Gábor Magyarországából, Wass Albert és Nyírő József Magyarországából, a Horty-rendszert visszasíró Magyarországból, és a Tőkés által feltámasztani kívánt halálosztó székely zászlóaljak Magyarországából” – zárul az írás.
Mint ismert, Bogdan Diaconu az RMDSZ koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak a képviselője. Kelemen Hunorék már többször sérelmezték a koalícióban a politikus magatartását. „Elmondtuk, hogy ezt többé nem tolerálhatjuk. Megígérték, hogy beszélnek Diaconu fejével. Elmagyarázzák neki, hogy egy koalícióban ezt nem lehet művelni” – nyilatkozta korábban a maszol.ro-nak Borbély László politikai alelnök.
maszol/adevarul.ro
2014. július 29.
Új magyar gimnázium alapításáról döntött Marosvásárhely
Megszavazta a marosvásárhelyi városi tanács a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalapítását, amit hosszas politikai egyeztetés előzött meg.
Az új magyar tannyelvű katolikus iskoláról Peti András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester a Transindex hírportálnak elmondta, az önkormányzat kétharmados többséggel fogadta el a határozatot, amelyet a helyi román pártok sokáig elleneztek. Az RMDSZ-nek a Demokrata Liberális Párttal (PDL) kötött politikai alku nyomán sikerült megszereznie a közgyűlésben a többségi támogatást.
Tamási Zsolt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek elmondta: a tervek szerint 2015 szeptemberétől költöznek be az újonnan alapított intézmény osztályai a római katolikus egyház birtokában lévő épületbe, amelyben jelenleg a marosvásárhelyi Egyesülés nevű gimnázium és középiskola működik. Ez utóbbi oktatási intézmény vegyes – román és magyar – tannyelvű, az osztályok nagy többségét a román osztályok teszik ki. Ez az iskola Marosvásárhely egyik elit tanintézménye.
A megállapodást nehezítette, hogy a helyi román pártok és a tanfelügyelőség attól tartott, a római katolikus iskola létrehozása és az épületbe beköltözése miatt az Egyesülés iskola kiszorul jelenlegi székhelyéről.
Tamási Zsolt cáfolta, hogy kiszorítanák a már ott működő osztályokat, a két iskola az épületet megosztva működhet az ingatlanban. A mostani elfogadás után a prefektusnak is láttamoznia kell az önkormányzati határozatot, majd a Maros megyei tanfelügyelőség az oktatási minisztérium láttamozása nyomán bocsáthatja ki az iskola alapításáról szóló iratot.
A kuratóriumi tag elmondta: amennyiben a továbbiakban nem emelnek akadályt az iskola alapításának útjába, akkor a tanintézmény már szeptemberig végleg elnyerheti jogi személyiségét, és elkezdheti működését a jelenleg a helyi Bolyai líceumban működő katolikus osztályokkal.
Az önkormányzati határozat értelmében az iskolaalapításhoz még arra is szükség van, hogy az egyház kössön hosszú távú bérleti szerződést a marosvásárhelyi önkormányzattal, valamint a két haszonélvező iskolával. Ennek a szerződésnek az értelmében válik ugyanis lehetővé az 1903 és 1905 között Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján épült ingatlan felújítása európai forrásokból.
Az új iskola a tervek szerint a következő öt évben tizenhét osztállyal fog működni.
MTI, Erdély.ma
Megszavazta a marosvásárhelyi városi tanács a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalapítását, amit hosszas politikai egyeztetés előzött meg.
Az új magyar tannyelvű katolikus iskoláról Peti András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester a Transindex hírportálnak elmondta, az önkormányzat kétharmados többséggel fogadta el a határozatot, amelyet a helyi román pártok sokáig elleneztek. Az RMDSZ-nek a Demokrata Liberális Párttal (PDL) kötött politikai alku nyomán sikerült megszereznie a közgyűlésben a többségi támogatást.
Tamási Zsolt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek elmondta: a tervek szerint 2015 szeptemberétől költöznek be az újonnan alapított intézmény osztályai a római katolikus egyház birtokában lévő épületbe, amelyben jelenleg a marosvásárhelyi Egyesülés nevű gimnázium és középiskola működik. Ez utóbbi oktatási intézmény vegyes – román és magyar – tannyelvű, az osztályok nagy többségét a román osztályok teszik ki. Ez az iskola Marosvásárhely egyik elit tanintézménye.
A megállapodást nehezítette, hogy a helyi román pártok és a tanfelügyelőség attól tartott, a római katolikus iskola létrehozása és az épületbe beköltözése miatt az Egyesülés iskola kiszorul jelenlegi székhelyéről.
Tamási Zsolt cáfolta, hogy kiszorítanák a már ott működő osztályokat, a két iskola az épületet megosztva működhet az ingatlanban. A mostani elfogadás után a prefektusnak is láttamoznia kell az önkormányzati határozatot, majd a Maros megyei tanfelügyelőség az oktatási minisztérium láttamozása nyomán bocsáthatja ki az iskola alapításáról szóló iratot.
A kuratóriumi tag elmondta: amennyiben a továbbiakban nem emelnek akadályt az iskola alapításának útjába, akkor a tanintézmény már szeptemberig végleg elnyerheti jogi személyiségét, és elkezdheti működését a jelenleg a helyi Bolyai líceumban működő katolikus osztályokkal.
Az önkormányzati határozat értelmében az iskolaalapításhoz még arra is szükség van, hogy az egyház kössön hosszú távú bérleti szerződést a marosvásárhelyi önkormányzattal, valamint a két haszonélvező iskolával. Ennek a szerződésnek az értelmében válik ugyanis lehetővé az 1903 és 1905 között Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján épült ingatlan felújítása európai forrásokból.
Az új iskola a tervek szerint a következő öt évben tizenhét osztállyal fog működni.
MTI, Erdély.ma
2014. július 29.
Magyar nyelvű orvosképzés a felvételi eredmények tükrében
A politika kudarca
A magyar közvélemény természetszerűleg még mindig sokat foglalkozik a marosvásárhelyi orvosképzés ügyével. Sajnos, egyáltalán nem tapasztal jobbulást a magyar nyelvű oktatás terén. Annak ellenére, hogy a legutóbbi kormányba (is) immár tartósan belépő RMDSZ állítólag "feltételnek" szabta az előrelépést. Igaz, még sok minden megvalósulatlannak bizonyult; ahogy mostanában mondani szokás: meghatározatlan időre "jegelték".
Ráadásul a felvételi eredmények ismertetésekor a szülők, barátok, rokonok mély csalódással értesülhettek arról, hogy az orvosi és a fogorvosi szakok tandíjköteles helyeire idén sem került be egyetlen magyar hallgató sem. A román végzősök több mint ötszörös túljelentkezése miatt annak a 134 magyar orvostanhallgatónak is örülni kell, akik tandíjmentes helyre jutottak be, egyesek alacsonyabb médiával, mint a legjobb kieső román felvételizők.
Három évvel ezelőtti, akkor még a vészesen hallgató médiában (szerkesztő megjegyzése: a szerző figyelmen kívül hagyja, hogy a Népújság 1990 első napjaitól részletesen követte a MOGYE sorsát és minden véleménynek teret adott, amely a magyar oktatás ügyét szolgálta) szókimondónak bizonyuló elemzésemben (Önálló magyar tagozat: közeledünk vagy távolodunk? – Népújság/www.e-nepujsag.ro 2011. július 27/28.) jó néhány olyan megállapításra jutottam, ami azóta sem változott. Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok, elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek, hogy legyenek magyar jelentkezők és a bejutási- továbblépési feltételeknek megfelelő tanárok, hogy létezzen megfelelően színvonalas magyar oktatás és kutatás. És negatív megkülönböztetés, jogmegvonás esetén szavunkat hallathatjuk, különböző módon felléphetünk –akár a politikusokkal, szülőkkel, értelmiségiekkel, újságírókkal együtt.
A kisebbség számára az oktatás, kiemelten a felsőoktatás, legfontosabb igényeinek a teljesítése elsősorban politikai kérdés. Igazi jogállamban lehetne jogi alapon meghozott döntés, szakmai indoklással. Közelmúltbeli példákat adhatunk a Bolyai Egyetem létrehozásától és beolvasztásától a Sapientia-EMTE megteremtéséig, a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés történetén át. Ezért három évvel ezelőtti megállapításom időszerűségéből semmit sem veszített: "politikusainkon áll vagy bukik: a gyakorlatban is be tudják- e bizonyítani, hogy a tanügyi törvény valóban előrehaladást és nem visszafejlődést jelent a magyar nyelvű orvosképzés részére."
Az autonómia diadala
És miközben az erdélyi magyar politika kudarcán és saját tehetetlenségünkön túl a cikkben emlegetett stratégiahiányra és a széthúzásra sem találtunk gyógyírt, az egyetemi autonómia és a román jogalkotás diadalmenetének asszisztálhatunk. Ennek egyik jó példája a 2003-ban elfogadott 1432. számú kormányhatározat által az 2004/2005-ös tanévtől a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar hallgatói számára érvénybe lépő, külön beiskolázási számokon túli fizetéses helyek betöltése. Eleinte az utolsó magyar hallgató nagyobb médiával jutott be, ezért az egyetem szenátusa a tandíjköteles helyeket megfelezte a román és a magyar hallgatók között. Néhány éve a helyzet megváltozott, ezért ugyanazon szenátus autonóm döntése alapján a médiák sorrendjében történik a helyek betöltése. Ez azt jelenti, hogy harmadik éve a román hallgatók viszonylagos túljelentkezése miatt a tandíjas helyekre csak román diákok kerültek be. Két éve sikerült fele-fele arányban újabb tandíjas helyeket kicsikarni a tanügyminisztériumtól, míg a tavaly óta a MOGYE szenátusa a külföldi diákoknak kijáró 5000 eurós tandíjas helyeket hozott létre a román és a magyar nyelvű oktatás keretében. A tavalyi gyakorlat szerint a hazai és a magyarországi szülők szegényebbeknek bizonyultak, mint a spanyolhoniak és az Itáliába kerültek, akik könnyebben kigazdálkodták a busás tandíjat csemetéik számára.
A marosvásárhelyi magyar oktatás helyzetének az elemzése alapos tanulmányok tárgyát képezi (meg is kellene írni őket!). De tekintsünk kissé a felvételis jelentkezési arányok mélyére! El kell fogadnunk, hogy a románul felvételizők magasabb aránya miatt az orvosi karon 9,67-es osztályzattal esett ki elsőként az a jelentkező – itt fogytak el a fizetéses helyek –, aki a magyar tagozatra simán bejutott volna (9,44 volt az utolsó bejutó átlaga). Azt is kiszámíthatjuk, hogy a magyar jelentkezők középmédiája valamivel alacsonyabb, mint a román jelentkezők középmédiája. De gondoltunk-e arra, hogy mi rejlik a háttérben, hogy ez időben mi történik a körülöttünk működő orvosegyetemeken? Bár a vizsga mindenhol ugyanakkor zajlott, miért lett nagyobb a túljelentkezés Marosvásárhelyen? Első rálátásra ellentmondásosnak tűnik a helyzet, hiszen az orvosegyetem körüli elmarasztaló híradások, feszültségek nem bizonyulhatnának vonzónak a jelentkezők számára.
Az országos adatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi években nőtt az érdeklődés az orvosképzés, az egészségügyi pálya iránt. Vajon a szakma megbecsültsége emelkedett, vagy az orvosi diploma lett kiváló útravaló az országból elkívánkozó fiatalok számára?
Továbbá, két olyan fontos megállapításunk lehet, ami mások számára a MOGYE-autonómia sikerét bizonyítja. Hiszen a felvételi módszertanának az elfogadása mindenhol és mindenkoron az egyetem szenátusának a kompetenciája, a törvényes keretek betartásával. És itt formailag egyáltalán nem marasztalható el a kétharmadnál nagyobb többséggel rendelkező MOGYE-szenátus. Esetleg szakmailag, erkölcsileg.
Egyrészt Marosvásárhelyen az orvosi és fogorvosi karra még mindig egyetlen tantárgyból kell tesztet írni. Amikor az egykori három kötelező tantárgy kettőre, majd egyre csökkent, Marosvásárhely orvosegyeteme együtt lépett, rögtön követte a bukaresti, jászvásári, kolozsvári, temesvári és krajovai egyetemek határozatait. Másképpen a szigorúbb elvárások miatt felvételizőket veszített volna. Amikor viszont a már említett egyetemek a színvonal emelése miatt bevezették a két tantárgyra alapuló tesztvizsgát, akkor Marosvásárhelyen a kezek nem lendültek magasba. És így nyertek újabb jelentkezőket, akiknek nem kell a biológia mellett a kémiát is bebiflázniuk. Ugyanúgy alacsonyabban határozták meg az elvárásokat, mint az utóbbi huszonöt évben alakult, 1989-ben még nem létező orvosképző egyetemek.
Másrészt Marosvásárhelyen az írásbeli tesztkérdések 90 százaléka pontosan megtalálható Barron`s idén románra és magyarra lefordított anatómia és élettan könyvében, és csupán 10% új kérdés. Mondhatni, a gyengébb képességűek számára is bemagolható. A legtöbben anatómiát választanak, és ha viszonylag jó az érettségi jegyük (10 százaléka a végső jegynek), akkor eséllyel pályáznak. Nehezebb viszont a bejutás a kevésbé magolósak és a rosszabb érettségijük miatt hátrányosabb helyzetből indulók számára.
Megállapításaimat az idei statisztikák is alátámasztják. Szeben "engedékenyebb", kevesebb történelmi múlttal rendelkező orvosi karán összesen 136 diákot vettek fel az orvosi és a fogorvosi képzésre 9,48-as és 9,43-as utolsó bejutó jegyekkel, miközben 5,3-szoros volt a túljelentkezés. Az adatok hasonlítanak a marosvásárhelyiekhez. Teljesen eltérőek viszont a kolozsvári adatok: csupán háromszoros túljelentkezés az orvosira, kilenc olimpikon után az első bejutó 9,73-at ért el, a 290 tandíjmentes hely utolsó bejutója 7,36-ot. Közben aránytalanul kevés, csupán 20 a tandíjas helyek száma (ugyebár, itt nincs numerus clausus), és csupán egy moldáviai diákot vettek fel a kivételezettek sorában (Marosvásárhelyen két tucatnyi moldávot, romát és katonaorvost). Mellesleg, a fogorvosira az első helyezett 8,89-et, az utolsó bejutó 6,01-et ért el.
Az adatok nyilvánosak, az interneten megtalálhatóak. Elemzésünknél viszont már el kell gondolkodnunk. Vajon az A kategóriás kolozsvári orvosegyetem kevésbé színvonalas és kevésbé vonzó lenne, mint a B besorolású marosvásárhelyi? Vagy ők a minőséget fontosabbnak tartják, mint a nemzetiségi érdekek diktálta mennyiséget?
A remény sugara
Végül, milyen tanácsot adhatnék a kétségbeesett kiesőknek, leendő felvételizőknek és szüleiknek? Bár a magyar felvételizők idén (is) csak maguk között versengtek az orvosi és a fogorvosi karok tandíjmentes helyeire, a viszonylagos bejutási arány mégis jobb volt, mint az írásomban említett egyetemek románul felvételiző hallgatói esetén. És bár a helyzet kétségtelenül előnytelennek tűnik, hiszen kisebbségi létünk akár pozitív diszkriminációt kíván, semmiképpen se legyünk kishitűek! Éltessen a remény sugara! Talán készüljünk fel jobban, és másfelé irányulás helyett mégis fogadjuk el: Marosvásárhely orvosegyeteme szakmai, közösségi szempontból még mindig többet nyújt a magyar diák számára. Ezért érdemes jobban ráhajtani az érettségin és a tesztvizsgán.
Egyébként a mi időnkben, a nyolcvanas években szinte íratlan szabály volt, hogy a magyar diák jobban készüljön fel a felvételire. Az én 40-es létszámú osztályomból az akkori 5. számú Ipari Líceumban Szatmárnémetiben (előtte és utána Kölcsey nevét hordozta az iskola) mindenki egyetemre jutott, ami akkoriban sokkal nagyobb teljesítménynek bizonyult.
Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár
*
Dr. Ábrám Zoltán újabb írását vitaindítónak szántuk. Ugyanis a szerző nem beszél az oktatók felelősségéről, akik közül sokan, a szerzőt is beleértve, az elmúlt negyedszázadban aktívan politizáltak, politizálnak mind az RMDSZ- ben, mind más magyar pártban. Vagy arról, hogy a magyar oktatók némelyike, a saját karrierépítését előtérbe helyezve, mennyit ártott a közös ügynek. Mindeddig kerülendő témának tartották az oktatói utánpótlás rossz stratégiáját, a román utódokat kinevelő magyar professzorok eseteit. De az oktatás minőségét, a kivándorlást elemző cikkeknek is teret adunk.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)
A politika kudarca
A magyar közvélemény természetszerűleg még mindig sokat foglalkozik a marosvásárhelyi orvosképzés ügyével. Sajnos, egyáltalán nem tapasztal jobbulást a magyar nyelvű oktatás terén. Annak ellenére, hogy a legutóbbi kormányba (is) immár tartósan belépő RMDSZ állítólag "feltételnek" szabta az előrelépést. Igaz, még sok minden megvalósulatlannak bizonyult; ahogy mostanában mondani szokás: meghatározatlan időre "jegelték".
Ráadásul a felvételi eredmények ismertetésekor a szülők, barátok, rokonok mély csalódással értesülhettek arról, hogy az orvosi és a fogorvosi szakok tandíjköteles helyeire idén sem került be egyetlen magyar hallgató sem. A román végzősök több mint ötszörös túljelentkezése miatt annak a 134 magyar orvostanhallgatónak is örülni kell, akik tandíjmentes helyre jutottak be, egyesek alacsonyabb médiával, mint a legjobb kieső román felvételizők.
Három évvel ezelőtti, akkor még a vészesen hallgató médiában (szerkesztő megjegyzése: a szerző figyelmen kívül hagyja, hogy a Népújság 1990 első napjaitól részletesen követte a MOGYE sorsát és minden véleménynek teret adott, amely a magyar oktatás ügyét szolgálta) szókimondónak bizonyuló elemzésemben (Önálló magyar tagozat: közeledünk vagy távolodunk? – Népújság/www.e-nepujsag.ro 2011. július 27/28.) jó néhány olyan megállapításra jutottam, ami azóta sem változott. Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok, elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek, hogy legyenek magyar jelentkezők és a bejutási- továbblépési feltételeknek megfelelő tanárok, hogy létezzen megfelelően színvonalas magyar oktatás és kutatás. És negatív megkülönböztetés, jogmegvonás esetén szavunkat hallathatjuk, különböző módon felléphetünk –akár a politikusokkal, szülőkkel, értelmiségiekkel, újságírókkal együtt.
A kisebbség számára az oktatás, kiemelten a felsőoktatás, legfontosabb igényeinek a teljesítése elsősorban politikai kérdés. Igazi jogállamban lehetne jogi alapon meghozott döntés, szakmai indoklással. Közelmúltbeli példákat adhatunk a Bolyai Egyetem létrehozásától és beolvasztásától a Sapientia-EMTE megteremtéséig, a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés történetén át. Ezért három évvel ezelőtti megállapításom időszerűségéből semmit sem veszített: "politikusainkon áll vagy bukik: a gyakorlatban is be tudják- e bizonyítani, hogy a tanügyi törvény valóban előrehaladást és nem visszafejlődést jelent a magyar nyelvű orvosképzés részére."
Az autonómia diadala
És miközben az erdélyi magyar politika kudarcán és saját tehetetlenségünkön túl a cikkben emlegetett stratégiahiányra és a széthúzásra sem találtunk gyógyírt, az egyetemi autonómia és a román jogalkotás diadalmenetének asszisztálhatunk. Ennek egyik jó példája a 2003-ban elfogadott 1432. számú kormányhatározat által az 2004/2005-ös tanévtől a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar hallgatói számára érvénybe lépő, külön beiskolázási számokon túli fizetéses helyek betöltése. Eleinte az utolsó magyar hallgató nagyobb médiával jutott be, ezért az egyetem szenátusa a tandíjköteles helyeket megfelezte a román és a magyar hallgatók között. Néhány éve a helyzet megváltozott, ezért ugyanazon szenátus autonóm döntése alapján a médiák sorrendjében történik a helyek betöltése. Ez azt jelenti, hogy harmadik éve a román hallgatók viszonylagos túljelentkezése miatt a tandíjas helyekre csak román diákok kerültek be. Két éve sikerült fele-fele arányban újabb tandíjas helyeket kicsikarni a tanügyminisztériumtól, míg a tavaly óta a MOGYE szenátusa a külföldi diákoknak kijáró 5000 eurós tandíjas helyeket hozott létre a román és a magyar nyelvű oktatás keretében. A tavalyi gyakorlat szerint a hazai és a magyarországi szülők szegényebbeknek bizonyultak, mint a spanyolhoniak és az Itáliába kerültek, akik könnyebben kigazdálkodták a busás tandíjat csemetéik számára.
A marosvásárhelyi magyar oktatás helyzetének az elemzése alapos tanulmányok tárgyát képezi (meg is kellene írni őket!). De tekintsünk kissé a felvételis jelentkezési arányok mélyére! El kell fogadnunk, hogy a románul felvételizők magasabb aránya miatt az orvosi karon 9,67-es osztályzattal esett ki elsőként az a jelentkező – itt fogytak el a fizetéses helyek –, aki a magyar tagozatra simán bejutott volna (9,44 volt az utolsó bejutó átlaga). Azt is kiszámíthatjuk, hogy a magyar jelentkezők középmédiája valamivel alacsonyabb, mint a román jelentkezők középmédiája. De gondoltunk-e arra, hogy mi rejlik a háttérben, hogy ez időben mi történik a körülöttünk működő orvosegyetemeken? Bár a vizsga mindenhol ugyanakkor zajlott, miért lett nagyobb a túljelentkezés Marosvásárhelyen? Első rálátásra ellentmondásosnak tűnik a helyzet, hiszen az orvosegyetem körüli elmarasztaló híradások, feszültségek nem bizonyulhatnának vonzónak a jelentkezők számára.
Az országos adatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi években nőtt az érdeklődés az orvosképzés, az egészségügyi pálya iránt. Vajon a szakma megbecsültsége emelkedett, vagy az orvosi diploma lett kiváló útravaló az országból elkívánkozó fiatalok számára?
Továbbá, két olyan fontos megállapításunk lehet, ami mások számára a MOGYE-autonómia sikerét bizonyítja. Hiszen a felvételi módszertanának az elfogadása mindenhol és mindenkoron az egyetem szenátusának a kompetenciája, a törvényes keretek betartásával. És itt formailag egyáltalán nem marasztalható el a kétharmadnál nagyobb többséggel rendelkező MOGYE-szenátus. Esetleg szakmailag, erkölcsileg.
Egyrészt Marosvásárhelyen az orvosi és fogorvosi karra még mindig egyetlen tantárgyból kell tesztet írni. Amikor az egykori három kötelező tantárgy kettőre, majd egyre csökkent, Marosvásárhely orvosegyeteme együtt lépett, rögtön követte a bukaresti, jászvásári, kolozsvári, temesvári és krajovai egyetemek határozatait. Másképpen a szigorúbb elvárások miatt felvételizőket veszített volna. Amikor viszont a már említett egyetemek a színvonal emelése miatt bevezették a két tantárgyra alapuló tesztvizsgát, akkor Marosvásárhelyen a kezek nem lendültek magasba. És így nyertek újabb jelentkezőket, akiknek nem kell a biológia mellett a kémiát is bebiflázniuk. Ugyanúgy alacsonyabban határozták meg az elvárásokat, mint az utóbbi huszonöt évben alakult, 1989-ben még nem létező orvosképző egyetemek.
Másrészt Marosvásárhelyen az írásbeli tesztkérdések 90 százaléka pontosan megtalálható Barron`s idén románra és magyarra lefordított anatómia és élettan könyvében, és csupán 10% új kérdés. Mondhatni, a gyengébb képességűek számára is bemagolható. A legtöbben anatómiát választanak, és ha viszonylag jó az érettségi jegyük (10 százaléka a végső jegynek), akkor eséllyel pályáznak. Nehezebb viszont a bejutás a kevésbé magolósak és a rosszabb érettségijük miatt hátrányosabb helyzetből indulók számára.
Megállapításaimat az idei statisztikák is alátámasztják. Szeben "engedékenyebb", kevesebb történelmi múlttal rendelkező orvosi karán összesen 136 diákot vettek fel az orvosi és a fogorvosi képzésre 9,48-as és 9,43-as utolsó bejutó jegyekkel, miközben 5,3-szoros volt a túljelentkezés. Az adatok hasonlítanak a marosvásárhelyiekhez. Teljesen eltérőek viszont a kolozsvári adatok: csupán háromszoros túljelentkezés az orvosira, kilenc olimpikon után az első bejutó 9,73-at ért el, a 290 tandíjmentes hely utolsó bejutója 7,36-ot. Közben aránytalanul kevés, csupán 20 a tandíjas helyek száma (ugyebár, itt nincs numerus clausus), és csupán egy moldáviai diákot vettek fel a kivételezettek sorában (Marosvásárhelyen két tucatnyi moldávot, romát és katonaorvost). Mellesleg, a fogorvosira az első helyezett 8,89-et, az utolsó bejutó 6,01-et ért el.
Az adatok nyilvánosak, az interneten megtalálhatóak. Elemzésünknél viszont már el kell gondolkodnunk. Vajon az A kategóriás kolozsvári orvosegyetem kevésbé színvonalas és kevésbé vonzó lenne, mint a B besorolású marosvásárhelyi? Vagy ők a minőséget fontosabbnak tartják, mint a nemzetiségi érdekek diktálta mennyiséget?
A remény sugara
Végül, milyen tanácsot adhatnék a kétségbeesett kiesőknek, leendő felvételizőknek és szüleiknek? Bár a magyar felvételizők idén (is) csak maguk között versengtek az orvosi és a fogorvosi karok tandíjmentes helyeire, a viszonylagos bejutási arány mégis jobb volt, mint az írásomban említett egyetemek románul felvételiző hallgatói esetén. És bár a helyzet kétségtelenül előnytelennek tűnik, hiszen kisebbségi létünk akár pozitív diszkriminációt kíván, semmiképpen se legyünk kishitűek! Éltessen a remény sugara! Talán készüljünk fel jobban, és másfelé irányulás helyett mégis fogadjuk el: Marosvásárhely orvosegyeteme szakmai, közösségi szempontból még mindig többet nyújt a magyar diák számára. Ezért érdemes jobban ráhajtani az érettségin és a tesztvizsgán.
Egyébként a mi időnkben, a nyolcvanas években szinte íratlan szabály volt, hogy a magyar diák jobban készüljön fel a felvételire. Az én 40-es létszámú osztályomból az akkori 5. számú Ipari Líceumban Szatmárnémetiben (előtte és utána Kölcsey nevét hordozta az iskola) mindenki egyetemre jutott, ami akkoriban sokkal nagyobb teljesítménynek bizonyult.
Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár
*
Dr. Ábrám Zoltán újabb írását vitaindítónak szántuk. Ugyanis a szerző nem beszél az oktatók felelősségéről, akik közül sokan, a szerzőt is beleértve, az elmúlt negyedszázadban aktívan politizáltak, politizálnak mind az RMDSZ- ben, mind más magyar pártban. Vagy arról, hogy a magyar oktatók némelyike, a saját karrierépítését előtérbe helyezve, mennyit ártott a közös ügynek. Mindeddig kerülendő témának tartották az oktatói utánpótlás rossz stratégiáját, a román utódokat kinevelő magyar professzorok eseteit. De az oktatás minőségét, a kivándorlást elemző cikkeknek is teret adunk.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)
2014. július 29.
Tudatos elrománosítás a vásárhelyi orvosin?
Az új tanügyi törvény hatálybalépését követő mosolyszünet óta egészen felgyorsult a magyar oktatás visszaszorítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – véli Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Átvenné a MOGYE a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni.
„Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak" – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.
Mindezt a marosvásárhelyi rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlő arányban oszlanak meg az államilag támogatott helyek.
Azamfirei állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt az RMDSZ kezdeményezésére 2003-ban született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni" – mondta el a magyar oktató. Két évvel ezelőtt feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt firtatta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra.
A CNCD azonban elvetette a diszkrimináció vádját. Idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely, valamint a tandíjköteles helyek megoszlása miatt zúgolódtak egyesek. Arra a kérdésre, miszerint jó, vagy sem az előre meghatározott létszám, a rektor hétfőn kitérő, ám mégis egyértelmű választ adott.
„Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt, vagyis hogy a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb tényező számítson" – fejtette ki Azamfirei, aki a 80-as években, vagyis olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.
Egyébként számos magyar professzor úgy véli: újabban azért olyan magasak a román tagozatra jelentkezők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek a felvételin.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni" – fejtette ki véleményét lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal oktató a MOGYE-n tapasztalható jelenségről, amelyet sokan burkolt „elrománosítási" törekvésnek tartanak.
Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-et írt. Hasonló eltérés észlelhető a másik két karon is, ennek megfelelően a gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.
„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek" – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek kormányhatározattal sikerült kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.
Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. A fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a balneo-fizikoterápián egyelőre kizárólag román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar oktató, sőt szerinte maholnap az általános orvosi karon sem lesz, aki előadjon.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)
Az új tanügyi törvény hatálybalépését követő mosolyszünet óta egészen felgyorsult a magyar oktatás visszaszorítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – véli Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Átvenné a MOGYE a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni.
„Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak" – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.
Mindezt a marosvásárhelyi rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlő arányban oszlanak meg az államilag támogatott helyek.
Azamfirei állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt az RMDSZ kezdeményezésére 2003-ban született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni" – mondta el a magyar oktató. Két évvel ezelőtt feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt firtatta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra.
A CNCD azonban elvetette a diszkrimináció vádját. Idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely, valamint a tandíjköteles helyek megoszlása miatt zúgolódtak egyesek. Arra a kérdésre, miszerint jó, vagy sem az előre meghatározott létszám, a rektor hétfőn kitérő, ám mégis egyértelmű választ adott.
„Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt, vagyis hogy a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb tényező számítson" – fejtette ki Azamfirei, aki a 80-as években, vagyis olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.
Egyébként számos magyar professzor úgy véli: újabban azért olyan magasak a román tagozatra jelentkezők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek a felvételin.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni" – fejtette ki véleményét lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal oktató a MOGYE-n tapasztalható jelenségről, amelyet sokan burkolt „elrománosítási" törekvésnek tartanak.
Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-et írt. Hasonló eltérés észlelhető a másik két karon is, ennek megfelelően a gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.
„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek" – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek kormányhatározattal sikerült kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.
Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. A fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a balneo-fizikoterápián egyelőre kizárólag román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar oktató, sőt szerinte maholnap az általános orvosi karon sem lesz, aki előadjon.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 29.
Ebadták a parlamentben
Amikor Biró Rozália, az RMDSZ szenátora ország-világ előtt vállalkozott, hogy a két lábon járó gyerekeknek, mint hátrányos helyzetűeknek a lelki világáról fog a televízióban beszélni, mindjárt sejtettem, hogy nagy jövő előtt áll. Rozika ugyanis nem merte bevallani, hogy valamihez nem ért, sőt nem tudja mi jelent e szó, halvány dunsztja nincs arról, mit takar a magyarul is használt kifejezés, a biped, azaz kétlábú. Nem is telt el néhány hét és tényleg, a közgazdász végzettségű Biró Rozáliát művelődésügyi miniszternek és kormányfő-helyettesnek javasolták.
Egy biztos, kezdem visszasírni a régi képviselőket, szenátorokat. Ha politikusokként egyikük-másikuk meg-megbotlott, szakmájukban azért voltak valakik. Hol van már az idő, amikor a honatyák között ott találtunk egy dr. Fazakas Miklóst, az elismert jogászt, az Alkotmánybíróság első magyar bíráját, esetleg dr. Bárányi Ferencet, az aneszteziológus főorvosból lett politikust, aki létrehozta az egészségügyi biztosítót? A szakmájukban kiváló magyar volt képviselők és szenátorok sora hosszú, mellettük a románok között is voltak mesterségükben nagyok, nemzetközileg elismertek. Most, ha a parlamenti folyosón végigmegy az emberfia, primitív politizálással találkozik és az anyanyelvükön is nyekergő honatyákkal.
Nem is lehet másként, hiszen az egyikük szakképzetlen munkásból lett képviselő, a másik villanyszerelőből, a harmadik géplakatosból, de van köztük aki Shotokan-Fudokan karate edző, vagy mezőgazdasági gépész, ács, molnár, esztergályos, raktáros, áruminőség-ellenőrző, üzleti eladó, cukrász, technikus, lakatosból lett labdarúgó, népdalénekes volt, esetleg más, egyetemi tanulmányokat nem kérő szakmák űztek. Honnan lenne hát tudás? De a főiskolát végzettek közül is sok a hiányos ismeretekkel rendelkező, s olykor a szerzett doktori címeik mellett is hatalmas kérdőjelek állnak. Ott ülnek azonban a gazdasági, egészségügyi, tanügyi, pénzügyi szakbizottságokban és úgy viselkednek, mintha a tisztség mellé ismeretet is adott volna nekik a fennvaló. A legvegytisztábban ezt Traian Băsescu államelnök bizonyította. Bár borzasztóan rossz tanuló volt, most már mindenhez ért, sőt az utóbbi időben a hajóskapitány nagy gazdasági szakember is lett. Kioktatja még a Harvardon doktoráltakat is. Biztos azért, mert nem értenek a balkáni bugázáshoz, lenyúláshoz, csenéshez.
Román Győző, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Amikor Biró Rozália, az RMDSZ szenátora ország-világ előtt vállalkozott, hogy a két lábon járó gyerekeknek, mint hátrányos helyzetűeknek a lelki világáról fog a televízióban beszélni, mindjárt sejtettem, hogy nagy jövő előtt áll. Rozika ugyanis nem merte bevallani, hogy valamihez nem ért, sőt nem tudja mi jelent e szó, halvány dunsztja nincs arról, mit takar a magyarul is használt kifejezés, a biped, azaz kétlábú. Nem is telt el néhány hét és tényleg, a közgazdász végzettségű Biró Rozáliát művelődésügyi miniszternek és kormányfő-helyettesnek javasolták.
Egy biztos, kezdem visszasírni a régi képviselőket, szenátorokat. Ha politikusokként egyikük-másikuk meg-megbotlott, szakmájukban azért voltak valakik. Hol van már az idő, amikor a honatyák között ott találtunk egy dr. Fazakas Miklóst, az elismert jogászt, az Alkotmánybíróság első magyar bíráját, esetleg dr. Bárányi Ferencet, az aneszteziológus főorvosból lett politikust, aki létrehozta az egészségügyi biztosítót? A szakmájukban kiváló magyar volt képviselők és szenátorok sora hosszú, mellettük a románok között is voltak mesterségükben nagyok, nemzetközileg elismertek. Most, ha a parlamenti folyosón végigmegy az emberfia, primitív politizálással találkozik és az anyanyelvükön is nyekergő honatyákkal.
Nem is lehet másként, hiszen az egyikük szakképzetlen munkásból lett képviselő, a másik villanyszerelőből, a harmadik géplakatosból, de van köztük aki Shotokan-Fudokan karate edző, vagy mezőgazdasági gépész, ács, molnár, esztergályos, raktáros, áruminőség-ellenőrző, üzleti eladó, cukrász, technikus, lakatosból lett labdarúgó, népdalénekes volt, esetleg más, egyetemi tanulmányokat nem kérő szakmák űztek. Honnan lenne hát tudás? De a főiskolát végzettek közül is sok a hiányos ismeretekkel rendelkező, s olykor a szerzett doktori címeik mellett is hatalmas kérdőjelek állnak. Ott ülnek azonban a gazdasági, egészségügyi, tanügyi, pénzügyi szakbizottságokban és úgy viselkednek, mintha a tisztség mellé ismeretet is adott volna nekik a fennvaló. A legvegytisztábban ezt Traian Băsescu államelnök bizonyította. Bár borzasztóan rossz tanuló volt, most már mindenhez ért, sőt az utóbbi időben a hajóskapitány nagy gazdasági szakember is lett. Kioktatja még a Harvardon doktoráltakat is. Biztos azért, mert nem értenek a balkáni bugázáshoz, lenyúláshoz, csenéshez.
Román Győző, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. július 29.
Először támogat magyar kistérségi fesztivált a Maros megyei önkormányzat
A Maros menti és Görgény-völgyi fesztiválok mintájára az idén első ízben támogatja a Maros megyei önkormányzat az augusztus 1–3. között sorra kerülő Nyárádmenti Napokat.
Míg a társszervezőként jelentkező önkormányzat már 10 éve komoly anyagi segítséget nyújt a többnyire románlakta vidékek népünnepélyeire, az RMDSZ-nek az idén sikerült első ízben kicsikarnia egy 70 ezer lejes támogatást a nyárádszeredai eseményre.
„Nem tartottuk méltányosnak, hogy a megyei önkormányzat csak a jobbára vagy színtiszta román kistérségek fesztiváljainak a szervezéséből vegye ki a részét, és a magyar vidékeket teljesen mellőzze. Ezért is szorgalmaztam egy közös, nyárád- és Küküllő menti rendezvényt, amibe végül csak a nyárádmenti önkormányzatok kapcsolódtak be. Eredetileg a bözödújfalui tó partjában gondolkodtunk, a szervezők viszont ragaszkodtak a nyárádszeredai helyszínhez” – mondta el portálunknak Kelemen Márton, a megyei testület alelnöke.
Mint megtudtuk, a Küküllő-menti települések azért nem társultak, mert egy önálló fesztivált képzeltek el maguknak, melynek első kiadására esetleg a jövő év nyarán kerülhet sor.
Kérdésünkre, hogy míg a Maros menti és Görgény-völgyi hagyományőrző fesztiválok egy-egy réten, a természetben zajlanak, a nyárádmentiek miért ragaszkodtak Szereda főteréhez, Kelemen elmondta, ők is mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a deményházi fennsíkra hívják az ünneplőket, azonban végül több okból is a bekecsalji kisváros főtere mellett döntöttek.
„Nagyon szép hely kínálkozott Deményháza mellett, de a közelben sem áram-, sem vízforrás nincs. Másrészt a nyárádszeredai augusztus eleji nagyvásároknak évszázados hagyománya van, ezért is tekintenek úgy a környékbeliek a kisvárosra, mint a térség központjára” – érvelt az alelnök.
Az elmúlt években ebben az időszakban Nyárádszeredai Napokat szerveztek, de a kistérségi társulás ügyvezetője, Antal Zoltán most azt szeretné, ha ez a rendezvény más lenne. „Az egész kistérség ünnepére készülünk, melyen a hangsúly a kézműves termékeink turisztikai úton való értékesítésén, illetve a kulturális örökség bemutatásán lesz. Az első napra még könnyűzenei fellépőket sem hívtunk” – fejtette ki Antal.
Lesz viszont gyermekfoglalkozás, kézműves műhely, helyi termékek vására, fotókiállítás és kerekasztal-beszélgetés a falvak által kínált alternatívákról. A főtéri színpadon fellép a Bekecs Néptáncegyüttes és annak utánpótlás csoportja, az aszódi filharmonikus zenekar, valamint Herczku Ági és a Banda. Szombaton már sportvetélkedőkre, Kulcsár Székely Attila egyéni műsorára és könnyűzene-koncertekre is sor kerül. Ugyanaznap rendezik meg a Bekecsalja Szépe szépségversenyt, majd tűzijátékkal végződik a nap.
Vasárnap könyvbemutatót, trianoni verses emlékműsort, az első világháború kitöréséről szóló tudományos előadást hallgathatnak az érdeklődők. A rendezvénysorozatot a Spectrum Színház A vihar című előadása zárja. Kelemen Márton azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az RMDSZ támogatási kérésének elfogadását Ciprian Dobre megyei tanácselnök nem kötötte a műsorterv ellenőrzéséhez.
Szucher Ervin, Székelyhon.ro
A Maros menti és Görgény-völgyi fesztiválok mintájára az idén első ízben támogatja a Maros megyei önkormányzat az augusztus 1–3. között sorra kerülő Nyárádmenti Napokat.
Míg a társszervezőként jelentkező önkormányzat már 10 éve komoly anyagi segítséget nyújt a többnyire románlakta vidékek népünnepélyeire, az RMDSZ-nek az idén sikerült első ízben kicsikarnia egy 70 ezer lejes támogatást a nyárádszeredai eseményre.
„Nem tartottuk méltányosnak, hogy a megyei önkormányzat csak a jobbára vagy színtiszta román kistérségek fesztiváljainak a szervezéséből vegye ki a részét, és a magyar vidékeket teljesen mellőzze. Ezért is szorgalmaztam egy közös, nyárád- és Küküllő menti rendezvényt, amibe végül csak a nyárádmenti önkormányzatok kapcsolódtak be. Eredetileg a bözödújfalui tó partjában gondolkodtunk, a szervezők viszont ragaszkodtak a nyárádszeredai helyszínhez” – mondta el portálunknak Kelemen Márton, a megyei testület alelnöke.
Mint megtudtuk, a Küküllő-menti települések azért nem társultak, mert egy önálló fesztivált képzeltek el maguknak, melynek első kiadására esetleg a jövő év nyarán kerülhet sor.
Kérdésünkre, hogy míg a Maros menti és Görgény-völgyi hagyományőrző fesztiválok egy-egy réten, a természetben zajlanak, a nyárádmentiek miért ragaszkodtak Szereda főteréhez, Kelemen elmondta, ők is mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a deményházi fennsíkra hívják az ünneplőket, azonban végül több okból is a bekecsalji kisváros főtere mellett döntöttek.
„Nagyon szép hely kínálkozott Deményháza mellett, de a közelben sem áram-, sem vízforrás nincs. Másrészt a nyárádszeredai augusztus eleji nagyvásároknak évszázados hagyománya van, ezért is tekintenek úgy a környékbeliek a kisvárosra, mint a térség központjára” – érvelt az alelnök.
Az elmúlt években ebben az időszakban Nyárádszeredai Napokat szerveztek, de a kistérségi társulás ügyvezetője, Antal Zoltán most azt szeretné, ha ez a rendezvény más lenne. „Az egész kistérség ünnepére készülünk, melyen a hangsúly a kézműves termékeink turisztikai úton való értékesítésén, illetve a kulturális örökség bemutatásán lesz. Az első napra még könnyűzenei fellépőket sem hívtunk” – fejtette ki Antal.
Lesz viszont gyermekfoglalkozás, kézműves műhely, helyi termékek vására, fotókiállítás és kerekasztal-beszélgetés a falvak által kínált alternatívákról. A főtéri színpadon fellép a Bekecs Néptáncegyüttes és annak utánpótlás csoportja, az aszódi filharmonikus zenekar, valamint Herczku Ági és a Banda. Szombaton már sportvetélkedőkre, Kulcsár Székely Attila egyéni műsorára és könnyűzene-koncertekre is sor kerül. Ugyanaznap rendezik meg a Bekecsalja Szépe szépségversenyt, majd tűzijátékkal végződik a nap.
Vasárnap könyvbemutatót, trianoni verses emlékműsort, az első világháború kitöréséről szóló tudományos előadást hallgathatnak az érdeklődők. A rendezvénysorozatot a Spectrum Színház A vihar című előadása zárja. Kelemen Márton azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az RMDSZ támogatási kérésének elfogadását Ciprian Dobre megyei tanácselnök nem kötötte a műsorterv ellenőrzéséhez.
Szucher Ervin, Székelyhon.ro
2014. július 30.
Cserbenhagyták a MOGYE lemondott magyar vezetőit
Az önálló magyar főtanszékek létrehozására hiába ad lehetőséget már három éve a romániai oktatási törvény, azóta sem tartja be ezt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége.
Idén márciusban figyelemfelhívás céljából a MOGYE magyar nemzetiségű vezetői lemondtak tisztségeikből, vagyis bojkottot hirdettek, amíg a magyar tagozat önállósodásának ügyét nem tűzi napirendre az intézmény döntéshozó testülete, a szenátus.
Azóta viszont semmi nem történt, az egyetem magyar közössége úgy érzi, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyat őket a politikum, a kormányon levő RMDSZ.
Szilágyi Tibor professzorral, az egyetem lemondott rektor-helyettesével a Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna beszélgetett.
A professzor elmondása szerint március óta semmi lényeges változás nem történt, a szenátus azóta mindössze egyetlen egyszer ült össze, és ami legaggasztóbb az az, hogy úgy a közvélemény szintjén, mint a politika szintjén a MOGYE ügye mintha feledésbe merülne.
Szilágyi Tibor azt mondja, hogy a márciusi döntésük óta a magyar oktatói közösség kitart, és a mindennemű külső támogatottság hiányában továbbra is egység van közöttük, de ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: „ellenkezünk, de milyen esély van arra, hogy ezzel bármit is elérjünk?”
A lemondott rektor-helyettes azt is elmondta, hogy viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni.
Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. Hozzátette, hogy szerinte ősszel majd nagyon komoly viták lesznek a tagozaton belül arról, hogyan ilyen körülmények között merre haladjanak tovább.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
Az önálló magyar főtanszékek létrehozására hiába ad lehetőséget már három éve a romániai oktatási törvény, azóta sem tartja be ezt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége.
Idén márciusban figyelemfelhívás céljából a MOGYE magyar nemzetiségű vezetői lemondtak tisztségeikből, vagyis bojkottot hirdettek, amíg a magyar tagozat önállósodásának ügyét nem tűzi napirendre az intézmény döntéshozó testülete, a szenátus.
Azóta viszont semmi nem történt, az egyetem magyar közössége úgy érzi, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyat őket a politikum, a kormányon levő RMDSZ.
Szilágyi Tibor professzorral, az egyetem lemondott rektor-helyettesével a Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna beszélgetett.
A professzor elmondása szerint március óta semmi lényeges változás nem történt, a szenátus azóta mindössze egyetlen egyszer ült össze, és ami legaggasztóbb az az, hogy úgy a közvélemény szintjén, mint a politika szintjén a MOGYE ügye mintha feledésbe merülne.
Szilágyi Tibor azt mondja, hogy a márciusi döntésük óta a magyar oktatói közösség kitart, és a mindennemű külső támogatottság hiányában továbbra is egység van közöttük, de ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: „ellenkezünk, de milyen esély van arra, hogy ezzel bármit is elérjünk?”
A lemondott rektor-helyettes azt is elmondta, hogy viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni.
Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. Hozzátette, hogy szerinte ősszel majd nagyon komoly viták lesznek a tagozaton belül arról, hogyan ilyen körülmények között merre haladjanak tovább.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
2014. július 30.
Odázzák a sajátos románoktatást
Csak a 2015–2016-os tanévtől reménykedhetnek abban a magyar diákok, hogy a kisebbségek sajátos módszerrel tanulhatják a román nyelvet – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre úgy fogalmazott, ebben a témakörben már az is örömére szolgál, ha nincs visszalépés.
„Mi az új előírások alapján az előkészítőtől a tizenkettedik osztályig kidolgoztuk a magyar iskolák, a magyar diákok számára a román oktatás specifikus tanterveit, ám nem találtunk partnert, hogy ezt gyakorlatba is ültessük. Az oktatási minisztérium elképzelése szerint a román nyelv oktatásának kisebbségekre szabott módszerét párhuzamosan vezetnék be a román oktatásban végbement tantervcserékkel” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
A szeptemberben kezdődő tanévben az előkészítő, első és második osztály tanterveit újítják meg, majd a következő tanévtől a harmadik és negyedik osztályokét. Király elismerte, hogy ebben az ütemben nagyon lassan haladnak, de szerinte bizakodásra ad okot, hogy a minisztérium határozata szerint a 2015–2016-os tanévtől az ötödik, illetve a kilencedik osztályokban új tantervek szerint tanítanak, és ezektől a diákoktól már ez alapján kérik számon a tanultakat a nyolcadikosok záróvizsgáján és az érettségin.
„Akkor ezeknek az osztályoknak az esetében a román nyelv specifikus oktatását is be kell vezetni a kisebbségek számára” – szögezte le az államtiktár. Király András megállapította, a pedagógusok kezét köti a tanterv, nincs sok mozgásterük arra, hogy más módszerrel, rugalmasabban tanítsák a kisebbségeknek a román nyelvet, hiszen minden számonkérés a programon, a tanterven alapszik, a diákok pedig ezekre kell felkészüljenek, hogy helytálljanak a vizsgákon.
Harcolni, érvelni kell
Balázs Lajos csíkszeredai professzor szerint merész fellépéssel, bátorsággal kellene kiharcolni a kisebbségi oktatásban a román nyelv sajátos módszertanának alkalmazását. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának docense lapunknak elmondta: ezt a kérdést nem lehet a propaganda szintjére süllyeszteni, hanem a többéves próbálkozás után már a gyakorlatban is alkalmazni kellene.
„Küzdeni, érvelni kell, még akkor is, ha sok esetben nacionalista reflexeket vált ki a románokból ez a kérdés” – mutatott rá az egyetemi tanár. Mint ismeretes, a professzor Tódor Erika Mária docenssel és Lajos Katalin adjunktussal közösen már több éve kidolgozott egy reformtervezetet a román nyelv oktatására vonatkozóan az általános és középiskolások számára, amelyben összeegyeztették a két nyelv teljesen eltérő nyelvtani szerkezetét, hangsúlyt fektettek a magyar diákok motiváltságára.
Ugyanakkor feltételként szabták azt is, hogy a magyar gyerekeknek románt oktató tanár legalább alapfokon ismerje a magyar nyelvet. Balázs Lajos szerint hátráltatja a tanítást, ha a gyerek nem érti, mit mond a tanár, és fordítva.
„Ezt nem lehet azzal elintézni, mint tapasztalatom szerint sok esetben megtörtént, hogy a román anyanyelvű tanár rálegyint: ezek a gyerekek buták, azért nem értik, hogy ő mit mond” – állapította meg a docens. Hozzátette: össztársadalmi szinten is szerepet játszik a román nyelvoktatási politika, ami jelenleg olyan kolonc, ami fokozatosan érzelmi, lelki ellenszenvet vált ki a magyar gyerekekből, hiszen folyamatosan azt lehet hallani a szülőktől, hogy a gyerek különben jól teljesít az iskolában, csak románból nem.
„Ha a többség még a látszatát sem próbálja fenntartani, hogy érdeklődik a több mint egymilliós kisebbség nyelve, kultúrája iránt, ha nem tesz semmit azért, hogy a román nyelvet és kultúrát megszerettesse, akkor nem lesznek eredmények. Erre az alapvető eszköz a sajátos tanterv és a sajátos tankönyv lenne” – szögezte le kérdésünkre Balázs Lajos.
A romántanárok is változást sürgetnek
Román anyanyelvű romántanárok is elkerülhetetlennek tartják a kisebbségek román oktatása terén a program, a tanterv és a tankönyvek módosítását. Maria Sturzu, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium román szakos tanára lapunk megkeresésére elmondta, elsősorban egyeztetni kellene a magyar, valamint a román nyelv és irodalom oktatását a magyar iskolákban.
„A jelenlegi program 60 százalékában a diákok először románul tanulnak meg irodalmi és nyelvtani fogalmakat, csak azután az anyanyelvükön. Ha összehangolnák a két tantervet, az anyanyelven elsajátított ismeretanyag átültetése a román nyelven tanultakra nem lenne annyira nehézkes, sok esetben szinte lehetetlen, mint most” – szögezte le a Krónikának a pedagógus.
Maria Sturzu szerint az is akadályozza a magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátítását, hogy ők is heti három órában tanulják, mint román anyanyelvű társaik. „Heti három órában nehéz eredményeket elérni, hiszen ezek a diákok tulajdonképpen csak ezeken az órákon hallanak román szót, vagy gyakorolhatják a nyelvet” – ecsetelte a romántanár.
Szerinte a jelenlegi tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok nem felelnek meg az elvárásoknak, és ez nemcsak a kisebbségi oktatásban jelent hátrányt. A tanárnő elmondta, nyolc éve nem használja a minisztérium által kiadott tankönyveket, hanem a tanterv alapján saját tananyagokat állít össze, amelyek segítik a funkcionális, beszélt nyelv megtanulását. Hozzátette, minden irodalmi művet át lehet olyan módon alakítani, hogy hasznos legyen a diákok számára a kommunikációban is, csak oda kell figyelni a gyerekek sajátos igényeire, az aktualitásra.
Maria Sturzu elmondta, előfordul, hogy a gyerekek a négy osztály elvégzése után egyáltalán nem tudnak románul, de akár a nyolc osztály elvégzése után is csak 30–40 százalékban sajátítják el a nyelvet, így nem csoda, hogy a felmérések, vizsgák során gyengék az eredményeik.
„A kötelező és rosszul felépített oktatási rendszerben a tanár sok esetben kénytelen önálló megoldásokat találni, az eredmények pedig azon múlnak, hogy egy-egy pedagógusnak mekkora az akaratereje, a hivatástudata és a munkabírása” – vallja Maria Sturzu.
Különben kezdeményezésére Csíkszeredában tizenkét éve szerveznek V–XII. osztályos magyar diákok számára román nyelvi vetélkedőt, melynek éppen az a célja, hogy a fiatalok leküzdjék a gátlásaikat, és motiváltabbak legyenek a romántanulásban. Idén 300 magyar diák vett részt Hargita, Kovászna, Maros és Bákó megyéből.
Hátrányban az érettségin is
Kovászna megye főtanfelügyelője nemrég úgy vélekedett: nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet. Keresztély Irma szerint bár a programot minden évfolyam számára kidolgozták, továbbra is egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg. Holott mindenki hangoztatja, mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élő fiatalok jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma rámutatott, az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint a román anyanyelvűek. Kovászna megyében a román tannyelvű iskolákban közel tíz százalékponttal jobbak voltak az eredmények, elérték a közel 64 százalékos átmenési arányt, míg a magyar tannyelvűek teljesítménye alig 53 százalék. A különbség a román vizsgákon szerzett jegyekből adódik, a román anyanyelvű fiatalok sokkal nagyobb számban mentek át a próbán.
Bár idén mindkét székely megyében javultak az eredmények, Hargita megyében is hasonló a helyzet: Háromszéken közel 14, Hargita megyében több mint 10 százalékponttal javítottak az érettségizők.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)
Csak a 2015–2016-os tanévtől reménykedhetnek abban a magyar diákok, hogy a kisebbségek sajátos módszerrel tanulhatják a román nyelvet – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre úgy fogalmazott, ebben a témakörben már az is örömére szolgál, ha nincs visszalépés.
„Mi az új előírások alapján az előkészítőtől a tizenkettedik osztályig kidolgoztuk a magyar iskolák, a magyar diákok számára a román oktatás specifikus tanterveit, ám nem találtunk partnert, hogy ezt gyakorlatba is ültessük. Az oktatási minisztérium elképzelése szerint a román nyelv oktatásának kisebbségekre szabott módszerét párhuzamosan vezetnék be a román oktatásban végbement tantervcserékkel” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
A szeptemberben kezdődő tanévben az előkészítő, első és második osztály tanterveit újítják meg, majd a következő tanévtől a harmadik és negyedik osztályokét. Király elismerte, hogy ebben az ütemben nagyon lassan haladnak, de szerinte bizakodásra ad okot, hogy a minisztérium határozata szerint a 2015–2016-os tanévtől az ötödik, illetve a kilencedik osztályokban új tantervek szerint tanítanak, és ezektől a diákoktól már ez alapján kérik számon a tanultakat a nyolcadikosok záróvizsgáján és az érettségin.
„Akkor ezeknek az osztályoknak az esetében a román nyelv specifikus oktatását is be kell vezetni a kisebbségek számára” – szögezte le az államtiktár. Király András megállapította, a pedagógusok kezét köti a tanterv, nincs sok mozgásterük arra, hogy más módszerrel, rugalmasabban tanítsák a kisebbségeknek a román nyelvet, hiszen minden számonkérés a programon, a tanterven alapszik, a diákok pedig ezekre kell felkészüljenek, hogy helytálljanak a vizsgákon.
Harcolni, érvelni kell
Balázs Lajos csíkszeredai professzor szerint merész fellépéssel, bátorsággal kellene kiharcolni a kisebbségi oktatásban a román nyelv sajátos módszertanának alkalmazását. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának docense lapunknak elmondta: ezt a kérdést nem lehet a propaganda szintjére süllyeszteni, hanem a többéves próbálkozás után már a gyakorlatban is alkalmazni kellene.
„Küzdeni, érvelni kell, még akkor is, ha sok esetben nacionalista reflexeket vált ki a románokból ez a kérdés” – mutatott rá az egyetemi tanár. Mint ismeretes, a professzor Tódor Erika Mária docenssel és Lajos Katalin adjunktussal közösen már több éve kidolgozott egy reformtervezetet a román nyelv oktatására vonatkozóan az általános és középiskolások számára, amelyben összeegyeztették a két nyelv teljesen eltérő nyelvtani szerkezetét, hangsúlyt fektettek a magyar diákok motiváltságára.
Ugyanakkor feltételként szabták azt is, hogy a magyar gyerekeknek románt oktató tanár legalább alapfokon ismerje a magyar nyelvet. Balázs Lajos szerint hátráltatja a tanítást, ha a gyerek nem érti, mit mond a tanár, és fordítva.
„Ezt nem lehet azzal elintézni, mint tapasztalatom szerint sok esetben megtörtént, hogy a román anyanyelvű tanár rálegyint: ezek a gyerekek buták, azért nem értik, hogy ő mit mond” – állapította meg a docens. Hozzátette: össztársadalmi szinten is szerepet játszik a román nyelvoktatási politika, ami jelenleg olyan kolonc, ami fokozatosan érzelmi, lelki ellenszenvet vált ki a magyar gyerekekből, hiszen folyamatosan azt lehet hallani a szülőktől, hogy a gyerek különben jól teljesít az iskolában, csak románból nem.
„Ha a többség még a látszatát sem próbálja fenntartani, hogy érdeklődik a több mint egymilliós kisebbség nyelve, kultúrája iránt, ha nem tesz semmit azért, hogy a román nyelvet és kultúrát megszerettesse, akkor nem lesznek eredmények. Erre az alapvető eszköz a sajátos tanterv és a sajátos tankönyv lenne” – szögezte le kérdésünkre Balázs Lajos.
A romántanárok is változást sürgetnek
Román anyanyelvű romántanárok is elkerülhetetlennek tartják a kisebbségek román oktatása terén a program, a tanterv és a tankönyvek módosítását. Maria Sturzu, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium román szakos tanára lapunk megkeresésére elmondta, elsősorban egyeztetni kellene a magyar, valamint a román nyelv és irodalom oktatását a magyar iskolákban.
„A jelenlegi program 60 százalékában a diákok először románul tanulnak meg irodalmi és nyelvtani fogalmakat, csak azután az anyanyelvükön. Ha összehangolnák a két tantervet, az anyanyelven elsajátított ismeretanyag átültetése a román nyelven tanultakra nem lenne annyira nehézkes, sok esetben szinte lehetetlen, mint most” – szögezte le a Krónikának a pedagógus.
Maria Sturzu szerint az is akadályozza a magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátítását, hogy ők is heti három órában tanulják, mint román anyanyelvű társaik. „Heti három órában nehéz eredményeket elérni, hiszen ezek a diákok tulajdonképpen csak ezeken az órákon hallanak román szót, vagy gyakorolhatják a nyelvet” – ecsetelte a romántanár.
Szerinte a jelenlegi tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok nem felelnek meg az elvárásoknak, és ez nemcsak a kisebbségi oktatásban jelent hátrányt. A tanárnő elmondta, nyolc éve nem használja a minisztérium által kiadott tankönyveket, hanem a tanterv alapján saját tananyagokat állít össze, amelyek segítik a funkcionális, beszélt nyelv megtanulását. Hozzátette, minden irodalmi művet át lehet olyan módon alakítani, hogy hasznos legyen a diákok számára a kommunikációban is, csak oda kell figyelni a gyerekek sajátos igényeire, az aktualitásra.
Maria Sturzu elmondta, előfordul, hogy a gyerekek a négy osztály elvégzése után egyáltalán nem tudnak románul, de akár a nyolc osztály elvégzése után is csak 30–40 százalékban sajátítják el a nyelvet, így nem csoda, hogy a felmérések, vizsgák során gyengék az eredményeik.
„A kötelező és rosszul felépített oktatási rendszerben a tanár sok esetben kénytelen önálló megoldásokat találni, az eredmények pedig azon múlnak, hogy egy-egy pedagógusnak mekkora az akaratereje, a hivatástudata és a munkabírása” – vallja Maria Sturzu.
Különben kezdeményezésére Csíkszeredában tizenkét éve szerveznek V–XII. osztályos magyar diákok számára román nyelvi vetélkedőt, melynek éppen az a célja, hogy a fiatalok leküzdjék a gátlásaikat, és motiváltabbak legyenek a romántanulásban. Idén 300 magyar diák vett részt Hargita, Kovászna, Maros és Bákó megyéből.
Hátrányban az érettségin is
Kovászna megye főtanfelügyelője nemrég úgy vélekedett: nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet. Keresztély Irma szerint bár a programot minden évfolyam számára kidolgozták, továbbra is egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg. Holott mindenki hangoztatja, mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élő fiatalok jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma rámutatott, az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint a román anyanyelvűek. Kovászna megyében a román tannyelvű iskolákban közel tíz százalékponttal jobbak voltak az eredmények, elérték a közel 64 százalékos átmenési arányt, míg a magyar tannyelvűek teljesítménye alig 53 százalék. A különbség a román vizsgákon szerzett jegyekből adódik, a román anyanyelvű fiatalok sokkal nagyobb számban mentek át a próbán.
Bár idén mindkét székely megyében javultak az eredmények, Hargita megyében is hasonló a helyzet: Háromszéken közel 14, Hargita megyében több mint 10 százalékponttal javítottak az érettségizők.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)
2014. július 30.
Orbán víziója egy tusványosi állammodell – Markó
Markó Béla szerint az az állammodell, amit Orbán Viktor felvázolt az pont olyan, mint Tusványosnak nevezik a Bálványosi Egyetemet.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a magyar miniszterelnök víziója élesen ellentmond törekvéseiknek, mindannak, amit az elmúlt 25 évben megpróbáltak elérni. Mint mondta, ők Romániában 25 esztendeje küzdenek azért, hogy az alkotmányból kerüljön ki a nemzetállami meghatározás. És hogy bontsák le azt az erős, központi, centralizált államot, amely egyetlen kisebbségi közösségnek sem érdeke. "Nekünk egy laza, decentralizált, a döntéseket a helyi közösségekhez minél közelebbre utaló állam az érdekünk. Amiről Orbán Viktor beszél, az ennek az ellenkezője. Az éppen hogy egy olyan nemzetállam, amely tulajdonképpen ebben a térségben mindig csak fikció volt. Akár Magyarországról legyen szó, akár Szlovákiáról, akár Romániáról, száz esztendeje itt ezek a nemzetek és népek időnként azzal próbálkoznak, hogy nemzetállamokat hozzanak létre, miközben ez lehetetlen. És nemcsak lehetetlen, hanem rendkívül veszélyes" - hangoztatta Markó Béla. (Klubrádió) klubradio.hu/cikk –
Markó Béla szerint az az állammodell, amit Orbán Viktor felvázolt az pont olyan, mint Tusványosnak nevezik a Bálványosi Egyetemet.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a magyar miniszterelnök víziója élesen ellentmond törekvéseiknek, mindannak, amit az elmúlt 25 évben megpróbáltak elérni. Mint mondta, ők Romániában 25 esztendeje küzdenek azért, hogy az alkotmányból kerüljön ki a nemzetállami meghatározás. És hogy bontsák le azt az erős, központi, centralizált államot, amely egyetlen kisebbségi közösségnek sem érdeke. "Nekünk egy laza, decentralizált, a döntéseket a helyi közösségekhez minél közelebbre utaló állam az érdekünk. Amiről Orbán Viktor beszél, az ennek az ellenkezője. Az éppen hogy egy olyan nemzetállam, amely tulajdonképpen ebben a térségben mindig csak fikció volt. Akár Magyarországról legyen szó, akár Szlovákiáról, akár Romániáról, száz esztendeje itt ezek a nemzetek és népek időnként azzal próbálkoznak, hogy nemzetállamokat hozzanak létre, miközben ez lehetetlen. És nemcsak lehetetlen, hanem rendkívül veszélyes" - hangoztatta Markó Béla. (Klubrádió) klubradio.hu/cikk –
2014. július 31.
Panaszáradat a prefektúra ellen
Jelezzünk a román hatalomnak, hogy vagyunk – mi, magyarok, székelyek –, vegyék figyelembe akaratunkat, nem tudnak letiporni – szögezte le Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén.
Az ülésen formalitásnak tűnő napirendi pont következett: a megyei tanács égisze alatt működő Területi Közrendészeti Hatóság összetételében kialakult személycserére kellett rábólintani. Jogszabály rendelkezik a testület összetételéről, egyik tag a mindenkori kormánymegbízott-helyettes. Georgeta Gheorghiu alprefektusi mandátuma megszűntével a kormány Sebastian Cucut nevezte ki a tisztségbe. Kulcsár-Terza József hozzászólásában elmondta, semmi kifogása Cucu személye ellen, de a prefektúra intézményével szemben igen: üldözi szimbólumainkat, megtámadja határozatainkat, valótlanságot közvetít a kormánynak. Utóbbi állítását példákkal támasztotta alá: a székelyek nagy menetelése után azt jelentették, hogy tizenötezren voltak, miközben több mint százezren vettek részt az eseményen; Románia nemzeti ünnepének lejárta után azt jelentették, rendben zajlottak az események, miközben zavargások voltak (utalás az Új Jobboldal zajos felvonulására és az ellentüntetésre – szerk. megj.). Jeleznünk kell a román hatalomnak, hogy vagyunk, vegye figyelembe akaratunkat – mondotta az MPP-s vezérszónok, arra kérve a magyar pártok képviselőit, jelezzék a hatalomnak, hogy nem tud letiporni, s ne szavazzák meg a határozatot. Hozzáfűzte: az MPP-s tanácstagok tartózkodnak a szavazáskor.
Tamás Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke egyetértett azzal, hogy a prefektúra intézményével gondok vannak, a jelképek üldözéséről legutóbb Kézdivásárhely kapcsán lehetett hallani. Arra kérte a korábbi szónokot, mondja el románul is felszólalását, hogy a román kollégák is értsék. Kulcsár-Terza József kijelentette: amikor majd autonómia lesz, a magyar nyelv hivatalossá válik, s nem kell majd fordítani. Különben, a közigazgatási törvény értelmében a tanácselnök kötelessége a fordítás biztosítása – fűzte hozzá. Tamás Sándor válaszában pontosított: amikor autonómia lesz, akkor is két nyelven fog lezajlani a közgyűlés. A tárgyra térve javasolta, szavazzák meg a határozattervezetet, mert törvény szabályozza a Területi Közrendészeti Hatóság összetételét. Végül az MPP-s és néppárti tanácstagok tartózkodása mellett a többségi RMDSZ-es és román képviselők voksával a testület elfogadta a határozatot.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Jelezzünk a román hatalomnak, hogy vagyunk – mi, magyarok, székelyek –, vegyék figyelembe akaratunkat, nem tudnak letiporni – szögezte le Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén.
Az ülésen formalitásnak tűnő napirendi pont következett: a megyei tanács égisze alatt működő Területi Közrendészeti Hatóság összetételében kialakult személycserére kellett rábólintani. Jogszabály rendelkezik a testület összetételéről, egyik tag a mindenkori kormánymegbízott-helyettes. Georgeta Gheorghiu alprefektusi mandátuma megszűntével a kormány Sebastian Cucut nevezte ki a tisztségbe. Kulcsár-Terza József hozzászólásában elmondta, semmi kifogása Cucu személye ellen, de a prefektúra intézményével szemben igen: üldözi szimbólumainkat, megtámadja határozatainkat, valótlanságot közvetít a kormánynak. Utóbbi állítását példákkal támasztotta alá: a székelyek nagy menetelése után azt jelentették, hogy tizenötezren voltak, miközben több mint százezren vettek részt az eseményen; Románia nemzeti ünnepének lejárta után azt jelentették, rendben zajlottak az események, miközben zavargások voltak (utalás az Új Jobboldal zajos felvonulására és az ellentüntetésre – szerk. megj.). Jeleznünk kell a román hatalomnak, hogy vagyunk, vegye figyelembe akaratunkat – mondotta az MPP-s vezérszónok, arra kérve a magyar pártok képviselőit, jelezzék a hatalomnak, hogy nem tud letiporni, s ne szavazzák meg a határozatot. Hozzáfűzte: az MPP-s tanácstagok tartózkodnak a szavazáskor.
Tamás Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke egyetértett azzal, hogy a prefektúra intézményével gondok vannak, a jelképek üldözéséről legutóbb Kézdivásárhely kapcsán lehetett hallani. Arra kérte a korábbi szónokot, mondja el románul is felszólalását, hogy a román kollégák is értsék. Kulcsár-Terza József kijelentette: amikor majd autonómia lesz, a magyar nyelv hivatalossá válik, s nem kell majd fordítani. Különben, a közigazgatási törvény értelmében a tanácselnök kötelessége a fordítás biztosítása – fűzte hozzá. Tamás Sándor válaszában pontosított: amikor autonómia lesz, akkor is két nyelven fog lezajlani a közgyűlés. A tárgyra térve javasolta, szavazzák meg a határozattervezetet, mert törvény szabályozza a Területi Közrendészeti Hatóság összetételét. Végül az MPP-s és néppárti tanácstagok tartózkodása mellett a többségi RMDSZ-es és román képviselők voksával a testület elfogadta a határozatot.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. július 31.
Nemzetpolitika és választások
Tusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal.
Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Szavazatok Erdélyből
Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot.
Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus.
Tovatűnt remények
Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő.
A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból.
A nemzetpolitika filozófiája
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg.
A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson.
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Tusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal.
Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Szavazatok Erdélyből
Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot.
Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus.
Tovatűnt remények
Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő.
A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból.
A nemzetpolitika filozófiája
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg.
A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson.
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. július 31.
A bármi történhet jövőképe
Amióta újságírói kérdésre válaszolva 1997-ben Orbán Viktor azt mondta, hogy esetleges jövőbeli közméltósági státusától függetlenül mindig jelen lesz Tusványoson, nem telt el év, hogy a tusnádi katlanban elmondott, többségükben emlékezetesnek nyilvánítható beszédei ne keltettek volna erőteljes reakcióhullámokat. Nyilván inkább így, hiszen önmagát minősíti az a politikusi megszólalás, amely másnap már a kutyát sem érdekli. Nem volt másként ezúttal sem. Az illiberális állam- és gazdaságberendezkedés vízióját felvázoló, de talán inkább a liberalizmus működésképtelen elemeit egyértelműen szalonképtelenné nyilvánító beszéd „putyinizálása” önmagában címkézés. Arról árulkodik, hogy elkövetőit a legkisebb elemző késztetés sem vezérelte, igyekezetük megrekedt szavak és fogalmak környezetükből való kiragadásánál.
Érvényes ez „a jövőben bármi megtörténhet” első látásra valóban civilnek tűnő megállapításra is. Ha a gazdasági sarokszámok „törvényen” kívül helyezése kétségkívül hiba is lenne – bár mindenhatóságuk oszlopát erősen megrogyasztotta a pénzügyi világlufi 2008-as kipukkadása –, ez a bármi mégsem tekinthető üres szólamnak alakuló, helyezkedő, önmagát kereső világunkban. Aminek értelmezése terjedhet a riasztó tanácstalanságtól a legmerészebb álmokat is befogadó jövőképig. Csak világnézet, optimizmus, hit kérdése, melyik irányból közelítünk hozzá.
A romániai magyarság tekintetében ugyanis kénytelen-kelletlen eljutottunk néhány olyan felismeréshez, amelyek alapvetően meghatározhatják a jövőnket. A Babeş–Bolyai után a MOGYE ügyében egyre inkább járhatatlannak tűnik az RMDSZ által folyamatosan kátyúzott út, ezért aztán ma már nemcsak hangmentesen zárt szobákban hangzik el a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés rendszerének újragombolása anyaországi segítséggel. A többség által minden bizonnyal hasonlóképpen üdvözlendő lépés lenne az is, ha magyar szolgáltatók is megjelennének a közeljövőben liberalizálandó hazai egészségügyi piacon. Azaz itt az ideje, hogy gyakorlati biztonságnövelő intézkedések is társuljanak a diplomáciai erőfeszítésekhez.
Talán ennek jelentőségét vélik érteni az RMDSZ azon, Tusványoson jelenlevő székelyföldi vezetői is, akikre most kígyót-békát kiabálnak, és halaszthatatlan megfegyelmezésüket követelik a gyógyíthatatlanul liberális véleménymondók. Akik magyarországi társaikhoz hasonlóan már-már „jószolgálatot” tesznek azzal, hogy képzett cserkész módjára igyekeznek átsegíteni a túloldalra – vagy ezen az oldalon tartani? – gyengébben látó polgártársaikat.
Azok akarata ellenére. És bármi áron.
Csinta Samu, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Amióta újságírói kérdésre válaszolva 1997-ben Orbán Viktor azt mondta, hogy esetleges jövőbeli közméltósági státusától függetlenül mindig jelen lesz Tusványoson, nem telt el év, hogy a tusnádi katlanban elmondott, többségükben emlékezetesnek nyilvánítható beszédei ne keltettek volna erőteljes reakcióhullámokat. Nyilván inkább így, hiszen önmagát minősíti az a politikusi megszólalás, amely másnap már a kutyát sem érdekli. Nem volt másként ezúttal sem. Az illiberális állam- és gazdaságberendezkedés vízióját felvázoló, de talán inkább a liberalizmus működésképtelen elemeit egyértelműen szalonképtelenné nyilvánító beszéd „putyinizálása” önmagában címkézés. Arról árulkodik, hogy elkövetőit a legkisebb elemző késztetés sem vezérelte, igyekezetük megrekedt szavak és fogalmak környezetükből való kiragadásánál.
Érvényes ez „a jövőben bármi megtörténhet” első látásra valóban civilnek tűnő megállapításra is. Ha a gazdasági sarokszámok „törvényen” kívül helyezése kétségkívül hiba is lenne – bár mindenhatóságuk oszlopát erősen megrogyasztotta a pénzügyi világlufi 2008-as kipukkadása –, ez a bármi mégsem tekinthető üres szólamnak alakuló, helyezkedő, önmagát kereső világunkban. Aminek értelmezése terjedhet a riasztó tanácstalanságtól a legmerészebb álmokat is befogadó jövőképig. Csak világnézet, optimizmus, hit kérdése, melyik irányból közelítünk hozzá.
A romániai magyarság tekintetében ugyanis kénytelen-kelletlen eljutottunk néhány olyan felismeréshez, amelyek alapvetően meghatározhatják a jövőnket. A Babeş–Bolyai után a MOGYE ügyében egyre inkább járhatatlannak tűnik az RMDSZ által folyamatosan kátyúzott út, ezért aztán ma már nemcsak hangmentesen zárt szobákban hangzik el a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés rendszerének újragombolása anyaországi segítséggel. A többség által minden bizonnyal hasonlóképpen üdvözlendő lépés lenne az is, ha magyar szolgáltatók is megjelennének a közeljövőben liberalizálandó hazai egészségügyi piacon. Azaz itt az ideje, hogy gyakorlati biztonságnövelő intézkedések is társuljanak a diplomáciai erőfeszítésekhez.
Talán ennek jelentőségét vélik érteni az RMDSZ azon, Tusványoson jelenlevő székelyföldi vezetői is, akikre most kígyót-békát kiabálnak, és halaszthatatlan megfegyelmezésüket követelik a gyógyíthatatlanul liberális véleménymondók. Akik magyarországi társaikhoz hasonlóan már-már „jószolgálatot” tesznek azzal, hogy képzett cserkész módjára igyekeznek átsegíteni a túloldalra – vagy ezen az oldalon tartani? – gyengébben látó polgártársaikat.
Azok akarata ellenére. És bármi áron.
Csinta Samu, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. augusztus 1.
Lelkük rajta
Talán emlékeznek még az izzadságos igyekezetre, amellyel az RMDSZ sajtója és megmondóemberei az alakulat újabb kormánykoalíciós részvételét próbálták sikerként el- és beadni az erdélyi magyaroknak. Tizenhárom államtitkári és azzal egyenrangú intézményvezetői poszt, illetve három prefektusi tisztség – köztük a Maros megyei – volt az alku eredménye, a kormányralépés ára. Magyarán: ennyiért adták el ismét magukat – nyilvánosan. Hogy a színfalak mögött még miről is folyt az alkudozás, azt talán soha nem tudjuk meg.
Mindenesetre a „szövetségi” vezetők példátlan sikerként beszéltek arról, hogy – a 89-es változások óta először – az RMDSZ jelölheti a Maros megyei prefektus személyét. Igaz, nem volt nagy tülekedés a tisztségre jelentkezők között, a kiszemeltek rendre utasították vissza a felkérést, hónapokig folyt a casting, míg végül megállapodtak Nagy András személyénél, aki valóban alkalmasnak tűnne a feladatra.
Csakhogy időközben változott a helyzet, a posztkommunista koalíciós partner egyes környékbeli politikusai arra a következtetésre jutottak, hogy mégsem kellene „átengedni Maros megyét a magyaroknak”.
Az RMDSZ-ben kezdetben igen magabiztosak voltak, mintha fel sem merült volna bennük annak halvány gyanúja sem, hogy a PSD esetleg nem állja szavát. Még akkor sem, amikor főhazudozójuk először az EP-választások utánra tolta ki a kinevezés időpontját, aztán már szó sem volt konkrét dátumról. Az üggyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozó Borbély László, illetve Brassai Zsombor megyei elnök kezdetben még optimisták voltak, úgy vélték, csupán idő kérdése a kinevezés, aztán már megelégedtek azzal, hogy cáfolják a sajtóban megjelent híreket, hogy a PSD-s alprefektust juttatják pozícióba.
Addig-addig halogatták az RMDSZ-es jelölt kinevezését a „partnerek”, amíg végül kiderült: valóban azt akarja a PSD, hogy cseréljék el a Maros megyei prefektusi széket egy másikkal. Feltételezhetően valamely Kárpátokon túli színromán megyére gondoltak. Legutóbb már maga Borbély is elismerte, hogy a „szövetség” folytatott tárgyalásokat e kérdésről a PSD-vel. „Az álláspontok egyelőre nem közeledtek” – jelentette ki az RMDSZ második embere, bár elismerte, hogy a pészédések egyre inkább ragaszkodnak a saját elképzelésükhöz.
Mit jelenthet ez? Az RMDSZ szempontjából nem sok jót, mert világos, hogy Pontáék simán érvényesítik majd akaratukat. Az RMDSZ meg újra – sokadszorra is – lenyeli a békát. Már ha ragaszkodik a kormányzáshoz. Márpedig – elnökének, Kelemen Hunornak az akaratát is semmibe véve – ragaszkodik. „Miazhogy?! Nagyonis!”
A visszavonulást, a megadást vetíti előre Brassai Zsombor kijelentése is, aki miután sokáig hajlíthatatlannak tűnt, most már beletörődni látszik az elkerülhetetlenbe. „Ha a felajánlás olyan politikai alkuhelyzetet teremt, amiből a magyarság nyer, érdemes elgondolkodni rajta” – mondta az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Most már csak az a kérdés, hogyan és mit tud nyerni a magyarság az újabb megalázó helyzetből? Mert aziránt semmi kétségem, hogy az RMDSZ korifeusai, akik ebbe a szituációba „belekormányozták” magukat, mint korábban annyiszor, ezúttal is megtalálják a maguk számításait.
Lelkük rajta.
Szentgyörgyi László
Központ, Székelyhon.ro
Talán emlékeznek még az izzadságos igyekezetre, amellyel az RMDSZ sajtója és megmondóemberei az alakulat újabb kormánykoalíciós részvételét próbálták sikerként el- és beadni az erdélyi magyaroknak. Tizenhárom államtitkári és azzal egyenrangú intézményvezetői poszt, illetve három prefektusi tisztség – köztük a Maros megyei – volt az alku eredménye, a kormányralépés ára. Magyarán: ennyiért adták el ismét magukat – nyilvánosan. Hogy a színfalak mögött még miről is folyt az alkudozás, azt talán soha nem tudjuk meg.
Mindenesetre a „szövetségi” vezetők példátlan sikerként beszéltek arról, hogy – a 89-es változások óta először – az RMDSZ jelölheti a Maros megyei prefektus személyét. Igaz, nem volt nagy tülekedés a tisztségre jelentkezők között, a kiszemeltek rendre utasították vissza a felkérést, hónapokig folyt a casting, míg végül megállapodtak Nagy András személyénél, aki valóban alkalmasnak tűnne a feladatra.
Csakhogy időközben változott a helyzet, a posztkommunista koalíciós partner egyes környékbeli politikusai arra a következtetésre jutottak, hogy mégsem kellene „átengedni Maros megyét a magyaroknak”.
Az RMDSZ-ben kezdetben igen magabiztosak voltak, mintha fel sem merült volna bennük annak halvány gyanúja sem, hogy a PSD esetleg nem állja szavát. Még akkor sem, amikor főhazudozójuk először az EP-választások utánra tolta ki a kinevezés időpontját, aztán már szó sem volt konkrét dátumról. Az üggyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozó Borbély László, illetve Brassai Zsombor megyei elnök kezdetben még optimisták voltak, úgy vélték, csupán idő kérdése a kinevezés, aztán már megelégedtek azzal, hogy cáfolják a sajtóban megjelent híreket, hogy a PSD-s alprefektust juttatják pozícióba.
Addig-addig halogatták az RMDSZ-es jelölt kinevezését a „partnerek”, amíg végül kiderült: valóban azt akarja a PSD, hogy cseréljék el a Maros megyei prefektusi széket egy másikkal. Feltételezhetően valamely Kárpátokon túli színromán megyére gondoltak. Legutóbb már maga Borbély is elismerte, hogy a „szövetség” folytatott tárgyalásokat e kérdésről a PSD-vel. „Az álláspontok egyelőre nem közeledtek” – jelentette ki az RMDSZ második embere, bár elismerte, hogy a pészédések egyre inkább ragaszkodnak a saját elképzelésükhöz.
Mit jelenthet ez? Az RMDSZ szempontjából nem sok jót, mert világos, hogy Pontáék simán érvényesítik majd akaratukat. Az RMDSZ meg újra – sokadszorra is – lenyeli a békát. Már ha ragaszkodik a kormányzáshoz. Márpedig – elnökének, Kelemen Hunornak az akaratát is semmibe véve – ragaszkodik. „Miazhogy?! Nagyonis!”
A visszavonulást, a megadást vetíti előre Brassai Zsombor kijelentése is, aki miután sokáig hajlíthatatlannak tűnt, most már beletörődni látszik az elkerülhetetlenbe. „Ha a felajánlás olyan politikai alkuhelyzetet teremt, amiből a magyarság nyer, érdemes elgondolkodni rajta” – mondta az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Most már csak az a kérdés, hogyan és mit tud nyerni a magyarság az újabb megalázó helyzetből? Mert aziránt semmi kétségem, hogy az RMDSZ korifeusai, akik ebbe a szituációba „belekormányozták” magukat, mint korábban annyiszor, ezúttal is megtalálják a maguk számításait.
Lelkük rajta.
Szentgyörgyi László
Központ, Székelyhon.ro
2014. augusztus 1.
Maros helyett Hargita megyének lesz magyar prefektusa
Victor Ponta miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi hargitai alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott romániai megye kormánymegbízotti tisztségére – adta hírül pénteken a romániai magyar média.
A magyar média emlékeztetett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.
A Transindex és a maszol.ro hírportálok, valamint az Erdély FM rádió pénteki tudósítása szerint a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.
MTI, Erdély.ma
Victor Ponta miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi hargitai alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott romániai megye kormánymegbízotti tisztségére – adta hírül pénteken a romániai magyar média.
A magyar média emlékeztetett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.
A Transindex és a maszol.ro hírportálok, valamint az Erdély FM rádió pénteki tudósítása szerint a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.
MTI, Erdély.ma
2014. augusztus 1.
Lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen?
Sajtótájékoztató az RMDSZ- nél
– Nagyon rég nem találkoztunk, tudatosan tartózkodtam attól, hogy sajtótájékoztatót tartsak, mert nem igazán voltak olyan pozitív üzeneteink, amelyekről beszámolhattunk volna a választópolgároknak. Márpedig én teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy manapság, amikor a politikum válságban van, a választóknak pozitív üzenetekre volna szükségük. Az elmúlt hónapokban erre nem volt lehetőségünk. Ma viszont, úgy gondolom, több hónapos egyeztetés után sikerült elérni, hogy nyugodtan elmondhatjuk összegzésképpen: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen. És nemcsak az RMDSZ-re, nemcsak a magyar politikumra gondolok, hanem a románra is.
Ezekkel a szavakkal vezette fel mondandóját tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, aki Peti Andrással, a szervezet marosvásárhelyi elnökével közösen számolt be az utóbbi időszak pozitív eseményeiről.
A továbbiakban azzal a meggyőződéssel nyugtázta a változást, hogy a következőkben is ezt az irányt tudják majd követni, és Marosvásárhelyen, de a megyében is megtalálják hozzá a politikai partnert, könnyebben, mint eddig. Tudatában van annak is, mondta, hogy választási évben vagyunk, amikor a kedélyek sokkal indulatosabbra váltanak, a szavazatszerzési ambíciók felülírják olykor a józan észt is, ennek ellenére reméli, hogy az az együttműködés, amit most sikerült elkezdeniük, nem vált rossz irányt, hiszen olyan szélsőségek fogalmazódnak meg Marosvásárhelyen, Maros megyében, amivel nagyon nehéz bármit is kezdeni politikai vitákban, mint például: lehet-e vagy sem magyar nemzetiségű román állampolgár prefektus, iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Ennek ellenére azt hiszi, hogy az utóbbi napokban történt változások mégiscsak egy más típusú hangot ütöttek meg, és ennek mentén tudják a következőkben a kérdéseket is eredményesebben megoldani.
Marosvásárhely, a jövő városa projekt
Peti András elmondta, hogy elindították a Marosvásárhely, a jövő városa kampányprogramot, aminek az apropóját az képezte, hogy Marosvásárhelyen egy új szellemiséget szeretnének meghonosítani, amelyben a különböző nemzetiségek jól érzik magukat. Elsősorban az Unirea líceumot említette, amelyről az elmúlt napokban döntött a városi tanács: létrehozzák a római katolikus főgimnáziumot, másfél millió lejt különítettek el restaurálásra, és jóváhagyták egy hosszú távú bérleti szerződés megkötését, ami lehetővé teszi európai uniós pénzek lehívását. Ugyanakkor elmondta, hogy 36 év után megtörtént a Bolyai sportpályájának a felújítása, a Sportolók utcában, még Bernády idejében épült óvoda teljes felújítása is folyamatban van, illetve Besében az Al. Ioan Cuza iskolához tartozó óvoda és iskola – amelybe nagyrészt roma gyerekek járnak – mellékhelyiségeinek bővítése, korszerűsítése is zajlik. A következő időszak legfontosabb kihívásának a Református Kollégiumhoz tartozó cserealji óvoda közköltségének fedezését, a Református Kollégium Forradalom utca 8. szám alatt található elemi iskolája ügyének a megoldását, illetve a Szabadi úti református egyházközség gyülekezeti házában is működő magyar tannyelvű óvoda problémájának megoldását nevezte.
Elmondta, hogy folytatják a magyar utcanévtáblák kihelyezését, a városi tanácsüléseken az anyanyelvhasználat érdekében 180 ezer lejt különítettek el a költségvetésből a fordítógépre, a szinkrontolmácsok kiválasztása folyamatban van. Végül reményét fejezte ki, hogy a Sütő András-szobor ügye is megoldódik.
Népújság: Olyan körülmények között, amikor egyesek elképzelhetetlennek tartják, hogy magyar ember betölthesse a kormánybiztosi tisztséget, illetve miután hónapok óta elakadt a magyar prefektus kinevezésének ügye, most, hogy más koalíciós partnert találtak, mi lesz, mi lehet az ügy kimenetele? Annál inkább, hogy a kormányzó PSD megyei elnöke a kezdetektől vehemensen tiltakozott a magyar prefektus gondolata ellen.
Brassai Zsombor: – A prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, nem megyei vagy helyi szintű egyezség szabályozza, hogy lesz vagy nem lesz magyar prefektus. Többször elmondtuk, megismétlem, hogy Nagy András személyében mi megtaláltuk a legmegfelelőbb jelöltet, aki betölthetné ennek a megyének a kormánymegbízotti tisztségét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy kinevezzék. De, mint korábban is hangsúlyoztam, az RMDSZ legfontosabb partnere a magyar választópolgár, és a magyar választópolgárok, magyar közösségek érdekeit tartjuk szem előtt. Amennyiben ezeket az érdekeket valamilyen más egyezség vagy valamiféle más alku jobban szolgálja, természetesen hajlandók vagyunk újragondolni ezt a kérdést. Egyelőre ott tartunk, hogy nekünk van egy, véleményünk szerint megfelelő jelöltünk, és várjuk a PSD részéről elképzelésünk teljesítését vagy esetleg a kérdés újratárgyalását.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
Sajtótájékoztató az RMDSZ- nél
– Nagyon rég nem találkoztunk, tudatosan tartózkodtam attól, hogy sajtótájékoztatót tartsak, mert nem igazán voltak olyan pozitív üzeneteink, amelyekről beszámolhattunk volna a választópolgároknak. Márpedig én teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy manapság, amikor a politikum válságban van, a választóknak pozitív üzenetekre volna szükségük. Az elmúlt hónapokban erre nem volt lehetőségünk. Ma viszont, úgy gondolom, több hónapos egyeztetés után sikerült elérni, hogy nyugodtan elmondhatjuk összegzésképpen: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen. És nemcsak az RMDSZ-re, nemcsak a magyar politikumra gondolok, hanem a románra is.
Ezekkel a szavakkal vezette fel mondandóját tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, aki Peti Andrással, a szervezet marosvásárhelyi elnökével közösen számolt be az utóbbi időszak pozitív eseményeiről.
A továbbiakban azzal a meggyőződéssel nyugtázta a változást, hogy a következőkben is ezt az irányt tudják majd követni, és Marosvásárhelyen, de a megyében is megtalálják hozzá a politikai partnert, könnyebben, mint eddig. Tudatában van annak is, mondta, hogy választási évben vagyunk, amikor a kedélyek sokkal indulatosabbra váltanak, a szavazatszerzési ambíciók felülírják olykor a józan észt is, ennek ellenére reméli, hogy az az együttműködés, amit most sikerült elkezdeniük, nem vált rossz irányt, hiszen olyan szélsőségek fogalmazódnak meg Marosvásárhelyen, Maros megyében, amivel nagyon nehéz bármit is kezdeni politikai vitákban, mint például: lehet-e vagy sem magyar nemzetiségű román állampolgár prefektus, iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Ennek ellenére azt hiszi, hogy az utóbbi napokban történt változások mégiscsak egy más típusú hangot ütöttek meg, és ennek mentén tudják a következőkben a kérdéseket is eredményesebben megoldani.
Marosvásárhely, a jövő városa projekt
Peti András elmondta, hogy elindították a Marosvásárhely, a jövő városa kampányprogramot, aminek az apropóját az képezte, hogy Marosvásárhelyen egy új szellemiséget szeretnének meghonosítani, amelyben a különböző nemzetiségek jól érzik magukat. Elsősorban az Unirea líceumot említette, amelyről az elmúlt napokban döntött a városi tanács: létrehozzák a római katolikus főgimnáziumot, másfél millió lejt különítettek el restaurálásra, és jóváhagyták egy hosszú távú bérleti szerződés megkötését, ami lehetővé teszi európai uniós pénzek lehívását. Ugyanakkor elmondta, hogy 36 év után megtörtént a Bolyai sportpályájának a felújítása, a Sportolók utcában, még Bernády idejében épült óvoda teljes felújítása is folyamatban van, illetve Besében az Al. Ioan Cuza iskolához tartozó óvoda és iskola – amelybe nagyrészt roma gyerekek járnak – mellékhelyiségeinek bővítése, korszerűsítése is zajlik. A következő időszak legfontosabb kihívásának a Református Kollégiumhoz tartozó cserealji óvoda közköltségének fedezését, a Református Kollégium Forradalom utca 8. szám alatt található elemi iskolája ügyének a megoldását, illetve a Szabadi úti református egyházközség gyülekezeti házában is működő magyar tannyelvű óvoda problémájának megoldását nevezte.
Elmondta, hogy folytatják a magyar utcanévtáblák kihelyezését, a városi tanácsüléseken az anyanyelvhasználat érdekében 180 ezer lejt különítettek el a költségvetésből a fordítógépre, a szinkrontolmácsok kiválasztása folyamatban van. Végül reményét fejezte ki, hogy a Sütő András-szobor ügye is megoldódik.
Népújság: Olyan körülmények között, amikor egyesek elképzelhetetlennek tartják, hogy magyar ember betölthesse a kormánybiztosi tisztséget, illetve miután hónapok óta elakadt a magyar prefektus kinevezésének ügye, most, hogy más koalíciós partnert találtak, mi lesz, mi lehet az ügy kimenetele? Annál inkább, hogy a kormányzó PSD megyei elnöke a kezdetektől vehemensen tiltakozott a magyar prefektus gondolata ellen.
Brassai Zsombor: – A prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, nem megyei vagy helyi szintű egyezség szabályozza, hogy lesz vagy nem lesz magyar prefektus. Többször elmondtuk, megismétlem, hogy Nagy András személyében mi megtaláltuk a legmegfelelőbb jelöltet, aki betölthetné ennek a megyének a kormánymegbízotti tisztségét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy kinevezzék. De, mint korábban is hangsúlyoztam, az RMDSZ legfontosabb partnere a magyar választópolgár, és a magyar választópolgárok, magyar közösségek érdekeit tartjuk szem előtt. Amennyiben ezeket az érdekeket valamilyen más egyezség vagy valamiféle más alku jobban szolgálja, természetesen hajlandók vagyunk újragondolni ezt a kérdést. Egyelőre ott tartunk, hogy nekünk van egy, véleményünk szerint megfelelő jelöltünk, és várjuk a PSD részéről elképzelésünk teljesítését vagy esetleg a kérdés újratárgyalását.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
2014. augusztus 1.
VÁKÁR ISTVÁNT LEVÁLTOTTÁK A MEGYE ÉLÉRŐL
A megyei tanács július 31-ii ülését követően Mihai Seplecan lett a Kolozs megyei tanács elnöki feladatkörrel felruházott alelnöke – a tisztséget eddig, több mint egy hónapon keresztül, Vákár István (RMDSZ) töltötte be.
Seplecan előbb elérte Ioan Oleleunak, a tanács alelnökének tisztségből való felmentését, majd a többségben lévő PNL-sek Seplecant választották meg új alelnöknek, végül átruházták rá az ideiglenes tanácselnöki tisztséget. A határozattervezetek egyaránt 19 igen szavazat mellett „mentek át”.
Oleleu leváltásakor a PSD-sek törvénysértésre hivatkozva kivonultak a teremből; a „puccsot” érintő határozattervezetek esetében az RMDSZ-es megyei tanácsosok sem szavaztak.
Korábban Simona Gaci, a megyei önkormányzat titkára negatívan véleményezte a hatalomátvételre benyújtott határozattervezeteket, mert a hasonló tartalmú korábbi tervezet alapján megszületett határozatok jelenleg a közigazgatási bíróság asztalán vannak, tehát törvénytelen lenne ismét szavazni róluk.
Ennélfogva Gheorghe Vuşcan prefektus minden bizonnyal felfüggeszti a határozatokat.
Szabadság (Kolozsvár)
A megyei tanács július 31-ii ülését követően Mihai Seplecan lett a Kolozs megyei tanács elnöki feladatkörrel felruházott alelnöke – a tisztséget eddig, több mint egy hónapon keresztül, Vákár István (RMDSZ) töltötte be.
Seplecan előbb elérte Ioan Oleleunak, a tanács alelnökének tisztségből való felmentését, majd a többségben lévő PNL-sek Seplecant választották meg új alelnöknek, végül átruházták rá az ideiglenes tanácselnöki tisztséget. A határozattervezetek egyaránt 19 igen szavazat mellett „mentek át”.
Oleleu leváltásakor a PSD-sek törvénysértésre hivatkozva kivonultak a teremből; a „puccsot” érintő határozattervezetek esetében az RMDSZ-es megyei tanácsosok sem szavaztak.
Korábban Simona Gaci, a megyei önkormányzat titkára negatívan véleményezte a hatalomátvételre benyújtott határozattervezeteket, mert a hasonló tartalmú korábbi tervezet alapján megszületett határozatok jelenleg a közigazgatási bíróság asztalán vannak, tehát törvénytelen lenne ismét szavazni róluk.
Ennélfogva Gheorghe Vuşcan prefektus minden bizonnyal felfüggeszti a határozatokat.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. augusztus 1.
Büntetné az EMNP tusnádfürdői tanácsosát
Megvonni készül a politikai bizalmat az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete tusnádfürdői tanácsosától amiatt, hogy nem szavazta meg az önkormányzat autonómiával kapcsolatos határozattervezetét.
Ennek következtében a hatályos törvények szerint Nemes Mária elveszítheti mandátumát. Az üdülőváros képviselő-testülete szerdai ülésén tűzte napirendjére a statútumot, amely azt tartalmazza, hogy a település egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz kíván tartozni.
A 11 fős testület jelen lévő MPP-s és RMDSZ-es tagjai támogatták a határozatot, az EMNP egyetlen tanácsosa azonban tartózkodott, és mivel a román képviselők nemmel szavaztak, a tervezetet nem sikerült elfogadni. Albert Tibor, Tusnádfürdő MPP-s polgármestere a következő havi tanácsülésen készül ismét napirendre tűzni az autonómiapárti határozatot.
A történtek miatt az MPP azzal vádolta a néppártot, hogy a magyar érdek ellen fordult, így „végérvényesen kiírta magát” az autonomista táborból. Az EMNP megyei szervezete utólag hibás, nem az alakulat céljait és értékeit képviselő döntésként értékeli tanácsosa tartózkodását.
Sorbán Attila, a szervezet megyei elnöke közölte, a tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak az ülés kezdetekor kapta kézhez a határozattervezetet. Sorbán szerint az ülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – tanácsosuk nem ismerhette meg, ezért tartózkodott.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómiahatározatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására” – közölte szerda este Sorbán Attila.
A megyei elnök leszögezte, az EMNP megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve, így továbbra is szorgalmazza, hogy a székelyföldi önkormányzatok szavazzák meg a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett határozattervezeteket.
Krónika (Kolozsvár)
Megvonni készül a politikai bizalmat az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete tusnádfürdői tanácsosától amiatt, hogy nem szavazta meg az önkormányzat autonómiával kapcsolatos határozattervezetét.
Ennek következtében a hatályos törvények szerint Nemes Mária elveszítheti mandátumát. Az üdülőváros képviselő-testülete szerdai ülésén tűzte napirendjére a statútumot, amely azt tartalmazza, hogy a település egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz kíván tartozni.
A 11 fős testület jelen lévő MPP-s és RMDSZ-es tagjai támogatták a határozatot, az EMNP egyetlen tanácsosa azonban tartózkodott, és mivel a román képviselők nemmel szavaztak, a tervezetet nem sikerült elfogadni. Albert Tibor, Tusnádfürdő MPP-s polgármestere a következő havi tanácsülésen készül ismét napirendre tűzni az autonómiapárti határozatot.
A történtek miatt az MPP azzal vádolta a néppártot, hogy a magyar érdek ellen fordult, így „végérvényesen kiírta magát” az autonomista táborból. Az EMNP megyei szervezete utólag hibás, nem az alakulat céljait és értékeit képviselő döntésként értékeli tanácsosa tartózkodását.
Sorbán Attila, a szervezet megyei elnöke közölte, a tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak az ülés kezdetekor kapta kézhez a határozattervezetet. Sorbán szerint az ülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – tanácsosuk nem ismerhette meg, ezért tartózkodott.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómiahatározatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására” – közölte szerda este Sorbán Attila.
A megyei elnök leszögezte, az EMNP megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve, így továbbra is szorgalmazza, hogy a székelyföldi önkormányzatok szavazzák meg a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett határozattervezeteket.
Krónika (Kolozsvár)
2014. augusztus 1.
Másképp politizál Vásárhelyen az RMDSZ
Más hangot ütött meg az utóbbi időben a politizálásban az RMDSZ Marosvásárhelyen. Sok még a teendő, de a normalitás felé tartanak, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke az elmúlt hetek román és magyar vonatkozású ügyeire utalva.
„Nem volt pozitív téma, pozitív üzenet, amiről az elmúlt időszakban beszámolhattunk volna, márpedig úgy gondolom, hogy most, amikor a politika válságban van, erre van szükség. De íme, több hónapos egyeztetés után elértük: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen, és amikor ezt mondom, akkor a román és a magyar politikumra is gondolok. Korábban szélsőségek fogalmazódtak meg, mint például hogy magyar nemzetiségű román állampolgár nem lehet Maros megyében iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Változás történt, és a továbbiakban is ezt az irányt követhetjük még akkor is, ha indulatosabb időszak következik az államfőválasztás miatt” – mondta Brassai Zsombor, majd átadta a szót a szövetség helyi elnökének, Peti András alpolgármesternek, aki a Marosvásárhely a jövő városa elnevezésű új politikai programot ismertette.
„Ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez a magyar és a román közösséget egyaránt megerősíti” – vázolta a program lényegét Peti. Elmondta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium ügyében megtalálták a legmegfelelőbb, kompromisszumos megoldást, 36 év után leaszfaltozták a Bolyai- sportpályáját, felújították a Bernády korában épült Sportolók utcai 16-os számú, valamint a Besében található óvodát, most következik a Református Kollégium cserealjai óvodájának, valamint Forradalom utcai elemi iskolájának a korszerűsítése, továbbá a Szabadi úti református gyülekezeti ház tatarozása.
Ezután a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének folyamatát említette, de a helyi tanácsban az anyanyelvhasználat gyakorlása érdekében vásárolt szinkrontolmács-berendezés és fordító alkalmazására kiírt versenyvizsgáról és a Sütő András-szobornak a Színház térre való költöztetéséről is beszámolt.
A Maros megyei prefektus kinevezésével kapcsolatban Brassai Zsombor elmondta, ezt nem befolyásolja a vásárhelyi, a Demokrata–Liberális Párttal való együttműködés, hiszen az országos szintű egyezség eredménye a Szociáldemokrata Párttal. Mint mondta, a tisztségre megtalálták a legmegfelelőbb személyt, Nagy András korábbi szászrégeni polgármestert, és ragaszkodnak a kinevezéséhez, de amennyiben a nagyobbik kormánypárt jobb alkut kínál, hajlandóak erről tárgyalni.
Gáspár Botond, Krónika (Kolozsvár)
Más hangot ütött meg az utóbbi időben a politizálásban az RMDSZ Marosvásárhelyen. Sok még a teendő, de a normalitás felé tartanak, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke az elmúlt hetek román és magyar vonatkozású ügyeire utalva.
„Nem volt pozitív téma, pozitív üzenet, amiről az elmúlt időszakban beszámolhattunk volna, márpedig úgy gondolom, hogy most, amikor a politika válságban van, erre van szükség. De íme, több hónapos egyeztetés után elértük: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen, és amikor ezt mondom, akkor a román és a magyar politikumra is gondolok. Korábban szélsőségek fogalmazódtak meg, mint például hogy magyar nemzetiségű román állampolgár nem lehet Maros megyében iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Változás történt, és a továbbiakban is ezt az irányt követhetjük még akkor is, ha indulatosabb időszak következik az államfőválasztás miatt” – mondta Brassai Zsombor, majd átadta a szót a szövetség helyi elnökének, Peti András alpolgármesternek, aki a Marosvásárhely a jövő városa elnevezésű új politikai programot ismertette.
„Ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez a magyar és a román közösséget egyaránt megerősíti” – vázolta a program lényegét Peti. Elmondta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium ügyében megtalálták a legmegfelelőbb, kompromisszumos megoldást, 36 év után leaszfaltozták a Bolyai- sportpályáját, felújították a Bernády korában épült Sportolók utcai 16-os számú, valamint a Besében található óvodát, most következik a Református Kollégium cserealjai óvodájának, valamint Forradalom utcai elemi iskolájának a korszerűsítése, továbbá a Szabadi úti református gyülekezeti ház tatarozása.
Ezután a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének folyamatát említette, de a helyi tanácsban az anyanyelvhasználat gyakorlása érdekében vásárolt szinkrontolmács-berendezés és fordító alkalmazására kiírt versenyvizsgáról és a Sütő András-szobornak a Színház térre való költöztetéséről is beszámolt.
A Maros megyei prefektus kinevezésével kapcsolatban Brassai Zsombor elmondta, ezt nem befolyásolja a vásárhelyi, a Demokrata–Liberális Párttal való együttműködés, hiszen az országos szintű egyezség eredménye a Szociáldemokrata Párttal. Mint mondta, a tisztségre megtalálták a legmegfelelőbb személyt, Nagy András korábbi szászrégeni polgármestert, és ragaszkodnak a kinevezéséhez, de amennyiben a nagyobbik kormánypárt jobb alkut kínál, hajlandóak erről tárgyalni.
Gáspár Botond, Krónika (Kolozsvár)
2014. augusztus 1.
Irányadó hatalmak
Ha valaki Orbán Viktor tusványosi beszédét követően autokráciát, putyinizmust, sőt, akár fasizmust emleget, javaslom, a miheztartás végett egyszer olvassa el a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjének, George Maior igazgatónak a napokbeli interjúját. Már eleve furcsának tűnhet, hogy egy hírszerző szolgálat vezetője kiáll a nyilvánosság elé, s aktuálpolitikai kérdésekben megnyilatkozik, fel is merülhet a kérdés, hogy egy nyugat-európai fejlett demokráciában hogyan reagálná le ezt a közvélemény és a kormányzat, de Románia, mint tudjuk, igencsak sajátos országa ennek az uniónak. Van viszont egy határ, amelyet ebben a sajátos, furcsa országban sem szabadna áthágjanak az érintettek. Az Európai Unióban teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy állami hivatal vezetője – mert a SRI végeredményben egy, költségvetésből, azaz mindannyiunk adójából finanszírozott, végrehajtó jellegű állami intézmény, amely a polgárok szolgálatában kellene legyen – szabjon meg politikai irányvonalakat egy ország számára. Egy „titkosszolga” nem mondhatja meg, hogy egy adott ország polgárai hogyan, milyen államigazgatási formában, milyen berendezkedésben képzelhetik el az életüket, ezt egyes egyedül az illető ország polgárai dönthetik el közvetlenül vagy akár közvetett formában, demokratikus módon. Ez volna az elv: a gyakorlatban George Maior kendőzés nélkül kijelenti: azon vannak, hogy „ne lehessen kierőszakolni területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.
Érdemes megfigyelni, mi minden érhető tetten ebben a, talán túlkapásnak, kommunikációs bakinak is minősíthető nyilatkozatban. A SRI igazgatója jogot formál arra, hogy elemezze, milyen politikát folytat Magyarország, hogy mit jelent a területi autonómia, s hogy ez javallott-e az itteni polgárok számára. A válasz szerinte nyilván: nem. A Maior kijelentéseire reagáló magyar nyilatkozatok, beleértve az RMDSZ nagy öregjeit, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát, nagyon is helyesen mutatnak rá, hogy demokráciában a titkosszolgálat vezetőjének nem lehet dolga a különböző politikai törekvések minősítése, civilizált országokban a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele a politikai döntésekbe. El tudom képzelni azonban, hogy Maior fejében meg sem fordult, hogy ő most ezzel politikai döntésekbe szól bele. Ő a román (nemzet)államra való veszélyként fogja fel az autonomista törekvéseket, olyan veszélyként, amelyek ellen a titkosszolgálat közbe kell lépjen s meg kell védje tőlük Romániát.
Azt már csak hab a tortán, hogy Maior immár politológussá válva mindezt azzal indokolja, hogy szerinte nincsen már helye „a 19. századi nacionalizmuson alapuló nemzeti büszkeség” újjáélesztésének – s ezért védi a SRI a román nemzetállamot.
Látni kell azonban azt is, hogy az autonómiára és a magyar nemzetpolitikára utaló rész az Adevărul elektronikus változatának adott videointerjújában csak egy lábjegyzet. A SRI-igazgató sokkal mélyebb értelemben vett stratégiai kérdésekben fogalmazott meg előtte véleményt és mutatott irányt: az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a politikum milyenségéről, az ország energiapolitikájáról, a Németországgal való stratégiai viszonyról, az Oroszországgal való párbeszédről úgy tettek fel neki kérdéseket és ő úgy válaszolt rájuk, mintha ő volna az államelnök vagy legalább a miniszterelnök.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnökként Tusnádfürdőn alapjában egy politológiai jellegű előadást tartott a jelenkori társadalmak kihívásairól és értékeiről, addig Bukarestben a titkosszolgálat vezetője szabta meg, hogy merre haladhat az ország, s hogyan élhetnek polgárai. S még Romániát tartja a nemzetközi közösség egy liberális demokráciának
Rédai Attila, Székelyhon.ro
Ha valaki Orbán Viktor tusványosi beszédét követően autokráciát, putyinizmust, sőt, akár fasizmust emleget, javaslom, a miheztartás végett egyszer olvassa el a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjének, George Maior igazgatónak a napokbeli interjúját. Már eleve furcsának tűnhet, hogy egy hírszerző szolgálat vezetője kiáll a nyilvánosság elé, s aktuálpolitikai kérdésekben megnyilatkozik, fel is merülhet a kérdés, hogy egy nyugat-európai fejlett demokráciában hogyan reagálná le ezt a közvélemény és a kormányzat, de Románia, mint tudjuk, igencsak sajátos országa ennek az uniónak. Van viszont egy határ, amelyet ebben a sajátos, furcsa országban sem szabadna áthágjanak az érintettek. Az Európai Unióban teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy állami hivatal vezetője – mert a SRI végeredményben egy, költségvetésből, azaz mindannyiunk adójából finanszírozott, végrehajtó jellegű állami intézmény, amely a polgárok szolgálatában kellene legyen – szabjon meg politikai irányvonalakat egy ország számára. Egy „titkosszolga” nem mondhatja meg, hogy egy adott ország polgárai hogyan, milyen államigazgatási formában, milyen berendezkedésben képzelhetik el az életüket, ezt egyes egyedül az illető ország polgárai dönthetik el közvetlenül vagy akár közvetett formában, demokratikus módon. Ez volna az elv: a gyakorlatban George Maior kendőzés nélkül kijelenti: azon vannak, hogy „ne lehessen kierőszakolni területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.
Érdemes megfigyelni, mi minden érhető tetten ebben a, talán túlkapásnak, kommunikációs bakinak is minősíthető nyilatkozatban. A SRI igazgatója jogot formál arra, hogy elemezze, milyen politikát folytat Magyarország, hogy mit jelent a területi autonómia, s hogy ez javallott-e az itteni polgárok számára. A válasz szerinte nyilván: nem. A Maior kijelentéseire reagáló magyar nyilatkozatok, beleértve az RMDSZ nagy öregjeit, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát, nagyon is helyesen mutatnak rá, hogy demokráciában a titkosszolgálat vezetőjének nem lehet dolga a különböző politikai törekvések minősítése, civilizált országokban a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele a politikai döntésekbe. El tudom képzelni azonban, hogy Maior fejében meg sem fordult, hogy ő most ezzel politikai döntésekbe szól bele. Ő a román (nemzet)államra való veszélyként fogja fel az autonomista törekvéseket, olyan veszélyként, amelyek ellen a titkosszolgálat közbe kell lépjen s meg kell védje tőlük Romániát.
Azt már csak hab a tortán, hogy Maior immár politológussá válva mindezt azzal indokolja, hogy szerinte nincsen már helye „a 19. századi nacionalizmuson alapuló nemzeti büszkeség” újjáélesztésének – s ezért védi a SRI a román nemzetállamot.
Látni kell azonban azt is, hogy az autonómiára és a magyar nemzetpolitikára utaló rész az Adevărul elektronikus változatának adott videointerjújában csak egy lábjegyzet. A SRI-igazgató sokkal mélyebb értelemben vett stratégiai kérdésekben fogalmazott meg előtte véleményt és mutatott irányt: az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a politikum milyenségéről, az ország energiapolitikájáról, a Németországgal való stratégiai viszonyról, az Oroszországgal való párbeszédről úgy tettek fel neki kérdéseket és ő úgy válaszolt rájuk, mintha ő volna az államelnök vagy legalább a miniszterelnök.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnökként Tusnádfürdőn alapjában egy politológiai jellegű előadást tartott a jelenkori társadalmak kihívásairól és értékeiről, addig Bukarestben a titkosszolgálat vezetője szabta meg, hogy merre haladhat az ország, s hogyan élhetnek polgárai. S még Romániát tartja a nemzetközi közösség egy liberális demokráciának
Rédai Attila, Székelyhon.ro
2014. augusztus 2.
Eredmény van, csak rossz
Számon sem lehet tartani, hányadik szószegése az SZDP-nek, ami a Maros megyei prefektusi tisztséggel történt. Ígérgetett, halogatott, kitért, és alig három hónapi türelemjáték után elérte, hogy az RMDSZ maga kérte a patthelyzet feloldását. És még elégedett is, mert két széket kapott cserébe. Ez nem csoda, ha már azt is ünneplik Marosvásárhelyen, hogy a strada Paul Chinezu alatt Kinizsi Pál utca olvasható. A világ nem röhög rajtunk, mert csak mi érezzük a fordítás fonákságát.
Most már mindenki boldog, a politikusok elkönyvelhetik a sikert – a magyarok azt, hogy kiharcolták a magyar utcaneveket, a románok azt, hogy övék a kormánybiztos –, a jónép örülhet a cirkusznak, mert a kenyérből egyre kevesebb jut, a történészek és más szakemberek nincsenek döntéshelyzetben. Mert Romániában nem a tudás és a hozzáértés számít, csökönyösen ragaszkodnak a politikai alapú kinevezésekhez, a tisztség jutalom, megvonása büntetés, a hatékonyság nem szempont. Így fordulhat elő, hogy a vízügyi igazgató árvíz idején rendszeresen nyaralni megy – kármegelőzés úgy sincs, csak utólagos segély, amit a hős megmentő szerepében fellépő kormányfő osztogat –, és így kerül víz alá sok más reményünk is. Az SZDP szénája rosszul áll Maros megyében, ezért kellett neki a prefektusi tisztség – magyarázzák. S hát a magyarságé? A volt kommunista utódpárt népszerűsége Erdély-szerte mérsékelt volt és maradt, közben azonban az egykor első székely megye, a volt autonóm tartományi központ elrománosodott: 2000-től – már 14 éve! – nincs magyar polgármester Vásárhelyen, 2012-ben pedig a megyei tanácselnök megválasztásához is kevés volt a magyar szavazat. Az orvosin a három éve elfogadott törvény ellenére sem alakulhatott önálló magyar tagozat, a nagy nehezen engedélyezett II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium csak úgy költözhet be saját épületébe, ha az Unirea líceumtól elfér. A magyar közösségnek szervezett Vásárhelyi Forgatagot nem engedik be a városba, mert nem szól a románokhoz. Paul Chinezu szól? Majd az új prefektus... Aki a törvények betartatásáért felelős megbízottja a kormánynak. Illetve annak a pártnak, amely 2006-ban, még a jelenleg börtönben ülő Adrian Năstase miniszterelnöksége idején kimondta a prefektusi tisztség politikamentesítését. Akkor el is végeztettek valami gyorstalpaló közigazgatási képzést az éppen tisztségben levőkkel, de a következő választásokig megfeledkeztek a saját törvényükről, és maradt a politikai alku. Nem örvendetes az RMDSZ újabb hátralépése, mégsem az a legnagyobb baj, hogy csak az alprefektus magyar. Hiszen a prefektus sem az egyetemnek, sem a városnak nem parancsol, a kisebbségek anyanyelv-használati jogaiért pedig nem fog perelni. A baj az, hogy a törvények betartása ezen a szinten opcionális.
Demeter J. Ildikó, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Számon sem lehet tartani, hányadik szószegése az SZDP-nek, ami a Maros megyei prefektusi tisztséggel történt. Ígérgetett, halogatott, kitért, és alig három hónapi türelemjáték után elérte, hogy az RMDSZ maga kérte a patthelyzet feloldását. És még elégedett is, mert két széket kapott cserébe. Ez nem csoda, ha már azt is ünneplik Marosvásárhelyen, hogy a strada Paul Chinezu alatt Kinizsi Pál utca olvasható. A világ nem röhög rajtunk, mert csak mi érezzük a fordítás fonákságát.
Most már mindenki boldog, a politikusok elkönyvelhetik a sikert – a magyarok azt, hogy kiharcolták a magyar utcaneveket, a románok azt, hogy övék a kormánybiztos –, a jónép örülhet a cirkusznak, mert a kenyérből egyre kevesebb jut, a történészek és más szakemberek nincsenek döntéshelyzetben. Mert Romániában nem a tudás és a hozzáértés számít, csökönyösen ragaszkodnak a politikai alapú kinevezésekhez, a tisztség jutalom, megvonása büntetés, a hatékonyság nem szempont. Így fordulhat elő, hogy a vízügyi igazgató árvíz idején rendszeresen nyaralni megy – kármegelőzés úgy sincs, csak utólagos segély, amit a hős megmentő szerepében fellépő kormányfő osztogat –, és így kerül víz alá sok más reményünk is. Az SZDP szénája rosszul áll Maros megyében, ezért kellett neki a prefektusi tisztség – magyarázzák. S hát a magyarságé? A volt kommunista utódpárt népszerűsége Erdély-szerte mérsékelt volt és maradt, közben azonban az egykor első székely megye, a volt autonóm tartományi központ elrománosodott: 2000-től – már 14 éve! – nincs magyar polgármester Vásárhelyen, 2012-ben pedig a megyei tanácselnök megválasztásához is kevés volt a magyar szavazat. Az orvosin a három éve elfogadott törvény ellenére sem alakulhatott önálló magyar tagozat, a nagy nehezen engedélyezett II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium csak úgy költözhet be saját épületébe, ha az Unirea líceumtól elfér. A magyar közösségnek szervezett Vásárhelyi Forgatagot nem engedik be a városba, mert nem szól a románokhoz. Paul Chinezu szól? Majd az új prefektus... Aki a törvények betartatásáért felelős megbízottja a kormánynak. Illetve annak a pártnak, amely 2006-ban, még a jelenleg börtönben ülő Adrian Năstase miniszterelnöksége idején kimondta a prefektusi tisztség politikamentesítését. Akkor el is végeztettek valami gyorstalpaló közigazgatási képzést az éppen tisztségben levőkkel, de a következő választásokig megfeledkeztek a saját törvényükről, és maradt a politikai alku. Nem örvendetes az RMDSZ újabb hátralépése, mégsem az a legnagyobb baj, hogy csak az alprefektus magyar. Hiszen a prefektus sem az egyetemnek, sem a városnak nem parancsol, a kisebbségek anyanyelv-használati jogaiért pedig nem fog perelni. A baj az, hogy a törvények betartása ezen a szinten opcionális.
Demeter J. Ildikó, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. augusztus 2.
Magyar alprefektust neveztek ki Maros megyébe
A csütörtök délutáni kormányülésen határozott a kabinet arról, hogy Maros megyébe magyar alprefektust neveznek ki. Délelőtt az RMDSZ megyei és vásárhelyi elnöke közös sajtótájékoztatóján a megyei elnök még arról beszélt, hogy a Maros megyei magyar prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, illetve, az RMDSZ Nagy Andrást találta a legmegfelelőbb jelöltnek, és ragaszkodnak ahhoz, hogy kinevezzék.
– Mi a véleménye erről a 180 fokos fordulatról? – kérdeztük Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét.
– A sajtótájékoztató óta volt Bukarestben egy koalíciós tárgyalás, illetve azt követően egy kormányülés, ahol ismét felmerült a Maros megyei prefektusi tisztség kérdése. A jól ismert okok miatt a megyei Szociáldemokrata Párt vezetői mereven elzárkóztak ettől a lehetőségtől, illetőleg attól, hogy magyar nemzetiségű személy töltse be a tisztséget. Ez számunkra, egy más megközelítésben, alkulehetőséget teremtett. És mint ahogy már sokszor hangsúlyoztam: nekünk elsősorban a magyar közösség és a magyar érdekek a partnereink, ennek mentén döntöttünk úgy csütörtökön délután, hogy belemegyünk a cserébe: Hargita megye kapja meg a magyar prefektust, Maros megyébe pedig magyar alprefektust nevezzenek ki. Ez meg is történt, Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt javasoltuk, illetve fogadta el a kormány és nevezte ki a csütörtök esti kormányülésen.
– Nyilván magától értetődő a kérdés, hogy mi az alku ára?
– Gondolom, sem az újságíró, sem az olvasó nem csodálkozik azon, ha óvatosabban fogalmazok ebben a vonatkozásban. Nyilvánvaló, az egyik legfontosabb kihívás, ami a magyar érdekvédelmet illeti, az a magyar oktatás ügye. Maros megyében különösképpen fontos kérdés ez, hiszen Marosvásárhelyen is vannak olyan megoldatlan oktatásügyi kérdések, amelyek régóta váratnak magukra, de a szórványvidéken is vannak problémák. Mi ezeket tartjuk szem előtt, illetőleg a helyi Szociáldemokrata Párttal ezekben a kérdésekben igyekszünk eredményes tárgyalásokat folytatni. Gondolok itt arra, hogy például Marosvásárhelyen van 38 oktatási intézmény, ebből mindössze ötben töltünk be vezetői pozíciót. De gondolok arra is, hogy Dicsőszentmárton környékén hosszú évek óta a térségi magyar közösség igyekszik magyar iskolaközpontot létrehozni, illetőleg a magyar önálló iskola révén a magyar oktatást hosszú távon szavatolni, és folytathatnám a sort.
Azt gondolom, hogy amennyiben a Szociáldemokrata Párttal ebben a kérdésben tovább tudunk lépni, akkor megérte ezt az alkut megkötni.
– Ez így jól hangzik, de a legutóbbi városi tanácsülésen, a római katolikus főgimnázium létrehozásának legvehemensebb ellenzője, a két – azóta már menesztett – liberális tanácsos mellett, éppen a Szociáldemokrata Párt tanácsosa volt. Ezek nem sok jót ígérnek, számolni kell ezzel a jövőbeni egyezségek során.
– Ezzel számolnunk kell, ilyen aberrációk voltak és valószínűleg lesznek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy mégiscsak a megegyezést kell keresnünk, mert egy olyan patthelyzet, hogy van ugyan egy nekünk ígért prefektusi tisztség, és még sincs prefektus Maros megyében hónapok óta, sem román, sem magyar, semmivel sem visz előbbre. Tény, zavaró, hogy a partner soraiban vannak olyanok, akik xenofób módon velünk szembefordulnak. Sajnos, a megyei szervezet elnöke is óvatlanul megfogalmazta nem egyszer, hogy nem tud magyart elképzelni a kormánybiztosi tisztségben, de ezzel együtt azt gondolom, mégiscsak az alku művészetének lehetőségével élve előbbre jutunk, ha egyezkedünk. Semmivel sem lennénk előbbre, ha makacsul tartanánk magunkat egy olyan egyezményhez, ami kivitelezhetetlen.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
A csütörtök délutáni kormányülésen határozott a kabinet arról, hogy Maros megyébe magyar alprefektust neveznek ki. Délelőtt az RMDSZ megyei és vásárhelyi elnöke közös sajtótájékoztatóján a megyei elnök még arról beszélt, hogy a Maros megyei magyar prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, illetve, az RMDSZ Nagy Andrást találta a legmegfelelőbb jelöltnek, és ragaszkodnak ahhoz, hogy kinevezzék.
– Mi a véleménye erről a 180 fokos fordulatról? – kérdeztük Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét.
– A sajtótájékoztató óta volt Bukarestben egy koalíciós tárgyalás, illetve azt követően egy kormányülés, ahol ismét felmerült a Maros megyei prefektusi tisztség kérdése. A jól ismert okok miatt a megyei Szociáldemokrata Párt vezetői mereven elzárkóztak ettől a lehetőségtől, illetőleg attól, hogy magyar nemzetiségű személy töltse be a tisztséget. Ez számunkra, egy más megközelítésben, alkulehetőséget teremtett. És mint ahogy már sokszor hangsúlyoztam: nekünk elsősorban a magyar közösség és a magyar érdekek a partnereink, ennek mentén döntöttünk úgy csütörtökön délután, hogy belemegyünk a cserébe: Hargita megye kapja meg a magyar prefektust, Maros megyébe pedig magyar alprefektust nevezzenek ki. Ez meg is történt, Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt javasoltuk, illetve fogadta el a kormány és nevezte ki a csütörtök esti kormányülésen.
– Nyilván magától értetődő a kérdés, hogy mi az alku ára?
– Gondolom, sem az újságíró, sem az olvasó nem csodálkozik azon, ha óvatosabban fogalmazok ebben a vonatkozásban. Nyilvánvaló, az egyik legfontosabb kihívás, ami a magyar érdekvédelmet illeti, az a magyar oktatás ügye. Maros megyében különösképpen fontos kérdés ez, hiszen Marosvásárhelyen is vannak olyan megoldatlan oktatásügyi kérdések, amelyek régóta váratnak magukra, de a szórványvidéken is vannak problémák. Mi ezeket tartjuk szem előtt, illetőleg a helyi Szociáldemokrata Párttal ezekben a kérdésekben igyekszünk eredményes tárgyalásokat folytatni. Gondolok itt arra, hogy például Marosvásárhelyen van 38 oktatási intézmény, ebből mindössze ötben töltünk be vezetői pozíciót. De gondolok arra is, hogy Dicsőszentmárton környékén hosszú évek óta a térségi magyar közösség igyekszik magyar iskolaközpontot létrehozni, illetőleg a magyar önálló iskola révén a magyar oktatást hosszú távon szavatolni, és folytathatnám a sort.
Azt gondolom, hogy amennyiben a Szociáldemokrata Párttal ebben a kérdésben tovább tudunk lépni, akkor megérte ezt az alkut megkötni.
– Ez így jól hangzik, de a legutóbbi városi tanácsülésen, a római katolikus főgimnázium létrehozásának legvehemensebb ellenzője, a két – azóta már menesztett – liberális tanácsos mellett, éppen a Szociáldemokrata Párt tanácsosa volt. Ezek nem sok jót ígérnek, számolni kell ezzel a jövőbeni egyezségek során.
– Ezzel számolnunk kell, ilyen aberrációk voltak és valószínűleg lesznek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy mégiscsak a megegyezést kell keresnünk, mert egy olyan patthelyzet, hogy van ugyan egy nekünk ígért prefektusi tisztség, és még sincs prefektus Maros megyében hónapok óta, sem román, sem magyar, semmivel sem visz előbbre. Tény, zavaró, hogy a partner soraiban vannak olyanok, akik xenofób módon velünk szembefordulnak. Sajnos, a megyei szervezet elnöke is óvatlanul megfogalmazta nem egyszer, hogy nem tud magyart elképzelni a kormánybiztosi tisztségben, de ezzel együtt azt gondolom, mégiscsak az alku művészetének lehetőségével élve előbbre jutunk, ha egyezkedünk. Semmivel sem lennénk előbbre, ha makacsul tartanánk magunkat egy olyan egyezményhez, ami kivitelezhetetlen.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
2014. augusztus 2.
Kelemen: a kormányból léptem ki, nem a koalícióból
Az RMDSZ azért marad tagja a bukaresti kormánykoalíciónak, mert "belülről" több esélyt lát az erdélyi magyarságnak fontos kormányzati álláspontok befolyásolására, mint ellenzékből – hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki pénteki hatállyal lemondott a kulturális tárca vezetéséről és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
"A kormányból léptem ki, nem a koalícióból" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a koalíciós egyeztetéseken az RMDSZ küldöttségét továbbra is ő vezeti, annak érdekében, hogy érvényesítsék a 2014 márciusában megkötött koalíciós megállapodás előírásait.
"Nagyon fontos, hogy ott ülj az asztalnál, hogy ne kerülj fel az étlapra. Hogyha meg akarjuk próbálni befolyásolni a különböző kormányzati döntéseket, beleértve azt az álláspontot is, amit én hihetetlenül rossznak tartok, a Minority SafePack kapcsán a luxembourgi perbe való (román) beavatkozást, akkor ehhez ma nagyobb esélyünk van úgy, hogy a kormányzaton belül próbáljuk ezt a munkát elvégezni, mint hogy kívülről próbáljuk a munkát befolyásolni" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A kulturális tárca éléről lemondott Kelemen Hunor mandátuma utolsó napján Victor Ponta miniszterelnök társaságában megtekintette a bukaresti nemzeti színház – befejezéshez közeledő – felújítási munkálatait, amelyek első miniszteri megbízatása idején, 2011-ben kezdődtek.
Alig öt hónapos miniszteri ténykedését összegezve, Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: sikerült tartani vállalásait és meggyőződése, hogy Biró Rozália folytatja az általa elindított projekteket. Rámutatott: három kulturális intézményben zajlik az építkezés, sikerült az intézmények működéséhez többletforrásokat rendelni a költségvetésből, közvitára bocsátották az új mozitörvényt, és az örökségvédelmi törvénykönyv is 90 százalékban elkészült.
"Az aradi Szabadság-szobrot föltettük az A- kategóriás műemlékek listájára, és tegnap kormányhatározattal elfogadtuk, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerül Sepsiszentgyörgyre a Mikó-múzeumhoz" – számolt be a csütörtöki kormányülésen született döntésről. Hozzátette: néhány napja aláírta azt a miniszteri rendeletet, amely a műemlékek többnyelvű feliratozására vonatkozik, azokon a településeken, ahol kisebbségben élnek különböző nemzeti közösségek.
Kelemen Hunor azt követően mondott le kormánytisztségeiről, hogy a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazó európai polgári kezdeményezéséről szóló luxembourgi perbe.
A kormányfő elfogadta az RMDSZ miniszterelnökhelyettes-jelöltjét
Victor Ponta kormányfő elfogadta az RMDSZ javaslatát, és Biró Rozália szenátort, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét jelölte pénteken miniszterelnök- helyettesnek, illetve kulturális miniszternek.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy Claudiu Manda szociáldemokrata képviselőt jelölte a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, a jegybank helyettes kormányzójává kinevezett Liviu Voinea helyett.
A két jelölt akkor veheti át hivatalát, ha az államfő aláírja kinevezésüket, mivel az államfő menti fel, illetve nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök előterjesztése alapján. Traian Basescu államfő több esetben elutasította egyes tisztségviselők kinevezését.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához. Azt is szemére vetették, hogy érdek-össze-férhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség (ANI).
Biró Rozália a vádakra válaszolva egy lapinterjúban úgy vélekedett, a román kulturális tárcának elsősorban jó menedzserre van szüksége, aki a szűkös anyagi lehetőségek között is hatékonyan tudja irányítani a tárca tevékenységét. Elmondta, a feddhetetlenségi ügynökség azért vizsgálta, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006- ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat (Ady Endre múzsájának a házát) annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek- összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság.
Az RMDSZ alapszabálya szerint a belső parlamentként működő SZKT elnöke a második legmagasabb rangú tisztségviselője a szervezetnek. A bukaresti parlament márciusban az RMDSZ kormányra lépésekor új kormánystruktúrát szavazott meg, amely szerint a kulturális tárca vezetője miniszterelnök-helyettesi rangban vesz részt a kabinet munkájában.
Népújság (Marosvásárhely)
Az RMDSZ azért marad tagja a bukaresti kormánykoalíciónak, mert "belülről" több esélyt lát az erdélyi magyarságnak fontos kormányzati álláspontok befolyásolására, mint ellenzékből – hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki pénteki hatállyal lemondott a kulturális tárca vezetéséről és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
"A kormányból léptem ki, nem a koalícióból" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a koalíciós egyeztetéseken az RMDSZ küldöttségét továbbra is ő vezeti, annak érdekében, hogy érvényesítsék a 2014 márciusában megkötött koalíciós megállapodás előírásait.
"Nagyon fontos, hogy ott ülj az asztalnál, hogy ne kerülj fel az étlapra. Hogyha meg akarjuk próbálni befolyásolni a különböző kormányzati döntéseket, beleértve azt az álláspontot is, amit én hihetetlenül rossznak tartok, a Minority SafePack kapcsán a luxembourgi perbe való (román) beavatkozást, akkor ehhez ma nagyobb esélyünk van úgy, hogy a kormányzaton belül próbáljuk ezt a munkát elvégezni, mint hogy kívülről próbáljuk a munkát befolyásolni" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A kulturális tárca éléről lemondott Kelemen Hunor mandátuma utolsó napján Victor Ponta miniszterelnök társaságában megtekintette a bukaresti nemzeti színház – befejezéshez közeledő – felújítási munkálatait, amelyek első miniszteri megbízatása idején, 2011-ben kezdődtek.
Alig öt hónapos miniszteri ténykedését összegezve, Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: sikerült tartani vállalásait és meggyőződése, hogy Biró Rozália folytatja az általa elindított projekteket. Rámutatott: három kulturális intézményben zajlik az építkezés, sikerült az intézmények működéséhez többletforrásokat rendelni a költségvetésből, közvitára bocsátották az új mozitörvényt, és az örökségvédelmi törvénykönyv is 90 százalékban elkészült.
"Az aradi Szabadság-szobrot föltettük az A- kategóriás műemlékek listájára, és tegnap kormányhatározattal elfogadtuk, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerül Sepsiszentgyörgyre a Mikó-múzeumhoz" – számolt be a csütörtöki kormányülésen született döntésről. Hozzátette: néhány napja aláírta azt a miniszteri rendeletet, amely a műemlékek többnyelvű feliratozására vonatkozik, azokon a településeken, ahol kisebbségben élnek különböző nemzeti közösségek.
Kelemen Hunor azt követően mondott le kormánytisztségeiről, hogy a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazó európai polgári kezdeményezéséről szóló luxembourgi perbe.
A kormányfő elfogadta az RMDSZ miniszterelnökhelyettes-jelöltjét
Victor Ponta kormányfő elfogadta az RMDSZ javaslatát, és Biró Rozália szenátort, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét jelölte pénteken miniszterelnök- helyettesnek, illetve kulturális miniszternek.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy Claudiu Manda szociáldemokrata képviselőt jelölte a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, a jegybank helyettes kormányzójává kinevezett Liviu Voinea helyett.
A két jelölt akkor veheti át hivatalát, ha az államfő aláírja kinevezésüket, mivel az államfő menti fel, illetve nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök előterjesztése alapján. Traian Basescu államfő több esetben elutasította egyes tisztségviselők kinevezését.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához. Azt is szemére vetették, hogy érdek-össze-férhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség (ANI).
Biró Rozália a vádakra válaszolva egy lapinterjúban úgy vélekedett, a román kulturális tárcának elsősorban jó menedzserre van szüksége, aki a szűkös anyagi lehetőségek között is hatékonyan tudja irányítani a tárca tevékenységét. Elmondta, a feddhetetlenségi ügynökség azért vizsgálta, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006- ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat (Ady Endre múzsájának a házát) annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek- összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság.
Az RMDSZ alapszabálya szerint a belső parlamentként működő SZKT elnöke a második legmagasabb rangú tisztségviselője a szervezetnek. A bukaresti parlament márciusban az RMDSZ kormányra lépésekor új kormánystruktúrát szavazott meg, amely szerint a kulturális tárca vezetője miniszterelnök-helyettesi rangban vesz részt a kabinet munkájában.
Népújság (Marosvásárhely)
2014. augusztus 2.
Jó hírek magyar oktatási intézményekről
Lesz magyar napközi Mikelakán!
Eredményesnek bizonyult a mikelakai szülők aláírásgyűjtése: a 18-as számú, Fabius utcai magyar nyelvű óvodában a 2014–2015-ös tanévtől beindul a napközi otthon, tudtuk meg Bognár Levente aradi alpolgármestertől.
A kérelmező szülők tudják: az Arad Megyei Tanfelügyelőség nem hagyta jóvá a napközi beindítására vonatkozó kérést, így azt a szülők, az RMDSZ támogatásával az oktatási minisztériumhoz, Király András államtitkárhoz intézték, és a minisztérium megadta a jóváhagyást. A tanévnyitásig még hátralévő időben el kell végezni bizonyos munkálatokat, hogy a leendő napközi a közegészségügyi előírásoknak megfeleljen, gondoskodni kell egyrészt a szükséges berendezésről – ágyakról, ágyneműről stb. –, másrészt a tanfelügyelőségnek a megfelelő plusz-személyzetről.
Dolgoznak a Csiky épületén
Miután tavaly a Csiky Gergely Főgimnázium régi épületének hátsó homlokzatát, belső csatornahálózatát hozták rendbe, idén az elülső homlokzaton dolgoznak, új ablakokat szerelnek fel a rossz állapotba került régiek helyett, amelyek az épület elkészülte óta szolgálják az iskolát.
Az új (termopán) ablakok, amelyek közül néhányat már beszereltek, formájukat tekintve a régiekkel azonosak, keretük fából készült, és természetesen sokkal jobb hang- és hőszigetelők, mint a régiek.
Jámbor Gyula, Nyugati Jelen (Arad)
Lesz magyar napközi Mikelakán!
Eredményesnek bizonyult a mikelakai szülők aláírásgyűjtése: a 18-as számú, Fabius utcai magyar nyelvű óvodában a 2014–2015-ös tanévtől beindul a napközi otthon, tudtuk meg Bognár Levente aradi alpolgármestertől.
A kérelmező szülők tudják: az Arad Megyei Tanfelügyelőség nem hagyta jóvá a napközi beindítására vonatkozó kérést, így azt a szülők, az RMDSZ támogatásával az oktatási minisztériumhoz, Király András államtitkárhoz intézték, és a minisztérium megadta a jóváhagyást. A tanévnyitásig még hátralévő időben el kell végezni bizonyos munkálatokat, hogy a leendő napközi a közegészségügyi előírásoknak megfeleljen, gondoskodni kell egyrészt a szükséges berendezésről – ágyakról, ágyneműről stb. –, másrészt a tanfelügyelőségnek a megfelelő plusz-személyzetről.
Dolgoznak a Csiky épületén
Miután tavaly a Csiky Gergely Főgimnázium régi épületének hátsó homlokzatát, belső csatornahálózatát hozták rendbe, idén az elülső homlokzaton dolgoznak, új ablakokat szerelnek fel a rossz állapotba került régiek helyett, amelyek az épület elkészülte óta szolgálják az iskolát.
Az új (termopán) ablakok, amelyek közül néhányat már beszereltek, formájukat tekintve a régiekkel azonosak, keretük fából készült, és természetesen sokkal jobb hang- és hőszigetelők, mint a régiek.
Jámbor Gyula, Nyugati Jelen (Arad)
2014. augusztus 2.
Băsescu: Biró Rozália alkalmatlan
Traian Băsescu államfő alkalmatlannak nevezte tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által javasolt Biró Rozália szenátort a kulturális minisztérium vezetésére, és bejelentette, hogy egyelőre nem írja alá kinevezését.
A jobboldali államfő a költségvetési miniszteri tisztségre jelölt Claudiu Manda kinevezését sem írta alá és felszólította Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt más jelöltek megnevezésére.
Biró Rozália esetében az államfő arra hivatkozott, hogy nem kerülhet a kulturális tárca élére olyan ember, aki nem tud jól románul.
Băsescu leszögezte: nem a jelölt magyarsága ellen emelt kifogást, mert Markó Béla és Kelemen Hunor kulturális miniszteri tevékenységét nagyra becsülte. Victor Ponta kormányfő elmondta: kitart a jelöltek mellett, és nem nevesít más tisztségviselőket.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához.
Szabadság (Kolozsvár)
Traian Băsescu államfő alkalmatlannak nevezte tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által javasolt Biró Rozália szenátort a kulturális minisztérium vezetésére, és bejelentette, hogy egyelőre nem írja alá kinevezését.
A jobboldali államfő a költségvetési miniszteri tisztségre jelölt Claudiu Manda kinevezését sem írta alá és felszólította Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt más jelöltek megnevezésére.
Biró Rozália esetében az államfő arra hivatkozott, hogy nem kerülhet a kulturális tárca élére olyan ember, aki nem tud jól románul.
Băsescu leszögezte: nem a jelölt magyarsága ellen emelt kifogást, mert Markó Béla és Kelemen Hunor kulturális miniszteri tevékenységét nagyra becsülte. Victor Ponta kormányfő elmondta: kitart a jelöltek mellett, és nem nevesít más tisztségviselőket.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. augusztus 3.
Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus
Victor Ponta román miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye kormánymegbízotti tisztségére. Az RMDSZ eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.
A román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.
Pihenőszabadság közben váltották le
A leváltásáról kapott hírek meglepték Jean Adrian Andreit, aki 2012 szeptembere óta töltötte be a megyei kormánybiztosi tisztséget – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség. „Váratlan hírként ért, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban. Ez olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betartatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is” – fejtette ki a hírügynökségnek véleményét a döntéssel kapcsolatban az alprefektusi tisztségbe került Jean Adrian Andrei.
Petres Sándor 2000-től a Hargita megyei önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be egészen idén májusban történt alprefektusi kinevezéséig, amikor lemondott RMDSZ-tagságáról. Kérdésünkre azt mondta, feladatairól, elképzeléseiről beiktatása után fog nyilatkozni.
Székelyhon.ro
Victor Ponta román miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye kormánymegbízotti tisztségére. Az RMDSZ eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.
A román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.
Pihenőszabadság közben váltották le
A leváltásáról kapott hírek meglepték Jean Adrian Andreit, aki 2012 szeptembere óta töltötte be a megyei kormánybiztosi tisztséget – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség. „Váratlan hírként ért, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban. Ez olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betartatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is” – fejtette ki a hírügynökségnek véleményét a döntéssel kapcsolatban az alprefektusi tisztségbe került Jean Adrian Andrei.
Petres Sándor 2000-től a Hargita megyei önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be egészen idén májusban történt alprefektusi kinevezéséig, amikor lemondott RMDSZ-tagságáról. Kérdésünkre azt mondta, feladatairól, elképzeléseiről beiktatása után fog nyilatkozni.
Székelyhon.ro