Nem politikai paktumokra, hanem etnikumközi egyezményre van szükség a magyar érdekvédelmi szervezet és a román pártok között – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 15-én, az európai uniós tagállamok bukaresti nagyköveteivel folytatott megbeszélésen. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányváltással magyar embereket fosztanak meg állásuktól, csak mert nem tagjai a jelenlegi kormánykoalíciónak. Megengedhetetlennek tartja azt, hogy a prefektusi (megyei kormánymegbízottak) hivatalok vezetőségében ne legyen egy magyar sem, illetve, hogy politikai kritériumok alapján döntsenek például a főtanfelügyelőségek összetételéről. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a magyar alkalmazottak száma az állami intézményekben. A 75 százalékos arányban magyarok által lakott Kovászna megyében például tizenkét évvel ezelőtt csupán 15 százalékos arányban töltöttek be vezető tisztséget állami intézményekben magyarok, mára ez az arány 50 százalékra emelkedett. A 85 százalékos magyarsággal rendelkező Hargita megye esetében pedig a tizenkét évvel ezelőtti húsz százalékos arány 60-ra emelkedett. Jelentős a változás, de még mindig nem éri el a lakosságarányt. /Markó Béla etnikumközi egyezményt sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Kolozsváron január 16-án ülésezett az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa. Elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. László Attila megyei elnök elmondta: amennyiben jövő héten úgy döntenek, hogy az RMDSZ állítson jelöltet a februári polgármesteri választásokon, akkor az egyik esélyes Csoma Botond jogász, az Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatója. A megyei küldöttgyűlésen elhangzott László Attila elnöki beszámolója. Több hozzászóló sérelmezte, hogy az elmúlt négy-nyolc évben a megyei RMDSZ közel húszezer szavazatot vesztett, s az ok kiderítését kérték. Követendő példaként említették Szilágy megyét, ahol 2000-től kezdődően nem történt számot tevő szavazatcsökkenés. Míg 2000-ben huszonhatezer szavazatot szereztek a parlamenti választásokon a Szilágy megyei RMDSZ jelöltjei, idén 25 600 magyar voksolt. /MKT: elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Megvédi az RMDSZ a magyar intézményvezetőket, ha szükséges, tiltakozó megmozdulásokat is szervez – szögezte le Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki területi elnöke. Kiemelte, az RMDSZ Háromszéken is ragaszkodik az etnikai paktumhoz. /Farkas Réka: El a kezekkel a magyar vezetőktől (Az RMDSZ megvédi embereit). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Ha Romániában radikálisan változtatni akarnak az alkotmányon, akkor elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne vesse fel határozott elképzeléseit – szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétvégi ülése után. Markó szerint alkotmánymódosítás esetén a magyar nyelvnek hivatalos státust kell kérni, és föl kell vetni a nemzetállam és a közigazgatási autonómia kérdését is. Áprilisban kongresszust tart az RMDSZ, melynek legfontosabb Markó elmondta, az RMDSZ feltehetőleg áprilisban – nem tisztújító – kongresszust tart, melyen az alapszabály-módosítás lesz a fő napirendi pont. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tárgyalási hajlandóságáról Markó azt mondta: „szkeptikus vagyok abban, hogy ez a kérdés a jövőben változni fog-e”. Hozzátette, hogy az RMDSZ továbbra is nyitott ebben a kérdésben. Markó szerint az RMDSZ ellenzékbe vonulásával változik a szövetség szerepe és a felelőssége. /Lokodi Imre: Magyar nyelvet az alkotmányba! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke kijelentette, a jelenlegi kétkamarás parlament hamis. Markó szerint vagy egyházas parlamentre van szükség, vagy pedig egy olyan parlamentben, amelyben a két háznak különböző feladatköre van. Szerinte „a valódi kétházas rendszer képezné a megfelelő megoldást, amelyben különféleképpen történik meg a szenátorok és a képviselők megválasztása, és különbözik a képviselet természete is a két kamarában. ”Traian Basescu államelnök kijelentette, egyházas parlamentet szeretne, illetve azt, hogy a parlamenti képviselők bűncselekmény elkövetése esetén ne részesüljenek mentelmi jogban. /Markónak is megfelelne az egykamarás parlament. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Menesztették a Romgaz Rt. földgázkitermelő vállalat éléről Tóth Ferencet, helyébe Marcel Adrian Piteiut nevezték ki vezérigazgatónak. Az RMDSZ-es Tóth Ferenc nyilatkozata szerint igazgatónak tartja magát mindaddig, míg a társaság igazgatótanácsa döntést nem hoz az ügyben. Tóth Ferencet az RMDSZ javaslatára 2008 áprilisában nevezte ki a Romgaz Rt. élére Varujan Vosganian gazdasági tárcavezető, a tavaly márciusban elhunyt Jakab Elek addigi igazgató helyébe. /Leváltották Tóth Ferenc RMDSZ-es Romgaz-igazgatót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

„Nem kívánok indulni a tavaszi európai parlamenti választásokon” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter elnöki kisebbségügyi tanácsadó. A jelölés elfogadásának feltétele az, hogy a megválasztandó személynek az Európai Néppárt frakciójában kell tevékenykednie, mivel az RMDSZ ennek a tagja. „Markánsan szabadelvű, liberális gondolkodású ember vagyok, és nem tudom vállalni, hogy olyan ideológiai csoportban dolgozzak, amelyet nem osztok” – jegyezte meg Eckstein-Kovács. Legutóbb 2007 novemberében voltak EP-választások, akkor Frunda György és Winkler Gyula (RMDSZ), valamint Tőkés László református püspök szereztek mandátumot. /Eckstein most sem indul az EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A Központi Választási Irodának (BEC) kell rendelkeznie a Maros megyének jutó nyolcadik képviselői mandátumról – derül ki a bíróság által a hozott ítéletből, amelyet Benedek Imre BEC ellen indított perében hozott. Az időközben az RMDSZ-ből kizárt marosvásárhelyi orvosprofesszor megítélésében a bírósági döntés indokolásából kiderül, igaza volt. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője azonban nem érti, egy nem létező entitás, mint a parlamenti választások végleges eredményeinek közzététele után feloszlott BEC, miként tudna jogorvoslatot szerezni Benedeknek. Benedek Imre szerint a Központi Választási Irodán múlik, hogy képviselői mandátumhoz jut-e vagy sem. A bukaresti táblabíróság írásban megindokolta a december 19-én hozott döntését, amely szerint visszavonta a 43-as számú választási kerületben megméretkezett Kötő József képviselői mandátumát, azt azonban nem ítélte oda senkinek. Kötő József tanácstalannak mutatkozott az indoklás hallatán. “Én nem fellebbezhetem meg a döntést, úgy tudom ez az RMDSZ dolga lenne” – fejtette ki. Benedek Imre nyílt levélben reagált az elmúlt hetekben ellene felhozott vádakra. Reméli, hogy azok, akik ellene próbálták hangolni az RMDSZ tagságát, most belátják tévedésüket, és visszavonják rágalmaikat. Benedek a leginkább azt sérelmezi, hogy azok a pártvezetők, akiknek erkölcsi kötelességük lett volna kiállniuk az igazság mellett, úgy állították be a BEC ellen indított perét, mint valami súlyos és megbocsáthatatlan RMDSZ-ellenes akciót. /Szucher Ervin: Jóvátételt vár Benedek Imre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

A megválasztásuktól eltelt fél év mérlegét ismertette Kovács István, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciójának vezetője. Szükségesnek tartották az egyezséget az RMDSZ-szel, hogy ne iszapbirkózás, hanem a városért való cselekvés legyen az önkormányzat jellemzője. Támogattak minden építő elképzelést, és megjelenítették saját ötleteiket is. Legnagyobb kudarcnak az autonómia-népszavazás elnapolását tartja, azt, hogy az RMDSZ kihátrált e mögül. Szimbolikus értékű, de eredmény, hogy felkerült a székely zászló a városházára. /Farkas Réka: A városért cselekednek (beszámolt az MPP frakcióvezetője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem tekinti prioritásnak az alkotmány módosítását, annak ellenére, hogy az RMDSZ is azt az álláspontot képviseli, hogy szükség lenne rá. A félelnöki rendszer megerősítése helyett a parlament hatáskörének a megerősítésére kellene törekedni. Közölte: az alkotmánymódosításról szóló jelentés tartalmaz pozitív elemeket is, utalva a decentralizációra, illetve az ország közigazgatási szempontból való felosztására. Ez utóbbi esetében azonban az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy 9–12 közigazgatási egység jöjjön létre, hiszen ezáltal háttérbe szorulnak a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok. Újra kell gondolni a nemzetállam fogalmának a meghatározását, a kisebbségi nyelvek, a magyar nyelv státusát regionális szinten. Markó szerint bizonyos területeken, régiókban a magyar nyelvnek hivatalos státust kell nyernie, továbbá a kollektív jogokra vonatkozó előírásokat is be kell foglalni az alkotmányba, például a közigazgatási autonómiára és a kulturális autonómiára vonatkozó kitételeket. /Markó a kisebbségek kollektív jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Szász Jenő, az MPP elnöke szerint az MPP mindössze a jogi keretet biztosítaná ahhoz, hogy létrejöhessen a Tőkés László által szorgalmazott nemzeti lista. „Az ideális persze az lenne, ha az RMDSZ, az MPP és az összes olyan szervezet, amelyeknek az Erdélyi Magyar Egyezető Fórumban helye van, közös jelölteket állítana a nemzeti listán” – mondta Szász, hozzátéve, ha Tőkés László ismét függetlenként indulna a választáson, az MPP akkor is támogatná. Korábban Tőkés László budapesti sajtótájékoztatóján nemzeti lista összeállítására tett javaslatot. Szerinte sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Pártnak nem kellene önálló jelöltlistával részt vennie. Markó Béla január 20-án tartott bukaresti sajtótájékoztatóján kijelentette, nem válaszolt Tőkés László párbeszédet sürgető levelére, és nem is siet felelni, de mint mondta, „természetesen válaszolunk majd rá”. „Tőkés Lászlóval az a probléma, hogy minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Mi, mivel nagyon naivak és hiszékenyek vagyunk, minden alkalommal elfogadjuk a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy az utolsó pillanatban Tőkés úr elutasítsa a találkozást” – fejtette ki Markó. Szerinte Tőkés nem akarja az összefogást, csupán a saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. A Magyar Polgári Párt (MPP) január 19-án tartott elnökségi ülésén véglegesítették a március 14-én Gyergyószentmiklóson tartandó kongresszus szervezési kérdéseit is. A helyi szervezetek – 212 településen van az MPP-nek szervezete – a kongresszusi küldöttek kiválasztása előtt kiértékelik a tavalyi választási évet. / Pap Melinda, Kovács Csaba, Gyergyai Csaba: Nem lesz nemzeti lista? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete január 21-én megbeszélést fog tartani a kolozsvári időközi választásokról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: jó minél több véleményt megismerni, minden politikai szereplővel konzultálni. /(P. A. M.): RMDSZ–MPP egyeztetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Mind gyakrabban merül fel az RMDSZ két területi szervezetének egyesítése: elsősorban az alsó-háromszékiek szeretnék beszippantani az annak idején különvált felső-háromszékieket. Újrarendeződnek a megyei RMDSZ-es hatalmi viszonyok, az önkormányzati választásokon nyertes fiatalok igyekeznek minél több és fontosabb, döntő pozíciót megszerezni a szervezetben. Nem véletlen, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester állt elő az ötlettel, és az sem, hogy elválaszthatatlan barátját, Tamás Sándort javasolta a megyei elnöki funkcióra. Egy könnyen kézben tartható szervezet, élén a ,,megyei első titkárral”, kényelmes lenne. /Farkas Réka: Szervezetépítés központosítással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke egyetért a megyében működő két területi szervezet egyesítésével. A felső-háromszékiek, Tamás Sándorral az élen, eddig ellenezték az egyetlen megyei szervezet létrehozatalát. A két háromszéki területi szervezet a 90-es évek közepén vált külön, és első ízben 2007 decemberében, a kudarcos EP-választási szereplés után vetette fel az RMDSZ csúcsvezetése az újraegyesítést. /Farkas Réka: Egy jobb, mint kettő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Sólyom László köztársasági elnök január 21-én budapesti hivatalában fogadta a Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki pártjának helyzetéről tájékoztatta a magyar államfőt. Markó Béla részletesen tájékoztatta Sólyom Lászlót a parlamenti választások eredményéről és az RMDSZ mostani ellenzéki helyzetéről. Vázolta a romániai magyarság időszerű problémáit, az anyanyelvű oktatással, a nyelvhasználattal, az egyetemi oktatással kapcsolatos gondokat, illetve törekvéseket. Markó megköszönte Sólyomnak, hogy kiemelt figyelemmel kíséri az erdélyi magyarság helyzetét, és kérte, hogy a továbbiakban is támogassa a határon túli magyarok törekvéseit. /Sólyom fogadta Markót. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./

Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselőként amellett érvelt, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. „Ennek alapfeltétele viszont a politikum, az egyházaink és a civil szféra pillérein nyugvó új társadalmi közmegegyezés” fogalmazta meg erdélyi közösségünk „nemzeti minimumát”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ugyan hajlandóságot mutat „az RMDSZ-en kívüli szervezetek képviselőivel” párbeszédet folytatni, ugyanakkor kijelentette: „Szinte biztos vagyok benne, hogy Tőkés László nem akar egyezséget, csak azt szeretné, ha úgy tűnne, nyitott erre, és nagyon komolyan akarna velünk erről tárgyalni. ”Tőkés László hangoztatta: az érvek és helyzetértékelések ütköztetéséből érdemi konszenzus alakulhat ki. Az érdemi párbeszéd akadályát képezheti, hogy az RMDSZ vezetősége továbbra is a pártlogika foglyaként viselkedik, emelte ki Tőkés László. A javasolt „nemzeti lista” éppen ezt a pártlogikát szeretné meghaladni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács továbbra is szorgalmazza az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felállítását. /EMNT-nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

„Az RMDSZ nem fél attól, hogy Kötő József képviselő elveszítheti parlamenti mandátumát” – nyilatkozta Kelemen Hunor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, annak kapcsán, hogy Benedek Imre volt marosvásárhelyi képviselőjelölt közleményében azt állította: a bukaresti táblabíróság helyt adott óvásának, és a Kötő Józsefnek kiosztott képviselői mandátumot a Maros megyei RMDSZ-nek ítélte oda. „A táblabíróság döntésekor Kötő József letette a képviselői esküt, a parlament pedig érvényesítette mandátumát, ezt pedig bírósági úton senkitől nem lehet elvenni. Az Alkotmány értelmében egy parlamenti mandátum haláleset, lemondás vagy összeférhetetlenség esetén szűnik meg” – magyarázta Kelemen. /Cs. P. T: Kelemen Hunor: nem féltem Kötő József mandátumát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Varga Gábor, a bukaresti Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója számvetést készített: az RMDSZ kiesett a hatalomból, a központi és megyei kormányhivatalokban dolgozó több száz szakemberének (köztük Varga Gábornak is) maholnap új munkahely után néznie. Magyarán: „a mór megtette kötelességét” – azaz az RMDSZ hozzásegítette Romániát a NATO-ba és az EU-ba való zökkenőmentes felvételhez –, „a mór mehet!” Hosszas elemzést érdemelne a kudarcélmény előzményeinek a feltárása. Ideje végiggondolni az RMDSZ székelyföldi folyamatos térvesztésének reális indokait. Be kell ismerni, hogy „mindannyian elkényelmesedtünk”. A legfontosabb kérdés a „hogyan tovább”. Vissza kell térni újra az alapokhoz, hangsúlyozta Varga Gábor. Az önkéntes utcafelelősök intézményének újrafeltámasztása („nemzeti kataszter”!), a magukra hagyott („sokba kerül!”) körzeti központok újraélesztése szükséges. Vissza kell szerezni az emberek bizalmát a közösségüket szolgálni akaró, az erdélyi magyarság mellett elkötelezett tisztségviselők csatasorba állításával, a saját zsebre dolgozó etno-businessman félreállítása árán is. Sokak számára romantikusnak tűnnek majd ezek a gondolatok. Tekinthetők akár „lefeléfordulás”-nak, „a provincia meghitt, kedves, sok örömet is kínáló világában” való „elmerülésnek” is (Tamás Pál) –de más alternatíva nem nagyon létezik! Újra fel kell fedezni ama „állammodell” hatékonyságát, amely alapján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kilencvenes évek első felében megszervezte magát. Újra meg kell találni a horizontális társadalomépítés receptjét, a kisközösségeket szerves egységbe foglaló hálószervezet sokszínűségét. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét (Szövetségünk „kormányát”) annak idején nem véletlenül tervezték Kolozsvárra. Hány városi vagy megyei RMDSZ-székházban tartanak délután is ügyeletet napjainkban? Nyilván, nagyon fontos (volt?) a bukaresti jelenlét. De a saját belső önépítkezést egyetlen kormányhivatalban aratott siker sem múlhatja felül. A célt odahaza, „a provinciában” – s nem Bukarestben! – kell megvalósítani. El kell fogadni a sokszínűséget, a szakmai és korosztályi önszerveződések, a történelmi egyházak sokkal markánsabb jelenlétét. /Varga Gábor: Újragombolni a kabátot. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 22./ Varga Gábor 1998-tól vezérigazgató a bukaresti Állami Szabadalmi és Védjegyhivatalnál.

Annak ellenére, hogy lemondásra szólították fel Nemes Sándort a gazdasági minisztériumban, mégis a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, az RMDSZ közbelépésének köszönhetően. „Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására én maradtam a hivatal élén, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban” – tájékoztatott helyzetéről Nemes Sándor. A hivatal élére nem fognak kinevezni senkit, a vezérigazgató-helyettes pedig külföldi kiküldetésen van. Egyelőre a helyén maradt az ugyancsak a kis- és közepes vállalkozások és a kereskedelem minisztériumához tartozó kkv-igazgatóság vezetője, Csáka József is. Az általa vezetett igazgatóságot több napon keresztül hattagú ellenőrző csoport vizsgálta azzal a céllal, hogy elbátortalanítsák az igazgatót, de egyelőre másfajta nyomást nem gyakoroltak rá, hogy elhagyja helyét. /I. I. Cs. : Damoklész kardja lebeg a magyar igazgatók feje fölött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Mit ér a vezető, ha magyar? Semmit. Ma van, holnap nincs. Mindig is így volt, írta Kuti János, kilencven éve nem volt magyar karrierdiplomata, magas rangú katonatiszt, rendőrtiszt, titkosszolga. Románok mesélték már húsz évvel ezelőtt, hogy az oltyán úgy gyakorol önkritikát, hogy a tükörbe néz, és szembeköpi magát. Azt mondja: már három éve vagy Erdélyben, és még mindig nem vagy főnök! Persze, neki könnyű volt. Ha ide jött, akkor kapott munkát, lakást, költözési pénzt. Amikor jött a nagy megyésítés, akkor telepítették be a környékről vagy máshonnan Nagyváradot, Kolozsvárt, Zilahot románokkal. Székelyföldön nem volt a környéken román, ezért hoztak Olténiából, Moldvából. A cégekhez általában román igazgatókat helyeztek. Ők dönthették el, kiket alkalmaznak. Voltak úgynevezett román vállalatok, például a műanyaggyár, amit kimondottan a moldvaiaknak építettek. Most itt a nagy lehetőség, mert nem kormánypárt már az RMDSZ. Korábban ugyanis kaptak egy sereg helyet magas polcokon. Most, a kormányváltáskor meg kirakják őket. /Kuti János: Mit ér a vezető, ha magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke kifejtette, az emberek ha szórványgondokról hallanak, arra gondolnak, hogy eldugott településeken élőknek kell valamilyen támogatást nyújtani. Mi viszont a szórványt a nemzet határának tekintjük, szögezte le. A szórvány nem stagnál, hanem vándorol; 35-40 évvel ezelőtt még Resicabányán is lehetett magyar szót hallani, magyar iskola volt. Ma már a szórvány határa felhúzódott Temesvár közelébe. Ha a temesvári, bánsági magyar közösséggel nem foglalkozik a nemzet, akkor húsz év múlva a szórvány határa Arad lesz. Oda kell figyelni a nyelvhatáron élőkre, meg kell erősíteni őket. Az RMDSZ rosszul közelítette meg a szórványkérdést, 2000 környékén többszörösen meghirdette a maga szórványstratégiáját, de az eseti kérdésfelvetéseken nem jutott túl. A problémákat le kell bontani olyan kérdésekre, hogy milyen típusú politikákkal támogatják külön a szórványoktatást, külön a szórványiskolákat, miként támogatják külön a szórványkultúrát, és miként az interkulturalitást. A Szórvány Alapítvány korábbi projektjeit kívánja folytatni, most az Interreg programokat kell megcélozniuk. -Az RMDSZ-nek a jelenlegi helyzetben erőteljesebben kell odafordulnia saját közössége felé. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalomban elemezte, bemutatta a romániai magyar politika kormányban /vagy kormányzati oldalon/ eltöltött tizenkét évét és felvázolta a jövőben, ellenzékben követendő utat. Szerinte az egész kárpát-medencei magyar kisebbségpolitika – autonómia-politika – esélyeit kellene számbavenni, mert a gondok közösek: Trianon óta a „húzd meg, ereszd meg” utódállami játék folyik. Magyarként nem volt könnyű kormánypártinak lenni Romániában, szögezte le. Egy kisebbségi magyar közösség már eleve a barikád másik oldalán van. A kommunizmus idején még azt is megtorolták rajta, amit nem ő „követett el”, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. Az emberek mindig úgy érezték Erdélyben: a románok, akik ütnek, és a magyarok, akik állják. Tömegével jöttek a román szerencselovagok Székelyföldre, ahol legalább részlegvezető lehetett belőlük. Magyarországon nehéz megérteni, hogy az önfeladásnak, a rejtőzködésnek, a nacionalizmusnak miféle próbatételeit élte át az erdélyi magyar közösség, mindezt a tömbben élő székelyeknek volt a legnehezebb feldolgozni. Ilyen előzmények után alakult meg 1989 decemberében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és hozta meg azt a döntést, hogy a román pártokkal párbeszédet folytatva próbál a magyar közösség helyzetén változtatni. 1996-ban az RMDSZ kormányra lépett. Markó tizenkét esztendő múltán állítja, hogy eredményes, sikeres korszak ért véget a 2008-as parlamenti választásokkal. Új alkotmányos kisebbségjogi rendelkezéseket fogadtak el, és új törvényeket, kiépítettek egy majdnem teljes anyanyelvű iskolarendszert stb. „Feloldódni látszott az etnikai szembenállás hatalom és közösség között” – Markó szerint. Érzelmileg továbbra is kormányellenes maradt a magyar közösség, ezt „használta ki újból és újból Tőkés László és a Magyar Polgári Párt, de néhány független értelmiségi is, akik folyamatosan támadták kormányzati szerepvállalásáért az RMDSZ-t. ”A legnagyobb eredmény az alapvető közérzeti változás volt, amely végbement a magyar közösségben. Megváltozott a román-magyar viszony a politikában. Ezáltal pedig megváltozott a magyarok közérzete. Az RMDSZ támogatása ma is töretlen. Magyarországról Markó két oldalról kapott kritikát, amikor azt mondta, hogy előállhat egy szlovákiai típusú feszültség. „Nagyon” liberális és „nagyon” konzervatív oldalról bírálták ezért. A liberális oldalon nem hisznek abban, hogy a mai Európában nemzeti alapon is lehet még konfrontálódni, behelyettesítenék a magyar-román szembenállást a jobboldali-baloldali stb. szembenállással; a konzervatív oldalon viszont általában nem hisznek a párbeszédben. Markó számára, aki részese-alakítója is volt az elmúlt két évtizednek, a legfontosabb tanulság: politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román-magyar viszonyban, ezeket tartóssá csak úgy lehet tenni, ha nem ideológiai, hanem etnikai alapon politizálnak. Az etnikai kritériumokat nem tagadni kell, hanem elfogadtatni és érvényesíteni! Más szóval magyar-román megbékélésre van szükség. A cél az etnikai paktum. Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Jelenleg Kovászna megyében, ahol a lakosság 75%-a magyar, tizenkét évvel ezelőtt a dekoncentrált intézmények vezetőinek alig 15%-a volt magyar, ma ez az arány 55% körül van. Hargita megyében, ahol a magyar lakosság aránya 85%, ezelőtt 12 évvel szintén 15-20 százalék körül voltak a magyar vezetők, ma pedig 60% fölött vannak. Mint látható, jelentős a javulás. A jövőben etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan elv érvényesítésére, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben. Szükség van az autonómiára. Ellenzékben az RMDSZ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetként fog fellépni. /Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Élet és Irodalom (Budapest), jan. 16./ Újraközölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Amikor a Traian Basescu leváltására 2007-ben kiírt népszavazás RMDSZ-szempontból katasztrofális eredménye után Eckstein-Kovács Péter akkori szenátor arra szólította fel a felelősöket, hogy lépjenek egy lépést hátra. Ismert, hogy Eckstein mindig is önjáró volt. Beilleszkedett ugyan az RMDSZ hierarchiájába, végrehajtotta a rá osztott feladatokat, de a döntések meghozatala előtt nem simult a tájba, rendszerint karakteres véleményt képviselt. Állásfoglalásai következetesek voltak. Azon viszont sokan meglepődhettek, hogy most a Bihar megyei RMDSZ-elnök szólította fel távozásra Markó Bélát. Kiss Sándor mostani megnyilvánulásának ugyanis nem volt előzménye. Az RMDSZ bihari vezetői hajlamosabbak voltak ugyan megegyezni a magyar ellenzékkel, mint az országos vezetés, de e mögött inkább egy konfliktuskerülő attitűdöt, mintsem kiszámított politikai stratégiát sejthetett a megfigyelő. Kiss Sándor a Markó–Verestóy–Frunda– Borbély vonal egyik leghűségesebb, legmegbízhatóbb támasza volt. Markó tehát olyan irányból kapott ütést, ahonnan aligha számított rá. Baj van Kiss érvelésével is, mert egyfelől azt rója fel az RMDSZ elnökének, hogy nem volt hűséges a liberálisokhoz, másfelől viszont azt is sérelmezi, hogy kiszorult a szövetség a bukaresti végrehajtó hatalom második vonalából. Az erdélyi magyar társadalomban érezhetően növekszik azoknak a tábora, akik a lejárt szavatosságú vezetők miatt tartják magukat távol a szövetségtől vagy általában a politikától. /Gazda Árpád: A vezetők szavatossága. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Az RMDSZ alprefektusát, Szakál András Zsoltot felmentették tisztségéből és kinevezték a Köztisztviselők Országos Hatósága élére. Szakál a szintén RMDSZ-es Birtalan Józsefet váltja az intézmény élén. Emil Boc kormányfő ugyanakkor Péter Pált nevezte ki személyi titkárának a Miniszterelnöki Hivatalba. A miniszterelnök ugyanakkor menesztette tisztségéből Péter Zsuzsana igazságügyi államtitkárt, valamint Imre Istvánt, a Kis és Középvállalatok Minisztériumának államtitkárát. A tisztségéből eltávolított tisztségviselők között van Niculescu Toni a külügyminisztérium, valamint Demeter Attila, a Környezetvédelmi minisztérium államtitkára is. /Szakál Árpád váltja Birtalan Józsefet a köztisztviselők hatósága élén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Az RMDSZ nyitott, de szkeptikus a Magyar Polgári Párttal (MPP) történő európai parlamenti választási együttműködés kérdésében, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 22-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a párt 2009-es feladatairól beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével együtt. Markó hangsúlyozta: Tőkés László egyelőre nem kereste meg az RMDSZ-t, ezért nem akar előzetesen semmiféle javaslatot tenni neki. Tőkés László a sajtón keresztül javasolt egységes nemzeti listát a júniusi EP-választásokra a romániai magyarságnak. Markó szerint „nincs matematikai kényszer” az RMDSZ számára az együttműködést illetően. Elmondta: a kormánykoalícióból kikerülve az RMDSZ nehezebben tudja megakadályozni a kormánypártok részéről esetleg érkező „feszültségkeltő próbálkozásokat”. Példaként említette, hogy pártja most próbálja megakadályozni azt a tervet Marosvásárhelyen, hogy az ottani középiskolákban csökkentsék a magyar nyelven tanuló osztályok számát. Markó hangsúlyozta, hogy az önkormányzatokban továbbra is „kormányon van” az RMDSZ. A magyarországi pártoktól és a magyar kormánytól is segítséget várnak – tette hozzá. Ezért találkozott Budapesten Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Sólyom László államfővel. Kelemen Hunor kifejtette, ellenzéki pártként „árnyékkormányt” is létrehoznak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék, „monitorizálják” a nagykoalíciós román kormány munkáját, és fellépnek a romániai magyarság érdekeiért. Az RMDSZ az alkotmányt úgy módosítaná, hogy az nyelvi és kollektív jogokat is biztosítson a romániai magyaroknak. /Markó Béla: az RMDSZ nyitott, de szkeptikus az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Nem lenne helyes, ha a romániai európai parlamenti választásokon a magyar jelöltek pártlistákon indulnának, ehelyett nemzeti listára, összefogásra van szükség – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jelezte: saját jelöltlistával indul a júniusi európai parlamenti választásokon. Tőkés leszögezte: nem akar semmilyen pártpolitikai birkózásban részt venni, nem pártlistában, hanem nemzeti listában gondolkodik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke korábban így fogalmazott: Tőkés László minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Az RMDSZ minden alkalommal elfogadja a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy aztán az utolsó pillanatban Tőkés elutasítsa a találkozást – tette hozzá Markó, aki szerint Tőkés nem akarja az összefogást, csupán saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. /Tőkés nem indulna pártlistán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Frunda Györgyöt is lehallgatták – tanúsította az RMDSZ-es szenátor. Frunda kifejtette: biztos forrásból tudja, hogy felvétel készült azokról a telefonbeszélgetéseiről, amelyeket kollégáival folytatott politikai témákról. Elmondta: 2007-ben behívták az Országos Korrupcióellenes Ügynökséghez (DNA), hogy miért, azt nem pontosították, de amikor odaért, elé tárták a telefonbeszélgetéseiről készült dokumentációt. Frunda tájékoztatása szerint Andrea Ciuca kinevezéséről volt szó a marosvásárhelyi törvényszék elnöki tisztségébe. A szenátor beismerte, erről valóban tárgyalt szociáldemokrata párti kollégáival, sőt maga Ciuca asszonnyal is, a beszélgetéseket pedig rögzítették. Frunda felháborodásának adott hangot, amiért a lehallgatások elsősorban politikai leszámolások célját szolgálják. /Lehallgatási „élménybeszámolók” = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Ellenzéki helyzetében az RMDSZ számára kiemelt prioritás, hogy megvédje mindazt, amit az elmúlt években kivívott az erdélyi magyarság számára, és tovább is lépjen a közösségi célkitűzések terén, és e tekintetben számít a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány támogatására – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök január 22-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. /Markó Budapesten védi az eredményeket. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./