Az USL szerint aki nem magyar, az csak román lehet
Egyre inkább elmérgesedik az a nyilatkozatháború, melyet Kereskényi Gábor parlamenti képviselő pénteki kijelentése robbantott ki. Miközben az RMDSZ Szatmár megye jelentős számú magyar lakosságának érdekvédelmét próbálja érvényre juttatni, az USL hétfőn kiadott közleményében hazugsággal vádolja a politikust, sovinizmus vádjával vagdalkozik, miközben ő maga tesz sovén kijelentéseket. Kereskényi pénteken tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ tárgyalásokat folytat az USL-vel annak érdekében, hogy Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét és a megye alprefektusi tisztségét a magyarságot képviselő személy tölthesse be. Erre reagálva az USL hétfőn egy heves hangvételű közleményben „hazugnak és megtévesztőnek" nevezte a képviselőt, kijelentvén: az USL helyi szervezete nem tárgyal az RMDSZ-szel. Csakhogy Kereskényi egy szóval sem említette, hogy a helyi szervezettel tárgyalna az RMDSZ...
A folytatásban a közlemény felszólítja az RMDSZ politikusait, „ ismerjék fel végre a realitásokat, melyek szerint az a réteg, akiket ők képviselnek, már alig éri el a megye lakosságának 35%-át... ezzel szemben a románság aránya meghaladja a 65%-ot." Egyszerű matematika: ha a magyarság aránya 35%, miként lehet a románság aránya több, mint 65%?
Ennél azonban lényegesen súlyosabb, hogy – noha a legutóbbi népszámlálás adataira hivatkozik a közlemény szerzője -, pontosan a népszámlálás eredményeit hagyja figyelme kívül, vagy magyarázza félre. A 2011 őszi felmérések hivatalos adatai szerint ugyanis a románság számaránya Szatmár megyében 57,7%, a magyarságé pedig 34,5%. A fennmaradó 7,8%, azaz közel 25.600 lakos pedig ugyanúgy nem román, mint ahogy nem is magyar! A népszámlálás során volt ugyanis, aki cigánynak, németnek, ukránnak, szerbnek, töröknek, olasznak, szlováknak, zsidónak, orosz-lipovánnak, ruszinnak vagy egyébnek vallotta magát. (Mi több, a megyei tanács egyik akciója során megtudhattuk, hogy kínaiak is élnek szép számmal a megyében.)
Bármennyire is szeretné a közlemény szerzője és aláírója, Valer Marian, a cigányok, németek, ukránok, szerbek, törökök, olaszok, szlovákok, zsidók, orosz-lipovánok, (na meg ugye a kínaiak) nem románok. Mint ahogy a magyarok sem azok.
A közlemény említést tesz az Apaservről is, amely a megye történelmének legnagyobb, közel 108 millió eurós beruházását bonyolítja éppen le. A szerző szerint a magyarság számaránya nem jogosítja fel arra a vállalat vezetőjét (Leitner János, szerk.) hogy folytassa tevékenységét. Hogy befejezze a projektet, amit ő nyert.
Nem azért, mert esetleg alkalmatlan rá. Csakis azért, mert nem román... Vagy nem USL-és. Lehet, a szerző szerint a kettő már ugyanaz?
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma,

Kisebbségvédelem: közös cél, külön utak
Közösen hatékonyabban tudnának fellépni a kisebbségi jogok kivívása terén az erdélyi magyar szervezetek – véli Izsák Balázs SZNT-elnök. Az RMDSZ, az SZNT és az EMNP külön utakon próbál támogatást szerezni a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításához. „Hosszú távú küzdelemről lévén szó, sokkal szerencsésebb lenne, ha együtt tudnánk megfogalmazni az egyébként is közös céljainkat” – reagált Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ azon lépésére, melyet a szövetség a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindítására tett.
A civil szervezet vezetője a Krónikának kifejtette, számára érthetetlen, hogy míg a Magyar Polgári Párt (MPP) az SZNT jóval korábban megfogalmazott kezdeményezése mellé állt, és esély van az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), illetve az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködésre is, az RMDSZ-nek miért kellett külön lépnie.
„Nem kellene presztízskérdést csinálni a kisebbségi jogok megszerzéséből annál is inkább, hogy az SZNT, nem lévén párt, nincs versenyhelyzetben az RMDSZ-szel szemben” – hangsúlyozta Izsák Balázs. Mint hozzátette: ő maga több ízben is szorgalmazta a szakmai egyeztetést a Kelemen Hunor által vezetett alakulattal, azonban erre a mai napig nem került sor.
Ellenkezőleg: a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról az RMDSZ a múlt héten megállapodást írt alá Dél-Tirolban az ottani néppárt vezetőjével, Richard Theinerrel és Hans Heinrich Hansennal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökével. A bolzanói egyezség értelmében az aláírók a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagjai lesznek. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot. A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsváron fog megalakulni, és feladata – az európai szabályozás értelmében – a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz. Az alapító elnökök abban is megegyeztek, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért, amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez. „Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában” – nyilatkozta akkor Kelemen Hunor. Izsák Balázs értékelésében az RMDSZ csak általánosságokban beszél a kisebbségi jogokról, holott az Európai Unió már túljutott az irányelvek szintjén. „Az EU nem újabb általánosságokat, hanem jogszabály-kezdeményezést fogad el” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az RMDSZ „különcködő” akcióját Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke is bírálta. Amint az MTI-nek elmondta, a szövetség lényegében az ő javaslatukból merített ihletet. A Székely Nemzeti Tanács egyébként még az elmúlt év augusztusában véglegesítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel az uniós szabályozást kezdeményezi. Az SZNT-elnök tavaly Dél-Tirolban, Baszkföldön, Katalóniában, Walesben és Skóciában kapott ígéretet tárgyalópartnereitől a kezdeményezés támogatására, a napokban pedig svédországi körúton vesz részt, ahol arról próbálja meggyőzni a skandináv államban letelepedett magyarokat, hogy segítsenek be a svédországi 13 500 támogatói aláírás összegyűjtésébe.
Svédországi körútjának első állomásán, Norrköpingben tartott előadásán Izsák Balázs az összefogás szükségességét hangsúlyozta. „A Székelyföldnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ez azonban csak otthoni, magyarországi és nemzetközi összefogással, szolidaritással teremthető meg” – idézi az SZNT-elnököt a HUNSOR svédországi magyar emberjogi és kisebbségi figyelő. Eszerint Iszák Balázs arra is kitért, hogy az összefogás most azért is fontos, mivel Victor Ponta kormánya olyan régióátszervezést javasol, amely gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe hozná a Székelyföldet, és beolvasztaná a sokkal fejlettebb román megyékbe. Rámutatott, a székelység úgy tudott megmaradni, hogy mindig önmaga döntött saját sorsáról. Úgy vélte, a Székelyföldnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ezt azonban nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akarják megvalósítani: az autonómia nem bezárkózást jelent, hanem lehetőséget minden ott élő polgár számára, és azt is, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelvvé váljon a régióban.
Mint ismeretes, az Európai Unió tavaly április elseje óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagországból kell származnia, továbbá mindegyikben 750-szer annyi aláírást kell összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

A székely zászló kitűzését kéri a polgármesterektől Tamás Sándor
Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót.
Tamás Sándor - aki egyben az RMDSZ megyei szervezetét is vezeti - elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt.
„Azért kértem ezt a polgármesterektől, mert a Székelyföld iránti elkötelezettség a szívünkben van” - jelentette ki Tamás Sándor. A jogász végzettségű elnök ezúttal is nyomatékosította, hogy a zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése - megítélése szerint - nem ütközik törvénybe.
Mint ismeretes, a kék alapon hosszanti aranysávot, valamint holdat és csillagot ábrázoló székely zászlót a megye több polgármesteri hivatalának a homlokzatára is kitűzték már; ott lobog a sepsiszentgyörgyi városházán és a Kovászna Megyei Tanács épületén is. A Kovászna megyei törvényszék azonban tavaly novemberben elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy Uzon község polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely lobogót. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Munteanu keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára. Ráduly István, Uzon polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kereset benyújtása után nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a székely szimbólumok ellen harcot hirdető prefektust. Az RMDSZ-es elöljáró felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlajához hasonlította. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt, mintegy kétezren vonultak fel székely zászlókkal a székely jelképek védelmében.
Ünnep a magyar kultúra szellemében
Erdély- és Partium-szerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról holnap, egyes településeken már elkezdődtek a rendezvények, néhol többnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Amint arról már korábban beszámoltunk, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna megyében, valamint Bukarestben is ünneplik a napokban a magyar kultúrát.
A jeles napról 1989 óta emlékeznek meg január 22-én, kézirata tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Közös ünneplés Váradon és Berettyóújfaluban
Nagyvárad tizenharmadik alkalommal ünnepli a jeles évfordulót többnapos rendezvénysorozattal a magyarországi Berettyóújfaluval közösen. Ma délután A közösségi művelődés – a nemzet megmaradása címmel tartanak fórumot – a vitaindítót dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja, részt vesznek váradi és magyarországi meghívottak. Délután Meleg Vilmos színművész József Attila-műsorát tekinthetik meg az érdeklődők az Ady Endre Gimnáziumban Kiáltás Istenhez címmel. Holnap, a magyar kultúra napján nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 7. nemzetközi szalonja az Euro Foto Art Galériában, a Szacsvay Imre Általános Iskolában pedig két író-olvasó találkozóra kerül sor: az elemi osztályosok Tóth Ágnes költővel, a nagyobbak pedig Markó Bélával beszélgethetnek. Délután a kolozsvári Koinónia Kiadó mutatja be négy könyvét a Szigligeti Színházban, majd a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciójára kerül sor, amely a Magyar Kultúráért díjak és az idén alapított Jakobovits Miklós-díj átadását követi. Szerdán, január 23-án a Bunyitay Vincze Könyvtár a Szemfüles ifjúsági folyóirat író-olvasó találkozójának ad otthont, majd a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület jubileumi kiállítására kerül sor a Tibor Ernő-galériában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh ugyanakkor saját rendezvényt is szervez a magyar kultúra napján: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban dr. Pomogáts Béla és más jeles előadók tartanak irodalmi estet, majd Demény Balázs zongoraművész szólóestjére kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében.
Dsida és Arany a színpadon
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata holnap 18 órától ismét műsorára tűzi a nagy sikerrel játszott „....nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című Dsida Jenő pódiumestet. A produkcióban vendégművészként újra láthatja a közönség Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét, Csutak Réka szintén kolozsvári színművészt, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas színművészt. Nagyszabású eseménysorozattal készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyar kultúra napjára, holnap 14 órától látható a budapesti színház- és filmművészeti egyetem negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztályának előadásában Arany János klasszikusa, a Toldi. Az előadást beszélgetés követi, 18 órától pedig a Peer Gynt című előadást láthatja a nagyérdemű. A Toldit Horváth Csaba rendező-koreográfus osztálya adja elő. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén, mondta el Horváth Csaba. A rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik. Ez a kifejezési mód azóta „fizikai színház” néven vált ismertté. Az egyedülálló világot megteremtő zenét Dresch Mihály, a budapesti dzsesszzenei élet kimagasló szaxofonművésze szerezte. A Csíki Játékszín a jeles nap alkalmából az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadás 17 órakor kezdődik, a musicalt 2012 decemberében mutatta be a társulat Charles Dickens születésének 200. évfordulóján, Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd. Könyvbemutatókkal ünnepli a Kriza János Néprajzi Társaság a magyar kultúra napját. Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét Szenik Ilona méltatja, a György V. Imola, Keszeg Vilmos és Tekei Erika szerkesztette Kriza János Néprajzi Társaság évkönyvét Czégényi Dóra mutatja be. A rendezvényre január 23-án 18 órától kerül sor a társaság székhelyén, Kolozsváron az est házigazdája Jakab Albert Zsolt.
Díjaznak a Gyergyói-medencében
A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a gyergyói-medencei települések önkormányzataival, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel közösen ünnepli a magyar kultúra napját. Az önkormányzatok és a kulturális intézmények képviselőjéből álló kuratórium a javaslatok alapján dönt arról, hogy idén a Gyergyói-medencéből ki kapja meg az öt évvel ezelőtt alapított Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Újdonság, hogy a medence minden iskolájának 2-3 diákja is elismerésben részesül, akik iskolán kívüli tevékenységük révén hathatósan hozzájárultak a kulturális élethez. Mindkét elismerést a holnapi gálaesten adják át a szervezők a gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében 18 órakor. A Hargita Megyei Tanács kulturális alintézményeivel karöltve január 17–31. között a megye számos településén kiállításokat, könyvbemutatókat, hangversenyeket és tematikus előadásokat szervez. A Hon a hazában elnevezésű rendezvénysorozatba bekapcsolódtak Hargita megye kulturális intézményei. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának hangversenyét holnap 18 órától tartják a gyergyóalfalvi művelődési házban. A szerzők jelenlétében mutatják be Ferencz Imre Madárkirakat, Kozma Mária Régiségek Gyergyóból, Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című kötetét január 24-én Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson január 25-én.
Krónika (Kolozsvár),

MPP, EMNP: lekerült a lepel az RMDSZ kétszínűségéről
Az MSZP vezetőségének kolozsvári látogatása lerántotta a leplet az RMDSZ képmutató, kettős mércét alkalmazó politikájáról – vélik az MPP és az EMNP elnökei –, és mindenki számára nyilvánvalóan kiderült: merre „húz” a szövetség.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt szerint az MSZP bocsánatkérését üdvözölni lehet, mert a hibák beismerése önmagában nemes gesztus, viszont nem hangzatos kijelentésekre, hanem tettekre van szükség a nemzetstratégiában.
„Mesterházy Attila semmi újat nem hozott. Amit említett, azt 2010-től tartalmazza a Fidesz kormányprogramja és megvalósulóban van. Az MSZP politikusai minden nemzetközi fórumon saját hazájuk lejáratásán mesterkednek, ezért a Kolozsváron bemutatott baloldali nemzetstratégia kétségbeesett szavazatszerző próbálkozás” – fogalmazott Biró Zsolt. Hozzátette, Mesterházy Attila kolozsvári látogatásával lerántotta a leplet az RMDSZ kettős mércét alkalmazó politizálásáról. „Az RMDSZ képmutató politikája szerint amit szabad az MSZP-nek, azt a Fidesznek nem. Folyamatosan kifogásolták magyarországi jobboldali politikusok erdélyi látogatásait, de budapesti elvbarátaikat szívesen fogadják, Gyurcsány Ferencet, Medgyessy Pétert, Kuncze Gábort vagy Mesterházy Attilát” – ismertette az MPP elnöke.
Hasonlóan fogalmazott nyilatkozatában az EMNP elnöke, Toró T. Tibor is. „Az MSZP-vezérkarral való szerdai kolozsvári találkozó mérföldkő az RMDSZ történetében, mivel ezzel a Kelemen Hunor vezette alakulat nyíltan, a választói előtt is felvállalta baloldali kötődését. Ez mindenképpen értékelendő, mivel nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az RMDSZ-t jóhiszeműen támogató erdélyi magyar választópolgárok végre egyértelműen lássák, hogy mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat. Az erdélyi magyar társadalom számára világossá vált, hogy az RMDSZ most azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak. A történtek után az is joggal merülhet fel az RMDSZ-re szavazó magyarokban, hogy a szövetség maradhat-e az Európai Néppárt tagja, vagy nem lenne-e tisztességesebb, ha az európai szocialistákat is tömörítő Szocialista Internacionáléban kérne helyet magának” – áll a közleményben.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

EMNP: területfoglalással manőverezik az RMDSZ
Önkormányzati visszaélések gyanúja vetül a nemzeti ünnepen tartandó nagyváradi megemlékezések területfoglalási engedélyeinek jóváhagyására, áll az EMNP közleményében.
Az előző évek tapasztalataiból okulva – amikor is a Bihar megyei RMDSZ az összes lehetséges helyszín egyidejű lefoglalásával próbálta meghiúsítani más szervezetek megemlékezését nemzeti ünnepeinken – az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetei már az év első munkanapján, az ügyfélszolgálat megkezdésének legelső percében benyújtották területfoglalási kérelmüket Nagyvárad önkormányzatához, olvasható a közleményben. Kérelmükben az szerepelt, hogy március 15-én 16 és 18 óra között szeretnék lefoglalni a Szacsvay-szobor, illetve a Petőfi-szobor előtti teret ünnepi megemlékezés céljából.
Bár senki más nem nyújtott be előttük kérvényt, mégis a 2-es iktatószámmal regisztrálták megkeresésüket. Január 10-én az erre illetékes bizottság jóváhagyta a beadványt, majd egy gépelési hibára hivatkozva Ionel Vila főjegyző visszakérte, azt ígérve, hogy a kérvény tartalmi módosítására nem kerül sor. A második értesítésben azonban két órával korábbra tették az előzőekben jóváhagyott időpontot.
Csomortányi István, a Néppárt partiumi szervezési igazgatója a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta: az RMDSZ most ismét eljátszotta azt, amit a tavaly, hogy a „nemzeti oldal” megemlékezését ellehetetlenítse. Az RMDSZ öt helyszínt foglalt le ugyanerre a napra, tíz órás idősávban.
Csomortányi elfogadhatatlannak tartja, hogy az Ilie Bolojan polgármester által korrupciómentesnek mondott adminisztráció iktatószámokat tart fenn a „bennfenteseknek”. Azt is nehezményezte, hogy a város főjegyzője önkényesen megváltoztathatja az előzőleg már jóváhagyott területfoglalási engedélyeket. A néppárti politikus arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az ügy tisztázása végett magához a polgármesterhez fordulnak, s ha ez nem lesz célravezető, akkor a közigazgatási bíróság elé citálják az ügyben érintetteket.
Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke „szocialista típusú kiszorítósdinak” nevezte az RMDSZ törekvéseit, hogy kisajátítsa a megemlékezések szervezésének jogát. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) múlt heti, kolozsvári elnökségi ülését illetően a néppárti alelnök úgy fogalmazott: Bihar megyében már számtalan jele volt az MSZP és az RMDSZ közötti barátságnak, de az „elvtársi szeretet” ilyen nyílt felvállalására mindeddig nem volt példa.
Véleménye szerint demokratikus körülmények között az RMDSZ azzal barátkozik, akivel akar, és az RMDSZ-tagságnak kell majd számon kérnie a vezetőitől az „elvtársi találkozó” hozadékait. Zatykó bírálta a nemrég még Gyurcsány Ferenc által vezetett Táncsics Alapítvány és a Markó Béla vezetésével működő Kós Károly Akadémia Alapítvány összefonódását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja úgy érkezett Kolozsvárra, hogy 2010-ben még NEM-el szavazott a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásakor.
Manna.ro,

A megbocsátásra még várni kell
Mikor már azt gondoltuk, az RMDSZ azonkívül, hogy lesi a győztes román pártok kegyeit, remélve, valamilyen úton-módon visszakerüljön a kormányba, de amúgy más, igazi meglepetést nem tud szerezni sem választóinak, sem azoknak, akik nagy fenntartásokkal figyelik tevékenységét – múlt héten, amikor Kolozsvárott lepaktált az MSZP-vel, enyhén szólva leesett az állunk.
És lőn nemzetpolitikájuk
Az MSZP megfiatalodva is Horn Gyula pártjának örököse, az meg Kádáré, az internacionalizmus magyar megtestesítőié. Kitetszik ez abból is, hogy hosszú és zivataros történetük során eddig soha nemzetpolitikával nem foglalkoztak. Most – hála a Markó Béla vezette, Kós Károly nevét viselő alapítványának – mindezt Kolozsvárott megtehették, kis felháborodás, meglehetősen nagy sajtóközöny közepette. A hírtől kissé megdermedt a levegő az amúgy is kemény telet élő Erdélyben és a Székelyföldön. Még szerencse, hogy egyben meg is világosodhattunk. Végre kiderült: Markó és köre szívből vagy színből, de szocialista. Érthető tehát, hogy miközben itthon azzal a szocialista Victor Pontával kokettálnak, a magyarországi politikai palettáról is épp azt a pártot választották ki, mely a lehető legtávolabb áll az itt élő magyarság zömétől. Nemcsak azért a fránya 2004. december 5-ért, amikor szabályos testvérgyilkosságot követtek el Kovács László és Gyurcsány Ferenc vezetésével, hanem mert akkor az egységes magyar nemzet alapját, lényegét tagadták meg, máig meg nem magyarázható okok miatt.
Ha ketten hajba kapnak, a harmadik utat tör
Hogy Mesterházy valójában mit akart, amikor eldöntötte, hogy a Kincses Városban fejti ki újnak titulált, de valóban kevés új elemet tartalmazó nemzetstratégiai céljait, csak akkor tudjuk értelmezni, ha a közelgő magyarországi választásokkal hozzuk összefüggésbe, s ha figyelembe vesszük, hogy a magyar pártvezér valójában csak meglovagolta a Fidesz és az RMDSZ viszonyát uraló feszültséget. Jöttek, láttak – hogy győztek-e, később válik el. Markóéknak – ezt a vak is láthatja – pénz kell, és még ennél is jobban áhítják a hatalomba való visszaszivárgást. Még csak nem is titkolták: abban reménykednek, hogy az a „jó, baráti viszony”, melyet Mesterházy Attila Victor Pontával ápol, hasznos lesz számukra, és ismét ott fontoskodhatnak Bukarestben. Bizonyára az is ösztökélte, hogy lelkük mélyén reménykednek a baloldal 2014-es győzelmében, s besegítenének azzal a pár százezer szavazattal, mellyel az állampolgárságot kért és kapott hazánkfiai rendelkeznek.
Melyik kilencven százalék?
Nem véletlenül vetette oda Markó Béla a tárgyalás színhelye előtt tüntető fiataloknak, hiába tiltakoznak-hangoskodnak, rájuk szavazott a hazai magyarság több mint kilencven százaléka... Választási statisztikaként igaz ugyan a volt elnök légbe röptetett adata, de valójában csak a szavazati joggal rendelkező magyarok kevéssel több mint egyharmadát jelenti, pontosan 370 000 voksot. De e füllentésnél szomorúbb és árulkodóbb, hogy az RMDSZ volt elnöke úgy tekint szavazóira, mintha azok nem térhetnének ki parancsa alól. Az ugyanis, hogy ha nincs jobb, ez is megteszi meggondolásból december 9-én a tulipánra nyomták pecsétjeiket, közel sem jelenti, hogy egy esetleges magyarországi választás során ugyanilyen szorgalommal a szocialisták szegfűjére voksolnának. Sőt, majdnem biztos, hogy csak kevesen teszik ezt. Mert Mesterházy Attila bocsánatkérése vagy nagy garral ismertetett nemzetstratégiájuk nem feledteti az emberekkel sem a december 5-i szégyenteljes népszavazást, sem azt, hogy még jelen pillanatban sem szabadultak meg régi ösztöneiktől, a Kovács László által anno meghirdetett „merjünk kicsik lenni” politikától, a nemzeti érzéseket eltiporni kész, neoliberális kegyeket kereső megalkuvásaiktól.
Él-e az egyenlő közelségtartás?
Az itthoniak azt is megkésettnek tartják, hogy huszonhárom évnek kellett eltelnie, míg a magyar szocialisták nemzetstratégiát dolgoztak ki. Ráadásul szemmel láthatóan amolyan óvatos duhaj módra: szót sem ejtenek az autonómiáról, holott azt még az RMDSZ is, ímmel-ámmal ugyan, konjunktúrától függően, főként választási kampány idején, de fölvállalja. S nemcsak ebben kaphatók megbocsáthatatlan mulasztáson a magyar szocialisták, de ama kijelentésükben is, miszerint az egyenlő „közelségtartás” szellemében viszonyulnak majd a kisebb erdélyi magyar pártokhoz is. Érdekes módon erről sem az MPP, sem az EMNP még csak nem is hallott.
Az MSZP az RMDSZ-re mint legnagyobb romániai magyar pártra összpontosít, s annak legitimitásán lovagol. Emiatt is kétséges a szocialisták ama állítása, miszerint az árkok betömését tartják legfontosabb feladatuknak. Nos, ha ennek a partnerségi kapcsolatnak a megerősítésével az RMDSZ-t mint szerény győztest besegítik vágyai netovábbjába, a román szociál-liberális kormánykoalícióba, az a bizonyos árokbetemetés jó időre újra elmarad. Az egymásra acsargó táborok még kis időre saját sáncaik mögé húzódnak, majd újra egymásnak esnének. Csak pénz, paripa és fegyver kellene, de ezekből egyelőre kevés van, s ha a szocialistáknak még így ellenzékből is sikerül anyagiakkal megtámogatniuk az RMDSZ-t, lehet ugyan, hogy tiszavirágzásszerű erőre kapnak, de az a belső megtisztulási folyamat, melyre oly sokan várnak még belső RMDSZ-es körökben is, ismét elodázódik.
Pénz? A szocik – ígérik –, ha majd hatalomra jutnak, a határon túliaknak szánt pénzek mintegy kilencven százalékát ismét az RMDSZ oszthatja el. Csakhogy az anyaországi támogatások legnagyobb hányadát – bárki is rendelkezik fölötte – ma is, tegnap is a tartós, nagy programokra, a magyarul tanuló gyermekek támogatására, az egyetemek költségvetésének biztosítására kell fordítaniuk. A közbenjáró esélyei
Az RMDSZ-ből szemlélve az eseményeket a kolozsvári találkozó úgy is értelmezhető, mint kísérlet a saját mozgásterük növelésére. Nem véletlenül ígérte Mesterházy, hogy a területi-közigazgatási átszervezés számunkra oly sok veszélyt és fenyegetést jelentő ügyében tárgyalni fog barátjával, Pontával. Nos, egy próbát megér, de Bukarest olyannyira semmibe veszi Budapestet, s annyira nincs fogadókészség bennük e témában, hogy kár abban a hitben ringatnia magát az MSZP-nek, hogy amit kormányközi kapcsolatokkal, belső ellenállással nem lehet elérni, azt pártszimpátia alapján esetleg orvosolni lehetne. Ahhoz legalább Hollande-nak vagy Obamának kellene lennie. A mi miniszterelnök-Guevaránkat és pártját esetleg világpolitikusok téríthetnék jobb belátásra, ha szóba állnának vele, nem a szomszédos és nem is oly baráti ország kis ellenzékének kis vezére, aki Kolozsvárról Markó Bélával együtt inti a magyar kormányt: ha nem becsülik meg jobban őket, néhány emberük 2014-ben másra szavaz.
Volt tehát bocsánatkérés és ígérgetés. Sokat egyik sem ér, ígérgetésekkel tele a padlás, a megbocsátás meg nehéz annak, akit hitében, lelkében, nemzeti önérzetében sértettek meg.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma,

Kinek a Fidesz, kinek a semlegesség
Megoszlanak a vélemények az MSZP-vel való viszonyról az RMDSZ-en belül. A Krónika arra volt kíváncsi, hogyan látják a területi vezetők a múlt héten történteket, mi a véleményük arról, hogy az országos vezetés szorosabbra fűzte a kapcsolatot az erdélyi magyarság köreiben nem túl nagy népszerűségnek örvendő szocialistákkal. Miközben Antal Árpád arról beszélt, hogy a székelyföldi RMDSZ számára a Fidesz a szimpatikusabb, Borboly Csaba szerint ebben a kérdésben nem kell pártfegyelem. Szabó Ödön sem kampányolna az MSZP-nek, inkább elindítaná az RMDSZ-t.
Antal Árpád: inkább a Fidesz
„Sepsiszentgyörgyről semmiképpen nem tudom a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nemzetpolitikáját pozitívan értékelni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a szövetség politikusainak véleményét ismerve úgy véli, a székelyföldi szervezetek, de az RMDSZ globálisan sem fog szerepet vállalni abban, hogy az MSZP tisztára mossa magát Erdélyben, szerinte a szövetség nem vesz részt a magyarországi pártok kampányában.
„Az RMDSZ sokszínű, a szövetségen belül vannak olyan politikusok, akiknek az MSZP szimpatikus, és vagyunk, akik a Fidesszel ápolunk szorosabb kapcsolatot” – fejtette ki Antal Árpád, aki szerint amióta Kelemen Hunor a szövetség elnöke, szemmel látható a közeledés a magyar kormánypárt felé. Ugyanakkor – tette hozzá – az RMDSZ-en belül elfogadott, hogy a magyarországi demokratikus szervezetekkel folyamatosan egyeztetni kell, az MSZP pedig demokratikus szervezet, a Magyar Országgyűlés tagja.
„El tudom fogadni, hogy az RMDSZ kommunikál az MSZP-vel még akkor is, ha hozzám a Fidesz áll közelebb” – fogalmazott Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi politikus leszögezte, egyértelműen ellene van, hogy az RMDSZ bármelyik magyarországi pártnak az „utánfutója” legyen, „bár erre eddig nem is volt példa”. „Az RMDSZ-en belül sokfélék vagyunk: a Bihar megyeieknek lehet, hogy az MSZP szimpatikus, a székelyföldieknek a Fidesz, de biztos olyanok is vannak a szövetségben, akikhez az SZDSZ vagy a Jobbik áll közelebb” – öszszegzett Antal Árpád.
Borboly Csaba: nem kell pártfegyelem
Nem állt ki eközben egyik alakulat mellett vagy ellen Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. Mint kérdésünkre fogalmazott, a választásokig még hátravan több mint egy év, és addig még sok víz lefolyik majd az Olton meg a Maroson. „A magyarországi parlamenti választásokkal ráérünk még foglalkozni, ha egyáltalán kell azzal foglalkoznunk. Én azt gondolom, hogy e vonatkozásban a „virágozzék ezer virág” elvét kell követni, tehát itt nincs helye pártfegyelemről beszélni. Én azt ajánlom mindenkinek, döntsön szíve szerint, ahogy jónak látja” – fejtette ki a székelyföldi politikus. Mint mondta, ő személy szerint azt fogja ajánlani, hogy ne fogják vissza magukat.
„Ha úgy gondolják, hogy egy párthoz tartozó magyarországi polgármester korrekt, segítőkész partner volt, akkor nem maradhatunk adósok. Tehát ha azzal jönnek a magyarországi kollégák hozzánk, hogy segítsünk, szóljunk egy jó szót, akkor azt tegyük meg” – szögezte le Borboly, aki ugyanakkor abban bízik, hogy a határon túli kampányolás ügyében a magyarországi pártok képesek lesznek egy etikai kódexben, egy mindenkire kötelező magatartásszabályban megállapodni, ugyanis „nem nézne az jól ki, ha a románság nagy derültségére ütnék-vágnák egymást nálunk”. „Mert mocskolódni, azt tudnak, volt alkalmunk ezt megtapasztalni” – tette hozzá. Borboly ugyanakkor arra is kitért, azt tervezi, hogy október–novemberben valamennyi releváns magyarországi part vezetőjét meghívja Csíkszeredába, hogy ismertethessék elképzeléseiket, programjukat. „Hogy mi lesz utána, majd meglátjuk” – fogalmazott. Az MSZP múlt heti bocsánatkérése kapcsán volt általános iskolai tanárának mondását – miszerint a jó kifogás soha sem rossz – parafrazálva megjegyezte: „egy őszinte bocsánatkérés sosem árt, sosem rossz”. Annak kapcsán pedig, hogy a szövetségen belül ki kihez közeledik, nem kívánt állást foglalni.
Szabó elindítaná az RMDSZ-t
Semelyik magyar pártnak nem fog kampányolni az RMDSZ a közelgő magyarországi választásokon – vallja az MSZP-pártiként számon tartott Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Szabó Ödön, aki személy szerint azt tartaná jónak, ha a szövetség képviseltetné magát valamilyen formában az anyaországi voksoláson. A politikus ugyanakkor teljesen természetesnek tarja, hogy az RMDSZ vezetősége találkozott az MSZP elnökségével, hiszen – mint fogalmazott – a szövetség mindenkit fogad, aki Erdélybe látogat.
„Én azt vártam volna, hogy megdicsérik az RMDSZ-t amiatt, hogy egy olyan magyarországi pártnak, amelynek eddig nem volt nemzetstratégiája, most van” – jelentette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet hiteles a szocialista párt pálfordulása, azt a példát említette, hogy 1990-ben a Fidesz szerinte „csuhásoknak” nevezte a klérus tagjait, a Szent Koronát pedig „micisapkának”, az ő pálfordulásuk hitelességét pedig senki nem kérdőjelezte meg néhány évvel később. Szabó Ödön egyébként bibliai párhuzamokkal illusztrálta az RMDSZ–MSZP-kapcsolatok létjogosultságát: szerinte aki ezt bírálja, annak tudnia kellene, hogy a megbocsátásról nem beszélni kell, hanem cselekedni, másfelől a jó pásztor is megkeresi elkóborolt nyáját. A bihari politikus ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepet vállal majd a szövetség a közelgő magyarországi választási kampányban, amelyen minden bizonnyal már számos kettős állampolgár is szavaz Erdélyből, így felelt: „ ha semmilyen formában nem tudjuk elkerülni, hogy a magyarországi kampány Erdélyre is átterjedjen, az RMDSZ-nek saját arculatot kell kialakítania és azt képviselnie. Az RMDSZ nem fogja felvállalni, hogy a bukaresti függőséget egy esetleges budapestire cserélje”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a szövetség valamilyen formában elindulna a magyarországi választáson, igennel felelt, Nyírő József erdélyi pártját említve példaként.
Sose volt Eckstein szíve csücske az MSZP
„Alapvetően helyesnek tartom, hogy az RMDSZ kapcsolatot tart fenn a magyarországi demokratikus politikai pártokkal, azzal együtt, hogy nekem az MSZP sosem volt a szívem csücske” – jelentette ki eközben kérdésünkre Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformjának alapítója. Mint fogalmazott, a kolozsvári RMDSZ–MSZP-találkozót, megszervezésének körülményeit nem kívánja kommentálni, mivel őt nem vonták be a szervezésbe, nem rendelkezik információkkal. Kérdésünkre, miszerint előfordulhat-e, hogy az RMDSZ beszáll az MSZP „tisztára mosását” célzó kommunikációba, Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem gondolja, hogy a szövetség segítene kampányolni az MSZP-nek a 2014-es választásokon.
Újabb néppárti bírálat
Az Erdélyi Magyar Néppárt egyébként tegnap újfent bírálta a kolozsvári RMDSZ–MSZP-találkozót, mondván: az RMDSZ végre felvállalta hovatartozását. „Olyanokkal bratyiznak, akik nemzetellenesek” – szögezte le Zatykó Gyula. A partiumi régióelnöknek nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ felső vezetésének mandátuma lett volna az MSZP-vel való találkozásra, és „bár jogukban áll bárkivel együttműködni, az MSZP miatt a saját tagságuk és szavazóik előtt kell majd felelniük”. Zatykó emlékeztetett: a Táncsics-alapítványnak, amellyel az RMDSZ Kós Károly Alapítványa együttműködési megállapodást kötött, nemrég még Gyurcsány Ferenc volt az elnöke, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja pedig még 2010-ben is nemmel szavazott a Magyar Országgyűlésben a kettős állampolgárság elfogadásakor.
(Semjén az RMDSZ-szel való kapcsolatról
Ha az MSZP lelkiismereti alapon tette volna meg a bocsánatkérést, már bőven lett volna ideje – jelentette ki a Duna Tv Heti Hírmondó műsorában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jelenlegi helyzetben az MSZP nem is tehet mást, mint megpróbál jó pontokat gyűjteni a határon túli magyaroknál. Hozzátette: az MSZP-nek sokat kell dolgoznia, hogy ott szavazatot találjon. Arra a kérdésre, hogy a kormány elkezd-e szövetségeseket keresni vagy együttműködést ajánlani az RMDSZ felé, azt mondta: a kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül pártszimpátiájától. „A Fidesz–KDNP szövetség azonban az Európai Néppárt tagja, következésképpen azok a pártok a testvérpárjaik, akik a jobbközéphez tartozva az Európai Néppárt tagjai” – mutatott rá, kiemelve, hogy az MSZP eközben a szocialista internacionáléban van. Az MSZP ugyanakkor – tette hozzá – mindig tagadta, amit a Magyar Állandó Értekezlet fundamentumként fogalmazott meg, miszerint azok a szövetségeseik, akik etnikai értelemben vett magyar pártként határozzák meg magukat. „Így az RMDSZ-nek sokkal közelebb kell állnia a Fidesz–KDNP-hez, mint a szocialistákhoz” – húzta alá. Mint kiemelte, Kelemen Hunorral a szövetségnek kiegyensúlyozott kapcsolata van, Markó Béla ugyanakkor egy irányzatot képvisel az RMDSZ-en belül. „A székelyföldi RMDSZ egészen más, mint például a bihari, utóbbi például mindig is szocialista beállítottságú volt. Az RMDSZ szavazóinak a nagy része a keresztény-konzervatív nemzeti kultúrkörhöz tartozik” – hangsúlyozta.)
Krónika (Kolozsvár),

Várjuk a pártokat
Nem lehet tudni, ez a kígyóként átvedlett Magyar Szocialista Párt (MSZP) most kutyához, farkashoz, bárányhoz vagy macskához hasonlít-e? A kutyából ugyanis nem lesz szalonna, a farkas a szőrét elhullatja, de a szokásait nem.
Az MSZP jelenleg velünk, határon inneni magyarokkal bárányként viselkedik, ezért azt lehet gyanítani, hogy báránybőrbe bújtatott farkas. A 2004-es népszavazáson még velünk ijesztgették a magyarországi szavazókat, most minket szeretnének meggyőzni arról, hogy náluk pálfordulás történt. Kegyeinkért fognak esedezni, hogy rájuk szavazzunk. Mesterházy Attila, a párt mostani elnöke kedvcsinálónak elhozhatta volna magával Kovács Lászlót is, hadd lássa, mennyire rajong érte a 23 millió román munkavállaló azon része, mely az ő kijelentése ellenére mégiscsak magyarnak vallja magát. „Merjünk kicsik lenni!” jelszóval Kovács László a szocialista kormányzás idején is szívesen koslatott (néhai Sylvester Lajos szavával élve) a környező országokban akkori ellenzéke lejáratásért és a határon túli magyarok érdekei ellen agitálva. Azóta – úgy látszik – változott a helyzet, mert most a szocialisták jelenlegi vezetése macska módon dörgölődzne hozzánk. Jövőbeni választási sikerük érdekében az RMDSZ-szel paktálnak, amelyik már mindenkivel kötött paktumot. Ebből az összesimulásból az RMDSZ-nek nem sok haszna származhat. Viszont nekünk csakis előnyünk lehet abból, hogy most már legalább kétszer annyi választási kampányban vehetünk részt, mint eddig. Ez dupla annyi választási ígéretet, plakátot, zsebnaptárt, golyóstollat jelent, mint amit eddig kaptunk. A Fidesz adott kettős állampolgárságot, az el van intézve. Ehhez képest az MSZP-től most mit remélhetünk? Eddig a külhoni magyarok választási joga ellen küzdöttek, most – mivel ez nem sikerült – egyetértenek a kettős állampolgársággal is, de lehet, hogy a megnyerésünk érdekében előterjesztenek egy olyan javaslatot a magyar parlamentben, amelyik lehetővé teszi a hármast.
Kíváncsian várom, hogy a többi magyar párt mikor jön hozzánk kampányolni? Szívrepesve várjuk a Lehet Más a Politikát, a Jobbikot, sőt, a Demokratikus Koalíciót is, Gyurcsány Ferenccel az élen. És azt is meglátjuk, milyen ígéretekkel fognak kecsegtetni. A Jobbik bizonyosan megígéri a Nagy-Magyarországot is, mert neki az nem kerül semmibe. Az is érdekes lesz, hogy melyik magyar párt melyik román alakulattal borul össze és köt választási egyezséget. Sőt, megtörténhet, hogy kölcsönösségi alapon Románia a moldovaiak után a magyarországiaknak kettős vagy hármas állampolgárságot és szavazati jogot ad, hogy itthoni módszerekkel a román pártok szavazatokat szerezzenek Magyarországon.
A győztes román párt vagy pártszövetség így nemcsak kétharmados, hanem akár 110 százalékos többséggel ülhet a bukaresti parlamentben.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Prefektusi körlevél a székely zászló kitűzése ellen
Körlevélben szólította fel hétfőn Kovászna megye polgármestereit Codrin Munteanu prefektus, hogy ne kövessék a megyei tanács elnökének kérését, és ne tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót.
A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a prefektus körlevelében nyomatékosította, hogy a polgármesteri hivatalokra csakis hivatalos és törvényesen jóváhagyott szimbólumok tűzhetők ki. Codrin Munteanu arra is figyelmeztette a helyi elöljárókat, hogy nem alárendeltjei a megyei tanács elnökének.
A prefektus csatolta körleveléhez a Kovászna Megyei Törvényszék novemberi ítéletét, amelyben a törvényszék közigazgatási osztálya elrendelte a székely zászló eltávolítását az uzoni polgármesteri hivatal épületéről.
A kormány Kovászna megyei képviselője emlékeztetett arra, hogy a törvény lehetővé teszi az országos szervezetekkel rendelkező nemzeti kisebbségek számára, hogy sajátos rendezvényeiken használják jelképeiket. “A kisebbségek jelképei a nem hivatalos sajátos rendezvényeken használhatók szabadon” – fogalmazott a prefektus.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke pénteken közölte, hogy arra kérte a megye polgármestereit, tűzzék ki hivatalukra a székely zászlót. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöki tisztségét is betöltő politikus hétfőn az MTI-nek elmondta, eredetileg március 15-ére tervezték a zászlóbontást, de látva az érdeklődést és az igényt, valószínűnek tartja, hogy hamarabb fog ez megtörténni.
erdon.ro,

Laczikó Katalin Enikő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új vezetője
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Katalin Enikőt nevezte ki Victor Ponta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére. Laczikó Katalin Enikő a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban dolgozott tanácsadóként abban az időszakban, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette a tárcát. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát eddig Markó Attila vezette, akinek összeférhetetlenség miatt kellett lemondania hivataláról, mivel Kovászna megyei képviselővé választották decemberben. Az RMDSZ elnöke elmondta, ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. „Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki megköszönte Markó Attilának az eddigi tevékenységét.
„Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaként közel 1500 egyházi ingatlan került vissza az erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogász diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban. (mti/hírszerk.)
Transindex.ro,

Antal Árpád: nem értékelhető pozitívan az MSZP nemzetpolitikája
Sepsiszentgyörgyről nem értékelhető pozitívan az MSZP nemzetpolitikája - mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szövetség székelyföldi szervezetei, de maga az RMDSZ sem vállal szerepet abban, hogy az MSZP tisztára mossa magát Erdélyben.
A politikus a Sláger Rádiónak elmondta, az RMDSZ sokszínű, és a szövetségen belül vannak olyan politikusok, akiknek az MSZP szimpatikus, és vannak olyanok, többek között ő is, akik a Fidesszel ápolnak szorosabb kapcsolatot. Antal szerint ugyanakkor amióta Kelemen Hunor a szövetség elnöke, az RMDSZ szemmel láthatóan közeledett a magyar kormánypárt felé. Hozzátette: el tudja fogadni, hogy az RMDSZ kommunikál az MSZP-vel, annak ellenére, hogy hozzá a Fidesz áll közelebb, de egyértelműen ellene van annak, hogy a szövetség bármelyik magyarországi párt "utánfutója" legyen.
A kérdésben Borboly Csaba is megszólalt, aki azt tervezi, hogy idén őszre valamennyi releváns magyarországi párt vezetőjét meghívja Csíkszeredába, hogy ismertessék elképzeléseiket.
Transindex.ro

Toró T. Tibor: kutyából nem lesz szalonna
Az EMNP szerint az erdélyi magyarok számára világossá vált, hogy az RMDSZ azokkal vállalt nyílt közösséget, akik 2004-ben a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak.
Székelyudvarhelyen Száva Enikő az EMNP elnökével, Toró T. Tiborral beszélgetett, aki nem tartja őszintének az MSZP és Mesterházy Attila közeledését az erdélyi magyarsághoz. Nem lehet őket komolyan venni, nem hitelesek, és az RMDSZ pálfordulása is érdekes, mondta a Néppárt elnöke. Mesterházy bocsánatkérését pedig kampányízűnek nevezte Toró T. Tibor.
A FIDESZ új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, ők már letettek néhány dolgot az asztalra, jelentette ki Toró. Majd hozzáfűzte: félő, hogy egyes magyar pártok csak a kampány miatt fordulnak a külhoni magyarokhoz.
Toró T. Tibor úgy látja, hogy az autonómia a megoldás az erdélyi magyarság számára, ezért pedig mindent meg kell tenni, de ehhez a politikai érdekképviselet nem elég erős, ezért kell a közösséghez fordulni, hogy az felmutassa erejét.
Duna Tv
Erdély.ma,

„Együtt 2014”-ben?
Rájöttem, az élet adja a legjobb színházat. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Kolozsvárott csak a román rendőrök kíséretében tudott bemenekülni az előadóterembe, a biztonságot jelentő RMDSZ szárnyai alá. Ennél jellemzőbb, ennél világosabb, ennél komikusabb jelenetet még Karinthy tollából sem tudnánk elképzelni, főszerepben a román csendőrökkel, az RMDSZ-szel és Mesterházyval. Igen, „összenő, ami összetartozik”, mondhatnánk tusványosi magabiztossággal. Azonban eme mosolyt előcsaló felvételek mellett, történt gyomorforgató esemény is.
Mesterházy Attila meghirdette (!) az MSZP új „nemzetpolitikán” alapuló stratégiáját, mivel a párton belül rájöttek arra, hogy ugyan biza nem volt teljesen tökéletes a baloldal határon túli magyar politikája az elmúlt években. Na, de majd most, olyan nemzetegyesítés jön…hogy olyat Szent István óta nem látott a magyar. Gyimesbükktől Sopronig a csudájára járnak majd. Nem kell ide már senki, megtalálták a receptet, Ők tudják, Ők majd megoldják, pontokba szedtek mindent…nekünk csak egy dolgunk van, hátradőlni és figyelni, hogyan fogja Mesterházy és Ponta, a két jó barát, kéz a kézben, együtt megadni az autonómiát. Béla pedig kibontja a pezsgőt, valahogy Ő is vegye ki a részét a sikerből, ha már ennyit tett az ügy érdekében…
Hát igen…ennyire elképzelhetetlen ez az egész baloldali nemzetmegújítási politika, mint a fent írott sorok. Ugyanis a szocialista politikusok kormányzásuk során szemen köpték a magyar nemzetet, akiknek még a nemzetpolitika csírája sem burjánzott a lelkükben, akik nagy ívből tettek arra mi történik elszakított testvéreinkkel, és 2004. december 5-én pedig riogatták a magyarországi lakosságot a „román veszedelemtől”. Emlékszünk még, ugye?
Legyilkolták az egész magyar nemzet álmát. A Mi álmunkat. Most pedig itt vannak. Életükben először lehajtott fejjel, bűnbánóan megjelentek Erdélyben, az elmúlt évtizedek „tamáskodása” után prezentálják erdélyi testvéreinknek, hogyan kell profi módon nemzetpolitikát csinálni. Hát úgy nem, ahogy Ők csinálták. Az nem is nemzetpolitika volt, hanem színtiszta magyarellenesség, nemzetárulás. Ugyanis Mesterházy és bandája nem a nemzetpolitika szükségességére jött rá huszonkét év után, hanem arra, hogy itt bizony több százezer új állampolgárral kell számolni, vagyis több százezer új szavazó kegyeit kell megszerezni.
2004. december 5-én, de akár említhetném az elmúlt huszonkét évet, érdekes módon sosem volt fontos a határon túli magyarok sorsa, egyszer sem voltak Erdélyben kihelyezett elnökségi ülést tartani, csak most, amikor már két lábon járó X-ek futkároznak határainkon túl. Egy dologban tudok reménykedni, hogy mindezt kristálytisztán átlátják a külhoni magyarok. Belátják azt, hogy Magyarországnak, a magyar nemzetnek a szíven szúrását jelentené az, ha ezek bármilyen formában újból beülhetnének a bársonyszékbe és folytathatnák tovább, amit nyolc éven keresztül műveltek.
Másrészt óva intenék mindenkit a közönytől és a nemtörődömségtől. Ugyanis, kedves erdélyi Barátaim, nektek sem elhanyagolható kérdés, ki van kormányon Magyarországon. Hiszen Ti is, kitől várhattok támogatást, jó szót, együttérzést ha nem az Anyaországtól? Esetleg Pontától, Bélától, a román csendőröktől? Tőlük vajmi keveset kaptatok eddig is. A határon túli magyarság egyéni és közösségi sikere Magyarország sikerétől függ. Amennyire erős Magyarország, annyira erős a teljes magyar nemzet határon innen és túl. S természetesen az Anyaország is csak akkor lehet sikeres, ha egységes nemzet formálja.
A mostani magyar kormány sok hibája mellett, egyik fő erénye, hogy a lehetőségekhez mérten képes volt egy világos, céltudatos nemzetpolitikát kialakítani, ami a határon túli magyaroknak is ad reményt, világosságot a sötét jövőképben. Magyarországon pedig fel fog nőni egy olyan generáció, aki már középiskolai tanulmánya során ellátogat egy határon túli területre és megismeri az ottani magyar emberek életét. Ennek a generációnak már szabad Trianonról beszélni és megemlékezni. S ami a legfontosabb, ez a nemzedék már nem tesz különbséget magyar és magyar között…
Igen, tudom, ez lenne a minimum. Csak ez a minimum sem volt meg mostanáig, köszönhetően az elmúlt nyolc év nemzetrontásának és a kommunista diktatúra örökségének. Igen, ez is kevés, ezen is van mit dolgozni, de legalább az alapok megvannak. Csak ne engedjük ennek a jó iránynak az elvesztét és ez most rajtatok is múlik. Fogjunk össze, legyünk újból lélekben, szívben és politikában is egységes nemzet. Hiszen látjuk…bármely oldalon s bármely formában: összenő, ami összetartozik... Török Márton
Budapest
Erdély.ma,

Nem lett magyar az ombudsman
Nagyüzem volt tegnap a rendkívüli parlamenti ülésszak kezdetén, hiszen a parlament elfogadta a törvényhozók jogállásáról szóló törvényt, illetve megválasztotta az új ombudsmant és jóváhagyta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) új elnökét.
Nagy többséggel fogadta el a parlament a törvényhozók jogállásáról szóló törvényt, amely erősíti a törvényhozók mentelmi jogát. A törvény módosított és kedden elfogadott változatába bekerült, hogy a képviselők és szenátorok csak akkor veszíthetik el mandátumukat tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség miatt, ha az ennek megállapítására hivatott szerv (ANI) mellett a bíróság is megerősíti ezt jogerős ítéletben. A jogszabályt 309 képviselő támogatta 56 ellenében, ketten tartózkodtak.
A törvény módosítását Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke kezdeményezte, és annak elfogadását támogatta a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL). A jogszabály ellen voksolt a Demokrata Liberális Párt (PDL), amelynek nevében Ioan Oltean képviselő kijelentette: a jogszabály kibővíti a törvényhozók mentelmi jogát, és bátorítja őket arra, hogy ne óvakodjanak az érdekbeli összeférhetetlenségi helyzetektől. A jogszabály továbbra is úgy rendelkezik, hogy törvényhozókat csak akkor lehet őrizetbe venni, letartóztatni, illetve házkutatási parancsot végrehajtani ellenük, ha a parlament jóváhagyja ezt. Az ügyészségnek viszont „megalapozott bizonyítékokat” kell felmutatnia a parlament illetékes bizottságának. Oltean szerint az új törvény bírósági hatáskörökkel ruházza fel a parlamentet, ugyanakkor a jogszabály kezdeményezői szerint ez a vád megalapozatlan, mert az ügyészségnek eddig is bizonyítékokat kellett felmutatniuk hasonló kérés esetén.
Nem lett magyar nemzetiségű a nép ügyvédje (ombudsman), miután a parlament a szociáldemokraták által javasolt Crişu Anastasiu ügyvédet választotta ebbe a tisztségbe. A posztra pályázott a civil szervezetek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatott Eckstein-Kovács Péter jogász is, aki visszalépett a megmérettetésből, miután a szakbizottságban csak 5 támogató szavazatot kapott a kormányoldal jelöltje által begyűjtött húsz vokshoz képest.
A poszt tavaly júliusban üresedett meg, amikor a frissen hatalomra került USL leváltotta az ombudsmant és a román parlament két házelnökét, amit élesen bírált az Európai Unió.
Cristian Rădulescu, a PDL szenátusi frakcióvezetője szerint a nyár óta nem volt egyeztetés a pártok között az ombudsman személyéről, a kormányoldal pedig most elhamarkodottan tűzte napirendre a kérdést. A parlament megerősítette Laura Georgescu kinevezését a CNA élére.
Szabadság (Kolozsvár),

Kitüntették Kallós Zoltán néprajzkutatót
A legjelentősebb hazai népművészeket tömörítő romániai népművészeti akadémia (Academia Artelor Tradiţionale din România) tagjává vált Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő; a tagságot szentesítő oklevelet kedden délután, az Octavian Goga Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutató keretében vette át a Kossuth-díjas néprajzkutató. Corneliu Bucur, az 1993-ban alakult szervezet elnöke, a nagyszebeni székhelyű Astra Néprajzi Múzeum korábbi igazgatója méltatásában kifejtette: Kallós Zoltán a legnagyobb szakemberek egyike, pályája során nagy mértékben hozzájárult közösségünk fejlődéséhez és megmaradásához. – Saját erejéből hozta létre a válaszúti népművészeti központot, ahol megszámlálhatatlan értéket ment meg a pusztulástól. Teszi mindezt szenvedéllyel, tanúbizonyságot adva nagylelkűségéről és elszántságáról – hangsúlyozta Corneliu Bucur.
A kitüntetett megjegyezte: három nyelven beszél, románul, magyarul és cigányul. – A gyűjtéseim java részét Válaszúton és a környékbeli falvakban végeztem, 26 településen filmeztem a románok, a magyarok és a cigányok táncait, nemzetiségre való tekintet nélkül – magyarázta Kallós Zoltán. Hozzáfűzte: idén nyáron huszonkettedik alkalommal szervezik meg a Mezőségi Népzene- és Néptánctábort, ahova a világ minden tájáról – így például Thaiföldről is – jönnek résztvevők, évente körülbelül 300-400 fő. – Ott mindenki megtanulhatja a román, a magyar és a cigány táncokat egyaránt – mondta a néprajzkutató.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke szerint a Válaszúton 2010 májusában megnyitott Kallós Zoltán Múzeumban és Népművészeti Központban a múlt révén teremtődik meg a jövő. Megtisztelőnek nevezte, hogy ismerheti Kallós Zoltánt, akitől mindannyian sokat tanulhatunk a folytatás, a továbblépés érdekében. – Egy személy, egy nemzet a fához hasonlatos: ha valaki el akarja pusztítani a fát, kivágja a gyökereit, gyökértelenül pedig a globalizáció veszélye fenyegeti, és a lelkét is elveszíti – állapította meg Vákár István.
A Kolozs Megyei Népi Alkotások Háza szervezésében négy kötetet mutattak be a rendezvényen, a Tradiţii clujene és az Altip kiadó újdonságait.
Szabadság (Kolozsvár),

Átadták a Kortárs Magyar Kultúráért díjakat
Első alkalommal adták át tegnap Kolozsváron az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat: az elismerésben Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág és a Bányavakság című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült.
A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az ünnepségen jelenlévő Részegh Botondnak és Székely Csabának (képünkön), Bocsárdi László a következő napokban kapja meg a díjat.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a Reményik Sándor Galériában szervezett műsorban fellépett a Concordia vonósnégyes, és megnyitották az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot.
(F. Zs.)
Szabadság (Kolozsvár),

Laczikó Enikő váltja Markó Attilát
A romániai közéletben teljesen ismeretlen, a magyar közösségből eddig semmivel ki nem tűnt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az RMDSZ által jelölt új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. Kelemen természetesnek nevezte, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. A hivatali posztokat az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója már korábban elosztották egymás között. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott. A hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette. Markó Attila kedd reggel átadta a hivatalt utódjának, aki az átadáson bejelentette, nem tervez gyökeres változtatásokat a hivatal munkájában.
Székelyhon.ro,

Az RMDSZ-nél marad az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. "Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor ugyanakkor megköszönte Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala korábbi elnökének sokéves munkáját, amely során a Romániában élő nemzeti kisebbségek érdekeit mindig legjobb tudása szerint képviselte. "Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan- visszaszolgáltatási bizottság tagjaként kifejtett munkája nyomán közel 1500 egyházi ingatlan került vissza erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz" – mondta az RMDSZ elnöke.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogászdiplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban.
Az új elnök tegnap reggel hivatalosan is átvette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését. A hivatal a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnöki hivatal keretén belül működik. Feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása.
A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott.
Népújság (Marosvásárhely),

RMDSZ-es államtitkár osztja a kisebbségi pénzeket
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. A szövetség elnöke egyébként természetesnek tartotta, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. Azt is megemlítette, hogy a hivatal vezetői tisztségeinek a betöltéséről korábban megállapodott az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala egyébként a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb öszszeg, 17,17 millió lej az RMDSZ-nek jutott.
Mint ismeretes, a hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette, aki kedd reggel adta át a stafétát utódjának. Markó a Krónika kérdésére elmondta, az RMDSZ természetesen kérni fogja, hogy újra az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala nevesítsen tagot az ingatlan-viszszaszolgáltatási bizottságba, mert ez így törvényes. Mint részletezte, a visszaszolgáltató bizottság összetételét úgy határozták meg, hogy annak egyik tagját mindig a hivatal jelöli. Amikor azonban a Mikó-ügy miatt a bizottság munkájában Markó Attila már nem vehetett részt, a kormányfőtitkárság nevesített helyére másik bizottsági tagot. „Az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a közeljövőben térjünk vissza a törvényes gyakorlatra, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala jelölhessen újra tagot a bizottságba” – szögezte le Markó Attila, emlékeztetve, hogy a törvény szerint a bizottsági tagnak nem kell feltétlenül a hivatal elnökének lennie, ám remélik, hogy ezt a feladatkört Laczikó Enikő Katalin fogja ellátni.
Krónika (Kolozsvár),

Irodalom, képzőművészet és zene a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron
Képzőművészet, irodalom, zene és humor egyaránt helyet kapott a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Kolozsváron tartott kétnapos ünnepség programjában, amelyet a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház szervezett, kultúránk alkotó jelenére és jövőjére fókuszálva. Az eseménysorozat helyszínéül a Reményik Sándor Galéria szolgált, ahol kiosztották az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat is.
Házigazdaként Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus–lutheránus püspök köszöntötte az egybegyűlteket kedden délután, hangsúlyozva: a kultúra olyan boltív, amely sokféleségünk ellenére is képes összekapcsolni bennünket. – Egyetlen oka van annak, hogy a négy-ötszáz személy befogadására alkalmas templomunk helyett a Reményik Sándor Galéria ad otthont a Magyar Kultúra napi ünnepségnek: az örömhír, hogy ezen a héten hozzáfogtunk a templom restaurálásához. Inkább tartalmi jellegű változás a korábbi évekhez képest, hogy ezúttal nem kizárólag a múltra figyelünk, hanem kultúránk életerős, alkotó, termékeny jelenére és jövőjére is. Leginkább a kortárs szó jellemzi a rendezvénysorozatot – magyarázta a püspök. Kodály Zoltánt idézte – „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” –, majd Pilinszky János Imádságért című írásának tolmácsolása után a Concordia vonósnégyesnek adta át a terepet, amelynek tagjai (Márkos Albert – hegedű, Béres Melinda – hegedű, Király Erzsébet – brácsa, Ortenszky Gyula – cselló) Orbán György Öt madrigál című művét adták elő.
– Január 22-én fejet hajtunk a múltunk előtt, kulturális értékeinkkel szembeni tiszteletünket fejezzük ki. Ugyanakkor az alkotások, az alkotók jelenére is gondolunk, a jövő felé fordulva – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ által tavaly januárban alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak kapcsán kifejtette: az elismerést olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához, továbbviteléhez. Az első alkalommal idén odaítélt díjban Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült. A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor nyújtotta át az ünnepségen jelen lévő Részegh Botondnak (laudációt mondott Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár) és Székely Csabának (Tompa Andrea színikritikus laudációját Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolta), Bocsárdi László pedig, aki munkája miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, a következő napokban kapja meg a díjat (laudációt mondott Bodó Ottó dramaturg, egyetemi tanár). (A méltatásokat pénteki lapszámunkban olvashatják.)
Németh Júlia műkritikus nyitotta meg ezután az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot, amely különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként jött létre. – A Magyar Kultúra Napját ezzel a sajátos Intermezzóval ünnepeljük, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012-es esztendőből – amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének 150., valamint Bálint Tibor születésének 80. évfordulójára emlékeztünk –, átnyúlik az új évbe. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete és a Kolozsvár Társaság, Székely Géza és Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek, szóljanak akár a szemnek, a fülnek, vagy az értelemnek, egy tőről fakadnak és érzelmi megalapozottságú mindahány – részletezte a műkritikus.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat tegnap délután, borkóstolóval, Muszka Sándor hangulatos székely stand-up comedyjével, valamint Márkus András és Vass Ákos verspárbajával zárult.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

Zászlófeszítés
Más szelek fújnak a Székelyföldön, mint a mezőségi hepehupákon. Politikai értelemben is. Kovászna megye önkormányzatának vezetője hetek óta csatázik a megye kormánymegbízottjával a székely megnevezés és jelképek használatáról. Most a zászló miatt. Tamás Sándor múlt pénteken arra kérte a megye polgármestereit: hivataluk homlokzatára tűzzék ki a székely zászlót, így fejezzék ki szolidaritásukat Uzon polgármesterével, akit megtámadott a prefektus a székely lobogó és szimbólumok használata miatt. Erre a román kormánycsősz fenyegető körlevélben oktatta ki az atyafiságot, hogy nem merészeljen zászlót bontani. Na de nem olyan fából faragták a bajuszkirályként elhíresült háromszéki vezért, hogy erre rá ne tromfolt volna: ha a prefektus a törvény kényszerítő erejével fenyegetőzik, hát akkor az RMDSZ képviselői az állampolgárokat kérik meg arra, hogy házaikra zászlót tűzzenek. Azt az ősi napot és holdat aranycsíkos égszínkék mezőben.
Tavaly a szomszédos megyében volt zászlócsata. A hargitaiak már három éve határozatba foglalták, hogy megyezászlóként használják a székely lobogót. Ezt az önkormányzati döntést a "diszkriminált" románok bírósági eljárásban semmisnek tétették. Az eljárás most nemzetközi pályára került.
A két ügynek sok közös vonása van. Egyfelől a központi hatalomnak a hagyományaink és identitásunk ellen irányuló rendőrcsizma- mentalitása. Másfelől a két fiatal RMDSZ-politikus merész, a közösség elvárásaira figyelő ténykedése. Persze óvatoskodó elvbarátaik azzal vágnak vissza: könnyű harkovban legénykedni, de próbálnák csak meg itt Maros megyében! Valóban, a maroszéki polgármesterek miért nem lobogózzák fel falvaikat, csak úgy szolidaritásképpen a háromszékiekkel? Ha nem is a hivatalokat, de legalább a magánházakat. Hadd lássuk, milyen szelek fújnak a Nyárád és Küküllők völgyében.
De nemcsak a szimbolikus politizálásban érezhető a paradigmaváltás kényszere. Az ifjú székely
RMDSZ-titánok némelyike a magyar-magyar kapcsolatokban is másfele kutakodik. A sepsiszentgyörgyi vezérek a magyar szocialisták kolozsvári szereplésével kapcsolatban a Markó Béláéval ellentétes állásponton vannak. Némely elemző ebben a törésvonalak megjelenését véli felfedezni, mások a generációs szemléletváltás megújulást hozó fuvallatában reménykednek. Egy biztos: a sikeres székelyföldi választások után nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményüket. Már nem. Hisz ők kifogták a szelet a törpepártok vitorlájából. Mert tudták, mikor kell zászlót feszíteni.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely),

Restitúció felelősségvállalással – áprilisig fogadhatják el az új törvényt
Áprilisig felelősséget vállal a kormány az új restitúciós törvénytervezetért – jelentette be tegnap Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. Elmondta, hogy az idei költségvetés-tervezetben csupán azon volt tulajdonosok kárpótlására különítettek el pénzt – 500 millió lejt –, akiknek ügyében már végleges bírósági ítélet született. A Ponta-kormány képviselői korábban úgy nyilatkoztak, hogy január végéig kell kidolgoznia és bemutatnia a visszaszolgáltatási törvény reformálásával és a procedúrák kidolgozásával foglalkozó tárcaközi bizottságnak a restitúciós törvény módosításának tervezetét. A kabinet a múlt héten egy memorandumot is elfogadott, amelyben sürgeti az új jogszabályok kidolgozását.
Mint ismeretes, Románia számára kényszer a visszaszolgáltatási törvény módosítása, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága által erre adott 18 hónapos határidő júliusban lejár. A nemzetközi bíróság – megelégelve a rengeteg panaszt – arra a következtetésre jutott, hogy tartalmi hiba van a törvényben. Az országos tulajdon-visszajuttató hatóság tavaly már kidolgozott egy tervezetet, abban az ingatlan reális értékének a 15 százalékára korlátozta volna a kártérítést, sőt a természetbeni visszaszolgáltatást is megszüntette volna, de ezt akkor a kormány nem fogadta el.
A Ponta-kabinet egyelőre arról határozott, hogy január 30-áig minden minisztériumnak közölnie kell a pénzügyi tárcával, hogy milyen ingatlanokat szolgáltatott vissza, illetve mennyit fizetnek a visszaszolgáltatott ingatlanok bérléséért. Arról is döntöttek, hogy 2015 végéig a tulajdon-viszszaszolgáltató hatóságnak újra meg kell vizsgálnia a már megoldott iratcsomókat, ha kártérítést fizettek, elemeznie kell, miért nem jutatták visszza a kért ingatlant természetben, vagy miért nem ajánlottak helyette egy másikat. A hatóság becslései szerint összesen 8,7–9 milliárd euró kárpótlást kellene fizetniük.
Az eddigi nyilatkozatok alapján az körvonalazódik, hogy a kormány a természetbeni visszaszolgáltatást támogatja, és azt szeretné elérni, hogy a pénzbeli kárpótlást minél hosszabb lefutású kifizetésre ütemezzék át. George Băeşu, a tulajdon-visszaszolgáltató hatóság jelenlegi vezetője elégedetlen azzal, miként oldották meg a kárpótlási igényléseket 2010–2011 között. Băeşu szerint ugyanis a tulajdonosok átruházták, eladták a tulajdonjogot, így több millió eurót valójában nem az egykori tulajdonosoknak vagy azok leszármazottainak fizetett ki az állam, hanem azoknak, akik kivásárolták őket. A hatóság vezetője számára az is gyanús, hogy ebben az időszakban szinte minden kárpótlási esetet speciálisként kezeltek, és sürgős eljárással fizettek ki.
Amíg egy nyugdíjast kellett kártalanítani, nem kezelték speciális esetként az ügyet, azonban amikor kivásárolta egy 34 éves férfi, azt mondták, fel kell gyorsítani a kifizetést, mert a kérelmező valamilyen betegségben szenved, példálózott Băeşu. Korábban Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, tervezik, hogy megadóztatják azokat, akik kivásárolták a tulajdonosokat a visszaszolgáltatásra váró ingatlanokból.
Markó Attila képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja a Krónika kérdésére úgy vélekedett, az államnak nincs annyi pénze, hogy egy költségvetési ciklusban rendezze a kárpótlási ügyeket. „Még nem láttam konkrét javaslatot a restitúciós törvény módosítására, de a becslések szerint mintegy 16 milliárd lejre rúg a visszaigényelt, de még vissza nem adott javak értéke. Az állam egyetlen költségvetési ciklusban ekkora összeget biztos nem tud kárpótlásként kifizetni” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ-es képviselő, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának egykori vezetőjeként évekig volt az ingatlan-visszaszolgáltató bizottság tagja.
Elmondta, a körvonalazódó megoldás közel áll az RMDSZ javaslatához, miszerint azt, amit lehet, természetben kell visszaadni, mert így nem terheli az állami költségvetést, amennyiben erre nincs mód, csereingatlant vagy földterületet kell felajánlani helyette. A képviselő szerint ugyanis a jelenlegi gazdasági helyzetben az állam már nem tud olyan mértékben kárpótolni, mint évekkel ezelőtt. Ugyanakkor az is valószínű, hogy bírósághoz fordulnának azok, akik korlátozott kártérítést kapnak, arra hivatkozva, hogy a korábbi igénylők természetben visszakapták az ingatlanokat, vagy reálértéken kártalanították őket. Az eddigi tapasztalatok szerint például a visszaigényelt egyházi ingatlanoknak csupán 20 százaléka esetében nem volt lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra. A politikus arról is beszámolt, hogy a magyar történelmi egyházak 1700 visszaszolgáltatási kérést nyújtottak be, ebből eddig 1100 járt sikerrel, tehát az igényléseik több mint 60 százaléka megoldódott, és az esetek többségében természetben kapták vissza ingatlanjaikat.
A kommunizmus idején elkobzott ingatlanok volt tulajdonosainak érdekeit védő egyesület eközben elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kormány által elfogadott idei költségvetés-tervezetben nincs előirányozva pénzkeret a kárpótlások kifizetésére. A Magántulajdonért Egyesület nevű szervezet tegnap közleményben tiltakozott az ellen, hogy a kormány az idén sem akarja kárpótolni az egykori tulajdonosakat.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Román zászlóval takarják el a Székelyföld feliratot Sepsiszentgyörgyön
Román zászló takarja el a SIC/Terra Siculorum (Székelyföld) feliratú transzparenst Sepsiszentgyörgy belvárosában 2013. január 24-én. A zászlót a prefektúra helyeztette ki, mielőtt megemlékezést tartott délelőtt Moldva és Havasalföld egyesülésének 154. évfordulóján.
A két fejedelemség egyesülése alapozta meg Románia 1861-ben történt megalakulását. A zászló első alkalommal december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmából került a tábla elé. A latin nyelvű táblát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2012. november 8-án tartott demonstrációján állították fel.
MTI
Erdély.ma,

Új adó miatt háborognak a székely gazdák
Az új romániai mezőgazdasági adó súlyos következményekkel jár a székelyföldi családi gazdaságokra, és Románia költségvetése is hátrányos a magyarokra – véli az RMDSZ.
A román kormány adót vetett ki a családi gazdaságokra. Függetlenül attól, hogy nyereséges vagy nem, piacra termel vagy nem, a két hektár termőfölddel vagy bizonyos állatállománnyal rendelkező gazdaságok után átalányadó fizetésére kötelezik a gazdákat. Az RMDSZ-es honatyák és a gazdálkodók képviselői felháborodással fogadták a kormányhatározatot.
A román kormány a parlamenti vakáció alatt sürgősségi rendelettel módosította az adótörvényt. Az új adóról, amelyet a bukaresti kabinet már február elsejétől bevezetne, Tánczos Barna szenátor a Határok nélkül műsorában azt mondta, rosszabb, mint az egykori dézsma. Utóbbit ugyanis úgy hajtották be, hogy megnézték, mi van a gazda portáján, most azonban a kormány nem vizsgálja, hogy adott földdarab tényleg termett-e. Sőt, még csak nem is behajtja, hanem elveszi abból a gazdát megillető támogatásból – tette hozzá a politikus.
A törvényhozási képviselő szerint a diszkriminatív intézkedés bizonyos érdekeket véd, és súlyos következményekkel jár a székelyföldi családi gazdaságokra. Tánczos Barna hangsúlyozta, bizonyos állatfajták adózás alá esnek, mások nem, így a tehén után fizetni kell, a bika vagy a borjú után nem. A tervek szerint ugyancsak kimaradnak majd a megadóztatott javak köréből a több száz hektáros legelők, ahol jellemzően a nagy juhnyájakat tartják. „Valószínű azért, mert azok a juhászok gyakrabban tudnak a pénzügyminisztérium egyik vagy másik irodájába járni” – fogalmazott a politikus a Kossuth Rádióban.
A magyar szenátor hangsúlyozta, ha túl nagy a teher a családi gazdaságokon, akkor az érintettek felhagynak a mezőgazdálkodással. Becslések szerint az adó országosan mintegy 600 ezer családi gazdaságot érint – ebből 25-30 ezer működik a székelyföldi Hargita megyében –, így összességében az ágazatból élők 75-80 százaléka kap új terhet. Tánczos Barna hangsúlyozta, az állam megadóztatja a takarmánytermesztést, utána az állatlétszám függvényében a tenyésztést, majd ha valakinek ezek után még van kedve feldolgozott terméket, például sajtot, előállítani, akkor azután is adózhat. Reggel, délben, este nem lehet a gazda nyakába adót varrni, mert tönkremegy a mezőgazdaság – mondta a politikus.
Nemcsak az új adó, hanem a készülő országos költségvetés is hátrányos Székelyföldre. A magyar többségű megyék ugyanis kisebb összeghez jutnak, mint tavaly – véli Korodi Attila parlamenti képviselő. Alapvető beruházásokra, például iskolák fejlesztésére, egyetlen lejt sem irányoz elő a büdzsé. Emellett olyan projektek sem jutnak megfelelő forrásokhoz, mint az erdélyi autópálya, amely a politikus szerint nagyon fontos, és be kellene már fejezni, de a kulturális intézmények is alulfinanszírozottak lennének. Korodi Attila szerint a román kormányzat rengeteg pénzt fordít nyugdíj-és fizetésemelésre – bár ez is csak alacsony növekedést tesz lehetővé -, miközben a gazdaságot dinamizáló intézkedések helyett új adókat vetnek ki.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Kisebbségvédelem: Tőkés összefogást sürget
Az erdélyi magyar politikai szervezetek terveinek összehangolását sürgeti Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a kisebbségvédelem tárgyában benyújtandó európai polgári kezdeményezés ügyében. Tőkés László az MTI-hez is eljuttatott levelében – amelyet Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött – megköszönte, hogy a 2012-es romániai választások idején nem tették kampánytémává az európai polgári kezdeményezés kérdését. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ, mind az SZNT a „külön utas megoldást választotta”, és – a jelek szerint – külön-külön állnak neki az egymillió támogató aláírás összegyűjtésének. Egyik szervezettől sem vitatható el annak a joga, hogy saját elképzelései szerint cselekedjen, de félő, a párhuzamosan elindított kezdeményezések egymás rovására mennek.
„Ha ismét külön malomban fogunk őrölni, azt kockáztatjuk, hogy komolytalanná válunk Európa szemében” – fogalmazott Tőkés László. Hozzátette, ha tartalmi kérdésekben nem is sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk, azt talán megtehetik, hogy a cselekvési terveiket összehangolják. Tőkés László kezdeményezte a KMAT rendkívüli ülésének mihamarabbi összehívását a téma megvitatására.
Kelemen Hunor a témával kapcsolatban a Kolozsvári Rádió csütörtök reggeli műsorában elmondta: európai összefogás körvonalazódik az európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack kisebbségvédelmi keretszabályozás kérdésében, amely északtól délig és kelettől nyugatig partnereket talál. Az RMDSZ elnöke szerint ez az elmúlt 50 év legnagyobb kitörési lehetősége a kisebbségvédelem terén Európában, amelynek elindításáról január 14-én Dél-Tirolban együttműködési megállapodást írt alá Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) elnöke, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és az RMDSZ elnöke. Az alapítók megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
„Pozitív visszajelzések érkeznek hozzánk, a franciaországi bretonok, a görögországi törökök, a különböző államokban élő német kisebbségek biztosan csatlakoznak a kezdeményezéshez, Belgiumból több partnerre számítunk, tehát haladunk előre a kapcsolatfelvételben, a partnerek feltérképezésében” – részletezte Kelemen Hunor.
A kezdeményezés tervezett menetrendje szerint áprilisban, Kolozsvárott jelentik be az alapítók a kezdeményező bizottság teljes összetételét. Ide olyan személyeket kívánnak bevonni, akik az európai kisebbségpolitikában és kisebbségvédelemben meghatározó személyiségnek számítanak. Júniusban Dél-Tirolban szervezik meg a FUEN kongresszusát, ahol bemutatják a kezdeményezés dokumentumát, amelyet majd az Európai Bizottsághoz nyújtanak be elővéleményezésre. Kelemen szerint a keretszabályozási csomag olyan lehetőséget jelent, amely ráirányítja az európai uniós intézmények és a többségi társadalmak figyelmét a kisebbségi kérdésre.
Szabadság (Kolozsvár),

Összefogást sürget Tőkés László
Az erdélyi magyar politikai szervezetek terveinek összehangolását sürgeti Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a kisebbségvédelem tárgyában benyújtandó európai polgári kezdeményezés ügyében.
Tőkés László az MTI-hez is eljuttatta azt a levelet, amelyet a KMAT elnökeként csütörtökön Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött.
Tőkés megköszönte, hogy a 2012-es romániai választások idején nem tették kampánytémává az európai polgári kezdeményezés kérdését. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ, mind az SZNT a "külön utas megoldást választotta", és - a jelek szerint - külön-külön állnak neki az egymillió támogató aláírás összegyűjtésének.
A KMAT elnöke megemlítette, egyik szervezettől sem vitatható el annak a joga, hogy saját elképzelései szerint cselekedjen, de félő, hogy a párhuzamosan elindított kezdeményezések egymás rovására mennek. Szerinte a polgári kezdeményezés sikere függhet attól, hogy megtalálják-e a felek a közös nevezőt.
"Ha ismét külön malomban fogunk őrölni, azt kockáztatjuk, hogy komolytalanná válunk Európa szemében" - fogalmazott Tőkés László. Hozzátette, ha tartalmi kérdésekben nem is sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk, azt talán megtehetik, hogy a cselekvési terveiket összehangolják.
Tőkés László kezdeményezte a KMAT rendkívüli ülésének mihamarabbi összehívását a téma megvitatására.
Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió legalább egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt közösen, az RMDSZ és az SZNT önállóan próbál élni a lehetőséggel.
MTI
Nyugati Jelen /Arad),

Kolozsváron és Nagyváradon is díjakat osztottak ki a magyar kultúra napján
Zenével, díjkiosztással, kiállításmegnyitóval ünnepelték a magyar kultúra napját Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában, amely zsúfolásig megtelt az esemény alkalmával. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első alkalommal adta át a szövetség által tavaly létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.
A népes közönséget Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte, aki elmondta: a rendezvénnyel ki akarnak törni a hagyományos megemlékező klisék, sztereotípiák világából, ezért inkább a kortárs magyar kultúra kap főszerepet. Hozzáfűzte, az eseményre azért került sor a Reményik Galériában, mert elkezdődött a belvárosi templom restaurálása.
A házigazda köszöntőjét követően a Concordia vonósnégyes Orbán György Öt madrigál című szerzeményét adta elő. Kelemen Hunor elmondta: a díjat olyan személyek vagy szervezetek kaphatják, akik a kultúra területén kifejtett alkotó-, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához. Továbbá elmondta, a díj nem csak szimbolikus, tízezer lej pénzjutalom is jár vele, a szövetség ugyanis így kívánja alkotásra ösztönözni az erdélyi magyar művészeket.
Amint arról korábban már beszámoltunk, irodalom kategóriában Székely Csaba drámaíró, képzőművészet kategóriában Részegh Botond festőművész, zene, film, színház kategóriában pedig Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója kapta meg az elismerést. A tízezer lejen kívül Sánta Csaba szobrászművész kisplasztikáját és lapunk munkatársa, Könczey Elemér által tervezett díszoklevelet vehettek át a díjazottak. A rendezvény az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által szervezett Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című kiállítás megnyitójával ért véget.
Hisznek a kultúrában
Négy kiadványát mutatta be Nagyváradon a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó kedden, a magyar kultúra napján. Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója bevezetésképpen elmondta: a Koinónia idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az eredetileg egyetemi közösségből kinőtt kiadónál a kultúra szolgálata és az istenhit együttesen jelentette az irányelvet, és ez mai napig megmaradt. A kiadó ugyanakkor innovatív próbál lenni, erre jó példa, hogy a közelmúltban megjelentették Erdély első elektronikus könyvét.
A kiadó egyébként egy éven át Váradon is működtetett egy könyvesboltot, jelenleg pedig más váradi boltokban találhatók meg könyveik. Bemutatták Gergely Edó meséskönyvét, a Monyómeséket, amely a szerző elmondása szerint nem kizárólag a gyerekeket célozza meg, a kötet egyes meséi ugyanis inkább a szülőknek szólnak. A gyerekkel közös olvasás, verselés és történetmesélés nála és a következő bemutatásra került könyv szerzőjénél, Balázs Imre Józsefnél is nagyon fontos.
A Blanka birodalma című gyermekverskötet tavaly novemberben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv díját is elnyerte, nem utolsósorban Keszeg Ágnes illusztrációinak köszönhetően. Eginald Schlattner Vörös kesztyű című, történelmi regényét Zágoni Balázs kiadóigazgató mutatta be. A történelmi trilógia második része Zágoni szerint az erdélyi szász sors személyes és lelkiismeretes feldolgozása. Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című kötetéről a szerző és a „főszereplő”, vagyis az interjúkötet alanya közösen beszélt. A szerző szerint az, hogy a kötet e-könyv változatban is megjelent, sokat segített abban, hogy külföldiek is megvásárolhassák, akik másképpen nem juthattak volna hozzá. Kelemen Attila Ármin azt mondta, tervei közt szerepel az Így működik... sorozattá való kiterjesztése is, amelyet különböző szerzők írhatnának meg más-más interjúalanyokkal.
Díjözön Nagyváradon
A könyvbemutatók után a már hagyományos kultúranapi díjkiosztásra és gálára került sor a Szigligeti Színházban. Emlékplakettet vehetett át Kovács Rozália érmihályfalvi néprajzkutató, helytörténész, a nagyszalontai Toldi néptánccsoport, illetve Pál Hunor színművész, a Szigligeti Társulat tagja. Magyar Kultúráért-díjjal tüntették ki a váradi Ady Endre Gimnáziumot és a Bihari Napló megyei napilapot
Idén két életműdíjat is odaítéltek: Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, valamint Szilágyi Aladár író, publicista munkásságát ismerték el. Idén először adták át a tavaly elhunyt váradi festőművész emlékére alapított Jakobovits Miklós-díjat, ezt Jovián György festőművész, grafikus vehette át Jakobovits Miklós özvegyétől, Jakobovits Márta keramikustól. Laudációját Ujvárossy László grafikus, egyetemi tanár olvasta fel. Az estet a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciója zárta.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Madarat tolláról!
Nagy teret kapott a sajtóban Mesterházy Attila MSZP-elnök kolozsvári látogatása, amelynek célja úgymond az volt, hogy a párt új alapokra kívánja helyezni nemzetpolitikáját. Valójában azért jött, hogy bocsánatot kérjen a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás előtti kampányukért, és ezzel szavazatokat szerezzen a 2014-es választásokra.
Az új stratégiát az RMDSZ-vezetők is ellátták kézjegyükkel. Az események ismertek, csak felháborodásomat szeretném kifejezni amiatt, hogy azok kérnek bocsánatot, és azokkal szövetkezik a mi „érdekképviseletünk”, akik a múltban – Kun Bélától kezdve – egyik megbocsáthatatlan tragédiából a másikba vitték a magyarságot: Trianon, az 1946-os párizsi békeszerződés, 1956 és a hírhedt megtorlások, sok évtizedes kommunista elnyomás terheli a számlájukat, újabban pedig Magyarország teljes kifosztása és lejáratása a világ előtt. Az RMDSZ, amely már az SZLSZ-szel is összeborult, most sem az erdélyi magyarság sorsdöntő kérdéseivel, az autonómiával, kisebbségi törvénnyel, állami magyar egyetemmel, a népességfogyás megállításával, Székelyföld gazdasági fellendítésével és hasonlókkal foglalkozik, hanem piszkos megállapodásokat köt a magyarság kárára. Lehetetlen nem észrevenni, hogy a magyar érdekképviselet csak lepel, ez alatt olyan aknamunka folyik, amely hosszú távon csak a leépülésünket eredményezheti. Ne dőljünk be az MSZP-nek, ők is csak saját választási érdekeiket nézik, akárcsak az RMDSZ, amely legutóbb alig lépte át a választási küszöböt, és ha nem hagy fel a baloldali politizálással, megmaradt híveit is elveszítheti, hiszen az erdélyiek többsége a másik oldalon áll.
KOVÁCS GYULA, Sepsiszentgyörgy
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Mesterházy Erdélyben – elemzés a MSZP nemzetstratégiai programjának margójára
Mesterházy Attila 2013. január 16-án egy népes szocialista vezető politikusokból álló küldöttség élén Kolozsvárra látogatott, ahol kihelyezett elnökségi gyűlést tartottak, valamint az RMDSZ egyik háttérintézményeként működő Kós Károly Akadémia Alapítvány vendégeként előadást tartott az MSZP nemzetpolitikai stratégiájáról.
Külön érdekesség, hogy a küldöttség tagja volt Szanyi Tibor is, aki Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba mellett egyike volt azoknak, akik nemmel voksoltak a kettős állampolgársági törvény parlamenti szavazásán. Emellett a szocialista párthoz közeli Táncsics Mihály Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány vezetői stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá. Az esemény három szempontból elemezhető. Egyrészt a látogatásnak van egy szimbolikus vetülete, látszólag Mesterházy szakít az eddigi szocialista vezetők nemzetpolitikai stratégiájával. Másrészt maga a bemutatott dokumentum az eddigi politikai stratégiák és nemzetpolitikai irányvonalak függvényében elemezhető. Harmadrészt a kérdés körüljárható az RMDSZ és az erdélyi magyar politika és a közelgő 2014-es magyarországi választások, valamint a Fidesz–RMDSZ-viszony szempontjából is.
Mesterházy látogatásának szimbolikus vetülete
Kétségtelen, hogy az MSZP látogatásának szimbolikus szempontból gesztusértéke van. Egyrészt, a szocialista párt elnöke nyilvánosan bocsánatot kért pártja 2004. december 5-én tanúsított magatartása miatt, egyben látványosan szakítva az addigi nemzetpolitikával és cáfolva azt a tézist, hogy az MSZP-t nem érdeklik a határon túli magyarok. Ezt erősítette az a tény is, hogy történetében először a párt az úgynevezett „elcsatolt országrészek” egyikén tartott kihelyezett elnökségi gyűlést. Másrészt a látogatásnak belpolitikai szempontból is van töltete. Az MSZP elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy nemzetpolitikája nemcsak a Fidesznek és magyar jobboldalnak lehet, hanem igenis a magyar baloldalnak is kell hogy legyen ebben a kérdésben véleménye. Ez azért is fontos, mert az eljövendő választások tekintetében az MSZP akár más – a határon túli magyarok szavazati jogát ellenző vagy ignoráló – stratégiát is választhatott volna. Továbbá az MSZP határon túli magyarok felé tett gesztusa a magyar bal- és jobboldal által elfogadott és hangoztatott nemzetkoncepciók közelítéséhez, akár közös megújításához is vezethet.
Az MSZP nemzetpolitikai programjának elemzése
A Kolozsváron bemutatott dokumentumnak három elvi sarokpontja és hat stratégiai célkitűzése van. Egyrészt az MSZP a határon túli magyarok támogatásában az egyenlő közelség elvét alkalmazná: úgy támogatni, a határon túli magyarság célkitűzéseit, hogy ne erőltesse rá saját vízióját. Továbbá tárgyalna valamennyi, a magyarságot legitim módon képviselő szervezettel, amelyeket nem alárendeltként, hanem partnerként kezelne. Másrészt kiemelt fontos elv a szülőföldön való megmaradás és boldogulás. Más szóval az MSZP nem támogatja a határon túli magyarok áttelepülését elősegítő rendelkezéseket. A nemzetpolitika harmadik elvi pillére a környező országokkal való jószomszédi viszony visszaállítása vagy kialakítása.
A célkitűzések a következőképpen összegezhetők:
1. Hosszú távú Kárpát-medencei stratégia kezdeményezése, egy tízéves Kárpát-medencei fejlesztési program Romániával és Szlovákiával való közös kidolgozása. 2. Új oktatási stratégia bevezetése, az információs és kommunikációs technológiákon alapuló magyar közoktatás bevezetése, az összmagyar kulturális és történelmi örökség elektronikus formában való gyűjtése. 3. A határon túli média támogatása, a Duna Tv eredeti szerepének visszaállítása, önállóságának mind intézményes, mind költségvetési biztosítása. 4. A közös kormányülések gyakorlatának visszaállítása és annak kiterjesztése Szerbiára, Szlovákiára és Ukrajnára is. 5. A határon túli magyarok számára juttatott támogatáspolitika átalakítása. Ez a határon túli szakértők bevonását jelentené az előkészítésbe és döntéshozatalba, másrészt a nyílt pályázati rendszer kibővítése úgy, hogy a költségvetés 95%-a nyílt pályázati úton kerüljön kiosztásra. 6. A nyelvi jogokért való küzdelem felkarolása, a magyar nyelv egyenrangúságának szorgalmazása a hivatalos nyelvhasználaton túl a kereskedelemben és a gazdaságban is.
A bemutatott stratégiával kapcsolatban több következtetés is megfogalmazható. Először, az elvek alapját az úgynevezett Markó-doktrína Magyarországgal kapcsolatos tézisei képezik, mely szerint a magyar–magyar kapcsolatokat az egyenlő közelség, a kölcsönös tisztelet, a függetlenség és az egyenlő partneri viszony kellene hogy meghatározza. Másodszor: problematikus, hogy kit tekint az MSZP legitim határon túli szervezetnek. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy minden olyan szervezet, amelyik megválasztott önkormányzati vagy parlamenti képviselőkkel rendelkezik, a határon túli magyarság legitim képviselőjének számít, azonban a Kolozsváron megtartott beszédből arra lehet következtetni, hogy az MSZP nem számít a két kisebb romániai magyar párt partneri viszonyára.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az MSZP-elnökség kizárólag az RMDSZ-nél tett látogatást, nem egy olyan rendezvény keretében valósult meg, ahová az EMNP és az MPP vezetői is meghívást kaptak. Harmadszor a célkitűzéseket figyelembe véve a program nem hoz újdonságot az eddigi szocialista kormányok gyakorlatához képest. A célkitűzések jelentős része a Magyarország és a szomszédos államok kapcsolata felől közelíti meg a kérdést, a kormányközi kapcsolatok eszközével próbálja a problémát megoldani. Ez akár az Antall-kormány örökségének is tekinthető, hiszen egyensúlyban akarja tartani a jószomszédsági viszonyt a magyar kisebbségek érdekeinek, jogainak védelmével. Továbbá a Kárpát-medencei közös fejlesztés eszméje a Sólyom-féle Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozaton kapott először konzisztens megfogalmazást.
Negyedszer: fontos elem a Duna Tv visszaállításának és a határon túli média támogatásának kiemelése. Ennek két olvasata is van. Egyrészt belpolitikai szempontból ellenzi a Fidesz által elképzelt centralizált közmédia-birodalmat, kinyilvánítva a Duna Tv innen való kiemelését és függetlenítését. Másrészt visszaállítva a Fidesz által megszüntetett médiatámogatásokat, vélhetőleg azoknak a médiaorgánumoknak juttatna támogatást, amelyek nem részei a Fidesz által létrehozott „médiabirodalomnak”. Ötödször: a bemutatott célkitűzések legproblematikusabb része a Bethlen Gábor Alapra és a határon túli támogatáspolitikára vonatkozó rész. A javasolt megoldás feleleveníti a Gyurcsány-kormány által bevezetett döntési mechanizmust, mely szerint a határon túli szervezetek döntenek a határon túlra juttatott támogatás elosztásáról.
Ugyanakkor Mesterházy kritizálta a jelenlegi rendszert, azt állítva, hogy a határon túlra jutatott támogatásnak mindössze 5 százaléka kerül nyílt pályázatos kiosztásra. Az MSZP célkitűzési szerint 95 százalékát szeretné az összegnek nyílt pályázati úton kiosztani. A tervezettel kapcsolatban több probléma merül fel. Egyrészt a támogatás egy jelentős része (Sapientia EMTE támogatása, nemzeti szempontból kiemelt intézmények normatív támogatása, oktatási-nevelési támogatás) nem pályázati alapon kerül kiosztásra, és ezek a tételek a jelenlegi költségvetés jelentős részét képezik és vélhetően ezekhez egy potenciális szocialista kormányzat sem nyúlna hozzá. Más szóval a fenti kijelentés kivitelezése mindenképpen problémás, hiszen az említett 95 százalékos arány nagyon túlzottnak tűnik, vagy pedig az évek óta működő normatív támogatások vélhető megszüntetését jelzi előre.
Mindent egybevetve az MSZP nemzetpolitikai programtervezete nem hoz sok újat az eddigi szocialista kormányok gyakorlatához képest, inkább összefoglalja az eddig működtetett közpolitikai gyakorlatokat. Ugyanakkor fontos elem, hogy az autonómiatörekvések támogatása nem jelenik meg külön célkitűzésként. Az előadás keretében ez a határon túli magyar szervezetek programjának támogatása címen került említésre. Más szóval a szocialista párt csak abban az esetben szállna síkra az autonómiáért, amennyiben a legitim határon túli magyar politikai szervezetek ezt célként megfogalmazzák.
Mesterházy látogatása a magyar–magyar viszony szempontjából
Az MSZP kolozsvári látogatását és az RMDSZ háttérintézményét képező Kós Károly Akadémia Alapítvánnyal aláírt együttműködési megállapodás a magyar–magyar kapcsolatokat figyelembe véve két szempontból elemezhető. Egyrészt aszerint, hogy hogyan illeszkedik a Markó Béla által meghirdetett „egyenlő közelség elvéhez”, másrészt figyelembe véve, hogy miként fogja befolyásolni a Fidesz–RMDSZ-viszonyt.
Az elmúlt években az RMDSZ Fidesz-szel szembeni fő kritikája az volt, hogy a Fidesz nem tartja be a magyar kormány azon felelősségét, hogy egyenlő távolságot tartson a határon túli szervezetektől, és azzal, hogy bizonyos szervezeteket kiemelten támogat, nemcsak exportálja az anyaországi szembenállásokat, de beavatkozik a határon túli magyar közösségek politikai belügyeibe is. Az RMDSZ minden magyarországi párttal és a mindenkori magyar kormánnyal jó viszonyt szeretne ápolni.
Kovács Péter politikusi blogján és Markó Béla az eseményt megnyitó beszédében a tolerancia felől közelítette meg a kérdést, azzal érvelve, hogy az MSZP mostani vezetősége nem ugyanaz a gárda, amelyik a december 5-i népszavazási kampányt levezényelte, ezért felelősségünk tudatában, pontosan az egyenlő közelség elvéből kiindulva kötelességünk meghallgatni más pártok koncepcióit is, hiszen a nemzetpolitika nem pártpolitikai kérdés. Hozzá kell tennünk, hogy ebben a kontextusban a Kós Károly Akadémia által szervezett előadás bizonyos fenntartásokkal beilleszthető az RMDSZ által hangoztatott politikába, amennyiben az elkövetkező periódusban a többi magyarországi parlamenti és parlamenten kívüli párt is meghívást nyer álláspontja ismertetésére. Az aláírt együttműködési nyilatkozat azonban túlmutat az egyenlő közelség elvén: már partnerségi kapcsolatot feltételez.
A találkozó tárgyalható még a problémamentesnek nem mondható Fidesz–RMDSZ-viszony és a közelgő magyarországi választások szempontjából is. Az RMDSZ MSZP-hez való közeledése a Fidesz felé leadott jelzésként, függetlenségi szándéknyilatkozatként is értelmezhető. Az RMDSZ ezzel azt üzenheti a magyarországi kormánypártnak, hogy „amennyiben nem rendezitek a viszonyotokat velünk, mi elég erősek vagyunk ahhoz, hogy magunk döntsük el, hogy kivel barátkozunk”.
Az ilyen típusú politika azonban nem biztos, hogy célravezető, hiszen az erdélyi magyarok a legutóbbi közvélemény-kutatások tükrében körülbelül 100 ezer szavazatot hozhatnak a magyarországi választásokon, amely legjobb esetben a mandátumok 3-4 százalékának sorsáról dönthet. Ugyanakkor, ismerve az erdélyi magyarok erős Fidesz-szimpátiáját, az RMDSZ számára csak akkor lenne célravezető részt venni az MSZP mellett a kampányban, amennyiben a szocialista pártnak reális esélye lenne a választások megnyerésére.
Más szóval az RMDSZ MSZP felé tett gesztusa könnyen a Fidesz további eltávolodását válthatja ki a kényszerített közelítés helyett. Ugyanakkor a látogatás nehezen értelmezhető szavazatmaximalizáló lépésként, hiszen a szocialista párt nem számíthat túl sok szavazatra a határon túl, sőt a bocsánatkéréssel elvetette a határon túli magyarok ellen folytatott belső szavazatmaximalizáló kampány lehetőségét is. Ugyanakkor az erdélyi magyar belpolitika szempontjából az RMDSZ számára sem hoz új szavazatokat az MSZP-vel való barátkozás, sőt mi több, új támadási felületeket nyit meg saját ellenzéke számára.
Összefoglaló
Az MSZP-vezérkar és Mesterházy Attila pártelnök kolozsvári látogatása fontos szimbolikus mérföldköve a magyar nemzetpolitikának, hiszen a szocialista párt látszólag szakít az eddig hangoztatott szimbolikus politizálásával, egyben bocsánatot kérve a 2004. december 5-én megszervezett népszámlálás kapcsán kifejtetett tevékenysége miatt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy sokkal hatásosabb lett volna, ha Mesterházy már rögtön pártelnökké választása után teszi meg ezt a lépést, és nem várja meg vele a magyarországi választások közeledtét. A bemutatott nemzetpolitikai program nem hoz újdonságot az eddig megszokott szocialista kormányok gyakorlatával szemben, hanem csupán összefoglalja, és újra meghirdeti azt. Továbbá a látogatásnak aktuálpolitikai vetülete is van, hiszen a közeledő magyarországi választások tükrében gyökeresen megváltoztathatja a jelenlegi magyar–magyar viszonyokat.
Egyrészt a találkozó kapcsán aláírt együttműködési nyilatkozat nem fér össze az eddigi RMDSZ-gyakorlattal, eltávolítja a szövetséget az eddig gyakorolt vagy legalábbis hangoztatott egyenlő közelség elvétől. Természetesen ez részben az RMDSZ és a Fidesz megromlott viszonyának számlájára írható.
Másrészt az RMDSZ szempontjából a találkozó úgy is értelmezhető mint kísérlet a saját mozgástér növelésére, a Fidesz felé leadott jelzésként is olvasható: amennyiben a Fidesz nem változtat az RMDSZ-szel szembeni politikáján, az RMDSZ a Fidesz ellenzékét támogathatja a választásokon. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez a stratégia mennyire lesz célravezető, hiszen a határon túli szavazatok vélhetően kismértékben fogják csak befolyásolni a magyarországi választások kimenetelét, valamint a kormánypárt jelenlegi térvesztése ellenére nehezen valószínűsíthető egy választást nyerni képes ellenzéki alternatíva kiépülése.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár)

Szocialista hakni Erdélyben
Mea culpa és leporolt programok
Még az RMDSZ-vezetőket is megosztja a Magyar Szocialista Párt (MSZP) múlt heti kolozsvári „performansza”. A volt magyar kormánypárt története során első alkalommal rendezett kihelyezett elnökségi ülést, ez alkalommal Mesterházy Attila nyilvánosan elnézést kért a külhoni magyaroktól a 2004-es „nem”-ekért. A gesztus őszinteségét kissé kétségessé tette, hogy a mea culpa második felében mindjárt másokat is hasonlóra szólított fel.
A botrányos elemeket sem nélkülözte az MSZP kolozsvári fellépése, a párt vezetőit ugyanis hosszú perceken át feltartóztatták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) tagjai és a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar szurkolói. Atiltakozók kendőzetlen üzenetekkel fogadták a látogatókat – gazembereknek, nemzetárulóknak nevezve őket –, a táblákon többek között ilyeneket olvashattunk.: „Nem bocsátunk meg 2004. december 5-ért, nem felejtünk”, vagy „Ne mosdassuk a nemzetárulókat!” Bocsánatkérés félszájjal
Pedig az MSZP újszerű „ajándékot” hozott Erdélybe: új alapokra kívánja helyezni a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáját, a bocsánatkérést pedig a folyamat első elemének nevezte Mesterházy Attila pártelnök. Elismerte, hogy a nemzetpolitika sem a szocialista kormányok, sem az MSZP politikájában nem kapott korábban megfelelő hangsúlyt, ezért jogosnak nevezte a baloldal kritizálását. „2004. december 5-én az MSZP egy rossz politikai kérdésre rossz választ adott, kárt okozva ezzel a magyar-magyar kapcsolatoknak, olyan érzést keltve, amely joggal sértette a határon túl élő honfitársainkat. Ez téves politikai döntés volt, amiért elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akit ezzel megsértettünk” – jelentette ki Mesterházy. Hozzátette azonban, hogy más politikai tényezőknek is épp így kellene elnézést kérniük – például a Fidesznek, derült ki rákérdezés nyomán –, indokként azonban csak belpolitikai kritikákat tudott felhozni, ami igen testidegennek hatott a pillanat nemzetpolitikainak szánt közegében.
Ezzel együtt meglepetésként hatott a baloldali mea culpázás, illetve az a kijelentése, hogy az MSZP felismerte: a nemzetpolitika nem csak problémamegoldó technikákból, pragmatikus viszonyulásból áll, hanem érzelmi üzenetekről, gesztusokról is szól. A nóvumok sora ezzel le is zárult, hiszen a szocialisták nemzetstratégiai programjának sarokpontjai legfeljebb árnyalatokban különböztek az elmúlt két évtized internacionalista lózungjaitól. Sőt, a békés egymás mellett élés, a jószomszédi viszony, a belügyekbe való be nem avatkozás elveit akár régebbről is kölcsönözhették volna. Új elemként legfeljebb annyit emeltek be, hogy az MSZP nem kívánja az anyaország határain túli régiókba „exportálni” a magyarországi belpolitikai vitákat, az egyenlőség elvét akarja érvényesíteni a kapcsolattartásban a határon túli magyarság legitimen választott képviselőivel, szervezeteivel. Némi józanságról árulkodik Mesterházy következő kijelentése: „Nagy a lemaradásunk, sokat kell tennünk azért, hogy elnyerjük a magyarok bizalmát. De realisták vagyunk, és nem gondoljuk, hogy hirtelen tömegesen fognak ránk szavazni a külhoni magyarok”.
„Összebútorozás”? Az erdélyi baloldali felvonulás házigazdája az RMDSZ volt. Az „összebútorozás” szimbolikus jellegén túl a két szervezet közös Kárpát-medencei program kidolgozásáról és végrehajtásáról tárgyalt. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint abban állapodtak meg, hogy szakpolitikai kérdésekben megosztják egymással tapasztalataikat, átadják egymásnak a két párt műhelyeiben készült tanulmányokat. Együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Magyar Szocialista Párt Táncsics Mihály Alapítványa is. A felek megállapodtak abban, hogy közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, különös tekintettel az oktatás, a tudomány és a kultúra területére.
Inkább a Fidesz
Az MSZP erdélyi túrája természetesen élénk reakciókat váltott ki határokon innen és túl. A Fidesz szerint a szocialisták már a határon túli magyar településeket is képmutatással és gyűlöletkeltéssel akarják elárasztani. Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő szerint „Erdélyben bocsánatkérést színlelnek, itthon pedig listázzák és románozzák az erdélyi magyarokat.” „Mesterházy Attila MSZP-elnök, illetve a párt vezetőségének kolozsvári látogatása az RMDSZ meghívása nyomán megerősíti azt, amit az Erdélyi Magyar Néppárt korábban is hangsúlyozott: összenő, ami összetartozik – fogalmaz az EMNP közleménye. – Az MSZP és az RMDSZ »egymásra találásának« – amit formálisan a pártalapítványaik, a Szabó Vilmos által vezetett Táncsics Alapítvány, illetve a Markó Béla elnökletével működő Kós Károly Akadémia Alapítvány között született megállapodás rögzít – pozitív hozadéka az, hogy elősegíti az erdélyi magyar közösség tisztánlátását: az RMDSZ azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004-ben a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak.”
Megoszlanak a vélemények az RMDSZ-en belül is. Miközben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arról beszélt, hogy a székelyföldi RMDSZ számára a Fidesz a szimpatikusabb, a Hargita megyei tanácselnök, Borboly Csaba szerint ebben a kérdésben nem kell pártfegyelem. A nagyváradi Szabó Ödön sem kampányolna az MSZP-nek, inkább elindítaná az RMDSZ-t a magyarországi választásokon.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár),