A Magyar Polgári Párt tagjainak kivonulásával kezdődött a Hargita megyei tanács június 25-én tartott alakuló ülése. A testület MPP-s tagjai az alelnökök megválasztásakor elhagyták az üléstermet. „Ettől a pillanattól illegális a tanácsülés, mivel nincs meg az egyharmados többség a tanácsban” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök, miután elhagyták a gyűléstermet. Azt sérelmezte, hogy az általa vezetett alakulatnak nem ajánlottak fel alelnöki tisztséget. Szerinte a demokrácia nem a többség diktatúráját jelenti. A kivonulás ellenére folytatódott az alakuló ülés, ugyanis Borboly Csaba elnök szerint minden törvényesen zajlott. Szerinte a kivonulás gyerekes lépés volt a polgáriak részéről. „Remélem, többször nem fordul elő” – jegyezte meg. Az ülésen maradt tanácsosok megválasztották a két alelnököt az RMDSZ-es Petres Sándor, illetve Sófalvi László személyében. A június elsejei helyhatósági választásokon az RMDSZ 18 mandátumot szerzett a megyei tanácsban, a Magyar Polgári Párt 10 mandátumhoz jutott. /Horváth István: Bojkottal kezdte Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Akár mandátumvesztéssel is járhat a kilenc MPP-s tanácsos kivonulása – jelentette ki a Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Jegyzőkönyvezték, hogy a kilenc tanácsos nem tette le az esküt. Borboly szerint ha a következő ülésre nem jönnek be, a kilenc tanácsos elveszti a mandátumát, akkor helyükbe jönnek az MPP-listán utánuk következők. /Forró-Erős Gyöngyi: MPP-s tanácsosok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Rendkívüli ülést tartott az újonnan megválasztott önkormányzat Kézdivásárhelyen. A rendkívüli ülés előtt a Bokor Tibor által vezetett RMDSZ-frakció összeállította javaslatait a bizottságokra vonatkozóan. Az volt a véleményük, hogy ne korlátozzák a bizottsági tagok létszámát, míg a Magyar Polgári Párt a legtöbb hét tag mellett voksolt, és a szakbizottságok összetételét négy―három arányban képzelte el. Szünetet tartottak, egyeztettek, de nem jutottak dűlőre. Az ülésen érződött a feszültség, az RMDSZ-frakció tagjai nehezen fogadták el, hogy már nem egymagukban hozzák meg döntéseiket. /Iochom István: Nem alakultak meg a szakbizottságok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

„Részemről nem volt és nincs is semmiféle konfliktus, a hozzáértők szerint nagyon erős kampányt folytattunk, az emberekhez szóltunk” – jelentette ki Borbély László marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a nemrég nyilvánosság elé került levéllel kapcsolatosan, amelyben tíz városi RMDSZ-körzet vezetője azzal vádolta meg, hogy egyszemélyes kampányt folytatott, nem vonta be a tanácsosjelölteket. Szerinte a városi szervezetnek közelebb kell kerülnie az emberekhez. Borbély bírálta a szervezeteket: nem jártak tagdíjat begyűjteni, nem állnak szóba az emberekkel, kevés rendezvényt szerveztek. /Antal Erika: Reformot sürget Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

„Szerintem profi volt a kampány!” – így reagált marosvásárhelyi választási veresége utáni első sajtótájékoztatóján Borbély László a kampányát bíráló marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök beadványára. A beadványról Borbély a Krónika kérdésére elmondta, az eddig átvizsgált adatok azt bizonyítják, kampánycsapata kapcsolatban volt a körzetekkel. Elismerte, konfliktust váltott ki, hogy a kampánystábja fiatal tagjai szerettek volna helyzetbe kerülni a körzetekben. Arra a kérdésre, hogy miért nem készültek olyan plakátok, amelyeken a polgármesterjelölt együtt van a tanácsosjelöltekkel, Borbély visszavágott: „Én is elvártam volna, hogy a városi tanácsosjelöltek meghívjanak egy közös fotó elkészítésére. ” /Máthé Éva: Borbély elutasítja a vádakat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Június 26-án Kolozs megye összes településén befejeződött a helyi tanácsok megalakítása. Harmadszorra ültek össze a tanácsosok Bánffyhunyadon, Nagyiklódon és Nagykapuson. Az RMDSZ két helyen volt érdekelt az alpolgármesteri tisztséget illetően, Bánffyhunyadon és Nagykapuson. Előbbin az RMDSZ jelöltjének nem sikerült megszereznie az alpolgármesteri tisztséget, Nagykapuson viszont Vincze Bandi György megkezdhette második alpolgármesteri mandátumát. /(hintós): Megalakultak a helyi tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Közleményben adott magyarázatot a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöksége a megyei tanács alakuló ülésének elhagyásáról. A június 25-i alakuló gyűlésen a tisztségek elosztásáról történő további egyezetések céljából kértek volna szót a Magyar Polgári Párt megyei tanácsosai, azonban nem kaptak felszólalási lehetőséget, ezért az MPP tanácsosai elhagyták az üléstermet. „Az RMDSZ részéről tapasztalható erőpolitizálás a többség diktatúráját jelenti. ” A kiadott dokumentum szerint az alakuló ülés folytatása a törvény által előírt 2/3-os kvórum hiányában törvénytelen. Az MPP a további politikai egyeztetések lefolytatására kéri az RMDSZ megyei szervezetének vezetőségét. /Mert nem kaptak szót. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a Számvevőszék helyzetének tisztázása érdekében egyetért a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásával. Amennyiben rendkívüli ülésszak összehívásáról döntenek, napirendre lehet tűzni a volt miniszterek ügyét is – fejtette ki. /Markó egyetért a rendkívüli ülésszakkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Kolozsváron fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ a legutóbbi helyhatósági választások eredményeként megőrizte korábbi pozícióit az önkormányzatokban. Szili Katalin kifejtette: Magyarországon is mindenki magába tekinthet, amikor a határon túl kampányol, mert a magyarországi politikusoknak is érdeke, hogy összetartsák a határon túli magyarságot. /A magyarországi politikusoknak is érdeke a határon túliak összetartása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

A helyhatósági választásokat követően a Szilágy megyei RMDSZ jobb helyzetben van, mint ezelőtt négy évvel – fejtette ki Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács régi-új alelnöke. Fontosnak tartja a helyi önkormányzatok működésének támogatását, mert a megyében sok az újonnan megválasztott polgármester és alpolgármester, ezért szükséges a koordinációs szerep. A 30 tagú megyei tanácson belül 20-an az erős koalíciót alkotó három pártot, a PSD-t, a PNL-t és az RMDSZ-t képviselik. A Szilágy megyei RMDSZ a választásokon összesen 14 polgármesteri, 20 alpolgármesteri, 9 megyei tanácsosi és 160 helyi tanácsosi tisztséget szerzett, mindenből többet, mint az előző időszakban. A mindössze 8 százalék magyarsággal rendelkező Zsibón is sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani Sárközi Pál személyében, holott a szilágysági városnak 50 éve nem volt magyar alpolgármestere. /S. B. Á. : Szilágy megye – Sikeres helyhatósági választásokat könyvelhet el az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Nagyperegen a negyedik mandátumát megkezdő Nagy Sándor polgármester letette a hivatali esküt. A 11 tagú tanácsban többséget képező RMDSZ-frakció könnyedén megválaszthatta volna a maga jelöltjét, mégis Morong Ioant választották meg. /Balta János: Eskütétel a IV. mandátumhoz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

Torockón az 1996-ban RMDSZ-színekben megválasztott Szőcs Ferencet újra megválasztották polgármesternek. Elmondása szerint 2004-ben azért nem nyerte el a polgármesteri tisztséget, mert a torockói értelmiségiek egy része kifogást talált munkájában. /Marosi Júlia: Régi-új polgármester Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

A székelyudvarhelyi bíróság rendelete értelmében, ki kell költöznie a székelyudvarhelyi városháza irodahelyiségeiből az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező Magyar Polgári Pártnak (MPP). Bunta Levente /RMDSZ/ polgármester kezdeményezte a párt kilakoltatását a városháza épületéből, ami sikerrel járt. A helyi RMDSZ-szervezetnek megalakulása óta a városháza irodahelyiségeiben biztosítanak székhelyet. Bunta Levente polgármester szerint mind a kilakoltatott MPP-nek, mind pedig az RMDSZ-nek egy új helyszínen fognak székhelyet találni. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Költöznie kell az MPP-nek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nyílt levélben szólította fel Szász Jenő MPP-elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy hagyjon fel a gyűlölködéssel, a nemzeti kishitűséggel, a politikai kirekesztéssel, a hatalmi gőggel és az erőfitogtatással, s működjön együtt az MPP-vel, mert különben az erdélyi magyarság elveszíti parlamenti képviseletének súlyát, törvényhozási képviselőinek számát. Szász Jenő választási koalíciót javasolt, amelyben a két párt megőrizhesse „önállóságát és sajátos arculatát”, együtt készítsenek országos választási térképet, s a jelöltállítás a személyi alkalmasság és a politikai arányosság szempontjainak figyelembevételével történjen. /Szász Jenő koalíciót akar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ „Felelős együttműködés hiányában ősszel is elveszíthetjük az erdélyi magyar választópolgárok több, mint felét, azaz minden második erdélyi magyar honfitársunkat, akik nem mennek el szavazni vagy, ha mégis, akkor már nem magyar pártokra szavaznak” – áll a Markó Béla szövetségi elnökhöz címzett levélben. „Szó sem lehet választási koalícióról” – kommentálta az MPP javaslatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azért zárja ki az együttműködésnek ezt a formáját, mert választási koalíció esetében a parlamenti küszöb ötről nyolc százalékra nő. Az ügyvezető elnök ehelyett más együttműködési formát javasol a két alakulat között. Kelemen Hunor szerint az MPP jelöltjei – az arányosság elve alapján – az RMDSZ színeiben indulhatnának a választásokon. /Cs. P. T. : Választási koalíciót akar az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Az SZKT-n lezajlott szóváltások jelzik: ellentétek is feszülnek az RMDSZ-en belül. A hivatalos szólamok szerint az RMDSZ nem kételkedik abban, hogy egyedül is átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de szeretne biztosra menni az őszi választásokon. Ennek jele a tárgyalásra való hajlandóság Tőkés Lászlóval. Kérdés ugyanakkor, hogy kit képvisel majd Tőkés, hiszen az általa vezetett EMNT közvetlenül nem vesz részt a politikai harcban, ráadásul az utóbbi időben úgy tűnt, nem a legfelhőtlenebb a közte és Szász Jenő MPP-elnök között fennálló viszony. A Szász által megfogalmazott javaslat az RMDSZ és az MPP közötti választási koalícióról egy ingatag lábakon álló MPP-elnök előremeneküléseként is értelmezhető. Az is elképzelhető, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult szavazók egy része számára az MPP kereszténykonzervatív retorikája sem szimpatikus. /Balogh Levente: Perspektívák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Küldöttgyűlést tartott június 28-án a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. A választások eredményeként a következő két évben a megyei elnökség összetétele a következő: Csép Sándor elnök, Sándor Krisztina alelnök. A küldöttgyűlésen megválasztották a megyei szervezet országos küldötteit is. Csép Sándor újságírót és írót Sándor Krisztina helyére választották meg, aki lemondott tisztségéről. Sándor Krisztina kijelentette, azért mondott le, mert ígéretet tett, hogy a helyhatósági választások után nem fogja vezetni a szervezetet. Sándor Krisztina szerint az MPP Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy „konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ-nek a megyében”. Az MPP kolozsvári szervezetében is új, belső választásokat fognak tartani. A kolozsvári szervezetet Gergely Balázs, Tőkés László református püspök unokaöccse vezeti. Kolozs megyében az MPP tíz helyi szervezetet hozott létre. A hét végi megyei küldöttgyűlés határozatba foglalva kérte az MPP országos elnökségétől, hogy legkésőbb 2008. szeptember 15-ig hívják össze az országos tanácsot (kongresszust). /Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Szatmárnémetiben is európai parlamenti irodát nyitott Tőkés László ez a nyolcadik európai parlamenti irodája. Tőkés gratulált a nyitóünnepségen jelen lévő RMDSZ-es vezetőknek: Csehi Árpádnak, hogy sikerült megszereznie a megyei tanácselnöki mandátumot, illetve Ilyés Gyulának, hogy ismét elnyerte a szatmárnémeti polgármesteri széket. Tőkés az iroda kapcsán elmondta, a megkeresések azt mutatják, az emberek panaszirodáknak tekintik képviseleteit, ahova a romániai magyar „gazdátlan falvak, közösségek” elkeseredett emberei fordulnak. /Babos Krisztina: Szatmár megye követendő példa. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Fennállásának 120. évfordulójához érkezett a tordaszentlászlói énekkar, ezt a már hagyományos kórustalálkozóval együtt ünnepelték. Június 28-án Balázs Attila lelkipásztor hirdetett igét. A 19. kórustalálkozón 14 énekkar vett részt, de közel 140-re tehető azon Kárpát-medencei kórusok száma, amelyek legalább egyszer részt vettek ezen az évről évre megrendezett eseményen. A templomból kijövet, Szent László mellszobránál Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök ismertette a kórusmozgalom múltját és jelenét. Kötő József EMKE-elnök a talpra állás folyamata jelképének nevezte a tordaszentlászlói kórustalálkozót. Az énekkarok dalolva vonultak a művelődési házba, ahol Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke folytatásra buzdított. Az énekkarok fellépése után kiosztották a díszokleveleket. /120 éves az énekkar Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Több mint négyszáz jelöltet kell állítania az RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra, s az új választási törvény ismeretében gyakorlatilag nem lehet megjósolni, hogy melyik jut majd be a törvényhozásba. Ez és a jelöltek után befizetendő garancia komoly terhet ró a szövetségre, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A novemberben esedékes parlamenti választás, ez az új egyéni körzetes kétfordulós választási rendszer egyedülálló a világon. Nagyon rossz rendszer, ugyanis az RMDSZ, amelynek választói nem egyformán oszlanak meg Románia különböző régióiban, meg tudja jósolni, hogy a parlamenti csoportjának körülbelül egy harmada mely egyéni körzetekből kerül majd ki. Azonban két harmadát vagy több mint a felét az országban létező mintegy 400 szenátori és képviselői körzetből fogják kiosztani az RMDSZ-nek, ha eléri a megfelelő százalékot. /Tibori Szabó Zoltán: Szeptember elején ismernünk kellene jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Nincs kétpólusú romániai magyar politika – jelentette ki az SZKT hétvégi ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök, és ezzel derékba törte azokat a feltételezéseket, amelyek a magyar „miniparlament” ülését megelőzték, miszerint Markó valamiféle meghatalmazást kapott volna az SZKT-tól arra, hogy tárgyaljon a Magyar Polgári Párttal az őszi választási együttműködésről. Az RMDSZ elnökének fulmináns beszéde felülírta azokat az esetleg felszólalásokat, amelyek így már el sem hangzottak. A Markó-beszéd másik üzenete: egyetlen törzs létezik, amelyből egyszercsak kinőtt egy vadhajtás. A vadhajtás – az MPP – minthogy nem képes önálló életre, a törzstől szívja el az éltető nedvet. /Salamon Márton László: A „jó öreg” és a koravén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke meghívót küldött a Magyar Polgári Párt (MPP) kilenc tanácsosának, amelyben felkérte őket, hogy a következő tanácsülésen tegyék le az esküt. Amennyiben nem teszik meg, elveszítik tanácsosi mandátumukat. Az MPP kilenc tanácsosa, Szász Jenő pártelnökkel június 25-én kivonult a testület alakuló üléséről, mondván, távozásukkal a közgyűlés nem felel meg a törvényi előírásoknak. A teremben maradt RMDSZ-es és PSD-s tanácsosok azonban folytatták az ülést, és megválasztották az alelnököket. A Hargita Megyei Tanácsban az RMDSZ-nek 18, az MPP-nek 10, a PSD-nek két tanácsosa van. /Papp Melinda: Meghívó az MPP-seknek Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Az RMDSZ hatékony stratégia kidolgozását tartja szükségesnek az energetika terén, ugyanakkor hangsúlyos lépéseket szorgalmaz a mezőgazdaság fellendítése érdekében is – jelentették be az RMDSZ július 1-jén, azt követően, hogy az elnöki palotában /a Cotroceni-palotában/ megbeszélést folytattak az áremelkedések következményei enyhítését célzó lehetséges intézkedésekről. /Tanácskozások az államfőnél. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Az 1992-es helyhatósági választások előtt Borbély László akkori Maros megyei RMDSZ-elnök szándékosan elhallgatta az RMDSZ-tagok, a helyi magyar értelmiség javaslatait, és mindenki ellenében kierőszakolta Káli Király István jelölését. Ennek csúfos kudarc lett az eredménye, Káli Királyt kizárták, a helyette jövő Pokorny Lászlót pedig már megválasztott marosvásárhelyi polgármesterként járatták le. Az akkori miniszterelnök, Teodor Stolojan jóindulatán múlott az újabb marosvásárhelyi polgármester-választás elrendelése, aminek nyomán Nagy Győző lett az új polgármester. Tőkés László, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnöke mondotta, hogy a Maros megyei szervezetnek ezek után illene lemondania. Innen ered Borbély Lászlónak a Tőkés Lászlóval szembeni mérhetetlen ellenszenve. 1996-ban Zonda Attila elnöksége alatt a megyei RMDSZ-küldöttek nyolc jelölt meghallgatása után választották ki Fodor Imrét polgármesterjelöltnek. Borbély Lászlónak, Markó Bélának és társaiknak nem tetszett ez a fajta túl demokratikus választási elv: attól tartottak, hogy a képviselő- és szenátorjelöltek hasonló kiválasztásával meglepetések érhetik, és nem ők kerülnek majd a parlamentbe. Mindent megtettek a megyei elnök, Zonda Attila megbuktatásáért még annak árán is, hogy a helyi magyarság soraiban ennek negatív visszhangja lesz. A 2000-es helyhatósági választások előtt Markó Béla bejelentette: mivel Marosvásárhelyen a román lakosság túlsúlyba került, meg kell fogalmazni az új Marosvásárhely-stratégiát. A cikkíró, Gaál Márton szerint biztosra vehető, hogy megegyeztek a megyei tanácsban többséget alkotó román pártokkal, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét átengedik a román jelöltnek, amennyiben emberükből, Virág Györgyből román segítséggel megyei tanácselnököt faragnak. Az egyezséget Frunda György somostetői villájában hozták tető alá, ahol szemtanúk szerint 6-7 RMDSZ-es csúcsvezető és Dorin Florea tárgyalt. Utána kétszínűségből krokodillkönnyeket hullattak és bánkódtak a polgármesteri szék elveszítése miatt. 2004-ben már az RMDSZ sem reménykedett Kelemen Atilla győzelmében. Jelölését kényszermegoldásnak tartották Markóék is. A 2008-as helyhatósági választások előtt Borbély László keményen szervezkedett, hogy ő szeretne az RMDSZ jelöltje lenni. Az időközben bejegyzett Magyar Polgári Párt felkérte Bölöni Lászlót, hogy vállalja el Marosvásárhely polgármester-jelöltségét. A jeles edző igent mondott. Borbély László vezetésével az RMDSZ-stáb suttogó propagandába kezdett, igyekeztek lejáratni Bölönit. Borbély László üzent Bölöninek, hogy Marosvásárhelynek már van polgármester-jelöltje. Ekkor született meg Bölöni László nyilatkozata, hogy csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha az RMDSZ is őt támogatja. Azután a választáson jött a vereség. A magyar választók fele nem ment el szavazni Marosvásárhelyen. Borbély László személye sok magyart tartott távol a szavazóhelyiségektől. /Gaál Márton közgazdász: Késő bánat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./